Kommentszűrés
’12 feb
22
07:01

Brit főrabbi: elvesztette-e a lelkét Európa?

Írta: dobray

  „Amit be szeretnék mutatni előadásomban, azok a piacgazdaság és a demokratikus kapitalizmus vallási gyökerei. Mindezt egy olyan kultúra hozta létre, ami telítve van a zsidó-keresztény örökséggel, és a piacgazdaság eredetileg ennek értékeit hivatott kiteljesíteni. Másodszor, a piac sosem hoz létre tartós egyensúlyt. Éppen ellenkezőleg: a piac maga aláássa azon értékeket, amelyek elhozták a virágzását és elsőbbséget adtak neki a kreatív rombolás folyamata által. Harmadszor, az Európa egészséges jövője politikailag, gazdaságilag és kulturálisan is a spirituális dimenzióval együtt képzelhető el. Vesd el ezt, és sokkal többet veszítesz!  Egy híres keresztény mondást parafrazeálva: mit nyer Európa, ha megnyeri is az egész világot, de elveszíti saját lelkét? Európát az a veszély fenyegeti, hogy elveszíti saját lelkét” – mondta Jonathan Sacks, a Brit Nemzetközösség ortodox főrabbija Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen 2011. december 12-én tartott előadásában egy vatikáni bíboros meghívására. Az értekezést a CatholicEducation.org jelentette meg.

  A rabbi beszédében áttekintette a zsidóság és a katolikus egyház kapcsolatát, leszögezve: az egyáltalán nem volt problémamentes évszázadokon át, mígnem 1960-ban Jules Isaac be nem mutatta XXIII. János pápának a keresztény antiszemitizmusról készült összefoglalóját. Jött a II. vatikáni zsinat (annak is a Nostra Aetate kezdetű dokumentuma, amely az egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról szól), és attól kezdve a katolikusok és a zsidók nem ellenségként, hanem barátként tekintenek egymásra, ami „az egyik legdrámaibb változás” a vallások és az emberiség történetében. Így aztán manapság a fő probléma nem a keresztények és zsidók kapcsolata. Ma az egyik oldalon a zsidók és keresztények állnak együtt, kéz a kézben, a másikon pedig az Európát „egyre inkább, egyre agresszívabban szekularizáló erők”.
 
  „Ha Európa elveszti zsidó-keresztény örökségét, amiből történelmi identitása származik, valamint irodalma, művészete, zenéje, oktatása, politikája és, amint látni fogjuk, gazdasága legnagyobb teljesítményei, elveszíti önazonosságát és nagyságát, ha nem is azonnal, de még azelőtt, hogy ez a század véget érne. Amikor egy civilizáció elveszti a hitét, elveszti a jövőjét. Amikor visszanyeri hitét, visszanyeri jövőjét is. A gyermekeink miatt és az ő még meg nem született gyermekeik miatt is nekünk – zsidóknak és keresztényeknek, egymás mellett állva – meg kell újítanunk hitünket és annak prófétai hangját.  Segítenünk kell Európának, hogy visszanyerje lelkét” – állította Sacks. 
 
  A kapitalizmus a zsidó-keresztény hagyományból ered
 
  A rabbi ezután összevetette Kínát Európával, Niall Ferguson Civilization című könyvére támaszkodva. Így ír a kínaiak nevében Ferguson: először azt hittük, hogy azért jobb a Nyugat, mert jobbak a fegyverei. Aztán azt, hogy azért, mert az övé a legjobb politikai rendszer. Később arra jutottunk, hogy a gazdaság rendszere a legjobb. De az utolsó húsz évben rájöttünk, hogy a kultúrátok szíve a vallásotok: a kereszténység. Emiatt van, hogy a Nyugat olyannyira erős.” A társadalom és a kultúra keresztény erkölcsi alapjai tették lehetővé a kapitalizmus felemelkedését, és a sikeres demokratizálódást. „Semmi kétségünk efelől” – írja a kínaiak nevében Ferguson. Pedig Kína technológiailag sokkal fejlettebb volt a 15. században, mint Európa. Föltalálták a papírt, a nyomtatást, a puskaport,  a porcelánt, de sosem fejlődött ki náluk a piacgazdaság – írja a rabbi által úgyszintén idézett David Landes The Wealth and Poverty of the Nations című művében. Ami a nyugaton megvolt, Kínában viszont hiányzott, az a zsidó-keresztény örökség – vonja le a tanulságot Landes.
 
  Persze – mutatott rá Sacks – a „zsidó-keresztény hagyomány” egy mai kifejezés, ami pozitívumai mellett elmossa a két vallás közti lényeges különbségeket. Akik a kapitalizmushoz való zsidó hozzájárulást hangsúlyozták, általában a kritika szellemében tették ezt Marxtól Werner Sombartig – említette a rabbi, hozzátéve: míg a zsidók a világ népességének kevesebb mint egyötöd százalékát teszik ki, addig közülük került ki a közgazdasági Nobel-díjasok 30 százaléka. 
 

  A főrabbi úgy vélte, „Európa pénzügyi helyzete jobb lenne ma, ha az emberek ismernék a Bibliájukat”. Sacks rámutatott: származásától függetlenü az emberi személy méltóságának tisztelete, a tulajdon tisztelete, a munka tisztelete mind megtalálható a Bibliában. „A munkahelyteremtés a judaizmusban a jótékonyság legmagasabb rendű formája, mivel ez annak méltóságát adja az embernek, hogy nem függ a jótékonykodástól.” A judaizmusnak pozitív a hozzáállása a jóléthez, mivel a világ Isten teremtménye, amiből az következik, hogy a javak és gazdagság Isten áldása. Az aszkétizmusnak és a önmgetagadásnak a zsidó vallásban nincs nagy respektje. De a munka és a találékonyság az isteni teremtéshez való hozzájárulás.

  A piacgazdaság legnagyobb előnye, hogy segít minket csökkenteni a szegénységet. A zsidó vallás sosem romantizálta a szegénységet. A jólét Isten áldása, amiből a közösség javára is áldozhatunk. A rabbik támogatták a piacot, mivel az alacsonyabb árakat és több választási lehetőséget jelent, valamint a szegénység csökkentéséhez is hozzájárul. 

  A kapitalizmus határai a Bibliában
 
  A kapitalizmusnak, ami vallásos értékeken nyugszik, ugyanezen vallásos értékek adják meg a határait is – mutatott rá Jonathan Sacks. Ugyanis a kapitalizmus sem tökéletes. A héber Biblia elutasítja a darwinista szemléletet. Ez az ókori görögök etikája, nem pedig az ókori Izraelé. A Bibliában a jóléti törvénykezés egészen kifinomult rendszerét találjuk, például hogy minden hetedik és 15. évben újraosztják a javakat az egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében.
 
  A középkori zsidó közösségek apró jóléti államokat alkottak, amiben kis alapítványokkal segítették a szegény özvegyeket, a betegeket – emlékeztetett a rabbi. Mindez pedig teljesen önkéntes alapon történt, a közösség döntése alapján, minden kormányzati hatalom nélkül, sokszor formális jogok nélkül. Az osztó igazságosság elképzelése zsidó gyökerű, nem pedig a görög vagy római klasszikusok invenciója, és ugyanazokból az általános alapelvekből származik, mint a szabad piac maga. 
 
  A piac mint ideológia
 
  A piac azonban összekapcsolódik – Daniel Bell szavaival – a „kreatív rombolással”; a kapitalizmus kulturális ellentmondásokat hordoz, és rombolja azokat az alapokat, amire épült. A saját jogán alapuló „rendszerré” és ideológiává válik. A piac megadja a választás lehetőségét – aminek következtében a jó és rossz sokszor már nem jelent semmit, csak a vágyak kielégülését vagy ennek meghiúsulását. Az, hogy különbséget tegyünk ilyen-olyan vágyaink jó vagy rossz volta között, a piacon feleslegessé válik. Erkölcs helyett jogra alapozunk, a kérdés az lesz, mihez van jogunk, nem az, hogy mi igazságos, a homo sapienst felváltja a homo economicus, és a piaci fundamentalizmus irányít.
 
  Erkölcs és válság
 
  Sacks ezután hosszan taglalta a mostani gazdasági válság okait, megemlítve a kockázat biztosítását, az AAA besorolások hazugságait, hogy a hibákból nyertek sokan nyereséget, stb. Szerinte a nyugati országok sosem látott méretű adósságai, költségvetési hiányai figyelmeztető jeleknek kellett volna lenniük, hogy ez így nem mehet tovább. A rabbi dicsérni kezdte a feudalizmust: a középkori földesúr – akármennyire is gyakori volt, hogy kizsákmányolta alattvalóit – mégis függött tőlük, azaz organikus kapcsolat állt fenn közöttük. A középkori földesúr érdekelt volt a birtokain lakók jólétében. Ezután még Robert Owen is kap egy jó szót a rabbitól, mint aki ugyancsak felismerte ezt, a többi 19. századi szociális reformerrel együtt. 
 
  Amivel Sacks szembeállítja a középkori földbirtok működését, azok a transznacionális vállalatok. Kinek felelősök a nemzetközi vállalatok? – teszi fel a kérdést. Sokszor nem is alkalmaznak munkásokat, kiszervezik a munkát jó messzire. Az ilyen vállalatok extrém mobilitása veszélyezteti a felelősségre vonás lehetőségét, hiszen végső soron mintha már a felelősséget is „outsourcingolni” lehetne. Ugyancsak kap egy-két jó szót Soros György, akinek azon megjegyzését idézi a rabbi, hogy ma már az üzlet nem személyes, hanem tranzakcionális. Ahelyett, hogy megbíznánk egymásban, a jogászaink biztosítékokat írnak a szerződésekbe. Ez történelmi eltolódás a bizalom gazdasága felől a kockázat gazdasága felé. A kapitalizmus vallási alapjait az jelenti, hogy az emberek megbíznak egymásban, mivel felelősek Isten előtt. „A világ bizalom nélkül magányos és veszélyes hely.” A válság alapvető oka a bizalom hiánya. 
 
  A piac nem a materializmusban gyökerezik, hanem a spiritualitásban. Nem rendszerekben kell megbíznunk, hanem az emberek felelősségében. „Erkölcs, felelősség, átláthatóság, elszámoltathatóság, becsület és tisztesség nélkül a rendszer elbukik”. A jó életvitel a zsidó-keresztény hagyományban „nem kormányoktól, jogtól, rendőrségtől és szabályozó szervektől, bíróságtól és jogi büntetésektől függött”, hanem Istennek az ember szívében megszólaló szavától. A zsidók és keresztények tisztán megkülönböztették a jót és a rosszat. A zsidóknak és keresztényeknek – hangsúlyozza a brit főrabbi – nem volt szüksége szabályozó szervekre ahhoz, hogy a közjóért dolgozzanak. Egyszerűen tudták, hogy felelősek a döntéseik és cselekedeteik kövezményeiért, még akkor is, ha jogilag nem vonják őket felelősségre. „Azok a társadalmak, amelyek az önérdeket a közjó elé helyezik, szétesnek. Aki azt hiszi, hogy a liberális demokrácia és a szabadpiac megvédhető pusztán a joggal és a szabályozással, a kötelesség és erkölcs bensővé tétele nélkül, tragikusan téved.”
 
  A fogyasztói társadalom kikezdi morális tartásunkat 
 
  Sacks szerint „a fogyasztói társadalom arra bátorította az embereket, hogy az a pénzt költsék el, amivel nem rendelkeznek, olyan dolgokat vegyenek, amire nincs szükségük, és olyan boldogságot akarjanak elérni, amit nem tudnak fenntartani. Ki a gazdag? Az, aki élvezi meglévő javait. A fogyasztói társadalom épp az ellenkezőjét mondja. Ki a gazdag? Az, aki megveheti, amije még nincs.” Gyermekeinket minifogyasztókká tettük, és mobiltelefont adunk nekik az időnk helyett. „A fogyasztói társadalom igen hatásos a boldogtalanság létrehozásában és terjesztésében.” A siker a jutalom késleltetésének képességétől függ, márpedig a rabbi szerint épp ez az, amit a fogyasztói társadalom aláás. Sacks a Queent idézi: „I want it all and I want it now.” Hozzáteszi: „az egész kultúrát infantilizáltuk.”
 
  Jonathan Sacks felidézte apja emlékét, aki Lengyelországból menekült el, „ismerte a szegénységet és megélte azt”. De ettől még gazdag spirituális és kulturális élete volt, szerette a klasszikus zenét, a festészetet, a zsinagógát és a zsidó hitét. Hogy védte meg magát a judaizmus? – tette fel a kérdést a rabbi. Öt olyan dolog segítségével, amit a kereszténység is magáénak vall, és amelyek évszázadokon át mentesek voltak a piaci logikától – válaszolja. Ezek pedig a szombat (kereszténységben a vasárnap), a házasság és a család, az oktatás („a piac szolgálja az oktatást”), a tulajdon eszméje és a jog. Mindez nem képezte gazdasági számítás tárgyát: a zsidó vallás (a keresztény is) azt mondta a piacnak, eddig és ne tovább. 
 
  A szent elképzelése leginkább az a valami, amit nem piaci áron és gazdasági értéken mérünk. A zsidó vallás és a kereszténység mindig is elutasította azt az elképzelést, hogy a piac kormányozza az egész életünket, mivel a piac csak életünk egy szeletét kormányozza. „Vannak olyan dolgok, amelyek emberségünk alapját adják, és nem mi hozzuk létre őket; hanem sokkal  inkább azoktól kapjuk, akik előttünk éltek, és Istentől magától.” Amikor minden, ami számít, adás és vétel tárgya lehet, akkor a piac aláássa saját létezésének alapjait – figyelmeztetett Jonathan Sacks. 
 
  Kreatív kisebbségek
 
  Sacks leszögezte, hogy a piac „láthatatlan keze” az önérdeket a nemzetek jólétének szolgálatába állította, a kapitalizmus növelte az emberi méltóságot, több választási lehetőséget és hosszabb életet adott nekünk, mint bármelyik korábbi generációnak. Azonban az emberi dolgoknak nincs biztos alapjuk. „Manapság Európa szekulárisabb, mint a kereszténység előtti Róma utolsó napjaiban,  a bűnös pedig az agresszív tudományos ateizmus, ami süket a hit zenéjére; a beszűkült materializmus, ami vak az emberi lélek képességeire; a nemzetközi vállalatok, amelyek kontrollálhatatlanok és erősebbek a nemzeti kormányoknál.”
  
  Jonathan Sacks előadása zárásaként kifejezi egyetértését XVI. Benedek pápával. „Van egy alapvető kifejezés, amit gyakran használ XVI. Benedek pápa: kreatív kisebbség. Ha van valami, amit tudnak zsidók, az az, hogy miként legyenek kreatív kisebbség. Azt indítványozom, hogy a zsidóknak és katolikusoknak együtt alkossanak kreatív kisebbséget. Egy duett mindig erősebb, mint egy szóló.” Az energia legfőbb forrását kell erősíteni, ami a rabbi szerint az altruizmus. 
A pápa által sokszor használt kifejezés – „kreatív kisebbség” – egy angol történésztől, Arnold Toynbee-tól származik (1889-1975), aki a történelemről írt nagy munkájában a civilizációk életéről szólva azt írta, hogy a civilizációk sokkal inkább belső hanyatlás miatt omlanak össze, semmint külső támadás következtében. Azaz nem meggyilkolják őket, hanem öngyilkosok lesznek. A „kreatív kisebbségek” azonban – mint Toynbee írja – proaktívan reagálnak a civilizációs krízisre, aminek következtében az adott civilizáció tovább nőhet. Ilyen proaktív reakció volt az egyház válasza a Római Birodalom ötödik századi összeomlására. Az egyház ebben a krízisben azon igyekezett sikerrel, hogy megőrizze a Róma, Athén és Jeruzsálem bölcsességét és törvényeit. A nyugati civilizáció nem csupán megmenekült, de gazdagodott is azáltal, hogy a keresztény ilyen kreatív kisebbségként viselkedtek – véli Toynbee. A pápa szerint a keresztényeknek most is ilyen kreatív kisebbségként kell átmenteniük a nyugati civilizáció örökségét.
  A recesszió idején Jonathan Sacks szerint helyre kell állítanunk az olyan ár nélküli értékek jogos helyét a társadalomban, mint a házasság, a család, az otthon, a szülők és gyermekek közösen eltöltött ideje, a személyes barátságok, amelyekre a közösségek épülnek, és terjeszteni kell Isten áldását. „Helyre kell állítanunk a szombat által megteremtett alternatív világot”, és „meg kell haladnunk a relativizmust, ami azt tanítja, hogy nincs jó és rossz”, mert egy világ értékek nélkül gyorsan értéktelen világgá válik.
 
  A gazdasági szuperhatalmak, mutatott rá a rabbi, gyorsan elvirágoznak: Velence, Spanyolország, Hollandia, Franciaország, Brit Birodalom… és most Amerika. „A kereszténység túlélt kétezer évet, a judaizmus kétszer ennyit. (...) A zsidó-keresztény örökség az egyetlen rendszer, amit ismerek, ami képes legyőzni az entrópia törvényét, ami szerint minden rendszer elveszti idővel az energiáját.” 
 
  Sacks beszédét így zárta: „Az eurót stabilizálni egy dolog, meggyógyítani a kultúrát, ami körülveszi ezt, az másik. Egy olyan világban, ahol az anyagi értékek jelentenek mindent, a lelkiek pedig semmit, nincsenek stabil államok, sem jó társadalom. Itt az idő, hogy helyreállítsuk a zsidó-keresztény etikát, ami szerint az emberi méltóság az istenképiségből fakad. Amikor Európa helyreállítja lelkét, helyreállítja jólét-teremtő energiáit is. De először arra kell emlékeznünk: az emberiséget nem a piacok szolgálatára teremtették. A piacot teremtették az emberiség szolgálatára.”

Címkék: gazdaság eu vallás piac európa nyugat kapitalizmus kereszténység zsidóság katolikus civilizáció jonathan sacks

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr404152367

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Ateizmus is Marhaság 2012.02.28. 13:10:42

Kitalálok valami nyilvánvaló Marha-ságot az Isten-ségekhez hasonlóan. Nagy "M"-mel, mert ebből csak egy van. Ezt a Marhaságot sokat tagadják. Mi értelme van nyilvánvaló Marhaságot tagadni?  Legyen ez a Marha-ság Karakutty. Karakutty:...

Trackback: Mai napi BKV 2012.02.22. 13:33:26

"Kell egy csapat!" Ez lett a legújabb jelszava a BKV megmentésén fáradozó szakszervezeti egyesülésnek. A délutánra tervezett demonstráción barátságos futball mérkőzést játszanak a Kossuth téren, az egyik oldalon a jegyellenőrök, a másik oldal...

Trackback: KacsaLeaks: Kövér László dubajozik, aztán meg rijadozik 2012.02.22. 13:33:09

Kiszivárogtatott információk szerint a parlament házelnöke, a gazdasági válság elmélyülése okán, oly sok hazánklánya hazánkfia nyomdokaiba lépve, Dubajba indul. Mint megtudtuk, ez a dubajozás, nem az a dubajozás. Azután meg rijadozni is fog Kövér Lászl...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2012.02.22. 09:00:03

Azért ölég nagy szívás ezzel a névvel főrabbinak lenni.

Egyebekben meg a főrabbi úr téved, ahogyan őszentsége is méltóztatik tévedni. Mert hogy mindösszesen egy példánk van erre a "kreatív kisebbségre", és sokkal több civilizáció ment szimplán a feledés levesének homályába - ergo ez a direkt, intézményes tudásátmentés biztosan nem főszabály a kultúrák evolúciójában -, másrészt, ha annyira akarna is ismétlődni, miféle statisztikai valószerűsége volna annak, hogy ugyanaz a cég nyerné újra a megbízást - és itt még hosszan el lehetne merengni azon, hogy egyáltalán, ehhez milyen kivételes helyzetben kellett találja Róma agóniája a terjedő új vallást és ez mennyire nem egyezhetik a várható ojrópaösszeomlás forgatókönyveinek vonatkozó fejezeteivel. Sajnálom, kedveseim: szívás.

Enahma 2012.02.22. 09:18:00

Csak megjegyezném annak, aki fordította/szerkesztette, az "amilye" szó helytelen. "Amilyen" - ez tényleg ly, de "ami+j+e" ->itt a j a birtokos jel kötőhangja, l. pl. "kutyá+j+a" és nem "kutyálya" ugyebár...

Kandeláber 2012.02.22. 09:26:40

Fogadjunk, hogy amennyiben nem a főrabbi mondta volna ki, miszerint Európa a zsidó-keresztény örökségen alapszik, és ostorozta volna a szekularizációt,
már özönlenének a jajveszékelő kommentek.
Sacks kitűnő elemzése önvizsgálatra késztethetné a "mértékadó véleményformálókat" és a piac valamint a fogyasztás primátusát prédikáló globalistákat: anyagelvűségük szilárdnak vélt fundamentumán már nem csak hajszálrepedések jelentek meg, hanem inog az egész építmény.

marko11 2012.02.22. 09:37:27

"Ki a gazdag? Az, aki élvezi meglévő javait. A fogyasztói társadalom épp az ellenkezőjét mondja. Ki a gazdag? Az, aki megveheti, amije még nincs...A fogyasztói társadalom igen hatásos a boldogtalanság létrehozásában és terjesztésében." (J. Sacks)

"Aki tudja, mikor elég, az gazdag." (Lao-ce)

Bell & Sebastian 2012.02.22. 10:57:29

Egy büdös szó nem igaz az egészből, mert nem több ügyes hóhmecolásnál. Úgy könnyű okosnak lenni, ha eddig valahogy mindig eltűnt a színről a konkurencia.

Még megérjük, hogy nekünk keresztényeknek több közünk lesz az izraelitákhoz, mint ortodox testvéreinkhez. Az az egyszerűsített és integráló feltételezés meg egyenesen nevetséges, hogy a zsidó identitás lényege a vallás lenne, annak már rég a helyébe lépett valami egészen más kvázi-vallás.

Mondjuk mi se legyünk álszentek, a szabadkőművesség keretében ez az annyira vágyott együttműködés már elég régóta létezik.

ArmaGedeon · http://kitalaltujkor.blogspot.com/ 2012.02.22. 11:42:19

"A főrabbi úgy vélte, „Európa pénzügyi helyzete jobb lenne ma, ha az emberek ismernék a Bibliájukat”. "

Igaza van a főrabbinak!

Nézzük a mai pénzügyi csődtömeg bibliai, zsidó-keresztény elvi alapját!:

Második Törvénykönyv (zsidóknak Tóra, keresztényeknek Ószövetség):

"MTörv 23.20
Testvérednek ne adj kamatra sem pénzt, sem élelmet, sem egyebet, amit kamatra szokás kölcsönözni.
MTörv 23.21
Az idegentől kérhetsz kamatot, de testvéredtől ne fogadj el kamatot, s az Úr, a te Istened megáldja kezed minden munkáját azon a földön, amelyre bevonulsz, hogy birtokodba vedd."

Lefordítva zsidó-keresztényre a szöveg eufémizmusát ("testvéred"-"idegen"):

zsidótól ne fogadj el kamatot, de kereszténytől kérhetsz...

tevevanegypupu 2012.02.22. 11:43:59

Nalunk ket kreativ kisebbseg van. Azt elertek, hogy mindenki allandoan roluk beszel, ebben tok kreativak. (:

Őrnagy 2012.02.22. 11:45:26

Már megint ez a zsidó-keresztény hablaty. Ilyen egyszerűen nem létezik. A zsidók idegenek Európában, és ugyanúgy semmi keresnivalójuk nincs itt, mint a XX. század második felében tömegesen érkező afrikai és ázsiai bevándorlóknak.

Tilikov (törölt) 2012.02.22. 11:47:17

Magyarán ha Európában véget érne a szekularizmus és az emberek visszatérnének a templomokba, akkor helyreállna Európa lelke és a jólét-teremtő energiák kiáradása GDP növekedést generálna, megszűnne az eladósodottság, javulna a versenyképesség, előretörne az innováció, a középosztály szövetséget kötne a leszakadókkal és a nyugdíjasokkal, növekedne az életszínvonal, több maradna a pénztárcában, stb., stb., stb.

És ilyen egyszerű kérem, kereszténynek kell lenni és a gazdaság beröffen a jólét-teremtő energiák meg az istenképiség miatt. Az ember nem is gondolná, hogy a stagnáló európai gazdaság milyen könnyen beröffenthető lenne, csak vallásosnak kell lenni és a mutatók a mennybe mennek.

Ez olyan meseszép, hogy biztosan igaznak kell lennie.

Czelder Orbán 2012.02.22. 12:01:20

"A piac nem a materializmusban gyökerezik, hanem a spiritualitásban." - a Trobriand-szigeteken meg Amazóniában lehet, de azon túl nem sűrűn... Amúgy nagyon szép bullshit-gyűjtemény, bár azt nem tudom, hogy magyaráznák meg, hogy a legnagyobb "kapitalista" nemzetek épp nem katolikusok; hollandok, németek, angolok és amerikaiak (az időrend szerint).

Lábszár Ervin 2012.02.22. 12:02:07

@Őrnagy úr:

...ugyanúgy semmi keresnivalójuk nincs, mint a XVII. század második felében tömegesen érkező európai bevándorlóknak (gyarmattartóknak) Amerikában.

ArmaGedeon · http://kitalaltujkor.blogspot.com/ 2012.02.22. 12:05:02

@Lábszár Ervin: Meg a párezer éve érkezett indiánok is takarodjanak vissza Szibériába! :-)

Tilikov (törölt) 2012.02.22. 12:08:24

No meg arra is választ kéne adni, hogy a kapitalizmus lényeges mutatói miért vannak a mennyben az ateista-kommunista Kínában, vagy a hindu Indiában.

Lábszár Ervin 2012.02.22. 12:10:05

@ArmaGedeon:

Mi magyarok pedig, türkmenisztáni átszállással vissza a fára.

corvus 2012.02.22. 12:12:48

@Bell & Sebastian: "Még megérjük, hogy nekünk keresztényeknek több közünk lesz az izraelitákhoz, mint ortodox testvéreinkhez."

Annyit hozzáfűznék: az ortodoxia is keresztény vonal - tehát skizoid elképzelést vázolt fel.

@Őrnagy úr: Gyakorlatilag tagadja a történelmet.

@Tilikov: Az, hogy valaki a maga vallását tartja mértékadónak, így erre is épít - a főrabbi a zsidó vallás esetében, s vendégként (a létező párbeszéd folytonossága mellett) a kereszténység esetében: tehát kész a zsidó-keresztény alap -, bevált gyakorlat.
Tehát vonatkoztassunk el a konkrét vallás dimenziójától: mi marad? Ha az egyes ember nem kizsákmányoló, irritáló módon viszonyul a másik emberhez, több eséllyel valósul meg az az életkép, hogy nem a "mások kárán harácsoló" és a "lesüllyedt rétegek" állnak egymással szemben. Az egyéni emberek mindenkori döntéseinek összege adja a világ állapotát.

vizipipa 2012.02.22. 12:31:33

Nyugodtan mondhatjuk: a fele sem igaz.
Aki komolyan veszi érdekes dolgokat tudhat meg. Például: " míg a zsidók a világ népességének öt százalékát teszik ki". Vagyis cirka 350 millióan vannak.
A kedves rabbin kívül tud még erről valaki?
A többi bölcsességet is elkezdték már szanaszét szedni előttem.

Kandeláber 2012.02.22. 12:38:05

A múltkor a királyi TV-ben láttam az 1967-ben készült "Mocorgó" c. tévéfilmet, amely részben a '40-es évek elején Magyarországán játszódott.
Az egyik jelenetben az öreg ószeres (Rajz János) oktatja segédjét, Mocorgót (Garas Dezső játszotta, az ő emlékére vetítették a filmet):
"Ha már van egy kis tőkéd, kiadhatod uzsorakamatra, 10 %-ra".
Ekkor hangosan felröhögtem.
Szóval a'40-es évek elejének Magyarországán 10 % volt az uzsorakamat!
Sic transit gloria mundi.

csaba_a_purszk 2012.02.22. 14:08:28

Per pillanat Irorszagban dolgozok.

Arrol beszeltunk a keleti blokkbol szakadt kollegakkal/ismerosokkel, hogy miert van az, hogy mig pl. Magyarorszagban sokkal tobb potencial van, mint Irorszagban, az egyik orszag jol el, a masik meg nem.

Erdekes modon egy indiai srac konkluzioja kozel volt a rabbi allaspontjahoz: errefele - meglepo - de a becsulet a jellemzo. Megbizol az eladoban. Megbizol az autokereskedoben. Nincs korrupcio (vagy ha van, nem lathato).

Szarazinda 2012.02.22. 14:59:13

@csaba_a_purszk: az indiai srác jól látta. A társadalmi bizalom az egyik legfontosabb "tőke", vö. Fukuyama Bizalom c. könyve.

Amúgy nekem szimpatikusak a rabbi gondolatai, az 5% fordítási hiba, csak rá kellett volna kattintani az eredetire:

"Jews, numbering less than a fifth of a per cent of the population of the world". Tehát az egy százalék ötöde, azaz 0,2%.

Azért hihetetlen ez az, egy-két hozzászólásból kitűnő, van rajta sapka, nincs rajta sapka hozzáállás.

Google 2012.02.22. 15:12:52

Talán a világ nem veszítené el a lelkét, ha a keresztények a Bibliához, zsidók a Tórához, muszlimok a Koránhoz, ki-ki a maga vallásához maradna legalább hű.
És még véletlenül sem keresné a szövetséget egy (nemrég még lesajnált) másikkal, azért, hogy együtt igázzanak le egy harmadikat.

Bell & Sebastian 2012.02.22. 15:15:55

A rabbin jól láthatóan van sapka, induljunk ki ebből. Vagy esetleg onnan, hogy felejtsék már el végre a kiválasztottságukba vetett, megingathatatlan hitüket és terjesszék ki a szolidaritásukat minden ügyfelükre, szűnjön meg az a tévképzetük, hogy a gój birkákat a Jóisten csak azért teremtette, hogy nyárson sütögessék őket. Talán nem a rossz-szándék mondatta mindezt a rabbival, de már minimum kétezer éve söprögetnek a saját sátruk előtt, aztán a szél mégis mindig visszahordja.

egyérintő 2012.02.22. 15:28:00

@Szarazinda:

Hihetetlen, hogy szinte bármely hozzászóló egy füst alatt milyen könnyen leantiszemitázható...

Szarazinda 2012.02.22. 15:29:54

@Bell & Sebastian: kissé paranoidok vagytok, ti mindketten :-)

Bell & Sebastian 2012.02.22. 15:33:15

@Szarazinda: Nem anti-, hanem tapasztalt(ak). :)

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2012.02.22. 15:36:36

@Tilikov: A főrabbi aszondja, hogy ojrópának nincs erkölcse, nincs közös filozófiai világképe, meg effélék. És azt, hogy ez baj, nagy baj. Valamint azt, hogy régebben volt ilyesmi. És még azt, hogy az a vallásból fakadóan volt.

Idáig nem egy ördöglakat, igaza van.

Tekintve, hogy a főrabbi némiképp vallásos, hát ő továbbra is a vallásban keresi ezeket. Most őszintén, nem volna furcsa, ha a főrabbi mindenféle világi izékkel jönne? És közben annyiból mindenképpen igaza is van, hogy a tömegembert mindig is a túlvilágtól rettegés tartotta úgy-ahogy kordában, ergo bárhogy is, de jellegében valami vallás-szerű dolog szükségeltetnék a sok proli fékentartásához.

Szarazinda 2012.02.22. 15:39:41

@egyérintő: nem antiszemitáztam én le senkit, de az is hihetetlen, hogy jelenjék meg bármilyen írás, azonnal elkezdenek zsidózni. Itt egy rabbi előadásából idéztek, aki kábé pontosan ugyanazt mondta, amit manapság keresztény gondolkodók fogalmaznak meg, a mai nyugati világ kritikájaként, őket mégsem gyalázza senki. Amit itt a rabbi a zsidóságról mondott, az semmennyire nem haladja meg azt a szintet, ahogy ezt az egyik hozzászóló is megjegyezte, amit minden valáásos ember csinál, hogy ti. a saját vallását tekinti referenciának. Ennyi, se nem több se nem kevesebb. Ja, és csak közlöm: nem, nem eszik palesztin kisgyerekeket vacsorára.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2012.02.22. 16:25:27

@Dr. Zerge:
csak szólok, komám, hogy mainapság már maga a tömegember.

Bell & Sebastian 2012.02.22. 17:10:15

Dikció és kontradikció egysége, látjátok gyerékék?

hacsaturján 2012.02.22. 17:16:05

@Bell & Sebastian:

gyárékék...., hamán. nem gyütt ki a heki.

Tilikov (törölt) 2012.02.22. 17:35:07

@Dr. Zerge:

Hát ha erről szól a dolog, hogy a tömegembert kordában kell tartani és rettegésben tartani a túlvilági bográccsal, akkor erre mégis mit mondhatna egy normális ember? Annál inkább nem érdekli a gyermeteg pszichoterror.

Ha te akarsz, attól még retteghetsz a túlvilágtól, senki nem tiltja meg neked, hogy tömegember légy.

Csak ezzel a rossz dumával ne jönnétek, hogy bezzeg ha mindenki olyan jó tömegember lenne mint mi, és mindenkit kordában tartanának a papok a túlvilági bográccsal, akkor hej de jó világ lenne itt.

Az a hajó már elment.

Bell & Sebastian 2012.02.22. 17:42:51

@Tilikov: Hordani az aprófát sem egy perspektíva.

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2012.02.22. 17:44:17

@Tilikov: Sajnos nem értem, amit zümmögsz. Hol egyes, hol többes, egy rakás butaság, amit mintha nekem tulajdonítanál, de hát én olyanokat soha sehol, érted, szóval akkor jobb híján leszarlak.

Tilikov (törölt) 2012.02.22. 17:55:09

@Dr. Zerge:

Én csak reagáltam arra ahogy reagáltál énrám. Hiába tagadod már, ezt te írtad, nem én:

"És közben annyiból mindenképpen igaza is van, hogy a tömegembert mindig is a túlvilágtól rettegés tartotta úgy-ahogy kordában, ergo bárhogy is, de jellegében valami vallás-szerű dolog szükségeltetnék a sok proli fékentartásához. "

Én csupán egyetértettem és bátorkodtam megjegyezni, hogy a magad vallás-szerű valamijével ezek szerint te is tömegprolinak minősülsz :)

de sebaj

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2012.02.22. 18:03:07

@Tilikov: Fogyikám, hol írtam, hogy volna nékem bármi vallás-szerűségem? Fasznak erőlteted, ha egyszer nem megy neked a gondolkodás, he?

Tilikov (törölt) 2012.02.22. 18:07:01

@Dr. Zerge:

Ja értem, szóval neked nincs vallásszerűséged, te csak szeretnéd ha minél több embernek lenne, mert akkor jól be lennének szabályozva és az neked nagy gyönyörűséget okozna.

Te egy beteg ember vagy, lehet mégsem ártana neked összeszedni valami vallásszerűséget.

Bell & Sebastian 2012.02.22. 18:09:24

Túlvilág

Két zsidó úszkál a fortyogó üstben, közben beszélgetnek.
- Hát, nem egy jó hely, még azt sem értem, hogy kerültünk ide?
- Ez már szentigaz, Rómában legalább nem volt ilyen meleg, őrnagy elvtárs.

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2012.02.22. 18:18:39

@Tilikov: Te hülyébb vagy a sokévi átlagnál, ecsémhúgom. Nem nekem okozna gyönyörűséget, hanem a közjót mozdítaná kicsinykét előrébb. De a faszom se fogja ezt neked kifejteni, láthatóan magas ez neked, a tetejébe láthatóan nem eszmecserélni jársz ide, hanem a képzelt fantomjaid ellen hadakozni.

Tilikov (törölt) 2012.02.22. 18:29:14

@Dr. Zerge:

A közjót, no persze, aztán ha túlcsordulna a közjó, az mégis csak gyönyörűséget okozna neked nemde? Ugye-ugye!

Aztán ha valamit le akarsz nyomni az emberek torkán, azt úgy illik, hogy te magad is beszopd.

Nem ám úgy hogy a közjó érdekében megideologizálod, hogy mindenki szopjon be valami vallást, te magad meg szarsz a közjóra és csak kacagsz a sok elkábított prolin!

Te nagyon gonosz ember vagy, ha lenne pokol biztosan odakerülnél.

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2012.02.22. 18:36:57

@Tilikov: .................zzzzzzzzzzzzzzz

Kérem, kapcsolja ki!

Akitlosz · http://honunk.blog.hu/ 2012.02.23. 05:50:54

Európa identitása nem "zsidó-keresztény" alapú, hanem kelta, római, görög, germán, viking, magyar stb. stb.

A kapitalizmus pedig szintén nem egy vallási dogma, hanem egy gazdasági termelési mód, amelyről a biblia íróinak még nem sok fogalmuk volt, és nem is lehetett.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.02.23. 06:13:51

@Tilikov:

Jajjj, Tilinkó elvtárs! Magácska olyan, mint az a bizonyos japán katona, azon a bizonyos csendes-óceáni korallszigeten, aki évtizedekkel a háború vége után is még a (maga) háborúját vívta:-) Magácskát is valamikor még az átkosban antiklerikálisharc-üzemmódba kapcsolták a foximaxiban és azóta azt tolja-nyomja:-)

ü
bbjnick

kesztió · http://szabadter.wordpress.com/ 2012.02.23. 08:09:03

@Akitlosz: Nafene, van értelmes élet a földön?
Dobray kartács persze hogy figyelmen kívül fogja hagyni a kelmed hozzászólását.

Én sokszor azon gondolkodom, vajon élő személy-e ez a dobray, vagy csak valamiféle internetes démon – arra programozva, hogy időnként saját neve alatt szemlézze a vallási fundamentalizmus legjobb internetes anyagait…

insert random 2012.02.23. 09:52:16

Húha, mit fognak erre szólni a zsidófixált lúzerek, eddig úgy tudtam, pont a zsidók terjesztik a szekuláris és kapitalista propagandát, az ő céljuk Európa "keresztény gyökereinek" aláásása...

Egyébként a rabbi le van maradva, Európa szellemi alapja már régen nem a Biblia (szerencsére), hanem a felvilágosodás filozófiája.

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2012.02.23. 09:54:21

Én egy dolgot nem értek: minek ez a nagy barátkozás, zsidó-keresztényezés a főrabbi úr részéről? Tán csak nem szövetségkeresés az Irán ellen indítandó háborúhoz?
A tiszteletes főrabbi úr menjen az IMF-hez, az EU-s kohnbanditákhoz, és nekik papoljon, nem a Szentatyának!
Olyan ez is, mint amikor odajött hozzám a parkban egy Jehova tanúja, és meg akart győzni, hogy térjek meg. Mondom neki: Te egy gyáva alak vagy, öregem! Menj be a börtönbe, vagy a dzsumbujba, azokhoz, akik nap, mint nap bűncselekményeket követnek el, őket térítsd meg, ne a kényelmes utat válaszd, ne engem szekálj, mert én pihenni jöttem ki a parkba, és ültem le erre a padra!

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2012.02.23. 09:59:53

A "zsidó-keresztény" kultúra, meg civilizáció is érdekes eufemizmus.
A kereszténységben épp az a lényeg, hogy levetkőzni a zsidó ideológiában immanensen meglévő sovinizmust, és a szeretetre építeni (nem a maffiaszerű szövetkezésre), sőt, azt kiterjeszteni minden emberre (elutasítani tehát a kiválasztottságot, vagy legalábbis megnyitni bárki számára). Ezek lényeges különbségek. Jézus csak azért nem szakított teljesen az Ószövetséggel, mert túl hamar megölték.

insert random 2012.02.23. 10:04:56

@Kara kán: csakhogy azóta a judaizmus is megreformálódott, részben pont keresztény hatásra: judaism.about.com/library/3_askrabbi_o/bl_simmons_conversionconsistent.htm

Másrészt ennyi erővel az USA nem része az angolszász kultúrkörnek, mert a brit birodalom elleni felkeléssel alakult ki ez a nemzet.

Valandil 2012.02.23. 10:24:21

@corvus: A zsidó-keresztény fából vaskarika. Vagy-vagy.

Egyébként dr. Fejér Lajosnak kicsit más a véleménye, mint Sacks úrnak... (A katolikus egyház a kapitalizmus útjában volt, nosza: csináljuk meg a reformátusokat!)

corvus 2012.02.23. 11:17:50

Atláthatóság kedvéért pontokba szedem.
1) Imádom a fórum/komment mindenkor állandó jellemzőjét: az első pár témához kötődő komment után megérkezik az első "tök nem ide tartozó" megjegyzés, amit hamarosan követ a totál értelmetlen és felesleges anyázás, mígnem vagy elhal a traccsparti vagy valaki újra vissza nem tér az eredeti témához, hogy újra induljon a folyamat. :)

2) @Akitlosz: tekintve, hogy a zsidó vallásból ered a kereszténység vallása, mely hivatalossá avanzsált a római birodalomban, s így ebből kifolyólag római uralom/keresztény missziók révén "kötelezően" hatott a rómaiak által befolyásolt/megszállt/stb. népekre, gyakorlatilag egy átfogóbb, felsőbb szintű (zsidó-)keresztény kohéziós erőt tényként el kell fogadni. Emellett az antik (görög, és az azt (is) követő/átvevő római) kultúra aztán újra előkerül a középkori nagy visszanyúlás során. S végül valóban az egyes népek (később a fennmaradó-megszilárduló-stb.), államok, nemzetek/nemzetállamok sajátos kultúrája is hat(ott) Európára. Így valóban pontosabb, hogy mindezek együttesen alapozzák meg a jelenkori Európát.

2) @Kara kán: a zsidó keresztény kultúra hangoztatása pl. itt most a főrabbi esetében (is) annyiban szükségszerű, hogy amennyiben el "kell" fogadnunk a tényt, hogy hivatalosan milliárdos keresztény közösség él (immáron nem csak) a nyugati (Európa, Amerika) világban - tehát meghatározó, túl persze az emigráló egyebeken -, úgy nem tekinthetünk el ettől (keresztény kultúra). S ehhez hozzátartozik annak eredete, s jelenleg is létező kapcsolatai - a zsidósággal. Nem kell túldimenzionálni a kérdést, csak ennyi.

@Valandil: a válaszom gyakorlatilag itt fentebb meglelhető, nem ismétlem.

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2012.02.23. 11:37:57

@corvus:
Persze, hogy nem kell túldimenzionálni!

A "zsidó-keresztény" szópárt is szerintem zsidó szerző alkothatta, és csak akkor szokták elővenni, amikor ilyen helyzetek vannak, mint most is, amikor felmerült az Irán megregulázása iránti szándék. Pedig beh jó lenne, ha zsidó és keresztény két jó barát lenne, és együtt inná (kóser) borát, de ugye, amikor a piszkos anyagiak jönnek szóba, akkor nincs barátság. A kamat, az kamat! Adós fizess! - és hasonló bölcsességek.
A legbölcsebb persze az lenne, hogy: Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!
:-)

duzur 2012.02.25. 16:40:37

@Kara kán: Itt valami tévedés van, a zsidó vallás nem misszionál vagyis nem hinném, hogy bármilyen parkban is egy zsidó rá próbálna bárkit is venni arra, hogy legyen belöle is zsidó... Az viszont tapasztalható, hogy vallási vezetök inkább drukkolnak a más vallás vezetöinek is mint az ateistáknak...

Jimmy Jazz 2012.02.26. 00:49:46

"A válság alapvető oka a bizalom hiánya"

NEM ÉPPEN A TÚLZOT BIZALOM ?

nofenyő 2012.02.27. 10:29:03

Európa már elvesztette a lelkét.
Nemzetellenesség, keresztényellenesség, Gender-ideológia és még sorolhatnám......
Természetesen itt nem az a kérdés, hogy milyen folyamatok játszódnak, hanem az, hogy a törvényszerű erkölcsi összeomlás mitor ér a tetőfokára........
A bizalom hiánya önmagában még nem idézne elő válságot - azt az erkölcs és tisztesség hiánya teszi....

hirolvaso (törölt) 2012.02.27. 16:34:02

Az előadás számomra gyönyörű, és egy reményteli fordulatot mutat.

(Jonathan Sacks rabbi egyébként nem régiben személyesen XVI. Benedek pápánál vendégeskedett, íme a videó: www.youtube.com/watch?v=IC3tnGuIH7Q)

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2012.03.27. 12:09:17

@Jimmy Jazz: nem, a legtöbb elemző szerint annak hiánya.