Kommentszűrés
’11 aug
31
20:31

Génmódosított kukorica: még több etanolt

Írta: Zsigmond és Péterfy

   Úgy tűnik, az Egyesült Államokban tovább hódít az energetikai célú mezőgazdálkodás, számos farmer készül arra, hogy olyan génmódosított kukoricával vesse be a földjeit, ami kizárólag etanol előállításához megfelelő, ahhoz viszont nagyon. Az élelmiszer helyett energiahordozót termelő gazdálkodás új sztárja az Enogen kukoricafajta, amit a mindenféle élelmezési aggodalmak ellenére engedélyeztek az USÁ-ban, Kansasban egyelőre 5000 hektáron termesztik az új fajtát. (Hazánkban szerencsére tilos a génmódosított növények termesztése, de az idei botrány is jelzi, hogy nem mindenkinek van ínyére e helyzet fenntartása.)

  Az Obama vezette amerikai kormányzat azonban mintha másfelé venné az irányt a növényi eredetű üzemanyagok terén: 510 millió dolláros bioüzemanyag-programjuk a kukorica helyett az emberi fogyasztásra alkalmatlan növényi részek feldolgozására helyezi a hangsúlyt.

  Az államok támogatási hajlandósága mellett az olaj- és élelmiszerpiacok ármozgásai határozzák meg az etanol iránti lelkesedést. Mihelyst csökken az olaj és nő az élelem ára, jelentősen visszaesik az etanol termelése – ahogy az Brazília cukornád-ültetvényein is történt.

Címkék: gmo mezőgazdaság etanol kukorica génmódosított bietanol

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr953190608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aszterixagall 2011.09.01. 09:16:37

Tudom, hogy semmi értelme ezt a vitát ezredjére is elkezdeni, mégis megkérdezem, hogy miért olyan nagy szerencse, hogy Magyarországon nem lehet GMO-t termelni. Persze azon kívül, hogy mások, akik ugyanebben a tévedésben leledzenek, többet adnak így a magyar termékekért.

ODIV 2011.09.01. 11:37:55

Talán mert a GMO növények olyan toxinokat termelnek, amelyeknek még nem ismert a hosszútávú hatása? Vagyis a rövidtávú már ismert, mivel több amerikai gazdaságban megfigyelték, hogy a GMO kukoricával etetett szarvasmarháknak drasztikusan lecsökkent a termékenysége. Ha ezek a toxinok nem bomlanak le ezekben az állatokban, akkor te és a kedves feleséged is majd kémcsőben kikevert gyereket lesz kénytelen "nemzeni"

Felagund 2011.09.01. 13:02:34

@ODIV: Egyrészt GMO nem csak toxint termelő növények előállításáról szól, de ami meg igen: komolyan azt képzeled, hogy a kutatók nem olyan toxint választanak ki, ami a lehető legkevésbé káros az emberre???
A GMO kukorica vs. tehénre meg tudsz bármi releváns hivatkozást adni? Mert amúgy az, hogy A esemény után B esemény történt, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy oksági viszonyban is vannak ;)

ODIV 2011.09.01. 13:17:40

Na, csak azért, hogy ne kelljen sejtbiológus professzor státusz a kommenteléshez, közelítsük meg történelmi-gazdasági szempontok alapján a dolgot.

Adott néhány nagyvállalat, aki a befektetői felé elszámolással tartozik. Kifejlesztik a a sejtmanipulálás technológiáját. Ez horribilis összegbe kerül. A cél, hogy minél előbb megtérüljön a befektetés.

Ezután jönnek bizonyos csoportok, kutatók, akik kíváncsiak arra, hogy vajon milyen hatása van ennek az élővilágra, az emberre. Mivel egy ilyen beavatkozás az evolúció felgyorsítása, eltérítése, kérdéses, hogy a láncban éritett más fajok vajon képesek-e felvenni a versenyt, vagy esetleg visszafordíthatatlan károsodást szenved a genetikai állományuk.

Nyilván az első csoport érdeke, hogy ilyen hosszú távú kísérletek ne akadályozzák a befektetésük megtérülését, ezért megpróbálják elbagatellizálni a félelmeket.

A másik csoport pedig próbálja bizonygatni az igazát, hogy ez nem biztos, hogy jó így.

Persze van egy harmadik csoport, azon vállalatok, akik nincsenek birtokában az új technológia licencének, ezért próbálják támogatni a kételkedőket. Ezzel sajnos azt a benyomást keltik, hogy az egész problémát lényegében csak a konkurenciaharc szülte, és nincs valós veszélye a dolognak.

Ezért tartom veszélyesnek ezt a sztorit. Sajnos nem fogják sokáig visszafogni a GMO terjedését, mivel túl egyszerű "megfertőzni" vele a még GMO - mentes földeket, így már nem lesz értelme a megkülönböztetésnek.

Csak azt remélhetjük, hogy nem a kétkedőknek lesz igaza, és megéljük a következő évszázadot, ahol már nem lesz probléma az élelmezés a GMO növényeknek hála.

Felagund 2011.09.01. 13:32:55

@ODIV: Nagyon szép dolog gonosz nagy arctalan cégekre kenni a dolgot, de ettől még ez nem így működik.

A "génmódosítás technológiáját" nem holmi nagy (és természetesen gonosz) cégek, hanem kutatók (biokémikusok, molekuláris biológusok, vegyészek, stb) fejlesztették ki, szépen, lassan, évtizedek alatt, döntő többségében állami pályázati pénzekből. Nyilván persze erre lehet mondani, hogy de biztos a gonosz cégek is pénzelték őket, hogy hamisítsák meg az eredményeiket, de ezen polemizálgatni sok értelme nincs...

"Mivel egy ilyen beavatkozás az evolúció felgyorsítása, eltérítése, kérdéses, hogy a láncban éritett más fajok vajon képesek-e felvenni a versenyt, vagy esetleg visszafordíthatatlan károsodást szenved a genetikai állományuk."

Ez meg így egy hangulatkeltő, demagóg (tudnék még jelzőket...) és a hozzáértés teljes hiányáról tanúskodó mondat.
Ha egy organizmusnak "visszafordíthatatlan károsodást szenved a genetikai állománya", akkor ELPUSZTUL, nem pedig virágzik és termést hoz békén a mezőn...

Ezzel együtt nem mondom, hogy a profitorientáltság miatt csak és kizárólag a legtisztább tudományos elvek mentén megy a génmódosított termékek gyártása és forgalmazása, de az egész GMO-t stigmatizálni és "génszennyezettnek" bélyegezni, amivel a kutatók többévtizedes fáradozásait veszik semmibe, egyértelműen minimum szűklátókörűségre vall.

(Az amúgy megvan, hogy már majdnem 30 éve GMO baktériumok termelik nagyüzemben az inzulint, amit a cukorbetegek magukba fecskendeznek világszerte? ;))

ODIV 2011.09.01. 13:36:35

@Felagund: Jólvan, nyilván én vagyok a szűklátókörű hülye, csak te vagy helikopter.

Csak remélni tudom, hogy neked lesz igazad.

Felagund 2011.09.01. 13:41:44

És azért azt tegyük hozzá, hogy abszolúte támogatom, hogy a GMO termékek a lehető legszigorúbban legyenek vizsgálva, (akut, krónikus, ökológiai, mindenféle hatásra) mert _nem tudhatjuk_, hogy nem jelentenek-e esetleg (minden elővigyázatosság ellenére!) mégis valamiféle veszélyt, de azzal, hogy ex catedra kijelentjük, hogy ez "mérgező" meg "szennyezett", azzal senki nem lesz beljebb...

aszterixagall 2011.09.01. 13:43:49

@ODIV:

Százereszer elhangzott válasz:

A természet nem tesz különbséget "mestereséges" és "természetes" gének között. Csak egyféle citozin, guanin, akármi van.

Egy példa: Szeretnénk megnövelni a kukorica hidegtűrő képességét. Mit tehetünk?

1. Várunk pár száz évet, míg megjelenik egy MUTÁCIÓ, ami javítja ezt a képességet, majd az ezt a mutációt hordozó egyedet tenyésztjük tovább. Fogalmunk sincs, hogy milyen gének változtak meg, nem végzünk semmiféle kutatást az új (módosult genommal rendelkező) növény élettani hatásairól. Viszont végtelenül természetesek vagyunk.

2. Létrehozunk egy mutációt vagy beültetünk egy új gént (ami ugyanaz). Ismerjük a gén által kódolt fehérjét és kutatásokat is végzünk. Miután ezt megtettük csak azután használjuk a növényt széles körben.

Persze, tudom, a profitéhes multik nem végzik el szükséges kutatásokat, ez viszont nem a technológia hibája. Akik úgymond természetes módon nemesítik a növényeket, azok ugyanezt teszik. Ők azért tűnnek kevésbe veszélyesnek, mert kevésbe hatékonyak az új genomok előállításában. Mint ahogy kőből és fából sem lehet olyan veszélyes eszközöket előállítani, mint acélból, mégis inkább az utóbbit használjuk. Ez is elcsépelt dolog, de attól még igaz.

A kedves feleségemnek és nekem már van gyermekünk. Nem kémcsőben fogant. Ha nagy leszel elmesélem, hogyan történt.

Valandil 2011.09.01. 13:54:37

@aszterixagall: Fogunk egy sarkvidéki halat, annak hidegtűrő képességét adjuk a kukoricának. Ez persze - szerinted - mindennapos a természetben (mármint állat-növény transzfer), a cégek csak gyorsítottak a folyamaton.
Vagy nem.

Felagund 2011.09.01. 14:02:28

@Valandil: Kérlek, olvass, mielőtt írsz:

_Uugyanazok_ a bázispárok (hármasok) kódolják a halban és a növényben (meg az emberben, az orsógilisztában, a szúnyogban, az élesztőgombában, a kecskebékában stb stb stb) az egyes aminosavakat, mi több, az átírás elkezdését és befejezését kódoló bázishármasok is univerzálisak.
A sejt meg a fehérje szintézisekor kb ugyanannyira leszarja azt, hogy az adott RNS.szakasz, amiből dolgozik növényi, vagy állati eredetű (ezek ugyebár ember-kreálta kategóriák...), mint az egyszeri melós, aki a falat építi, azt, hogy az épület terveit Finta, vagy Makovecz készítette-e.
Neki az a dolga, hogy legyártsa és kész...
És amennyiben ha egyetlen fehérje plusztól a kukoricának megnő a hidegtűrő képessége (ez elég jól mérhető), akkor uccu neki, megfogtuk az isten lábát...

ODIV 2011.09.01. 14:07:17

Annyira szeretem, mikor valaki egyből kijátssza a demagóg kártyát. Mintha nekem érdekem fűződne az ügyhöz, a saját egészségemen kívül.

A probléma nem az új genomokkal van, amivel hidegtűrő lesz a növény, hanem azzal, hogy olyan genomokat hozunk létre, amelyek nem csak a növényre vannak kihatással, hanem az azt elfogyasztó élőlényekkel is.

Ha tegyük fel a hidegtűrő növény azzal védekezik a hideg ellen, hogy vastagabb kérget növeszt akkor oké, de ha fagyálló folyadékot állít elő a sejtjeiből, amitől te jó esetben csak megvakulsz, akkor már nem oké.

Tényleg ilyen bonyolult megérteni, hogy mire akarok kilyukadni? Nem ellene, vagy mellette vagyok az egész GMO dolognak, hanem szeretném, ha biztonságos lenne, és nem olyan toxinokat termelő növényekről hallanék, amely mérgek köztudottan meddőséget okoznak.

Jó példa az államilag támogatott és jóságos professzorok által kifejlesztett aszpartám. Egyes tudósok szerint rákot okoz, mások szerint ártalmatlan. Persze ismernek sokkal természetesebb és olcsóbb édesítőszereket, de a Nutra Sweet lincence nyilván milliárdos üzletet és nagyon sok embernek kényelmes és jövedelmező így.

Persze én demagóg vagyok.

Felagund 2011.09.01. 14:11:57

@ODIV: Pontosan milyen méregről is van szó és mit okoz? ;)

_Bizonyítottan rákkeltő_ anyagból meg a világon összesen talán ha két tucat van a többmillió ismert vegyület közül.
Ezzel szemben rengeteg van, amiről _nem bizonyított, hogy nem rákkeltő_, ami egy nagyon más kategória, lévén negatív állítást gyakorlatilag lehetetlen bizonyítani... Ezért aztán könnyű azt mondani, hogy "az rákkeltő!", de a gyártónak bebizonyítani, hogy nem az - na az piszok nehéz...

Alfőmérnök 2011.09.01. 14:21:29

@ODIV: Nem vagy demagóg. Egy korábbi meccs:
mandiner.blog.hu/2011/07/18/genkezeltet_reggelire

Csak egy gondolat: ha az azonos tudományterületet művelők sem tudnak megegyezni bizonyos alapkérdésekben, akkor - óvatossági, önvédelmi okoból - a rosszabbik változatot kell figyelembe venni.

aszterixagall 2011.09.01. 14:36:40

@ODIV:

A természetes és mesterséges mutációk között ugyanolyan arányban fordulnak elő azok, amelyek hatással vannak más élőlényekre.

Térjünk vissza az előbbi példára. Emberünk, aki hidegtűrő kukoricát szeretne létrehozni - méghozzá nemesítéssel- észreveszi, hogy van egy növénye, amit nem pusztít el a fagy. Érdekli vajon, hogy a növény ezt hogy oldja meg? Nem, természetesen nem. Lehet vastagabb kéreg a megoldás, de lehet akár fagyálló is vagy kis belső atomreaktor, ő tovább fogja szaporítani. És alapvetően jól is teszi, hiszen a "mechanikai" alkalmazkodás semmivel sem természetesebb vagy veszélytelenebb mint a kémiai. Ha a természetben egy növény valamiért lekezd vastag kérget növeszteni, akkor lehet, hogy növényevők egész populációi pusztulnak ki.

Egyébként nem tudom, hogy mennyire tudatosan hoztad fel a fagyálló példáját. A természetben sok növény és állat van, amelyik használja.

Valandil 2011.09.01. 15:20:35

@Felagund: Sőt, tovább megyek: mindet ugyanazok a szubatomi részecskék építik fel, tehát semmi gond.
Ezen az alapon egy marék kavics és néhány ember is ugyanaz.

Felagund 2011.09.01. 15:32:22

@Valandil: Ennél nyomósabb ellenérv nincs?

aszterixagall 2011.09.01. 16:44:20

@Valandil:

Erre egyszerű a válasz, szerintem te is tudod. Pontosan arról van szó, hogy mindegy, hogy az adott genomban megtalálható bázispárok honnan származnak, a lényeg a szerkezetük. Nincs külön sarkvidéki halakra és kukoricára jellemző genetikai kód. Mindegy, hogy természetes úton, azaz véletlenül jön létre a fagyálló folyadékot kódoló gén, vagy máshonnan kerül bele az élőlény genomjába. Nyilván egy ilyen mutáció ment végbe valamikor egy sarkvidéki hal egy korábbi populációjának egy egyedében - pontosabban annak hímivar vagy petesejtjében. Ez mennyiben természetesebb, mint az, hogy a kukoricába belerakják ugyanezt a gént. Az eredeti mutációban nem volt semmi tudatosság vagy átgondoltság

És igen minden ugyanazokból a szubatomi részecskékből áll. Ha engem kvarkról kvarkra, eletronról elektronra

aszterixagall 2011.09.01. 16:46:51

@aszterixagall:

A vita hevében nem sikerült normálisan befejeznem a mondatot.

Tehát. Ha engem kvarkról kvarkra, eletronról elektronra lemásolnak, akkor a két példány között a világon semmi különbség nem lesz.