Kommentszűrés
’11 jún
27
08:31

Magyar tragédia 1944-1947

Írta: baranyi.m

Kiszolgáltattál, mint áldozatra szánt juhokat, szétszórtál bennünket a pogányok közé.
(Zsolt 44.12)

  Vaskos fekete könyvvel összegzi működésének kilenc évét a Terror Háza Múzeum. A Magyar tragédia 1944-47 című kötet a huszadik századnak azt a periódusát veszi górcső alá, amelyben talán a legtöbb magyar hagyta el szülőföldjét, szenvedett, vagy halt erőszakos halált. Olyan nagyon különböző habitusú és származású emberek, mint Bethlen István, Radnóti Miklós, vagy Salkaházi Sára.

  A kötet váza tematikus. Öt nagyobb eseménysorozatot tárgyal kronologikus rendben, amelyek a múzeum egy-egy korábbi kiállításának a lenyomatai is egyben. Ezek sorban a holokauszt, a szovjet deportálások, a délvidéki mészárlás, a svábok kitelepítése, és a csehszlovákiai magyarok sorsa. Az egyes témákat tanulmány vezeti fel, a szövegeket pedig gazdag képanyag illusztrálja. A Magyar tragédia lapozható albumként is: a fotókat azokkal az áldozatoktól származó idézetekkel érdemes követni, melyek oldják a történészi hang óhatatlan kimértségét.

  A kor zavarát a nyelv zavaránál, az uralkodó eufemizmusoknál talán semmi nem mutatja jobban: a végső megoldás népirtást jelentett, a málenkij robot, a kis munka rabszolgaságot, a kitelepítés deportálást, a felszabadítás szolgasorba döntést. 1944 és 1947 között Magyarország a fekete Leviatán és a vörös Behemót küzdőterepe volt: olyan erők csaptak össze, melyeket sem irányítani, sem eltéríteni nem volt esélyünk.

  A visszaemlékezések, dokumentumrészletek, idézetek közül talán a legmegrázóbb a tizenegy éves Singer Imre rövid verse:

Singer Imre a nevem

Szomorú vagyok, mert anyám nincs velem.

A királyok Istene
Bárcsak segítene
Hogy együtt lehetnék vele.

Sokat álmodok róla,
De az álom nem válik valóra.

A királyok Istene
Bárcsak segítene
Hogy együtt lehetnék vele.

  Singer Imre egy vasúti transzport bombázása során halt meg, ez a néhány sor maradt tőle. 

  A könyv résztörténetei külön-külön, önmagukban is fontosak, hiszen olyan történelmi eseményeket elevenítenek fel, melyeket évtizedekig sokan házastársuk, gyermekeik, barátaik elől is eltitkoltak, magukba fojtottak a retorziótól tartva. Az emlékek azonban perzseltek legbelül: mi sem mutatja ezt jobban, mint a rendszerváltáskor kiadott rengeteg önéletrajz, memoár, visszaemlékezés. 

  A kommunista diktatúra a gulágról hazatérteket a hallgatás falával vette körül, a holokauszt csak annyiban érdekelte, amennyiben a nácik nyakába lehetett varrni, a baráti országokkal pedig kicsinyes nemzeti kérdéseken nem érte meg összeveszni. Még akkor sem, ha a bennünket körülvevő baráti országok a legkevésbé sem ezzel az álinternacionalista, az érdektelenséget leplező észjárással gondolkodtak.

  A részeknél azonban sokkal fontosabb az egység, az a csomópont, gerinc, mely az egyes témákat összefűzi. A címből kiolvasható: Magyar tragédia. Magyarokról szól a könyv, pusztultak el bár Auschwitzban, Vorkután, vagy egy kis bánáti faluban. Magyarokról, érték őket akár a kápók, a köztörvényesek, vagy a partizánok ütlegei, égették el őket akár krematóriumban, vetették ki holttestüket a fagyott földre, vagy taszították jeltelen tömegsírba. Mindez esetleges.

  Ha a kommunizmus a burzsoázia ügye, a holokauszt a zsidóké, a kitelepítés a sváboké, akkor a sort a végtelenig véve eljutunk oda, hogy voltaképp a történelemben semmihez sincs közünk. Ez a pont azonban nem az objektivitás hűs magaslata, hanem az érdektelenség, és a közöny kietlen pusztasága.

  A tragédia nem csupán veszteséget jelent, hanem olyan veszteséget, amelyből kiolvasható valamiféle tanulság. Az erkölcsi tanulság a sorsközösségé. Az eszmei tanulság pedig az, hogy rengeteg elhasznált, ócska eszmei limlomtól kell megszabadulnunk. Például attól, hogy szocializmus és nacionalizmus szöges ellentétei egymásnak, egymást kölcsönösen kizáró tényezők. Valójában az eddig ismert leghalálosabb elegyet képezik a történelemben, amelyet a nyugati országok egy bécsi festő, a keletiek pedig egy grúz lótolvaj kísérletei nyomán ismertek meg.

  Talán nem túlzás, ha a Magyar tragédiát a nacionalizmus fekete könyvének nevezzük. Vádirat a nacionalizmus ellen, mely huszadik századi formájában a durva, szűk látókörű és szűkkeblű -izmusok egyikévé lett. Elégia is, de nem búsongás, giccs, hanem az eddig jeltelen sír fölé ácsolt kereszt. Nem zavarja a holtak álmát, de hallgat a szavukra. És megtöri a tettesek némaságát is – azokét, akik bűnbánatért folyamodnak. Ki haragszik ma már a római katonákra a koponyahegyről?

  Lesznek, akik a múltba révedést panaszolják majd, de őket nem a révedés bosszantja igazán. Senkivel sem találkoztam még, aki a múltra úgy tekintett volna, mint valamilyen megbabonázó tájra, vagy úgy, ahogy egy feneketlen kútba nézünk. Őket a múlt zavarja igazán: nem kibékülni akarnak vele, elfogadni úgy, ahogy történt, hanem felejteni. Múltba révedéssel vádolnak, de valójában ők az iszákosok.

Címkék: holokauszt kommunizmus kitelepítés deportálás nácizmus megszállás terror háza

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr393009959

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

figyelmeztetés 2011.06.27. 09:07:39

Igen. A világnak ezen a részén a monarchikus berendezkedésű, soknemzetiségű birodalom az egyetlen értelmes létezési forma.

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2011.06.27. 09:15:35

A grúz geci nem postakocsikat fosztogatott?

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2011.06.27. 09:32:47

"Talán nem túlzás, ha a Magyar tragédiát a nacionalizmus fekete könyvének nevezzük. Vádirat a nacionalizmus ellen, mely huszadik századi formájában a durva, szűk látókörű és szűkkeblű -izmusok egyikévé lett. "

Na ez azert tulzas. Egyfelol igaz, hogy minden haboru nepcsoportok eroforrasszerzeserol szol, igy a masodik is arrol szolt.

Masfelol azonban az osszecsapo ideologiak nem voltak nacionalistak. A nacizmus a rasszizmus egy fajtaja, a kommunizmus pedig elvileg pont antinacionalista volt. De hat persze a haboru nem ezekrol szolt, hanem teruletekrol, emberek feletti hatalomrol, nyersanyagokrol. Mint minden haboru.

Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2011.06.27. 09:58:12

„Senkivel sem találkoztam még, aki a múltra úgy tekintett volna, mint valamilyen megbabonázó tájra, vagy úgy, ahogy egy feneketlen kútba nézünk.”

Senkivel?

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.06.27. 12:53:02

hát az a necionálizmus fekete könyve is aztán egy nagy szemét dolog!
turul-gellért, van még a stelázsin egy-két teljesen ostoba szerzőtök?

Regno delle Due Sicilie · http://regnodelleduesicilie.blog.hu 2011.06.27. 13:22:41

Megjelent már ez a kötet? Mikor fog? Ugyanis nem találom sehol nyomát, csak itt. Kik szerkesztették, kik írta bele?

Fenehorizont 667 2011.06.27. 14:32:41

@Doomhammer:
a rasszizmus egy fajtája? nehezen hiszem.
szerintem a 'nácizmus' (azért tettem idézőjelbe, mert a tgm-eknek köszönhetően ez a fogalom is eltávolodott egy cseppet az eredeti jelentésétől - én az eredetire gondolok, ha egyáltalán a mai kontextusban ennek van értelme) a sajátnak vallott, hasonló kultúrák más kultúrákkal szembeni összezárásának és 'védelmének' egy szélsőséges fajtája.
természetesen a globalizált nácizmusban ez is értelmét veszti, mert a 'náci' a kultúrák határvonalait érdekeinek és kedvének megfelelően tologathatja.
ha akarja, a határvonal egy rassz szélén húzódik, ha másképp akarja, akkor az európai-keresztény kultúra szélén. ha megint másképp akarja, akkor leszűkíti országának határvonalaira akkor is, ha ugyanabba a rasszba tartozó emberek alkotta országok veszik a sajátját körül. arról nem is beszélve, hogy szűkíteni ennél is jobban lehet: akár egy haveri kör méretűre...

ezért van az, hogy a szlovák náci és a magyar újnyilas vidáman elrugdossa együtt a cigányt, a négert vagy a kínait, viszont egy trianon-megemlékezésen nemhinném, hogy ilyen jól kijönnének egymással, ha valaki az egyiket odapottyantaná a másik mellé - pedig ugyanabba a rasszba tartoznak.
ezenkívül külön-külön és együtt sem jönnének ki jól a velük egy rasszba tartozó nagyvárosi, kozmopolita bringással, aki teszemfel lenne olyan peches, hogy csegevara-pólóban a közelükbe téved.

ezenkívül én már beszéltem cigány gárdistával is...

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2011.06.27. 16:20:11

@kchkscak:
"természetesen a globalizált nácizmusban ez is értelmét veszti, mert a 'náci' a kultúrák határvonalait érdekeinek és kedvének megfelelően tologathatja. "

Ez egy sajatos definicio.
Ez inkabb elfogadott:
en.wikipedia.org/wiki/Nazism
"Nazism (Nationalsozialismus, National Socialism; alternatively spelled Naziism[1]) was the ideology and practice of the Nazi Party and of Nazi Germany. It was a unique variety of fascism that incorporated biological racism and antisemitism.[10]"

Vagyis a nacizmus pont az, amit Hitler vallott. Globalis eppen ezert nem is lehet, mivel Hitler ideologiaja nem valt globalissa.

neccharisnyás útonálló (törölt) 2011.06.27. 17:53:04

Kösz a tippet. Keresni fogom a könyvet.

Hamár nacionalizmus. A Kárpátok Géniusza is ügyesen össze tudta egyeztetni a kommunista ideológiát a homogén nemzetállam eszméjével, mindezt megfejelve némi titoi hintapolitikával, hogy a Nyugat kínálta előnyöktől se essen el.

Fenehorizont 667 2011.06.27. 19:44:05

@Doomhammer:
nem globalista?
valószínűleg annyira hitler sem volt hülye, hogy aszitte, majd ő fogja irányítani a világot berlinből, ha a náci eszme győzedelmeskedik.
az ő német világrendje is 'gyarmati', csatlós országok szövetségére épült volna.
a háború előtt sokáig abban reménykedett, hogy előbb-utóbb, pl. az usában és angliában is vele szimpatizáns kormány alakul.

valószínűleg a japánokról sem úgy vélekedett, hogy deportálná őket, ha a történelem másként alakulása folytán találkozott volna a két sereg. pedig azok ferdeszeműek.

bz249 2011.06.27. 19:56:25

@kchkscak: "valószínűleg a japánokról sem úgy vélekedett, hogy deportálná őket, ha a történelem másként alakulása folytán találkozott volna a két sereg. pedig azok ferdeszeműek. "

attol fugg mennyire alakul maskent a tortenelem... mondjuk teny, hogy a hagyomanyos es gazdasagi szempontbol sokkal ertelmesebb nemet-kinai egyuttmukodest felrugta, hogy szovetkezzen a japanikkal