Kommentszűrés
’12 júl
28
08:01

Társadalommérnökösítés – Hova tart a felsőoktatás?

Írta: zulik

mernok.jpg

  Magyarország kormánya 2010 után nagy elánnal fogott bele az állami szolgáltatások és szerepkörök teljes átalakításába, így a felsőoktatáséba is. A második Orbán-kabinet nagyszabású terveket szőve látott hozzá a jelenlegi egyetemi és főiskolai struktúra gyökeres megreformálásához is. Két év elteltével tisztán látható: a rosszul működő alrendszerek megmaradnak, azokat viszont néhány ideologikus szempont segítségével tovább sikerült torzítani. Ezt jól illusztrálják a friss felsőoktatási ponthatárok is.

  Fiatal voltam és kellett a pénz

  A Hoffmann Rózsa által vezetett oktatási kormányzat egyik alapvető feladata volt, hogy az első Széll Kálmán Terv céljaihoz igazodva a felsőoktatás az eddiginél is kevesebb pénzből működhessen. A 88 milliárd forintos vágás költségvetési szempontból természetesen megérvelhető, ám nem lehet elégszer hangsúlyozni: a diplomát biztosító képzésekre fordított összeg eddig is szégyenletesen kevés volt, a kormány pedig tovább rontott a helyzeten. A felsőoktatás persze a rendszerváltás óta nem használta fel hatékonyan az államtól befolyó vékony pénzösszeget sem: átalakításra, újragondolásra egyértelműen szükség van. A válságban fuldokló Magyarország oktatási kormányától nem várható el az, hogy azonnal többet költsön a felsőoktatásra, viszont azt remélhettük: az eddigi összegeket megpróbálják tudatosabban, egy jobb rendszerben szétosztani. Ez jelenthetné akár egy méltányos tandíj- és ösztöndíjstruktúra kialakítását is. Hoffmann Rózsa ehelyett pénzt vesz el a felsőoktatásból, hogy aztán azt szuperkedvezményes ajándékhitelek formájában adhassa vissza az ifjúságnak. A hitel természetesen hosszú távon fenntarthatatlan a kormány számára – valamiféle kedvezményes diákhitel-rendszerre egy tandíjas oktatásban szükség van, de brutálisan alacsony kamatozással értelmetlen a tandíjak bevezetése is. Jön viszont a röghöz kötés is, amelyet a kormány egyetlen vagány és indokolt felsőoktatási lépésének tartok.

 A magyar felsőoktatást lehet és kell szidni, ám bizonyos részei képesek olyan minőségű munkaerő előállítására, amely külföldön is versenyképes tud lenni. Az ilyen munkaerő elvándorlása hatalmas probléma az ország számára, ezért a közösség pénzéből megszerzett tudástőke hordozóit akár protekcionista intézkedésekkel is hasznos az országban tartani. A röghöz kötés tulajdonképpen a tudásexport megvámolása. A kötelező hazai munkavállalás sokak szerint alapvető EU-jogokat sért, de miért lenne ez igaz? Egy önként vállalható tanulmányi szerződésről van szó – ilyet lehet kötni a magyar kormány helyett akár az Audival, vagy a PriceWaterhouseCoopers-szel is.

  Rózsa gyáva?

  A jobban működő felsőoktatáshoz természetesen felelősségteljes döntésekre és számos esetben határozott értékválasztásra van szükség. Az Alternatíva szerkesztőségi véleményétől eltérően korántsem tartom például egyértelműnek, hogy Magyarországon állami pénzből kellene tömegesített felsőoktatást finanszírozni. Ilyen értékválasztásokat azonban Hoffmann Rózsa – még ha azok meg is jelentek a kormánykommunikációban – mindeddig szemmel láthatóan nem mert / nem tudott keresztülvinni.

  A kereszténydemokrata oktatási vezetés az elején nagyszabású egyetemi integrációt helyezett kilátásba – azt gondolom, hogy ez érthető cél egy olyan országban, ahol egészen eddig rengeteg kisebb-nagyobb főiskolán állami pénzen, bekerülési követelmények nélkül tanítottak például műszaki- és társadalomtudományokat arra egészen nyilvánvalóan alkalmatlan feltételek mellett. Valóban kevesebb állami felsőoktatási intézményre lenne szükség – minden tudományterületen szükség van magas minőséget nyújtó elitegyetemekre, és néhány nagyobb regionális képzési intézmény megléte is indokolt lehet. Az oktatáspolitikának természetesen nem feltétlenül kellett volna kiállnia az egyetemi integráció mellett, hiszen a tömegoktatás alapvető jellemzőinek megőrzésével is létrehozható a szebb jövő letéteményeseit kinevelő nemzeti felsőoktatás. De mi lesz bármelyik helyett? Hát Pólusok!

polus.jpg

  Majdnem egy éve csepegtetnek információmorzsákat a felsőoktatási pólusrendszer bevezetéséről. Elvileg regionális és Budapesti egyetemi pólusokat hoznak létre, többet senki nem tud. Egészen valószínűnek tűnik, hogy létrehoznak egy országos gittegyletet, amely hierarchikusan a rektorok felett helyezkedik ugyan el, ám a valódi üzemeltetési és képzési kérdésekről továbbra is az autonóm egyetemek dönthetnek majd. Aztán lehet, hogy nem is pólusok lesznek, hanem zónák. Pótcselekvés tejszínhabbal!

  A pólusrendszer bevezetésének köszönhetően egzisztenciális veszélyben érezheti magát viszont például Budapesti Corvinus Egyetem. Az intézmény még akkor is az egyik legfontosabb igazodási pont a magyar társadalomtudományi akadémiai világban, ha azért mindannyian tudjuk: nemzetközi mércével mérve ez is egy igencsak rosszközépszerű egyetem.

  A régi-új, toldozott-foldozott rendszerben ugyanakkor a Corvinus-nak nincs helye, hiszen a budapesti felsőoktatási pólusba integrálva okkal félhet az integrációról: az egyik férjjelölt a magas színvonalú közgazdasági elitképzést és szoft társadalomtudományi tömegképzést nyújtó ELTE, a másik pedig a valamivel gyengébb business-képzésekkel operáló Műegyetem. Ez a Közgáz identitásába kerülhet, miközben állítólag a potenciális vőlegények is inkább megtartanák a dunányi távolságot. Ennek elkerülésére két taktika van: a következő kettő-hat év kibekkelése, vagy összeolvadás egy sokkal rosszabb intézménnyel. Vannak jelek, amelyek ebbe az irányba mutatnak.

  Viktor bátor!

  Nemcsak a Corvinus van bajban, hanem a teljes magyar társadalomtudományi értelmiségi utánpótlás is. A kormány nem merte ugyan új alapokra helyezni a felsőoktatás szerkezetét, igencsak bátran belenyúlt viszont a keretszámokba, amellyel a jelenlegi minták között tudta befolyásolni a felsőoktatás képzési szerkezetét. Az üzenet pedig egyszerű volt: mindenki menjen mérnöknek, hiszen arra van szüksége a reálgazdaságnak. A reális gazdaságnak. A valós gazdaságnak.

  Az állam ezentúl kizárólag az alkalmazott közgazdaságtan és a nemzetközi gazdálkodás szakokon állja a tandíjat, évente 250 hallgató esetében. A jogászok még rosszabbul jártak, hiszen az állam összesen 100 férőhelyet biztosít. Ezzel párhuzamosan – jóval kisebb mértékben – csökkentették a bölcsészettudományi képzések keretszámát is. A mérnöki, műszaki és informatikai szakok keretszáma pedig csak a legenyhébb mértékben lett kisebb, noha a természettudományi képzések népszerűsége egyre inkább csökken. Összességében nem a kormányzati preferenciák megváltozása az igazán problémás, hanem a mérték és a körültekintés teljes hiánya. A kormány emellett mintha különböző sérelmek és sztereotípiák mentén viszonyulna egyes tudományterületekhez. Pedig hát nem minden közgazdász SZDSZ-es, a jogászok meg végképp nem.

  Zéró minőség, zéró mobilitás

  Hosszan lehetne elmélkedni a jog-, a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok társadalmi hasznáról, haszontalanságáról. Lehetséges hogy az államnak kisebb számban kellene biztosítania képzésüket, de a modern gazdaságnak mindenképp szüksége van rájuk. A jogi és közgazdasági tudományterületek kvázi-teljes tandíjasítását akár a várható bérekkel is lehet indokolni, ám éppen itt bújik elő a dolog veszedelmessége is. Az állam két meghatározó területen egyszerűen elzárta a társadalmi mobilitás csatornáit – számos tehetséges, ám hátrányos helyzetű fiatal számára csupán kivételes teljesítménnyel maradhat elérhető a fenti két tudományterület. (Hiszen a magas ponthatárok teljesítésére egy jobb módú és hátterű fiatalnak jobb esélye van, az adottságok jobban kihasználhatóak.)

  A roppant társadalommérnökösködés hatására nem vonzódnak többen a reáltudományokhoz – az egyetemek e szakokon nem győzik lejjebb vinni a ponthatárokat. Ennek szép példái a Pécsi Tudományegyetem természettudományi szakjai, okulhatunk belőle. Érdemes elgondolkozni azon, hogy az országnak olyan matematikusokra és biológusokra van-e szüksége, akik az érettségin 240 pontot képesek elérni. Ehhez elég mondjuk két 53 százalékos érettségi és egy középfokú nyelvvizsga. Szégyenletesen kevés.

szak.png

  Tudják, merik, teszik?

  2012 nyarán vagyunk. Továbbra sem tudjuk, hogy mi lesz a felsőoktatással akkor, ha mégis beindul a nagy kereszténydemokrata reformgépezet. Továbbra sem tudjuk, hogy mik azok a pólusok, mik azok a zónák. Továbbra sem tudjuk, hogy mi lesz a Corvinus-szal. Továbbra sem tudjuk, hogy a kormány miért visszakozik újból és újból a valódi megújítást hozó elgondolásaiból, miért hajlandó ugyanakkor bárkivel szembemenni bizonyos megosztó, néha valóban egészen szürreális elképzelése védelmében.

  Tudjuk, hogy boldog-boldogtalan tanulhat matematikát, akkor is, ha csak hármasra sikerült a középszintű érettségije. Tudjuk, hogy ezentúl vért kell izzadni ahhoz, hogy valaki jogot vagy közgazdaságtant tanulhasson. Tudjuk, hogy mik a következményei annak, ha jól-rosszul működő intézményeket koncepció és körültekintés nélkül próbálnak megszerelni, megbuherálni, megsufnizni. Tudjuk: gyenge a magyar felsőoktatás, és tudjuk, hogy egyre csak gyengül.

*

A cikk eredetileg az Alternatíván jelent meg.

Címkék: oktatás jog felsőoktatás kdnp társadalom közgazdaságtan ifjúság bölcsészet hoffmann rózsa

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr874682178

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2012.07.28. 09:33:36

"A válságban fuldokló Magyarország oktatási kormányától nem várható el az, hogy azonnal többet költsön a felsőoktatásra"

Klebelsberg Kunó neve mond valamit? A populista bezzegezéstől, a "mire költünk azonnal többet válságban, ha nem a felsőoktatásra" kérdéskörtől megkímélem a szerzőt. Úgyis tudja.

Unionist_ (törölt) 2012.07.28. 10:34:42

természettudományos fordulathoz bundesrealgymnasium kell. ahhoz jól képzett általános iskolai matematika, fizika, kémia, biológia tanárok. ahhoz írást, olvasást és a számolást magas szinten tanító pedagógusok. ezt a sztorit nem a keretszámokat drasztikus átrendezésével kell kezdeni. a műegyetemen eddig sem az volt a gond, hogy ki kellett rekeszteni amúgy kiváló tanulókat.

itt a rendszerváltás után a természettudományos gondolkodás a közéletből szinte teljesen kiszorult. persze ez a folyamat korábban elkezdődött. amikor az oktatás irányítását a hazafias népfront vette át. amikor rózsika néni még ortodox kommunista volt.

a természettudományos gondolkodásnak folyamatosan csökkent a közéleti respektje. és ma már a természetfilozófia sincs jelen ebben a közegben.

egy kifejezetten felvilágosodás ellenes ezoterikus bölcselet vált egyeduralkodóvá. ami ezt a személéletmódon tagadja. így persze a filozófiában bármi lehet igaz, és annak az ellenkezője is. a baloldalra besorolunk egy állítást. a jobboldalra annak a tagadását. vagy megfordítva. és ezzel a dolog el van intézve. "mi a jobb" cikksorozat remekül példázta. az a jobb, ami nem a bal. mintha a világ egydimenziós lenne.

de nem a magyar harmadvonal-beli publicisták gondolkodnak így. hanem a közéleti elit. amivel nem lenne probléma, de ők a tagadásból következtetnek.

---

most ez a természettudományos fordulat a gyakorlatban tényleg egyszerű dolog. vidd be a számítógépet az óvodába. tetszik, nem teszik: ez erről szól. ne az asztali gépet persze, hanem az okos telefont. a kijelző legyen nagyjából annyi collos, ahány éves a gyerek.

egy három évest nyomogasson egy 3 collos telefont. feltéve, hogy az tetszik neki. persze legyen mindenféle játék. de egy 3 évesnek intézményesen add oda az okostelefont. és az 5 évesnek kicsit nagyobbat.

a gyerekeknek az iskolában nem projektor kell, hanem táblagép. amíg ilyen nem volt addig jó volt az iskolai kivetítő. de ma már nem elég. itt egyszerűen azt kellene mondani, hogy a fordított áfát természetben kellene megfizetnie a mikroelektronikai nagykereskedőnek. behoztál 1000 táblagépet. oké. akkor abból 200 közcélokat szolgál. ez az adó. ezt elviszi a vámőrség. esetleg menjél bele, hogy 250-et adsz nekik oda. és akkor ezzel le van tudva az összes adó. így kalkuláljál.

és akkor háandrás örvendezne az xms-ben. végre tényleg egyszerű lenne az élete. és egyébként meg lehet nagyjából tudni, hogy mennyi a számítástechnikai eszközök összforgalma. nyilván annak megfelelően kellene a gépeket szétosztani. és lehet a suliban oktatási programokat kitalálni. üljön össze a technika és a töritanár. és egyébkét segíteni fog ebben a piac. mert nyilván egy szoftvergyártónak reklám ha az ő játéka fut ezeken az eszközökön. és a dolog az egyetemisták oldaláról is megtámogatható. az a házi feladat a műegyetemen, hogy a középiskolásoknak gyártsál valamilyen szoftver-hardver megoldást. ne a piacra. mert ahhoz nem vagy érett. tudnék mondani 100 ilyen dolgot.

mondjon már itt valaki még egyet. ne azt mondja, hogy nem jó. hanem azt: mi a jó. ne azt mi a jobb. hanem azt: mi a jó.

Unionist_ (törölt) 2012.07.28. 11:06:11

@Counter:
mondj már 1 dolgot, ami a jövőre vonatkoztatva következik a kedvenc klebersbergedtől. nem állítom, hogy nincs ilyen. csak mondj már 1 dolgot. ami nem valami szociális izé. a szegény gyerekek is járhassanak iskolába. ezt mondani: nagyon kevés.

nem elég azt mondani, hogy természettudományos fordulat kell. nincsen szentgyörgyi albert, aki részeiben és egészében kitalálja. nem elég azt mondani, hogy épüljön a fővárosban egy természettudományos központ. mert fel van építve. szerintem ez az egész ott van elhibázva, hogy az akadémia felől akarnak reformálni. de az majdnem lehetetlen. az óvoda felől kellene. primitív ötletekkel. nagyon egyszerű programokkal.

mondtam egyet (mondhatnék 100-at). 3 évesnek adják 3 collos kijelzőt. 5 évesnek 5 collosat. 8 évesnek 8 collosat. 13 évesnek adjál egy laptopot. és egyszerűen vámold meg a nagykereskedőt. persze így kiesnek kieső források a költségvetésből. hason csúszva menjél merkelnéhez, hogy szövetségi iskolarendszert akarunk. valahogy így. most erre az ötletre nem lehet építeni rubik kockát, de talán szolgálhatja a közjót.

lehet, hogy klebersbergből is következik valami. de áruljátok már el, hogy micsoda. miért kellene neki óriás szobrot emelni. azért, mert a 20. században azt mondta, hogy szükség van természettudományra és természetfilozófiára. mert ha a 15, vagy a 17. században mondja, akkor oké. az uralkodók rájöttek hogy a világ úgy kerek, hogy ott van benne newton és kopernikusz. olyannyira, hogy nekik kell vinni a prímet. nem a papoknak. és erre az európai uralkodók a sok háborúban rájöttek. de ezt a 20. században kimondani nem volt nagy kunszt. akkor sem ha magyarország ellenreformált maradt.

de lehet, hogy én alulértékelem kunó bácsit. én nem vagyok ehhez elég művelt. mit tudom én. lehet, hogy értett ő valamihez. vagy legalább voltak jó ötletei. de az általános lózengeken túl mondjatok már bármit. tehát azt mondani, hogy kell humán kollégium és reál gimnázium. ez a nyilvánvaló. általános iskola után közismereti tárgyakat emelt szinten kellene tanítani, és mellette gyakorlati szaktantárgyakat. azért, hogy a gyerekek végig a kamaszkorukban szakmát, vagy szakmákat tanulhassanak. persze közben válthassanak a college-ok között. mert 13 évesen még régész akar lenni. de lehet, hogy csak azért mert tetszett neki indiana jones. és rájön, hogy ő nem akar ásni a pusztában, vagy a sivatagban. de nem lehet innen elkezdeni a reformot. az óvodánál kell.

na most akkor megint ott tartunk, hogy kistérségi önkormányzat hol van. megint ott tartunk, hogy ehhez hol van a föderális államrend. miért nem jelenti ugyanazt az országgyűlési választókörzet, a mezőváros, a járás. és ez miért nincs egységes szerkezetben a városias kerületekkel. és akkor megint jön majd egy főokos, hogy ezt miért kell monomániásan ismételgetni. azért, mert például ez a faék egyszerűségű dolog hiányzik. kisiskola = kistérség, középiskola = középtérség, főiskola = nagytérség. 3 éves 3 collos, 5 éves 5 collos, 8 éves 8 collos, 13 éves 13 éves collos, 21 éves 21 collos kijelző.

ez brutál egyszerű. ezt a bikinis lányos is bemondhatnák a plázában. ez bódi sylvinek is eszébe juthatna. nem kell megfejteni a riemann sejtést.

szóval a kérdés, hogy a jövőre nézve mi következik klebersbergből?

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2012.07.28. 11:28:19

Hoffmann Rózsa a földkerekség leggyengébb okatáspolitikusa. És erre nincs semmiféle mentség. Mármint arra, hogy a daliás kétharmaddal ennyire futja.

"Továbbra sem tudjuk, hogy a kormány miért visszakozik újból és újból a valódi megújítást hozó elgondolásaiból, miért hajlandó ugyanakkor bárkivel szembemenni bizonyos megosztó, néha valóban egészen szürreális elképzelése védelmében." Őőőő, hogy a kormánynak lettek volna VMHE-ai? Attól tartok ez tévedés. Hogy a kormánypárt környékén volnának kvázi szellemi műhelyek, hogy volnának alkalmas emberek, az lehet. De a kormányban?

Jelzem hasonló gáz az egészségügy állapotja. Valamint történelmi bűn, a nyuggerdiktatúra föl nem számolása. És kb. ennyi dolga lett volna ennek a kormánynak, ebben a négy évben. A történelem szemétdombjára valók. Jó, a kötelező magánnyugdíj fölszámolásáért jár egy kisötös, és a posztnak abban igaza van, hogy nem ördögtől való az államilag finanszírozott diplomához tanulmányi szerződést rendelni. De hát ez lófasz, elvtársak...

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.07.28. 12:02:13

@zulik:

"A kötelező hazai munkavállalás sokak szerint alapvető EU-jogokat sért, de miért lenne ez igaz? Egy önként vállalható tanulmányi szerződésről van szó – ilyet lehet kötni a magyar kormány helyett akár az Audival, vagy a PriceWaterhouseCoopers-szel is." --- írja.

Azt nem tudom, hogy milyen mértékben sért EU-s jogokat a hallgatói állami támogatási szerződés (nem is nagyon érdekel), de azt tudom, hogy egy ilyen szerződés aláírása (jelen viszonyok között), nagyjából, egy devizahitel-szerződés aláírásával hasonló mértékű kockázatot rejt magába.

Nyilván, teljesen más lenne a helyzet, ha egy szakmai ösztöndíjról (oktatástámogatásról) lenne szó, hiszen egy cég azért támogatja egy hallgató tanulmányait, hogy, majdan, alkalmazza. Ezzel szemben az állam semmiféle (munkaadói) garanciát nem vállal, csak követel, feltételeket határoz meg.

"Érdemes elgondolkozni azon, hogy az országnak olyan matematikusokra és biológusokra van-e szüksége, akik az érettségin 240 pontot képesek elérni. Ehhez elég mondjuk két 53 százalékos érettségi és egy középfokú nyelvvizsga. Szégyenletesen kevés." --- írja.

Már amikor elvették a felsőokt. intézményektől a felvételiztetés jogát, akkor nyilvánvaló volt, hogy elárasztja a felsőoktatást a hígf*s. Vissza kell adni a jogot az intézményeknek, hogy a maguk követelményrendszere, a maguk (természetesen, (köz)nyilvános) elvárásai szerint felvételiztethessenek, válogathassanak a jelentkezők közül.

ü
bbjnick

TaTa86. · http://archiregnum.blog.hu 2012.07.28. 12:14:48

Összegezve:

1) A kormány inkább a nyuggerekre és az oligarchákra költ, mint az oktatásra.

2) Nincs átgondolt szakmai koncepció, csak ad hoc ideológiai hátterű kapkodás.

3) 2)-ből következően elkövették azt a hibát, hogy a romos házat a tetőtől kezdve próbálják újjáépíteni. Mi a helyzet az óvodákkal, általános iskolákkal, középiskolákkal?

4) Hogy a qrva életbe gondolják ezt a 240 pontos felvételi határt? (Bár innen visszajutunk a 2)-es és 3)-as pontokhoz.)

TaTa86. · http://archiregnum.blog.hu 2012.07.28. 12:15:55

@Dr. Zerge: "Hoffmann Rózsa a földkerekség leggyengébb okatáspolitikusa. "

Magyar után én azért minimum megosztanám azt az aranyérmet!

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2012.07.28. 12:22:11

@Unionist_: Összesen annyi következik Klebelsbergből, hogy a cikk idézett mondata hazug összefüggés. Válságban lévő ország pont azt teheti meg a legkevésbé, hogy tönkrezúzza az oktatása színvonalát és lefedettségét (földrajzi, társadalmi-szociális, diszciplináris értelemben is).

@TaTa86.: Dőljön el szétlövésben.

Ringlósztár 2012.07.28. 12:43:41

Csak azt szeretném kérni, hogy hagyjátok már abba az ilyen eufemizmusok használatát, mint a Széll Kálmán Terv 1,2,3...n, ezekben semmi terv nem volt (olyan meg végképp nem, ami akár rövid ideig is működött volna), szimpla megszorítások voltak.

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2012.07.28. 13:59:47

@TaTa86.: @Counter: Egy olyan szétlövésben, ami teletáras oroszrulett rendszerben folyik.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2012.07.28. 14:14:32

@Dr. Zerge: Hoffmann és Magyar közt szétlőni nem kell félnetek jó lesz én nem ellenzem. Vagy hogy is.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2012.07.28. 15:10:12

Önmagában az nem lenne probléma, hogy a kormányzat kevesebbet költ az oktatásra, a baj az, hogy az egyébb - főleg gazdaságpolitikai - döntések ezzel nincsenek összhangban. Ez alatt azt értem, hogy egy egyetemre készülő diák önfinaszírozás esetén nyílván magának kell megkeresnie a tandíjra szánt összeget, viszont a jelenlegi magas adók és minimálbér mellett nem fog olyan állást találni, amiből a megélhetés és a tandíj is kijön. Ennek egyszerűen az az oka, hogy ilyen magas elvonási ráta és túlszabályozás mellett a cégek túlnyomó többsége biztosra megy és már diplomával rendelkező embert vesz fel. A röghözkötés meg rátesz egy lapáttal, ugyanis formailag valóban egy szerződés, de tartalmilag nem, ugyanis nem arról szól, hogy milyen előnyökkel jár, ha itt maradsz, hanem hogy milyen hátrányokkal jár, ha elmész (kb. olyan, mintha arról kötnék veled szerződést, hogy ha adsz nekem havonta ötezer forintot, akkor nem verlek agyon).

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2012.07.28. 15:14:01

@stoic79: A hallgatói szerződés egyébként nem szerződés.

igyirnankmi.hvg.hu/2012/07/27/mit-irnak-ala/

"E folyamat tehát semmiben nem hasonlít majd egy valódi szerződéskötéshez: a hallgató lényegében az ösztöndíj igénybevételének jogszabályi feltételeiről szóló tájékoztatót ír majd alá, ezt azonban mégis szerződési formában teszi. Ráadásul a szerződésnek a polgári joghoz sincs túl sok köze: a visszafizetési kötelezettséget az Oktatási Hivatal hatósági határozattal állapítja meg, a követelést pedig adók módjára kell végrehajtani, így aztán az állam bíróság közreműködése nélkül ki tudja kényszeríteni a teljesítést, míg a hallgató (vagy volt hallgató) nem."

teknős 2012.07.28. 17:49:52

@Unionist_: Jajj, ne már!

Mit gondolsz mi lesz abból a 3 évesből, aki már az ovodában okostelefont nyomogat? Mindent, amit a fejében kellene leképeznie fantázia formájában, azt készen és klisében kapja a netről.

Azt meg te sem hiheted, hgy egy tízéves tanulási igényét ne tudná egy jól képzett pedagógus kielégíteni. (Ha van is ilyen, 10.000 -ből egy gyerek)
Sokkal inkább van szükség jó pedagógusra 10 év alatt, mint bármilyen elektromos kütyüre. (Meg értelmetlen informatika oktatásra. Amiről mélyen hallgat mindenki. )

Hoffmann Rózsa egy kontraszelektált idióta, ebben nagyon egyetértünk.

Schwerer Gustav · http://menekulttabor.blog.hu 2012.07.28. 17:53:09

@Unionist_: "a természettudományos gondolkodásnak folyamatosan csökkent a közéleti respektje. és ma már a természetfilozófia sincs jelen ebben a közegben."

Persze, mivel hiányzik a mondanivaló, a válaszok az "Élet nagy kérdéseire", még a természetfilozófiában is. Ez szükségszerűen adódik a tudomány jelenlegi módszertanától, amely ezeket a kérdéseket (mi az élet, mi a halál, mi az élet értelme, van e élet a halál után stb) nem is teszi fel.

ami az ötletedet illeti, hogy számítógépet az iskolába: szerintem ez az "információs társadalom"mítosza, ami kb. annyi, hogy elvisszük a tábla PC-t meg a zinternetet Afrikába, és akkor (előbb-utóbb) mindenki boldog lesz, a a térség problémái megoldódnak, stb. Liberális utópia.

a jelenlegi világrend teljes válságát éljük most. Itt már nem segítenek a technikai haladár mítoszok. Egyszerűen már nincs értelmük. A mostani világrend egyre gyorsuló ütemben hullik szét.

az oktatásnak kulcsfontosságú szerepe van, ezzel egyetértek. a természettudományos képzés fontosságával is, de szerintem a legnagyobb baj, hogy a gimnáziumokban nem tanítanak alapvető, egyszerű pénzügyi ismereteket. Ezt követné értelmezésemben az alapvető emberismeret, amiről manapság szintén nem esik szó. Az ének meg rajz szerepének növelése a tantervben, valamint visszahozni a szakfelügyelői rendszert. Rövidtávon ennyi,, ha egy "humanista", emberi igényekhez alkalmazkodó rendszert akarunk.

Egy kőkemény célzatos tanterv kéne, hogy akkor mit akarunk elérni, és ezt milyen eszközökkel. Élek a gyanúperrel, hogy tablet-pc-k nélkül is működne a dolog. Egy másik dolog: "amit birtokolsz, az birtokba vesz", és ez a különféle kütyükre határozottan igaz. Tehát a technika szolgái leszünk. ezt kéne elkerülni.

Tehát értelmetlen a 3 éves kezébe tablet pc-t adni.

Unionist_ (törölt) 2012.07.28. 18:44:37

@teknős:
az érintőképernyőt nyomogatva meg lehet tanulni írni, olvasni, számolni. a fizika, kémia alapjait el lehet sajátítani. mert az okostelefonokon szenzorok vannak. na most értem persze, hogy ez már inkább az okos 5 évesek szintje. a penge 3 éves ismerkedik. az ő kedvencük az angry birds. ami egy játékos (destruktív) fizika. ennél később több kell. de ha tényleg természettudományos fordulatot akarunk és ez nem egy szokásos üres politika lózung, akkor ehhez ez kell.

5 éves játsszon ezzel:
www.youtube.com/watch?v=e7PmciAGsr0
másképp nem fogunk tudni versenyezni a kínai gyerekekkel.

Unionist_ (törölt) 2012.07.28. 19:38:42

@Schwerer Gustav:
táblagéppel a 8 évest kell tanítani. szerinted ettől egy gyereknek mi baja lesz?
www.youtube.com/watch?v=btfbIVGES1I
most persze én nem azt mondom, hogy ez legyen kötelező. ha én lennék a király, akkor az általános iskolának, minden sulinak lenne lenne premodern és egy posztmodern szárnya. előbbi olyan lenne, mint egy kolostor. lúdtollal lehetne írni tanulni. klasszikus tintatartó is volna. minden, a modernitás előttről való. kódexet kellene másolni. ez az az igazság. a másik szárny ennek az ellenkezője lenne. elektronikus könyvárból kellene mindent előhúzni. a gyerekeknek mind a kettőt fel kell ajánlani. nyilván erről szól az általános iskola.

kamaszkor meg arról szól, hogy most döntened kell melyik irányba mész. humanista leszel-e, vagy reál gondolkodó. esetleg megmarad mindkettő. tartod az egyensúlyt. és akkor maradsz gyerek, akkor maradsz idealista. és akkor kinek mi a jó. majd eldönti.

de ha természettudományos fordulatot akarunk, akkor az óvodába be kell vinni az okos telefont. nem rossz crt monitort. nem a torony házat. egyik másik óvodai gép nagyobb, mint a gyerek. ez nyilván nem jó. a 3 collos készüléket kell odaadni a 3 évesnek. a cigánynak is. és aztán lesz aki élvezettel nyomkodja. a másik meg elhajítja. de ez így van rendjén. ez így van jól.

Unionist_ (törölt) 2012.07.28. 19:46:52

@stoic79:
ha jól emlékszem, akkor ugyanezek a tiltakozó fiatalok jelentkeztek poénból át kerületekbe. majd éjfélig sorban álljanak azért, hogy kétharmadot kapjon a fidesz. nem azt mondom, hogy hiller pifti jó volt. de nem nagyon hittétek el, hogy lehet rosszabb. miért ne lehetne. rózsika néni sem a legalja. csak nagyon közelíti.

Unionist_ (törölt) 2012.07.28. 20:02:49

@Counter:
nézd, az oktatásba bele kellene tolni 2-3000 millárd forintot. nem volna nagy kunszt. mert azt kellene mondani, hogy az adósság gdp arányosan 80%-ról legyen 90%. de akkor az infrastruktúra rendben van. és közben persze maga az építkezés munkahelyeket teremt. eleve az egy csomó megtakarítással járna, hogy a cigány sorból is rendes körülmények közé kerülne a pulya. nem valamilyen lepukkant vasútállomáshoz hasonló romos épületbe. amit a fémtolvajok szétfűrészeltek. hanem akkor mindenkinek rendes iskola jutna.

na most számoljunk azzal, hogy ebből mégsem származik gdp többlet. és akkor az adósságráta megugrik. nem volna nagy kunszt megcsinálni. ha nem ilyen volna a világgazdasági helyzet.

nem lehet egyszerre adót és adósságot csökkenteni, és még közbe az oktatásba végtelen pénzt betolni. legfeljebb úgy, hogy keresel egy gazdag szövetségest. és azt mondod neki, hogy itt van egy A, B, C, D terv. próbáljuk már ki ezeket néhány kistérségben. kellene hozzá néhány millió euró. mi lenne ha ezt az egészet a non profit bundesbank megfinanszírozná. állami keretek között nem lesz megoldás.

lecsökkentik a bölcsész keretszámokat. oké. bezárnak majd néhány főiskolát. oké. a diákok aláírják a húsz éves tanulmányi szerződést, vagy nem szerződést. oké. és mi lesz utána. ezek után a cigányok esélyegyenlősége biztosított lesz? ezek után majd a munkaerő-piaci igényekhez igazodik majd a képzés? ezzel végrehajtottuk a természettudományos fordulatot?

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2012.07.28. 20:07:19

@Unionist_: Te most velem vitatkozol, vagy csak ráböktél a nicknevemre, mielőtt a hozzászólásodat elkezdted írni?

Írtam én bárhol olyasmit, mint amivel vitázol? Nem! Természetesen semmilyen természettudományos fordulat nem következik be attól, hogy a műszaki felsőoktatásban lenyomják a lécet az egykori tanárképzési pontszámok szintjére és az intézmény kezdheti a matematikát a másodfokú egyenleteknél meg a szögfüggvényeknél. Ez patyomkinizálás. Attól se lesz fordulat – a humánképzésen kívül –, hogy a humánképzést lenapalmozzák.

Az oktatás finanszírozása nem egyszeri államadósság-növelő lépés (már ha az, és nem átcsoportosítunk), hanem emberöltőnyi időre szóló elkötelezettség.

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2012.07.28. 20:59:48

@Unionist_: "nem valamilyen lepukkant vasútállomáshoz hasonló romos épületbe. amit a fémtolvajok szétfűrészeltek. hanem akkor mindenkinek rendes iskola jutna."

És te érdeklődtél, hogy mi Klebelsberg aktualitása? Faszikám, eriggy má' terápiára, he!

Unionist_ (törölt) 2012.07.28. 21:00:55

@Counter:
akkor sem lesz versenyképesség ha a működési kiadásokat megnöveled 10%-kal. az egyházi iskolák ennyivel több pénzt kapnak. és? lehet mondani, hogy legyen több fizikatanár? hogyan? reformáljuk meg a tanárképzést. hogyan? nem vitatkozom senkivel. ha akarnék se tudnék. mert nincs mivel.

Unionist_ (törölt) 2012.07.28. 21:13:56

@Dr. Zerge:
klebersberg kunó rájött, hogy iskola gyanánt nem lepukkant tanyasi kérók kellenek. erre valószínűleg kádár is rájött 5 évesen. szerintem erre rájöttek a putris cigányok is. ez nem egy nagy felismerés. az, hogy klebersberg nem volt olyan méretes faszkalap, mint a körülötte levők döntő többsége még nem azt jelenti, hogy korszakos zseni lett volna.

de lehet, hogy az volt. csak mondjatok már egy dolgot, amit érdemes tőle átvenni. és nem valamilyen nyilvánvaló közhely. amit én is bemondok, vagy bárki. a felsőoktatást tudósokra kell bízni. erre rájött. hű basszus. szerintem ezt bódi sylvi is bemondja. aztán mégsem egy szellemi óriás. hanem egy bögyös maca.

szoja122 2012.07.29. 07:31:50

@TaTa86.: "nyuggerekre "

Az ilyen primitív bunkó szavakat primitív bunkók használnak....

Olyanokra biztos nem kellene költeni, mint amilyen te vagy.

pcmci 2012.07.29. 15:35:23

@szoja122: miért számít a stílus, ha a tartalom igaz? változtat ez valamin? vagy csak kell valami kapaszkodó, hogy ignorálni lehessen a mondanivalót?

kisa 2012.07.29. 15:36:31

A németeknél arról megy a vita, hogy legyen-e kötelező az óvoda. A hülyék valszeg rájöttek, hogy az asszimilálódni nem akaró egyedek asszimilálása reménytelenben, ellenben ha gyerek már az óvodától kezdve azt látja, tanulja, amit szerintük kell, akkor könnyebb.
Mellesleg majd' minden német műsorban van fekete, török szereplő, a média tele van gyönyörűen beszélő afrikaiakkal, arabokkal, törökökkel.
Ettől függetlenül persze vannak gondjaik is egy részükkel, naná.

kisa 2012.07.29. 15:37:57

@pcmci: Le style, c'est l'homme.

pcmci 2012.07.29. 15:45:05

@kisa: oppersze. ez egy kifogásnak jó, érvnek sajna gyenguska.

Schwerer Gustav · http://menekulttabor.blog.hu 2012.07.29. 17:33:34

@Unionist_: igazából tetszik a verzió, premodern és modern, csak kissé erőforrás-igényesnek tűnik. :)

Akkor már csak az érdekelne, hogy az olcsó energiát mi szolgáltatná, ha te lennél a király?

Unionist_ (törölt) 2012.07.29. 22:07:03

@Schwerer Gustav:
ha én lennék a király, akkor lenne landkreis és stadtkeis. vidékies és városias körzet. magyarul: járás és kerület.

a járásban a vidéki iskolák mellett megújuló energiával működne egy tangazdaság. ahol nem csak szélkerék lenne, hanem mellette a (helyzeti) energia tárolására alkalmas víztározó. azért hogy folyamatosan lehessen elektromos energiát nyerni. a tangazdaság előállíthatná a fűtéshez szükséges biomasszát. a traktorok is mehetnek biodízellel. iskola a határon, ami ökológiai értelemben zárt. ennek a premodern iskolának vastag falai lennének. arra törekednék, hogy az üzemeltetés a lehető legolcsóbb legyen. amilyenek voltak régi kastélyok, kolostorok. vagy akár a parasztházak. ha a kerületi iskolát "űrtechnológiával" építik, akkor akár napelemekkel is fent lehet tartani. a gyerekeket szállíthatja az üzemanyagcellás a városias iskolabusz.

a probléma nem az, hogy mindezt drága fenntartani, hanem az, hogy a létesítmények megépítése, műemlékek felújítása, az eszközök beszerzése rendkívül sokba kerül.

szóval szerintem a gyerekeknek ezt a két végletet kell felkínálni. az egyik az "all against modernity". a másik a "postmodernity". és ezt a két dolgot kell folyamatosan rekombinálni. tehát éppenséggel a tangazdaságban is megtanulhat számolni. egy ládában hány alma van. megtanul összeadni, kivonni, szorozni, osztani. de mindezt megtanulhatja egy érintőképernyős táblagéppel is.

na most ezzel egy probléma van. ennek az óriás beruházásigényét ki finanszírozza meg.

a valutaalap az ár és az árfolyam stabilitásra törekszik. készenléti hiteleket adnak arra az esetre ha a tőkepiac finanszíroz egy tagállamot. az azonnali államcsődöt elkerülhető. kulturális projekteket nem finanszíroznak. nem ez a céljuk. nem ezért jöttek létre.

ezt a pénzt az állami forrásokból sem lehet előteremteni. azért nem, mert a társadalombiztosítás fenntartása önmagában is rengeteg pénzt emészt fel. az állam az oktatási rendszer nélkül is folyamatos forráshiánnyal küzd. az ellátórendszert folyamatosan konszolidálni kell amíg helyre nem áll a demográfiai egyensúly. ennek egyik előfeltétele, hogy létezzen az a gyermekjóléti hálózat (iskolarendszer), amiről beszélünk. 22-es csapdája.

a piac ezt megint nem finanszírozza meg ezt az egészet. azért, mert a beruházás megtérülése csak közvetett. az iskolában legfeljebb csak tanszünetben lehetnek fizető vendégek. a diákszálló leginkább csak non-profit szolgáltatásokat tud nyújtani. a bankházak ilyet nem finanszíroznak. a takarékpénztárakban sincs ehhez elegendő lakossági megtakarítás.

akkor mi a megoldás? a föderális államrend. az, hogy a leszakadó térségek (kelet-közép-európa, a kárpát medence en bloc) csatlakozik valamilyen középhatalomhoz. ami esetünkben németország. létrejön egy középeurópai szövetségi bank. amit döntően a német, osztrák, svájci gazdaság finanszíroz. azért, hogy középtávon olcsó és szakképzett munkaerőhöz jusson. és a piacvezető vállalatai számára kedvező befektetési terepet biztosítson. vagyis a német-osztrák-svájci gazdaság a leszakadó kelet-közép európa autonóm térségeit föderális államrendben szigorú feltételekkel olcsó hitelekhez juttatja.

ettől olyan messze vagyunk, mint makó jeruzsálemtől. de másik megoldás még nem hangzott el. megoldási kísérlet sem. például a mandiner egy náci csoportosulás. itt a törzsközönség kizárólag zsidózni és kommunistázni tudnak. a szerzők fantáziátlanul és irodalmi igényesség nélkül szépelegnek. ez nem kulturális szellemi elit. még csak nem is szellemi holdudvar. szóval ez az egész persze nem lesz. erre az egészre akkor lesz reális esély ha a mostani migránsok gyerekei hazatérnek.

Schwerer Gustav · http://menekulttabor.blog.hu 2012.07.30. 13:23:42

@Unionist_: A gondolataid nagy része igencsak nagy módszerességet, szervezettséget mutat. Gondolom ez a német nyelv/kultúrkör hatása, ezúton is elismerésem.

De ha olcsó energiát akarsz, akkor csakis a tóriumról lehet szó.
menekulttabor.blog.hu/2012/04/03/a_holnap_energiaja
a benne található videó is érdeklődésre tarthat számot.

Németországhoz való csatlakozás? Sajátságos gondolat, megvallom nekem még eddig soha nem jutott eszembe. Talán azért, mert a mai közhangulat az ilyesminek eléggé ellene van.

"szigorú feltételekkel -olcsó hitel"... én is pontosan ezt a kettőt tartom az egyik legfontosabb dolognak. Az én módszerem is ezt célozza, de ebbe most nem mennék bele.

jó konstrukcióid vannak, érdemes rajtuk elgondolkozni.

Schwerer Gustav · http://menekulttabor.blog.hu 2012.07.30. 13:44:42

@Unionist_: a megújuló energia forrásokkal, pontosabban azok hiányosságaival kapcsolatban ajánlom a "James Lovelock: Gaia halványuló arca" c. munkát. Ott szokatlan őszinteséggel beszél ezekről a dolgokról.

(Egy példa: szélerőmű. ami van ha nem fúj a szél? kiegészítő erőmű kell hozzá, hogy mindig ugyanannyi áram legyen a hálózaton. A kiegészítő erőmű 99%-ban SZÉNerőmű, tehát ennyit a zöld energiáról...)

ati27 2012.08.01. 21:11:02

Unionist_:
Érdekes amit írsz! Nehogy azt hidd, hogy hülyeség! Itt svédorszàgban bizony a multkorjaban kaptak a gyerkgyeröcök 2-3 ipadet pàr hétre! Persze mivel egyik hobbim a szàmitàstechnika, próbàlom àtadni a kölköknek. Pàr havernak raktam össze gépet/javítottam. A lànyom nem volt 3 éves, és felismerte a perifériàkat. Karàcsonykor otthon voltunk, anyàméknak is csinàltam egy konfigot. Bementünk egy szàmtech boltba, éppen az egyik srac egy konfigot rakott össze. A törpém meg elkezdi sorolni: az a videokàrtya, memoria, processzorhütö, alaplap... néztek is rendesen! :) De màr acsillagàszatot is "elég" koràn megkpta, csinàltam egy tàvcsövet, és màr 2 éves kora óta tàvcsövezünk: hold, és a bolygokat. Emellé màr nagton koràn megkapta a duplót, a 25 darabos puzzle-t màr 2 éves kora elött kirakta.. Persze semmit nem eröltettünk! Emellett sokat rajzoltunk, a koràhoz képest nagyonjól rajzol, màr 3,5 koràban elkezdte a betüket leirni, és a nevét is. A lényeg: nem lehet elég koràn elkezdeni az oktatàst! Màr 1-2 évesen olyan az agyuk mint a szivacs!

ati27 2012.08.01. 21:27:42

@Unionist: Hagyjad! Nem értik! Bizony tetszik, vagy nem informàciós tàrsadalomban élünk. És ez egyre gyorsul! Gyakorlatilag a részletes lexikàlis tudàs mult idö! A skandinàv orszàgokba bizony ràjöttek erre! Màr egészen koràn arra tanitjàk a gyerekeket, hogyan lehet elérni, megtalàlni az infót, hogyan lehet kiértékelni, plusz a csoprtmunkàra tanitjàk öket! És ez nekem nagyon szimpatikus!

gejzabejla 2012.08.02. 08:10:09

Szerzőkém!

A következőket írod: "A kötelező hazai munkavállalás sokak szerint alapvető EU-jogokat sért, de miért lenne ez igaz? Egy önként vállalható tanulmányi szerződésről van szó – ilyet lehet kötni a magyar kormány helyett akár az Audival, vagy a PriceWaterhouseCoopers-szel is."

Lásd be ez hatalmas csúsztatás. Mert ha az Audival kötök szerződést, akkor az abban vállalja, hogy az egyetem sikeres elvégzése után alkalmaz. Sőt, a szerződés megkötésekor tisztán tudom, hogy mi vár rám (munkakörnyezet, elvárások, bér, karrier). Ja, és ha mégsem jön össze (nem az én hibámból) a dolog, akkor nem kell visszafizetnem semmit!

ati27 2012.08.02. 08:43:49

@gejzabejla:
Làtod ebben maximàlisan igazad van!

szoja122 2012.08.10. 20:24:41

@pcmci: Számít, mert általánosít és egy torz ideológiát tükröz.

Ez nem stílus, nem forma, hanem tartalom.
Egy igen torz tatalom...

pcmci 2012.08.11. 12:53:01

@szoja122: egyem meg a szíved. szóval ha valami nem tetszik neked, akkor az már torz ideológia és csúnya butaság brühühühü.... de még mindig nem olvasom sehol a felhozott torz tartalomra vonatkozó érdemi cáfolatodat, mert az, hogy nem tetszik, az lófasz csókolom, nem több.

szoja122 2012.08.21. 08:30:32

@pcmci: A "nyuggerekre " kifejezéssel nulláztad magad.

1. Mert általánosít. Ez eleve primitívségre utal. (hogy érts: lehetne mondani azt, minden fiatal felelőtlen, csak bulizni akar, minek költsünk rá)

2. Az általad csak nyuggereknek nevezett embereknek köszönheted, hogy élsz, hogy az ország úgy-ahogy, de felépült és működik.

3. Minden értelmes társadalomban tisztelik őket.

4. Keményen megdolgoztak azért, amit kapnak, addig míg te és a hozzád hasonlók lehet hogy csak a fütyijükkel játszottak... (ez is általánosítás, de gondolom csak ezt érted)

5. A teljes történelmünket nullázod ezzel...

pcmci 2012.08.21. 10:41:44

@szoja122: ha visszaolvasol, akkor talán észre fogod venni, hogy az ominózus kifejezést nem én használtam, ámbár nem ítélem el a használatát. a plebs körében eltejedt formája egy társadalmi csoport megnevezésének, ahogyan kölyköknek is nyugdtan nevezheti valaki a gyerekeket. az, hogy valakinek ez nem tetszik, az egy dolog, szíve joga. az viszont, hogy valaki egy szerinte pejoratív kifejezés miatt egy érvelést teljesen félresöpör, az nemes egyszerűséggel mérhetetlen fokú ostobaság, akárhogyan csavarod is a mondandódat.

szoja122 2012.08.21. 19:49:40

@pcmci: Igazad van, nem te voltál bocs!

Másrészt viszont nincs, mert a kölykök szónak nincs annyira pejoratív jelentése. Akkor lenne, ha magában foglalná, hogy gyerek támogatást stb. meg kellene szüntetni.
Aki a nyugger kifejezést használja, az pontosan azt teszi amit fentebb tévesen neked címeztem.

Amúgy csak a kifejezést söpörtem le, ha visszaolvasol...
A többire nem reagáltam...

Még egyszer, bocs hogy félre néztem!

kis59 2013.02.19. 18:57:56

@Unionist_:
Bocs, csak a lényeget nem érted......
Kúnó nemcsak rájött, hanem küzdött érte, átverte az országgyűléseken, törvénymódosításokat hozatott stb. (Nagy volt az ellenszél.) Rájönni könnyű, de tenni is kell érte, az a valami
Az ő ötlete az önálló egyetemi kutatások, mert korábban ilyesmi nem volt jellemző