Kommentszűrés
’11 már
17
11:01

Felsőokosítás 4. – A Révai József Nemzeti Felsőoktatás-fejlesztési Stratégia

Írta: Kínai Kálmán és Trágár Tóni

  Még tavaly ősszel indult vita a magyar felsőoktatásról, ami azzal kezdődött, hogy a Hoffmann Rózsa vezette oktatási kormányzat kidolgozott egy koncepciót az új felsőoktatási törvény előkészítésére. Az alapkérdés megválaszolására, miszerint van-e egyáltalán szükség új felsőoktatási törvényre, a koncepció készítői nem vesztegettek túl sok szót, de hát a politikus csak ilyen: szeretne új piramist építeni, ahelyett, hogy a régit tartaná karban. Rohadnak is szét a piramisaink egytől egyig. Mindenesetre azt a legfelsőbb szinteken visszavonhatatlanul eldöntötték, hogy lesz új felsőoktatási törvény, s ezzel új felsőoktatási rendszer. Hát legyen.

  Az új terveket aztán élesen betámadta Pokorni Zoltán, akiről akkor még nem tudtuk, hogy ő a magyar balneológia atyja, viszont ettől függetlenül legitim érveket vetett fel. A vitába aztán beszállt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás József is, aki gondos munkával végiglábjegyzetelte a törvénykoncepciót. (Kitérő: tapasztalataink szerint a Magyar Tudományos Akadémia leginkább arra jó, hogy az érett feudalizmussal foglalkozó középkorászok élőben vizsgálhatják kutatásuk tárgyát, de ezt a kérdést Pálinkás érthető okokból nem szokta feszegetni.) Aztán a vita rendezése érdekében beszállt az előkészítésbe a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, élén Navracsics Tibor és Gál András Levente felsőoktatási szakértőkkel. Meg persze beszóltak a HÖK-ösök, a rektorok, és mindenki, aki szerette volna saját forintosítható érdekeit és monomániáit viszontlátni az új felsőoktatási rendszerben. Mindez nem baj, sőt, teljesen természetes egy nagyon fontos új törvény esetében. A vita olyan szép és nemes dolgokról szólt, mint minőség, közszolgálat, jogok, versenyképesség, esélyegyenlőség, nemzeti érdek – mindez persze a kőkemény érdekharc csomagolására szolgált, de hát éppen ez a politika lényege.

  Most azonban a szép szavakkal operáló, némileg álszent, ugyanakkor mégiscsak érdemi vitának vége: az eddig a vitáktól távol maradó Matolcsy György, illetve hát lényegében Orbán Viktor felsőoktatási szakértő úgy döntött, hogy agyonvágja az általa nem különösebben kedvelt teljes magyar felsőoktatási rendszert. Mert ha a terveik valóra válnak, akkor annak, ami most van, vége.

  A változások ideológiai alapjául egy csaknem háromoldalas dokumentum szolgál, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az ismeretlenség homályába burkolózó felsőoktatási szakértői fogalmaztak meg. Eszerint a magyar felsőoktatás egy kalap szart sem ér. Ezt persze némileg – de nem sokkal – finomabban fogalmazzák meg, de a lényegen ez nem változtat. Az NGM alaptételei aztán bekerültek a Széll Kálmán tervbe, amelynek felsőoktatásra vonatkozó részeit látván valószínűleg Magyar Bálint veri a fejét a falba, hogy őneki ez miért nem jutott az eszébe.

***

  Az egyetemeket és főiskolákat egyébként már bő egy hónapja felállították a szopórollerre. „Az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről szóló miniszterelnöki rendelet”, vagyis az idei első megszorító csomag a minisztériumok közül a legtöbb pénzt a NEFMI-től vette el, ezen belül pedig a legnagyobb összeget a felsőoktatástól. Az alig pár hete életbe lépett költségvetés eredetileg 189 milliárdot szánt a felsőoktatásra, ebből a februári rendelet rögtön elvett (hivatalosan: zárolt) 13 milliárdot. Ez a költségvetés szempontjából nem nagy összeg, viszont a borotvaélen táncoló iskolákat nehéz helyzetbe hozta. Az illetékes hölgyek és urak megfontoltságáról sokat elmond, hogy a megszorításról február 18-án értesítették az egyetemeket, azzal, hogy „a megadott összegeket előirányzatonkénti bontásban, az intézmény 2011. évi működési tervével kiegészítve február 21-ig” küldjék el. Magyarország valamennyi felsőoktatási intézményének három napja volt tehát arra, hogy teljes költségvetését újratervezze.

  Az elvonásban egyébként nem az összeg volt az igazán problémás, hanem a kapcsolódó koncepció teljes hiánya: maradéktalanul érvényesült a fűnyíróelv, vagyis arányosan ugyanannyit vettek el minden intézménytől, bármiféle minőségi vagy akármilyen követelményt figyelmen kívül hagyva. Oktatáspolitikusaink és oktatásba beleszóló politikusaink minden mondatában háromszor szerepel a „minőség” szó, viszont eddig – ahogy vagy húsz éve mindig, és a jelen esetben is – kizárólag differenciálatlan szopatást láttunk tőlük. Hogy egy példát mondjunk az első hallásra nem túl jelentős elvonás hatásaira: az 1,7 milliárddal megrövidített Szegedi Tudományegyetem évi 19,6 milliárd állami forinttal gazdálkodik, ebből 3,6 milliárd a kőbe vésett, szent és sérthetetlen hallgatói juttatás, vagyis egyik napról a másikra több mint 10%-os megtakarítást várnak el bér- és egyéb költségeken. Ugyancsak 1,7 milliárdot vesznek el egy másik kutatóegyetemtől, az ELTE-től is. A Ló Szerafin Főiskola persze megúszta pár millióval.

***

  Na de mindez természetesen csak a kezdet, amely a ráhangolódást biztosítja a következő évekre. A Széll Kálmán terv egyik nagy vesztese ugyanis a felsőoktatás: 2012-ben 12 milliárd, 2013-ban 38 milliárd, s 2014-ben újabb 38 milliárd forintos elvonást terveznek a területtől. Vagyis, ha az inflációt is beleszámoljuk, a magyar felsőoktatás éves állami támogatása négy év alatt a kétharmadára-felére csökken (hogy pontosan mennyire, az az alapösszegtől függ, amelyből elvonnak). Ezt megerősítik azok a hírek is, melyek szerint az államilag finanszírozott hallgatók létszámát a felére akarják visszavágni. Ilyesmire utoljára talán a második világháború alatt lehetett példa, de még ebben sem vagyunk biztosak, a tudóséletrajzokból mindenesetre számunkra az derül ki, hogy ’43-’44-ben még vidáman működtek az egyetemek. A Magyar Bálint-féle szörnyűséges időszak pedig vidám homokozás volt ahhoz képest, ami most jön: bár a liberálisdúlás alatt minden a feje tetejére állt, olyasmi azért nem merült fel, hogy egy-két év alatt elküldik kapálni a hallgatók és az oktatók felét.

  Na már most, ez az elvonás nem azt jelenti, hogy egy-két felesleges kart bezárnak, s szélnek eresztenek pár száz mihaszna kommunikáció szakos hülyegyereket. Itt arról van szó, hogy a teljes magyar felsőoktatás összeomlik, s hogy mi nő ki a romokon, azt senki nem tudja. A felsőoktatáshoz hasonló bonyolult rendszerek ugyanis nem úgy működnek, hogy ha a fele pénzt kivesszük belőlük, akkor fele akkora teljesítményre lesznek képesek – a megfelezés teljes káoszt és pusztulást jelent. Ráadásul gyakorlatilag megvalósíthatatlan is: ha mondjuk egy harminc fős tanteremben ezentúl csak tizenöten ülnek, attól nem kell kevesebbet fűteni. Ha a méltán elismert Falleológia Tanszék hat oktatójából – a paleofalleológusból, a mezofalleológusból, a neofalleológusból, a szociofalleológusból, a kultúrfalleológusból és a falleofalleológusból – kirúgunk hármat, akkor ugyan fele akkora lesz a bérköltség, viszont a falleológus hallgatók oktatásából kimarad három fontos falleológiai részterület, ráadásul a tanszék megszegi az akkreditációs eljárásban vállalt kötelezettségeket. Persze az egész Falleológia Tanszéket be lehet zárni, de ez sem olyan egyszerű: a már bent lévő hallgatóknak a törvény szerint meg kell kapniuk azt a képzést, amelyre jelentkeztek, vagyis a kirúgásokra csak 3-4 év múlva kerülhet sor. A hároméves Széll Kálmán terv lejárta után.

  Mindenesetre ha Matolcsyék komolyan gondolják ezt az egészet, akkor innentől fogva tökéletesen mindegy, hogy végül mi fog szerepelni az új felsőoktatási törvényben, amelynek eddigi tervezetei egyébként semmi olyasmit nem tartalmaztak, ami a Kálmán tervben szerepel. Valójában erős a gyanúnk, hogy Hoffmann Rózsa, Dux László, Pokorni Zoltán és a többiek a Blikkből értesültek a tervről. Sőt, azt sem tartjuk kizártnak, hogy még onnan sem – eddigi megnyilvánulásaik alapján fingjuk sincs, hogy mi készül a rájuk bízott szakterületen. Reméljük, hogy legalább a Mandiner blogot olvassák, úgyhogy innen üzenjük nekik: teljesen lényegtelen, hogy ezután 3+2 vagy 5+1 éves lesz a tanárképzés, ha bezárják a bölcsészkarokat; tök mindegy, hogy hallgatói normatíva vagy bázisfinanszírozás alapján kapják a pénzt az intézmények, ha a della a felére csökken; felesleges azon vitatkozni, hogy közszolgálatnak vagy piaci szolgáltatásnak tekintjük-e a felsőoktatást, ha egyikként sem fog működni. Ja, és a nagybetűs Minőséget, amelyet eddig minden megszólaló a középpontba helyezett, lehetőleg ne emlegessék. Ha ezer petákból nem tudnak ezer hallgatót minőségi képzésben részesíteni, akkor ötszáz petákból sem fognak ötszáz hallgatót – ez azért talán elég logikus.

***

  Az elképzelések színvonalára jellemző a költségtérítéses képzések esete. Az történt, hogy a Kálmán tervben – minden korábbi elképzeléssel homlokegyenest ellentétesen – megjelent a „költségtérítéses képzések fokozatos kivezetésének” ötlete merthogy az a „felesleges kapacitások fenntartását szolgálja”. Sőt ez is szerepelt a szövegben: „A felsőoktatás ne ösztönözzön senkit arra, hogy fiatal éveit boldog tétlenségben töltse.” Egyetlen illetékesnek sem volt halvány gőze sem arról, hogy mindez mit jelent, ezt persze szégyellték bevallani, úgyhogy magyarázkodni kezdtek: egyesek szerint ez az ingyenes képzések kiterjesztését szolgálja, mások – például Kósa Lajos felsőoktatási szakértő – szerint pedig azt jelenti, hogy a költségtérítéses hallgatóknak oktatásuk tényleges költségeit kell megfizetniük. Az ügyről nyilatkoztak a rektorok, az ellenzék, meg talán még Simon Zoltán képviselő úr is. A hiszti ez ügyben máig tart, pedig időközben kiderült: az ominózus mondatok Naszvadi György felsőoktatási szakértő államtitkár személyes megjegyzései, amelyek tök véletlenül kerültek az Orbán Viktor által aláírt tervbe: egy grafikonnal együtt valaki az államtitkári kommenteket is bekopipésztelte az anyagba. Ha megnézzük a dokumentumot, láthatjuk is, hogy a szóban forgó mondatok egy beágyazott képfájlban szerepelnek (27. o.). A hibát persze azóta sem ismerte el senki, úgyhogy vadul megy az ötletelés a költségtérítéses képzés jövőjével kapcsolatban. (Posztunk elhúzódó megírása közben beszélt róla Pokorni Zoltán, hogy talán valami hiba történhetett.)

  És az ilyesmit nem árt komolyan venni: a legenda szerint például az egyik fontos szibériai vasútvonal azért tesz egy mintegy ezer kilométeres tök felesleges kitérőt, mert amikor Sztálin megrajzolta a nyomvonalat, a másik kezével ott támaszkodott a térképre, s inkább körberajzolta, minthogy felemelte volna. Vagy mondjuk a phenjani stadiont állítólag azért hívják Május 1. Stadionnak, mert az időskori elhülyülésben szenvedő Kim Ir-szennek a megnyitón, amikor ki kellett volna mondania a létesítmény nevét, ami valami tök más volt, csak az aznapi dátum jutott az eszébe. Ezért érdemes pár szót szólni a költségtérítéses képzésről.

  Naszvadi – és az ő nyomán Kósa – azt állítja, hogy a költségtérítéses képzések felesleges kapacitásokat tartanak fenn, amivel az államkasszát terhelik. Ezért az ilyen képzések teljes költségét ki kell fizettetni a hallgatókkal. Ez jól hangzik, csakhogy a költségtérítéses képzések léte önmagában bizonyítja, hogy nem viszik, hanem hozzák a pénzt. Hogy egy egyszerű példát mondjunk: ha egy 50 fős évfolyamba felvesznek bónuszként 10 költségtérítéses diákot, azok nem okoznak kimutatható költségnövekedést: ugyanannyi oktató ugyanannyi órát tart nekik ugyanazokban a termekben; levizsgáztatásukért, adminisztrálásukért senki nem kap pluszpénzt, így az államnak egy fillérjébe sem kerülnek, viszont maguk az intézmények a tandíjjal betömhetik annak a lyuknak egy részét, amely az elégtelen állami támogatás miatt keletkezik. Mindemellett a „képzés teljes költségét” gyakorlatilag lehetetlen kiszámítani: ennek egyetlen módja az, ha egy kar teljes költségvetését elosztják az összes ide járó hallgató számával – az összeg magasabb lesz, mint a jelenlegi költségtérítések, viszont irreális is, hiszen a gyakorlatban egy költségtérítéses hallgató képzése nem jelent ennyi pluszköltséget, mert a kiadások nagy része eleve adott. Ha kifizethetetlen összegekkel elriasztják a hallgatókat, azzal se a költségvetés, se az intézmények nem nyernek semmit.

  Persze olyan is van, hogy egy egész képzés költségtérítéses, ilyenkor viszont még tisztább a helyzet. Az ilyen programokat az intézmények csak akkor indítják el, ha nyereségesek: a tandíjakból fizetik az oktatók órabérét, az adminisztrációt és a rezsit – az állam ugyanis soha egy fityinget sem adott a költségtérítéses képzések fenntartására. Az egyetlen kifogás ezek ellen az lehet, hogy ezek a diákok is állami épületeket használnak – ám ezek az épületek amúgy is ott állnak, és fűteni is kell őket, hiszen az államilag támogatott diákok is ezekbe járnak. Persze ha valakinek az épületekre fáj a foga, az is egy szempont, csak akkor mondják ezt, és ne hivatkozzanak kapacitásfeleslegre meg egyéb marhaságokra: nem ördögtől való dolog állami intézmények épületeit privatizálni, Gyurcsány Ferenc például szép summákat keresett ilyen tranzakciókkal. Igaz, hogy mondjuk egy kétötödnyi egyetemi épület eladhatatlan, Gyurcsány se ilyeneket vett meg.

  Egyébként ha jól értjük, az alapfeltételezés az, hogy a költségtérítéses képzéseket a ’70-'80-as évek GMK-zásához hasonlítják, ami persze nem is csoda, hiszen a mai döntéshozók akkor szocializálódtak. A dolognak ugye az volt a lényege, hogy a melósok a gyár eszközeivel munkaidő után saját szakállukra termeltek, így a közeszközökből magánhaszon lett. A mai főiskolákon-egyetemeken ilyenről azonban nincs szó: a tandíjak nem magánzsebekbe vándorolnak, hanem bekerülnek az intézmények költségvetésébe, amelyek ezek segítségével tartják fenn alulfinanszírozott állami képzéseiket. Vagyis nem az állami pénz megy a magánképzésbe, hanem épp fordítva. Az output pedig egy sor képzettebb ember, aki több pénzt keres, és több adót fizet, mint a képzés előtt. Ha ugyanis nem keresne nagy eséllyel több pénzt, esze ágába se jutna fizetni a képzésért.

***

  Persze nem a költségtérítéses képzéssel kapcsolatos mizéria a legnagyobb baj a Széll Kálmán terv felsőoktatási passzusaival. Hanem az, hogy csupa hamis előfeltevésre épül, ami természetesen hamis következtetésekhez vezet. Ezekről a következő részekben lesz szó.

Címkék: felsőoktatás egyetem pokorni zoltán matolcsy györgy hoffmann rózsa felsőoktatási törvény széll kálmán terv felsőokosítás

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr42727481

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tarackos 2011.03.17. 11:38:42

Nem értem honnan szalasztották ezeket a szakértőket azt meg végképp vajon minek a szakértői lehetnek akik a tervet írták.

Azért ez már minősíthetetlen, 9 hónap után egyetlen olyan dolgot nem tettek le az asztalra amire bármelyik szakma csettintett volna, na ez igen, lám csak van élet a szocik után. Sőt, úgy néz ki még Ferencéket is alul lehet múlni.

Javaslom a köz és felsőoktatási törvénybe betenni az alapvető állampolgári és gazdasági ismeretek kötelező oktatását, legalább 30 évre! A kádárkorban szocializálódott bagázs meg tűnjön végre a búsba!

VIII. Nagyapó 2011.03.17. 11:48:12

A cikk mondanivalójával nagyjából egyet tudok érteni - éspedig mert ezen a téren nagyjából elhiszem, amit a KTI mond, miszerint a felsőoktatási túlképzés egy alapvetően az olcsó munkaerőben érdekelt ipari lobbi által terjesztett legenda, amit a munkapiaci mutatók nagyban cáfolnak.

A fix költségekkel való bűvészkedés ugyanakkor az a terület, ahol a különböző lobbik a legnagyobbakat tudják csúsztatni - legyen szó a nyugdíjasok ingyenes utazásáról vagy felsőoktatásról. Kéretik kerülni!

Persze, mindig marha nehéz megmondani, melyik az az utas/hallgató, aki miatt még egy buszt kell indítani/tantermet be kell fűteni/oktatót fel kell venni. Ettől függetlenül van az a létszámcsökkenés, amikor igenis ki lehet rúgni egy-egy oktatót, el lehet adni egy-egy egyetemi épületet, fel lehet számolni egy-egy főiskolán másutt is magtalálható szakot, vagy akár egy egész főiskolát, átterelve az ottani diákokat egy másikra. Nagyarányú létszámváltozásoknál tehát igenis érvényesül, hogy egy diák költsége ~= összes költség/hallgatók száma.

Ez tehát nem volna az ördögtől való gondolat - bár a részben támogatott helyeké sem az.

tistedur 2011.03.17. 12:24:53

ahol fát vágnak, ott hullik a forgács, hogy egy klasszikust idézzek...
(ez nem terv, ez nem reform: ez egy "ilyen ország nincs is")

bz249 2011.03.17. 12:31:11

Asszem nekikezdek a kovetkezo DFG-palyazatomnak. :(

Kínai Kálmán és Trágár Tóni 2011.03.17. 12:35:59

@VIII. Nagyapó: Persze, egy csomó helyet le lehet építeni. A baj nem ez, hanem hogy nem látszik semmiféle megalapozott elképzelés annak eldöntésére, hogy ki menjen a levesbe, ki nem. Egyelőre mindenbe a fűnyíróelvet alkalmazzák, vagyis egyformán szívnak a jók is és a rosszak is. Ráadásul mivel mindenhol fideszes az önkormányzat és a parlamenti képviselő, elég nagy az esélye annak, hogy a leépítések és bezárások Fideszen belüli érdekharcok alapján fognak eldőlni, minőségi szelekció helyett.
Egyébként nemzetközi összehasonlításban Magyarország már most is szégyenletesen keveset költ felsőoktatásra, és egyáltalán nincs túlképzés - erről szólnak majd a következő posztjaink, ha megérjük.

bz249 2011.03.17. 12:42:56

@VIII. Nagyapó: @Kínai Kálmán és Trágár Tóni: a tulkepzes/nem-tulkepzes kerdeskorehez. Mennyire szamit tulkepzesnek, ha a friss diplomasok kulfoldre mennek? Van errol valami adat, hogy mi az abra ezzel a vetuletevel az ugynek?

Amugy teny: egy csomo helyen letszamhiany van, vagyis alulkepzes zajlik az orszagban.

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2011.03.17. 12:54:05

Ugye, ugye, azok a kibaszott alrendszerek. Oktatás, kultúra, államigazgatás, eü, szocellátás, nyugdíj - pedig ezek is 2x2=4 alapon mennek. Csak hát ehhez senki sem mer/tud/akar itten nyúlni. Kádárország. Ha meg mégis belepiszkál, akkor kiderül, hogy csupa kontraszelektált debil politikuskodik mifelénk. Szopóág, ezt dobta a gép. És egy igen ritkán adódó, rendkívül kedvező lehetőségeket adó 20 évet hagytunk elmenni a levesbe...

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2011.03.17. 12:56:40

Nem ertem, mire a meglepetes. Ez az Egy Program.
tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/2010/11/kiserlet.html

Egyebkent ugyanez meg Nagy-Britanniaban is.
www.telegraph.co.uk/education/educationnews/8385886/University-funding-slashed-by-940-million.html
"Cuts of almost £1 billion to higher education budgets will mean virtually every English university sees its funding slashed next year. "

loláb 2011.03.17. 12:57:45

Én a felsőoktatási koncepcióban szereplő elvekkel egyetértek. Az államilag finanszírozott képzés döntő részének igenis olyan szakokra kell öszpontosulnia, amelyekre valós munkaerőpiaci igény van.
Az állam persze képezzen falleológusokat is, de csakis a legjobb tanulmányi eredménnyel rendelkezőket, és csak annyit, amennyire a tudományterület művelése szempontjából minimálisan szükség van, és ebben semmiféle esélyteremtésnek, vagy hátrányos helyzetűek támogatásának nem szabad megjelennie, az jelenjen meg úgy, hogy a legjobb eredményeket elérő x% teljesen díjmentesen tanul, ösztöndíjat kap, stb.. Hogy ez most Orsós Ronaldó lesz-e, gyöngyöspatáról, vagy Rosenthal Simon a rózsadombról, az teljesen lényegtelen.

Aki hobbiból akar falleológiát tanulni, az fizesse meg a költségtérítéses képzést.

A hallgatói létszámot nem csökkenteném, de az államilag finanszírozott helyeket átcsoportosítanám a műszaki-természettudományos-gazdasági képzésre: aki hátrányos helyzetű, de tehetséges, és esélyegyenlőséget akar, az ott is megtalálhatja a kitörési lehetőséget, nem kell okvetlenül falleológiát tanulnia.

Ha pedig annyira mégsem tehetséges, hogy elvégezzen egy annyira azért nem bonyolult mérnök-menedzseri szakot, csak a falleológuiára futja a tehetségéből, akkor talán neki mégsem okvetlenül a felsőoktatáson keresztül kell érvényesülnie. Ha hátránayos helyzetű, akkor neki valszeg egy értelmes szakmát adó, 2-3 éves tanfolyam is kitörési pontot jelent, és esetleg a kölkeinek már nem államilag finanszírozott keretekben kell megteremtenie a kitörési lehetőséget. A szegényember legkisebb fia csak a mesében kapja meg 3 próbáért a királylány kezét, a valóságban ennél azért hoszabb idő kell az érvényesüléshez.

Hogy mindezzel megspórolható-e a Sz. Kálmán tervben bemutatott összeg, arról foggalmam sincs.
De itt elsősorban az elv a lényeg: nincs szükség 50 ezer olyan államilag finanszírozott hallgatóra, akinek a kétharmada humán szakon tanul. Viszont szükség volna 50 ezer mérnökre, informatikusra, közgazdászra, vagy éppen fizikus-matematikusra.

Kínai Kálmán és Trágár Tóni 2011.03.17. 13:02:11

@bz249: Úgy tudjuk, ezt még nem mérték fel, nehéz is lenne alanyokat összetrombitálni Írből meg Hollandból meg Svédből. De a kivándorlás nem a túlképzés miatt van (orvosból itthon is több kéne), hanem a magasabb nyugati fizu miatt. Egyébként épp emiatt nem lenne ördögtől való az utólagos tandíj: aki itthon marad, azt mondjuk az SZJA-jával törleszt, aki kimegy, az kápéval.

Bell & Sebastian 2011.03.17. 13:04:22

:o Komplett ágazatok sétáltak ki, velük a művelőik.

Csak azt ne gondolja senki, hogy majd pont ő megússza. Egyszer csak elfogynak a befizetők, onnan kezdve nincs mit kivenni, hiába a sírás, kombájnnal jön a fűnyíró ember.

Lássuk be, a felsőoktatás bokréta a nemzet kalapján, fene tudja, ki hogy van vele, de a meztéllába és csupasz ülepe engem jobban zavar.

bz249 2011.03.17. 13:07:39

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni: nyilvan nem a tulkepzes miatt van kivandorlas. Csakhogy a kivandorlas miatt eleve meg sem jelenik a magyar munkaeropiacon a paciens, plane nem munkanelkulikent.

Mondjuk olyat is hallottam mar, hogy kepzett szakmunkas vandorolt ki, tehat nem feltetlen torzitja az eredmenyeket.

Kínai Kálmán és Trágár Tóni 2011.03.17. 13:10:06

@Bell & Sebastian: Ha cipőt adunk a lábára, meg gatyát a seggére, attól pár hónapig jobban érzi magát, aztán a cipő-gatya elkopik (elissza), és ugyanott vagyunk. Ha csupasz seggel ugyan, de kiképezzük mérnöknek vagy akár falleológusnak, akkor egy idő után lesz pénze cipőre meg gatyára, és még adót is fizet. Az ázsiai kistigrisek meg a finnek például azt csinálták, hogy a rizsföldekről meg a nyrfaerdőkből berángatták a parasztotkat az egyetemekre, azt' ma ők gyártják a telefonunkat meg a nagyképernyősünket.

TaTa86. · http://archiregnum.blog.hu 2011.03.17. 13:11:29

@loláb: "Hogy mindezzel megspórolható-e a Sz. Kálmán tervben bemutatott összeg, arról foggalmam sincs.
De itt elsősorban az elv a lényeg: nincs szükség 50 ezer olyan államilag finanszírozott hallgatóra, akinek a kétharmada humán szakon tanul."

Ebben ugye az a vicces, hogy egy bölcsésznek kell egy bazinagy hodály, esetleg kivetítő, és egy alkoholista professzor, és meg a dolog.

Ellenben egy orvosnak, egy kémikusnak, mérnöknek vagy akár egy mezei programozónak is elég komoly eszközpark kell...

Bell & Sebastian 2011.03.17. 13:17:05

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni:
Asszem most fordítva ülnek a kis hucul lovaikon. Mi hajtja a gazdaságot? Hát az ÁFA, gyárékék!

Van-e valódi magyar termelés-fogyasztás, vagy csak számlagyártás folyik? (poétikus kérdés)

Azt lehet elosztani, amit megtermelünk. Akkor most bukjanak le, nézzenek a futómű alá, ott van az, csak hátrébb kicsit.

Kínai Kálmán és Trágár Tóni 2011.03.17. 13:23:38

@loláb: "nincs szükség 50 ezer olyan államilag finanszírozott hallgatóra, akinek a kétharmada humán szakon tanul." Lehet, hogy érdemes némileg eltolni az arányokat, bár azért megjegyeznénk, hogy felmérések szerint a humán szakon végzettek is el tudnak helyezkedni, jóval átlag feletti fizetéssel (és adóteherrel). A bölcsészmunkanélküliség olyan mítosz, mint a jeti: sokan állítják, hogy láttak már munkanélküli bölcsészt, de ez még nem igazolja a létét.

Kínai Kálmán és Trágár Tóni 2011.03.17. 13:27:01

@Bell & Sebastian: Ez nagyjából 1420 körül igaz lehetett. Ma már a fejlett országok GDP-jének nagy részét a szolgáltatási szektor termeli. Sőt, egy ország fejlettségének egyik megbízható mutatója épp az, hogy az össztermék hány %-át teszik ki a szolgáltatások.

TG69 2011.03.17. 13:31:12

Szerintem ez túl bő lére lett eresztve, meg nem is illik a szerzőhöz. Én inkább el tudtam volna képzelni egy olyan animációt amiben a csodálkozó Kínai cipófeje körül egy cumit húzogat a Matolcsy/Pokiorni/Hoffman hármas.

Egyébként érdekesek ezek a szemforgató felhorgadások.
a1) A reform az először rombol, méghozzá nagyon is, különben elegendő lenne egy kis újrafényezés.
a2) A fűnyíró elv az akkor merül fel, ha nincs kidolgozott reform-elképzlés, amire a fidesz 8 éves felkészülése nem adott módot, hiszen kordont kellett bontani, megveretni a hyveket meg ilyen apróságok.
a3) Mivel a magyar nagy kijáró ezért borítkolható, hogy ezek a nagy elvonások nem lesznek végigcsinálva/vissza lesznek csinálva stb, tehát elhal a dolog félúton.
a4) Kínai az itteni törzskommerek alapvetése alapján elmehet majd szépen DOLGOZNI, a nyafogása magasról le van ejtve.
a5) A szakértelem kormányának mítosza lassan véget is ért. Olyan sok időnek nem kellett eltelnie ehhez, de vajon akkor most mire lesz a komcsizás? Ez itt a nagy kérdés :).

bz249 2011.03.17. 13:31:39

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni: azert ezzel a szolgaltatassal ovatosan. Mert ennek egy resze mondjuk termektamogatas (azert kerult a szolgaltato szektorba, mert a Kis Pista Bt.-be kiszervezni olcsobb, mint osztalyt fenntartani ra a gyarban... ugyanez a konyvelokkel). Aztan van olyan szolgaltatas, mint mondjuk az egeszsegugy. Sot gyanitom az Onkormanyzati Pecsetelo Alhivatal is szolgaltatasnak szamit.

Bell & Sebastian 2011.03.17. 13:38:12

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni: Hozzáadott értéktöbblet -adó. mint azt leánykori neve is mutassa nekije.

Három éve vagyunk lassuló pályán. Azt még Gipsz-Grün Jakabnak is nehéz beadni, hogy az alapvetően újraelosztással foglalkozó állam -akitől mellesleg elvették kedvenc nyomdáját- nem kell hogy alaposan visszavágjon, ha hitel alma!

Alul régóta rínak a népek, csak nem tűnt fel eddig. De terjed már fölfelé és az vigasztal, ha lesz szebb jövő, az is itt kezdődik majd - legalul.

Az baszna csak be végleg, ha fordítva lenne!

Kínai Kálmán és Trágár Tóni 2011.03.17. 13:55:13

@bz249: Persze, és ez így van Dániában, Kanadában és Szingapúrban is. Míg mondjuk Mailban - feltételezésünk szerint - szinte mindenki konkrétan termel és fogyaszt, és senki nem pecsétel. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a magyar gazdaság struktúrája tök rendben van, csak azt, hogy a kérdés annál bonyolultabb, mint hogy mindannyiunknak kapálni és fröccsönteni kéne. A Google-nál például egy szalmaszálat nem tesznek keresztbe, csak 1-eseket meg 0-ásokat tesznek egymás mellé, azt' mégiscsak elvannak valahogy.

Kínai Kálmán és Trágár Tóni 2011.03.17. 14:04:42

@Bell & Sebastian: A lassuló pálya nem a túl sok diplomás miatt van, hanem éppen azért, mert az ország fele totális szellemi és egyéb nyomorban él, nem tud írni-olvasni, és sárhányót kalapálni sem veszik fel sehova. És pont így lesznek ezzel a fiaik és az unokáik is.

Ha az egész állam szopóágon van, természetesen a felsőoktatásnak is méltányos kivennie a részét a szívásból. Csak a szívesmennyiség elosztása nem mindegy.

Az oktatás egyébként az egyetlen nagy alrendszer, amely nem arról szól, hogy a jelenleg rendelkezésre álló javakat elbasszuk (eü., nyugdíj, bürokrácia), hanem arról, hogy a javakat azért basszuk el, hogy később több jószágunk legyen. Ha valaki tud mutatni egy országot, amely megbánta, hogy túl sokat költött oktatásra, annak gyorspostán küldünk egy üveg pálinkát.

ny 2011.03.17. 14:34:35

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni:
"Az oktatás egyébként az egyetlen nagy alrendszer, amely nem arról szól, hogy a jelenleg rendelkezésre álló javakat elbasszuk (eü., nyugdíj, bürokrácia), hanem arról, hogy a javakat azért basszuk el, hogy később több jószágunk legyen". Az egészségügyet és a bürokráciát is főként ezért működtetjük!
". Ha valaki tud mutatni egy országot, amely megbánta, hogy túl sokat költött oktatásra, annak gyorspostán küldünk egy üveg pálinkát. " Sajna szeszmentes vagyok, ráadásul el is vesztettem a hivatkozást, ami cáfolná a tételedet. De ha például Egyiptomra és Tunéziára gondolsz, akkor talán nyilvánvaló, hogy az óvatosabb fogalmazás indokolt lehet.
Magával a bejegyzéseddel egyébként egyetértek.

Bell & Sebastian 2011.03.17. 14:50:39

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni:
Pontosan itt ugattam el párszor a sikeres és kívánatos modellt, a tetraédert, aminek még az elemei sincsenek meg, nemhogy a minisztérium integráló szerepben, vagy a 12 -irányú információ áramlás. Ez az egységes struktúra a mezőgazdaság, ipar, vagy oktatás területén egyszer már létezett, sőt, még működött is! Miért kellett ezt is szétverni?

Még a filozófiáról is könnyű belátni, hogy van gyakorlati haszna alkalmazott tudományként, nemhogy a többiről, csak egységbe kell fogni a kutatást, kísérletet és alkalmazást.
(A bőcsész is hasznos persze, kell az is, de ennyi?)

Nem kell mindenkinek újra feltalálni a meleg vizet.

Bell & Sebastian 2011.03.17. 15:01:42

szabad piac (az oktatásban) nagy szabadságfokkal = óriási tehetetlenségi nyomaték + alacsony hatékonyság

Ezen az sem segít, ha kifizettetik 100% -ban a diplomát. Ember meg nem jósolja, nagyjából mennyi töritanár kell 10 év múlva, permanens progresszió mellett.

Kínai Kálmán és Trágár Tóni 2011.03.17. 15:07:23

@ny: Országokról beszéltünk, nem ilyen egyenes határú izékről. Plusz nem hinnnk, hogy Mubarak meg Ben Ali azonos az országával, ráadásul az arab országok tipikusan kurva keveset költenek felsőoktatásra. Ha pedig Egyiptomból és Tunéziából lesz valaha valami - erre nem mernénk mérget venni -, az pont a nem túl nagy számú képzett fiatalok miatt lesz.

lesnaya 2011.03.17. 15:58:21

A cikkben összefoglaltakkal többnyire egyet tudok érteni, de azért néhány hozzáfűzést tennék:

- az nem kétséges feltehetően egyetlen olvasó számára sem, hogy a magyar felsőoktatás átalakításra szorul, a nagyobb egyetemeinken kívül nem vagyunk igazán versenyképesek sem a nyugati egyetemekkel sem lassan sajnos a keletiekkel (Oroszország) szemben sem.

- az egyértelmű, hogy szűkösek az erőforrásaink, világgazdasági válság stb., ugyanakkor ennek következtében nem a még működő, külföldön is részben ismert (legalábbis a szakmabeliek között) egyetemek költségvetéséből kellene zárolni minden évben további 10 százalékot, hanem sajnos ahogyan egy korábbi kommentelő megjegyezte, politikusi döntést kell hozni és el kell dönteni, melyik képzést akarjuk bezárni és melyiket nem és nem a szerencsére bízni, hogy ki marad talpon.

- Hoffmann Rózsa tervével lehet vitatkozni, hogy jó-e vagy sem. Hol mozdítja előre az oktatás helyzetét vagy hol nem? Egy kidolgozott terv volt, amely mögött állt egy koncepció, és amelynek célja az előrelépés volt. A Széll Kálmán terv oktatási részéhez nem járul koncepció, egy célja van, hogy a jelenben csökkentsük a kiadásokat és a jövőben majd alakulnak a dolgok valahogyan. Szakpolitikusnak nem az a feladata, hogy "majd alakulnak valahogyan" elképzeléseket támogasson, nem ezért veszi fel a fizetését stb., hanem hogy a jövőre nézve tervezzen és megpróbálja kitalálni hogyan és miként léphet előre az ország versenyképesség terén.

- a fűnyíróelvvel a másik nagy probléma az, hogy nyilván a fizetős képzések ill tandíj irányába fogja eltolni a képzéseket, mert a 18-25 közötti korosztály továbbra is tanulni akar majd. Namost azért azt látni kell, hogyha ezt nem teheti meg itthon ingyen, elmegy más EU-s országba ingyen tanulni, van ilyen bőven :) Ha a diákjaink kimennek tanulni egyre nagyobb számban, akkor meg már tényleg nem lesz értelme fenntartani egy versenyképes felsőoktatási rendszert. És felsőoktatási rendszer azért is kell, hogy a piaci igényekhez tudjunk igazodni ha arra szükség van.

- a felsőoktatási rendszerben időről időre felmerül az az ötlet, hogy próbáljuk meg külföld felé eladni az itthoni képzéseinket és ezzel rentábilisabbá tenni egyes szakok, egyetemek futtatását. Volt olyan amikor ez jól működött és népszerűek voltunk (nem csak az orvosképzés), és ez az államszocializmus alatt volt. Vagyis a mostani FÁK országokban az elit egy része Magyarországon lett képezve és érthetően szeret még minket. Ezt hagytuk elhalni 1989 után szépen fokozatosan, ami most mutatja meg mennyire rossz döntés volt, amikor kellenének a diákjaik. Sajnos azt is látni kell, hogy a nagyobb magyar külföldi szervezetek, akiknek feladata lenne Magyarország népszerűsítése, ugyan nem tudom mekkora költségvetéssel rendelkeznek, de hogy a munkájukat gyengén végzik az biztos. Szimplán össze kell hasonlítani, hogy mennyi külföldi diákot (és turistát) vonzanak a cseh egyetemek és mennyit mi, a különbség jelentős.

Összefoglalva az elhangzottakat: lehet fűnyírózni és pénzt elvonni a magyar felsőoktatásban, de ezzel pont a jövőnket tesszük tönkre és sokkal gyorsabban és láthatóbban, mint bármilyen más intézkedéssel. És ameddig nem lesz kidolgozott koncepció (legyen az Hoffman Rózsa, vagy Pokorni vagy akárki) a helyzet sajnos nem is fog változni.

ny 2011.03.17. 16:12:56

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni:
Ne folytassuk ezt a vitát, mert itt mellékes, de ha kicsit is megguglizod a dolgot, akkor rájössz, hogy mit mondtál:)

ati27 2011.03.17. 16:42:36

Véleményem szerint ha csak az utazási kedvezményt vontuk volna meg a nyugdijasoktól, esetleg csak 50% kedvezményt kanának, és az így felszabaduló pénzt beleöntik a felsőoktatásba, vagy az egész oktatásba, már akkor is sokkal hasznosabb döntés lett volna, ha nincs semmi átalakítás. És talán még el is lehetett volna marketingelni. Csak ugye fosunk a "szent tehenektől" :)

Kenguru 2011.03.17. 16:44:55

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni:
"A bölcsészmunkanélküliség olyan mítosz, mint a jeti: sokan állítják, hogy láttak már munkanélküli bölcsészt, de ez még nem igazolja a létét. "

A nem a szakmajukban dolgozo bolcseszek es egyeb tulkepzett diplomasok jellemzoen az eretsegizettek elol veszik el a munkat.
A magyar munkaerpiac jellemzoen kinalati. Ha munkaerohiany van, az csak azt jelenti hogy ANNYIERT nincs munkaero, amennyit a mankaado fizetne.

Ezen a munkaerpiacon sok allasra ugy vesznek fol diplomasokat, hogy az egyetemen/foiskolan szerzett tudasukra semmi szukseg az adott munkakorben.
Pl manapsag bank call center-es allashoz is diplomat kernek. WTF.

A munkalatato ezt megteheti, ugy erzi ezzel jobb minosegu mukaerot vasarol.
Emiatt a diakok is azt latjak hogy diplomaval jobbak az eselyeik, ezert egyetemre mennek, es sok esetben a olyan tudast szereznek allami penzen, amit soha nem fognak hasznalni.

Pl a pedgoguskepzesnek pedagogusokat kene kepeznie, nem ketharmadreszt olyan embereket akiknek csak "valami diploma" kell.

Kenguru 2011.03.17. 16:49:26

Szolgaltatoiparra meg akkor van szukseg, ha van ra fizetokepes kereslet. Fejlett orszagokban a munkaeropiac felso X(20-30) szazaleka nemzetkozileg versenykepes teremket TERMEL(ez lehet szellemi termek is), es oket szolkaljak ki a tobbiek.

Nelunk ez nem mukodne, mert a nemzetkozileg versenykepes reteg se kap itthon europai szintu bert, mivel a munkaltatok joval kevesebbert is talalnak dolgozot.
Az europai berek harmadaert/otodert meg nem lehet tul sok szolgaltast vasarolni.

Konkretan az oszag 40%-anak a szamlak befizetese es az etkezes a maximum amit megengedhet.

Bell & Sebastian 2011.03.17. 17:35:15

@ati27: Nincs ide-oda öntözgetés, elapadt a tej, ez a problem magja. Sovány a cow, etetni meg nem tudják/akarják, fene tudja melyik.

@Kenguru: Így igaz. Ami a szolgáltatáshoz kapcsolódik, az fekszik meg másodszorra. De itt az elsődleges húzóágazatok fuccsoltak be, építés minden szinten, hazai kisárutermelés, multiknak beszállítás. Innen gyűrűzik tova a pénztelenség, fölfelé.
Alig van befizető a nagy kalapba.

loláb 2011.03.17. 18:17:09

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni:

"bár azért megjegyeznénk, hogy felmérések szerint a humán szakon végzettek is el tudnak helyezkedni, jóval átlag feletti fizetéssel (és adóteherrel)"

De nem a szakmában. Egy nyelvszakon végzett bölcsész elmegy valamelyik excellgyárba, ahol használja a nyelvtudást, és passz.
Ezért hót felesleges 5 évig monjuk olasz irodalmat, vagy régi római városismeretet (olasz szak, mondjuk) tanítani neki, a nyelvet a szükséges szintre 2 év alatt megtanulja.

A bölcsészmunkanélküliség azok közt a szerencsétlenek között van, akik voltak olyan balgák, hogy valami magyar nyelvű szakot választanak, történész, filozófia-esztétika, egyiptológia, óvodapedagógia, stb...

Lehet, hogy ők is el tudnak helyezkedni valahol, csak mert van diplomájuk, de az egyetemen tanultakból semmit nem használnak fel, márpedig az ilyen képzés pénzkidobás, még akkor is, hogyha kurvagyorsan elhelyezkednek, mert kitúrnak valami középfokú szakirányú tanfolyamon végzettet a pozicióból.

"A bölcsészmunkanélküliség olyan mítosz, mint a jeti: sokan állítják, hogy láttak már munkanélküli bölcsészt, de ez még nem igazolja a létét."
Én munkanélküli bölcsészt is láttam már, de olyat legalább ötvenet ismerek, akik államilag finanszírozott képzésben tanultak valamit évekig, és soha egy büdös percig nem dolgoztak abban a szakmában, amire a diplomájuk szól.

ati27 2011.03.17. 18:17:57

@Bell & Sebastian:

Értem, én de mégsem. Azt, hogy ingyé utaznak az csak viszi a pizt, attól nem lesz jobb.. Az okításból meg csak-csak lesz valami! Érted? Így viszont nemsokára erre se lesz lovetta!

loláb 2011.03.17. 18:28:11

@TaTa86.:

"Ebben ugye az a vicces, hogy egy bölcsésznek kell egy bazinagy hodály, esetleg kivetítő, és egy alkoholista professzor, és meg a dolog."

Csakhogy.
Ha neked nincs kedved érettségi után elmenni dolgozni, jelenleg primán megteheted, hogy elmész valami büfészakra, elbohóckodsz öt évet, (az állam fizeti), és megszerzel valami olyan végzettséget, amivel kb semmire nem mész.
Ha kicsit is érdekel a dolog, és nem vagy túl lusta a középiskolában, simán bejutsz, fizeti az állam a képzésedet, még ösztöndíjat is kapsz, és lesz egy olyan végzettséged, amire:
a.): nincs igény
b.): van igény, de olyan keveset fizetnek, hogy annyiért nem mész el dolgozni
c.): igény is van rá, normálisan is megfizetik, de csak csókosokon keresztül lehet bejutni, és az igazgató úr hülye unokaöccse már betöltötte a pozíciót.

Bármeliyk is, a vége az, hogy nem azon a területen fogsz elhelyezkedni, amiért az állam x millió forintot ráköltött a te tanittatásodra. Ez kidobott pénz, pazarlás.

Lehet, hogy az orovosképzés ötszörannyiba kerül, mitn a falleológia szak, de rád itthon orvosként lesz szükség (egyszer talán majd meg is fizetnek).
És így tovább az összes, általad felsorolt drága szakkal.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2011.03.17. 19:16:20

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni: "Az output pedig egy sor képzettebb ember, aki több pénzt keres, és több adót fizet, mint a képzés előtt. Ha ugyanis nem keresne nagy eséllyel több pénzt, esze ágába se jutna fizetni a képzésért."
Köszönöm, köszönöm, megnevettettek.

"A baj nem ez, hanem hogy nem látszik semmiféle megalapozott elképzelés annak eldöntésére, hogy ki menjen a levesbe, ki nem. Egyelőre mindenbe a fűnyíróelvet alkalmazzák, vagyis egyformán szívnak a jók is és a rosszak is. Ráadásul mivel mindenhol fideszes az önkormányzat és a parlamenti képviselő, elég nagy az esélye annak, hogy a leépítések és bezárások Fideszen belüli érdekharcok alapján fognak eldőlni, minőségi szelekció helyett."
Ha emlékszik rá, volt elég markáns elképzelés, hogy mely egyetemek, főiskolák menjenek a levesbe. Aztán az egyéni képviselőket fellázították, akik megvédték a sufni-főiskoláikat. És ki volt, aki a támadást levezényelte?

Kínai Kálmán és Trágár Tóni 2011.03.17. 19:59:51

@tölgy: Maga nevethet nyugodtan, de a helyzet az, hogy minden vonatkozó felmérés szerint a diplomások Magyarországon csaknem kétszer annyit keresnek, mint a diploma nélküliek. Sőt: jóval kevesebb közöttük a munkanélküli, hosszabb ideig élnek, kevesebbet isznak stb. Nem csoda, hogy mindenki diplomát akar.

"Ha emlékszik rá..." Nem tudjuk, pontosan mire gondol, annyi markáns elképzelés volt már, és annyiszor lázadtak az egyéni képviselők. A Hiller-féle diákelosztási szisztémára gondol?

Tündér_Lala 2011.03.17. 20:00:37

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni: "Az output pedig egy sor képzettebb ember, aki több pénzt keres, és több adót fizet, mint a képzés előtt. Ha ugyanis nem keresne nagy eséllyel több pénzt, esze ágába se jutna fizetni a képzésért."

Még jóindulattal sem így van. Mert az embereknek vannak vágyaik és ez találkozik a valósítsd meg magad neolib hantával.
Spec Kanadában láttam a bátyám ismeretségi körében (nem túl széles) 4 olyan esetről hallottam akik operatőrnek, kamera mannak, rádiósnak tanultak, egy filozófusnak, valaki egyiptológusnak tanult. Persze a büdös életben nem tudtak elhelyezkedni tanult szakmájukban, frusztráltak voltak, évekig munkanélkül, majd habitusuktól függően elvállaltak valami melót, amihez egyébként közük nem volt. Mi ezt a rendszert másoltuk, ami igenis pazarlás az egyén és az állam erőforrásait tekintve.

Más. Tessék csak tudomásul venni, hogy termelő szektor nélkül (szellemi vagy anyagi, de eladható termék) nincs szolgáltató ágazat. Gondolja csak végig, ha új jövedelem nem kerül a gazdaságba, akkor mindenki tönkre megy. Ha maga levágja az én körmömet, én levágom a maga haját és kifizetjük az adót, akkor minuszba kerülünk mindketten. Akkor nem lesz így ha valaki széklábat csinál és azt eladja külföldre vagy itthoni igényt elégít ki és nem kell megvenni, mert ebben az esetben ha a szogáltatásainkat igénybe veszi ő is a külső jövedelméből, akkor és csakis akkor élünk meg.

Bell & Sebastian 2011.03.17. 20:04:53

@ati27: Ezzel az ingyé utaznak szöveggel csak igen retardáltakat lehet fellázítani.
És mi lenne, ha inkább méltóbb nyugdíjat adnának -kedvezmények helyett- oly módon, hogy az összes kommancs múmiának -kiemelt nyugdíj- felgyorsítanák a biológiai óráját, így inkább a volt alattvalóknak adnák a részüket?

Nem túl megnyugtató az effajta költségvetési last man standing -tölgy szerint se-, de -amint egy hozzászóló plasztikusan leírta-, tátott szájjal rohannak a faszerdőbe, ha tüneti kezeléstől várnak gyógyulást.

Kínai Kálmán és Trágár Tóni 2011.03.17. 20:32:14

@Tündér_Lala: Itt ugye a költségtérítéses képzésekről volt szó. Ide jellemzően tudatosabb emberek mennek, akik tudják, hogy az adott képzéssel mit akarnak, és milyen hasznuk lesz belőle. Közben egyébként dolgoznak is, hiszen abból fizetik a költségtérítést, s kárt mindenesetre nem okoznak. Ha meg valaki operatőrnek tanul, azt' nem jön össze neki, még mindig elmehet call centeresnek. Ha nem tanult volna, még az se lehetne. (Ez a magyar helyzet, a kanadait nem ismerjük.) Minderről igyekszünk majd külön posztot írni.

A másik: nyilván szükség van termelésre, ezt nem tagadtuk. Azt azonban nem hisszük, hogy ha a felsőoktatástól elvesszük a fele pénzt, akkor attól termelő nagyhatalommá válnánk.

mackensen 2011.03.17. 20:42:19

Kéne csinálni egy felmérést, hogy az elmúlt néhány év végzettei közül, hányan dolgoznak saját szekterületükön. Lehet, hogy ez segítene elválasztani a szart a víztől.

Tündér_Lala 2011.03.17. 20:49:50

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni:
Hát ez inkább remény. Jobb minden szempontból ha bármit tanul (a tanulási képesség elsajátítása miatt) mintha nem tenné, ez kétségtelen. Viszont jobb volna ha használható dolgot (mesterséget) tanulna.

Kínai Kálmán és Trágár Tóni 2011.03.17. 21:05:49

@Tündér_Lala: Nem vagyunk biztosak benne, hogy a "használható" tudást nem értékelik-e túl, mármint a képzést tekintve. A felsőoktatásban létezik néhány száz szak, és több ezer vagy tízezer féle munkahely: nyilván nem lehet mindegyikre külön kiképezni az embereket. A gyakorlat inkább úgy működik, hogy az ember az egyetemen megtanul tanulni, valamennyire írni-olvasni, értelmezni egy szöveget, esetleg problémát megoldani, picit kommunikálni, meg valamennyire nyílik a látóköre, aztán a tényleges munkahelyén egy-két hónap alatt elsajátítja azt, amit konkrétan használ. Ez egyébként nem gond, a BA-képzés az egész világon erről szól. Nem véletlen, hogy a cégek szívesebben alkalmaznak diplomásokat, mint érettségizőket, még ha a konkrét munkához nincs is szükség az adott szak speciális tudására, és még ha a diplomás munkaerő drágább is. Ők már csak tudják.

orangeman · http://chengyu.blog.hu 2011.03.17. 21:31:42

"Közben egyébként dolgoznak is, hiszen abból fizetik a költségtérítést, s kárt mindenesetre nem okoznak."

Vagy pedig diákhitelből.

Hogy nem okoznak-e kárt az kétséges. Ugyanis ha valaki a jog mellé mondjuk költségtérítésesen elvégzi a közgázt, vagy az orvosi mellé a jogot, abból nyilván jó szakember lesz. De ha valaki mondjuk nem jut be a csak a Nyíregyi főiskolára - amiről ugye tudjuk, hogy sok a jó buli - költségtérítéses gazdálkodás és menedzsment szakra, az nem valószínű, hogy diplomás állást fog kapni. És ezt 18 évesen nehezebben méri fel az ember, mint mondjuk huszoniksz évesen az egyetem kapuján kikerülve. És persze az egyetemeknek meg nem érdekük reklámozni, hogy nehezen használható diplomát adnak, vagy pedig a diploma messze nem ér annyit, mint amennyit vártak tőle. (Lásd a "nemzetközi tanulmányok" kommunikáció és társai szakok évek óta permanens magas ponthatárait és kétséges elhelyezkedési lehetőségeit.)
És ebből egy 18 éves sokszor annyit mér fel, hogy "a fater haverja a nemzetközi falleológiai világtanács elnöke, abból vette a BMW-jét is, hát egy ponttal lecsúsztam az államiról, elmegyek fizetősre, mert ha nagy leszek, én is annyit fogok keresni, mint ő" Ezzel az a baj, hogy amíg régen képeztek ötévente két falleológust, ma évente ötvenet képeznek.
Ezt a jelenséget hívják szerintem az információ asszimetriájának. Kérdés, hogy erre az embereknek kell-e rájönniük, vagy az állam védje meg az embereket. Szerintem ez az állam feladata.

zsoltibacsi · http://skypesuli.hu/ 2011.03.17. 23:37:42

Igazán kíváncsi vagyok a fejleményekre..

Bell & Sebastian 2011.03.18. 00:03:33

@orangeman: Nem túl jó példa, de ideillik. Az USA úgy tudta csökkenteni a lyukra futott parasztjai számát, hogy nyilvánossá tette -online- a mezőgazdasági adatait.

Ha valaki káposztát akart vetni, megnézhette, az elmúlt években mennyi fogyott milyen átlagáron, mekkora területről, az idén mennyit jelentettek és ott milyen átlagtermés várható. Tud kalkulálni a muzsik.

Azaz a jelentkezéseket az államnak kell terelgetnie valahogyan.

Kínai Kálmán és Trágár Tóni 2011.03.18. 00:18:39

"Kérdés, hogy erre az embereknek kell-e rájönniük, vagy az állam védje meg az embereket. Szerintem ez az állam feladata." Sajnos állam bácsi, amelyet konkrétan néhány felkészületlen oktatáspolitikus képvisel, nem oldhatja meg az emberek problémáit. Ráadásul a körülményeket ismerve képviselők és polgármesterek hatalmi harca döntené el, hogy hol indulhat költségtérítéses képzés, hol nem, s ezzel nagyjából ugyanott vagyunk.
Az állam ez ügyben annyit tehetne - ezt körülbelül húsz éve mindenki minden fórumon elmondja -, hogy létrehoz egy teljes körű diplomás pályakövetési rendszert (mint a fenti káposztás szisztéma). Ebben intézményre és szakra lebontva szerepelne, hogy az itt végzettek milyen területen dolgoznak, mennyi pénzt keresnek, és mennyire vannak megelégedve a tudással, amit egykori egyetemükön/főiskolájukon kaptak. Egy ilyen rendszer létrehozása persze kurva sokaknak nem áll érdekében, nem is lesz soha ilyen. Enélkül viszont ilyen "túl sok a jogász", "túl kevés a krampácsoló" jellegű népi bölcsességekre hagyatkoznak a mindenkori döntéshozók is.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2011.03.18. 08:36:33

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni: emlékezni az elmúlt hónapok vidéki képviselőinek lobbizására kellene.

"minden vonatkozó felmérés szerint a diplomások Magyarországon csaknem kétszer annyit keresnek, mint a diploma nélküliek. Sőt: jóval kevesebb közöttük a munkanélküli, hosszabb ideig élnek, kevesebbet isznak stb. Nem csoda, hogy mindenki diplomát akar."
Igen, ez az oktatáspolitika fő érve. És tetszetős. Maguk is az oktatáspolitikába tartanak?
Ezen érvelés alapján az oktatáspolitikusink - ha komolyan veszik, amit mondanak - úgy gondolkodnak, mint az ír, akinek el akarnak egy a korábbinál feleannyi fát használó kályhát, mire ravaszul vesz kettőt.

Tudják az úgy van, hogy azok a diplomások, akik jobban keresnek, van állásuk és presztízsük, azok egy viszonylag szoros szelekció eredményei, a nemzedékük 10-20 %-a járt egyetemre. Ezzel érvelni amellett, hogy most 40-50% járjon, gyakorlatilag szelekció nélkül, és hasonló tudásra, jövedelemre, presztízsre tesznek majd szert... merész.

Kenguru 2011.03.18. 10:12:59

"Ebben intézményre és szakra lebontva szerepelne, hogy az itt végzettek milyen területen dolgoznak, mennyi pénzt keresnek,"

Apro pici problema, hogy Magyaroszagon a veresnyszferaban szerzett jovedelmek legalabb a fele nem lathato, egy resze pedig probelmasan forintosithato.
Pl ingyen ceges auto, telefon stb.

Kenguru 2011.03.18. 10:17:36

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni:
"Nem véletlen, hogy a cégek szívesebben alkalmaznak diplomásokat, mint érettségizőket, még ha a konkrét munkához nincs is szükség az adott szak speciális tudására, és még ha a diplomás munkaerő drágább is."

A magyar diplomas kezdofiztes kevsebb mint a szloven(!) minmalber, es kb a fele egy becsi utacasepro jevdelemenek.
Had ne legyen mar merce hogy a vegek ezt bevallalak.

Nomeg amit leirtal az iras-olvasasi kepessegkrol, ott azert latszik hogy a BA diploma kb az erettsegit helyettesiti, ami egy vicc.

Egy 1990-es felemre szerint a magyar friss diplomasok olvasasi-szovegertesi kepessege kb a sved nyolc osztalyt vegzetettekevel van egy szinte.
Azota ez romlott.
Folosegesn magas szintekre toljuk az ALAP keszsegek oktatasat. Ez beteg es draga.

Kenguru 2011.03.18. 10:20:06

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni:
"Azt azonban nem hisszük, hogy ha a felsőoktatástól elvesszük a fele pénzt, akkor attól termelő nagyhatalommá válnánk. "

Nyilvan nem, de erdemes figyelmbe venni, hogy most demografiai apaly jon.
Tavaly annyi volt a foiskolara/egyetemre felvettek szama, mint ahany nyolcadik osztalyos volt.

Azaz akarmi is lesz, az biztos hogy joval kevesebb helyre lesz szukseg a jovoben az oktatas minden szintjen.

bz249 2011.03.18. 12:12:28

@Kenguru: alap kepessegek, amiket egy diplomanak adnia kellene:
- szervezoi, vezetoi keszseg
- irasbeli/szobeli beszamolo elkeszitese
- irodalmi adatok (statisztikak, kimutatasok, szoveges beszamolok...stb) osszefoglalasa es donteselokeszites ennek segitsegevel
- onallo munka (vegulis errol szol a diplomamunka nevu dolog, egy szakterulethez kapcsolodo feladat megvalositasa tamogatas mellett)

Hogy a jelenlegi strukturaban erre mennyire kepes a magyar felsooktatas az kerdeses. 5-8 evvel ezelott meg jonehany ilyen embert kepeztek.

TG69 2011.03.18. 12:38:33

@bz249: Végülis az látszik a posztból, hogy legyen valaki konzervatív/bal/lib stb, ha a szakterületét érinti a szükségszerű változtatás, akkor egyéni (és társaik) érdeke alapján képes összerendezni egy jól felépített érvhalmazt, ami jól hangzik és nehezen cáfolható. Ennek általános menete a következő:

a1) A rendszer összeomlik a változtatás után
a2) A megtakarítások mértéke minimális a szükséges kiigazítás mértékéhez képest, tehát felesleges érdeksérelmeket generál nagy kár mellett
a3) Ami most van az kisebb változtatások mellett teljesen működőképes lehet
a4) A kormányzat ehhez nem ért, az evvel foglalkozó külsősök mind dilettánsok, vagy kifejezett haszonélvezői a változásnak

Ezt játszuk már 20 éve. Forradalmat!!! :)

Kenguru 2011.03.18. 12:44:41

@bz249: Onnalo munka...

Anno a monarchi idejeben az erettsegi tobbek kozt onnalo munkat, es annak prezentaciojat jelentette.

A fejletlen balkani szerbiaban ma is igy van.

TG69 2011.03.18. 12:48:17

@Kenguru: Végülis a kompetencia alapú oktatás is erre irányulna elvileg.

Lew Archer 2011.03.18. 13:03:21

Önálló munka?

A munkahelyek döntő többségében pontosan leírt feladatokat kell elvégezni, az összes komoly cég működése aprólékosan leírt protokollok szerint folyik, nem hogy nem várják el az egyéni gondolkodást, hanem inkább elnyomni igyekszenek, még a céghez való viszonyulást is normatívák rögzítik, nemhogy a munkavégzés módját.
Maguk itt a legmagasabb szintű menedzsment iránti elvárásokról beszélnek talán, ami pár ezer embert érint összesen az országban.

bz249 2011.03.18. 13:04:38

@TG69: csak az a francos elvileg ne lenne ott. Elvileg mar minden nagyon jo. Sot igazabol mar minimum 50 eve minden nagyon jo itt elvileg. Csak a gyakorlat. Valahogy senki nem erzi, hogy mirol szolna ez a kompetencia alapu oktatas (amelyik onmagaban egy nagyon helyes irany, az osszes sikeres oktatasi rendszer kepessegfejleszto volt... a fejlesztendo kepessegek persze valtoztak a tortenelemmel, de ez mellekszal)

bz249 2011.03.18. 13:05:58

@Lew Archer: az onallo munka adott esetben azt jelenti, hogy kozepvezeto kepes ertelmezni a ceges protokolt anelkul, hogy az igazgato ott allna a seggeben.

Mondjuk pl. kepes egy raktarrendet megtartani.

Lew Archer 2011.03.18. 13:33:23

@bz249:

Egy raktárrend megtartásához kompetencia alapú felsőoktatás kell? Régen elég volt hozzá egy kereskedelmi szakiskola meg némi fegyelmezettség.

A protokollok betartásához is elsősorban fegyelmezettség kell. A protokollt különben sem értelmezni kell, hanem alkalmazni. A baj mindig ott kezdődik, amikor értelmezni akarják és elkezdenek agyalni, hogy ők jobbat tudnak annál, mint ami elő van írva.

bz249 2011.03.18. 13:41:03

@Lew Archer: higgye el... egy raktarrend betartasa, egy szabadsagtervezes nagyon komoly munka. Legalabbis, ha olyan kulonosen bonyolult tevekenysegrol beszelunk, mint az elelmiszer-kiskereskedelem. :(

Amugy a felsofoku oktatas jo esetben plusz fegyelmezettseget is ad.

Kínai Kálmán és Trágár Tóni 2011.03.18. 13:52:34

@TG69: Nézd, mi konkrétan akkor járnánk jól, ha a legnagyobb 1/3/5/10 felsőoktatási intézmény kivételével az összeset bezárnák a gecibe, s a megmaradtakba is csak zseniket vennének fel. A legjobban meg akkor járnánk, ha az összeset összeset bezárnák, akkor nyitnánk egy falleológiai magániskolát vagy tanácsadó céget - ahogy kollegáink jelentős része teszi -, és szarrá keresnénk magunkat. Csak akkor Tölgy kollega mehetne kapálni, aminek nagyon nem örülnénk.

Kínai Kálmán és Trágár Tóni 2011.03.18. 13:57:51

@Lew Archer:
"Egy raktárrend megtartásához kompetencia alapú felsőoktatás kell? Régen elég volt hozzá egy kereskedelmi szakiskola meg némi fegyelmezettség. " Igen, régen volt a boltban tej és kenyér, azt kellett nyilvántartani. Sőt még régebben volt egy kunyhó, ahol a kőbaltákat és a köcsögöket tartották, ehhez még szakiskola sem kellett.

Amúgy természetesen a közoktatás van alapvetően elkúrva, a felsőoktatás ennek hiányosságait próbálja némileg enyhíteni. S erről nem a felsőoktatás tehet, ráadásul ha ezt is szétverjük, azzal az alapprobléma nem oldódik meg, hanem súlyosbodik. Ha majd az érettségizettek képesek lesznek nem értelmezni, hanem legalább megérteni egy protokollt, akkor lehet felesleges felsőoktatási kapacitásokról beszélni.

Lew Archer 2011.03.18. 14:08:17

@bz249:
@Kínai Kálmán és Trágár Tóni:

Egy raktárban ma is pontosan ugynazt kell csinálni, mint 50 évvel ezelőtt. Bevételezni, kivételezni cikkszám alapján, készletnyilvántartást pontosan vezetni. Azzal a különbséggel, hogy ma egyszerűbb, mert a számítógépes nyilvántartás alapján egy művelet során megtörténik a bevétel-kiadás és a nyilvántartás aktualizálása. És a készletlistát nem kell napokig gépelni.
Meg még targoncázni is kell, de azt régen is kellett.

Kínai Kálmán és Trágár Tóni 2011.03.18. 14:21:09

@Lew Archer: Azt a nyilvántartó szoftvert ugye valakinek meg kell írnia, karban kell tartania, meg persze jó, ha a raktáros tudja, hogy hol van a z betű a klaviatúrán. Egyébként tudomásunk szerint a raktárosok zöme még nem a diplomások közül kerül ki, tehát ez a példa nem a legjobb.

TG69 2011.03.18. 14:27:05

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni: Bocs kihagytam egy pontot:

a5) A változtatást lényegét sarkítsuk ki addig, amíg az önmagában nem lesz már nevetséges (a sarkítóval együtt persze), igaz ekkor olyan dologról vitatkozunk, amit eredetileg senki sem mondott.

Forradalmat!!! :)

Lew Archer 2011.03.18. 14:29:28

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni:

Nem én hoztam példának. Én arról írtam, hogy a munkahelyek döntő többségében fegyelmezett végrehajtókra van szükség, nem pedig önállóan alkotó, autonóm gondolkodókra.

Kínai Kálmán és Trágár Tóni 2011.03.18. 14:30:31

@tölgy: Ne aggódjék, nem leszünk oktatáspolitikusok. Sőt, semmilyen politikusok. A diplomások magasabb fizetése pedig a most végzettekre is igaz, majd fogunk idézni erről felmérést a következő posztok valamelyikében. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ha bármilyen nemzetközi adatsort megnézünk, elég egyértelmű korreláció van a képzettségi szint és az adott ország egyéb mutatói közt. Persze vannak kakukktojások, mint mondjuk az olajsejkségek, de minálunk egyelőre kevés az olajsejk. Van ugyanis egy olyan jelenség, hogy a képzett emberek nem egyszerűen csak piaci keresletet elégítenek ki, hanem - ha per pillanat nincs rájuk kereslet -, akkor maguk hoznak létre diplomás munkahelyeket, amelyek amúgy termelékenyebbek.

Kínai Kálmán és Trágár Tóni 2011.03.18. 14:33:28

@Lew Archer: "Én arról írtam, hogy a munkahelyek döntő többségében fegyelmezett végrehajtókra van szükség, nem pedig önállóan alkotó, autonóm gondolkodókra. "
Ha azt hiszed, hogy a jelenlegi felsőoktatásból önállóan alkotó, autonóm gondolkodók kerülnek ki, akkor eléggé el vagy tévedve. Ha legalább fegyelmezett végrehajtók lennének, már az is jó lenne.

bz249 2011.03.18. 14:37:44

@Lew Archer: pontosan ugyanazt kell csinalni, es megsem megy az erettsegizett embereknek (gyakorlati pelda) amugy a kulonbseg annyi, hogy lenyegesen nagyobb mennyisegu aru forog, vagyis az egeszet sokkal gyorsabban es szervezettebben kell muvelni, mint 1963-ban.

Egyebkent igen egy cegnel protokollokat kell kovetni, azonban attol, hogy a protokoll eloir valamit meg mindig az ott dolgozo kozepvezetonek kell meghoznia a dontest (igen azt amit a protokoll eloir az adott esetben). Ellenkezo esetben a cegek nem alkalmaznanak kozepvezetoket (sokkal dragabbak, mint a melosok, szoval hacsak nem szocialis feladataik reszenek tekintik a fizetesuket valami hasznuk csak van). Namost a diplomagyarnak ezeket a kozepvezetoket kell kepeznie.

Lew Archer 2011.03.18. 14:47:23

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni:

Nem hiszek semmi ilyet.

Viszont a felsőoktatással kapcsolatos nézetek indoklásában általában a képzés céljaként szerepel az alkotó képesség és az önálló munkavégzés kifejlesztése, ahogy azt többen ki is fejtették. Ami természetesen helyes, de nem évi tízezres létszámban.

Lew Archer 2011.03.18. 14:53:55

@bz249:

Higgye el, borzasztóan korlátolt emberekből nagyon jó középvezetők lesznek. A középvezető a tipikus végrehajtó kategória. A középvezető az, akit a felsővezető azért alkalmaz, hogy ne a direktor mondja meg az embereknek, hogy most nem mennek szabadságra, hanem dolgoznak hétvégén is. A középvezető legfontosabb feladata, hogy a munkával kapcsolatos napi emberi konfliktusok terhét levegye a felsővezetők válláról.

bz249 2011.03.18. 15:11:01

@Lew Archer: pontosan. Ezt ertem az "onallo munka" neven illetett fogalommal. Utasit masokat, vegrehajtja a fonokseg parancsait, beszamol arrol, hogy mit tettek a beosztottak.

Manapsag ilyet felsofoku papirral szokas csinalni, mert kulonben nem veszik komolyan az embert.

bz249 2011.03.18. 15:11:56

@Lew Archer: vegye eszre, hogy ez ugyanaz, mint a hangya a seregben. O pedig foiskolat vegzett ember.

bakitaki 2011.03.18. 17:28:48

@_gmarko: Egy dolgot látsz rosszul. Nem az intézmények bezárásáról kell dönteni, hanem el kell dönteni, hogy melyik képzőhelyen (településen) milyen képzés és milyen képzési kapacitás maradjon meg, amit az állam működtet. De gyébként igen, ez lenne a politikusi döntés.
Szerintem egyébként majdnem minden településen ahol most folyik felsőoktatási képzés, lenne helye felsőoktatási képzésnek. Legfeljebb nem 5-6-nak, hanem 1-2-nek. Az egészhez pedig egy új finanszírozási rendszer kell.

bakitaki 2011.03.18. 17:42:25

"Persze olyan is van, hogy egy egész képzés költségtérítéses, ilyenkor viszont még tisztább a helyzet. Az ilyen programokat az intézmények csak akkor indítják el, ha nyereségesek: a tandíjakból fizetik az oktatók órabérét, az adminisztrációt és a rezsit – az állam ugyanis soha egy fityinget sem adott a költségtérítéses képzések fenntartására. Az egyetlen kifogás ezek ellen az lehet, hogy ezek a diákok is állami épületeket használnak – ám ezek az épületek amúgy is ott állnak, és fűteni is kell őket, hiszen az államilag támogatott diákok is ezekbe járnak."

Azaz tehát az állam támogatja ezeket a képzéseket, hiszen finanszírozza a villany, víz és egyéb számlákat, melyet ezek a képzések növelnek?
Egyébként merő egy tévedés, hogy kifizetik a teljes költséget. Meg kell nézni az idei felvételi tájékoztatót. Komolyan lehet 125 ezer forintból működtetni egy műszaki képzést (félévente)? Egy részidő képzés féléves óraszáma legalább 90. Ha csak ezer forintos óraadói költséggel számolunk (ez bruttó 780 forintos óradíj), akkor elment 90 ezer forint és vizsgáztatási költséggel, fenntartási költséggel, adminisztrációval még nem is számoltunk. Hol lesz a bevétel? Ez csak akkor reális, ha az állami támogatásból finanszírozzák pl az oktatót, akinek még nincs meg a kötelező óraszáma...

bakitaki 2011.03.18. 17:45:37

"Egyébként ha jól értjük, az alapfeltételezés az, hogy a költségtérítéses képzéseket a ’70-'80-as évek GMK-zásához hasonlítják, ami persze nem is csoda, hiszen a mai döntéshozók akkor szocializálódtak. A dolognak ugye az volt a lényege, hogy a melósok a gyár eszközeivel munkaidő után saját szakállukra termeltek, így a közeszközökből magánhaszon lett. A mai főiskolákon-egyetemeken ilyenről azonban nincs szó: a tandíjak nem magánzsebekbe vándorolnak, hanem bekerülnek az intézmények költségvetésébe, amelyek ezek segítségével tartják fenn alulfinanszírozott állami képzéseiket. Vagyis nem az állami pénz megy a magánképzésbe, hanem épp fordítva. "

Ez akkor lenne igaz, ha az ezeken a képzéseken oktató nem kapnának (akár jelentős) külön pénzt ezekért az órákért. Abban a pillanatban, hogy kapnak, más a helyzet.
Persze külön kell választani azoknak az esetét, akik az előírt 8-12-20 órás kötelező óraszámuk (a 20 a max!) felett látják el az óraadói feladatot, illetve azt, akinek még belefér az óraszámába. Ennek kezelésében az intézmények között is jelentős az eltérés. Lehet, hogy a koncepciózóknak van tapasztalatuk? Hiszen mindannyian oktatók, óraadók valahol...

bakitaki 2011.03.18. 17:49:46

@Kenguru: Tessék vigyázni a számokkal! A tavaly érettségizett (bizonyítványt kapott) kb. 100 ezer fiatalból kb 45 ezer került felvételre felsőoktatásba.
A többiek azok aki vagy később jelentkeznek, vagy újra jelentkeznek (más szakra, vagy támogatott képzésre) vagy mesterképzésre jelentkeznek, vagy szakképzés után jelentkeznek.

bakitaki 2011.03.18. 17:51:20

@mackensen: Ott a diplomás pályakövetés a www.felvi.hu oldalon!

bakitaki 2011.03.18. 17:58:45

@Kínai Kálmán és Trágár Tóni: Illetve érdemes számolni. Idén lb. 54 ezer embert vesznek fel, ebből kb. 16 ezer a humán szakra felveendő. HOL ITT A KÉTHARMAD????

bakitaki 2011.03.18. 18:05:12

@loláb: "De itt elsősorban az elv a lényeg: nincs szükség 50 ezer olyan államilag finanszírozott hallgatóra, akinek a kétharmada humán szakon tanul. Viszont szükség volna 50 ezer mérnökre, informatikusra, közgazdászra, vagy éppen fizikus-matematikusra. "
Igazából ehhez szólt az előző észrevételem: 53 450 fő támogatott, ebből 15 540 a humán. Humán alatt értendő a bölcsész, a gazdaságtudományi, a jogi és igazgatási, a pedagógus, a sporttudományi (vitatható!), a társadalomtudományi, a művész és művészetközvetítő. Ez (ha jól számolok a matek szakommal) 29%. Ha a teljes felsőfokú szakképzést hozzáveszem (benne a műszaki, egészségügyi, agrár szakképzéssek), akkor 25 540, ami 47,8 %.
EZ MÉG MINDIG NEM KÉTHARMAD!!
A művelt humán embereket meg tüntessük el az országból? Ők zavaró tényezők?
Miért a diplomások munkanélküliségi aránya a legkisebb? Lehet, hogy más szakmában is el tudnak helyezkedni?

zsoci 2011.04.04. 19:52:28

Azért vannak tévedéseid, mégha a főbb dolgokban igazad is van:
A költségtérítéses hallgató nincs ingyen az államnak, hoszen az egyetem ugyanúgy normativ táogatást kap utána, mai jóval magasabb mint a befizetett tandíj.

Viszont abban sem értek veled eggyet ( annak ellenére, hogy oktatok, és egy másik intézményben hallgató is vagyok ) hogy nincs mit kitakartani a felsőoktatásban, Rengeteg feleleges szak van ( csak példának : Műszaki manager, mérnök asszisztens, lehetelen bölcsész szakok, sport szakok, stb.) És igen rengeteg dologból van túlképzés pl.: jogász.
De a legnagyobb pénzt a következőkön lehetne és kéne fogni:

1. A hallgatói jutattásokat nyugodtan meg lehet szüntetni. A nagyrészét úgyis lenyeli a HÖK , a többi meg elaprózódik. Inkább koleszt kéne építeni még.
2. Az egyetemek adminisztratív része negyon elburjánzott. Miiló adminisztáror, gazdasági adminisztrátor stb. pazarolja a pénzt.
3. a kötelező központosított közbeszerzés. Na ettől minden amit az egyetemek vesznek legalább 50%-al drágább. Ez egy intézményesített lopás.

És abban pedig teljesen igazad van, hogy a színvonallal, főleg a képzések gyakorlati részével, korszerűségükkel nagyon nagy baj van. Ez különsen igaz a nagynevű egyetemeken. A BME lassan negyed évszázados lemaradásban van, és sülyed. A képzések gyakorlati része pedig teljsen elsorvadt.