Kommentszűrés
’11 nov
28
14:01

Kerouac Szentlélek-diktálta tekercse

Írta: dobray

  „Így hát Amerikában, midőn alkonyatkor az omladozó, régi mólóról figyelem a végtelennek tűnő égboltot New Jersey felett, a magamba szívom a föld illatát, a földét, mely egy darabban terpeszkedik innen a Nyugati Partig, behálózva utakkal, azokon pedig emberekkel, akik a végtelen és mérhetetlen földről álmodoznak, s Iowában – tudom – sírnak már a gyerekek, mert ott senki sem törődik velük – ma éjjel kihunynak a csillagok, hát nem tudod, mily kétbalkezes mackó az Isten, bizonyára lehanyatlik már az esthajnalcsillag is, halvány, szikrázó fényét hullatja a prérire, a mindez nem sokkal a teljes és tökéletes éjszaka beállta előtt, amely áldást hoz a földre, sötét fátylába burkolja a folyókat, betakarja a hegycsúcsokat, bebugyolálja az utolsó partot is, és senki, de senki nem tudja, hogy mind magányosabb, öregebb, nyomorultabb lesz – ilyenkor – Dean Moriartyra gondolok, sőt még az öreg Dean Moriarty is eszembe jut, az atya, akit nem találtunk meg soha – ilyenkor Dean Moriartyra gondolok.”

  Sok évvel ezelőtt fejeztünk be ezzel a regényrészlettel egy hajnalba nyúló, pincében töltött éjszakát, amikor egy rozzant kanapé körül borral, sörrel, rövidekkel és vécé gyanánt egy vödörrel felszerelkezve „szerzői estet” rendeztünk. Mindenki hozott saját és kedvenc szövegeket, hozzájuk válogatott zenéket, és mindezt ivászat közben egy 90 perces kazettára rögzítettük, melynek személyre szóló másolatát azóta is ereklyeként őrizzük mindannyian. Másnak a lázas ötvenes éveket jelenti Jack Kerouac Útonja, nekünk a 2000-es éveket, amikor találkoztunk vele és rácsodálkoztunk és elkapott minket a lendülete, suhanása – és amit azóta is csodálunk, hiába tudjuk, amit megénekelt leáldozó éveiben a sokszor átalakult P.Mobil és Rudán Joe, hogy „a 66-os út nem vezet sehova”.

  A legtöbben az egyébiránt Shakespeare-hez szokott Bartos Tibor fordításában ismerik a művet, aki egy kicsit túlstilizálta azt, nekem viszont a Déry György-fordította, 1970-es Kriterion-kiadás díszeleg a polcomon. Díszeleg... a cellux tartja össze a borítóját. Most azonban az Európa kiadta az Úton eredeti változatát, amelyet anno, 1951-ben elkaszált a cenzúra és a perektől való félelem. A művet igyekeztek a leginkább tekercsre, szövegfolyamra emlékeztető formában kiadni, így rendszámtáblaszerű, dombornyomott borítója lett, és az oldalszámok csak a belső margón jelennek meg. Az új Úton-kiadást pénteken mutatták be a Nyugati téri Alexandrában, M. Nagy Miklós fordító és Hobo részvételével.

  Azon gondolkodtam, amikor oda tartottam, hogy akkor dobjam-e ki az Úton-kötetemet, mert szart se ér az egész. Az Alexandra tetejében lezajlott beszélgetés eleinte nem segített, az ugyanis a demitizálás jegyében folyt. Az Alan Ginsberg által terjesztett legenda ugyanis úgy szólt, hogy Kerouac három hét alatt, végig benzedrin hatása alatt írta meg az Útont, egy tekercsre, spontán, központozás nélkül, tök extázisban. Csak aztán ettől megijedt a kiadó, és jól megszerkesztették, hogy az 1951-ben írt mű végül 1956-ban lásson napvilágot.

  Lószart, mama, mondhatnánk Ginsbergnek: mint az alapos demitizálás során megtudtuk, a három hét alatt Kerouac saját bevallása szerint csak kávéval tömte magát, a műben központozás is volt, még ha nem is annyi, mint amennyit utána beletettek, ráadásul – éljen a spontaneitás – már meglévő jegyzetek alapján szerkesztette össze és írta tovább a művet az ihletett író. Úgy szerkesztette, hogy minél spontánabb legyen. Ezt fejtsék meg az esztéták! Emellett nem tekercsre készült a könyv, mivel azt nehéz lett volna befűzni az írógépbe, hanem (bár ezt eddig is tudtuk) utólag ragasztotta össze Kerouac a lapokat. A szöveg megszerkesztéséről sokáig alkudozott a kiadóval – pontosabban eredetileg nem akart alkudozni, mivel a szöveget állítása szerint a Szentlélek diktálta – és ugye, kinek van mersze cenzúrázni egy Bibliát? Aztán az évek múltán beérett a korhangulat, szegény Kerouac tűkön ült, hogy mosmá' aztán ki kéne adni a sugalmazott alkotást, különben elszáll felette az idő, így 1956-ban végül a szabadság hazájában született, spontán szabadságról és a szabad létezés eksztatikus öröméről szóló mű akármilyen szerkesztői megváltoztatásába belement Kerouac, azon az alapon, hogy csináljatok vele amit akartok, csak adjátok mán ki! Nesze neked, Szentlélek.

  Ginsberg azóta azt mondogatta, hogy majd egyszer megjelenik az eredeti mű is, de csak ha majd mindenki meghalt. Ezek szerint legkésőbb 2007-re minden szereplő az út végére ért és szemtől szemben találkozott a sugalmazó Szentlélekkel, mivel ekkor jelent meg az Egyesült Államokban az ős-Úton, egyenesen a New Yorkban őrzött tekercsről (néha kiállítják, drága darab).

  A magyar fordítás nehézségekkel küzdött, vissza kellett adni a spontaneitást, a lüktetést, viszont mégsem lehet az ötvenes évek amerikai szlengjét a 2010-es évek magyar szlengjével visszaadni – csakhogy az ötvenes évek magyar szlengjével sem igazán. Nem is beszélve arról, hogy mifelénk nem volt dobozos sör (Bartosnál konzervdoboz), meg hamburger (Bartos ráadásul büszke volt rá, hogy a szendvics szót sosem írta le, helyette valami olyan förmedvényt talált ki, amit meg sem jegyeztem). Emellett a szövegben jelentős szerepet játszanak az olyan szavak, mint a dig, a beat, az it, stb., amelyeket nem lehet mindig ugyanúgy fordítani, pedig jó lenne. Hobo mindenesetre megdicsérte a fordítót, hogy alt-szaxofonosnak magyarította a homoszexuális Ginsberget (mivelhogy most az eredeti nevekkel tűnnek fel a szereplők, így pl. Dean Moriartyból Neal Cassady lesz), mire kiderült, hogy ez speciel nem az ő leleménye, hanem Kerouac-é.

  Meg amúgy is, a magyar szöveg visszavág, csak egyszer próbáljon meg egy amcsi magyar szakos irodalmár lefordítani valamit angolra magyarról, például a Kő hull apadó kútba-t. Az egész Úton kapcsán felmerülhet az a dilemma is, hogy ha a Szentlélek diktálta (nem pedig sugallta, mint a Bibliát), mint Allah a Koránt, akkor egyáltalán le szabad-e fordítani más nyelvekre a szent angolról? Nem lehet, hogy a sok nehézség a Lélek figyelmeztetése?  

  Hogy az új fordítás hogy végződik, azt nem másolom ide, olvassa el mindenki, akit érdekel. Annyit elárulunk még, hogy Hobo Bob Dylan-esttel készül, így az Úton olvasása közben is Dylant fog háttérzenének hallgatni (én inkább mondjuk Tom Waitset és Nuggets-válogatásokat).

  Ja, még valami. Kerouac ki nem álhatta, ha a Beat Királyának nevezték, számára más volt a beatnemzedék. Utálta a hippiket, és támogatta a vietnami háborút. Ez a beatnemzedék nem az a beatnemzedék. Persze 2011-ben ez már annyira nem fontos. A legtöbben valószínűleg úgyis a rövidebb utat választják majd, ami egyenletesebb, és nem kanyarog annyit, nyugisabb és rövidebb jó 30 százalékkal. Az Európa most ki fogja adni a Bartos-féle, kanonizálódott változatot is. Hogy rácsesztünk, hogy a kánon a cenzúrázott Szentlélek lett! A hosszabbik út, a Szentlélek cenzúrázatlan diktálmánya megmarad csemegének.

Címkék: kultúra regény irodalom úton kerouac beatnemzedék

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr293412307

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2011.11.28. 14:14:32

Abban az életkorban olvastam az Útont, amikor arra elvileg a legfogékonyabb az ember - de akkor sem estem hasra tőle. Kerouactól a Big Sur jobb volt, de az egész beatműfaj lényegét le lehet tudni az Üvöltés egyszeri elolvasásával :D Meg egy kis Jim Morrison-költészettel.

sztrelnyikov 2011.11.28. 14:17:05

Melyikőtök is fikázta (jogosan!) váccpáört a szabad bölcsész diplomával????

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2011.11.28. 14:28:06

@sztrelnyikov: nem voltam szabad bölcsész, töri-kom voltam. :D

Bell & Sebastian 2011.11.28. 14:35:39

Há...meg mennyi mennyi levitézlett hobó van itten, tán még almabort is vettek a Közértben. :)

Bell & Sebastian 2011.11.28. 14:43:16

Szent Szimatszatyort, a hamis prófétát imádtad-é Testvérem? Mert ha igen, hasonlatos vagy ama eltévedt bárányhoz, akit még népes processzió sem tudott visszavontatni a családi tűzhely melegéhez.
Fellázadtál-é -Lucziferihez hasonlóan- az isteni rend ellen?

Na látod, penitenciaként végezz el három ördögűzést és ne érintkezz tisztátalanságokkal. Vagy legalább használd a szalvétát.

a sötétség seregeinek vezénylő tábornoka 2011.11.28. 14:57:54

Sajnos Bartos Tibor fordította A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészetét is, és szar modoros lett az eredeti angolhoz képest. Pedig zseniális könyv! Az Útont elkezdtem, és mondhatom, nehezen viseltem, de most már tuti beszerzek egy angol eredeti változatot.

Bell & Sebastian 2011.11.28. 15:11:11

@a sötétség seregeinek vezénylő tábornoka: No de Tábornok Úr! Minden Pokol Angyala motorral szelte át álmai Ámerikáját. Ne is tagadja, a H&D -hez kell Buddha nyugalma, mert gyarló az ember, a káromló-készlete meg véges.

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.11.28. 16:20:21

ez a dobay vagy ki, minek ír ennyit?

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.11.28. 16:26:04

dobay! döntse már el, hogy mi a frankó, a jézuskrisztus, vagy a műkatkó pinablog, amit huncut tekintetű jezsuitaszoknya alá gondolók írnak, vagy ez a pokollény keroák? ha tisztázta, akkor jelentkezzen, így csak a lelkeket szennyezi. értem én hogy maga mostan tisztázza magában, hogy mi van, csapódik magában a lélek jobbra-balra, mint sliccen át a mutibácsi fasza, de eközben spórát szórni nem egészséges. tisztuljon le előbb, aztán írjon. az eredménytől függően, vagy ide, vany a vincékhez.

Almaleves · http://almaleves.blog.hu 2011.11.28. 17:44:15

@málnási:
Maga nem is sejti, kitört rajta a kapuzárási pánik, szenvelgős nosztalgiahullám söpör végig mindazon az eszméken, amiket valamikor igaznak gondolt.
Most hogy ezt kiadta magából, keres egy kancát, akinek szóban is kötelezővé teszi a hallgatást! Utána gondolom sejti mi következik...

neccharisnyás útonálló (törölt) 2011.11.28. 17:59:28

Ajj, de irigyellek azért az alexandrás-Hobós megmozdulásért.
Kerouac Útonja bohó kamaszkoromban talált rám. Egy csapásra beleszerettem. Érdekes volt felnőtt fejjel újraolvasni -akkor már eredeti nyelven, persze nem az ős verziót- mert teljesen megváltozott a mondanivalója. És egyáltalán nem csodálkozom Kerouac beat "ellenszenvén".
Rudán nevének Kerouac-kal egy cikkben említéséért pedig örök hála. Akárhányszor meglátom az öreget, mindig felcsattan bennem egy kedves, becéző hang: "a vén hippi".

Bell & Sebastian 2011.11.28. 18:32:31

@Almaleves: ... elkezdi tépkedni a szitakötők szárnyait?

Almaleves · http://almaleves.blog.hu 2011.11.28. 18:40:02

@Bell & Sebastian:
majdnem.
először a padlóra köp, majd felnyalja.
Utána megesketi a pillangót, hogy nem árulja el senkinek, hogy ő volt.

Bell & Sebastian 2011.11.28. 18:51:47

@Almaleves: Nyaljon inkább tűsarkút, az egy elfogadott perverzió. Hmm..., ezt a köpésest tyúxarral ismerem. Végül is, hol találni manapság kotlóst, pedig az valódi ínyencfalat, összefut a nyál a számban.

Almaleves · http://almaleves.blog.hu 2011.11.28. 19:14:12

@Bell & Sebastian: á, ez a főnöke perverziója igazából, de nem tehet mást el kell viselnie.
Az egyszer aszonta, hogy nyilvánosan nem, erre ő berágott és pillangók előtt szemérmetlenkedik.
A tyúkszart is feleszik? Mik vannak!
Merengenem kell egy kicsit az életem értelmén...

jan 2011.11.28. 19:28:51

@dobray: OMG, mármint történelem-kommunikáció szakos? Kőkemény párosítás, főleg a második fele...

Bell & Sebastian 2011.11.28. 19:34:52

@Almaleves: Ne arra gondoljon, hogy mennyire visszataszító cselekedet a tyúkszar elfogyasztása, inkább arra, hogy alaposan megedződik tőle az immunrendszer.
Azért túlzásba nem szabad vinni, idejében abba kell hagyni, nehogy rögzüljön és rossz szokássá váljon, mert például madárköhögés ellen se adnak be két litert a spricniből, inkább csak egy olyan kisebb spriccentésnyit, az is elég, majdnem mindenkinek.

Ha nem is sikerül teljesen kitörölni a memóriából az élményt, mert élmény volt, fiatalok voltunk és akkor még naponta vertünk sátrat a takaróból, legalább nem kell mindig fölemlegetni, az asztalnál meg plánevégképp, hogy lám a lámahús se rossz kirántva, de amikor a porból felszedett csirkekakát ettük én és a haverek, az Amerika vót, maga!

Ezek után rá is térnék a füles bádogvödörre, mint hangulatfestő elemre. Most reklám következik, majd a második részben lesz csak erről szó, ezért ne menjenek sehová. Csak várják. (x)

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2011.11.28. 20:01:26

@málnási: dobRay. @Almaleves: nem csapódik semmi, és kapuzárási pánik sincs. Mélyedjenek el egy kis művészetelméletben. Vagy az élet sötét oldaláról nem lehet írni, mer' az bűnös dolog? Egyébként Kerouac katkó volt (elméletileg). Nem szemérmetlenkedek pillangók előtt, eddig is írtam ilyesmikről. Másrészt sosem titkoltam, hogy milyen a zenei ízlésem, hogy milyen koncertekre és milyen kocsmákba járok, és nem látom, hogy ez ellentétes volna vallási nézeteimmel. Önök söröztek már pappal? Én igen.
@jan: evvan, és megélek belőle. Én hiszek a bölcsészetben! :D

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2011.11.28. 20:02:54

@Almaleves: egyébként Keruákkék eszméit sosem gondoltam igaznak, mindig is reakcionárius katkó voltam. A nosztalgiahullám oka meg az adott kötet megjelenése, tehát elég konkrét oka van.

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2011.11.28. 21:03:37

An intellectual is a man who says a simple thing in a difficult way; an artist is a man who says a difficult thing in a simple way.
/C.B./

jan 2011.11.28. 21:04:41

@dobray: ízi, én is bölcsész volnék (részben). Közgázon végeztem, de bölcsészkarra is jártam, ismerem a lövészárok mindkét oldalát;)

tewton 2011.11.28. 22:26:50

1. ergenel a pont. keruak utonja egy alsokozepkategorias szar, feszengo, humor- es jatekossagtalan szar. bezzeg a pisztrangfogas, bezzeg tom robbins, bezzeg, bezzeg.
2. real konzervativ katolik oreganyam szerint isten nevet hiaba ne. megha egy hulyet idezunk, akkor is inkabb ne.
3. "I merely say that all reading for pleasure
is escape, whether it be Greek, mathematics, astronomy, Benedetto Croce, or The Diary of the Forgotten Man. To say otherwise is to be an intellectual snob, and a juvenile at the art of living." (R.Ch.)

whynotzoidberg 2011.11.29. 00:37:04

Nekem a múltkor meg a húsvéti nyuszi, meg a Hétszűnyű Kapanyányi Monyók diktált, de csak azt, hogy hogyan lehet otthon egyszerűen és olcsón metaanfetamint főzni.

Almaleves · http://almaleves.blog.hu 2011.11.29. 08:25:06

@dobray:
Kedves DobRay, szeretném emlékeztetni, hogy a vérszívás ősi magyar, katolikus szokás, még Levédiában csapódott hozzánk, a hithű arroganciával együtt. Ezek ketten akkor együtt vándoroltak, majd a találkozás szerencsés véget ért, meg megtetszett nekik eleink öltözéke. Ekkortól számítjuk a magyarság végső összeszedetségét.
Ilyen eseményekre illő emlékeznie egy bölcsésznek!

Az ízlésével nem tudok mit kezdeni, ahogy katolikus májzsugorral sem az orvostudomány. Há evan.

Almaleves · http://almaleves.blog.hu 2011.11.29. 08:26:18

@dobray:
a reakciósokat szeretjük! Mindig jól mutattak, mint bűnbak. Hálás szerep.

Almaleves · http://almaleves.blog.hu 2011.11.29. 08:35:37

@Bell & Sebastian:

Most hogy így volt szíves rámutatni a lényegére, egyáltalán nem tűnik visszataszítónak, rendszeres fogyasztásán el fogok gondolkodni. Esetleg a reggeli cipőtalp rágcsálása mellé remek kiegészítő lehet a tyúkszar is, ízben mindenképp paszolnának egymáshoz. Maga mit gondol erről?

A tanácsát a mértékletességről pedig megfogadom, már csak a fogaim épségért való aggodalom is ezt diktálja belém. A látványkonyha egyébként is magasan felette áll a tömény zabálásnak. Habár manapság az emberek mindent túlzásba visznek, a főétkezés után nem átallanak még hatalmas adag csokoládét is magukba tömni, aztán meg panaszkodnak, hogy elcsapták vele a hasukat.

Ez komoly probléma, mert akár a szándékosságot is feltetelezhetjük mögötte, táppénzcsalási hátsószándéktól vezérelve! A termelés nevezetű katolikus szent ez biztosan nem nézi jó szemmel, kiválképp ha hívőről van szó!

Magát is szeretném figyelmeztetni, hogy a nosztalgiázás nem vezet sehová, a valóságban egészen másképp megtörténő események átpingálása rózsaszín fellegekké az reakciós kommunista szokás!

Bell & Sebastian 2011.11.29. 10:13:33

@Almaleves: Ha már volt oly kedves kikérni a véleményemet, éppen adhatok pár életvezetési tanácsot, az Önt feszítő problémák megoldására.

A rendszeres, ámbár mértékletes tyúkszarfogyasztásnak csupán két akadálya van, az igazi, kapirgáló tyúk manapság még falusi környezetben is ritkaságszámba megy, így a pesti népek ebből a szempontból fokozatosan hátrányos helyzetűnek számítanak. A gyári csirkét egyáltalán nem ajánlom, mert egyrészt a végtermék állaga nem eléggé konzisztens, másrészt a termelési folyamat szerves része annak recirkuláltatása, nagyrészt ennek köszönhető az utolérhetetlen zamatos íze.

A csokoládé -mint azt minden művelt honleány és honfiú tudja- 70% kakaónál kezdődik, így a Milka -termékek -értelemszerűen- már az első körben kiesnek. Fogyasszuk csak a honi ipar termékeit bátran, ha nem is túl jó az ízük, legalább elönthet bennünket a kéjes bizsergés, hogy a napi jó cselekedet kipipálva és még a Haza megmentésében is tevékenyen részt vettünk.

Az egy elterjedt tévhit, hogy a szentek nem fogyasztottak csokoládét. Dehogyis nem, csak nézzen utána a szakirodalomban! Még a legmegrögzöttebb aszkéta is -mint például én- megeszik időnként egy étcsokis Vadász szeletet, amely kis mértékben orvosság, ám nagymértékben drága.

Amit a nosztalgiáról mond, az csak az emberi elme működésének velejárója, jól is néznénk ki, ha csak a tyúkszarra emlékeznénk, a Vadász szeletre meg nem.

Az emlékezés természetesen fejleszthető, ott van például elsőként az agykontroll, amelynek segítségével felidézhetjük, hogy az emlegetett élvezeti cikk magonc korunkban még 1 forintba került, míg ezekben a vészterhes időkben, midőn sötét felhők gyülekeznek édes Hazánk ege felett, van pofájuk elkérni érte hatvanötöt, akár.

Erről meg, egyes, diaszpórában élő népcsoportra asszociálhatunk, élénk taglejtéssel kísért szitkozódást kiváltva belőlünk. Na, ezért nem esznek a szentek csokoládét, csak ritkán, mert ők képesek ellenállni a kísértésnek, hogy lépten-nyomon felemlegessék idősebb testvéreiket, pedig az elsődleges örömforrás, még a szentek körében is.

Remélem, segítettem ezekkel a hasznos tanácsokkal abban, hogy idős korára is megőrizze mentális egészségét, ne szoruljon orvosi ellátásra.

Mert akkor megint csak eszébe fog jutni az a diaszpórában élő népcsoport és majd jól elkárhozik, ugrik a szentté avatása, azt meg nagyon nem kívánom magának sem, ha nekem már úgyis mindegy.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2011.11.30. 20:46:44

olvastam, próbáltam eredetiben is, attól volt pöpec, hogy, nem fényévekre volt.
egy pille után persze - ahogyan ő is nyomta - kiváló.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2011.11.30. 20:47:19

nem fényévekre = fényévekre
pille után

Alfőmérnök 2011.12.02. 22:44:15

Ha már a zenei vonatkozások is szóba kerültek, érdemes megemlíteni, hogy a King Crimson is kiadott egy (szerintem) középszerű albumot az Úton megjelenésének 25. évfordulója alkalmából:
en.wikipedia.org/wiki/Beat_%28King_Crimson_album%29

www.youtube.com/watch?v=VA4IAMlREcs&feature=related

mavo · http://polmavo.blog.hu 2011.12.03. 07:02:50

"A legtöbben az egyébiránt Shakespeare-hez szokott Bartos Tibor fordításában ismerik a művet, aki egy kicsit túlstilizálta azt, nekem viszont a Déry György-fordította, 1970-es Kriterion-kiadás díszeleg a polcomon."

szerencsés ember. a bartos-féle a saruját megoldani nem méltó. én szerencsére a déry-félét olvastam előbb, a bartos-félét pár oldal után letettem, mert szar.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2011.12.03. 07:04:28

@dobray:

"Önök söröztek már pappal?"

én moszlimokkal is söröztem már :)

mavo · http://polmavo.blog.hu 2011.12.03. 07:09:03

@rajcsányi.gellért (ergé):

ha a bartos-félével találkoztál, akkor nem is csodálom, hogy nem érintett meg.

[bakker, legalább húsz évig azt kezdtem hinni, hogy a másik fordítás nem is létezik, csak álmodtam; mindenütt a bartos verzió volt csak kapható]