Kommentszűrés
’12 júl
4
08:01

„Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák″

Írta: Redakció

magyarorszagi_szlovakok.jpg

  „Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák″ – kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. „Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek ránk, hogy ilyen létezik.″ Való igaz. A „szlovákmagyarokat” már kibeszéltük eléggé. A Körkép és a Mandiner most bemutatja tükörképüket: jöjjenek a „magyarszlovákok”!

„Tisztában vagyunk vele, hogy 50 év múlva megszűnünk létezni“

  Magyarországon a 2001-es népszámlálás adatai alapján összesen 17 693 fő vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, ezzel a szlovákság a romák és a németek után a legnépesebb magyarországi kisebbség. A 2001-es statisztikák szerint a szlovák nyelvet 11 816 személy tartja anyanyelvének, és 18 056 használja családi körben. A nemzetiségi és kulturális hagyományokhoz 26 631-en kötődnek. Mi két, Szlovákiában tanuló magyarországi szlovák lánnyal, Zsuval (22) és Katával (21) beszélgettünk arról, vajon tükrözik-e ezek az adatok mindazt, amit mindennap a saját szemükkel látnak.

MSZ2.jpg

  „Onnan tudod, hogy szlovák faluban jársz, hogy a falunévtábla fel van tüntetve szlovákul is. De hogy bárki használná a nyelvet otthon, egymás közt, vagy akár a boltban – még sosem hallottam. Az öreg nénik szoktak néha az utcán szlovákul pletykálni, hogy más ne értse, miről beszélgetnek” – mutatja be Zsu a szlovák vidék mindennapjait Békés megyében. Napjainkban a magyarországi szlovákok nagy része a Pilis térségében és Békés megyében él. Kulturális központjuk Békéscsaba, ahol viszont csak a lakosság 5,9% százaléka vallotta magát szlováknak.

  Nagy arányú szlovák etnikumú lakosság él Pilisszentkereszten (Mlynky, 42%), a Békés megyei Kardoson (Kardoš, 43,5%), Örménykúton (Irminčok, 36,3%), Tótkomlóson (Slovenský Komlóš, 27%), a Pest megyei Piliscséven (Čív, 45,7%). A Nógrád megyei Erdőkürtön (Kirť, 35,7%) és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Répáshután (Repašska Huta, 48,6%). (Ezek 2001-es adatok a történelmi szlovák etnikum elhelyezkedéséről, a Pozsonyhoz közeli Rajkát és Mosonmagyaróvárt most természetesen nem számítjuk ide). Magyarországon a szlovákság létszáma folyamatosan csökken – 1960-as adatok szerint számuk akkor még több mint 30 ezer volt, mely az új évezredre majdnem a felére csökkent. A tavalyi népszámlálás eredményei pedig még egyelőre ismeretlenek.

Úgy tanultam meg szlovákul, hogy a szüleim szlovák iskolába adtak

  „Otthon soha nem beszélünk szlovákul. Szlovák nyelven csak a suliban kezdtünk el tanulni.“ – mesél tovább Kata a saját tapasztalatairól. A szülők számára egyfajta hagyomány szlovák általános iskolába íratni a gyerekeket, bár ezek se szlovák tannyelvűek. Az oktatás magyarul folyik, ami heti pár óra szlovákkal – nyelvtan, irodalom, konverzáció – van bővítve. „Az ének volt még szlovák nyelven. Talán ezért is van, hogy több szlovák népdalt ismerek, mint magyart. De általános iskola után a szlovák gimi már nem divat. Amúgy is csak Pesten és Békéscsabán van szlovák gimnázium. A békéscsabai nagyon kicsi, a négy évfolyamban összesen hatvan gyerek tanul. Pestre pedig általában a konzulok, diplomaták adják be a gyerekeiket.

  A gimnázium alatt már bővebb a szlovák órák száma, a nyelvtanon kívül a történelmet és földrajzot is szlovák nyelven oktatják. Az oktatási tervben szerepel még a szlovák népismeret is mint tantárgy, ahol a szlovák kultúrával, hagyományokkal ismerkednek meg a diákok. „Külön érettségi tétel volt például a szlovák konyha.“ – emlékezik vissza Kata.

mlynky.jpg

Ahogy az otthoni helyzet kinéz

   A magyarországi szlovákság érdekképviseleti szerve az Országos Szlovák Önkormányzat. Feladata a kisebbségi közügyek ellátása, a kisebbségek jogairól szóló törvénybe foglalt jogok érvényesülése, az anyanyelv ápolása, az anyanyelvi oktatás fejlesztése és a szlovák nyelv széleskörű használata, valamint a szlovák kulturális hagyományok őrzése és ápolása (bővebben itt:)

  Táncházakat, színházakat szerveznek, támogatják az iskolákat, pályázatokat írnak ki, ápolják a kulturális életet. 1957 óta hetilapot is kiadnak (Ľudové noviny). Ezen kívül a Magyar Rádiónak és a Televíziónak is van nemzetiségi adása, illetve működik a Magyarországon élő Szlovákok Kutatóintézete, szintén a szlovák nyelv és kultúra ápolása céljából. Minden évben megrendezik az Országos Szlovák Napot, mindig más városban, ahol a szlovák etnikum képviselői találkoznak. A rendezvényt kultúrprogram, vásár, kiállítások és szlovák istentisztelet kíséri.

  Ez jól hangzik papíron, csakhogy: „Ahogy a szlovákiai magyarságot figyeljük, ti jóval nemzetiebb érzelműek, aktívabbak vagytok, sokkal büszkébbek a nemzetiségetekre.  Nálunk, hacsak a jelenlegi generáció nem szedi össze magát, 50 év múlva eltűnünk. Nincsenek aktív vezetőink, hiányoznak a karakteres egyéniségek, a rendes szervezés. Haldokló félben vagyunk: az iskolákban egyre kevesebb a diák. Igaz, valamiféle hagyomány még, hogy szlovák általános iskolába írassák a gyerekeket, de a gimi nagyon ritka.” – vázolta a szomorú helyzetet Zsu.

Szlovák szemmel magyarok, magyar szemmel szlovákok, saját szemmel…?

  Ennek ellenére többen próbálkoznak a szlovákiai egyetemekkel. Különösen, hogy a szlovák állam ösztöndíjat biztosít a külföldi szlovák nemzetiségűek részére.  „Azok a viszonyok, amelyek a jelenlegi magyarországi felsőoktatásban vannak, hihetetlenek. Ezért is sokkal jobb, hogy volt lehetőségünk Szlovákiában tanulni. De a suli nagyon nehéz. A szakkifejezésekkel elég sokat küszködtünk az elején, hiszen mi csak a hétköznapokban használatos nyelvet tanultuk meg. Még most is gyakran előfordul, hogy nem értünk valamit.“ – mondta Kata.

  A hazai (szlovákiai) szlovákok érdekesen viszonyulnak magyarországi társaikhoz: „Mint mondtam, nekik sincs nagyon fogalmuk arról, hogy létezünk. Számukra egyszerű magyarországi magyarok vagyunk.“

  De a magyarországi szlovákok viszonya is érdekes Szlovákiához: „Minden iskolai rendezvényen, illetve szilveszterkor a szlovák himnuszt is énekeljük. De ha azt kérded, kinek szurkolok a magyar-szlovák hokimeccsen, azt hiszem a magyaroknak. Nem is tudom miért. A szlovákiai eseményeket többé-kevésbé figyeli a család, hiszen nálunk is fogható a TA3 vagy a JOJ. Kiskorom óta járunk Szlovákiába, de nem nevezném magam ott turistának. Gyermekkoromban sem úgy fogtam fel a dolgot, hogy most egy idegen országban vagyok. Lehet, ez azért van, mert már hosszú évek óta járok a Tátra alá, és nem idegen az ország számomra.” – fejezte be Zsu az interjút.

  A beszélgetés végén, csak egy dolog járt a fejemben. Ez vár ránk, szlovákiai magyarokra is? Ha majd a mi gyerekeinket fogják megkérni 25-30 év múlva, meséljenek a közösségükről, ők vajon mit fognak mondani?

Lengyel Diana

A cikk a Körkép.sk és a Mandiner számára íródott.

Címkék: magyarország szlovákia asszimiláció szlovákiai magyarok szlovákmagyarok Békéscsaba magyarszlovákok magyarországi szlovákság

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr164626988

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.07.04. 10:21:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vhailor · http://tortenelemportal.hu 2012.07.04. 08:20:31

"...hacsak a jelenlegi generáció nem szedi össze magát, 50 év múlva eltűnünk."

A felvidéki magyarokkal is ugyanez a helyzet, ha 50-60 ezres fogyást számítunk 10-évente, akkor 50-60 év, aztán már csak a nyugdíjasok fogják bírni a magyar nyelvet.

Bell & Sebastian 2012.07.04. 12:17:39

Mások is így jártak. Tipikus példa arra, hogy Kádár alatt még megvolt, most meg sehol sem találják.

Identität - Vaterland und Mutterschprache

- Vertreibt man Gott durch die Vordertür, kommt er als Dämon durch den Hintereingang.

- Wem es mit sich selbst nicht wohl ist, der wird auch kein weites Herz für Fremde entwickeln. Eine werbende Wirkung kann nur eine Lebensform.entwickeln, in der die Menschen mit sich und den ihren halbwegs im Reinen sind.

Max, A Gondolkodó Birca · http://maxval.co.nr/ 2012.07.04. 12:31:13

Nagyszerű cikk, az átlagmagyar SEMMIT sem tud erről.

100 emberből 1 ember tud arról is, hogy a térségben Kádárék folytatták leginkább kisebbségellenes politikát.

Max, A Gondolkodó Birca · http://maxval.co.nr/ 2012.07.04. 12:33:43

@Vhailor:

Egészen más a helyzet ott. Ott a magyar nyelv hétköznapi használatban van magyarok között, arról nem is beszélve, hogy a magyart használni lehet hivatalosan is sok helyen.

Magyarországon a kisebbségi helyzet olyan mint a szovjet alkotmány: az összes jog biztosítva van, csak éppen a gyakorlatban egyikkel sem lehet élni.

Vhailor · http://tortenelemportal.hu 2012.07.04. 12:37:21

@Max, A Gondolkodó Birca: Felvidéken? Ne viccelj.

Magyar tömbterületen esetleg. A szórványban már nem. Ezen kívül nem szabad elfelejteni, hogy felvidéki magyarból 20x annyi van mint magyarországi szlovákból.

BTW - a hivatalban "elvileg" lehet használni a magyart, de a gyakorlatban nem.

Max, A Gondolkodó Birca · http://maxval.co.nr/ 2012.07.04. 12:41:40

@Bell & Sebastian:

1985 után Kádárék megszüntették az addigi kisebbségellenes oktatáspolitikai intézkedéseket, így lett egy kis újrakezdés. S "népszerű" lett egyes kisebbségi származású embereknél, hogy magukat kisebbséginek vallják. Ez már azonban nem a régi helyzet. A mai büszke kisebbségiek is jellemzően MAGYARUL büszkek magukra. Sokan megtanulták őseik nyelvét, de ez már nem anyanyelv, amit a szüleiktől vettek át, hanem egy megtanult idegen nyelv, melyet jó esetben sikerült magas fokon elsajátítani.

Tipikus magyarországi kisebbségi család:
- gyerekek ismerik a nyelvet, mert kisebbségi iskolába járnak, de ők is magyarul beszélgetnek egymással a tanórákon kívül, s egész életük magyarul zajlik,
- szülők: tudnak köszönni a kisebbségi nyelven és 100 szót,
- nagyszülők: képesek magukat rosszul kifejezni kisebbségi nyelven,
- dédszülő: kettős anyanyelvű, magyarul és kisebbségi nyelven egyaránt jól beszél, de "egyszerűbb" neki is magyarul.

CoolKoon 2012.07.04. 12:49:21

@Max, A Gondolkodó Birca: Ez nem igaz. Romániában meg a SZU-ban is JÓVAL kisebbségellenesebb politika folyt. Romániában pl. az utcán nem mertek magyarul beszélni még az ismerősök sem, mert akkora volt a magyarellenes terror. A Szovjetunió meg kegyetlenül elnyomta az összes kisebbségét, köztük természetesen a kárpátaljai magyarokat is.

CoolKoon 2012.07.04. 12:52:37

@Max, A Gondolkodó Birca: Ami pedig a nyelvhasználatot illeti, menj majd el egyszer egy-egy magyarlakta vidékre Szlovákiában. Rájössz majd, hogy még olyan helyeken (Dunaszerdahely, Komárom, Somorja) is ritka a magyar felirat, ahol a magyarok többséget alkotnak. Ahol pedig nem, ott magyar felirat lényegében egyáltalán nincs (még akkor is, ha ezt a számottevő helyi magyarság aránya indokolná). Ez természetesen az ostoba vállalkozók sara is, de az elmúlt évek kimondottan kisebbség- de főleg erősen magyarellenes politikája se sokat segített a dolgon.

Max, A Gondolkodó Birca · http://maxval.co.nr/ 2012.07.04. 12:58:21

@CoolKoon:

Sem a SZU-ban, sem Romániában nem zárták be a kisebbségi iskolákat. Mo-n igen.

Bell & Sebastian 2012.07.04. 12:58:48

@Max, A Gondolkodó Birca: Most szólok, hogy az itthoni kisebbségeket nem Kádár nyírta ki, előbb egymást majd a sajátjaikat a vezetők, az a pár maradék meg a saját kardjába dőlt.

A felbomlás egyenes arányban áll a keveredéssel, a háború utáni ki- és betelepítést még túlélték, a cigányokat már alig-alig, a munkaerő vándorlás és életmódváltozás tette be a kaput végleg.

Ahol monolit tömbben megmaradt a generációk együttélése (mert van helyben megélhetés), ott még ma is virágzik a kisebbségi kultúra, és kettős identitás.

A Szentpiac nyírta ki a kisebbségi létet, ahol számottevő támogatást nyújt az anyaország, ott még nincs minden veszve.
Németet is csak azért lehet még fogni, mert iszonyatos összegeket áldoz a szövetségi állam és Baden-Württemberg tartománya az itteni oktatásra, óvodától egyetemig.

CoolKoon 2012.07.04. 12:59:48

@Max, A Gondolkodó Birca: Jaaa, azokat viszont Csehszlovákiában zárták be 1945 után. Az összeset.

CoolKoon 2012.07.04. 13:01:53

@Bell & Sebastian: Persze, gondolom, az összes környékbeli ország német kisebbségére áldozzák ezt az összeget. És hát járulékos haszon, hogy ezáltal mi is ingyen nézhetjük a Sat1-et, a ProSieben-t meg a többit :P

Bell & Sebastian 2012.07.04. 13:07:26

@Max, A Gondolkodó Birca: Lásd fenti választ, kisközössége válogatja, hogy éppen hol tart a felbomlás. Vannak még pozitív példák, szerencsére.

Az tény, hogy modern, irodalmi nyelvekkel irtják a zárvány-ó-nyelvjárásokat, de legalább még időben archiválták az igényesebb anyaországok.

CoolKoon 2012.07.04. 13:07:46

@Max, A Gondolkodó Birca: Arra akartam rámutatni, hogy nem az iskolák bezárása jelentette a mo-i kisebbségek számára a végső döfést. A szlovákságnak pl. az az idióta lakosságcsere (milyen érdekes, hogy a mo-i szervezőbizottság élén pont a későbbi Husák elvtárs volt), ami lényegében a szlovák elit Csehszlovákiába való költözését jelentette (mellesleg az egész "lakosságcsere" abból a -beteges és hibás- elgondolásból indult ki, hogy nagyjából ugyanannyi a mo-i szlovák, mint a csehszlovákiai magyar, és így a "magyarkérdést" egyszer s mindenkorra megoldják). A maradék pedig egyszerűen már nem volt képes magából kitermelni azt az elitet, amely megfelelő mértékben (pl. politikai kapcsolatok révén) síkra szállt volna a szlovákság jogaiért. Így pedig jó eséllyel még a 100%-ig szlovák nyelvű iskolák is vajmi keveset segítettek volna.

Max, A Gondolkodó Birca · http://maxval.co.nr/ 2012.07.04. 13:08:22

@Bell & Sebastian:

Pedig az utolsó döfés Kádárék kisebbségellenes oktatási politikája volt, ezt kár tagadni.

Persze, van egyes helyeken kisebbségi élet: felmennek a színpadra táncolni, majd valaki beszédet mond, aztán felhúzzák az "anyaország" zászlaját, majd jön a buli, ahol végre nem kell "erőlködni" kisebbségi nyelven, hanem végre dumálhatunk magyarul.

Amikor a kisebbségi önkormányzat vezetősége is magyarul beszél már egymás között - na, ez már sokat mutat.

A magyarországi kisebbségek kb. a csángók szintjén állnak vagy annál rosszabbul.

Persze, nyilván az alap egy természetes folyamat, ezt senki sem tagadja, de Kádárék erősen rásegítettek.

A röhej, hogy sem Horthyék, sem Rákosiék nem folytattak annyira kisebbségellenes politikát, mint Kádárék.

Bell & Sebastian 2012.07.04. 13:11:37

@CoolKoon: A szászok például visszamentek az óhazába, az a vonat már elment. A jugoszláv háború miatt a szerb-horvátoknak pár év kimaradt, de már ismét aktívak.

CoolKoon 2012.07.04. 13:15:30

@Bell & Sebastian: Ami azt illeti, pont a Duna TV-n láttam egy interjút erdélyi szászokkal (akik nota bene tudnak magyarul, ellentétben a hülye románokkal). Természetesen főleg öregekről volt szó, és tudom, hogy az eredeti arányaikhoz képest most már alig maradtak, de így is vannak még Erdélyben szászok. Úgyhogy szerintem még mindig küldik oda is a pénzt. A jugóktól a németek nagyrészét meg már rég kitelepítették, úgyhogy szerintem ott se maradtak túl sokan (azért hozzáteszem, hogy Mo-ról is kitelepítették a németeket/svábokat a győztes hatalmak utasítására).

Bell & Sebastian 2012.07.04. 13:15:59

@Max, A Gondolkodó Birca: Nem kell Kádár nyakába varrni, a sváb Baja-Pécs tengely alatta is kiválóan üzemelt, mint ahogyan most is.

Most az érdeklődés lanyhulása a nagyobb probléma és az angol átmeneti monopolhelyzetbe hozása.

CoolKoon 2012.07.04. 13:20:10

@Max, A Gondolkodó Birca: Jó, mo-i viszonylatban lehet, hogy Kádár folytatta a legkisebbségellenesebb politikát, de ha a környező országok "kedves vezetőivel" hasonlítjuk össze, már sokkal árnyaltabb a kép.

Egyébként a csángóknak a hülye románok a mai napig nem akarnak magyar iskolát nyitni, mert "elmagyarosodott románoknak" tartják őket, úgyhogy ők ezért nem is járhatnak magyar iskolákba (ezért inkább "közösségi" oktatást szerveztek a gyerekeiknek, hogy magyarul taníthassák őket, de a rohadt románok ezt is megpróbálják megakadályozni). Úgyhogy számukra (katolikusok lévén) a mise az egyetlen magyar nyelvű közösségi program.

Bell & Sebastian 2012.07.04. 13:27:11

@CoolKoon: Utána lehet nézni, a felét rakták csak ki, abból is sok visszaszivárgott, talán ha ha egyharmada kint maradt, sokat mondok.

Az utaztatás elvileg csak a Volksbund tagjaira vonatkozott, vagy azokra, akik az előző összeíráskor németnek vallották magukat, de a szebb házban élő gazdagabbakat is összecsomagoltatták a helyi erők.

A magyar állam sosem töltötte ki a keretszámait. Ugyan két hullámban ment a vagonírozás, de még így is meglepő hatékonysággal szabotálták a lakosságcserét.

Persze aki pont beleesett a szórásba, azt ez kevésbé vigasztalja.

CoolKoon 2012.07.04. 13:29:59

@Bell & Sebastian: Milyen lakosságcserét? Tudtommal Németországtól nem "kaptunk" magyarokat cserébe a kitelepített németekért :P

Max, A Gondolkodó Birca · http://maxval.co.nr/ 2012.07.04. 13:55:54

@CoolKoon:

Pont ugyanazt tapasztalom a csángóknál mint a magyarországi kisebbségeknél.

Van egy kisszámú elit, mely igyekszik, de ez a nagy többséget nem érinti.

Nekem vannak csángó ismerőseim, két fivér. Magyarországon dolgoztak. A két fivér közül az egyik felesége magyar (székely volt) a másiké román.

A két fivér egymás között csak románul beszélt. Sőt a csángó-székely házaspár is egymás között leginkább románul, mert a székely csaj jobban beszélt románul, mint a csángó magyarul. A gyereküket két nyelven nevelték: az anya csak magyarul beszélt hozzá, az apa csak románul.

Meg is kérdeztem egyszer az egyik fivért, hogy ő most milyen nemzetiségű. Azt mondta "nem tudom, de nem is érdekel", "mind a 4 nagyszülőm magyar volt, sőt az egyik románul egy szót sem tudott", "az anyanyelvem román, de nem vagyok román", végül azt mondta nevetve "semmilyen se vagyok, magyar már nem vagyok, román meg még nem".

De teljesen a román kultúrában éltek. Budapesten dolgozva románokkal álltak kapcsolatban, román könyvek voltak a könyvespolcon, a dvd-ket román felirattal nézték.

Pont mint egy átlagos magyar kisebbségi. Ez a "kisebbségi már nem vagyok, de magyar meg még nem vagyok" teljesen általános helyzet a magyarországi kisebbségeknél.

Bell & Sebastian 2012.07.04. 14:02:16

@CoolKoon: De a mérhetetlen csalódásért cserébe a Felvidék, Vajdaság és Kárpátalja felszárította hulló könnyeinket? Hát nem.

CoolKoon 2012.07.04. 14:29:03

@Bell & Sebastian: he?

Viktus 2012.07.04. 14:51:41

Ne felejtsük el a lakosságcsere program sem tett túl jót anno a magyarországi szlovák nemzetiségnek ...

Viktus 2012.07.04. 15:02:46

@Bell & Sebastian:

Nálad a pont.

A magyarság esetében is a boldog békeidőkben pl. a délvidéken nem nagyon foglalkoztak a magyarságukkal sőt ... akkor került elő ez a problémakör, amikor kitört a balkáni balhé. A magyar állampolgársági megszerzése jó menekülési pont volt a behívó elől meg lehetett menni nyugatra.

A felvidéken is érdekes a kilencvenes években, mikor jobb élet volt Magyarországon meg a 2000-es évek elején lényegesebb kérdés volt a fiataloknak is a magyarságuk aztán, ahogy jobban kezdtek élni már jelentéktelenedett el. Sőt inkább csak a szlovákot használják, mert sok hasznuk nincs a magyarból.

Bell & Sebastian 2012.07.04. 15:14:34

@Viktus: @CoolKoon: A cserebere senkinek sem tett jót, de nem is az volt a cél. Az etnikai gyökereknél a kulturális identitás a mérvadóbb.

A génkoktél kikeverése most is zajlik, csak nem a zöldávó felügyeli a kékávó rendeleteinek betartását.

Mondjuk az újmódi szereposztásban lehet találni analógiát a régivel, nem is kell hozzá nagyon élénk fantázia.

oSlovMa.hu · http://www.oslovma.hu 2012.07.04. 16:22:56

A lényeg azért mégiscsak ez: Magyarországon a SZLOVÁK NEMZETISÉGI ISKOLA azt jelenti /nagyon helyesen benne van a cikkben is/, hogy “az oktatás magyarul folyik, ami heti pár óra szlovákkal - nyelvtan, irodalom, konverzáció - van bővítve.” - Csak nehogy valakinek eszébe jusson lefordítani a dolgot szlovákiai magyarra… mert az már maga a csúnya reciprocitás, amit ugyebár senki nem kíván…
www.oslovma.hu/index.php/sk/archiv/190-archiv-magyarul

Max, A Gondolkodó Birca · http://maxval.co.nr/ 2012.07.04. 16:50:46

@oSlovMa.hu:

Igen, pontosan erre utaltam.

Horthyék alatt működtek a kisebbségi iskolák Mo-n. Rákosiék még NÖVELTÉK is a számukat. Kádárék meg egy tollvonással az összeset bezárták, hivatalosan "átalakították", azaz szinte az összes tárgy csak magyaruk + kisebbségi nyelven nyelv, irodalom, történelem.

oSlovMa.hu · http://www.oslovma.hu 2012.07.04. 17:03:04

Pontosítva: Néhány kétnyelvű iskolát /egynyelvű vagy legalábbis túlnyomórészt szlovák nyelvű ma Magyarországon nincs/ leszámítva egészen pontosan HETI 4 SZLOVÁK ÓRA... - és ezt teljes komolysággal hívják "szlovák nemzetiségi iskolának"...

Bloodscalp 2012.07.04. 17:06:37

@Vhailor: a magyarországi magyaroknak se jobb semmivel. vegyék ki ők is a részüket a NER harcából!

Bell & Sebastian 2012.07.04. 17:43:42

@Max, A Gondolkodó Birca: Na most akkor Kopaszmatyi vagy Káderelvti volt a nagyobb ökör?

A "tollvonással megszüntették" csak az alapképzésre vonatkozott, ugyanis az édes jó kisebbségi anyanyelvet més az amúgy pallérozott tisztviselők sem értették a járásnál, tekintettel arra, hogy ahány település, annyi volt belőle. Középiskolától fölfelé maradt minden a régiben.

Ebben az országban előfordult, hogy a népesség közel 20 százaléka kívül rekedt saját sorsa intézésén, mert nem bírtak korszerű, emberi nyelven megszólalni és nem tudtak írni rajta.

Pont, mint manapság a cigók. Meddig érnének lovuk hátán Lóvárról, lovári nemtudással?

Manyi Béci 2012.07.04. 21:52:50

@Viktus:
"A magyarság esetében is a boldog békeidőkben pl. a délvidéken nem nagyon foglalkoztak a magyarságukkal sőt ... akkor került elő ez a problémakör, amikor kitört a balkáni balhé. A magyar állampolgársági megszerzése jó menekülési pont volt a behívó elől meg lehetett menni nyugatra."
Ostobaságokat beszél-
"a titói Jugoszlávia valamennyi szövetségi, köztársasági és tartományi alkotmánya szavatolta a nemzetiségek jogait, bár azokat köztársaságonként igen eltérôen értelmezték. Amíg a Vajdaságban az 1948-ban megalakult s rövid életû Jugoszláviai Magyar Kultúrszövetség felszámolását követôen nem volt lehetôség a nemzeti kisebbségek társadalmi és politikai érdekképviseleti szervezeteinek létrehozására, addig Horvátországban már 1949. november 29-én megalakult a Horvátországi Magyar Kultúr- és Közoktatási Szövetség, mely 1967. június 4-én a ma is mûködô Horvátországi Magyarok Szövetsége nevet vette fel. A szövetség elsôsorban az oktatás, a mûvelôdés és a tájékoztatás intézményes megszervezése terén játszott vezetô szerepet. (Grubar, 1986-1987; Vukobratoviæ 1981; Csörgits, 1989-1992.)
1990-ben a Jugoszláviában is tapasztalható politikai oldódás légkörének köszönhetôen a HMSZ akkori elnöke, Csörgits József kezdeményezte a Horvátországi Magyar Néppárt megalakítását, ugyanis az általános közösségi érdekképviseletet vállaló szövetség a politikai érdekképviseletet nem tölthette be. 1990. március 5-én, a vörösmarti mûvelôdési otthon olvasótermében 117 baranyai és szlavóniai küldött jelenlétében megalakult a HMNP, mely néhány nappal késôbb, március 23-án alakuló közgyûlését is megtartotta. (Csörgits, 1989-1992) "

Viktus 2012.07.04. 23:35:31

@Manyi Béci:

Jártál volna, akkor arra ... értenéd.

GERI87 2012.07.05. 12:53:15

„Otthon soha nem beszélünk szlovákul. Szlovák nyelven csak a suliban kezdtünk el tanulni.“

Értem, szóval ha én megtanulok franciául és oda járok nyaralni akkor már francia leszek. ok.

Bocs, de ez így lófasz....Vujics trutykó féle "divat" semmi más....

GERI87 2012.07.05. 13:05:05

@Max, A Gondolkodó Birca:

"felmennek a színpadra táncolni, majd valaki beszédet mond, aztán felhúzzák az "anyaország" zászlaját, majd jön a buli, ahol végre nem kell "erőlködni" kisebbségi nyelven, hanem végre dumálhatunk magyarul."

Cikibb amikor a valaha pl sváb település német nyelven tanuló osztálya tölti be az önkéntes hagyományőrző szerepét, egy túlbuzgó német tanárral akinek a grósznagyanyja még talán svábul beszélt otthon, de azt se értené már ő se mert az irodalmi nyelvet tanulta meg......
A kis lurkók meg ott paroláznak népviseletben.....
közük nincs az egészhez....
vicc az egész.

Max, A Gondolkodó Birca · http://maxval.co.nr/ 2012.07.05. 19:35:17

@GERI87:

Pontosan. Ez van szinte minden kisebbségnél.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2012.07.06. 09:42:39

@CoolKoon: Romániában nem mertek.
Magyarországon eszükbe se jutott, hogy merhetnének.

greybull 2012.07.08. 08:25:37

Sajnos az asszimiláció természetes dolog. Ha nem lenne az, akkor a török hódoltság után ma a magyarság alig lenne többen, mint a hódoltság befejeződésekor. Rettenetes, de az elszakított részek magyarságára is ez vár - a teljes felszívódás a többségi nemzetekbe. Paradox módon, ha van ország, amelynek érdeke az EU fennmaradása, az pont Magyarország. A nemzetállamok erősödése ugyanis pontosan a külső-magyarországi magyar kisebbségek asszimilációját erősíti fel, míg az EU legalább ad valami esélyt - a regionalizáció révén - a kisebbségek megmaradására.
Csak nagyon halkan és félve jegyzem meg, hogy a romániai magyarok a románnal Európa egy jó részén sokkal jobban boldogulnak (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, és minden más latin nyelvű terület is, akár a tengerentúlon is), mint a magyarral, a szlovákiai magyarok meg a szlovákkal, minden szláv nyelvű országban.
Egyébként Ausztria abszolút kádári nemzetiségi politikát folytatott Burgenlandban, annyira, hogy mára hímondó sem maradt az ottani magyarságból.