Kommentszűrés
’12 már
1
07:01

Felsőokosítás 7. – Kiskáté reformereknek II.

Írta: Kínai Kálmán és Trágár Tóni

  A cikk első része itt olvasható.

– Az, hogy mi egymás haját vágjuk, Józsi meg etet minket, eddig tartható volt. A mostani világgazdasági válsággal azonban ez a rend összeomlott. Nézzük csak meg: azok a gazdaságok sínylették meg a legkevésbé az eseményeket, amelyek nem hagytak fel korábban a termeléssel – például Németország. A többiek meg szopóágon vannak.

– Nem úgy tűnik, hogy a válság egyes országokat érintő eddigi hatásainak köze lenne ahhoz, hogy az adott országban milyen a képzési szerkezet, vagy akár ahhoz, hogy hányan termelnek, hányan szolgáltatnak. A termelő mintaországnak kikiáltott Németországban a GDP 71%-át a szolgáltatások adják, s csak 28,1%-át az ipar és 0,8%-át a mezőgazdaság. A foglalkoztatottakat tekintve: 67,8% dolgozik a szolgáltató szektorban, 29,7% az iparban és 2,4% a mezőgazdaságban. Vagyis a „haszontalan” szolgáltatóknak bő kétharmados többségük van. És német filozófia tanszékből annyi van, mint a nyű. Ehhez képest a magyar GDP 60,3%-át adja a szolgáltatás, 37,3%-át az ipar és 2,4%-át a mezőgazdaság; a foglalkoztatottak megoszlása pedig 64,4%, 30,9% és 4,7%. Vagyis Magyarország sokkal „termelőbb”, mint Németország, és mégis mi vagyunk szopóágon. Ha már muszáj összefüggést keresnünk, akkor inkább az a jellemző, hogy a kiterjedt felsőoktatással rendelkezők állják a legjobban a sarat, míg az egyetemekre keveset fordítók vannak a legrosszabb helyzetben. A diplomások népességen belüli arányát tekintve az OECD-átlag alatt van Olaszország, Portugália, Görögország, Izland; felette Finnország, Hollandia, Svédország, Norvégia stb. (Németország e területen rosszul áll a kelet-német örökség miatt). Persze az összeomlás vagy túlélés ezer más tényezőn is múlik, közvetlen kapcsolatot nehéz lenne kimutatni. Az azonban feltételezhető, hogy a képzett munkaerő jóval rugalmasabb, mint a képzetlen: egy informatikus könyvtáros ezer különböző munkakört betölthet, s végső esetben elmehet utcaseprőnek is; egy utcaseprő viszont csak utcaseprőnek alkalmas, s ha túl tiszták az utcák, akkor elmegy munkanélkülinek. Persze Európa megbillenésében szerepet játszhatott a termelés kitelepítése, de mi köze ennek a felsőoktatáshoz? Abból, hogy van néhány száz politológusunk, egyáltalán nem következik az, hogy ne legyenek gyáraink.

Lehet dobálózni statisztikákkal, de akárhogy csűrjük-csavarjuk a dolgot, mégiscsak az van, hogy szociológussal Dunát lehet rekeszteni, de az ember nem talál egy jó mosógépszerelőt vagy kőművest.

– Ennek semmi köze a felsőoktatáshoz: az egyetemeknek nem dolguk, hogy mosógépszerelőket meg kőműveseket képezzenek. Ez a szakképzés, szakmunkásképzés feladata lenne – más kérdés, hogy ez nálunk el van cseszve. Ez azonban nem ok arra, hogy a felsőoktatást is szétverjük. Egész biztos: a mosógépszerelő-hiányt nem az okozza, hogy akiből jó mosógépszerelő lenne, az elmegy nyelvésznek. A mosógépszerelő-képzőkbe, ha lennének ilyenek, bőven jutna fiatal az érintett korosztály azon feléből-kétharmadából, aki nem akar diplomát. Attól, hogy kevesebb a diplomás, még nem lesz több mosógépszerelő.

– Mégiscsak úgy tűnik, hogy a felsőoktatás egyáltalán nem veszi figyelembe a munkaerőpiac igényeit: a piaci elvárásokhoz képest egyes területeken túl-, másokon alulképzés van.

– Fogalmilag is kizárt egy olyan felsőoktatási rendszer léte, amely pontosan igazodik a munkaerőpiachoz. Ez olyan utópia lenne, mint a jól főző, keveset beszélő, nem fejfájós nő vagy a kommunizmus. Egy képzés legalább hároméves, beindításához pedig kétéves akkreditációs folyamat – ezzel párhuzamosan oktatótoborzás, könyvtárfejlesztés stb. – kell. Azt pedig senki nem tudja megmondani, hogy pontosan miből hányra lesz szükség öt év múlva. Ha pontosan alkalmazkodó felsőoktatást szeretnénk, sok-sok évre előre látnunk kéne a jövőt. Persze lehet és kell is törekedni az igazodásra, de ez csak lassú és szerves folyamat lehet – nem lehet az aktuális piaci igények szerint szemeszterenként felvenni és kirúgni oktatókat, beszerezni és kidobni komplett könyvtárakat, mert ilyen körülmények között senki nem menne el oktatónak, és a rendszer még drágább lenne. A gazdaság napról napra változik, az oktatási rendszer erre képtelen. Nem is lehet elvárni tőle.

– Nemcsak a képzési szerkezettel van baj, hanem azzal is, hogy az egyetemen, főiskolán tanult tudás köszönő viszonyban sincs azzal, amit a munkahelyeken konkrétan csinálni kell. A friss diplomásoknak jó esetben némi elméleti ismeretük van, de gyakorlati semmi.

– Teljes félreértés, hogy az iskoláknak olyan szakembereket kellene képezniük, akik amikor friss diplomával a kezükben belépnek az első munkahelyük kapuján, már az első napon pontosan tudják, mit kell csinálniuk. Ez is fogalmilag kizárt: több tízezerféle állás létezik, míg képzésből két nagyságrenddel kevesebb van. Az egyetem/főiskola némi elméleti alapot adhat a különböző munkakörökhöz, de nem is ez a legfontosabb funkciója: hanem az, hogy növelje a hallgatók rugalmasságát, mobilitását, alkalmazkodó készségét. Ideális esetben a felsőoktatásban a diákok megtanulnak írni, olvasni, kommunikálni, tanulni, együttműködni, versenyezni, kapcsolatot építeni, legalább egy idegen nyelvet – és némi szakmai ismeretek is a fejükbe kerülnek. Ha ezekkel a képességekkel rendelkeznek, a munkahelyek 99%-án egy-két hónap alatt beletanulnak a feladatukba. Mondjuk egy informatikus esetén nem az a feladata az egyetemnek, hogy megtanítsa az illetőt annak az X programnak az Y változatának kezelésére, amelyet a Z cégnél használnak; hanem az, hogy képessé tegye őt arra, hogy a Z céghez kerülve gyorsan képes legyen kiismerni az adott programot. Éppen emiatt alkalmaznak a munkaadók szívesen diplomásokat sokszor anélkül, hogy érdekelné őket, milyen diplomája van a delikvensnek: a végzettség léte elméletileg önmagában is igazolja, hogy az illető képes bizonyos feladatok ellátására.

Vagyis azért képzünk ki katalán nyelvészeket, hogy aztán egy német cégnél ppt-ket gyártsanak a meetingekre?

– Pont azért. A cég tudja, hogy aki elvégezte a katalán nyelvészetet, az nagy eséllyel képes információkat gyűjteni és feldolgozni, alapvető logikai műveleteket elvégezni, lényeget kiemelni, írásban és szóban kommunikálni. És ami szintén nem mellékes: a ppt-készítő nyelvész adóban sokszorosan vissza fogja fizetni a képzése árát. Azt pedig ne feledjük, hogy amikor valaki a felvételi keretszámok megnyesése mellett érvel, az amellett érvel, hogy 18 éves kisgyerekeket kikúrjunk a piacra. Olyan életkorban, amikor a legjobb esetben is a mohácsi csata dátumán és a matematikai alapműveleteken kívül – hiszen ezt kérjük számon az érettségin! – mást nem tudnak. Azt se, hogy mivel kívánják eltölteni a következő ötven évüket. Ha ezeknek a gyerekeknek nem adunk még néhány évet, hogy valamit magukra szedjenek, akkor soha többet az életükben nem is fognak többé semmit tanulni. Magyarország az OECD-ben legeslegutolsó a valamiféle továbbképzésben részt vevő felnőttek arányát tekintve (25-56 év között a magyaroknak mindössze 9%-a megy el valamilyen képzésre), és ennek a 9%-nak az elsöprő többségét is a diplomások teszik ki. Aki itt érettségi után (vagy korábban) elmegy dolgozni, az nagy eséllyel még egy nyelvtanfolyamra sem iratkozik be hátralévő életében. A diplomások – és mindegy, hogy milyen diplomások – viszont felszívnak egy olyan attitűdöt, ami később maguk továbbfejlesztésére késztetheti őket (jellemzően saját vagy céges pénzen, vagyis az állam szempontjából már ingyen). Ezért is kellenek a katalán nyelvészek.

– Mégis, nem luxus ez?

– Nem, a katalán nyelvészet egyáltalán nem egy drága tudományterület. Ahogy a bölcsészet-, társadalom-, jog- és gazdaságtudományok többsége sem. Az ország igazán jutányos áron jut ppt-gyártókhoz, akik egyébként eltartják. Jóval kevesebbet költünk rájuk, mint például a munkanélküliekre.

– Hacsak nem költöznek külföldre. A mai egyetemisták azonban úgy gondolják, hogy a mi pénzünkből kiképeztetik magukat, aztán húznak Angliába mosogatni. Adózni is ott fognak.

– Az egyetemisták többsége minden bizonnyal nem ezt tervezi. Azok a, mondjuk így, hippigyerekek, akik mostanában többek között az általuk „röghöz kötésnek” nevezett hallgatói szerződés ellen is tiltakoznak – és akiknek többségét, lévén már bent vannak a rendszerben, nem is érinti a dolog – nem képviselik a 300 ezer jelenlegi hallgatót, és valószínűleg a jövendőbeli hallgatókat sem. Ne belőlük induljunk ki. A hallgatói szerződés teljesen korrekt dolog, már rég be kellett volna vezetni. Ezzel az itt tanult, de máshol adózó fiatalok problémája elvileg meg is oldódik. Persze a gyakorlati kivitelezésen lehetne finomítani, de a döntés jogosságát kevesen tagadják – igaz persze, hogy e kevesek igen hangosak.

– A fentiek alapján tehát az a helyzet, hogy a diploma gyakorlatilag az érettségi helyére lépett. Írni, olvasni, kommunikálni, tanulni régen az érettségizettek is tudtak, ilyen képességekhez nem kell diploma. Régen minden jobb volt.

– Régen minden más volt. Amikor a fiatalok 10%-a érettségizett, és 1%-a diplomázott, akkor ezek a papírok nyilván teljesen mást – többet – jelentettek, mint a tömegoktatás idején. A diplomák elinflálódása világjelenség. De mi ezzel a probléma?

– Kissé drága.

– Persze az is egy megoldás lenne, ha helyreállítanánk az érettségi tekintélyét és értékét, és akkor tényleg meg lehetne vágni az egyetemisták számát. Ehhez mondjuk az kéne, hogy háromszorosára emeljük a gimnáziumi tanárok fizetését, felveszünk mindegyikük mellé egy adminisztrátort, hogy a tanároknak csak a tanítással kelljen foglalkozniuk, felújítjuk az iskolaépületeket, csúcstechnológiát vezetünk be a középiskolákba, és kőkemény ellenőrzést végzünk. Egy ilyen lépés ellen mi sem tiltakoznánk. Mindez azonban valószínűleg jóval drágább lenne, mint az érdeklődőbb érettségizettek számára fenntartani a jelenlegi felsőoktatási rendszert. Ami egész biztosan nem működik, az az, hogy a középfokú oktatáshoz érdemben nem nyúlunk, a felsőoktatást pedig kinyírjuk. Most éppen ez történik.

– Mégiscsak abszurd, hogy minden hülyének diplomája van.

– Az eltömegesedésre és a diplomák leértékelődésre volt egyfajta válasz a bolognai rendszer bevezetése – egész Európában. Ennek a lényege, hogy BA szintre gyakorlatilag mindenkit felvesznek, aki korábban legfeljebb az érettségiig jutott volna el. Ők aztán három év után kapnak egy BA vagy BSc papírt. A mesterképzés felel meg a korábbi egyetemi szintnek, a PhD pedig továbbra is a tudományos utánpótlást biztosítja. Vagyis a tömegképzés és az elitképzés elvileg elkülönül. A tömegek csak a BA diplomáig jutnak. Magyarországon ott cseszték el a rendszert, hogy úgy szabadították rá a tömeget a hagyományosan elitképzést folytató intézményekre, hogy nem adtak nekik pénzt, infrastruktúrát, új státuszokat. Így ugyanannak a professzornak kell kétszáz – többségében nem a szellem légtornászának számító – elsőéves esszéit javítania, akinek a doktoranduszokkal kéne heti sok órát egyenként foglalkoznia. És mellette világszínvonalú kutatást végeznie, olyan amerikai és brit tudósokkal versengve, akiknek heti 90 percnyi órájuk van, két gondosan kiválasztott doktorandusszal. Mindezen viszont nem segít, hogy ezentúl kevesebb hallgatót és ezzel kevesebb oktatót finanszíroznak – a rossz tanár-diák arány, vagyis az eltömegesedés legnagyobb rákfenéje így továbbra is megmarad.

– Azért egyeseknek egy BA diplomával is óriási pofájuk van.

– Ez így van. Aztán az élettől kapnak néhány pofont, és kisebb lesz a pofájuk. Évtizedekkel korábbról itt maradt az a hozzáállás, hogy akinek valamilyen diplomája van, az valakinek érzi magát. Lassan kezd kiderülni, hogy tévednek – és ez nagyon helyes. Ha valaki élete csúcsteljesítménynek a diplomaszerzését tekinti, az meg fogja szívni, szintén nagyon helyesen. Az is tény, hogy egyes oktatók sem tudták megemészteni, hogy hagyományosan az ország szellemi elitjének tartják magukat, de a napjaikat favágással – és tarhálással – töltik. Majd megszokják. Mindenesetre a nagy pofán semmilyen reform nem segít, de ez nem is lehet cél.

– Akkor tehát összességében minden rendben van a magyar felsőoktatással?

– Szó sincs róla. Mint minden más területen, a felsőoktatásban is óriási problémák vannak. A legfőbb probléma az, hogy sem a hallgatók, sem az oktatók nem igazán motiváltak arra, hogy minőségi teljesítményt nyújtsanak. Letaníthat az ember egy életet úgy az egyetemen, hogy soha, egyetlen egyszer sem vizsgálja meg senki: jó tanár-e. Ezzel szemben egész karrier épülhet arra, hogy valaki féloldalas recenziókat közöl norvég és kanadai szakszemlékben. És még: egyes szakok feleslegesen túlnépesedtek, elszaporodtak a minősíthetetlen színvonalú bizniszfőiskolák. És még: nincsenek elválasztva az elitegyetemek a gyengébbektől. És még: a szükségesnél jóval nagyobb mértékű feudalizmus itatja át az egész rendszert. És még: az eszetlen bürokrácia mindent megbénít. Napestig lehetne sorolni, hogy min kéne változtatni – ezt majd egyszer talán külön sorozatban megtesszük. Azonban a jelenlegi változtatások szinte semmilyen problémát nem oldanak meg, viszont termelnek egy csomó újat. Az intézkedések nincsenek összhangban a kitűzött célokkal: például a reálgazdaság igényeire hivatkoznak, de a mérnöki és természettudományos képzések keretszámait is csökkentik. A keretszámok utolsó pillanatban történt radikális megváltoztatása kifejezetten felháborító. A legfőbb baj: fogalmunk sincs, hogy a kormány milyen felsőoktatási rendszert szeretne látni mondjuk öt év múlva. Annyit tudunk, hogy kevesebbet akar költeni rá – ez azonban mind víziónak, mind programnak, de még társadalommérnökösködésnek is kevés.

Címkék: oktatás felsőoktatás egyetem képzés főiskola munkaerőpiac hoffmann rózsa felsőoktatási törvény felsőoktatási reform keretszám felsőokosítás

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr274189467

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: „Korrekt, fair rendszer” 2012.03.01. 11:18:27

  Orbán Viktor egy ma reggeli rádióműsorban a felsőoktatási rendszerrel kapcsolatban kifejezte azon véleményét, mely szerint „korrekt, fair az új rendszer". Véleménye szerint a változtatások azért szükségesek, mert Magyarország „termelési központtá...

Trackback: Kiskáté reformereknek II. 2012.03.01. 09:33:02

A legfőbb baj: fogalmunk sincs, hogy a kormány milyen felsőoktatási rendszert szeretne látni mondjuk öt év múlva.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2012.03.01. 07:32:16

Az egészhez annyit: nyugdíjastól még a kurva csúcsidőben sem lehet elvenni a kibaszott ingyenbékávét, a jövőnket továbbrongálni persze bármikor büntetlenül. Mármint politikailag büntetlenül. Szóval ezek nem hülyék, szimplán cinikusak. A hülyék mi, mindannyian vagyunk. Az antiszolidáris nyuggerek, a mindenféle kádári vívmányokon őrködő szakszervezetek, stb. A már eleve nem túl rózsásnak tetsző jövőnket éljük föl. Sáskajárás.

És a politika mindössze a maga kényszerei mentén ezzel rezonál, hogy esmét megválasztassék. Amit most a felsőoktatáson megfog, annak többszörösét megfoghatná másutt. Csak akkor felháborodott nyugdíjasokba botlana lépten-nyomon. És a nyugger, meg a mindenféle egyéb eltartott a király, akkora tömeg, ami egyedül eldönthet egy választást. Valahogy így önakaszt ez a mi civilizációnk, egy rahedli jómódba beleöregedő, szép hosszú nyugdíjaséletet élő fogalmatlan idióta pár évtizedig megszavazza magának az ingyenmindent, oszt' kész.

Aki erre a 22-esre tud jobb megoldást, mint a cenzust, az ugyan, vázolja már. Hogy hogyan is lehetne a létező helyzetből odaverekednünk magunkat, hogy jövőorientálték (az életkorilag természetszerűleg, a gyermeket vállalók, nevelők, az aktívak, akik eltertják ezt az egész kupit, illetve a szimplán értelmesek) legyenek a legfontosabb szavazói bázis.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2012.03.01. 08:01:32

liberális leckefelmondás folytatódik. a szerzőt kinába kell deportálni!

Vhailor · http://tortenelemportal.hu 2012.03.01. 08:03:45

@Dr. Zerge: "...zek nem hülyék, szimplán cinikusak."

Fogalmazzunk másképp - ügyesebb tolvajok, maffia.

"Az antiszolidáris nyuggerek, a mindenféle kádári vívmányokon őrködő szakszervezetek, stb. A már eleve nem túl rózsásnak tetsző jövőnket éljük föl. Sáskajárás.

És a politika mindössze a maga kényszerei mentén ezzel rezonál, hogy esmét megválasztassék. Amit most a felsőoktatáson megfog, annak többszörösét megfoghatná másutt. Csak akkor felháborodott nyugdíjasokba botlana lépten-nyomon. És a nyugger, meg a mindenféle egyéb eltartott a király, akkora tömeg, ami egyedül eldönthet egy választást. Valahogy így önakaszt ez a mi civilizációnk, egy rahedli jómódba beleöregedő, szép hosszú nyugdíjaséletet élő fogalmatlan idióta pár évtizedig megszavazza magának az ingyenmindent, oszt' kész."

Sajnos.

Nyuggerből tízszer annyi van mint az egyetemistából, ez tízszer több szavazatot jelent. Magyarországon a felnőtt lakosság "kemény" 55% dolgozik:

hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gok_list%C3%A1ja_foglalkoztatotts%C3%A1g_szerint

Elég az inaktívaknak pénzt/támogatást/segélyt osztani, máris ránk szavaznak.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2012.03.01. 08:21:28

Elég volt az akármilyen diplomákból, a munkáltatók használható tudást várnak!
Modern képmesék - Tanulni, tanulni, tanulni
www.youtube.com/watch?v=X5Z2u0GHWZI

Cheradenine Zakalwe (törölt) 2012.03.01. 08:33:18

@Vhailor: Ezt meg is lehetne lovagolni a jelenlegi felsőoktatási érveléssel:

Nyugdíjasokból túlképzés van, túl sokat költ az állam rájuk. Csökkenteni kéne a keretszámot.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2012.03.01. 08:59:36

bocs, de az idézett "mire jó a diploma" dolgokra egy egy éves, generális (internzív angol + ms office) okj képzés is megfelel, tök fölösleges ezért 3-4-5 évet eltölteni azzal, ami annyi idősen - mint a végén te is írod - nem tanítható: az attitűd vagy kialakul addigra, vagy egész hátralévő életében ppt felolvasásokat fog tartani, ahogy azt az oktatóitól látta az egyetemen.

borsikm 2012.03.01. 09:06:17

Az igazán érdekes kérdés, hogy a cikkben is említett elinflálódása a diplomáknak mikor jut el arra a szintre, amikor az általatok vélelmezett, a diplomával megszerezhető univerzális skill-ek (írni, olvasni, kommunikálni, tanulni, együttműködni, versenyezni, kapcsolatot építeni, legalább egy idegen nyelvet – és némi szakmai ismeretek is) megléte is kérdésessé válik.

Véleményem szerint már réges-rég eljutottunk ide, csak a dotcom- vagy a housing-buborékhoz hasonlóan most egyfajta bsc-buborékot fújunk nemztközi szinten egyre nagyobbra. De amint a cégek felismerik, hogy egy 3 hónapos belső gyorstalpalón felvértezett 18-19 éves alkalmazottat a kiképzés költségével együtt is olcsóbban alkalmazhatnak, mint egy kamu diplomást, akkor ez a buborék kipukkan. Azt nem tudom, hogy ez mikor történik meg, és persze azt sem állítom, hogy már közel vagyunk hozzá, azt meg végképp nem, hogy a mostani keretszámvágások ennek a folyamatnak mennének jól időzítve előre.

De idővel ennek be kell következnie, már csak amiatt is, mert a drámaian elöregedő nyugati társadalmak nem engedhetik majd meg maguknak, hogy fiatalok százezreinek munkába állását 3-5 évvel halasztgassák.

Vannak persze olyan hagyományos egyetemi tanulmányok (orvos, építő-, építészmérnök, illetve elméleti-kutatói jellegű szakok), ahol a képzésben szerzett hard skillek igenis nélkülözhetetlenek, ezeknél a jövőben is más lesz a helyzet, de a többség nem ilyen.

A diplomás- és nem diplomás átlagbér közötti különbség arányaiban a gazdagabb országokban számottevően kisebb, mint nálunk. Itt lehet nézelődni, Figure 1: epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Earnings_statistics#Educational_level

Szerintem ez a tendencia fog hosszú távon folytatódni, és ide is átterjedni.

VI. Béla 2012.03.01. 09:18:00

Akármennyit bizonygatja, a falleológusok semmire sem használhatók, csak az adófizetők pénzének elköltésére.

radala 2012.03.01. 09:45:15

Teljesen egyetértek. Amit viszont nem értek, hogy azt hittem Dux László ezt a szerzőknél is sokkal jobban tudja, hogy így van. Sőt azt hinném ez az egész a napnál világosabb. Egyszerűen ép ésszel föl nem fogható, hogy ezt pont a Fidesz csinálja... (illetve tök fölfogható, de akkor egykutyázni kell, ami nem túl szívderítő dolog). Nem akarom én szegény nyugdíjasokat bántani egy cseppet sem, de azért az oktatáson spórolni elég egyértelmű oktalanságnak tűnik, pláne ha az egyetlen érthető indok az az, hogy a Fidesz azt gondolja a nyugdíjasok azok, akik majd elveszik a hatalmát... Nagyon nehéz elhinni, hogy én ezt akartam:-)

radala 2012.03.01. 09:49:28

@Dr. Zerge: Tök igaz, az agyamat eldobom, hogy a 2/3 birtokában ezek tényleg nem félnek senkitől, csak a nyugdíjasoktól. Csak abban lehet bízni, hogy 2014-ben megint elbuknak, de most az egyetemisták meg egyetemi oktatók miatt és majd ha 2024-ben újra kétharmadot szerez OV, a nagy csőd és polgárháború után, akkor majd az oktatóktól-kutatóktól-egyetemistáktól fog tartani és nem a nyugdíjasoktól...

radala 2012.03.01. 09:52:33

@borsikm: Mondjuk ez is meggyőző érv...
Az viszont számomra akkor is a priorinak tűnik, hogy az oktatásból semmilyen címszó alatt nem lehet egyetlen fillért sem kivonni anélkül, hogy az ne lenne roppant káros hatású.

JohnnyLillibrogida 2012.03.01. 09:54:24

10 fizetos hely utan minimum 1 allamit!
A képszerkesztő az Elefántember?!

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2012.03.01. 09:54:38

@Holger Hartland:
A maga tanszekenek annyi, akarmennyit pedalozik itt. Talan megis meg kellett volna gondolni azt a buddhizmust. Most mar persze keso, muhahahaha!

Viktus 2012.03.01. 09:57:17

Elment már két év. A felsőoktatásban szépen ügyködtek, de mikor lesz v.mi alap, és középfokú rendszerekkel ami v.mivel fontosabb témakör ???

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.03.01. 10:04:45

Felvételi! Felvételi! Felvételi! Nem csak a felsőoktatásban, de már a középiskolákba(n) is! Másként nem tudjuk helyreállítani az oktatás tekintélyét, mint betonkemény minőségi szelekcióval. Amíg a középiskolákba analfabéták kerül(het)nek be, amíg a szakközépiskolák és számos gimnázium is h*lyegyerekmegőrzőként funkcionál, addig nincs miről agyalni.

A felsőoktatás funkciója nem titkárnőképzés, hanem szakmai és értelmiségi elitképzés. Amit az elemiben és a középiskolában elhanyagolnunk, elmulasztunk, azt nem tudjuk azzal helyrehozni, bepótolni, hogy tömegesítjük a felsőoktatást. Nagyon kemény felvételiken szűrt, viszonylag kisszámú felsőokt. hallgatóra van/volna szükség, akiket nagyon magas szinten képzünk --- ez így (volna) hatékony, így (volna) értelmes, így (volna) eredményes és így (volna) méltányos.

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.03.01. 10:25:12

@bbjnick:

amíg a szakközépiskolák és számos gimnázium is h*lyegyerekmegőrzőként funkcionál=amíg a szakközépiskolák és szépszámmal gimnáziumok is h*lyegyerekmegőrzőként funkcionálnak

bz249 2012.03.01. 10:40:18

@bbjnick: "Felvételi! Felvételi! Felvételi! Nem csak a felsőoktatásban, de már a középiskolákba(n) is!"

Amig brutto 120-at kereso, motivalatlan, buta tanarok (legalabbis jellemzoen ilyenek kerulnek erre a palyara) addig mindegy. Aki onmaga nem tud irni/olvasni az varhatoan megtanitani se tudja.

"A felsőoktatás funkciója nem titkárnőképzés, hanem szakmai és értelmiségi elitképzés. "

A felsooktatas funkcioja a vezetokepzes. Az, hogy a szakmajukban es a kapcsolodo tevekenysegekben jol elbodogulo, magabiztos egyenek jojjenek ki. Ezt KK&TT tokeletesen jol irtak.

Pl. a powerpoint prezentacio keszites sokkal fontosabb ismeret, mint mondjuk Fazisatalakulasok elmelete II vagy a Kvantumelektrodinamika alapjai.

"Nagyon kemény felvételiken szűrt, viszonylag kisszámú felsőokt. hallgatóra van/volna szükség, akiket nagyon magas szinten képzünk --- ez így (volna) hatékony, így (volna) értelmes, így (volna) eredményes és így (volna) méltányos."

Kicsi, szegeny orszag vagyunk. Eppen megtehetjuk, hogy Nobel-dijasokat es olimpikonokat kepzunk mikozben a lakossag fele funkcionalis analfabeta es elhizott... de valoszinuleg azert megiscsak hasznosabb ha inkabb a jo kozepes szinvonalra gyurunk. (mennyi haszna lett az orszagnak abbol, hogy Nemetorszagnak es az USA-nak kepezte a Nobel-dijasokat?... es ma meg igyebbul all a vilag)

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2012.03.01. 10:44:44

@bz249:
"A felsooktatas funkcioja a vezetokepzes. Az, hogy a szakmajukban es a kapcsolodo tevekenysegekben jol elbodogulo, magabiztos egyenek jojjenek ki."

A ket mondat nem kovetkezik egymasbol. A "a szakmajukban es a kapcsolodo tevekenysegekben jol elbodogulo, magabiztos egyenek" nem feltetlenul vezetok.

A "vezeto" szokasos definiciojat hasznalva (valaki, aki mas emberek munkajat koordinalni tudja) nem is ertek egyet azzal, hogy a felsooktatas feladata a vezetokepzes. Ilyen erovel az elomunkasokat az epitkezeseken is egyetemeken kellene kepezni.

bz249 2012.03.01. 10:50:17

@Doomhammer: nyilvan nem minden egyetemi diplomas lesz munkahelyi vezeto es nem minden munkahelyi vezetonek kell egyetemi diplomaval birnia. Ugyanakkor eros korrelacio van a ketto kozott (legalabbis a muszaki/termeszettudomanyos palyan... a tobbit azert annyira nem ismerem). Itt egy diplomassal szemben elvaras, hogy kepes legyen onalloan dolgozni es masokat iranyitani.

Bell & Sebastian 2012.03.01. 10:51:58

Amerikai szakok

Gyapotmajom, küszöbmajom, teraszmajom, verandamajom, lépcsőmajom.

evil overlord (törölt) 2012.03.01. 11:01:44

@jose maria padilla: Kínaianak abban mindenképpen igaza van, hogy a (felső)oktatásból pénzt kivonni bűn. Klebelsberget oktatási államtitkárnak!

@bz249: A felsőoktatás célja az kellene legyen, hogy logikus gondolodásra képes, absztrakciós képességgel rendelkező embereket képezzen, ezek ugyanis képesek új problémák megoldására. A bevezetés a kvantumelektrodinamikába tárgy ebben segít (feltéve, ha fizikusról beszélünk és nem gépészmérnökről), a PPT oktatás nem.
A felsőoktatásban az oktatók túl sok időt töltenek a hülyékkel, ahelyett, hogy a jóképességű hallgatókból hoznák ki a maximumot. Röhej, hogy nulladik évfolyamot kell tartani, hogy megtanítsák azt, amit a gimnáziumban kellett volna (és amit 20-30 éve meg is tanítottak).

VI. Béla 2012.03.01. 11:03:09

@evil overlord:

Azért a kommunikációs képességek fejlesztése se lenne utolsó szempont. És itt nem a páuerpointra gondolok.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2012.03.01. 11:03:20

@bz249:
"(legalabbis a muszaki/termeszettudomanyos palyan... a tobbit azert annyira nem ismerem)"

Hat ez fugg a terulettol. A "tudasalapu" teruleteken nagyjabol mindenkinek van diplomaja. Egyesekbol vezetok lesznek, masokbol nem. Ez fugg attol, hogy tud-e es szeret-e masokat iranyitani.

Az a modell, amit maga emlit, a hagyomanyos gyartas terulete, ahol keves szamu iranyito terelget egy nagyobb szamu kevesse kepzett tomeget. Van ilyen is, de az automatizalas miatt csak az alacsony koltsegu orszagokban terjed.

evil overlord (törölt) 2012.03.01. 11:12:54

@VI. Béla: Ott ette meg a fene az egészet, ha műszaki-termtud egyetemen kell írni, olvasni, beszélni tanítani az ifjúságot.

bz249 2012.03.01. 11:17:03

@evil overlord: alapbol hibas elkepzeles, hogy az oktatoknak a hulyekkel kellene foglalkozni... arra van neki a PhD-sai meg a diplomamunkasai. Csak persze, ha a diplomamunkas nyug es nem eroforras, akkor ezen az alapon persze megoldhatatlan mertekure no a feladat.

Egyebkent az, hogy az egyetemet vegzettek legnagyobb resze nem tud egy rendes PPT-t osszerakni az nem azt jelenti, hogy ez hulyeseg. Hanem azt, hogy nem tanultak meg rendesen (az analogia a marketinges picsa... aki nem azert hulye, mert marketinges, hanem azert, mert nem ert a marketinghez)

@Doomhammer: a tudasalapu teruleteken meg a beosztottal szemben is nagyobb az elvaras. Mondjuk, hogy tudjon kommunikalni es mas hasonlo soft skillek. Persze a tudasalapu cegeknel is nyilvan van olyan, ahol az informatikusnak csak a programirashoz kell ertenie, de inkabb azert nem.

Alfőmérnök 2012.03.01. 11:24:49

Robin Mastersnek hogy tetszik a cikk?

"k" (törölt) 2012.03.01. 11:27:15

jó cikk, sok igazsággal és egy tévedéssel, ami által a szerzőpáros sajnos a hippi srácok közé hullik: itten bárkik is kinyírják a felsőoktatást.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2012.03.01. 11:28:42

@bz249:
"a tudasalapu teruleteken meg a beosztottal szemben is nagyobb az elvaras. Mondjuk, hogy tudjon kommunikalni es mas hasonlo soft skillek."

En ezt nem latom. Azt latom, hogy a "tudasalapusag" csupan azt jelenti, hogy a hagyomanyos "munkas" feljebb lepett es olyan feladatokat kell megoldania, amelyhez magas szintu kepzes szukseges. Es ez azert lehetseges, mert az alacsonyabb kepzettseget igenylo feladatot mar a gep is kepes elvegezni.

Tehat amig egy hagyomanyos gyarban van egy tucatnyi vezeto, nehany tucat mernok es munkasok ezrei, addig "tudasalapu" gyarban van nehany tucat vezeto, mernokok szazai es sok-sok gep. Meg nehany takaritono, biztonsagi or es recepcios.

Persze lehet azt mondani, hogy egy modern gep tobbe kerul, mint az a marek rizs, amibe egy vietnami (es nem kinai) munkas kerul, de a teny az, hogy a vegtelenul szegeny munkastomegekre epito gyartok nagyon gyorsan felfele lepnek az automatizalas iranyaba.

www.guardian.co.uk/world/2011/aug/01/foxconn-robots-replace-chinese-workers

filburt 2012.03.01. 11:36:35

"A mosógépszerelő-képzőkbe, ha lennének ilyenek, bőven jutna fiatal az érintett korosztály azon feléből-kétharmadából, aki nem akar diplomát."

Nagyon viccesek vagytok. Tehát eszerint van, aki inkább mosógép szerelő (bár az még úri munka, legyen inkább kőműves, tetőfedő, bádogos vagy favágó) akar lenni, mint mondjuk közgazdász, nyelvész vagy neadj' isten gépészmérnök. Mert neki az a heppje, hogy mások mocskában turkáljon egy életen át.

Nem.

A valóság az, hogy aki csak teheti, megpróbál menekülni (szerintem érthető módon) a mocskos, nehéz, alulfizetett (bár az kérdés, hogy pl. egy jó szobafestő mennyire alulfizetett) kemény fizikai munka elől. És az, akinek nem sikerül, az marad meg a fent említett területeken. Nem elhivatásból, nem a megbecsülés (háháhá) és nem a pénz miatt. Hanem azért, mert nem jutott más.

___________________________ (törölt) 2012.03.01. 11:38:59

Kedves KKTT,

"– Teljes félreértés, hogy az iskoláknak olyan szakembereket kellene képezniük, akik amikor friss diplomával a kezükben belépnek az első munkahelyük kapuján, már az első napon pontosan tudják, mit kell csinálniuk. Ez is fogalmilag kizárt: több tízezerféle állás létezik, míg képzésből két nagyságrenddel kevesebb van.
"

Pedig ez az igazi probléma. Nem annyira egy gyakorilati munkát kellene tanítani valóban, de a gyakorlati munka SZEMLÉLETÉT. Az egész hozzállást. Hogy míg a suliban a szóbeli vizsga arról szól, hogy jó benyomást tegyünk a tanárra, tehát a termék mi magunk vagyunk, addig egy állásinterjún ez abszolút halott hozzállás, a cégek nem okos és szép embereket keresnek, hanem akiknek "get shit done" mentalitásuk van, akik értik, hogy itt arról van szó, hogy elvégezni, megcsinálni dolgokat, ha nem is tökéletesen, de legalább gyorsan.

Ez az oka annak, hogy friss diplomásként iszonyúan nehéz elhelyezkedni, ha az embernek nulla tapasztalata van, de1-2 év tapasztalattal már sokkal könnyebb akkor is, ha teljesen más terület tapasztalata - akkor is bizonyítja vele a jelölt, hogy legalább valami van, amit meg tud csinálni. Ez a diploma nem bizonyítja, mert túl elméleti a képzés.

Mint az ismerős építészhallgató, aki a Szent Pál székesegyház alaprajzát ismeri, de a festék árát nem. Használhatatlan.

"k" (törölt) 2012.03.01. 11:40:46

@radala: ha a következő a lépés a nyugdíjreform, meg a svédmodell lesz (remélem!), majd megírja a független sajtó, hogy az miért dilettáns, és nemszakértői.
orbánék lefagyasztják a nyugdíjasokat, pedig a leggazdagabb országokban a legtöbb a nyugdíjas!

evil overlord (törölt) 2012.03.01. 11:47:26

@bz249: A diplomamunkásnak nem az dolga, hogy a segghülye/lustadisznó hallgatókat (akit csak a fejpénz miatt nem rúgnak ki) pesztrálja. A PhD hallgatót tényleg azért is tartják, hogy oktasson, de vele is kibaszás, ha feleslegesen pazarolja az idejét.
Ne egyetemi oktatók tanítsák meg PPT-t hegeszteni a hallgatót. Az viszont tényleg nem árt, ha a beszámolóhoz kell, és akkor magától megtanulja (nem nagy kunszt, nem kell hozzá annyi ész, mint a kvantumszíndinamika rejtelmeihez)

@filburt: A végeredmény pedig az, hogy van egy csomó frusztrált diplomás, aki tökéletesen alkalmatlan a végzetségének megfelelő munka elvégzésére, miközben sikeres szakmunkás lehetne belőle. Egyébként a jó szakemberek jól keresnek, mert kevesen vannak.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2012.03.01. 11:48:00

@evil overlord:
egy lófaszt. tizedannyi gyerek, és arra maradékra számolt kétszerese a mostani lóvénak. a kínai meg elmehet a picsába a liberális szolgáltató államával a faszba. azt is ki kéne baszatni a munkahelyéről! :)

evil overlord (törölt) 2012.03.01. 11:52:36

@jose maria padilla: A tizedannyi gyerek erős túlzás, a mostaninak felére (esetleg harmadára) bőven elég lenne visszavágni. Per kopf 2-szer annyi, vagy a teljes összeg?
A kiművelt emberfők képzése jót tenne az országnak (nehezebb meghülyíteni), de ezt nem csak a felsőoktatásra kellene bízni.

VI. Béla 2012.03.01. 12:05:11

@evil overlord:

Hát akkor megette, mert van cég, ahol ilyen végzettségűeknek kommunikációs tanfolyamokat indítanak, mert egy cégnél nem az van, hogy leültetnek egy zh-val és oldd meg a feladatokat, hanem csapatban kéne dolgozni. Valamint azt hiszik a hülyeinfósok, hogy a matematika az egyetlen értelmes nyelv.

filburt 2012.03.01. 12:13:25

@evil overlord: pontosan ezt akartam kihozni belőle, csak már nem írtam oda a végére.

Ezért nem értem igazán, hogy miért kellene még feljebb tolni a diplomások arányát. Senki ne értsen félre, de ha valaki "csak" annyira képes, hogy bádogos legyen, az legyen bádogos. Mondom ezt úgy, hogy egy napi fizumat gombolták le rólam másfél órás munkáért még ősszel.

Szerintem nem reális (jó lenne, ha valaki, aki tényleg ért hozzá cáfolna vagy megerősítene ebben), hogy egy népesség 40%-a felsőoktatásra alkalmas. Kivéve akkor, ha elég alacsonyra van téve a küszöb és azon sokan át tudnak mászni valahogy.

Viszont ezek az emberek esetleg nem igazán _okosak_, tehát nem segítenek se magukon, se az országukon egy ilyen válság esetén azzal, hogy ők diplomások, szóval nem ér semmit az egész koncepció (azaz, hogy a sok diplomás hatására a válság is kevésbé érződik).

És az sem igaz, hogy legvégső esetben egy diplomás majd elmegy talicskázni meg esztergálni. Mert egyrészt nem fog akarni, másrészt a legalja betanított munkák kivételével az összes szakma tudást és gyakorlatot (ráadásul képességeket is) követel.

evil overlord (törölt) 2012.03.01. 12:30:02

@VI. Béla: Ezeket a képességeket gimnáziumban kellene elsajátítani. Az egyetemen persze lehet segíteni, pl. azzal, hogy a házifeladatot a tankörnek kell bemutatni, nemcsak a tanárnak.
Infosok között elég a matematika :)

@filburt: Az inteeligencia (és az egyéb járulékos épességek) eloszlása nagyjából Gauss-görbe. Innentől kezdve csak az a kérdés, hogy az átlagnál hülyébbet is kapjon diplomát.

Horgos Eszter · http://tamadohattyu.blog.hu/ 2012.03.01. 12:32:26

több mérnök, IT szaki és kékgalléros szakember kell és sokkal kevesebb bölcsész. utóbbiaknak ugyanis másból sem áll az élete, mint problémát találni a megoldásra.

bz249 2012.03.01. 12:44:12

@evil overlord: "A diplomamunkásnak nem az dolga, hogy a segghülye/lustadisznó hallgatókat (akit csak a fejpénz miatt nem rúgnak ki) pesztrálja. A PhD hallgatót tényleg azért is tartják, hogy oktasson, de vele is kibaszás, ha feleslegesen pazarolja az idejét."

Miert ne lehetne a dolga? Fontos gyakorlati kompetenciakat szerezhet kozben. Egyebkent meg nyilvan nem ingyenmunkarol lenne szo, viszont ha osszevetjuk egy docens oraberet es egy diplomamunkas hipotetikus oraberet akkor megiscsak az jon ki a vegen, hogy hulyeseg olyan feladatra egy docenst alkalmazni, amit egy diplomamunkas is kepes lehet megoldani.

"Az egyetemen persze lehet segíteni, pl. azzal, hogy a házifeladatot a tankörnek kell bemutatni, nemcsak a tanárnak."

Amugy sok-sok szeminarium tipusu ora kellene (a hallgato onalloan vagy tankorben adatokat gyujt egy megadott temarol; beszamolot keszit es eloadja a csoport elott amit a beszamolo megvitatasa kovet... es igenis elmagyarazni kozben, hogy milyen formai hibakat vetett es hogy lehetne ezt jol megoldani).

pdw (törölt) 2012.03.01. 12:47:18

"A mesterképzés felel meg a korábbi egyetemi szintnek, a PhD pedig továbbra is a tudományos utánpótlást biztosítja. Vagyis a tömegképzés és az elitképzés elvileg elkülönül. A tömegek csak a BA diplomáig jutnak."

Azert ez is megerne egy miset. En nem akarok tomeg lenni ezert el is mentem a BA es 2 ev munka utan MSC-re a nagynevu PSZF-re.
(Megj.: velemenyem szerint egy BA utan el kell menni dolgozni, tapasztalatot szerezni, majd erre epitve kell tovabbtanulni)
Egy felevet birtam, az egvilagon SEMMI hasznalhatot/ujat nem tanultam csak csupa-csupa olyan dolgot amit tobbszor az elozon (pedig az egy semmilyen hirnevu szinten foiskola volt). Emelle tarsult az iskola rugalmatlan, maradi es nevetseges mukodesi rendje/modszerei.
Szerencsere az elso felev meg allami volt, mert a felevi 250ezret bankbetetbe rakva is tobb hasznom lett volna belole. Mondom ezt ugy hogy fizette volna a munkahelyem, de meg arra sem lattam tuneteket hogy kesobb esetleg megerte volna a belefeccolt idot/energiat.

Gazdasagi mesterkepzes helyett tanuljatok inkabb nyelvet aztan irany elfele innen.

valaki76 (törölt) 2012.03.01. 13:05:53

A tanulás nem azonos az oktatással…

www.angelfire.com/stars4/lists/dropouts.html

BTW

A „famous dropout” kategóriában Thomas Alva Edison a kedvencem:)

A híres feltaláló egyetlen egy osztályt sem végzett el…

Hülyének nézték szegényt…

„In school, the young Edison's mind often wandered, and his teacher, the Reverend Engle, was overheard calling him "addled". THIS ENDED EDISON'S THREE MONTHS OF OFFICIAL SCHOOLING. Edison recalled later, "My mother was the making of me. She was so true, so sure of me; and I felt I had something to live for, someone I must not disappoint." His mother homeschooled him.[5] Much of his education came from reading R.G. Parker's School of Natural Philosophy and The Cooper Union.”

en.wikipedia.org/wiki/Thomas_Edison#Early_life

de a sor nagyon hosszú…

Henry Ford se az iskoláival hódított… Rockefeller se…

a Tescot is egy amatőr autsider alapította… az IKEA mögött is egy gyüttment/képzetlen szakbarbár áll… a Zara üzletlánc mögött is… stb-stb.

sikeres üzletembert, feltalálót nem nagyon lehet hagyományos úton képezni…

elvégre velük csak baj van… folyton mindent megkérdőjeleznek… állandóan vmi új ötletük van… pl., hogy nem is kell agyonképzett munkaerő a termeléshez... az első kapitalisták is efféle KONTÁR szakbarbárok voltak...

akik BETANÍTOTT emberekkel termeltettek...

így verték tönkre a formálisan képzett munkaerőre építő céheket...

kinek hiányzik ez egy „kinyilatkoztatásra épített” iskolában?? Ott, ahol csak „belépőjegyet” adnak… persze azért sok-sok formális kört kell futni:)

és jó magas tandíjat kell fizetni…

drága dolog ma belépni a piacra..

pedig a tanulás és a valódi tudás nem azonos az oktatással és a formális címekkel…

valaki76 (törölt) 2012.03.01. 13:09:55

Aki mégis vmi "papírt" akar, az menjen Bécsbe

- nincs felvételi
- nincs tandíj
- mindössze egy alap érettségi és egy német nyelvvizsga kell

némi infó
mde.hu/tovabbtanulas/jelentkezes-felveteli/

bozon 2012.03.01. 13:10:53

@Dr. Zerge: "KK&TT 4 president!"
Persze, de közben vegyük észre a legfontosabbat: miközben az ország boldogulásának alfája és ómegája lenne a jó oktatási rendszer (ehhez képest fontosságban minden más lófütty), kijelenthető, hogy a posztban vázolt eszmék a rendszerváltás óta soha, semmilyen kormány alatt nem kerültek még csak közel sem a döntéshozókhoz. A maximumot azok a pillanatok jelentették, amikor egy-egy miniszter a dilettáns doktrinerség és a lenyúlós rosszindulat tengerében egy-egy pillanatra kiérdemelte a "mindössze egy sordódó, impotens pöcs" címkét.

A cikk végén látható a mostani zuhanásunk egyik oka: "[a]nnyit tudunk, hogy [a kormány] kevesebbet akar költeni rá", miközben elvek ide, vagy oda, a jó reform úgy kezdődne, hogy "Holnaptól megduplázódik az oktatási és kutatási szektor bértömege, két év múlva meg az egész költségvetése. A többit találjátok ki!" -- innen lehetne arra számítani, hogy az esetleges jó tervek meg tudnak valósulni, és hogy olyan emberanyag megy az oktatásba, amely belső pozitív folyamatokat is képes kitermelni.

Két tartalmi megjegyzés:
1. KK&TT, az állammal kötött kötelező tanulmányi szerződést beszoptad, de attól az még nem jó dolog, még akkor sem, ha cukorhabban tálalják. A jó minőségben létrehozott emberi tudás egy olyan jószág, amiből túltermelni is érdemes. Senki sem lesz rosszabb tőle, ellenben majdnem mindenki jobb lesz tőle. A tömeges ingyenes túltanulástól pedig minőségi oktatás esetén nem kell félni, hiszen az erre képesek elég kevesen vannak.
A minőségi tudást birtokló emberek hatalmi szóval való akadályozgatása mindig visszaütött, és most is vissza fog ütni. Ha Magyarország egy szar hely, akkor büntessük a disszidálást, vagy próbáljuk meg az országot jobbá tenni? Melyik jobb a mindenképpen ittmaradóknak is? Melyik megoldás vezett sikeres társadalmakhoz?
2. Németországban tudtommal nem a volt NDK miatt alacsony a diplomások aránya, hanem azért, mert ott -- a fejlett világban elég egyedülálló módon -- még csak most kezd el terjedni az az elv, hogy minden fiatalt elrúgdossanak az érettségiig, s aztán lehetőleg a felsőoktatásba is. Ott még nagyon erős a szakképzés.
De ezt lehet, hogy nem tudom jól.

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2012.03.01. 13:13:09

@bbjnick: Valahol megható, ahogy a valóság téged egy cseppet sem képes befolyásolni a butaságaid mantrázásában... komolyan, mint valami bolgárúrfüggő, munkásőr kisnyugdíjas...

Alfőmérnök 2012.03.01. 13:25:06

@Dr. Zerge: A második bekezdés első mondatában esett le, hogy megint a cenzus felé fut ki a mondókád.

TaTa86. · http://archiregnum.blog.hu 2012.03.01. 13:35:24

F*sza!

Mikor lesz Mandiner Párt?

Gondolom Orbánnak előbb ki kéne rúgnia ergét...

Bell & Sebastian 2012.03.01. 14:03:26

@TaTa86.: Pokorni meg visszavenné, a nullához tendáló kattintásszám miatt. :)

panelburzsuj 2012.03.01. 15:13:39

@bz249:

"A felsooktatas funkcioja a vezetokepzes."

Ha egy-egy évjárat egyharmada "kiképződik" legalább BA-szintre, akkor legfeljebb pálutcai gittegyletekben juthat mindnek vezetői funkció.

Úgyhogy inkább a "hagyományos" 1 iparos + 1 segéd "modellben" érdemes gondolkodni. Hogy az az iparos épp csempét rak, bort fejt, bérelszámol vagy ppt-t farag, az lesz a "piaci igény" kérdése.

Mert az egészen biztos, hogy az fejekben még erősen élő képzet, mely szerint a diplomás nem piszkolhatja össze a kezét, a piszkoskezűnek meg nem szükséges önállóan művelődnie - csak vakvágányra viheti a magyarokat.

d'Alember 2012.03.01. 17:33:34

Újabb adag konkrétumok nélküli habverés a helyzetéből adódóan nyilvánvalóan elfogult szerzőtől.

Megismétlem: a műszaki és term.tud. képzések aránya Koreában 36%, míg Magyarországon csak 25%.

Az improduktív képzések aránya Koreában csak 53%, míg Magyarországon 58%.

Egy másik példát is felhoznék. Chile a 80-as évek óta nagyon gyorsan fejlődik, a mostani magyar GDP/fő értéket 1996-ban hagyta le, most kb. cseh szinten van.

A produktív képzések (agrár, term.tud., műszaki) aránya 1996-ban Chilében 36% volt a felsőoktatáson belül, az orvosi és tanárképzésé 13%, az improduktív képzéseké 51%.

Világos, hogy Magyarországon a sikeresen fejlődő országokban jellemzőnél kisebb a műszaki és term.tud. képzések súlya a felsőoktatáson belül, miközben az improduktívak aránya nagyobb.

A 2012-es keretszámok egy régóta szükséges korrekcióját adják ennek a helyzetnek, ugyanis az államilag finanszírozott képzéseken belül 71% a műszaki és természettudományos szakok súlya, az improduktívaké pedig 19%. Ha ez így marad kb. 10 évig, akkor az országban a képzettségi struktúra majd elkezd hasonlítani a sikeres országokéra.

Egérfogó 2012.03.01. 17:47:48

Én csak arra vagyok kíváncsi, hogy miért nem kezdik el visszavágni a nyugdíjfát?
A minimálbér után bevezethetnék már végre a maximum nyugdíjat.
Lehet nem fogyna annyi mágnesesgyapjúbioptronlámpa...
Ha végre elkezdnék fellülről vágni pl.: 200.000-ben maximalizálni, a választóikból sem veszítenének annyit.
És aki ennyi nyugdíjból nem tud megélni, arról gondoskodjanak a gyerekei, ahogy a kisnyugdíjasoknál megkövetelik.

hóhóhó 2012.03.01. 17:53:26

Azok a nyugdijasok akik ingyen utaznak többször is felépitették az országot. Mit csinál a sok diplomás, hol a hozama a tudásuknak? Sehol, amint tapasztalja az elszegényedett ország, elszegényedett lakója!

Egérfogó 2012.03.01. 17:57:27

@hóhóhó: Valóban többször is felépítették, de ők is nevelték ilyenné...

hóhóhó 2012.03.01. 18:08:38

@Egérfogó: Tehát az a baj, hogy diploma megszerzésére nevelték a fiatalokat. Lehet, mert a józan paraszt ésszel még a parlamentben is többre mennénk.

Egérfogó 2012.03.01. 18:28:15

@hóhóhó: Az a bajom, hogy ezek az építők nyugdíjba mentek, de a gyerekeiket vagy az egyetemig citálták vagy lemondtak róluk és most a szalagon szerelnek mobilokat.
Úgy belefáradtak az építésbe, hogy nem szerették volna, hogy a gyerekeik azt csinálják amit ők.
Ami értelemes szakit meg kitermelünk az meg tiplizik nyugatra.
Ezért lesz a BA, Bsc az új érettségi, csak az a baj, hogy diplomával már nem mennek el technikumba, szakiskolába, úgyhogy csak néznek mint hal a szatyorban.
Nyavajognak, hogy a szépnevű végzettségükkel nem tudnak "jól" elhelyezkedni. Amit egy olyan egyetemen végeztek el, aminek ezekhez a területekhez soha nem volt köze, de erre volt kereslet így elindították a szakot.
Nekem csak ez a bajom.

_Epikurosz_ 2012.03.01. 18:39:39

@d'Alember: Azt tudod-e, hogy Koreában és Japánban milyen kemény már az általános iskola is? A tanároknak teljhatalmuk van, a magolás minden, és ha nem tanulsz reggel 8-tól este 10-ig, akkor megkapod, hogy lusta disznó vagy. És neked ezért hálásnak kell lenned, mert a tanárod méltóztatott rádnézni, és megmondani, hogy rossz a házi feladatod. Nem ezekkel a szavakkal.
Az "improduktív" meg feltölti tartalommal a zindexet, ugyebár, hogy ne üresen rohangáljanak a bitek a produktív programokban.

szellemkor 2012.03.01. 19:33:20

@Dr. Zerge: Jól tetszik felismerni a porblémát. Arra a sajnálatos, nagyrészt demográfiai fejleményre, hogy az inaktívak túszul ejtették a kormányzást, arra egy teljesen logikus válasz lett volna a gyermekek utáni többlet szavazati jog bevezetése, kár hogy ebben a retardált országban az alapvető összefüggések és stratégiai célok és érdekek felismerése helyett boldog-boldogtalan cigányozni kezdett a felvetésre.

d'Alember 2012.03.01. 19:57:20

@_Epikurosz_: Témánk a felsőoktatás. Az index meg értéktelen, sőt káros, ezt jól látod.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.03.01. 20:46:14

@bz249:

1) A tanárokat én nem f*káznám. Környezetemben, ismeretségi körömben, nagyon sok tanár van: látom hogyan élnek, hogyan dolgoznak: többségük emberfeletti munkát végez. S azt az érdekes megfigyelést tettem, hogy minél "alacsonyabb fokú/szintű" oktatási intézményben tanítanak, annál nagyobb arányban van közöttük remek ember és remek tanár.

2) Ha egy betegséget a megjelenésénél nem csípünk el, minél inkább előrehalad, annál nehezebben tudjuk gyógyítani. Az oktatást-nevelést is a kezdeteknél kell helyretenni. Vissza kell adni az iskola presztízsét, tekintélyét: szigorral, fegyelemmel, elvárásokkal, "hatalommal" (tudatosítani kell, úgy a szülőkben, mint a diákokban, hogy tétre megy a móka). Amíg középiskolákból nem rúgnak ki nyálacsorgató idióta és effektíve mentális beteg gyerekeket, mert valahol csak lenniük kell, amíg a felsőoktatás jórészt libalegelőre emlékeztet, addig a permanens süllyedés, rohadás fogja jellemezni az oktatásunkat.

És: minél kisebb egy ország, annál fontosabb, hogy az felsőoktatásra fordítható szűkös erőforrásait minőségi képzésre fordítsa. A minőségi, nemzetének elkötelezett elit, az ilyen ország számára létkérdés.

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.03.01. 20:49:59

@Dr. Zerge:

Látom, kiscsolnak, léket kaptál intellektusom, jellemem sziklaszirtjén. Nem bánom, kapaszkodj csak, nehogy elsüllyedj!

[........................................................................./.]

ü
bbjnick

bz249 2012.03.01. 21:01:14

@bbjnick: semmi problemam a tanarokkal, viszont latom, hogy a volt kozepiskolambol az osszes fiatal, nem hulye es az elettel kapcsolatos elvarasokkal biro tanar lelepett. Mert ennyiert, olyan korulmenyek kozott tanitson az akinek het anyja volt az is mind Bela. Szoval aki ugyanabba a kozepiskolaba most 2012-ben jelentkezik az sokkal rosszabb minosegu oktatassal fog talalkozni, mint en 1994-ben.

"Vissza kell adni az iskola presztízsét, tekintélyét: szigorral, fegyelemmel, elvárásokkal, "hatalommal" (tudatosítani kell, úgy a szülőkben, mint a diákokban, hogy tétre megy a móka)."

Elsosorban penzt kellene beletenni, hogy aki alkalmas lenne tanitani annak ne kelljen valasztani a csaladalapitas es a munka kozott. Ezutan mar lehet cizellalni a dolgot, hogy mivel lehet meg novelni a palya presztizset. Persze a penz sem minden (mert az meg odavonzana olyanokat, akik nem megfeleloek) de penz nelkul semmi sem lesz.

"És: minél kisebb egy ország, annál fontosabb, hogy az felsőoktatásra fordítható szűkös erőforrásait minőségi képzésre fordítsa."

Forditva. Minel kisebb az orszag annal fontosabb, hogy a leheto legtobb kimuvelt emberfo legyen. Ha 1 Nobel-dijas es 10 zabhegyezo mernok kozott kell valasztani, akkor 10 zabhegyezo mernok. Elobbi ugyanis meg akkor sem szamit sokat, ha otthon maradna (nem fog, mert nem lehet neki olyan munkakorulmenyeket biztositani, ami megfelel a kepessegeinek) akkor sem er sokat, mert nincs mogotte az a hatter, amivel az orszag javara lehet forditani az eredmenyeit.

Mert lehetunk mi nagyon buszkek Jedlik Anyosra, de ez nem valtoztat semmit azon, hogy a dinamot Werner Siemens talalta fel. Illetve nem, de o tette ipari termekke es alapitott ra egy vallalatot, amelyik ma is tobb tizmilliard euro bevetellel bir.

xstranger 2012.03.01. 23:23:54

@valaki76: Ez azt jelenti hogy linkelt szamokon kivul mindenki mas diplomas? Mert akkor ez a lista a diplomaszerzes melletti legnagyobb erv.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.03.02. 06:24:09

@bz249:

1) Szerintem sokkal "komplexebb" a helyzet "tanárvonalon". Az alulfizetettség csak egy szempont, bár valóban "fajsúlyos" szempont, legalább ilyen jelentőségű az oktatás-nevelés normális iskolai kereteinek az elmúlt húsz évben történt teljes szétzilálása. Egy tehetséges tanár (mert a tanítás képessége is egyfajta adottság, tehetség), ha teheti, a lehetőségek adottak és hagyják, viszonylag alacsonyabb bérért is sokkal szívesebben tanít, mint, mondjuk, viszonylag magasabb bérért, s*gget nyal egy multicég gyarmati megbízottjának vagy játssza a fejbólintójánost valahol az adminisztrációban. Ami nagyon sokakat "lesodor" a pályáról, az az általános pusztulás, züllés az oktatásban. A mindenkori politika bürokratáknak és nem nevelőknek, alkotó, felelős szakembereknek tekinti a tanárokat és a területtel kapcsolatos döntéseiben e szerint jár el. Ezen a szemléleten kellene alapvetően változtatni, komolyan kellene venni az oktatást, egyik legfontosabb nemzeti intézményünknek és "stratégiai ágazatnak" kellene tekinteni az oktatást s e szerint kellene viszonyulni ahhoz. Sokkal több figyelmet és tiszteletet kellene a hatalomnak szentelnie a tanárokra, ezzel a társadalmi tekintélyük is jelentősen megnőhetne. Enélkül a tekintély nélkül, ugyanis, nemhogy nem jól, de sehogyan sem tudják ellátni feladatukat.

2) Sarkítani tetszik a felsőoktatás vonatkozásában:-) A nobel-díjas és a funkcionális analfabéta diplomás között számos szint és kategória létezik:-) Jelenleg egy adott adott korosztály közel fele kerül kapcsolatba a felsőoktatással (tanul valamennyit f.okt.int.-ben, ha tanulmányait be nem is fejezi). Ez nem csak felesleges, de abszurd is. Ha a bejutás valósi feltétele a képesség és a tudás volna, akkor kb. egy adott korosztály 10-15, max. 20%-a volna alkalmas arra, hogy jóminőségű értelmiségivé, szakértelmiségivé képezzék-neveljék. A többit, egyszerűen, nincs értelme okítani-nevelni, mert úgysem fog rajta:-] Ezeknek más (célirányosabb, speciálisabb) formákban kellene biztosítani a "továbbképzést". A tömegfelsőoktatás, amellett, hogy drága, a főiskolák, egyetemek jellegét, karakterét is megváltoztatta, számos olyan szempontot helyezett előtérbe, ami ennek a (szerintem) nemzeti szempontból és a társadalom egészséges működéséhez elengedhetetlenül fontos értelmiségi, szakértelmiségi réteg-képzésnek (finoman szólva is) nem kedvez. Nyilván, nem csak nobel-díjasokat kell képeznie az egyetemeknek, főiskoláknak, de az eddigi tömegesítés (szerintem) értelmetlen és tarthatatlan.

ü
bbjnick

evil overlord (törölt) 2012.03.02. 08:00:46

@bz249: Hülyék/lusta disznók pesztrálására még a diplomamunkások idejét is kár vesztegetni.

VI. Béla 2012.03.02. 08:15:31

@evil overlord:

"Infosok között elég a matematika :)"

Nem.

VI. Béla 2012.03.02. 08:17:56

Amúgy meg aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja, aki pedig tanítani sem tud, az oktatási koncepciókat készít.

VI. Béla 2012.03.02. 08:19:39

@bz249:

"Amugy sok-sok szeminarium tipusu ora kellene (a hallgato onalloan vagy tankorben adatokat gyujt egy megadott temarol; beszamolot keszit es eloadja a csoport elott amit a beszamolo megvitatasa kovet... es igenis elmagyarazni kozben, hogy milyen formai hibakat vetett es hogy lehetne ezt jol megoldani)."

Pontosan.

_Epikurosz_ 2012.03.02. 14:18:21

@d'Alember: A felsőoktatásba olyanok kerülnek, amilyeneket az alsóbb szinteken képeznek.
A szarkazmust meg nem bírod felismerni. A nemproduktív meg megcsinálja a könyvelésedet meg a tőzsdei jelentésedet, meg a reklámokat a hűdeszuper találmányodnak, a fordítást a koreai partnerednek, és a fejedbe veri, hogy ne zsarnokoskodj, mert úgy jársz, mint Kreón.