Kommentszűrés
’11 jún
1
07:01

Városálom

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

Sopron a 18. században

  Csákvár, Hőgyész, Jánosháza, Jászladány, Kerepes, Lepsény, Lébény, Onga, Sülysáp és Verpelét. Tíz magyar nagyközség, amely városálmokat sző.

  Nyílt levélben kérik ugyanis Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztertől a 2011. évi várossá nyilvánítási pályázat mielőbbi elbírálását. Azt írják: nem hivatalosan tudomásukra jutott, hogy az idén januárban benyújtott és a kormányhivatalok által befogadott pályázatokat nem bírálja el az illetékes bizottság, helyette új feltételekkel és más időpontban írják ki a pályázatot. A települések vezetői igazságtalannak érzik a döntést; úgy vélik, hogy a városi cím birtokában megvalósíthatóbbá válnának  településfejlesztési céljaik és vonzóbb lenne a településük. A levél szerint, ha a bíráló bizottság nem változtatja meg döntését, az a 10 nagyközséget gazdaságilag, morálisan és politikailag is  kedvezőtlenül érinti.

  Különös dolog ez a városi rangra törekvés. Egyrészt természetes, hogy minden ember, és minden közösség nagyobbra, többre és jobbra törekszik. Ennek egy szimbolikus lépcsőfoka a város cím megszerzése. De vajon valóban ez a fejlődés igazi fokmérője? Lehet, hogy nagyobbra törnek ezzel, de több lesz, jobb lesz ezzel egy település? Lehetséges, hogy az ugaron szőtt délibábos álmok klasszikus toposzával van dolgunk?

  A 10 milliós Magyarországon ma 328 város van, míg a korábban urbanizált, 8,4 milliós Ausztriában 200 település vívta ki ezt a rangot. A 82 milliós Németországban 2060 város található. Az egykor innen, Németföldről érkező telepesek hozták létre – nagyrészt – a magyar történelmi, egykori szabad királyi városokat, amelyek hagyományaiknál fogva máig joggal tarthatnak igényt a városi címre. A magyar népi gyökerű egykori mezővárosok is egy sajátos kárpát-medencei hagyományba ágyazódnak bele, bár viharos történelmünk miatt kevéssé jöhetett létre bennük az urbánus, polgári létforma. Egy újabb időszak emlékei a szocialista iparvárosok, amelyeket jobbára ma is csak a lakosság száma, és nem az élő hagyományok, a kulturális, életmódbeli hagyományok emelnek várossá.

  A mesterséges urbanizáció legutolsó időszaka az elmúlt húsz évben jött el: évről évre szórják a városi címeket különböző nagyságú községeknek. A törvény nem szab egzakt feltételeket: „A nagyközség a várossá nyilvánítását kezdeményezheti, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A képviselő testület a kezdeményezést a helyi önkormányzatokért felelős miniszter útján terjeszti a köztársasági elnök elé.”

  Van, ahol talán tényleg érdemesek voltak a címre, míg máshol csak a településvezetés politikai vagy gazdasági kapcsolataira volt szükség a városi rang megszerzéséhez. A fejemben ülő máraisándor szerint viszont még mindig csak az egykori szabad királyik az igazi városok, és már az alföldi, poros mezővárosokban is hiányzik valami az összképből. Az utóbbi húsz év címzetes városainak többsége pedig nemigen különbözik a nagyközségektől – hiszen azok voltak századokon keresztül.

  Hiába volt dédapám lakhelye Abaújszántó, hiába az ország egyik legszebb települése Balatonföldvár, hiába bulizik a magyar ifjúság elitje immár évről évre Zamárdiban, ezeket a településeket azért eléggé távolinak tartom a város klasszikus fogalmától és jellemzőitől. Még szülővárosom, Siófok sem büszkélkedhet jelenleg gazdag kulturális portfolióval... Ahogy az utóbbi években várossá avatott Beled, Cigánd vagy a kies Őriszentpéter is nehezen hozható össze a polisz ethoszával.

Mende-Sülysáp blues

  Nem a rang teszi ugyanis a településeket, hanem a bennük élő közösség léte vagy nemléte, illetve a közösség tagjainak polgári (ön)tudata, kulturális és életmódbeli igényessége. Nem elég a községháza előtti járda újrakövezése. Nem elég egy eurokonform játszótér megépítése. Ha nincs se közösség, se tudatos polgárság, akkor hiába a városi cím. Ha viszont mindkettő megvan, akkor pedig már oly mindegy, hogy egy tüchtig mintafalut vagy épp egy rendezett várost építenek és élnek meg a lakói.

Címkék: történelem város falu közigazgatás polgárság

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr922946551

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jan 2011.06.01. 08:21:15

Én azt javasolnám (és az emberek elnökétől aligha lenne idegen ez a gesztus), hogy Schmitt Pali 2012 január 1-ei hatállyal Magyarország összes települését nyilvánítsa várossá, és Magyarország összes lakosát királlyá, ill. királynővé.

A jó közérzet érdekében.

Téglagyári Megálló 2011.06.01. 09:22:58

"hiába bulizik a magyar ifjúság elitje immár évről évre Zamárdiban"

Már megint kiderült, hogy Nemelit vagyok.

ÁrPi 2011.06.01. 09:33:30

Szabad király? Álom :) Az -i az csak toldalék.

A zegykori magyar népi gyökerű egykori mezővárosok pedig itt lám csak polgáriasulatlan torzó mucsa(i)ságok.

Szerintem a "mezővárosok" eredetileg Paganus (értsd eredetileg a latin nyelvböl : "nem-urbanus", falusias (pagus)) gyökerü, organikusan nagyobbodó település-szervezödési formák, melyek itt-ott ekkor-akkor szintúgy megkaptak a magyar középkorban a királytól egy "szabad, királyi város" rangot.

(A Németföldről érkezett telepesek is urbanuzálódtak.)

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.01. 09:50:21

A városok a kapitalizmus csírái voltak egykor. Mára kipusztították a falut, a gazdaszervezetet, melyen egykor élősködtek, bele is döglünk mostanában...
Ettől még szeretem én a hagyományos városokat, a német telepesekét és a hazai mezővárosokat is, amiket amúgy nem kéne lemucsázni.
Városi németjeink boldogan eretnekkedtek, vakoltak, necsak gazdaságilag, hanem szellemileg is a világszétverés szolgálatába álltak.
Az ideális városfalu max. néhányezer fős, melynek lakói művelik a környék földjeit is. Buda szinte a 19. század közepéig belefért e képletbe...

Mitya Ivanov 2011.06.01. 09:55:06

Pálháza és Zalakaros a két legdurvább példa. Pálháza lakosságszáma alig haladja meg az ezret, viszont térségi szerepe azért mégis van annyi, hogy van ott egy rendelőintézet, és asszem van ott egy középfokú oktatási intézmény is. Természetesen nulla gazdasági potenciállal.
Zalakaros meg fürdőváros, és mint ilyen ghazdasági központ.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2011.06.01. 10:29:56

"Az egykor innen, Németföldről érkező telepesek hozták létre – nagyrészt – a magyar történelmi, egykori szabad királyi városokat..."

Gellért, ezen a hamis történelmi toposzon túl kéne már lépni. Ahogy Árpi is írja, a hospesek itt, Magyarországon urbanizálódott parasztok voltak nagyrészt, évszázadokkal az érkezésük előtt alapított magyar városokban telepedtek le. Székesfehérvár, Veszprém, Esztergom, Buda, Nagyvárad, Kolozsvár, magyar alapítású, és magyar lakosságú városok évszázadokig, Pozsony, Pécs, Sopron, Győr pannon múltja mellett is magyar újra alapítású, magyar lakossággal eredetileg. A német telepítések (a bányászvárosok is) jóval későbbi história. Elvárható volna, hogy legalább a tíz legjelentősebb magyar város történelmét vázlatosan ismerd, ha már történeti tárgyú cikket írsz róluk.

. )

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2011.06.01. 10:37:10

@Mitya Ivanov:
Egerváron is laknak ezren, már 500 éve is mezőváros volt, vára is van. Történelmi igazságtalanság a községi besorolás. :]

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2011.06.01. 10:55:13

@gloire: sajnos a török pusztítás oly mértékű volt, hogy városaink, városiasodottságunk jelenlegi állapotának gyökerei nem nyúlnak vissza a 11., 12. századba. Már a tatárjárás után megindultak a német telepesek, nem egy felvidéki és erdélyi középkori városkát köszönhetünk kizárólag nekik. A 17. század végétől szinte mindent újra kellett kezdeni, és számomra is meglepő volt, hogy mennyire túltengett, szinte kizárólagos volt bennük a német elem, Soprontól Fehérváron át Pestig. Érdemes megnézni Pest városbíráinak listáját:

hu.wikipedia.org/wiki/Pest_v%C3%A1rosb%C3%ADr%C3%B3inak_list%C3%A1ja

A másik érdekes jelenség ugyanakkor, hogy ez a németség milyen gyorsan és milyen nagymértékben magyarosodott el a reformkorban és az azt követő száz évben - szemben a Habsburgok vagy a náci Németország vágyaival. Ajánlom Várkonyi Nándor Dunántúl c. könyvét a témáról.

Arma Gedeon2 · http://kitalaltujkor.blogspot.com 2011.06.01. 11:15:08

@rajcsányi.gellért (ergé):

honnan tudod, mire vágytak a Habsburgok?
A szórványnémetség asszimilációja törvényszerű volt.
A náci Németország meg németirtással foglalkozott...

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2011.06.01. 11:20:21

@rajcsányi.gellért (ergé): Ezzel én tisztában vagyok, tehát ez a mondatod - ami sajnos máshol is sokszor elhangzik - ami így szólt: "Az egykor innen, Németföldről érkező telepesek hozták létre – nagyrészt – a magyar történelmi, egykori szabad királyi városokat..." nem helytálló.

"Egykori", "történelmi" városokat említesz, és azok "létrehozóit". Na, azok - ahogy a válaszodban is írod - magyarok votak (etnikailag is, kultúrájukban is, egységesen, közösségeik minden szeletében). Súlyos történelmi kataklizmák hatására németesedtek el ezek a városok, hosszú-hosszú évszázadokkal alapításuk ("létrehozásuk") után.

. )

kispufi 2011.06.01. 11:21:32

@Téglagyári Megálló: számomra meg az, hogy ezek szerint már nem vagyok ifjú...

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2011.06.01. 11:33:39

@rajcsányi.gellért (ergé): Annak persze külön örülhetünk, hogy ezek a németek pillanatok alatt elmagyarosodtak, és hazájukként tekintettek Magyarországra, ezzel semmi gond. De ez a sorrend, és ha már volt egyszer jó pár évszázadra egy erős, magyar kultúrájú, magyar nyelvű és etnikumú államunk, magyar városi kultúrával, ötvösművészettel, szobrászattal (Kolozsvári testvérek pl.), építészettel, hát ha az szinte Atlantisz módjára el is sűlyedt, legalább ne varrjuk azt is a németek nyakába :D

jan 2011.06.01. 11:38:22

@gloire: "Annak persze külön örülhetünk, hogy ezek a németek pillanatok alatt elmagyarosodtak"

Ne felejtsük, hogy ez ugyanaz az öröm, amit Slota érez afölött, hogy az érsekúvjári magyarok itt és most "pillanatok alatt" elszlovákosodnak.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2011.06.01. 11:49:00

@jan: Ez Slota szemponjából biztos igaz, de mi van akkor? Egész mások azok a kényszerű körülmények, amik ma Szlovákiában kialakultak, mint a hazai városi németség lelkes újhazára találásának története.

jan 2011.06.01. 12:22:06

@gloire: Részben igazad van, hiszen nem mindegy, hogy az asszimiláció természetes, vagy erőszakkal is rá van erősítve.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.06.01. 12:26:23

@rajcsányi.gellért (ergé):

1) Hová fogom én akkor szép, gömbölyű, népnevelő kommentjeimet írni, ha ti átalakultok Szíjjártó Péter sajtóirodájává?

2) Ezt a kultúrát már annyian teremtették, ezt az országot már annyian létrehozták (Salamon Berkowitz szerint pld. maga a Honfoglalás is egy zsidó geseft volt), hogy ránk, magyarokra, itt már tényleg semmi szükség nincs.

3) Az meg sem fordult a fejedben, hogy esetleg nem az "ugaron szőtt délibábos álmok"és nem a mucsai nagyzolás motiválja ezeket a településeket, hogy városi rangra pályázzanak, hanem a község (a közösség) nagyobb biztonságára való törekvés? Városként, gondolhatják (és nem minden alap nélkül), talán más megítélés alá esnek az állami támogatások osztásánál, nagyobb biztonságban tudhatják intézményeiket stb.

3+1) Szabó Dezső rulez!:-D

ü
bbjnick

minőségi_troll 2011.06.01. 13:15:33

@bbjnick:
Az meg sem fordult a fejedben, hogy esetleg ...

némi önkritika sem ártana e településeknek.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.06.01. 14:15:03

@minőségi_troll:

Az önkritika mindig üdvös :-)

Azt viszont nem igazán értem, hogy jön ez most ide?

Létezik egy olyan rendszer, ami arra ösztönzi a településeket, hogy városi címet (rangot, jogot) szerezzenek (mert akkor sok szempontból jobban járnak). Ezek a (posztban megnevezett) települések (élve törvény adta lehetőséggel) pályáztak a városi címre. Most, nyilván, kicsit idegesek, hogy feleslegesen dolgoztak a pályázataikon, mert ha a kormányzat új szabályrendszert léptet érvénybe a városi cím megszerzésének feltételeiről, módjáról, akkor újra pályázniuk kell.

A méltányos (szerintem is) az lenne, ha mielőtt az új szabályozás életbe lépne, ezen települések pályázatait, a pályázat kiirásának idején hatályos szabályok szerint elbírálnak/bírálnak el.

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.06.01. 14:16:45

élve törvény adta lehetőséggel=élve a törvény adta lehetőséggel
kiirásának=kiírásának

Bell & Sebastian 2011.06.03. 00:01:41

Haloványan rémlik, mintha Rákosi idejében még létezett volna tanya, bokor, falu, nagyfalu, kisváros, város, járási-, megyei székhely, főváros, mint kategória, exponenciálisan zuhanó fejkvótákkal.

Az újmódi logika szerint a legolcsóbb egy bazi nagy toronyházba bepréselni a maradékot, minden más megoldás gazdaságtalanabb.

Ritkán mondom, de ebben az estben kövessük az amerikai példát, legyen minden falu kisváros.
(A seriffet és rezervátumot a jövő héten fogom felvetni.)

A német -mint jelző- csak annyiban érdekes, hogy a közigazgatást is onnan fogjuk lekoppintani. Mert van némi összefüggése a választási rendszerrel, ami már úgyis onnan való.

Csupán azt furcsállom, hogy gazdánknak még nem tűnt fel, a hátsó udvarában lassan éhen döglenek a lábas jószágai.