Kommentszűrés
’12 feb
27
08:31

Felsőokosítás 6. – Kiskáté reformereknek I.

Írta: Kínai Kálmán és Trágár Tóni

– Magyarországon túl sok az egyetemista. Minek annyi ingyenélő?

– Először is tisztázzuk: nincs olyan, hogy egyetemista. Teljesen más életet élnek, más kilátásokkal és attitűdökkel rendelkeznek, eltérő mennyiségű és minőségű munkát végeznek az orvostanhallgatók, a jogászok, a mérnökök, a szociológusok, az óvónők, a falleológusok. Az első- és másoddiplomások, a nappali és a levelező képzésesek, a vidéki főiskolások és a fővárosi egyetemisták. Tulajdonképpen abszurd, hogy egységes tömbként beszélünk róluk, és hogy egységesen akarjuk szabályozni az életüket. Az is abszurd persze, hogy egyesek en bloc az egyetemisták nevében igyekeznek fellépni.

– Na szóval akkor: minek annyi ingyenélő?

– Magyarországon nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem sok az egyetemista. A fiatalok körében a főiskolát/egyetemet elkezdők aránya az EU- és OECD-átlag körül van, a diplomát szerzők 30%-os aránya jóval alatta. Az EU célkitűzése, amihez elvileg a magyar kormány is csatlakozott, az, hogy 2020-ra a fiatalok 40%-a szerezzen diplomát. Ettől nagyon messze vagyunk. Persze lehet, hogy az EU hülye, de talán Magyarországnak nem magán kéne kikísérleteznie, hogy miként lehet betanított munkások tömegeivel leelőzni Finnországot, Hollandiát vagy Németországot. Sőt, a legtöbb területen Magyarországnak egyáltalán nem kéne kísérleteznie magán. A tények azt mutatják, hogy minél több a diplomás valahol, annál gazdagabb az adott ország.

– Ne keverjük az okot és okozatot! Nem azért lett gazdag egy ország, mert sok volt a diplomása, hanem azért lett sok a diplomása, mert a gazdag országban a fiatalok megtehetik, hogy az egyetemen lébecolnak, amíg csak tudnak.

– Ez egyáltalán nem biztos. Tény, hogy az első körben fejletté váló országok először gazdagodtak meg, és csak utána tömegesítették el felsőoktatásukat. A második–harmadik körben felzárkózó országokból azonban sok olyan példát ismerünk, amelyek előbb – még viszonylag szegényen – erőn felül költöttek (felső)oktatásra, majd meggazdagodtak. Ilyen például Finnország, Taiwan, Szingapúr. Olyan példát viszont egyet sem ismerünk, amikor egy ország sokat fektetett oktatásba, aztán megbánta, mert mégis szegény maradt.

– Mindennek ellenére Magyarország a jelenlegi gazdasági helyzetben egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy annyit költsön felsőoktatásra, amennyit eddig.

– Magyarország eddig is szégyenletesen keveset, a GDP-nek mindössze 0,9%-át fordította felsőoktatásra. Ezzel az egész OECD-ben a tökutolsó helyen vagyunk, Olaszországgal és Szlovákiával holtversenyben (adatok itt, 219. o.). Vagyis a valamire való országok között nincs, amelyik kevesebbet költene nálunk, sőt már számos fejlődő ország is beelőzött. Ez az arány a kormány tervei alapján a GDP 0,7–0,75%-ára csökken. És itt nem az abszolút értékekről van szó, hanem a GDP-arányos költésről, vagyis arról, hogy saját erejéhez képest mennyit fektet egy ország a felsőoktatásba. Magyarország nagy bajban van, de korántsem annyira, hogy ez a szánalmas arány indokolt legyen. Más oldalról közelítve: a felsőoktatásra az állam eddig évi 180–190 milliárd forintnyi összeget költött, ez most egy-két év alatt nagyjából a negyedével–ötödével csökken. Összehasonlításul: 2012-ben csak öregségi nyugdíjra több mint 1,8 ezer milliárd megy el, vagyis a felsőoktatásra fordított összeg tízszerese. Az az összeg, amit most kivonnak, összeomlás szélére juttatva az egész magyar felsőoktatási rendszert, kevesebb mint egy heti nyugdíj megtakarítását jelenti. Az egész felsőoktatás nagyjából annyit kap, mint amennyibe annak idején a hülye 13. havi nyugdíj került. Megéri ezzel a pár tízmilliárddal baszakodni?

– Statisztikákkal mindent és mindennek az ellenkezőjét alá lehet támasztani. Továbbra is kérdés azonban: megengedhetjük magunknak, hogy munkaképes korú emberek 6–8–10 éven át a seggüket meresszék mindenféle tök értelmetlen szakokon, az adófizetők pénzén?

– Az évtizedeken át az egyetemen lébecoló „örök bölcsészek” gyakorlatilag a városi legendák körébe tartoznak. Azt az egy-két ilyen alakot, aki minden campuson megtalálható, persze mindenki ismeri, hiszen afféle helyi celebnek, intézménynek számítanak. A diákok elsöprő többsége azonban nemhogy hat vagy nyolc évet nem tölt az egyetemen, de négyet se. A bolognai rendszer bevezetése óta a hallgatók három (kivételes esetben három és fél, négy) év alatt szépen lediplomáznak, és 21–22 évesen elmennek dolgozni. Csak kisebb részük marad a kétéves mesterképzésen. Az egyetemek éppen azzal a gonddal küzdenek, hogy a mesterszakokra túl kevés diák jelentkezik, sokszor még az államilag finanszírozott kvótát se tudják feltölteni. A költségvetés már eddig is legfeljebb egy alapképzést és egy mesterképzést finanszírozott (bő ráhagyással 12 félévet), aki ezen túlfutott, újabb szakot kezdett, vagy egyszerűen csak az előírtnál több kreditnyi tanegységet vett fel, az jó néhány éve keményen fizet mindezért. Jelenleg több mint 300 ezren tanulnak a magyar felsőoktatásban, a néhány tucat identitásproblémás ügyeskedőre hivatkozni velük kapcsolatban félrevezető. Olyan ez, mint hogy mindenki ismer egy Pista bácsit, aki remek egészségnek örvend 98 évesen is, pedig egész életében kizárólag talpas Kossuthon, kommersz pálinkán és ipari szalonnán élt – van ilyen, de nem igazán reprezentálja a magyar férfiakat, akik 50–60 éves korukban meghalnak.

– A büfé és ruhatár szakokon még három év is sok, főleg közpénzből.

– A büfé–ruhatár szakokat tartani a felsőoktatás legnagyobb problémájának óriási tévedés – már ha lehet definiálni egyáltalán, hogy melyek ezek a szakok. Általában ugye a bölcsész szakokat sorolják ide. Nos, a 2009–2010-es tanévben Magyarországon összesen 328 ezren jártak felsőoktatási intézménybe, közülük 26 589 tanulta a humán tudományok valamelyikét – vagyis az összes diák csupán egytizenkettede. Nekik jelentős részük pszichológus, és a hagyományos bölcsészek többsége is valamely nagy nyelvszakra jár. „Szabad bölcsészből”, esztétából, filozófusból, ilyesmiből néhány száz van, kommunikáció szakosból se sokkal több. Igaz, ők rendkívüli módon felül vannak reprezentálva a médiában – az ő oktatóik írják/mondják meg a véleményüket a kormányról, ők foglalják el az egyetemeket, ők írnak alá mindenféle kiáltványt –, így az a látszat alakult ki, hogy ők a többség. Pedig a számuk elenyésző. A 26 ezer bölcsész mellett 31 ezren tanultak a társadalomtudomány, vagyis a másik olyan tudományág valamelyik területén, amelyet a büfé–ruhatár szakok között szoktak említeni. Ők se teszik ki az összes hallgató tizedét se, igaz, ők is nagyon hangosak. Összehasonlításul: 79 ezer volt a „gazdaság és irányítás” ágba sorolt hallgatók száma, és majdnem 52 ezer a műszaki tudományt tanulóké. Róluk alig esik szó, legfeljebb a túlhájpolt Corvinus kapcsán.

– Ha azt vesszük, hogy közpénzen kiképezzük őket, aztán mi fizetjük a munkanélküli segélyüket is, még fele ennyi bölcsész és szociológus is túl sok lenne.

– A diplomás munkanélküliség ősi mítosz, egyidős az emberiséggel. Valójában a diplomás munkanélküliség kifejezetten alacsony, és az összes társadalmi csoport közül a diplomások dolgoznak a legnagyobb arányban. Ezt a legkülönfélébb statisztikák egyértelműen bizonyítják. E mítosz egyik almítosza a bölcsészmunkanélküliség, ami valójában szintén elhanyagolható. Például 2011 nyarán a Közép-magyarországi régióban (Budapesttel) 95 993 regisztrált álláskereső volt. Közülük 9 707 volt diplomás (10,1%), a bölcsészdiplomás álláskeresők aránya pedig 0,55% volt. Ez a ráta egyébként itt volt a legrosszabb: a regisztrált álláskeresők között a dél-dunántúli régióban 0,4%, a dél-alföldi régióban 0,22%, az észak-magyarországi régióban pedig 0,15% volt a bölcsész diplomával rendelkezők aránya – ez országosan nagyjából 1200 embert jelent. Összehasonlításul: csak az ELTE bölcsészkara évente 1800 diplomát ad ki. Persze a tényleges szám a regisztráltnál nyilván nagyobb, de egyáltalán nem ez az ország legnagyobb problémája. Ahogy a diplomás munkanélküliség sem.

– Persze, hogy nincs diplomás munkanélküliség: a cégek ugyanis olyan pozíciókat is diplomásokkal töltetnek be, amihez tök felesleges a felsőfokú végzettség. Miért ne alkalmazzanak diplomás recepcióst, ha megtehetik?

– Ez létező jelenség, de nem lehet túl kiterjedt: minden statisztika szerint a diplomások átlagosan sokkal többet keresnek, mint a diplomátlanok, vagyis egyértelmű, hogy a minimálbéres állásokat nem velük töltik fel tömegesen. De nem is ez a lényeg. Az alacsonyabb végzettségűek kiszorítása akkor lenne probléma, ha a munkaerőpiac valami statikus dolog lenne, ahol van fix X számú ilyen, Y olyan és Z amolyan állás. Valójában azonban a gazdaság folyamatosan változik, és e változást befolyásolja az is, hogy milyen munkaerő áll rendelkezésre. Ha egy országban nagy mennyiségű jól képzett – magas hozzáadott értéket előállítani képes – munkaerő található, akkor idővel munkahelyek is létrejönnek a számukra. Az ilyen munkaerő odavonzza a külföldi befektetőket, magasabb szintre juttathatja a hazai vállalkozásokat, és a jól képzettebbek maguk is könnyebben vállalkoznak. Egy példa: ha Kukiföld lakosságának 100%-a csak banánszedői képzettséggel rendelkezik, akkor ott mindenki banánszedésből fog élni, amíg világ a világ. A külföldi befektetők nem kutatás-fejlesztési központot építenek az országban, hanem a legjobb esetben is csak banánföldet vesznek; az ügyesebb banánszedők pedig, ha felhalmoznak némi tőkét, jobb híján szintén banánföldbe fogják fektetni. És ez magától soha nem fog megváltozni. Ha azonban Kukiföld kiképez egy csomó WRQD-fejlesztőt, akkor idővel egyes külföldi cégek itt fogják fejlesztetni a WRQD-jüket, és hazai fejlesztő vállalkozások is létrejönnek. A WRQD-fejlesztők jövedelme magasabb lesz, mint a banánszedőké, és Kukiföld felvirágzik. Persze ez időigényes folyamat, s lehet, hogy néhány fejlesztő a képzettsége ellenére hosszabb-rövidebb ideig még banánföldön fog dolgozni, de idővel megteremtődnek a jobb munkahelyek. Természetesen mindenki ismer olyan valakit, aki találkozott már egyszer egy emberrel, aki látott egy falleológust krumplit sütni a mekiben. Az ilyesmi azonban nem tömeges, és jellemzően átmeneti állapot: sok diplomás kezdi alacsony pozícióban, ahol semmi szükség a diplomájára; viszont idővel jellemzően felküzdik magukat olyan szintre, ami megfelel adottságaiknak és képzettségi szintjüknek. Már csak azért is, mert a képzettebbekben jobban megvan az az ambíció, hogy többet akarjanak; a kohászokból ez a vágy gyakran hiányzik. Mindemellett ne feledjük: Magyarországnak óriási nemzetközi versenyben kell helyt állnia. Ha egy cégnek az a heppje, hogy diplomás portásokat alkalmaz, és Csehországban vagy Romániában talál ilyet, Magyarországon viszont nem, akkor oda fogja vinni a telephelyét. Ha versenytársainknál 40% lesz a diplomások aránya, nálunk meg 20%, akkor egész biztosan megszívjuk.

– Lehet, hogy a termelő területeken szükség van a képzett emberekre, na de nálunk a diákok zöme nem mérnöknek tanul. Tud egy jogász, közgazdász, mozgásművész krumplit kapálni, kocsit gyártani, szenet bányászni? Mit tesznek hozzá ezek a pernahajderek a GDP-hez?

– A magyar gazdaság – mint minden fejlett államé – már régen azon a szinten van, ahol az értékek legnagyobb részét a szolgáltatások, illetve a kreatív iparágak állítják elő. Ma már egy jobb gyárban többen foglalkoznak dizájnnal, kutatás-fejlesztéssel, könyveléssel, jogászkodással, logisztikai tervezéssel, informatikával, marketinggel stb., mint ahányan konkrétan a futószalagnál melóznak. Az, hogy a tonnában mérhető dolgok – vas, búza – jelentik az egyetlen értéket, már az újkőkorban meghaladott szemlélet volt. Ez persze a romantikus lelkületű embereknek és a sztálinistáknak nem tetszik, de hát a valósággal érdemes megtanulni együtt élni nekik is.

– A statisztikákban lehet, hogy fontosak a szolgáltatások, abból azonban mégsem lehet megélni, hogy én levágom a te hajadat, te levágod az én hajamat – így rövid időn belül mindketten éhen halunk.

– A mai gazdaság úgy működik, hogy a Józsi megtermel annyi búzát, ami bőven elég hármunknak. Ő aztán, mivel igénye van rá, és megteheti, kétnaponta megcsináltatja a frizuráját, hol veled, hol velem. Így nekünk is jut búza, Józsi pedig elégedett, mert jó a sérója. Persze ha összeomlik a rendszer, akkor Józsinak sokkal jobb lesz, mint nekünk. Ez esetben viszont kurva gyorsan meg fogunk tanulni kapálni – az ember elég rugalmas tud lenni, ha bajban van. És egyébként annál rugalmasabb, minél képzettebb. Az összeomlásig viszont miért kéne nekünk is búzával vesződnünk, mikor a Józsi sokkal jobb benne?

Folyt. köv.

Címkék: oktatás felsőoktatás egyetem képzés főiskola munkaerőpiac hoffmann rózsa felsőoktatási törvény felsőoktatási reform keretszám

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr254171974

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Felsőokosítás 6. 2012.02.27. 15:26:19

Először is tisztázzuk: nincs olyan, hogy egyetemista.

Trackback: Hegyek vajúdtak, egerek születtek 2012.02.27. 09:26:22

Hogyan csökkentek fél év alatt a kormányzat a nyelvoktatással kapcsolatos grandiózus elképzelései? Sokak számára megkönnyebbülést jelentett elsőre, hogy a kormány előzetes terveivel ellentétben a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény mégsem ta...

Trackback: „Korrekt, fair rendszer” 2012.02.27. 09:25:40

  Orbán Viktor egy ma reggeli rádióműsorban a felsőoktatási rendszerrel kapcsolatban kifejezte azon véleményét, mely szerint „korrekt, fair az új rendszer". Véleménye szerint a változtatások azért szükségesek, mert Magyarország „termelési központtá...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2012.02.27. 09:46:59

- gyerekek, miért lázadtok?
- mert utáljuk a szüleink generációját!
- miért?
- mert azt mondták, hogy ha nem akarunk mekiben krumplit sütni, mennyünk főiskolára!
- és?
- és most ugyanazok számon kérik rajtunk, hogy diplomásként miért nem akarunk elmenni a mekibe krumplit sütni!

Riley Kestrel · http://100auto.blog.hu/ 2012.02.27. 09:54:22

Tisztelt Kínai és Trágár úr!

Kitűnő cikket szerkesztettek össze, nagy szükség van az ilyen téves beidegződéseket, alaptalan mítoszokat leleplező cikkekre.
Örülök, hogy a Mandiner teret enged az ilyen írásoknak is.
Még egyszer fogadják elismerésemet.

TG69 2012.02.27. 10:17:42

Látod, nem kell mindig hülyegyereket játszanod, ha megy más is :)

TaTa86. · http://archiregnum.blog.hu 2012.02.27. 10:24:02

Nem tudom, hogyan máshogy lehetne jellemezni a kormány hozzáállását az oktatáspolitikához, mint cinikus hazaárulás.

Nem az IMF miatt leszünk gyarmatok, nem Izrael meg a zsidók miatt, hanem az oktatás színvonala miatt. És ebben a színvonalesésben bizony nagyon vastagon benne van a 2/3ados Fülkeforradalmi Direktórium.

Na mindegy, a lényeg, hogy a nyugdíj JÁR, és a globalokomprádor kapitalobirodalom judeoliberális szivattyúja elnyom minket!

Éljen Viktor!
Éljen a Párt!
Éljen a Fülkeforradalom!

jan 2012.02.27. 11:07:44

Jó cikk, tovább is küldöm sok ismerősömnek, csak az idétlen képek miatt magyarázkodnom kell majd...;)

Kandeláber 2012.02.27. 11:12:56

@TaTa86.: Az oktatás színvonaláért azért elsősorban maguk az oktatók tehetnek. Ehhez járul még a színvonaltalan középfokú oktatásból érkezett "világegyetemisták" nagy része. Hányan halasztanak folyamatosan, és hányan szereznek diplomát jóval hosszabb idő alatt, mint kéne?
Annak idején nekem is voltak olyan évfolyamtársaim, akik csak évekkel az abszolutórium után végeztek.
Nem csipázom Horn Gyulát, de annak idején igaza volt, amikor a honi filozófusképzés volumenét bírálta.
Az értéktelen diplomával max. bolti eladónak mehetnek az emberkék.

TaTa86. · http://archiregnum.blog.hu 2012.02.27. 11:22:26

@Kandeláber: Rossz rendszer előbb utóbb pocsék emberanyagot termel ki...

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2012.02.27. 11:23:20

@Kandeláber:
Jól mondod, az egyetemi oktatókon múlik a legtöbb. A magyar felsőoktatásban nagyon sok minden nem azért minősíthetetlen, mertazállam, hanem mert emberileg és szakmailag is kérdéses minőségű oktatók tanítanak, nem egyszer évtizede lejárt szavatosságú anyagból. Mindezt ún. elitegyetemeinken.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2012.02.27. 11:25:30

Mondtam én, hogy KKTT itt a legjobb szerzők.

Kandeláber 2012.02.27. 11:30:31

@TuRuL_2k2: Így van. Lehetne neveket is említeni, de jobb a békesség. Amúgy pedig a mindenkori állami vezetés nálunk valami tehertételként értékelte a felsőoktatást - kivéve, amikor a saját gyerekeiket kellett elhelyezni. De már ez is a múlté, mert az ő fiókáik már a nyugati elit egyetemeken tanulják a repülést.
Különben pedig nézd meg évenként a ponthatárokat: mindenki közgazdász akar lenni, ott a legmagasabb a ponthatár.
Műszaki pályára senki sem akar menni.
Sok a fölösleges jogász is, de nekem mégis a rendeteg közgazdász a ciki.
Óriási, amikor ontják az okosságokat, aztán lehet itt bármilyen kormány, a puma sem ugrik, és a gyorsnaszád is zátonyra fut.

Kandeláber 2012.02.27. 11:40:30

@TaTa86.: Az a gond, hogy a rendszer már régóta rossz.

Vaccpaör Dóri 2012.02.27. 11:43:12

KKTT: a kommunikáció a társadalomtudományi képzési területhez van sorolva, még ha sok intézményben a bölcsészkaron oktatják is.

elGabor · http://doom-doom-doom.tumblr.com/ 2012.02.27. 12:48:46

Többnyire jó írás. Az utolsó két pontja féligazság, de annyi baj legyen, ez így is egy jó találati arány. Több Tónit a blogra!

elGabor · http://doom-doom-doom.tumblr.com/ 2012.02.27. 12:50:33

@elGabor: Egyébként a szerző a KIM-ből internetező kormánypribék, továbbá jól ismert erők zsoldjában álló hazaáruló.

Alfőmérnök 2012.02.27. 12:52:08

Ha tölgy itt lenne, biztos bele tudna kötni. Én annyira nem tudok.

Zylaneda 2012.02.27. 13:09:49

@TuRuL_2k2: Szarok az oktatók? Egy "apróságot" azért érdemes figyelembe venni: ma egy tanársegéd bruttó bére havi 174 ezer Ft, egy adjunktusé 212 ezer. A docensé már 300 felett van, de ahhoz minimum tíz évet kell gürizni. Ha valaki igazán nagy koponya, ezeknek a pénzeknek a többszörösét megkeresi a versenyszférában vagy esetleg egy másik ország egyetemén. Mindig van egy pár elhivatott őrült, aki ennyiért is az egyetemen marad, de a valóban tehetségesek többségének ez kevés.

jan 2012.02.27. 13:19:16

@Zylaneda: Nagyon igaz. Engem pl. kifejezetten vonz az oktatói-kutatói pálya, de a jelenlegi versenyszférabeli bérem harmadát keresném, ha elmennék adjunktusnak/tud. segédmunkatársnak.

Persze vannak mindenféle ösztöndíjak, pályázatok, projektek, ha ügyes az ember és szerencséje van, azért össze tud szedni az alapbérből több pénzt.

Alighanem mindannyian ismerünk ilyen keresztapa típusú tanszékvezetőket, akik nagyon is jó egzisztenciát tudtak teremteni maguknak mindenféle uniós projektek és hasonlók segítségével.

Bell & Sebastian 2012.02.27. 13:29:52

Azt hiszem, minden épelméjű szülő, aki járat mostanában gyermeket egyetemre, sercint egy hegyeset, ha szóba kerül a felsőoktatás.

Egyszerűen nem sikerült lekövetni a sok változtatást menet közben, olyan ez az egész, mintha fosóhomokban küzdene minden versenyző az életéért, karnyújtásnyira a parttól.

Ha valaki ezt a posztot elolvassa, joggal gondolhatja, hogy nem az elkúrt nemzetközi integráció, agyelszivárgás, másik oldalon a kereslet hiánya, a pénz kiszippantása az országból okozza a bajt, hanem az, hogy keveset áldozunk a felsőoktatásra, csak finomhangolás kell és a többi.

Természetesen ebből egy szó nem igaz, légüres térbe kerültünk, csak sokan még azt képzelik -mert eyelőre még nem érzik a saját bőrükön- hogy majd mások eltartják őket. Amerika, Európa, az államkincstár, az adófizetők, a paraszt, a szülők, Róbertbácsi, Micimackó, Jótündér, akárki.

Nem így lesz, ezt én mondom. Egy produktív nyakán 4-8 eltartott ül, attól függően, hová számoljuk a szolgáltatásokat.

Vagy nézzük csak a magyar korfát!
fogalomtar.eski.hu/index.php/F%C3%A1jl:Korfa_Magyarorszag_20100101.JPG

Hárommillió ötven éven felüli van, úgy kettőmillió-százezer húsz év alatti. Az oktatás ebből a kátyúból se ki nem húz, se az ország ne fogja az oktatást, az egyszer tuti!

teknős 2012.02.27. 13:30:03

@Alfőmérnök: Én bele tudok kötni. Ha megfigyeljük, ez a válság, amit tévesen vélnek egyesek, nem gazdasági válság, hanem éppen ennek a téves elképzelésnek a válsága, hogy

.... ahol az értékek legnagyobb részét a szolgáltatások, illetve a kreatív iparágak állítják elő. Ma már egy jobb gyárban többen foglalkoznak dizájnnal, kutatás-fejlesztéssel, könyveléssel, jogászkodással, logisztikai tervezéssel, informatikával, marketinggel stb., mint ahányan konkrétan a futószalagnál melóznak....

Ma Németország az, amit a legkevésbé súlyt a válság, mert ők most is szembementek a világgal, mint a gyarmatosítás idején, és nem vitték ki tömegesen a termelésüket a világvégére. Ennek persze megint egy jó kis világháború lesz a vége, mint azt megszoktuk.

TaTa86. · http://archiregnum.blog.hu 2012.02.27. 13:30:18

@Kandeláber: Egyetértünk, egyetértünk.

De azt látni kell, hogy kis pénz, kis oktatás. Aki szándékkal veszi ki a pénzt erről a területről, az szánt szándékkal taszítja gyarmati sorba az adott országot.

Dr. Gy. Dr. Fűegér 2012.02.27. 13:34:49

@jan: "versenyszférabeli bérem harmadát keresném, ha elmennék adjunktusnak/tud. segédmunkatársnak."

Segédmunkatársként? Harmadát? Negyedét inkább, ha ugyan.

teknős 2012.02.27. 13:41:10

@teknős: Ebből a logikából következik, hogy a kormányzat azon elképzelése, hogy kevesebb jogászt kell képezni, helyes, de az nem, hogy több informatikust. Bár ez sem igaz, minden formában, mert az egyetemi informatikus képzés ab ovo hülyeség. Az informatika olyan szakma, ahol kb. 2000-ig, két év alatt lenullázódott a tudásod, ma ez kb. 5 évre tehető. Vagyis ha tömegesen ontjuk az informatikusokat az nem hogy a fejlődést fogja szolgálni, hanem éppen ellenkezőleg, a diplomáját, mint élete egyetlen csúcsteljesítményét megélő(diplomás) informatikusok visszafogják a cégek fejlődését és képesek lesznek arra, hogy egy nagyon magas profitot termelő céget egyik pillanatról a másikra a totális csődbe vigyék, veszélyeztetve ezzel x számú ember jövőjét.

bz249 2012.02.27. 13:41:13

@Zylaneda: ennyire azert nem rossz a helyzet, mert lehet mindenfele izeket megpalyazni, meg van konferencia meg kulfoldi kutatomunkara jaro napidij... de persze amig mondjuk egy nemet PhD-s

oeffentlicher-dienst.info/c/t/rechner/tv-l/west?id=tv-l&g=E_13&s=1&zv=VBL-Ost&z=50&zulage=&stj=2012&stkl=1&r=&zkf=&kk=15.5%25

ezt kapja a kezebe, addig ketsegkivul eros nyomas van a fiatal, ambiciozus egyeneken, hogy ne maradjon ott a magyar egyetemeken (marha epp van status egyaltalan).

Zylaneda 2012.02.27. 13:41:35

@jan: Én is ismerek ilyen eseteket. Mindemellett ez pluszmunkát jelent, éjszakákat, hétvégéket, vagy ha nem, akkor a normál oktató-kutató munka kárára megy a dolog. Továbbá különleges emberek kellenek hozzá: olyan tanszékvezető, aki a) elég tehetséges a megbízás elnyeréséhez, b) elég humánus a kollégái igazságos megfizetéséhez; emellett olyan kollégák, akik minőségi munkát tudnak és akarnak végezni az említett túlmunkaidőben. Kisebb csoda kell, hogy mindez összejöjjön.

bz249 2012.02.27. 13:50:01

@teknős: Nemetorszagban jelenleg 41.6 millioan dolgoznak:

www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/Internet/EN/press/pr/2012/02/PE12__056__13321,templateId=renderPrint.psml

ebbol termelo munkat vegez 5.1 millio.

www.marktundmittelstand.de/nachrichten/produktion-technologie/mehr-mitarbeiter-im-produzierenden-gewerbe/

A tobbiek itt is mindenfele szolgaltatasokat vegeznek (bar ez a szolgaltatas is erdekes dolog, mert ugye ha valaki a gyarban berszamfejt az szolgaltat, ha valaki termektamogast nyujt az is szolgaltat)

Kandeláber 2012.02.27. 13:55:14

@TaTa86.: Hát nem szándékosan ritkán szoktak pénzt elvonni valahonnan.
Viszont az alulképzés sztem ott valósul meg, ahol szakképzetlen a munkavállalók legalább negyede-ötöde.
Nem tudom, nálunk milyen ez az arány?

Zylaneda 2012.02.27. 13:58:18

@Bell & Sebastian: Csak az oktatás (legyen az bármily szintű is) nem húz ki semmilyen kátyúból. De ha már pénzt költünk az oktatásra - akármennyit is - nem mindegy, hogy az miként hasznosul. Igen, lehetne akár pénzt is spórolni a felsőoktatáson: miért ne lehetne kevesebb intézmény, kevesebb, de jobban megfizetett és jobban megbecsült oktató, kevesebb, de igazságosabban elosztott állami ösztöndíj stb.? De nem, ezt nem merik bevállalni az (ön)illetékesített hölgyek és urak - az egész számukra csupán egy játszótér, ahol kipróbálhatják aktuális hóbortjaikat. És ez így megy már vagy két évtizede...

Bell & Sebastian 2012.02.27. 14:02:26

@bz249: Az 5,1 -et elnézte, ez teljesen lehetetlen.

yenoee 2012.02.27. 14:14:38

@teknős: "a diplomáját, mint élete egyetlen csúcsteljesítményét megélő(diplomás) informatikusok visszafogják a cégek fejlődését és képesek lesznek arra, hogy egy nagyon magas profitot termelő céget egyik pillanatról a másikra a totális csődbe vigyék, veszélyeztetve ezzel x számú ember jövőjét."

Ez baromság.
Nem csak az infósoknál nullázódhat le a megszerzett tudás pár év alatt, hanem bármilyen szakterületen.
A diploma csak a kezdet, utána elvileg tapasztalatszerzés következik. Minél messzebb kerülünk a diploma idejétől, annál inkább számít, hogy ki hol milyen területen milyen gyakorlatot szerzett.
A felsőoktatás nem kész embereket gyárt, hanem - elvileg - nagyobb lökést ad, amivel messzebbre/magasabbra lehet jutni.

teknős 2012.02.27. 14:17:30

@bz249: Pontosan így van. Az informatika is lehet termelés, egyértelműen nem lehet ezt meghatározni általánosságokban, hiszen a logisztika sem elvethető termelési eszköz, de a desing sem.

kispufi 2012.02.27. 14:19:51

a lófüle kktt illusztrációiba, nem tudok végigmenni egy-egy bejegyzésén melóhelyen ennyi végtagimitáció és társai mellett. illusztrációs törvényt!

teknős 2012.02.27. 14:22:20

@yenoee: Nem. A többi szakmában nem íródik le nullára a tudás. Az informatikában igen. Nem azt állítottam, hogy a többi szakmában megáll a fejlődés, és előny az, ha valaki nem képzi magát.

sronti 2012.02.27. 14:23:44

@KK&TT:
Nagyon jó poszt, egy csomó magyarázkodástól megkímélem majd magam a linkelésével. Köszi!
@TuRuL_2k2:
Kéne csinálni egy oktatói szégyenfalat, mondjuk ez alapján.
konzervatorium.blog.hu/2008/12/15/koklerek
konzervatorium.blog.hu/2009/01/03/koklerek_ii
Amíg mindenki tiszteletben tartja a status quo-t, nem mond neveket, addig változás nem lesz.

szakértőbb 2012.02.27. 14:40:08

@bz249:
Valóban nem ennyire rossz a helyzet! Kicsit rosszabb:-((

Lehet mindenfélét megpályázni? Mégis mit, amiből pénz is lesz? A konferenciánál arra gondoltál, hogy elmehetek konferenciára és zsbből kifizethetem, ugye?
No komment!

bz249 2012.02.27. 14:42:15

@Bell & Sebastian: nem tudom, hogy milyen kriteriumokat hasznalnak a destatisnal a termelo munkahoz, de konzekvensen 4.8-5.2 kozott szokott szorni. Szoval nem eseti elutes, csak a statisztikai hivatal kozlemenyet most nem talaltam.

ebfül 2012.02.27. 15:05:13

Egyetértve a "több pénzta egyedemeknek" szólammal, halkan kérdezném:

Hogy mondják a "Józsi"-t kínaiul?

Mi lesz, ha mindenki (banánozás helyett) csak a hajvágáshoz ért, és Kínai Józsitől nem lehet búzát importálni?

A felsőoktatásra/K+F-re fordított pénzek automatikusan vezetnek-e növekvő GDP-hez?
(Kell-e koncepció, húzóágazat, gyártási kapacitás a finn/koreai/szingapúri csodához?)

Bell & Sebastian 2012.02.27. 15:10:23

@bz249: Ha én lennék a statisztikus, hozzáadott értéktöbblet alapján szedném szét, csak hát, az is mesterségesen megállapított, az ÁFA mérné, de azt nem teszi túl jól. Nem is beszélve a nemzeti és nemzetközi cserearányokról.

Sok kutyulásnak így lesz semmi teteje.

JohnnyLillibrogida 2012.02.27. 15:33:31

asztamindenit!
képszerkesztő elég kemény tracken lehet
ezek szerint nem láttatok még kohászatban kormányost?!

Benny sk 2012.02.27. 15:45:19

A mandiner.blog a mandiner azon része, ahol a kormány kommunikációs hivatalának jóváhagyása nélkül közölhettek írásokat? Vagy hogy sikerült ezt összehozni? Olyan, mintha képesek lennétek gondolkodni. Ha ezt így folytatjátok, a végén még ide szokom. És ezt vehetitek fenyegetésnek! :D

TaTa86. · http://archiregnum.blog.hu 2012.02.27. 16:00:02

@Kandeláber: "Hát nem szándékosan ritkán szoktak pénzt elvonni valahonnan."
Ebben van valami, akkor ez simán hangulati elem volt. XD

betyár (törölt) 2012.02.27. 17:37:39

@Benny sk:

fenyegetésnek vettük. ezen túl figyelünk elvtárs. rajtad a szemünk:)

mavo · http://polmavo.blog.hu 2012.02.27. 18:21:05

@teknős:

„Az informatika olyan szakma, ahol kb. 2000-ig, két év alatt lenullázódott a tudásod, ma ez kb. 5 évre tehető.”

Szegény RFC 1939 hogy élhette túl ... :) No nem a mostani öt éveket, hanem az azt megelőző kettőket. :)

mavo · http://polmavo.blog.hu 2012.02.27. 18:25:24

@teknős:

de egyébként is elképzelem a felsőoktatásból kiáramló zinformatikust, amint friss diplomásként leül a cégénél mindenhatóként, és egyszerűen nem hagyja, hogy az új tudás be merészeljen férkőzni az ő szent személye mellett. és nem olvas szakirodalmat, direkt nem használja a zinternetet, csak pornónézésre, a gugliról azt sem tudja, eszik-e vagy isszák, nem tanul tovább, mert hát a zinformatikus az már csak olyan, hogy magától elszállva azt hiszi, ő a teremtés csúcsa, vele a fejlődés véget ért.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2012.02.27. 18:27:47

ja, és @post:

lám, tudtok normálisan is írni.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2012.02.27. 18:33:49

@yenoee:

talán ott kezdődik ugye, hogy nem friss diplomás informatikusokra bízzák nagyvállalatok informatikai vezetését. a többségük alkalmazottként kezdi, és KÉNYTELEN tovább tanulni. mondjuk aki nem alkalmazottként kezdi, az is. ó, persze, vannak kivételek.

Luzarches 2012.02.27. 21:11:37

Jó kis cikk, egy kis kiigazítás: jelenleg meg lehet csinálni több diplomát is az állam pénzén, ha legkésőbb második év elején elkezdte az ember, ekkor a két párhuzamos félév egynek számít. Ez szerintem egy nagyon jó rendszer, és a bölcsészterületen remekül pótolja a régi kétszakosságot.

Alfőmérnök 2012.02.27. 21:13:53

@betyár: "fenyegetésnek vettük."
Most akkor maga a mandinerhez tartozik, vagy nem?

evil overlord (törölt) 2012.02.27. 21:35:02

Mennyit kellett inni, hogy ezek a képek kerüljenek be? Bár még mindig jobb, mit a fókás volt.

Maga a cikk ugye nem teljesen komoly?

gerdo 2012.02.28. 04:02:08

Arra reflektalnek hogy hogy viszonyult a 13 havi nyugdij a felsooktatasra koltott osszeghez ( egyenlo). Ehhez hadd hasonlitsam ossze a helyzetunket Del-Koreaval, aminek a fejlettsege szintje kb ugyanaz volt 15 eve mint nekunk. De mivel mi tapodtat se haladtunk, ok meg rohamleptekkel fejlodnek, mara eg es fold a kulonbseg. Koreaban a gdp 2 szazaleket koltik nyugdijra, 1998 elott nem is volt allami nyugdij. Van viszont samsung, lg, hundai, kia, stb: vilagszinvonalu cegek. Ezek a cegek igenylik, felszivjak a diplomasokat, akik pedig erositik oket. Ez egy ongerjeszto folyamat, de a mi kormanyunk (ez, de az elozo meg az azelotti, meg az azelotti....talan egeszen a reformkorig sem volt kulonb) nem azzal foglalkozik, hogy hogy lehetne ezt itt beinditani, hanem azzal, hogyan lehetne szavazatokat szerezni a nyugdijasoktol. Ennyi.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2012.02.28. 07:19:02

További információ itt:
Modern Képmesék - Büfé-ruhatár tanszék
www.youtube.com/watch?v=TJJ28OSQlpg

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2012.02.28. 07:22:09

@gerdo: "talan egeszen a reformkorig sem volt kulonb"

Hát igen, annyira szar itt az oktatás, hogy te sem hallottál még Klebelsbergről...

d'Alember 2012.02.28. 13:45:57

Most akkor a sok szócséplés után nézzük a számokat. Mennyien tanulnak az egyes területeken a magyar és a koreai felsőoktatásban?

Mérnök és természettudós: Korea 36% Mo. 25%
Oktatás és eü: Korea 10% Mo. 16%
Improduktív területek: Korea 53%, Mo. 58%

Világos az eltérés iránya. És ha sikerülne találni mondjuk 1990-es koreai statisztikát, valószínűleg még erősebb lenne a különbség.

A terminológiai eltérések miatt nehéz a részletesebb összehasonlítás. Fogalmam sincs, mit értenek a koreaiak social sciences-en, de valószínűleg ebben minden benne van a jogtól a gazdaságon át az antropológiáig. Ez Koreában 27%, Magyarországon 48%. A humanities és arts együtt Koreában 26%, Mo.-on 10%. Tehát a "túl sok a bölcsész" ugyanúgy megáll, mint a "túl sok a jogász és közgazdász". Sőt, az utóbbi még jobban.

Nézzük most a kormány keretszámait.
Műszaki és term.tud. 71%, oktatás és eü. 10%, improduktív 19%.

Ez sokkal inkább megfelel egy fejlődő országban szükséges oktatási szerkezetnek, mint az eddigi helyzet.

gerdo 2012.02.28. 13:50:05

@Dr. Zerge: Valoban nem, sot, nem vagyok jaratos a kommunista evek oktataspolitikajaban sem, de a XX szazad elso feleben a magyar tudomany ES ipar valoban kepes volt vilagszinvonalu teljesitmenyre, amit nyilvanvaloan megalapozott az oktatas. Igazad van, a szazadelonel nem kell tovabb visszamenni, de a lenyeg nem ez.

almodhi 2012.02.28. 23:16:28

Mandiner ide, Mandiner oda, nehéz kimondanom, de
ez egy jó cikk. :-)