Kommentszűrés
’11 okt
10
13:31

A nap révkalauza - Tranströmer világa

Írta: szamárfül/pável

 
 
Tomas Tranströmer versei
[válogatta és fordította Thinsz Géza, az utószót Csatlós János írta]
Európa, 1979 
[négy meggyökerezett uszadékfa]
"Felköltöztem ide, öklelődzni a csönddel"
(Egy művész északon, p32.)
 
  Lehet azon is töprengeni, hogy miért éppen egy elég ismeretlen skandináv szerző kapta az ideit (bár az alapvető kérdés az, van-e bármiféle összefüggés egyáltalán az irodalmi érték és a Nobel-díj közt), de most érdekesebb, hogy idén nem prózista vagy drámqíró, hanem lírikus lett a befutó. Finoman szólva sem a legnépszerűbb műnem a líra, gondoltam, a díjazottak közt alig volt eddig poéta, de a wiki statija szerint mintegy fele annyian vannak, mint a regényírók! Ám ez száz év története - érdemes megnézni azt is, mostanában mely költők kerültek be a szerencsések közé: nos, az utolsó költő, akit ez a megtiszteltetés ért, mikor kapta a Nobelt? Már 15 éve is megvan.
 
  Igaz, közvetlen őelőtte is költő nyert, az ír Seamus Heaney, ő talán ismertebb picivel, mint lengyel társa, Wisława Szymborska (1923-) - nem tudom, ismeri-e egyáltalán valaki a verseit, én eddig sajnos nem - 1996-os kitüntetése indoklásában ez szerepelt: „Költészete ironikus pontossággal engedi az emberi élet momentumaiban megmutatkozni a történelmi és biológiai összefüggéseket.”

  Magyar költők csak a nevezésig jutottak, de a díj közelébe eséllyel csak prózaíróink kerültek (Kertészt ugye most nem számítva, Herczegh Ferenctől Nádasig). Pedig éppen költőink közül hányan megérdemeltek volna egy dobbantót a világhír felé, József Attilától Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Nagy László mellett a díjra fel is terjesztett Juhász Ferencig, vagy éppen Pilinszkyig, aki - és vele érkezünk meg témánkhoz - Tranströmer személyes barátja volt.

  Svéd irodalom? Az utca embere szinte biztosan csak a skandináv krimiírókat ismeri, és ezzel nincs is nagy baj, nagyon jók, és mindig kell valami csaliirodalom, hogy mélyebbet is merítsünk. Persze a sok hasonló (és kimondhatatlan) nevű skandináv krimiszerző közt már könnyen elveszünk, ki melyik északi nemzet írója, Izlandtól a Baltikumig.

  A svéd próza(nem krimi)irodalom is ismerős lehet sokaknak: a régiek közül Hjalmar Söderberg, August Strindberg, Ingmar Bergman (mint forgatókönyvíró), vagy a kortársak: Per Olov Enquist, Ajvide Lindqvist, Klas Östergren, Alexander Ahndoril, Magnus Utvik, Annika Thor, Torgny Lindgren - vagy sokan mások, de nem borzolom az idegeket, én katalógusból csentem most őket, nem fejből.

  És akkor még nem beszéltünk a svéd (drámairodalomról - erről, ígérem, nem is fogok) költészetről - mert nem Tranströmer ám az egyetlen magyarul olvasható svéd költő - vegyes antológiákon kívül elérhetők a következő saját kötetes szerzők is:
 
Bellman, Carl Michael: Fredman episztolái és dalai  Századvég, 1993

Aspenström,
Werner: Jégjelentés  Ister, 1999

Johnson,
Bengt Emil: Szivárványpartitúra  Széphalom Kvműhely, cop. 2003

Sandell,
Ha–kan: Mintha valamire várna az ég  JAK : BIP, 2003.

Aspenström,
Werner: Hanyatt a fűben  Széphalom Kvműhely, 2004.

Sjögren,
Lennart..  Tengertajték  Széphalom Kvműhely, 2004

Helge, Per: Hullámhosszak  Széphalom Kvműhely, 2004.
 
  Már a kötetcímekből is látható: egyrészt míg a skandi krimiirodalom kiadásában itthon az Animus jár élen, addig versekben a Széphalom; másrészt nem csak a skandináv kozmetikumipar természetközeli, de irodalmi nyelvük is. 
 

Tomas Tranströmer: Tomas Tranströmer versei  Jelen válogatás TT 1954-1974 közt megjelent hét verseskötetéből készült, plusz egnéhány pedig kéziratból. Ami azt jelenti, esszenciálisan magába rejti a pályakezdő kötetet is ("17 dikter", 1954) és érinti a már beérkezett, neves költő életművének - optimista, skandináv, hosszú nyári szóképpel - zenitjét is.

  A szövegeknek (prózavers is akad bőven) nincs elmesélhető, átadható története (nem is ez a líra lényege), de (eleinte legalábbis) gyakori háttér a reggel, az elindulás moccanata, majd gyakran a fény-árnyék játékok. Az első versek mintha egy hosszú, lassú ébredés lenyomatai lennének egy álom- és lepedőmintázatú arcon...

  „...sirály, a nap révkalauza" - ilyen és más hasonlóan erős képek uralják a verseket, ezek a természeti képekre épülő költői képek (skandináv trópusok?!) a versek ágya, gerince (vagy egy sörös képpel, mert a svédek ebben is jók: ászokgerendája). Bőven akad köztük közhelyes is (földre nyíló ablak a tó"), de érződik az a teremtő erő, ami a kezét vezette - még ha az utóbbi kilenc évben egykezes játékra is kényszerült agyvérzése miatt.

„Kinn a szabadban, nem messze a háztól,
hónapok óta hányódik egy ujság, teli eseményekkel.
Öregszik, éj-napon át, napfényben, esőben,
hogy palánta legyen, elvegyüljön a földdel.
Ahogy egy emlék lassan átváltozik tennenmagaddá."


 (A Történelemről, V., p28.)

  Legfeljebb érthetetlen a számunkra... Gondoljuk el, mennyit értetnek a magyar költőóriások legnagyszerűbb soraiból - azok bármilyen remek fordításaiból - a külföldiek... Nem is akartam nagyon belelátni, csak a hangulatot akartam elkapni, és az talán sikerült egy picit. Messze csapongó képeit - melyek erősen álomszerűek - nem lehet direkt olvasással feldolgozni, be kell építenünk őket magunkba. Mi is kezdhetnék egy ilyen mondattal egy álmos, esős péntek délután:

„A nyelvek egy ütemben menetelnek a hóhérokkal"

vagy

A völgyben csúszó-mászó baltanyelek nyüzsögnek"

(Éjjeli ügyelet, p34.)

 Hóolvadás, 1966-ban

Zuhogó zuhogó víz robaj ősi hipnózis.
A patak elönti az autótemetőt, álarcok
mögött csillog.
Keményen megmarkolom a híd korlátját.
A híd: hatalmas vasmadár, elvitorlázik a halál előtt."

  TT azokat az uszadékszavakat keresi, várja, egy felfordított csónaknak dűlve, melyeket a gondolati sodrás vet partra az elmében. Máskor lékhorgász: a befagyott víz alá merül le utánuk - csak hogy az ő képeivel éljek (A rádiusz mentén, p39.)

  Aforisztikus magvakat sodor a szél a versei vetítette tájakon - kiemelés tőlem:

Újabb széllökés. Más partokról beszél a szél.
A háborúról.
Földekről, ahol a lakosok felügyelet alatt élnek,

ahol vészkijáratokkal épülnek a gondolatok"
 (Keleti-tengereim, p49.)


  Alig elmesélhetőek a versei, pedig beleírja az egész világot, csillag - és fűszálperspektívából egyaránt, saját afáziáját is, háborúkat és a csendet, két hullámtörés közt.

  Olvasni a verseit (pláne hűvös este, nyitott ablaknál) olyan, mint harapós hullámokkal játszó tengerparton sétálni, ahol a széllökések mindegyike újabb gondolatot pumpál az agyadba, és persze hogy nem elég egyszer elolvasni őket, ahogy nem elég egyetlen hullámmal szembemenni, mert magukban azok nem léteznek, elválaszthatatlanok egymástól, ahogy a sorai is.

  Olvassátok.

  Végül egy olvasásszociológiai jellegű megjegyzés: idehaza a díj odaítélésének másnapján még (relatíve) elég sok kötete kint hevert a FSZEK polcain (a főváros elég mély merítés ehhez - és az online katalógusukban bármikor ellenőrizhető a pillanatnyi állás), s mivel nem krimit írt, talán csak a legmélyebb tarisznyájú bölcsészek vadásszák majd le onnan. A jó hír az, hogy a kiadók máris körlevelekben toborozzák az új kiadáshoz a vásárlókat.

  Annak, aki tovább búvárolna még a témában, ajánlom még a Klauzál téri kis magyar skandináv szigetet, vagy a Svédországban könyvtárosként élő magyar Maria Larsson blogját, talán még egy kávéra is elkapja az öregurat.

Címkék: kultúra irodalom svédország költészet nobel díj tomas tranströmer

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr583288535

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

napolajos (törölt) 2011.10.10. 14:47:00

A 80 as években Thinsz Gézával nem volt nehéz összefutni Stockholmban, nekem ez kétszer is sikerült a Cafe Bellmanban, Sergelgatan 25 alatt.
Egy magyar barátom ( amatőr költő) vezette az éttermet, ki tragikus körülmények között elhunyt azóta.
Thinsz Gézabácsi hívta fel először a figyelmemet Tomas Tranströmer költészetére. Egyszer azt is mondta nekem, hogy majd meglátom, de Nobel-díjas lesz az öreg Tranströmer.
Bevallom az ő svéd nyelvezete magas volt az akkori svéd tudásomhoz, azóta viszont a svédem annyira megkopott már, hogy kezembe sem merném venni .
Költőt meg vagy eredetiben olvasson az ember vagy sehogy, így azt hiszem kihagyom.

pelikán* 2011.10.10. 20:53:50

Ebből is látszik, hogy ez a Michael Bay jó érzékkel filmesít meg jelentős műveket.

Oblomov 2011.10.11. 09:06:36

Ami még a svéd próza(nem krimi)irodalmat illeti lehet találni önálló köteteket is magyarul. Pl. Harry Martinsontól, vagy a szintén Nobel-díjas (1951) Lagerkvisttől.
Aztán az Európa 65-ben, és 77-ben is adott ki svéd elbeszélőket.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.10.11. 15:44:17

@napolajos: Költőt meg vagy eredetiben olvasson az ember vagy sehogy"

valahogy így gondolom én is.
egy nagyon tehetséges műfordító költő képes jó verssé lefordítani, de az már egy másik vers lesz.

hogy hogy lett lengyel költő díjazott? mi alapján ítélte őt a zsűri a díjra?
jó volt a pr-je biztos

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.10.11. 18:48:54

@napolajos: @tesz-vesz:

"Költőt meg vagy eredetiben olvasson az ember vagy sehogy" --- írják az urak.

Hogy ez mekkora sznobizmus!:-D

Egy nemzeti kultúrának épp úgy szerves részei a műfordítások is, mint az eredeti irodalom:-)

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.10.11. 19:07:04

@szamárfül/pável:!

Azon gondolkodtam, hogy most, hogy ez a Transformer (vagy kicsoda:-)) kapja az irodalmi nóbel(e)t, vajon, nálunk is divatba jön-e újra a kicsit befeléfordulósabb, szemlélődősebb, transzcendense(se)bb költészet?

De az a gyanúm, hogy nemigen:-( Aki ilyesfélét olvas, az valószínűleg nem foglalkozik a nóbelezéssel (eddig is olvasott ilyet, ezután is fog), a sznobok meg, miután két vers átszenvedése után fincsorgó orral becsúsztatják a méregdrágán vett Tranströmer-kötetet könyvespolcuk egyik rejtett, hátsó zugába, gyorsan leöblítik valami Ken Follettel:-)

ü
bbjnick

Bell & Sebastian 2011.10.11. 19:14:45

@bbjnick: Ez valahogy úgy működik, hogyha tetszik a fordítás, az ember ellenállhatatlan vágyat kezd érezni arra, hogy eredetiben is megkóstolja. Aztán jön a meglepetés, vagy jobb, vagy rosszabb, vagy egészen más, de sohasem ugyanolyan.
Nem irigylem a műfordítót, mivel nem elég az alapos nyelvismeret, jól kell tudni a kultúrákat is. Egyetlen sorral, mondattal napokat el lehet molyolni, aztán vagy értékeli az erőfeszítést a műértő közönség, vagy nem.

Kár, hogy kipusztultak a sznobok, itt ugyan talált kettőt, de ezek szaporodásra képtelenek, tekintettel arra, hogy mindketten hímneműek. :)

Bell & Sebastian 2011.10.11. 19:19:23

Ez a Larsson pont olyan, mint apósom, leszámítva a pásztázó nézését.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.10.11. 20:04:09

@Bell & Sebastian:

"Ez valahogy úgy működik, hogyha tetszik a fordítás, az ember ellenállhatatlan vágyat kezd érezni arra, hogy eredetiben is megkóstolja." --- írja.

Igen, ez így van, de nem is erről beszéltem:-) Azt próbáltam megvilágítani, hogy nem kell a műfordítást fikázni, mert az az eredetit nem ismerő olvasó számára az egy nemzeti nyelvű originális mű (tkp. még az eredeti művet ismerők számára is:-)); (a jó fordítás) semmivel sem alacsonyabb rendű, mint az eredeti; és (a fordítás) ugyanúgy élhet és hathat a nemzeti irodalomban, mint az eredetileg nemzeti nyelven született szövegek.

(És, ugye, azt is kalkuláljuk be, hogy nem lehet mindenki népi német:-) Társalgási némettel is lehet Rilkét olvasni... De minek?:-))

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.10.11. 20:07:39

@bbjnick:

olvasó számára az egy nemzeti=olvasó számára egy nemzeti

Bell & Sebastian 2011.10.11. 21:00:21

Asszem ez alatt a post alatt elférünk. Amíg kotlott a válaszon, ezt sikerült kitúrni máma.

www.youtube.com/watch?v=caf32C6Vg5w&feature=related
www.youtube.com/watch?v=ByH3UD7NPbM&feature=related
www.youtube.com/watch?v=mRJtXQEmDQs&feature=related

Jaja, népi német, meg egy kicsi szláv, csipet ángól, itt-ott magyar, olíványi olasz, szőlőszemnyi görög és már le is fedtük -szinte- a szállásterületet, nem?

:)

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2011.10.11. 21:14:27

az eredetiről és a fordításról;

ajánlom önöknek Szerb Antal 100 verc c. könyvét

moly.hu/konyvek/szerb-antal-szerk-szaz-vers

tranströmer nincs benne. ért.szerűen.

Bell & Sebastian 2011.10.11. 21:19:57

@vero: Megjött már az echo a gépére? :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.10.11. 21:26:42

@Bell & Sebastian:

:-)

ü
bbjnick

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2011.10.12. 08:11:20

@Bell & Sebastian: az mi? tehát nem.

Bell & Sebastian 2011.10.12. 13:22:02

@vero: Mondta, hogy nincs hang a gépén. Visszanyerte kártyán? :)

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2011.10.12. 17:50:28

arra nem, de otthon van másik, itt amelóban meg hozzáférek, ha valami fontos. a gyerek addig se az enyémen jutubozik.

napolajos (törölt) 2011.10.12. 18:38:23

@bbjnick: egye fene lehet, hogy sznob vagyok, hallottál arról, hogy sznobokból lesz a műértő. Pl. a sznob addig jár a hangversenyre még egyszer csak érteni is kezdi. Mindezt a megfelelési kényszer motiválja.
@tesz-vesz: viszont jól látja a dolgokat "egy nagyon tehetséges műfordító költő képes jó verssé lefordítani, de az már egy másik vers lesz."

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.10.12. 19:19:18

@napolajos:

"egy nagyon tehetséges műfordító költő képes jó verssé lefordítani, de az már egy másik vers lesz."

Nem ugyanezt mondtam-e én is? De igen.:-)

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.10.12. 20:49:51

@napolajos:

Mostmár igen:-)

Szép. Csak, tudja, az a helyzet, hogy én a lélekvándorlásban már előző életemben sem hittem:-)

ü
bbjnick

napolajos (törölt) 2011.10.12. 21:03:05

Na az pont nem a lélekvándorlásról szól. Csak megjegyzem, hogy Jézus is tisztában volt a gunák tanával. Indiai mestereitől tanult róluk.

Bell & Sebastian 2011.10.12. 21:15:36

Ezt én is hallottam egy késő-indiai jónitól.
Főleg kamionosok közt terjesztette

napolajos (törölt) 2011.10.12. 21:43:34

@Bell & Sebastian: Vigyázzon a gumiszakadásra.

Bell & Sebastian 2011.10.12. 22:00:39

Siheder koromban mindig volt nálam kettő.
Egyet a motortetőn, egyet a hátsó ajtón hordtam.

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2011.10.12. 22:02:58

ha az urak unnak magukat, már a prozajarol is olvasható nálam. . Joccak! :-)

napolajos (törölt) 2011.10.12. 22:19:41

@Bell & Sebastian: és sosem kapott lingamot a hátsójába?

Bell & Sebastian 2011.10.13. 00:24:17

@napolajos: Azt nem, de fatuskót, nyulat, Zsigát, fácánt igen, így ebben a sorrendben. Az elejével.

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.10.16. 07:54:30

eszembe jutott, hogyan is van ez az eredeti, meg a fordítás viszony. van nekem egy komám, akihez egy ismerős felvitte a nőjét, mert éppen nem voltak otthon a szülők, ismerik, ilyen üres a kégli fílingérzés a nyolcvanas évekből. hálából megígérte, hogy a házigazda is meghúzhatja a nőt. így aztán a koma abbahagyta a a dugást, kiment valamira hivatkozva a sötét szobából, a házigazda bement és folytatta, mintha misem történt volna. eltelt egy kis idő, mire a nő gyanút fogott, és azt mondta: te nem is az isti vagy, mire jött is a válasz, nem is mondtam.
hát, így van ez a fordításokkal is.
a kis jelenet helyszíne egyébként pont ez volt:
gozdom.blogspot.com/2011/01/apa-szija.html

:)

napolajos (törölt) 2011.10.16. 08:37:36

@málnási: Maga egy fantasztikus világban szocializálódott. :)

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.10.16. 10:49:02

kikérem magamnak! én nem szocializálódtam :)

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.10.18. 11:29:03

@bbjnick: nem sznobizmus, csak tisztán látás.

ki mondta, hogy Babits Dante fordítása nem a kultúránk része?
azt mondjuk, hogy az már egy másik vers, ami hasonlíthat az eredetire, de különbözik tőle, egyáltalán és soha nem ugyanaz.

eredetibe vagy sehogy = a műfordítás nem az eredeti

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.10.18. 11:42:53

@tesz-vesz: tisztánlátás

@bbjnick: "hogy nem kell a műfordítást fikázni"

vmit nagyon félreértettél. kisiklottál nagyon. a más az mióta jelenti azt hogy rosszabb?

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.10.18. 11:45:07

@bbjnick: l mondtad ugyanezt, eltévedtél a ködben

Disznóvári · http://mandiner.blog.hu/2015/12/22/a_kulturharcon_tul_karacsonyi_tunodesek/full_commentlist/1#c28872 2014.12.25. 21:15:27

@napolajos (törölt): "Thinsz Géza Budapesten töltötte ifjúságát, 1956 őszén Svédországban telepedett le, az uppsalai egyetemen végezte tanulmányait. {426.} Stockholmban él, egy svéd kiadóvállalatnál dolgozik. 1960-ban jelent meg Még mindig így című verseskönyve, ezt követték 1964-ben A jó hatványain, 1966-ban Asszonyáldó, 1970-ben Árnyjáték, 1976-ban Határsávok és 1979-ben Vizek távlatai című kötetei, valamennyit a Stockholmi Magyar Intézet, illetve Magyar Könyvkiadó adta ki. Verseiből 1978-ban Konsten att füre dialog címen adott közre svéd nyelvű válogatást. Kiváló műfordító, 1974-ben a budapesti Európa Kiadónál jelent meg Szédítő táj című modern svéd költői antológiája, 1979-ben ugyancsak az Európa Kiadó gondozásában adta ki Tomas Tranströmer verseit. Komoly szerepet tölt be a magyar irodalom svédországi népszerűsítésében: 1966-ban Csatlós Jánossal közösen Moderna ungerska berättare címen jelentetett meg novellaantológiát, 1968-ban Sex ungerska poeter címen hat magyar költő (József Attila, Weöres Sándor, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Nagy László, Juhász Ferenc) verseit tolmácsolta, 1973-ban Weöres Sándor és Pilinszky János, 1978-ban Illyés Gyula válogatott verseit fordította le."