Kommentszűrés
’12 feb
14
11:01

A bölcsészek védelmében

Írta: dobray


Rembrandt: A meditáló filozófus

  Nem kedveli túlságosan a kormány a bölcsészeket. Gondolom, ez nem Hoffmann Rózsának köszönhető, hanem inkább a kormány erősebbik felének, hiszen Hoffmann maga is bölcsészkarról érkezett a kabinetbe. Sikerült jócskán csökkenteni a bölcsészképzés keretszámait. A kormánytól függetlenül is elég széles körben elterjedt vélekedés, hogy a bölcsészek csak nézik a köldöküket, söröznek, kávéznak, lopják a napot, és semmi hasznosat nem tanulnak, csak öncélú hülyeségeket, szellemi maszturbációt folytatnak. És egyetem után a munkanélküliek táborát szaporítják. Nem tanulnak és nem csinálnak semmi kézzelfoghatóan hasznosat. És ezen vélekedés elterjedtsége jóval túlmegy a szokásos bölcsész-informatikus/műegyetemista vitákon, amelyek identitásképző pontja a Galaxis útikalauz stopposoknak című korszakalkotó mű humoráról alkotott vélemény.

  A bölcsészlét kilátásai a bölcsészkarokon is önirónia tárgyát képezik: bizonyos egyetemi lapok karikatúrát közölnek a gyrosos, esetleg szendvicsemberként kenyerét kereső egykori klasszika-filológia vagy épp ógörög szakosról. Aztán ott vannak a bölcsészkarokon belüli törésvonalak: a mezei töri, magyar, angol szakosok sokszor fura szemmel néznek a szerintük náluk sokkal elvontabb szabad bölcsészre (filozófusra, esztétára – nem tudom, a művészettörténet hogy került a szabad bölcsészetbe). Régen nem volt ez ennyire egyértelmű: amíg kötelező kétszakos képzés volt a bölcsészkarokon, addig simán előfordulhatott egy töri-filó párosítás is. A haszontalan bölcsész szinonimája a közbeszédben mégsem a filozófus, hanem a szociológus, illetve a kommunikáció szakos. Önérzetesebb bölcsész itt felszisszen: ez nem bölcsészet, ez társadalomtudomány. (A szerző itt jelenti be sokirányú elfogultságát egykori történelem-kommunikáció szakosként.) Többnyire azért okítanak filozófiából egy tisztességes bölcsészkaron, és vannak mindenki számára kötelező általános bölcsésztárgyak is.

  Minden egyetemen, minden karon vannak gyengébb és erősebb szakok. A bölcsészkart nyilván nem olyan görcsös elvégezni, mint egy orvosit vagy egy építész szakot, hiszen azon, hogy utóbbi kettő bemagolta-e az embertant, illetve a statikát, közvetlenül emberéletek múlnak, szemben a középkori Magyarország birtokszerkezetének ismeretével vagy nem ismeretével. Azonban: aki látott már riadt szemű idegennyelvszakost, átnézte a régi magyar irodalom előadás olvasmánylistáját, belenézett egy arab vagy héber szakos jegyzeteibe, megpróbálta elolvasni Earl Babbie-től A társadalomtudományi kutatás módszertanát, vagy megpróbálta már abszolválni a Bizánci Birodalom röpke ezer éves történetét feldolgozó előadást, az talán tisztában van vele, hogy egyesnél jobb jegyet a bölcsészkaron sem azért adnak, mert a vizsgázó delikvens bármiről el tud csacsogni öt percet. 

*

  „Miért nem feküdtél rá a reáltárgyakra, és tanultál valamit, amiből meg lehet élni?” Nos, egyrészt ebből is meg lehet élni, másrészt ha valaki humános, akkor teperhet fizikából, úgyse lesz belőle nagy koponya. Határozottan nem igaz, hogy bárki bármiben jó lehet, csak tanulni kell. Kinek ehhez, kinek ahhoz van tehetsége. Ha vért izzadok a matek ketteshez, akkor nem a műegyetemen van a helyem. S ha egy mód van rá (nem mindig van), mégiscsak olyasmit dolgozna az ember, amit szeret is. Ha nem érdekel a gazdaság és a pénzügyek, magasabb fizetésért sincs kedvem banki alkalmazottként vagy könyvelőként leélni az életem.  

  Igazat kell adnunk Botos Máténak, a PPKE BTK dékánjának, amikor azt mondja: „Aki matekból gyenge, az úgysem fog informatikai képzésre jelentkezni. Hiába hozzuk létre a legjobb intézményeket és próbáljuk a legjobb módszerekkel vonzóvá tenni a természettudományos és mérnökképzéseket a diákok számára, akit a történelem vagy a nyelvek érdekelnek, az ilyen szakra fog menni”.

  Az államnak ugyanakkor valóban nem feladata bárkinek finanszírozni az érdeklődésének megfelelő tanulmányokat, sőt, az ingyenes felsőoktatás sem magától értetődő dolog. Viszont ha a népszerű és modoros kifejezéssel élve tudásalapú társadalmat akarunk, akkor Magyarországon életveszélyes kizárólag fizetős felsőoktatásra átállni. Ha ugyanakkor nincs pénz, akkor nincs pénz, így az utólag fizetős konstrukció elfogadható lehet.

  Botost tovább idézve: „az EU célkitűzése, hogy érjük el, hogy az érettségizettek körében 40 százalék legyen a diplomások aránya. Ezt nem lehet úgy megvalósítani, hogy a meglévő igényeket mesterségesen szűkítjük, ahol meg nincs igény, oda forrásokat csoportosítunk át, hogy oda vonzzuk az embereket. Ha az a cél, hogy minél több kiművelt emberfő legyen az országban, ennek a bölcsészet alapvetően eleget tud tenni”. Tegyük hozzá: már csak azért is, mivel a harmadik legnépszerűbb képzési terület a bölcsészet, ötvenezren tanulnak benne.

*

  Az azonban finanszírozási modelltől függetlenül elmondható, hogy a bölcsészképzés nem haszontalan, és nem a felesleges tudással rendelkező munkanélküliek táborát gyarapítja. A HVG novemberi felsőoktatási melléklete érdekes adatokkal szolgál ezzel kapcsolatban: az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2009-2010-es felmérése szerint a diplomázás után átlagosan 3,89 hónappal már elhelyezkednek a bölcsészek, ami ugyan rosszabb valamivel az átlagnál (a teljes, összesített átlag 3,54 hónap), de ezzel egyáltalán nem tartoznak a legnehezebben elhelyezkedők közé.

  Három évvel a lediplomázás után a bölcsészek 77 százaléka már alkalmazott, ami 3 százalékkal marad el a kutatási átlagtól, a vállalkozók aránya pedig átlag feletti, 4 százalék. Ugyancsak 4 százalék (ezzel átlagos) a felsővezetők aránya. Az önfoglalkoztatók és egyéni vállalkozók aránya viszont kétszeres a más képzési területeken végzettekéhez képest. Ez, gondolom, főleg a kényszervállalkozókat jelenti. A HVG-melléklet azt írja, hogy a bölcsészdiploma az egyik legjobban konvertálható diploma, és a munkanélküliségi adatok alapján viszonylag könnyen el lehet vele helyezkedni. Ez jól hangzik, viszont az önfoglalkoztatókkal együtt következtethetünk belőle az átlagnál magasabb arányú pályaelhagyásra: a bölcsészek az átlagnál nagyobb százaléka nem a szakmájában helyezkedik el (de elhelyezkedik). 

  A HVG azt írja, hogy a bölcsészdiplomák felvevőpiaca egyre nő, mivel egyre nagyobb a kreatív iparágak gazdasági súlya, amelyekben jó eséllyel alkalmaznak bölcsészeket. A munkaerő-piaci vélemények is nagy presztízst tulajdonítanak a bölcsészdiplomának, mivel az széles látókörű, jól konvertálható, sokfelé felhasználható tudást jelent; a bölcsészek pozitív tulajdonságaiként pedig a jó kommunikációs készséget, a megbízható idegennyelv-tudást emlegetik, a problémamegoldó képességüket pedig nem lineáris gondolkodásuk miatt a HVG szerint az egész munkaerőpiac sokra becsüli. 

  Akárhogyan, akármennyi bölcsészt képzünk, bölcsészképzésre szükség van. Lehet, hogy sokaknak feleslegesnek tűnik a filozófia, aki azonban aktívan részt vesz közéleti, politikai, világnézeti vitákban, előbb-utóbb kénytelen lesz valamennyire beásni magát a filozófiába. Nem mondhatjuk azt, hogy nincs szükség olyanokra, akik professzionális módon művelik tovább 2500 év gondolkodói hagyományát. Nem tehetjük meg, hogy a magyar tudósokkal büszkülünk, de egy jelentős tudományos területet feleslegesnek nyilvánítunk, mert nem termel. Ez echte materialista szemlélet volna. Művészettörténészek nélkül nem lennének nagyszerű, reprezentatív, sokakat vonzó kiállításaink a Szépművészetiben, a Ludwig Múzeumban és máshol se. Történészek nélkül nem lennénk tisztában a saját múltunkkal. Angol- és más idegennyelv-tanárok nélkül esélyünk nem lenne javítani pocsék idegennyelv-ismereti statisztikáinkon. Bölcsészek nélkül nem lennének magyarra fordított irodalmi művek, és rengeteg tudományos munka is elérhetetlen maradna. Pedig aztán ezen a téren bőven van még mit tenni. Ugyancsak megszenvednék a nemzetközi kapcsolatok, a diplomácia is, ha nem lennének szakértői egy-egy ország, nemzet kultúrájának. Bölcsészet és bölcsészek nélkül csak romlana az ország nemzetközi és tudományos presztízse, még inkább belemerülnénk az anyagi boldogulásnál tovább nem tekintő szemléletbe, oda lenne a szellemi igényesség, és belesüppednénk abba az elképzelésbe, hogy a lét határozza meg a tudatot.

Címkék: oktatás tudomány felsőoktatás egyetem bölcsész

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr313601978

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hoffmann Rózsa: a magyar szépség 2012.02.15. 10:15:39

Hoffmann Rózsa azt mondta, a kormány oktatáspolitikája az ország felemelkedését szolgálja, amit köztudottan nem szociológusokkal lehet gyorsítani....

Trackback: Hoffmann Rózsa: a magyar szépség 2012.02.15. 10:15:39

Hoffmann Rózsa azt mondta, a kormány oktatáspolitikája az ország felemelkedését szolgálja, amit köztudottan nem szociológusokkal lehet gyorsítani....

Trackback: 1293. Lézengő bölcsészek 2012.02.14. 15:49:58

Amikor végzős gimis voltam, ilyentájt még bő egy-másfél hónap volt az egyetemi jelentkezések leadásáig (nem úgy, mint most, amikor még szeptemberben is lehet avagy bezzeg az én időmben...) Kalácska tanár úr, az iskola akkori pályaválasztási tanácsadója...

Trackback: Újratervezés 2012.02.14. 12:43:28

   Szabó Máté ombudsman szerint sérülnek a felsőoktatási felvételi előtt álló fiatalok jogai, mert a feltételek változása miatt mindössze két hetük maradt arra, hogy újragondolják lehetőségeiket, és "életre szóló döntést hozzanak" (hvg.hu, 2012.02....

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ormotlan 2012.02.14. 11:09:18

TL;DR

Nem az a baj a bölcsészekkel, hogy vannak, vagy hogy támogatottak, hanem hogy hányan vannak támogatva!
Szükség van történelem-filoziófia-kommunikáció szakos bölcsész/tanár/diplomás emberekre, de értelmes keretlétszámban; azaz tényleg csak a legjobb X kapjon ösztöndíjat; aki csak a munka elől menekülve végzi az egyetemet, annak minek?

Czelder Orbán 2012.02.14. 11:22:12

Hiányolom a gonosz társadalommérnökösdin való rugózást (pedig nagyon itt lenne a helye!), de az ilyesfajta csesztetés gondolom csak a ballibek felé engedélyezett, a Fidesz felé csak finoman, lágyan, gyengéden...

parlamenti gyalogkakukk 2012.02.14. 11:25:54

"Az államnak ugyanakkor valóban nem feladata bárkinek finanszírozni az érdeklődésének megfelelő tanulmányokat..."

Itt kellett volna befejezni a mondatot. Ha nincs semmi szükség rájuk és sokan csak a szakmájukon kívül tudnak elhelyezkedni, akkor védhetetlen, hogy miért van ennyi helyük, amikor más képzésbe lehetne a pénz tolni.

"Nem tanulnak és nem csinálnak semmi kézzelfoghatóan hasznosat."

De. Sültkrumplit. Bocsi:)

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2012.02.14. 11:33:12

@parlamenti gyalogkakukk: látom, sok időt töltöttél bölcsészkaron. :D
@Czelder Orbán: nem a fidesznek szólt elsősorban a poszt, az csak apropó, hanem az "elmúlthúszévben" tapasztalható bölcsészellenes hangulatnak. Ráadásul nem felsőoktatási törvényt és átalakításokat elemzek. Annak kapcsán valóban helye volna a társadalommérnökösdi emlegetésének.

bohuš 2012.02.14. 11:36:34

nem lényegi hozzászólás, de akinek Babbie módszertani könyve kihívás, hát azzal tényleg problémák vannak.

Alfőmérnök 2012.02.14. 11:43:26

tldr. De annyi átjött így átfutva a szövegen, hogy jól benyaltál a dékánnak. :)

Nuuk 2012.02.14. 11:53:51

Ez a "nem termel semmit" a proletariátus örök aduja: Minek közgazdász, jogász, bölcsész, kutató? Túrja csak mindenki a földet meg bányássza az antracitot! Az az igazi munka, nem az íróasztalnál ülés! Még egy hosszúlépést, Oszi bátyám!

És ennek az "elméletnek" még napjainkban is annyi híve van, hogy kettéáll az ember füle.

Szori 2012.02.14. 11:54:32

De egy fordítónak nem kell éveket egyetemre járnia. Sőt, egy nyelvtanárnak sem feltétlenül. (Mekis eladókról meg ne is beszéljünk, nem egyet ismerek, aki bölcsészdiplomával azt kérdezni, hogy adhatja-e nagyobb kólával a menüt...)
Nem a bölcsészekkel van a baj, hanem azzal, hogy mennyit termelünk ki. És nem a műszaki meg gazdasági pálya lehet alternatíva, hanem egy hiányszakma, ahol még pénzt is lehet keresni az oktatás ideje alatt! Én még a jelenlegi keretszámot is sokallom, főleg, ha a közgáz helyekkel hasonlítjuk össze.

Joejszaka 2012.02.14. 12:02:33

Arulja el nekem valaki, hogy mi az a nemlinearis gondolkodas?

Virág et. 2012.02.14. 12:16:03

Ha a bölcsészeket nem szereti a jelenlegi politika, akkor mi a helyzet a közgaszdászokkal és a jogászokkal?

Érdekes helyzetet teremt szerintem az is, hogy a jogászképzést 90%-ban önköltségessé tették, emellett pl. a nem kevés ember felszívó ügyvédség is szabadfoglalkoztatású, azaz csak saját magától és a piactól függ a megélhetése, nincs havi fix. A kettő együtt egészen biztosan beleneveli majd a jövő generációiba, hogy az állam, a közös csak elvesz, de nem ad. Távolodni fognak ezek az emberek a közösségi értékektől, mert megtanulják, hogy csak saját magukra számíthatnak, tőlük mindig mindenki csak elvett (jelöltség alatt a 0 Ft-os bér, később a kamara és a biztosító is csak a markát tartja) és senki nem adott. Nem sajnáltatni akarom őket, de hosszútávon ennek nincs jó pedagógiai hatása, befolyásolni fog mindent, a jogkövetéstől az adózási morálig.

Az is érdekes, hogy az ügyvédet azért kirendeljük filléres óradíjért, amit aztán vagy megkap vagy nem (mert nincs pénz erre sem), de azért képezze magát saját költségen, köszönjük szépen. Közfeladatot elvárunk tőlük, adni nem adunk semmit cserébe.

rognork 2012.02.14. 12:16:53

Ez a poszt egy igazi bölcsész szarcséplés. Ezért van tele a f*** veletek.

z 2012.02.14. 12:24:33

@Szori:

Szerintem azért nem árt, ha jár oda egy pár évet... Nem csak arról van szó, hogy az ember tudja a nyelvet. Én most fogok végezni angol szakon, kettéáll a fülem, mikor az emberek megkérdezik, hogy akkor nekem van-e felsőfokú nyelvvizsgám.
Igen, és azzal készítek fel embereket felsőfokra, nem?

Nyelvszakon az adott ország irodalmát, kultúráját is tanulod, nem beszélve a nyelvészetről. Jól tudni a nyelvet nem elég ahhoz, hogy jól megtanítsd valakinek (akinek esetleg érzéke sincs hozzá), vagy igényesen fordíts. Nem gondolkozhatsz, mindent csípőből kell vágni. "Félreválogat" ige és a három alakja? Hogy a dupla mássalhangzót nem ejtjük, a 'use' az hol 'júz' és hol 'júsz', hogy a jelen idejű kérdőmondatot igével úgy rakjuk össze, hogy kérdőszó, segédige, alany, infinitív, vagy hogy mikor használunk 'will'-t és mikor 'going to'-t. Te például másképp fordítanál egy 'will'-es és egy 'going to'-s jövő időt? Mert ha a finomságoknál tartunk, akkor a kettő nem ugyanazt jelenti...

Még ezer és ezer ilyen dolog van, amikre nem mondhatod azt, hogy háttö, tudom hogy ez így van, de azért van így mert kész, most nem tudom elmagyarázni. Plusz a törénelmük, irodalmuk, amit szintén illik ismerni. És a pedagógia, pszichológia, tanítási gyakorlatok azoknak, akik tényleg tanárnak mennek.
Ehhez azért kell 10 félév.
Persze, egy kivételes műveltséggel és nyelvérzékkel rendelkező ember ezt megcsinálja úgy is, hogy nem jár egyetemre. De da Vinci-nek sem volt diplomája a BME-ről, mégis volt műszaki érzéke, meg a rajzolás is ment neki. Az átlag viszont nem ilyen, és nem lehet minden általános iskolába zseniket találni, angoltanárnak, minimálbérért.

De amúgy meg kellenek mindenhová, mint a falat kenyér. Még nem is végeztem, de nekem sose kellett mekibe mennem, ha megemlítem, hogy angolt tanítok, már kérik a számomat mert kell nekik nyelvvizsga, fordítani kéne, satöbbi.
Még számlát is adok, kötetlenül dolgozom és összeszedek keresek annyit, mint egy pályakezdő mérnök vagy informatikus. Csak én feleannyit dolgozom.

bohuš 2012.02.14. 12:31:00

@Nuuk:
"Ez a "nem termel semmit" a proletariátus örök aduja"

Ezért meghökkentő, ha kormányzati politikaként köszön rád.

komment1 2012.02.14. 12:32:04

@rognork: Miért, szerinted a médiában alapvetően kik dolgoznak? A cikkeket kik szokták írni? Mérnökök csavarozzák? Te egyszerű ember.

Paranoid Android2 2012.02.14. 12:46:31

@bohuš: Hát én azt poénnak is vettem.:)))))
Amúgy nem egy nagy szakmai durranás.:)))

jan 2012.02.14. 12:47:38

Van egy régi elmélet az oktatásszociológiában, miszerint a munkaerőpiac jelentős részén nem az számít, hogy pontosan milyen diplomád van, hanem hogy van egy diplomád.

Ez ugyanis csomó dolgot bizonyít: tudsz koncentrálni, tanulni, van egy bizonyos szintű intelligenciád, szorgalmad stb.

Itt van pl. a Szlengblog szerzője, aki a Google-nél menedzser Dublinban. Német szakot végzett az ELTÉn.

ikaljan · http://ikaljan.blog.hu 2012.02.14. 12:57:19

Szerintem a cikk nagyon tévesen és rosszul ragadja meg a problémát.
Ugyanis avval senki nem vitatkozik, hogy egy történelem iránt érdeklődő, a történészséget hivatásként űzni akaró embert valóban felesleges és ostoba dolog lenne informatikusnak vagy fizikusnak képezni.

És fordítva, egy molekuláris biológia iránt elkötelezett arcot is igen nagy ostobaság klasszika-filológusnak képezni.

De szerintem nem is róluk szól a vita. Van egy nagy csomó emberke, aki nem különösebben tehetséges nem különösebben elhivatott, fogalma sincs, mit is akarna kezdeni a nagybetűséletben.
Oda fognak menni, ahol a könnyebb ellenállással találkoznak. Olcsóbb, könnyebben felveszik őket, és könnyebb elvégezni a szakot.

Nos őket felesleges, sőt bűn berakni történelem-szakra, esztétikára, klasszika-filológiára, mert nem a 2500 éves kultúrát fogják fenntartani és átörökíteni, hanem leamortizálják a felsőoktatást (mert ők lesznek a többségi minta, ők lesznek, akikhez az oktatás, mint szolgáltató intézmény igazodik). A bölcsész-szakmák nagy részének az a hátulütője, hogy alacsony szinten művelve semmi haszna sincs.

Egy kevésbé tehetséges informatikus lehet nagyon hasznos rendszergazda, egy kevésbé elhivatott gazdasági szakemberből kiváló ügyintéző, vagy gazdasági területen működő beosztott, egy kevésbé jó műszaki emberből lehet kiváló technikus. Még egy kevésbé jó szociológusból is lehet nagyszerű piackutatási területen működő beosztott munkatárs, kutatásszervező, stb.

Egy kevésbé művelt és tehetséges filozófus viszont csak ostobaságot fog művelni, és árt. Egy kevésbé művelt és elhivatott esztéta csak haknizni fog, a kultúrához nem ad hozzá. Egy kevésbé felkészült régész mérhetetlen károkat okozhat, jó esetben is csak felesleges.
Viszont, mivel ehhez értenek, és ettől függ az egzisztenciájuk, régészkedni, filozofálni és esztétizálni fognak. Alacsony színvonalon. És evvel nem fenntartják, hanem rombolják a kultúrát.

dr. dodó 2012.02.14. 13:07:02

Nem kötelező bölcsésznek tanulni. Ha valakinek nem fekszenek a reál tárgyak, tanuljon meg mixerkedni, vagy főzni, aztán irány egy külföldi hajó.
Ja, hogy minden bölcsész ezt csinálja a diploma kézhezvétele után?

AbsolutGeist 2012.02.14. 13:19:56

rognork 2012.02.14. 12:16:53
Ez a poszt egy igazi bölcsész szarcséplés. Ezért van tele a f*** veletek.

Így van. Most pedig menjél egy kicsit antracitot bányászni, sügér.

Robinzon Kurzor 2012.02.14. 13:21:27

Szűkebb pátriám, azaz a magam nevében kívánok jó reggelt a T. Szerzőnek.

Nagy ám a csodálkozás, hogy ez a naivan (?) polgári-konzervatívnak hitt bagázs csak egy falka vidéki tapló.

Persze, olvastam a kommentben, hogy ez most nem a Fidesznek szól, hanem az "elmúlthúszévnek" (mint az igazságbeszéd, mi?), hát persze.

A bölcsészképzés tekintetének vonatkozását illetőleg amúgy nagyjából egyetértünk.

Azzal árnyalnám a képet, hogy egy bölcsészdiploma önmagában (ha nem kutató lesz a delikvens) szart sem ér, akárcsak mondjuk egy jogász vagy informatikus diploma.

A reál szakokhoz képesti jóval szerényebb terhelés pedig sok hallgatót ellustít, akik aztán később ezért nem tudják felvenni a munkatempót.

Nuuk 2012.02.14. 13:23:21

@bohuš: Nem vagyok híve az összeesküvés-elméleteknek, de mintha az "oszd meg és uralkodj" felé mennének a dolgok. Rájátszanak az emberek közötti ellentétekre pl. rendőr-civil, melós-értelmiségi, vidéki-fővárosi, aztán amíg marakodunk egymással pont, pont, pont

bohuš 2012.02.14. 13:50:17

@Nuuk:

Én is látok ilyenfajta törekvéseket. De ez a "minek annyi diplomás" akkor is olyan proli, én nem vállalnám eszköznek, ennél legyenek már finnyásabbak, nem?

Nuuk 2012.02.14. 14:01:34

@bohuš: Jelszónak mondjuk jó, mert lehet vele hatni a nem-diplomásokra és a pozícióikat féltő diplomásokra is. Egyébként érdemes megfigyelni a poszt és a kommentek viszonyát, az egyikben felmérésekből származó konkrét számok szereplenek, a másikban meg a "nagyobb kólával adni a menüt".

Az intézkedések okaként megnevezhető probléma persze valós, de elképzelhető, hogy az ilyen intézkedésekkel és az ilyen kommunikációval már károkat is okoznak.

Virág et. 2012.02.14. 14:10:06

@Robinzon Kurzor: "Azzal árnyalnám a képet, hogy egy bölcsészdiploma önmagában (ha nem kutató lesz a delikvens) szart sem ér, akárcsak mondjuk egy jogász vagy informatikus diploma."

Ezt hogy érted? Egy darab jogászdiplomával, másoddiploma nélkül dolgozik a jogászok zöme. Ideértve a legtöbb ügyvédet, ügyészt és bírót. Vagy a szakvizsgára gondoltál?

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2012.02.14. 14:12:15

A probléma, nem a szakirányokkal és nem is a támogatott helyek számával, hanem az egymást követő, felvitelező korosztályok kétségbeejtő, monoton elhülyülésével. A ma végzettek túlnyomó része 25 évvel ezelőtt, nem hogy nem került volna be az egyetemre, hanem eszébe sem jutott volna felvételizni ezekkel az eredményekkel. A selejtből selejt lesz, szemét be, szemét ki.

Így azután nem kell csodálkozni, hogy a társadalom lebecsüli a bölcsész diplomát.

OmegaMale 2012.02.14. 14:13:06

"hiszen azon, hogy utóbbi kettő bemagolta-e az embertant, illetve a statikát,"

Ezeket hiába magolod be, semmire nem mész vele. Érteni és csinálni kell. A szorgalom itt nem elég. Ennek az erőfeszítésnek pontosan az a lényege, hogy a képességeinket nemcsak a számunkra érdekes feladatok és célok szolgálatába tudjuk állítani, hanem ami éppen szembejön. Olyan dolgokat, amiket nem lehet relativizálni, nem lehet figyelmen kívül hagyni, nem lehet elsétálni mellette, vagy esetleg vitatkozni, meggyőzni. Ahol nincs alternatívája a cselekvésnek. Akár a mérnök vagy az orvos esetében.

"
"Ezt nem lehet úgy megvalósítani, hogy a meglévő igényeket mesterségesen szűkítjük, ahol meg nincs igény, oda forrásokat csoportosítunk át, hogy oda vonzzuk az embereket. Ha az a cél, hogy minél több kiművelt emberfő legyen az országban, ennek a bölcsészet alapvetően eleget tud tenni”
"
A valós piaci igények kényszerítik ki az átcsoportosítást. Vagy kezeljük a problémát, vagy az kezel minket. Van az életben pár pont, amikor nem mi döntjük el, hogy mit szeretnénk csinálni és vannak feladatok, amiket nem kerülhetünk ki. Nagyon sajnáljuk, ha egyesek olyasmivel akarnak foglalkozni, amiből nem lehet megélni és/vagy a társadalomnak nincs belőle haszna. Azoknak nem tilos hobbi szinten azt csinálni, amihez csak kedvük van. De hogy másoknak kelljen azért helyzetbe hozni őket, hogy Ők egyáltalán boldoguljanak az életben... elég nevetséges álláspont.

A döntés a sorsunkról ritkán van a kezünkben, oviban se kérdezték meg, hogy akarunk-e suliba menni. Különben még mindig ott brümmögnénk a lendkerekessel a szőnyegen.

Nem az a cél, hogy mindenki azt tanulja, amit Ő szeretne, a kiművelt fő mit sem ér, ha nincs hasznára a társadalomnak. És itt már nem elvont társadalmi hasznosságérzetről beszélünk, hanem konkrét, mérhető dolgokról. Teljesítmény, nem érzésre, hanem papíron, fehéren-feketén. A jelenlegi helyzetben erre van szükség. Aki nem tud v. nem akar ehhez alkalmazkodni és tovább kergeti a saját ambícióit, ne panaszkodjon, hogy a külvilágtól nem kap pozitív megerősítést.

bohuš 2012.02.14. 14:17:24

@Nuuk:
poszt-kommentek viszonya: én ezért nem is törekedtem érdemi hozzászólást írni, saját világomból leszűrt tapasztalat, hogy úgyis csak a mekis érv jön vissza. Pedig, mint már jan fentebb leírta, valóban a diploma megléte nagyon sok helyen önmagában érték lesz és előnyt nyújt azokkal szemben, akiknek nincs. Saját bölcsész ismerőseim közül egyébként egy sincs, aki gyorsétteremben kötött volna ki (esetleg még diákmunkásként, de ott bármi jöhet), mondjuk bankban nagyon sokan. Erre mondják nemdiplomás ismerősök, hogy "na erre kellett nekik a bölcsészet?". És abban az értelemben igen, hogy őt felvették és X éve van munkája, míg a nemdiplomás a munkanélküliség és a rövidtávú munkaviszonyok között bukdácsol. Legtöbb bölcsész ismerősöm nem a saját vonalán helyezkedett el és sóhajtozik is emiatt, de van munkahelyük. Nemdiplomáséknak meg nagyon küzdelmes az életútjuk.

sztd 2012.02.14. 14:39:09

Nos én építész vagyok, és magánéleti okok miatt közeli képem van a bölcsészképzésről.

Azt gondolom, hogy a cikkben leírt állítások jelentős részben igazak, de pontosítanék néhányat.
- az építészek alapvetően nem foglalkoznak statikával. Építészek miatt így elvben sem dőlhetnek össze házak. Az építészek tereket terveznek (most nem mondanám el, hogy mi a "tér", de kicsit más, mint amit az algebra vagy a geometria ért alatta (bár az utóbbihoz sok köze van). Szerintem megfelelő közoktatás esetén növelhető az építészek száma, mivel a metek ilyen szinten abszolút tanulható.

A művészettörténészek kellenek a várak felújításához, ami a kultúripar jelentős részében gazdaságilag jól használható terület, és az ilyen példák sorolhatók hosszan.

Egyébként a sok nyelvet beszélő emberek szerintem ebben a világban hasznosak, szóval a nyelvszakok jelentős részben szintén szükségesek.

A bölcsészképzéssel nem is mindig a minősége a baj (bár sok helyen az is), hanem a mennyisége. Nem akarok városokat emlegetni (ez a blog már amúgy is megtette), de néhány vidéki egyetem bölcsészképzése szerintem nyugodtan bezárható (néhányé pedig kifejezetten fenntartandó) lenne.

Robinzon Kurzor 2012.02.14. 14:45:02

@Virág et.: "Egy darab jogászdiplomával, másoddiploma nélkül dolgozik a jogászok zöme."

Olyanok is.

A jog egyrészt tipikusan csak szintaxis, önmagában, egy-egy társadalmi-gazdasági részterület ismerete nélkül használhatatlan. (Az ügyvédi munka legnagyobb részét kitevő ellenjegyzések 99%-a jogi asszisztensi tudást igénylő, automatizálható tevékenység.)

Másrészt nem véletlen, hogy felelősségteljes jogi pozícióba (pl. bíró) jelentősebb (élet)tapasztalat után lehet kerülni.

Harmadrészt lényegében nincs olyan, hogy "orvos": még az elvileg generalista háziorvos egy speciális szakosodás. Jogászoknál meg simán lehet valaki "ügyvéd" és csak a saját etikai érzéke gátolja abban, hogy elvállal-e olyan területen is megbízást, amihez nem ért.

Tehát egy frissen kikerült, akár szakvizsgázott jogász (bölcsész, informatikus) önmagában még csak egy lehetőség, nem kreatív, értékteremtő tudás.

ftk 2012.02.14. 14:49:28

Tényleg nagyon nagy kérdés, hogy ki a bölcsész. Merthogy most a képzésekben a bölcsészettudományok között van a pedagógia és az andragógia is, ugyanúgy, mint az összes "humán tantárgy", amit iskolában tanítani szoktak (a nyelvek is). Plusz a filozófia, az esztétika, a romanológia mindenhol, plusz a sinológia, hebraisztika és egyéb hasonló egzotikumok. A romológia már billeg, hol a bölcsészkarok intézik, hol a társadalomtudományi karok, kommunikáció, szociológia, pszichológia, könyvtáros dettó. És az egyes területek elhelyezkedési lehetőségei között akkora az eltérés, mint ide Lacháza. Mellesleg van egy csomó terület, ahol nem egyértelmű az sem, hol kezdődik a pályaelhagyás. Ha az idegennyelv-szakos újságírónak megy, az már az? Ha az informatikus könyvtáros rendszergazda lesz egy cégnél? Ha a szociológus bankba kerül? Ha a kommunikáció szakos, ööö izé (itt tényleg csak a fizikai munka, amit pályaelhagyásnak éreznék) pályázatokat ír?
Amúgy igen, persze, ne diplomázzon, aki csak viszi a pénzt ezzel, és nem hozza. De pontosan mivel is fogja hozni? Mi az a hiányszakma, amivel az a tömeg, akik idén nem fogják tudni fizetni a tandíjat (most mindegy, hogy bölcsész vagy jogász akart lenni) nagy valószínűséggel el fog helyezkedni? Hát igen. Egy jelentős réteg pár évvel előbb fog megjelenni a munkanélküli statisztikákban, és úgy fognak pénzbe kerülni.
Én mondjuk a kezdetben mindenkinek fizetős, de kifizethető mennyiségű tandíj mellett lennék; ehhez a második félévtől járulna adott ösztöndíjkeret, amit tanulmányi eredmény szerint adhatna ki az egyetem. Jó lenne normális felvételi is újra, hogy már a belépéskor szűrni lehessen. De azt is észre kell venni, hogy évről évre csökken a frissen érettségizettek száma, úgy emlékszem, 2005 óta. Egyszerűen nem lesz elég fiatal hamarosan, hogy megtöltsék az összes képzést, támogatástól és tanulmányi eredménytől függetlenül. Ez a rendszer felgyorsítja ezt a folyamatot, és valóban be fognak zárni intézmények, vagy egységek, illetve összevonásra fognak kerülni, már csak ezért is.

Smitht 2012.02.14. 14:54:14

@bohuš: "Nemdiplomáséknak meg nagyon küzdelmes az életútjuk. "

Pont azért küzdelmes, mert a diplomásék - akik szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni - elveszik előlük a helyet. Sztem rossz irány az, hogy a pék mellett a kemencéknél is diplomások dolgoznak már. Elrabolnak időt a saját életükből (ok, nem mondom, nem rossz az egyetemi élet), elrabolnak egy csomó erőforrást a szüleiktől és az államtól. Nem egy ismerősöm van, aki egyetemet végzett ugyan (bölcsészek), de olyan munkát végez, amihez egy normális világban (országban) elég egy érettségi. Egyszerűen nem találják a helyüket... persze, találnak hamar munkát, biztosítási ügynök, stb... más kérdés, hogy meddig lesznek azok, vagy mit kezdenek magukkal később, vagy egyátalán hogy használják fel az egyetemi évek alatt felszedett tudást (és mennyire térül meg a társadalom számára). Persze leírták már többen is előttem, de én is leírom, nem a bölcsészekkel van baj, hanem a számukkal.

Unionist 2012.02.14. 14:55:54

a kormány utálja az egyetemen bölcsészkart és általában a humán területet. a természettudományi karok, és általában a reál értelmiség se szereti a bölcsészeket, de kormányt még jobban utálja. rózsika nénit mindenki gyűlöli. még a katolikusok is. nagyjából ez a felállás. a ki-kit utál dologból általában az szokott kijönni, hogy kell egy közös ellenség. és nekem erős a gyanúm, hogy a felsőoktatási intézményekben a kormány lesz az.

amúgy ez a természettudományos fordulat nem lett volna hülyeség. csak ehhez mondjuk vizy eleket kellett volna odaültetni. pálinkást, vagy egy olyan kormányközeli pincsikutyát, aki úgy tud nyalni, hogy közben valami fogalma az intézményes keretekről. vagy legalább arról, hogy az optimális keretszámokat mi alapján kellene számolni.

Bogyi bácsi 2012.02.14. 15:14:56

Imádom, ha a "reál" szakosok okoskodnak. Különösen nagyszerű érv: "a bölcsész nem termel semmit" . Általános iskolai tanárnénik, tanárbácsik, akik írni és olvasni tanítottak? Semmit nem termeltek? A válságot is biztosan a sok gondolkodó bölcsész gerjesztette, akik nem a pénz és a termelés istenének áldoznak, hanem a gondolaténak, ugye? Rágjátok csak a kefét reálosok, mert ezek szerint ti nem tudjátok (honnan is tudnátok!?), hogy "bölcs belátás többet ér minden más adománynál."

Unionist 2012.02.14. 15:23:04

@Robinzon Kurzor:
pontosan. ez az egyik baj. szakjogászt, szakközgazdászt kellene képezni. szakmérnököt, szakorvost, szaktanárt. tehát a szakmunkásból nem az a lényeg, hogy "MUNKÁS" (az a jó, mert munka alapú társadalom lesz itt), hanem az, hogy "SZAKEMBER" (tudás alapú társadalom kellene). tehát a probléma, hogy tényleges szaktudás nélkül eresztik ki egyes iskolák a fiatalokat. szterotip módon ilyen a bölcsészkar.

Unionist 2012.02.14. 15:25:08

@Bogyi bácsi:
tegye már fel a kezét aki bölcsész?
tegye már fel a kezét aki tanít?
bogyi bácsi, hány bölcsészkarosból lesz tanár?

bohuš 2012.02.14. 15:33:19

@Smitht:

Ha az egészet leszállítjuk arra primitíven egyszerűsítő szintre, amin sokan kezelik, vagyis, hogy azt nézzük, hogy termel-e hasznot a társadalomnak, vagy sem, azon logika mentén a bankadminisztrátorként, de akár pékként dolgozó volt bölcsész termel jövedelmet, míg a nemdiplomás, akit kiszorított, nem. Termel hasznot, és a diploma segítette hozzá.
És a következő kérdésből, vagyis hogy de miért filozófia képzést kap egy bankos/pék, látható, hogy ez nem egy ilyen egyszerű kérdés, ráadásul nem is egyéni döntésen múlik, hanem társadalmi folyamatok (de)formálódásának eredménye. Amely folyamatokról érdemes lenne beszélni a megfelelő szinten, nem csupán fórumok kommentjeiben eszmét cserélni róla.

Unionist 2012.02.14. 15:34:48

@sztd:
de nem általában kell sok nyelvet beszélni, hanem szaknyelvet kell ismerni. (leszámítva a nyelvészt). tehát mondjuk schmitt pál hat nyelven tud segget nyalni. de ez mégis mitől érdem. valaki hat nyelven szar ember. ő azt tanulta meg spanyolul hogyan legyen samaranch bábja. szóval itt az kell, hogy valaki tudjon németül autót szerelni. mert ha így nő fel egy generáció, akkor egyrészt megtanul egy munkakultúrát, és akkor nem úgy a miniszterelnök kiutal a kicstárból bélának százcsilliót, mert ellopta a buszgyárat. ő meg cserébe csinálja a pártlapot.

Bogyi bácsi 2012.02.14. 15:36:10

@Unionist: pontosan annyiból, amennyi el tud helyezkedni. (egyébként régészként éppen most baszkodom föl a kezem; igen, én bölcsészként végeztem!)

Unionist 2012.02.14. 15:54:44

@Bogyi bácsi:
a régész egy szakma. ki kell menni a terepre, és ott egy ásatásban részt kell venni, vagy azt irányítani. tehát művészettörténésznek kell lenni, kicsit embertanásznak, és egy nagyon kicsit földtanásznak. ennyi fogalmam van a régészetről. nagyjából tudom mi az. de mostanában úgy jön ki nagyon sok bölcsész a suliból, hogy pont azt tudja, amit én is tudok. bárki, akinek van egy érettségije. aztán persze a piacon pont úgy kezelik őket. a szociológust beültetik hitelügyintézőnek.

most én nem azt mondom, hogy nem kell szociológus. hanem csak azt, hogy az menjen ki terepre és kutasson. vagy ha már idősebb, akkor ezeket a kutatásokat összegezze. ebben az országban kiképeznek egy rakást belőlük, de egyébként úgy tűnik, hogy összes szociológus annyit tud a társadalomról, mint egy átlag gimnazista. és nem értem, hogy nem sül le a pofájukról a bőr, hogy magukat tudósnak nevezik.

mutassatok már 1 magyar szociológust, aki komolyan állít valamit a magyar társadalomról. 1-et kellene mutatni, aki tetszőleges társadalmi problémára valamilyen konkrét akciótervet javasol úgy, hogy ezeket valós számításokra alapozza. tehát nem azt, amit egy hegedűs néni: minden cigány családnak adjanak egy kiskecskét.

most persze én nyilván tévedek, mert nyilván van értelmes szociológus. de hol van? mutassatok 1-et. aki kiáll, és olyat mond, amit nem tud bárki, akinek van egy érettségije.

Zb74 2012.02.14. 16:14:02

"Hoffmann maga is bölcsészkarról érkezett a kabinetbe"

Mármint Fock Jenő kabinetjébe. Életrajzában ugyanis az szerepel, hogy bölcsészkari tanulmányai végeztével a Művelődési Minisztériumban helyezkedett el. 1972-ben.

jan 2012.02.14. 16:33:52

@aristo: ez a trend, gondolom, az oktatók színvonalában is megfigyelhető, nem?

z 2012.02.14. 16:46:07

@Unionist:

Akkor én felteszem.

VI. Béla 2012.02.14. 17:02:57

"Nagy ám a csodálkozás, hogy ez a naivan (?) polgári-konzervatívnak hitt bagázs csak egy falka vidéki tapló."

A fővárosban viszont csupa magasan képzett haladár él, igaz? Az ő projektjük a négyes metró is, igaz?

Virág et. 2012.02.14. 17:12:54

@Robinzon Kurzor: Az ügyvédi munkának töredék része az ellenjegyzés. Az ellenjegyzés nem is munka, az inkább a pont az i-n, a munka vége. Olyan mintha az orvos munkáját a zárójelentés írásában határoznád meg. Egy ingatlan adásvétel, vagy egy cégalapítás nem az ellenjegyzésről szól. A szerződések nem írják le magukat, az ingatlan nem tehermentesíti magát, a földhivatal sem jön házhoz, hogy eljárjunk nála. Nyilván egy mintás kft-t egy titkárnő is meg tud írni, ahogy egy orvos asszisztense is képes lázat mérni. Az élet viszont ennél egy picit bonyolultabb és a legritkább esetben fordul elő, hogy csak egy hőemelkedésről szól az egész.

Az ügyvéd olyan mint az orvos: egész emberes munka. Aki másoddiplomákra pazarolja az idejét, az megosztja a figyelmét a tényleges munkája és a tanulás között. Ennek az árát az ügyfelek isszák meg.

Az egész kommentedből érződik, hogy nagyon kívülálló vagy és tele előítéletekkel és sztereotípiákkal. Ez nem baj, de markáns véleményformálás előtt egy picit járj utána a dolgoknak.

Orvosoknál van szakosodás, de orvos kap havi fixet - ha háziorvos, ha kórházi szakorvos. A para emellé megy. Az ügyvéd nem kap semmit, a piacból kell megélnie. A szakjogászi képzések viccesek és értelmük semmi, a tényleges szakosodást az élet alakítja ki. Biztos van olyan ügyvéd, aki annyira kétségbe esett, hogy minden elvállal. A többség tudja, hogy mit nem érdemes elvállalnia. Sokan nem büntetőznek egyáltalán például. A családjogot is sokan kerülik.

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2012.02.14. 17:14:34

@jan: Hogyne. Rendkívül demokratikus a dolog, miképpen bárki lehet egyetemista, úgy bárki lehet oktató is.:)

bz249 2012.02.14. 17:19:18

@aristo: azert durva. A regi okos emberek olyan tiz-tizenot evente allamcsodbe vezettek az orszagot. Akkor mostantol ez az esemeny olyan ket-harom evente varhato?

Oxenstierna 2012.02.14. 17:53:51

Speciel én úgy lettem bölcsész h pályaválasztáskor elémbasztak egy listát h mi nem lehetek. Színtévesztő vagyok.:

www.szintevesztes.com/main.php?lang=HU&page=hir

Érdekes lista.

Inigo 2012.02.14. 20:09:30

Bölcsészekre már csak azért is szükség van, hogy valaki felhívja rá a figyelmet, hogy az ógörög a klasszika-filológia része, nem egy külön szak. Klasszika-filológia=latin+görög, ezt azért illene tudni.

Smitht 2012.02.14. 20:20:43

@bohuš:
Igen, én is a primitívek azon táborát gyarapítom, akik azt gondolják, hogy az ügyintézőknek, biztosítási ügynököknek, kemencéseknek, teljesen feleslegesen finanszírozza (finanszírozta?) az állam (és a szülők) 5-6-7-8 évig az egyetemi tanulmányait. Ha nem lenne túlképzés egyes szakokon, akkor nem állna elő az a helyzet amit írsz: nem versengenének olyan munkákért diplomások, amit egy érettségizett is elvégezhet. Esetleg egyes szakok-szakmák presztízse (fizetése) is megnőne (kisebb kínálat, jobb színvonal). További előnye, hogy hamarabb lép a munkaerőpiacra a felsőoktatásból így kimaradt ember, és az állam se költ rá csillió pénzt. (Igen így a munkanélküliség is nagyobb lehet, de ezt - remélem Te is így gondolod - nem úgy kell kezelni, hogy elrejtjük az egyetemekre őket)

@Bogyi bácsi:
"Imádom, ha a "reál" szakosok okoskodnak. Különösen nagyszerű érv: "a bölcsész nem termel semmit" . Általános iskolai tanárnénik, tanárbácsik, akik írni és olvasni tanítottak? Semmit nem termeltek?"

De, ők termelnek, nem is róluk van szó. Azokról van szó, akik teljesen elhagyták a pályát és nem a "szintüknek" megfelelő munkát végeznek. Ők is "termelnek". Nem is ez a probléma, hanem az, hogy az állam finanszírozta 5-6-7-8 évig a tanulmányait és utána elment recepciósnak... (rendben, itt nem tekintem felesleges ráfordításnak, ha éppen újságírónak, vagy google menedzsernek megy el)

Egyébként adná az ég, ha a "tanárnéniként, tanárbácsiként" végzett emberek 90%-a tudna "tanárnéniként, tanárbácsiként" dolgozni...

JohnnyLillibrogida 2012.02.14. 20:22:35

a felsőoktatási keretszámok átpozicionálása szükséges

a bevezetés rövid határideje nem elegáns
sőt fairebb lett volna csúsztatva bevezetni
de legalább lehet hogy lesz belőle valami

én egy kis rugalmasságot építenék bele

fontos lenne, hogy a keretszámok évente változzanak de mondjuk arányosan 20% belül

például minden tizedik piaci, önfinanszírozos hely mögött lehet egy-egy állami
amit teljesítmény alapján lehetne megszerezni
ez ösztönző lenne és meglenne mindenkinek az esélye minden szakon

Nuuk 2012.02.15. 08:46:59

@VI. Béla: Látod, nem is kellett túl sokáig várni az első vidék vs. főváros beírásra.

Robinzon Kurzor 2012.02.15. 09:50:14

@Unionist:

Ezt is inkább úgy árnyalnám, hogy legyen rálátása, ismerete, tapasztalata más területekről is.

Mit is jelent eredetileg az egyetem?

Robinzon Kurzor 2012.02.15. 09:51:48

@VI. Béla:

Nem megsértődni, pont sztereotípiákról beszéltem.

Robinzon Kurzor 2012.02.15. 10:00:10

@Virág et.:

A "szerződések nem írják le magukat"?
Cégalapításnál sablonok vannak, szerintem az esetek kb. 99%-ban azt használják, az ügyvéd lényegében csak azonosítást végez.

"Eljárni a földhivatalnál"?
Az elintézzük.hu és társai kilóra árulják.

Az meg, hogy azért van szakorvos, mert ő havi fix bért kap (az ügyvéd meg nem) ...

Annyit állítottam eddig is, és ezt fenntartom: a jogászi diploma (és doktori!) önmagában nem értékteremtő tudás, csak egy speciális szintaxis ismerete.
Ha nem kapcsolódik hozzá vagy egy adott terület mély ismerete és/vagy egy másik szakma legalább olyan tudása, ami a határterületen (adózás, informatika stb.) ad jelentős hozzáadott értéket, akkor ez szart sem ér.

Ugyanez vonatkozik szerintem a bölcsész vagy az informatikus diplomára is egyébként.

Unionist 2012.02.15. 10:49:27

@Robinzon Kurzor:
a felsőoktatásban mindenkinek ki kellene járnia egy főiskolát. a college feladata az, hogy közvetlen piaci haszonszerzésre alkalmas szakmát biztosítson. ágazati szakkollégiumok kellenek. ezek után az egyetem képezzen tudósokat.

a bölcsészkarral az a probléma, hogy ott valójában közoktatás, és nem szakképzés folyik. rózsika néni a felsőoktatásban is nevelni akar. azt mondja, hogy a főiskolásuk ne a saját hányásukban fetrengjenek, hanem olvassák például toldit. és azt könnyes szemmel előadja, mint egy tehetségtelen színésznő.

valójában a kamaszkor legelejétől szakképzést kellene előtérbe helyezni. nem 18 éves kortól, hanem 13 éves kortól. fel kellene adni az általános közoktatást. minden tanulócsoportban legalább egy közismereti tárgyat kellene emelt szinten tanítani, és valamely ágazat logikáját elsajátítani, illetve a gyakorlatban kipróbálni. elméleti és gyakorlati szakismeretekre szert tenni. szerintem erről kellene szólni a kamaszkornak. ehhez egy átjárható szakkollégiumi rendszer kellene. lehetnek humán kollégiumok is persze. tehát szó nincs arról, hogy most mindenkibe a matekot kell beleverni. pont arra volna szükség, hogy ha valaki abból nem olyan jó, akkor a gimibe ne erőltessük. elemi matematikai ismeretei persze legyenek. de az általános iskola. most persze lehet, hogy a humán koliban is fog valamilyen alkalmazott matematikai módszert tanulni mondjuk a véleménykutatáshoz. de ezt csak felszínesen kell ismernie. nem kell tanulnia tételbizonyítást, mert nem reálműveltségre pallérozza az agyát. szóval ha a gimi helyett szakképeznénk, akkor az átlag 21 évesnek lenne szakmája. így jönne ki egy generáció.

az egyetemeknek meg tudóst kell képezni. de a tudósnak is legyen tanult szakmája. nem feltétlen szobafestő. hanem mondjuk legyen biztosítási matematikus. vagy közvéleménykutató. de az nem egyetem, hanem főiskola. az egyetemnek a tudományról kell szólnia. lehet irodalom, vagy történettudomány. de ezekből nyilván nem kell túl sok. viszont egy irodalomtudósnak is legyen szakmája. mondjuk szakújságíró. mert van valami hobbija. szeret színházba járni, és képzett színikritikus. vagy szeret főzni és képzett gasztronómus. és mellette irodalomtörténész. de még egyszer. ilyenből nem kell sok.

és akkor ez ugye ehelyett a bölcsészkaron az volt a non plus ultra, hogy valaki magyar-szakos. foglalkozása: magyar. könnyes szemmel elő tudja adni a toldit. brávó. most meg ugye az megy, hogy tanulj nyelveket. oké. de szaknyelvet tanulj. erre mondom, hogy schmitt pál hat nyelven tud segget nyalni. ne ő legyen már a példa. arra volna szükség, hogy valaki tudjon németül autót szerelni. franciául, olaszul divatot tervezni. de az is jó ha egy koreográfus tud oroszul táncolni. és akkor ebből talán majd lesz magyar iskola.

sztd 2012.02.15. 11:30:30

@Unionist: Ez azért nem egészen így van. Azt nem vitatom, hogy a szakmabelinek a szaknyelvet kell ismernie, de a gazdasági életben a tevékenységek jelentős részéhez nem ez a fajta szaknyelv és szaktudás kell, és abba már szinte bárki beletanulhat viszonylag rövid idő alatt, ha kellően művelt.

Ha pl. valaki szabványt fordít, akkor nem kell a mélységeiben átéreznie a dolgot (nem kell tudnia a szabvány alapján kiszámolni az adott paramétereket), elég, ha tudja, hogy miről van szó, és ezen belül mit mondanak. (Az más kérdés, hogy a bölcsészek mennyire műveltek, mert én úgy vettem észre, hogy komoly és alapvető hiányosságaik vannak.)

Unionist 2012.02.15. 12:01:23

@sztd:
ne viccelj már. egy nemzetközi szabványt nem kell lefordítani. mert az egy szabványos szaknyelven van megírva. azt NEM angolul írják. hanem rendszerint az angolból faragott szakmai nyelvezettel. ha valakinek egy szabványt le kell fordítani, akkor nem érti a szakmáját.

ez olyan, mint amikor egyes programozók panaszkodnak, hogy a manual miért van angolul. nem angolul van az, hanem a számítástechnika nyelvén. ezért van az, hogy a hardcore programozók képesek elolvasni bármilyen szakszöveget, de azt nem tudják mondani, hogy kérek egy vekni kenyeret. "a loaf of bread please. de igazából erre nincs is szüksége. legfeljebb akkor ha londonban akar dolgozni. iratkozzon be egy nyelviskolába és ott a hétköznapi angol alapjait majd elsajátítja. de az nem közérdek, hogy londonban dolgozzon. csak az, hogy legyen egy szakmája. és a szaknyelvet beszélje.

itt egész egyszerűen a kormányzat és a bölcsészek egy jelentős része is fordítva ül a lovon. ha valaki idegenvezető, akkor is igazából művészettörténésznek is kell lennie. és az ahhoz kapcsoló szaknyelvet kell ismernie. meg persze az iskolában be kellene gyakorolnia, hogy beszél a városi kirakatbuszozást, a múzeumi tárlatvezetést, stb. és akkor úgy lép ki az iskolából, hogy egy képzett idegenvezető.

most az van, hogy elvégezte a bölcsészkart. és utána szeretne idegenvezetőként elhelyezkedni. de ha ez nem megy, akkor recepciós lesz, vagy pizzafutár. szerintem meg az kellene, hogy a humán kollégiumban sajátítsa el szálloda, és vendéglátóipart. de mellette tanulhat magas szinten irodalmat, vagy történelmet, filozófiát, vagy akármilyen humán tárgyat. akkor lesz egy végtelen művelt recepciós. akkor lesz "európai", és nem "ázsiai" aki csak ahhoz ért, hogy cipelje a bőröndöt. akkor lesz "civilizált" és nem "civilizálatlan".

ezt az egész "civilization" dolgot tömegesen európa művelte elsőként. a felvilágosodás és reformáció tette tömegessé, illetve a reneszánsz. aztán ezt előbb amerika értette meg, most pedig ázsia.

vitaygeorgina 2012.02.15. 12:21:42

Előttem már sokan elmondták az érveket és ellenérveket, így én csak egy nyelvtannácis dologban szólnék hozzá a cikkhez:
miféle elmebeteg elgondolás alapján képezte a szerző azt a szót, hogy "büszkülünk"? Fájt volna, ha azt írja, hogy büszkélkedünk?

sztd 2012.02.15. 15:04:39

@Unionist:
"ne viccelj már. egy nemzetközi szabványt nem kell lefordítani. mert az egy szabványos szaknyelven van megírva"

Nem akarom hosszan magyarázni, mert lehet, hogy szakmafüggő, de a mi szakmánkban ez egyáltalán nem így van. Nálunk a szakmához alapvetően a németek értenek, a német nyelv ismerete fontosabb, a szabványok viszont angol nyelvűek, és elég sokan nem értik. Persze vannak segédletek, azon kívül egy képlet többnyire érthető nyelvismeret nélkül is, de bizonyos előírásokhoz nyelvismeret kell, ami nincs meg.
(A német nyelv ismerete alatt persze itt is lehet érteni német nyelvből forgatott szaknyelvet. ;) )

Egy idegenvezetőnek nem kell művészettörténésznek lennie, hanem idegenvezetőnek. Ő nem kutatja a témát, hanem a lebutított változatot elmondja... Általában lehet, hogy igen, de egyes konkrét esetben pedig nem kell többet tudnia, mint egy művelt középiskolásnak.

A "végtelen műveltségű" jelzőt pedig nem szokás nyugat-európaiakra (még kevésbé amerikaiakra) használni. Esetleg egy japánra igen. Ahogy a nép művelését is Japánban előbb művelték, és mind a mai napig magasabb szinten művelik. Európában a "képességfejlesztés" néven futó szabadidőtöltés a divat mostanában, a műveltségük pedig ritkán terjed túl az országhatáron (tisztelet a kevés kivételnek).

Unionist 2012.02.15. 16:03:24

@sztd:
valójában egy "nyelvezetet" kell érteni. minden szakmának meg van a maga logikája. ezek valójában egyszerű elvek, absztrakt mintázatok, amik ismétlődnek az ágazatban. ami mentén az ipar csűri-csavarja a világot. ennek semmi köze a hétköznapi beszélt nyelvhez.

a végtelen művelt recepciós számomra nem azt jelenti, hogy mindenhez ért egy kicsit, hanem azt, hogy a recepcióhoz ért nagyon. ekkor szokott visítani a bölcsészkar: "szakbarbár". erre hoztam példának, hogy egyszer látnék már egy olyan szociológust, aki a társadalom működéséből többet megértett, mint egy átlag gimnazista. hol van 1 ilyen szociológus? hol van 1 ilyen társadalomtudós? a szociológusok gyűlölt kifejezése a "társadalom-mérnökösködés". az a szociológia maga. a társadalom pontosan azt várja el a szociológustól, hogy megmondja: hogyan kell viselkedni. a szociológust azért tartja.

számomra a kedvenc mainsteam idióta törökgábor. aki szerinte a politikai elemzésnek a lényege, hogy az elemző nem mond véleményt. akkor mégis mit mond? az újságírónak kell objektívnek lenni. az elemzőnek szubjektívnek. és nem fordítva. lehet, hogy én hülye vagyok, és nem értem ezt, de lehet, hogy ők a hülyék, és nem értik a médiaipar legalapvetőbb dolgait.

kuminferi a magyar média-kommunikációs szuper nagyájúja szerint egy szóvivő feladata NEM a szakpolitikai tájékoztatás. akkor mégis mi? az, hogy össze-vissza beszéljenek és mesedélutánt tartsanak? ezt a vonal alattiak gondolják. a mese szakos bölcsészek.

a népet nem a gyorsnaszád érdekli és a nyilvánvaló hazugságok, hanem az hogyan változnak az adószabályok, a nyugdíjszámítás, stb. szakpolitikai tájékoztatásra vár. de hát az úgy nem jó. mert kuminferi nem ért semmihez. tehát akkor bele kell még szőni valamit. kumin szerint a politikai kommunikáció: dezinformálás. van ilyen, de nem az a jó, hanem az a rossz. dezinformálni az ellenséget kell a háborúban. kuminferi szerint a népet. ezek az emberek a saját szakmájuk alapjait nem értik.

persze túl sok értelme nincs erről vitázni. főleg nem itt a mandineren.

Célkereszt 2012.02.16. 07:33:54

Voltak már kísérletek az abszolút hasznosságot szem előtt tartott rendszerekkel. Valahogy az emberek jobban érezték magukat a "kelekótya" figurák társaságában, mint a mindent szabályozó államban. Spártában sem képeztek filozófusokat, és mire mentek vele?
Én mindig felteszem a kérdést. A művészetek nélkül lehet élni? Lehet, de nem érdemes.
Általában minden, a nagy többség által feleslegesnek tartott tudományra igaz. Ugyanezt hány mérnök válaszolhatna így saját tudományával kapcsolatban.
Jelzem, én műszaki értelmiségi vagyok.

betyár (törölt) 2012.02.16. 10:57:17

nem lehet elég bölcsészt képezni:)

kornél 2012.02.16. 12:54:27

@betyár:

Hogy lehet ilyen hülyeséget írni?!

SvenH. (törölt) 2012.02.17. 00:06:49

ez a cikk egy hatalmas szellemi maszturbacio volt az akasztosos fajtabol !!!

SvenH. (törölt) 2012.02.17. 00:09:48

@Bogyi bácsi: "Általános iskolai tanárnénik, tanárbácsik, akik írni és olvasni tanítottak?"

az nem bolcsesz, nem is a bolcseszekkel jar egy iskolaba, mivel o nem egy szimpla kis tanar hanem TANITO!!!
vagy teged 12 evesen tanitottak olvasni ?