Kommentszűrés
’12 jan
29
08:01

Martin György 80

Írta: dobray

  A táncházmozgalomnak (az élő hagyomány megtestesítőjének) több oka is van az ünneplésre: egyrészt idén lesz ötven éves, másrészt tavaly felkerült az UNESCO világörökségi listájára, harmadrészt pedig idén lenne nyolcvan éves Martin György, a híres gyűjtő, kutató és folklorista. Emlékének tiszteletére január 30-án gálaműsort ad a Nemzeti Táncszínházban a Duna Művészegyüttes, a Honvéd Táncszínház és a Magyar Állami Népi Együttes.

  A Magyar Életrajzi Lexikon szerint Martin György 1932. február 5-én született Budapesten. 1951-től 1955-ig hivatásos táncos volt, ezalatt magyart tanult az ELTE-n, majd néprajz-muzeológusi diplomát szerzett Ortutay Gyula és Tálasi István tanítványaként. 1953-65 között a Népművelési Intézetben dolgozott néptánckutatóként, 1965-től az MTA Népzenekutató Csoportjának tudományos munkatársa, majd csoportvezetője, 1974-től haláláig az MTA Zenetudományi Intézet tudományos osztályvezetője. 1951-től végzett rendszeres gyűjtőmunkát a néptánc és népzene területén, az egész Kárpát-medencében. Nem csak a magyar, hanem a többi nép táncait is kutatta, összebarátkozott más népek kutatóival és összehasonlító tánckutatással is foglalkozott, emellett népdal- és népzenegyűjtőként is jeleskedett. 1983. október 31-én hunyt el (úgyhogy jövőre lehet szervezni egy újabb gálát halálának harmincadik évfordulójára). Egyelőre nem emlékezik meg róla Wikipédia-szócikk.

  Hatalmas életművéből talán kiemelhetjük a magyar tánchagyományokat összefoglaló kötetét, A magyar nép táncait (1974), és a Lelkes Lajos által szerkesztett Magyar néptánchagyományok 1980-ban megjelent összefoglaló-áttekintő kötetébe írt tanulmányait. Felbecsülhetetlen értékű Martin Györgynek a néptáncok, népzenék és népdalok gyűjtésével végzett munkája. Persze ugyancsak hasonló tiszteletet érdemelnek e téren pályatársai, Kallós Zoltán, Pesovár Ernő és mások. 

  Az amatőr tánccsoportok szervezeti összefogását és érdekképviseletét felvállaló szövetség is Martin György nevével alakult meg 1993-ban. Végezetül hadd ajánljam Martin Györgynek a táncházmozgalom egyik első favoritjáról, Szék felfedezéséről és tánchagyományairól írt tanulmányát.

Címkék: népművészet évforduló néptánc táncház népdal martin györgy

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr763743359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kárpáthy Zoltán 2012.01.29. 20:12:58

Isten áldja Tinkát és mindenkit aki a magyar népi kultúra megmenekítésében majd a táncházmozgalom megteremtésében segédkezett! Érdekes adalék, hogy Éri Péter, a Muzsikás zenésze az ő nevelt fia, egyben Mátyás István "Mundruc" legendás magyarvistai táncos tanítványa is (volt). Éri Péter édesanyja pedig Borbély Jolán, szintén népzenekutató.

Kovács László47 2012.01.30. 08:19:36

Szerény megjegyzés a szép cikkhez: a táncházmozgalom ugyan csak 40 éves szülinapját ünnepli, - de az is szép szám... eljön még az 50-ik is :-)

Zb74 2012.01.30. 18:11:04

"Egyelőre nem emlékezik meg róla Wikipédia-szócikk."

Akkor adott a feladat :)

ecpec831 2019.03.21. 01:40:10

"1974-től haláláig az MTA Zenetudományi Intézet tudományos osztályvezetője."

Itt valami nagyon nincs rendben:

"Egykori munkahelyét(MTA) új szellemben átszervezték, s ekkor neki csak fél állást engedélyeztek.
Ami természetesen a nyomorúságot jelentette.
Akkor lehetőség nyílt volna arra, hogy a Néprajzi Múzeumhoz átkerüljön teljes fizetéssel.
De ott kellett volna hagynia gondozás nélkül a féltett kincset, a magyar néptánc anyagát.
Martin nem fogadta el a rendes megélhetést, és maradt anyaga mellett.
Mindaddig, amíg az az átszervezés olyan formát nem öltött, hogy Martinnak fél óra alatt kellett elhagynia az épületet, és a kapuban megmotozták.
Milyen jellemző: sohasem beszélt erről.
Halála előtt néhány nappal, amikor több órás beszélgetésben megáradt benne az emlék és a mondanivaló, akkor hallottam tőle elszörnyedve a történetet. "
vargyaslajos.hu/docs/1984/11_3_Bucsu_Martin_Gyorgytol_1984_ok.pdf