Kommentszűrés
’12 júl
12
07:01

A kő marad – Rolling Stones 50

Írta: tauglich

rolling.jpg

  A hatvanas évek hajnalán, a Kent grófságban található Dartford pályaudvarán a londoni zónázót várva két egykori iskolatárs összefutott a peronon. Az egyik srác büszkén mutatta a hóna alól előrántott egyetlen Chuck Berry bakelitjét, mire a másik rezignáltan jegyezte meg, hogy neki az összes megvan. Meg még sok minden más is. Szó szót követett, és a nagy egymásra találásból az lett, hogy Keith Richards – a bakelites arc – és Mick Jagger nem sokkal később már Nat King Cole, Bo Diddley, Muddy Waters, Chuck Berry és mindenféle rhythm and blues, rock and roll nótákat játszottak egymás és a haverok lakásaiban. S végül 1962-ben ezen a napon, július 12-én lépett fel először a londoni Marquee klubban a Rolling Stones, ami azóta sem szűnt meg létezni. A világ legjobb rock and roll zenekara ma ötven éves.

  Hosszú évek múltán rádöbbentem, hogy még ma is komoly kocsmai matekba szaladhat bele az egyszeri halandó, hogy akkor vajon a Stones vagy a Beatles? A meglehetősen kényes ki a jobb? kérdésre most nem fogok választ adni, ellenben tekintsük most át a zenekarnak a rock and roll jövőjét alapvetően meghatározó, 1962-től 1969-ig, Brian Jones haláláig tartó időszakát a teljesség igénye nélkül.

rolling_stones_marquee.jpg

Az első koncert a Marquee-ban. Balról jobbra Keith Richards és Brian Jones

  Jagger és Richards elhívták az Alexis Korner Blues Incorporated zenekarában játszó Brian Jones-t, aki Muddy Waters Rollin' Stone című száma után hamarosan el is keresztelte az új formációt. Kellett még egy állandó basszer is, akit a rossz nyelvek szerint elsősorban az erősítője miatt vettek be, ő Bill Wyman volt. Végül ezzel a felállással és az 1985-ös haláláig végig a Stones-szal játszó, bár tagként sosem jegyzett zongorista Ian Stewarttal és Tony Chapman dobossal zajlott le az első koncert a Marquee-ban. Aztán 1963 januárjában Chapmant Charlie Watts váltotta a doboknál, így véglegessé vált a Stones 1969-ig tartó klasszikus felállása.

rolling_stones_2.jpg
  1963 nyarán a Deccával szerződve jelenik meg első kislemezük, rajta egy Chuck Berry feldolgozással, a Come on-nal, majd ősszel indul első brit turnéjuk. Ez egyből komoly munkával jár a brit közegek számára, hiszen összetört koncerttermek, szétkapott klubok, extázisban vergődő hajadonok, valamint tetemes mennyiségben felhalmozott városi forgalmi akadályok övezik a körutat. 1964-ben folytatódik a turné, majd tavasszal Nagy-Britanniában és Amerikában megjelenik első, addigi legnépszerűbb koncertszámaikat tartalmazó nagylemezük, melynek címe nemes egyszerűséggel The Rolling Stones. Az albumon többek között olyan emblematikus rhythm and blues feldolgozások szerepelnek, mint a Route 66, az I'm a King Bee, vagy a Walking the Dog. Egy önálló Jagger-Richards dal, a Tell Me is ezen az albumon jelenik meg először.

rolling_stones_4.jpg
  A fiúk a korszak legjobb chicagói arcainak muzsikáit tolják Albion klubjaiban, és ezzel a nagyvonalú gesztussal pillanatok alatt fertőzik meg a viktoriánus utánlövésben unatkozó Brit-szigetek fiataljait. Ráadásul az ekkorra már bejáratott Beatles-szel szemben nem az egyenöltönyt viselő és gombamódra egyenfrizurát vágató, kifényezett liverpooli melós gyerekek londoni mását, éppen ellenkezőleg, az alternatívát adják: ők a mocskot is megéneklő rosszak, akik ápolatlanok, kócosak és időnként még farmernadrágot is viselnek. Közben Mick Jagger a koncerteken úgy tekereg és mocorog marrakeshi piaci csörgőkígyókat megszégyenítő módon, ahogyan csak James Brown képes a tengerentúlon. És ha már Egyesült Államok, a Stones '64-ben rögtön odaát turnézik, sőt, meghívást kapnak az Ed Sullivan Show felvételére is. A műsort követően Ed Sullivan megfogadja, hogy ilyen felfordulás után soha többé nem akarja műsorában látni a fiúkat, ám hirtelen felindulásból született fogadkozása évekkel később tarthatatlannak bizonyul.

rolling_stones_3.jpg
  1965-ös Out of Our Heads című albumuk amerikai kiadásába felkerül egy dal, melynek születése állítólag csak egy véletlennek köszönhető: Keith Richards álmából felébredve majdnem letörölte annak a magnószalagnak a felvételét, amire bealvása előtt a későbbi (I Can't Get No) Satisfaction riffjét, a zenekar máig legismertebb és legnépszerűbb számának alapjait rögzítette. Utólag meg is emlékezett arról a szalagról: két perc Satisfaction és negyven perc horkolás volt rajta.

  És következik az 1966-os év. Amíg nálunk az általános amnesztiát követő, gerinchajlító korban a táncdalfesztiválok áporodott levegője feledteti 1956 őszének felszabadító napjait; addig a Rolling Stones Aftermath címen első olyan önálló albumával rukkol elő, amelyen már kizárólag Jagger-Richards számok szerepelnek. Többek között a Lady Jane, az Under My Thumb, az Out of Time, a Mother's Little Helper, valamint az amerikai kiadáson a hátborzongatóan gyönyörű Paint it Black. 1967 a Between the Buttons albumról szól, ennek amerikai kiadásán már a Ruby Tuesday és a Let's Spend the Night Together pörgeti a zenekar nevét a brit és amerikai slágerlisták élvonalában.

rolling_stones_5.jpg
  Közben megváltoznak az erőviszonyok, és nőnek a feszültségek a zenekarban. Az addig amolyan művészeti vezetőként funkcionáló, az összes keze ügyébe kerülő hangszeren brilliánsan játszó Brian Jones szerepét egyre inkább átveszi a Mick Jagger/Keith Richards szerzőpáros, akiknek szerzői ténykedése amúgy is a legideálisabb és legnagyobb hatású kombinációnak bizonyul a rock'n'roll történetében. De akad itt más is. Mick és Keith, de főleg Brian olyan keményen tolja ekkoriban a drogokat, hogy arra a brit hatóságok is felfigyelnek, majd a megfelelő pillanatban le is csapnak. Rövid vizsgálati fogság, hosszú hónapokig tartó tárgyalások, végül felmentések tesznek pontot az ügyek végére. Ekkor születik meg John Lennon és Paul McCartney közreműködésével a We Love You című Stones-szám, amivel köszönetet mondanak a nehéz hónapokban is kitartó rajongóknak. Még mindig '67-et írunk, és az év végén kiadják a Their Satanic Majesties Request című albumot, amely igazolja az elmúlt hónapok eseményeit: tömény pszichedelikus kirándulás olyan gyöngyszemekkel, mint a She's A Rainbow és a 2000 Light Years From Home.

rolling_stones_6.jpg
  A Satanic Majesties végül amolyan tisztítótűznek is bizonyul, hiszen az 1968-ban megjelenő Beggars Banquet egyrészt visszatérés a blues gyökereihez, ugyanakkor egészen új utakat is megnyitó album egy olyan vídia keménységű antréval, mint a Sympathy for the Devil. Keith Richards így nyilatkozik erről az időszakról évtizedekkel később: „Különbség van a Satanic Majesties és a Beggars Banquet zenei anyagai között. Torkig voltam az egész Maharishi guru szarsággal, a gyöngyökkel és a csengőkkel. Ki tudja honnét szedtük elő őket – az egészet a sok szabadidő hozta ki, de hirtelen kaptunk egy jó nagy adag realitást. A wormwoodi börtönben ülve elég idő maradt a gondolkodásra. Kurvára idegesített, hogy elkaptak minket. Elhatároztuk, hogy szétszedjük a világot. Abban az időszakban a haragunkat a zenénken keresztül tápláltuk”.

brian_jones.jpg
  A Beggars Banquet volt az utolsó album, amiben Brian Jones teljes egészében közreműködött, de még részt vett a zenekar Rock and Roll Circus című filmjének forgatásán is. Az alapvetően széplelkű és labilis alkatú, talán a legnagyobb zenei tehetséggel megáldott Brian olyan szinten nem tudott már azonosulni a Stones-szal és a zeneiparral, valamint súlyos drogproblémákkal is küszködött, hogy 1969 nyarán közös megegyezéssel elváltak útjaik, majd egy hónappal később, július 3-án egy party után holtan találták háza úszómedencéjében. Így a rá két napra, alapvetően az új gitáros, a húszéves Mick Taylor bemutatkozásának szánt Hyde Park-i koncert végül legendás emlékkoncertté alakult, ahol negyedmillió néző előtt Mick Jagger Shelley elégiáját, az Adonais-t olvasta fel, majd többezer pillangó szabadon bocsátásával búcsúzott az akkor már örök elysiumi mezőkön muzsikáló Brian Jones-tól.

  A Rolling Stones a számára mindent megalapozó hatvanas éveket az 1969 decemberében kiadott Let it Bleed albummal búcsúztatja, amelyen még két Brian Jones-szal felvett szám is szerepel, de a lemez stílusa alapvetően már a zenekar csúcspontjaként is emlegetett elkövetkezendő időszakot, a hetvenes éveket előlegezi meg. 

Folyt. köv.

*

  Privát besztof. És a tiétek?

Route 66

I'm a King Bee


Tell Me

(I Can't Get No) Satisfaction

Paint It Black

Under My Thumb

Ruby Tuesday

She's A Rainbow

Sympathy For The Devil

Címkék: zene születésnap mick jagger rock and roll rolling stones keith richards rhythm and blues brian jones

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr864643059

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.07.12. 09:45:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

marko11 2012.07.12. 12:35:37

Rolling Stones vagy Beatles?
Rolling Stones!

Én 68-ban láttam őket először, Londonban. Akkor még élt Brian Jones.
www.youtube.com/watch?v=uYPFrUzp87w&feature=g-vrecrolling stones
Ez a koncert viszont 2 nappal Brian Jones halála után, a Hyde Parkban volt, több százezer ember részvételével.
Brian Jones helyén az ifjú Mick Taylor gitározik, aki John Mayall Bluesbreakers-éből jött. (Akivel több zseniális lemezt készített a Stones. És volt Pesten is.)

Gratulálok a cikkhez. Egy újra olvasást kíván.
Addig is...üdv Pécsről minden Rolling Stones barátnak!

Kandeláber 2012.07.12. 12:45:43

Július 26: Jagger 69!
És mindig is inkább Rolling, mint nyálas Beatles.

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2012.07.12. 12:51:02

@marko11: naná, hogy a Stones!

És komolyan csekkoltad őket '68-ban Londonban? Számomra nagyjából az a kedvenc időszakuk.
Amúgy a full Hyde Park-i koncertet én is linkeltem a szöveg végén.

Viszont linkelem a '67-es varsói koncertjük polák interpretációját. Bassszus, hogy elmentek Varsóba!

The Rolling Stones w Warszawie:

www.youtube.com/watch?v=kfujWcLJzgg

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.07.12. 20:53:19

végigszenvedtem a besztofot, a harmadik videón a sirályoktól nem lehet hallani a harmatgyenge zenét és éneket, kár volt a kikötőben felvenni a hangot.

3-4 eredeti (!) és jó számuk van csak, amik tényleg jók az egész munkásságukban, a fenti videók unalmasak, amellett ritkán lehet ilyen randa irritáló lóképet látni, mint ami dzseggernek van. hangja se nagyon volt kezdetben, de most már megszokta.

Paint It Black, devil amik jók, jungle is jó, asszem az is rolling, ja nem
hát akkor eggyel kevesebb jó számuk van :)
www.youtube.com/watch?v=Kf6va5DyX4Y

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.07.12. 21:01:09

még a punk beatles is ezerszer veri a rollingot
www.youtube.com/watch?v=QWuXmfgXVxY

aki a beatlest nem szereti, nem is ért a zenékhez.
www.youtube.com/watch?v=VKB-w179PIQ&feature=related
www.youtube.com/watch?v=BrxZhWCAuQw&feature=related
www.youtube.com/watch?v=TBiLhQpaUaM

olyan ez, mint aki szerint a Szabadság, szerelem jó film, az nem ért a filmekhez, a színészi játékhoz.
amúgy mi van? lesz vmi koncertturné, az egyik fejesfőnök meg érdekelt a sportcsarnokban? mi ez a sok reklám?

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.07.12. 21:04:31

@Manyi Béci: nagyon találó ez a jehudi idézet rá

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.07.12. 21:09:36

@Manyi Béci: szerintem ezek borzalmasan unalmasak, a honky women az minek a feldolgozása? a refrén?

Alfőmérnök 2012.07.12. 23:21:03

Love in Vain
www.youtube.com/watch?v=ao9Rbr7uybQ
Beast Of Burden
www.youtube.com/watch?v=-tRdBsnX4N4
Így elsőre ezek ugrottak be.
+A Symphathy for the devil próbái, felvétele egy fos Godard-filmben.
www.youtube.com/watch?v=vDVq50i6Zzc

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.07.13. 05:37:54

@marko11: @tauglich: @tesz-vesz: és akit illet!

Szerintem értelmetlen a Stonest és a Beatlest összemérni, mert két teljesen különböző indulású és célú banda volt (legalábbis kezdetben:-)). A Beatles tagjai már 16-18 éves koruktól módszeresen a "könnyűzenészi" pályára készültek; vagy 3-4 évig keményen vendéglátóztak, koncerteztek, a mindenkori aktuális slágerlista-repertoárral, mielőtt befutottak. A Stones sokkal inkább hobbizenekar volt, az általuk kedvelt rétegzenét nyomták (amerikai fekazenét, főleg detroiti, chicagói, new yorki, philadelphiai városi bluest, rhythm & bluest) rétegközönségnek; sikeressé is tkp. véletlenül váltak: ez a zene hirtelen nagyon divatba jött Angliában és ők épp kéznél voltak:-)

A Beatles tagjai, a banda első sikereit követően is, tudatosan törekedtek a "szakmai" továbblépésre: trendadó slágerszerzőkké akartak válni --- és (valószínűleg nagyon sok és nagyon kemény melóval) meg is csinálták. A Stones ezzel szemben mindig rock and roll, rock-blues zenekar maradt, bár elkalandozott a pop, sőt, még a diszkó világába is, de igazán jók ebben voltak és maradtak.

Szóval, szerintem, két nagyon különböző cucc a Beatles és a Stones.

ü
bbjnick

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2012.07.13. 07:17:05

@Manyi Béci: @Alfőmérnök: kösz a hozzáadott értéket. Mármint a linkeket.

Amúgy Alfi. A Sympathy stúdiófelvételének a teljes anyaga fent van:

www.youtube.com/watch?v=pRgRYZwdcTM&feature=related

Ezt pedig csak úgy bónusznak, mert hát egyes számoknak a filmes utóélete is érdekes lehet:

www.youtube.com/watch?v=hdt3BCJ_POE

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2012.07.13. 07:38:34

@bbjnick: persze hogy felesleges a minőségi alapon történő összevetés, ennek pusztán rajongói körökben volt/van jelentősége, ezért sem adtam a poszt elején választ a "kényes" kérdésre, mert tiszteletben tartom a hozzád hasonló Beatles-fanok érzéseit. :)
Érdekes különben, hogy amíg a Beatles és a Stones tagjai tök jóban voltak egymással, sőt időnként közreműködtek egymás lemezein, addig a rajongói táborok között nem igazán volt átjárás.

Viszont abban nem igazán értek egyet, hogy a Stones pusztán csak kéznél volt, amikor divatba jöttek Európában ezek a zenék. Éppen ellenkezőleg, a Stones az egyik legfontosabb közvetítője, interpretálója és alakítója volt a chicagói feka r 'n' b-nak. Arról nem is beszélve, hogy Keith Richards már valamikor '67, vagy '68 táján kezd ráállni az öthúros témára, ami azóta is az egyik legfontosabb védjegye a Stones sajátos zenei hangzásának, legyen szó rock 'n' rollról, vagy akár egy olyan disco számról, mint a Miss You.

marko11 2012.07.13. 11:12:39

Így igaz, ahogy írod.
Átjárás meg annyira nem volt, hogy a Beatles zenéjét (abból is inkább a keményebbet, ill. "keményebbet") csak felnőtt fejjel kezdem elismerni.

marko11 2012.07.13. 11:22:39

@tauglich:
Ott voltam '68-ban a NME évi díjátadóján, ahol a Rolling Stones másfél év kihagyás után lépett újra színpadra.
Tkp. meglepetés volt, nem voltak előzetesen hirdetve.
Én meg azt hittem, hogy ott halok meg...az örömtől, amikor megláttam őket!

És, hogy érzékeltessem a "fejlődést":
minden további nélkül be tudtam vinni a nézőtérre a Belgiumban korábban vásárolt whiskey-s üveget.
Életmentő jelleggel húztam is belőle egy nagyot, amikor megláttam kedvenceimet a színpadon.

Alfőmérnök 2012.07.13. 15:50:36

@Manyi Béci: Na, az első kettőt nem magától vettem. Végre valamiben egyetértünk. :)
@tauglich: Kössz.
@marko11: Maga ilyen öreg?

Alfőmérnök 2012.07.13. 15:58:27

@bbjnick: A Stones tagjai mérföldekkel jobb zenészek (technikai értelemben), mint a bitliszek. Ez nem vitatéma. És akkor Jaggerről, mint szuggesztív előadóművészről még nem is szóltunk.
Amúgy kiskoromban én jobban szerettem a bitliszt. Gyerekeknek meg értelmi fogyatékos felnőtteknek (mint amilyen te is vagy) való zene.

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2012.07.13. 16:03:57

@marko11: hát ez nagyon menő, mit ne mondjak! Nekem viszont van néhány első, Decca által kiadott Stones kislemezem, amit apámtól könyörögtem ki még évekkel ezelőtt. Ő pedig egyenesen a tengerész barátjától szerválta még akkoriban. Ez az egyik:

ring.cdandlp.com/palprod/photo_grande/115150780.png

És van egy olyan kislemezem is, ami a Baksa Soós Jánosé volt. Az A oldalon a Paint it Black, a másikon pedig a kevéssé ismert Long Long While. Annak pedig ez a borítója:

www.recordsale.de/cdpix/t/the_rolling_stones-paint_it_black__long_long_while.jpg

marko11 2012.07.13. 16:45:58

@Alfőmérnök: Hát...ha Mick Jagger öreg!:)

marko11 2012.07.13. 16:51:05

@tauglich: Igazi kincseket birtokolsz!

Én meg itt linkelek egy '65-ös NME díjátadót. (A 3. perctől érdemes nézni!) Én is ebben a (sport)csarnokban ültem, ott láttam őket.
A '68-asról sajnos nem találtam. Pedig, de jó is lenne!

www.youtube.com/watch?v=bf2NNQlVdW4

Manyi Béci 2012.07.13. 16:52:12

@tesz-vesz:
Hey! you! get off of my cloud!

Manyi Béci 2012.07.13. 16:54:55

@tauglich:
Hát, egyébként is jó volt tegnap előkeresni és meghallgatni ezeket a régi számokat, de hogy pont ugyanez a filmrészlet jutott eszembe nekem is a végén, az már szinte ijesztő.:)

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.07.13. 17:48:15

@Manyi Béci: ez nem egy rossz szám azt elismerem, de a többi nem ilyen.

@Alfőmérnök: borzalmasak, de leginkább unalmasak ezek is
a gitáros jó lenne, csak jön dzsegger és mindig belenyávog

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.07.13. 17:52:47

@Alfőmérnök: az angoltanárom aki 4-5 nyelven beszél, de még emellett intelligens is, kedvenc zenekara a bitlisz, nyilván értelmi fogyatékos emiatt, mert azt mondod.

Alfőmérnök 2012.07.13. 18:49:42

@tauglich: Amúgy ezt a Godardék vették föl? Az operatőri munka alapján nem kizárt.
@Manyi Béci: Éndzsi, éindzsí. :)
@tesz-vesz: "jön dzsegger és mindig belenyávog"

Mondod ezt, miközben a bitliszt dicsőíted. LOL

hoplita 2012.07.13. 19:23:02

Jé...ezek még élnek?
Kész orvosi csoda.:)

Végül is kedvelem őket, sok Hobóra jártam anno és ők a feldolgozásaikkal megkedveltették...de nem igazán rajtuk nőttem fel...egyébként is, elpártoltam a Mobilhoz.:)

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2012.07.13. 20:31:17

@marko11: á, elképesztő gyöngyszemeket lehet itt kigereblyézni. De ez sem rossz:

www.youtube.com/watch?v=W-ycN9EOi8o&feature=fvwrel

@Manyi Béci: mármint az Apokalipszis most? Annak a filmnek a kezdő jelenete a teljes döbbenet, igaz, az Doors:

www.youtube.com/watch?v=1b26BD5KjH0

@tesz-vesz: naná hogy jó! Az a Stones legmenőbb disco száma. :)

@Alfőmérnök: megmondom őszintén, nem tudom, bár nyilván könnyedén utána lehetne járni.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.07.14. 05:15:05

@tauglich: @Alfőmérnök:

Én egy pillanatig sem gondoltam, hogy itt valamiféle versengésről szólna a történet (már csak azért sem, mert a két zenekar egyáltalán partiba sem kerülhetne --- nem egy súlycsoport [........./.]), de ha így állunk a kérdéshez, akkor, nem bánom, nézzük, hogy nyomja le a saját pályáján a Beatles a Stonest:

www.youtube.com/watch?v=mW6G3nh5S3I

www.youtube.com/watch?v=kTNbhoHaVvE

www.youtube.com/watch?v=RDcngxTWMbI

Ilyen súlyos és dögös zenét (mondom: zenét!) a Stones, még a legjobb (a micktayloros) korszakában sem igen produkált. S ennek az az az oka, hogy a Beatles tagjainak sokkal több közük volt a zenéhez: aki a bluest vágja, még nem biztos, hogy vágja a zenét, de aki a zenét vágja, az vágja a bluest is.

ü
bbjnick

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2012.07.14. 08:11:37

@bbjnick: "Én egy pillanatig sem gondoltam, hogy itt valamiféle versengésről szólna a történet"

Nem tudom miről beszélsz, az első kommented óta te provokálsz ezzel a dologgal. Igaz, először csak finoman, piánóban. Mi marko11-el legfeljebb csekkoltuk a közös rajongói nevezőt a legelején.
Inkább válaszolnál arra, amit konkrétan reagáltam.

Azzal a három popzenei linkkel meg ugye csak viccelsz. Jól ismerem ezeket a számokat, nagyszerűek, meg minden, de totál más világ mint a Stones-é és semmi értelme a minőségi összevetésnek. És akkor a dalszövegek tartalmi részéről ne is beszéljünk. Nézd meg miről szól az I Want You és mondjuk a Stones-tól hasonló időben született Gimmie Shelter.

Méghogy lenyomja az egyik a másikat... A Boney M sem tudta soha lenyomni a Sex Pistolt, annyira két különböző világról van szó. :)

Alfőmérnök 2012.07.14. 11:34:44

@bbjnick: A bitliszből egyedül Lennon ért valamit. (De ő meg full komcsi volt.)

Alfőmérnök 2012.07.14. 11:39:56

@tauglich: Érdekesebb lenne utánajárás nélkül, pusztán a stiláris jegyek alapján (színek, kameramozgás) kideríteni. Nagyjából a Weekend hosszú kocsisor-jelenetével egy időben keletkezett a felvétel.
www.youtube.com/watch?v=Yl6AI32ZTDs

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2012.07.14. 12:18:33

@Alfőmérnök: ez egy milyen brutálisan jó és egyben persze döbbenetes fahrt. Láttam már hasonlót élőben és egészen elképesztő volt érzékelni azt a döbbenettel vegyes közönyt, ahogyan a halottakat kerülték az emberek. Na de mindegy, ez most off.

Simán lehet, hogy a Stones-t is Godard-ék vették fel. Az egésznek abszolút filmes az atmoszférája. A vágás, a kameramozgások, a film ritmusa nagyon különbözik egy sima tévés szemlélettől

marko11 2012.07.14. 12:21:28

@tauglich:
Ha már szóba került '68 (pontosabban '68 májusa)...utólag nem is a Rolling Stones volt a legnagyobb esemény (nem is a fergeteges Aretha Franklin koncert az Odeonban, ahol rajtam kívül nem sok fehér ember volt), hanem Párizs és a forradalom, ami elsöpörte a Jimi Hendrix konceret is.
Merthogy Londonból Párizson keresztül jöttem (volna) haza.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.07.14. 19:04:25

@tauglich:

"az első kommented óta te provokálsz ezzel a dologgal" --- írod.

???

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.07.14. 19:12:43

@Alfőmérnök:

"A bitliszből egyedül Lennon ért valamit. (De ő meg full komcsi volt.)" --- írod.

Nem volt az komcsi. McCartney és Harrison (egybehangzó véleménye) szerint egy paranoiára és betegesen agresszivitásra hajlamos zseniális manipulátor volt.

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.07.14. 19:28:47

@bbjnick:

betegesen agresszivitásra=beteges agresszivitásra

Alfőmérnök 2012.07.14. 20:17:07

@bbjnick: Túl sokat tudok róla ahhoz, hogy ezt szimplán hazugságnak tartsam. :) Amúgy én kedvelem, még a szólólemezei egy részét is (az utolsót is, legalábbis a Lennon-számokat, Ono parasikolyait annyira nem :)) De hogy ne lett volna komcsi...? Elég meghallgatni az Imagine-t, hogy ezt eldöntsük.

Manyi Béci 2012.07.14. 20:33:27

@tauglich:
Igen, és naná, hogy megnéztem a kezdő jelenetet is megint, ha már amúgy is rákerestem a filmre.:)

Miután a mandiner vétkes mulasztást elkövetve sajnálatosan nem emlkezett meg Morrison 41 éve bekövetkezett haláláról, és mert unalmas ez a sok fikázó balfék a kommentekben, segítő szándékkal itt egy hiánypótló Doors top 10

www.youtube.com/watch?v=IufLdGaYoho&feature=related

www.youtube.com/watch?v=jLAr-WlxMZY&feature=related

www.youtube.com/watch?v=Lw1IwfCaKOE&feature=related

www.youtube.com/watch?v=-h5j_mAEEdw&feature=related

www.youtube.com/watch?v=zrv7Hs7k7w8&feature=related

Manyi Béci 2012.07.14. 20:57:15

Az End nincs a listában, mert már volt, viszont egy bónusz feldolgozás, főkedvenc:

www.youtube.com/watch?v=nPDixDqAUh0

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.07.14. 22:46:16

@Alfőmérnök:

Lennonnak nem volt meggyőződése csak mindenkori véleménye. És tehetsége ahhoz, hogy azt látványosan és hatásosan artikulálja.:-) Hatvanhétben-hatvannyolcban még maharishihívő és elutasítja a hatvannyolcas utcai megmozdulásokat (ha nem is egyértelműen:-)), hatvankilencben a vietnami háborúellenes mozgalom szószólójaként lép fel ("békeharcos"), majd egy drogelvonó terápia ("első sikoly") hatására a saját mélytudatában utazik (önmagában igyekszik megtalálni a nagy kérdésekre a választ és "istent"), mindeközben avantgárd művészi ambíciókat (is) táplál és rövid időre az amerikai szélbalos mozgalmakkal is mutyizik (de ezeket, mivel rájön, hogy az amerikai hatóságok megfigyelik, nagyon hamar ejti). A hetvenes évek közepétől pedig teljesen kivonul a közéletből és a sztárvilágból és több, mint százötven milliós (nagyon jól befektetett és nagyon szépen gyarapodó) vagyonából éldegél és nevelgeti fiát. Időnként nagyvonalúan adakozik (pld. golyóálló mellényeket vesz a new yorki-i rendőröknek vagy szociális projekteket, különféle civil szervezeteket támogat). Ugyan, mint minden manipulátor, befolyásolható volt, de megvolt az a képessége, hogy ha valaki komolyan bevitte volna az erőbe, akkor berregett a veszélyjelzője és lepattintotta magáról az őt kihasználót vagy ő maga dobbantott. Gyakorlatilag mindenből jól jött ki. (Mellesleg kicsinyes és f*szari is volt:-) Zappa meséli valahol, hogy 1970-ben meghívta Lennont egy koncertjére (Filmore East), ahol néhány nótában közreműködött Yoko asszonnyal; később (azonban) Lennon a koncert lemezkiadása körül nagy jogi herce-hurcát rendezett (nem volt hajlandó megegyezni a jogdíjak kérdésében), s csak késéssel, erősen megcsonkítva (az ő és felesége közreműködésével felvett dalok nélkül) jelenhetett meg a koncert anyaga:-)).

Dehogy volt Lennon kommunista. Pontosan úgy viselkedett, mint egy elszállt, ugyanakkor rafkós proli, akire rászakadt a jómód.:-)

ü
bbjnick

Alfőmérnök 2012.07.15. 02:24:43

@bbjnick: Az túlzás, hogy egyetértek, de nem sok értelmét látom, hogy ezen vitatkozzak. Lennon jó arc, a hülyeségeit is el lehet nézni. Nem tartom zseninek, de egy tehetséges és szellemes fickó volt, nagyon fiatalon érte a siker, a világhírnév, és tragikusan fiatalon halt meg. Jó lenne, ha még élne.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.07.15. 05:16:07

@Alfőmérnök:

Sehol nem állítottam, hogy nem volt tehetséges (épp az ellenkezőjét állítottam), azt pedig, hogy a halálát kívánnám végképp sehol nem írtam (mindenkinek hosszú békés életet kívánok), mindössze azt jeleztem, hogy sokminden kijelenthető Lennonról (és mindannak az ellenkezője is:-)), de hogy kommunista lett volna, az semmiképp. Meggyőződést, ideológiát, de még, úgy általában, túl sok értelmet is keresni a dolgaiban teljesen felesleges, egy tehetséges, szuggesztív, hektikus, hisztérikus (paranoiás és betegesen agresszív), ugyanakkor önmagát rendkívül ügyesen menedzselő rockénekes és popszerző volt. (Amint egyébként ennek önmaga is többször (is) hangot adott különböző nyilatkozataiban:-))

ü
bbjnick

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2012.07.15. 07:46:54

Tényleg, a Stones-film után csinált, szintén Scorsese dokufilmet látta már valaki?

www.imdb.com/title/tt1113829/

Szerintem George Harrison volt a legjobb arc az egész Beatles-ből.

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2012.07.15. 07:53:27

@Manyi Béci: persze, ez nagyon menő! Bár nekem a Them-féle verzió vizualitása ellenére, zenei hangzását tekintve azért kúlabbnak tűnik :)

www.youtube.com/watch?v=S_j7i_ZVfxw&feature=related

Alfőmérnök 2012.07.16. 11:26:38

@hill billy: Aztakurva, hogy magának milyen dramaturgiai érzéke van! Teljesen összeszartam magam ettől a kommenttől.
SOHA nem fogom megengedni a gyerekeimnek, hogy rockzenét hallgassanak!

Joe Pass · http://vegyes.blog.hu 2012.07.18. 08:40:09

"I would like to just list what we did and what the Stones did two months after on every fuckin' album. Every fuckin' thing we did, Mick does exactly the same. They are not in the same class, musicwise or powerwise — never were."

Read more: www.rollingstone.com/music/lists/100-greatest-beatles-songs-20110919/dig-a-pony-19691231#ixzz20xC8asah

Alfőmérnök 2012.07.21. 17:09:46

Tom Waits találkozik a Rolling Stonessal:
www.youtube.com/watch?v=SGwl5F6iPXg

Ebben a számban Keith Richards gitározik, énekel:
www.youtube.com/watch?v=BbNg5_Jtd8k

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2012.07.22. 07:57:16

@Alfőmérnök: Jimi Hendrix találkozik a Rolling Stones-szal :)

www.youtube.com/watch?v=Rqqaw9iN0Js

Ezen a szolid filmes partin meg simán ott lettem volna:

www.youtube.com/watch?v=Ghn0xgOZPYg

Amúgy nem ismertem a számot, amit linkeltél, de mennyire tökösen működik így együtt Tom Waits és Keith Richards világa.

Alfőmérnök 2012.07.22. 09:42:04

@tauglich: Akkor leírom én is helyesen: Rolling Stones-szal. :)
Na, ez az, amire a Beatles például nem lett volna képes: hogy együtt zenéljenek Jimivel.

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2012.07.22. 19:16:17

@Alfőmérnök: ó, az a kretén szmájli nem is a helyesírásnak szólt. :)

Viszont ez se füst! Chuck Berry kissé elégedetlen Keith Richards játékával:

www.youtube.com/watch?v=PEA6gzAAPfc

Alfőmérnök 2012.07.23. 13:35:17

@tauglich: Az megvan, hogy eredetileg a Stones akarta megfilmesíteni a Mechanikus Narancsot?
zumaworld.blogspot.hu/2011/11/clockwork-orange-stanley-kubrick-and.html

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2012.07.24. 08:16:12

@Alfőmérnök: tök elfelejtettem ezt az infót, de most hogy írod, beugrott hogy erről Hobo is ír a félfos Stones-könyvében, amit még tizenhárom évesen olvastam.

És ez a Jagger filmszerep megvan? Egész jó a képi világa:

www.youtube.com/watch?v=jw_udmpxMeU

Alfőmérnök 2012.07.24. 16:32:44

@tauglich: Nem láttam a filmet.
A Beatles-Stones kapcsolathoz:
www.youtube.com/watch?v=-8QEX3_aVig

Kíváncsi lennék, a Stones-rajongók (én nem vagyok az, bár kedvelem) mit gondolnak az Exile on main street albumról, nekem sosem teteszett igazán, gondolom te majd a folytatásban leírod a véleményedet.

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2012.07.26. 08:54:13

@Alfőmérnök: I Wanna Be Your Man? Ismerem mindkét verziót és szerintem magáért beszél hogy kik tolták jobban ezt a vonalat. Persze én a popzenével mindig hadilábon álltam. :)

Az Exile-ról az a véleményem, hogy zeneileg nagyon izgalmas anyag, némileg még pszichedelikus beütésekkel, de már egyszerre és nagyon konkrétan érződnek az amerikai fehér és feka (country, blues, soul) zenei hagyományok is, hiszen ebben az időben adóügyi és ilyen-olyan megfontolásokból sokat dolgoztak a tengerentúlon. Mondjuk én, mint fekete öves Stones-os leginkább az 1969-ig tartó korszakukat komálom.

Viszont az Exile-hoz kapcsolódik egy egészen pöpec kis s8-as anyag:

www.youtube.com/watch?v=bMuL28y0uP8

Alfőmérnök 2012.07.26. 15:40:51

@tauglich: Azért is kérdeztem, mert úgy szokták emlegetni, mint az akkori (vagyis '60-as évek végi és '70-es évek eleji) korszakuk betetőzését. Ami azért fura, mert tök más, mint az addigi lemezeik, sőt, mint az utána következő Goats Head Soup is.

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2012.07.26. 19:21:09

@Alfőmérnök: hasonló kijelentéssel zárom én is a fenti posztot. Pontosabban én azt állítom, hogy a hatvanas évek vége, hetvenes évek első fele úgy általában a Stones csúcspontjaként értelmezhető. Nem a kedvenc időszakom, de így gondolom. Zeneileg nagyon pörögnek a régire alapozott új dolgaikkal, jelentősek a lemezeladások stb stb. Amúgy 1978-ban a Miss You volt az utolsó számuk, amivel komolyabb slágerlistás helyeket értek el. A nyolcvanas évektől a Stones Mick Jaggernek köszönhetően már egy nagyon tudatosan felépített üzleti vállalkozásként működik, ahol a turnék jelentik a legfőbb bevételi forrást. Azzal viszont kőkeményen a legnagyobb bevételi eredményeket érik el minden zenekar előtt. Szóval rendes nagyvállalatként működnek. Néhány éve csak a U2 tudta őket leverni a dobogó első helyéről.

Alfőmérnök 2012.07.26. 20:32:15

@tauglich: Egészen pontosan ezzel zárod a posztot:
"Folyt. köv."

De mondjuk a Stones 60-as évek utáni korszaka már nagyjából ki van tárgyalva. :)

"a Miss You volt az utolsó számuk, amivel komolyabb slágerlistás helyeket értek el"
Hát ez?
www.youtube.com/watch?v=BinwuzZVjnE

Egyébként az Exile 2010-es kiadásához csatoltak egy bónusz cd-t, kiadatlan és egész tűrhető számokkal. pl.
www.youtube.com/watch?v=7V0sjY5z6fc

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2012.07.27. 14:41:14

@Alfőmérnök: az különben egy jó szám és a klip is rendben van! És tényleg, egy hétig Kanadában a slágerlista élén volt. :)

picur3ka 2012.08.08. 02:15:42

Beteg, tinedzser liberalisokkal van tele ez a blog.

Hogy mer' gondoljak, hogy ok politikusok, ne kerdezd tolem!

A tudatlanok magabiztossaga lehet. Gobbi Hilda, diva, ilyesmi.

Lol. Ilyen kezd ez a blog is lenni, ki ertelmes ember akar ide kommentelni?

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2012.08.08. 08:13:25

@marko11: tényleg kincs, köszönjük szépen!

A 3 per hármas nyúl 2013.04.21. 23:37:42

Nekem is az (I Can't Get No) Satisfaction az egyik kedvencem!