Kommentszűrés
’11 júl
7
07:01

Jön a nemzetek feletti adó?

Írta: zulik

  Mi a közös Gyurcsány Ferencben, a 2008-as Fideszben, Kóka Jánosban és Ron Paulban, az amerikai libertárius politikusban? Az, hogy nem kértek a nemzetek fölötti adóból. Annak azonban most eljöhet az ideje.

  Az EU adó- és vámügyi biztosa bevezetné a pénzügyi tranzakciók uniós megadóztatását, vagyis a Tobin-adót. A liberális Süddeutche Zeitungnak nyilatkozó néppárti Algirdas Semeta szerint ez az „uniós költségvetés közvetlen és önálló bevételi forrása lenne”. Tiszta sor, egy új adónem bevezetése általában - rövid távon legalábbis - bevételnövekedéshez vezet. Sokkal érdekesebb, hogy mi lehet a mérleg másik serpenyőjében. Jó ez? Kinek? Mire?

A Tobin-adónak nevezett közpolitikai eszközt azért a bevételnövelésen kívül másra is használják, vagy legalábbis használnák. Ilyen cél lehet például a tőkekontroll, a pénzügyi piacok hatékony szabályozása. A felvetést ma már olyan illusztris személyiségek támogatják, mint Gordon Brown, Paul Krugman, Nicolas Sarkozy és Scheiring Gábor. James Tobin, a Nobel-díjas közgazdász javaslatát tehát – főleg a válság óta – a mainstream politikai elit jobbos és balos döntéshozói közül is egyre többen támogatják, noha néhány évvel ezelőtt még az egy igazi alterglobos hóbortnak számított. Ezzel nem Tobin közgazdászi tudását degradáljuk, a hippik inkább csak lecsaptak a vonzó labdára.

  Magyarországon egyébként rögtön a válság kitörésekor pattant ki a Tobin-adó bevezetése Kiss Péter és a szocik Baloldali Tömörülés Platformjának fejéből, ám Gyurcsány rögtön leteremtette őket, mondván: ez igazából csak globálisan működhet.

  Úristen, mit írunk le: Gyurcsány Ferencnek igaza volt. A globális működőképességben egyébként szinte mindenki egyetért, az EU (az EP és az EB) pedig hisz abban, hogy úttörőként mutathatja meg a Tobin-adó működőképességét. Valóban király lenne világítótoronyként mutatni a világszintű alterkapitalista utat, csak lehet, hogy „az univerzum irigylésre méltó valósága kínos kárt okoz”. Egyszerűen nem látszik a garancia arra, hogy a világ veszi át ezt az adózási gyakorlatot, és nem a tőke kerüli majd el Európát. És ha el is terjed a világon, akkor is mindig lesz valaki, aki áthágja a szabályt. Ez pedig versenyhátrány lenne a többiek számára.

  A Tobin-adó talán legfontosabb célja, hogy gátat szabjon a tőke globális mozgásának, és alacsony kulccsal terhelje meg a világ pénzügyi tranzakcióit. A támogatók szerint ez az adó - az alacsony kulcs miatt - kevésbé terhelné meg a működőtöke mozgását, mint a spekulatív tőkéét, hiszen az áramlás spekulációk esetén gyakoribb és elaprózottabb. A „forró pénzek” megadóztatása így állítólag csillapítaná a nemzetközi devizaforgalom instabilitását.  

  Hihető a logika, de vannak ellenérvek. Nem minden spekuláció kártékony. Sőt. Még akkor sem, ha ebben széleskörű egyetértés van Bogár László, Orbán Viktor és az LMP különböző szellemi műhelyei között. A spekulatív tőke nemcsak destabilizál, hanem stabilizáló hatást is gyakorol a piacra. Pénzügytani alapkurzusokon mondják, hogy a spekulánsok sokszor arbitrazsőrök, akik villámgyorsan kihasználják a piac tökéletlenségeiből fakadó előnyöket. A Tobin-adó, mint az arbitrazsőr lehetőségeinek szűkülése elvileg növeli az egészséges piaci áringadozást, mert az adó hatására az arbitrazsőr kevésbé hatékonyan használja ki az árfolyamkülönbségekből fakadó előnyöket.

  A Tobin-adót, mint bevételi forrást azzal indokolják, hogy ez az a díj, amit a pénzügyi szektor fizet a társadalom felé, hogy az cserébe állja egy esetleges csőd vagy válság költségeit. Ezzel egy rendszerszintű biztosítási díj filozófiája dereng fel, erről beszélt egyébként Gordon Brown is a tavalyelőtti G20-on. A baj ezzel csak az: akár uniós, akár mondjuk egy globális ENSZ-adóról van szó, semmilyen garancia nincs arra, hogy a beszedett pénzt félrerakjuk nehezebb időkre. Stephen Spratt, a balosnak mondható New Economics Foundation egyik vezetője például különböző ENSZ-fejlesztési célokra költené a bevételeket. Egyelőre az sem világos: az EU és még inkább az ENSZ milyen jogon akar adókat beszedni? Hogyan tudom ellenőrizni a felhasználást és büntetni az adóforintok/eurók/zlotyk nem hatékony elköltését? Hol itt a szuverenitás? Hol itt a társadalmi szerződés? 

  Érdekes diskurzusról van szó. Nem tartom ördögtől valónak a pénzügyi tranzakciók megadóztatását, világos érvek szólnak mellette is. Ugyanakkor azt sem gondolom hogy ez lenne a velejéig romlott, spekuláns kapitalizmus megfelelő szabályozási eszköze. Biztosak vagyunk abban, hogy egy felsőbb adószedő hatalmat kellene a nemzetek fölé rendelni? Ahelyett, hogy inkább nemzetállami szinten - viszont összehangolhatóan - vezetnénk be okos gazdasági és pénzügyi szabályozásokat?

Címkék: eu adó pénzügy közgazdaság tobin adó

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr13044594

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

VI. Béla 2011.07.07. 08:38:29

Csak a globális szerencsejáték legyen adómentes?

sztd 2011.07.07. 09:17:54

" Biztosak vagyunk abban, hogy egy felsőbb adószedő hatalmat kellene a nemzetek fölé rendelni? "

Az egyéni válaszom az, hogy ezt már régen meg kellett volna tenni, esetleg 1992-ben így kellett volna kezdeni, de jobb későn mint soha!

Legyen a kérdéses adó akármilyen kicsi is, végre azt jelentené, hogy van egy saját bevétel, nem a tagállamokat hívnák kalapozni, az EP eldönti mire költik, és ezzel el is készül a föderatív állam következő pillére, amire annyira vágyunk/vágytunk. Ezzel növekedne (vagy sokkal inkább létrejönne) az EU szintjén a demokrácia (amiből egyébként már évekkel ez előtt kiábrándultam :P ).

Ha az utolsó fél évben nem az lenne az elképzelésem, hogy az Euro-n és a Schengeni egyezményen kívül semmi értelmes dolog nincs ebben a szövetségben, még örülnék is a fejleménynek.

látjátok feleim szümtükkel 2011.07.07. 11:44:42

Ha így folytatódik, lassan már azért is adót kell fizetni, hogy levegőt veszünk.

Szerintem célravezetőbb lenne az államokat, meg mindenféle pénzköltő szervezetet korlátozni, és csak a minimális működésre engedni az adók szedését.
Én is annyit osztok be havonta, amennyi van, sajnos nem tudom a bevételemet adók bővítésével növelni, munkával sem nagyon, mert nincs. Nemcsak nekem, másnak se.Nemcsak nálunk, más országokban se.
Minden ember el tudja q*ni a saját jövedelmét, nem kell azt adófizetésekkel segíteni.
Végre el kellene dönteni, hogy a mai világban mi legyen az állam feladata, mi maradjon az emberek dolga, és ehhez kellne igazítani az államot fenntartó adók mértékét.

vizipipa 2011.07.07. 12:40:22

A fentieknek megfelelően egyértelmű, hogy a Tobin-adó mellett és ellen is lehet érveket felhozni. Én inkább más kérdéseket teszek fel.
1. A Tobin-adótól elvárt pozitív hatásokat csak Tobin-adóval lehet elérni?
2. Biztos, hogy a Tobin-adó bevezetése gazdasági célú és nem az nyom többet a latban, hogy az EU-nak legyen a tagállamok megállapodásától független jövedelme?
3. Amennyiben nem a gazdasági cél az elsődleges jó ez vagy sem (és itt nem csak a mára gondolok, de kicsit előre is)?
Hiszen létrejön egy új adókategória, átlépünk egy határt. A mérték változtatása (0,1 ezrelékről mondjuk 0,2-re) már egy szerűbb ügy lesz majd.

Az igazi kérdés azonban nem ez. Ugyan úgy, mint az állam esetében, az adó nevén, mértékén, stb. , vitatkozhatunk, a lényeg azonban az adó felhasználása. Ebben pedig nincs, nem volt és nem is lesz egyetértés. Se helyi, se állami, se EU, se globális szinten.

Nincsenek pontos definíciók, nincsenek sarokkövek: mihez képest. Akkor viszont gumicsont bővülés van.
Kellemes rágcsálást!

Sir Galád (már foglalt) 2011.07.07. 12:47:59

egyetlen adóra van szükség, a vagyonadóra (vagyon - legyen az ingatlan, vállalkozás, multicég, akármi)

vomit 2011.07.07. 16:24:37

@sztd: akkor ezek szerint nagyon szomoru leszel, amikor meg a nyaron felfordul az euro.
ennel szajbaragosabban nem irhatjak meg le:
www.welt.de/finanzen/article13470070/Anleger-muessen-Notenbankern-auf-die-Finger-schauen.html
Bei der Wahl der Anlagewährung aufs falsche Pferd zu setzten kann im schlimmsten Fall bedeuten, dass das gesamte Vermögen in Gefahr gerät. Eine Währung ist das ultimative Wertaufbewahrungsmittel.

termeszetesen nem a papirpenz orzi meg minden korulmenyek kozt a vasarloerteket