Kommentszűrés
’11 feb
26
08:01

Az Árpád-vonaltól a Malenkij Robot Memorialig

Írta: pelikán*

Kárpátalja, 2011 telén

  Van, aki marokkói kalandtúrára fizet be súlyos pénzeket, mások biztosítás nélkül másznak sziklaomlások mellett, megint mások freedivinggal kockáztatnak; mi a hetekben inkább átléptük a határt keletre Beregsuránynál és alámerültünk az ukrán valóságban. Persze nem először, én legalábbis biztosan nem. Nagyjából fél évtizede gyakran, évente jártam át nagyobb társaságban hol biciklivel, hol busszal hágókat, valamikori várak romjait nézegetni. Kárpátalja történelmi emlékekből kimeríthetetlen.

  Az embernek egyúttal alkalma nyílik bizonyos hazai eseményeket, éppen trendi fogalmakat átszűrni, majd újragondolni egy-egy vadkeleti élményben. Például amennyiben Magyarországon nincs sajtószabadság, megszűnt a jogállam, és a demokrácia már csak Ferenc beszédeiben létezik, akkor Ukrajnára nincsenek szavak. Hogy mást ne mondjak, abban, ahogy az ukrán határőr hajthatatlanul cigit kutatott a kocsiban - nemdohányzásunkat deklaráló és csempész fajtánkra vonatkozó kérdéseket határozottan visszautasító gesztusaink után is -, majd kudarcélményét valamiképp' csökkenteni óhajtva megtalálta a műszerfal mögött az egy doboz ukrán staubot, amit egy perccel korábban maga rejtett oda önkezével, szóval abban ránk mosolygott a Larry Wolf-i és Szűcs Jenő-i értelemben vett Kelet-Európa.

  Ha már jármű. Mindenképpen jogos az érvelés, miszerint Kárpátalján nem érdemes feltűnést keltő kocsival mászkálni, főleg magyar rendszámmal nem. A sötétített üveges Ladák, a még a Brezsnyev-korból maradt mentőautók és a 200 forintos benzin hazájában így egy tájba illő, 25 éves Volkswagennel döngettünk – melynek minőségét ugyan sok szitok érte, hiszen kétszer kellett bebikázni három és fél nap alatt, életünket a közutak hó- és jégmentesítésének módjait nem ismerő hatóságok miatt mégis a rajta levő téli gumiknak köszönhetjük.

  Eltévedésekkel, ráadás bolyongásokkal együtt nagyjából 1500 km-t tettünk meg a rendelkezésre álló közel négy nap alatt. Az útvonal (kattintásra nagyobb lesz):

  Kárpátalján belül az volt a terv, hogy először elérjük a legtávolabbi pontot (Kőrösmező), majd pedig visszafelé bejárjuk Técsőt, a két Tiszta találkozását (Rahó), majd következhet Munkács, kisebb kanyarral Szolyva, Ungvár.

Kárpátalja 2011.

  Az időbeosztás sűrűségéből következett, hogy nem jutott tisztességgel idő egy csomó részletre; ezért itt a beszámolóban is csak négy helyről lesz szó: Kőrösmező (Árpád-vonal), Rahó (Tisza), Técső (református templom), Szolyva (malenkij robot).

  A Kőrösmezőig tartó út külön bejegyzést érne. Meg a Kőrösmezőig tartó úton szerzett rendőr-élmények, hiszen itt minden igazoltatás egyenlő egy kisebb egyenruhás ceremóniával körített lopással. Te ugyanis nem tudsz úgy felkészülni közúti közlekedésből, hogy a közeg ne találjon rést a rendszerben (nálunk előkerült az izzókészlet- és pótbiztosíték-gyűjtemény is). Ilyenkor jön a jelszó, „protokol”, majd vár. Csak a civilizációs küldetéstudatból és páratlan időhúzási rutinunkból eredő képességeinknek köszönhetjük, hogy nem hagytunk a tetveknél némi valutát egyszer sem.

  Kőrösmező a rahói járás mintegy 8200 lelkes települése a Kárpátokban, a Fekete-Tisza völgyében, a Tatár-hágótól nem messze, Budapesttől viszont 508 km-re. Vége nem lenne az ukrán viszonyok fikázásának, ha nem tesszük ki a lábunkat mondjuk a nagyszőlősi vagy a beregszászi járásból – Kőrösmező és környéke más. Hatalmas (mármint itthoni szemmel hatalmas), képszerű hegyek közötti, békés, viszonylag rendezett vidék ez. Más tájakkal ellentétben vendéglátóink szerint itt a bringát is kint lehet hagyni, akár lánc nélkül is a krimó előtt, ott lesz később is. A hegyeket itt a huculok nyugodt, bár nem túl művelt fajtája lakja. Fát döntenek, állatot hajtanak, ahogy évszázadokkal ezelőtt is. Sok itt a békés hétvégi alkoholista.

  Kőrösmező neve amúgy nem a Körösök nevéből ered (jó messze is vannak innen), hanem a kőrisből. Valaha sok kőrisfa volt itt. Átfogóan ezt a hegyes-völgyes tájat, még nagyobb látószögből teljes Kárpátalját Ezüstföldként szokták emlegetni a helyiek. Ez a sok csillogó patak, folyó, szikla, nem utolsósorban pedig a november elejétől márciusig tartó kemény havazások miatt van. Ottjártunkkor a reggeli mínusz tizenkettő tök átlagosnak számított.

  Kőrösmező nem város, hanem városi jellegű település. A szovjet időszakban erőltették itt is a városiasodást meg az iparosodást. Az említett kultúra élen járt a kevésbé adekvát létesítmények kevésbé adekvát helyszíneken történő felhúzásában. Kőrösmezőn ezért műszőrmegyár épült.

  A fenti képen az Edelweiss Hotel látható. Még a magyar korszakban álmodták ide, a revízió után. 1939-ben készült el, Horthy Miklós Szálló néven. Elvileg azért épült, hogy a kormányzóság ide járhasson vadászni. Horthy ennek ellenére sosem járt a szállóban. A konyhája sajnos szar.

  Kőrösmezőtől elég néhány kilométert gyalogolni a hóban, máris mindenféle világháborús nyomokba botlik az ember. Célom ezt részletesebben bemutatni, mert baromi érdekes, minden figyelmet megérdemel.

  Az első a kőrösmezői temető, melynek érdekessége, hogy rengeteg svábos nevet lehet látni sírjain. Most kb. 800 magyart tartanak számon az egész településen – régen ez a szám persze sokkal nagyobb volt, ám még régebben arányaiban kevés magyar élt itt. A kettő közötti ugrás Mária Terézia tevékenységének köszönhető. Ő ugyanis rengeteg svábot telepített ide, határvédelmi célokból. Ezek a svábok aztán nem meglepő módon nem az itteni ruszinokba, huculokba olvadtak be, hanem magyarok lettek.

  A temető legfelső része egy első világháborús sírcsoport (ld. lenti kép). Állapota igen rossz. Közelebbről megnézve pedig látszik, hogy az idő vasfogán túl más is közrejátszott ebben. Szembetűnő, hogy valamikor jelölt sírok voltak ezek. Kalauzunk, kárpátaljai barátunk elmondta, hogy a front előrenyomulásával szovjet katonák rongálták meg, verték le a névtáblákat, felsőbb utasításoktól nyilván nem függetlenül 1944-45-ben. A sírcsoport előtti keresztről is lefeszítették az emléktáblát, a korpuszt megrongálták. Ma is így van.

  A kereszt előtti betontömbből egy lövedék maradványa áll ki. Jellemző kompozíció.

  Feljebb araszolva a gerincen (nagyjából 1200-1500 méteren) illegális fakitermelőkkel találkoztunk, akik lóval és szánnal szállították a kidöntött fát. Odébb még több ilyet láttunk. Volt olyan hucul csoport, ami szét is ugrott és bebújt az erdőbe, vagy elsomfordált másik útra, amíg el nem hagytuk a favágásuk helyszínét. Nagy károkat okoznak az ősfenyvesekben.

  Lakóház a gerincen. Csirkéket, lovat tartanak, láttuk. Tévéjük viszont nincs.

  Néhány km gyaloglás után már látszanak az első nyomai annak, amiért (a táj mellett) eljöttünk idáig. Az Árpád-vonal erődrendszerének maradékai. Érdemes pár mondatot fecsérelni arra, miért fontos vagy érdekes dolog ez.

  Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség által a Keleti-Kárpátokban kiépített legfontosabb erődrendszer, az 1943-as „Kárpátvédelem” elgondolás gerince, mely az ország belseje felé futó völgyekben létesült, a határtól 15-20 km-re. Nagyjábóli vonala: Borsa, Havasmező, Tiszabogdány, Kőrösmező, Brusztura, Németmokra, Alsókalocsa, Szinevér, Ökörmező, Volóc, Alsóverecke, Havasköz, Fenyvesvölgy.

  Az Árpád-vonal keretében 99 támpont, 759 tartós vasbeton építmény, 349 fa-föld bunker. 439 nyílt tüzelőállás és 400 km futóárok épült 1944-ig, saját korában a legmodernebb elvek szerint, olyan más erődítések tanulmányozása alapján, mint a Maginot-vonal. (Az alább néha előforduló ábrák Szabó József János 2002-es, Az Árpád-vonal c. könyvéből származnak.)

  Az Árpád-vonal előterében az országhatáron, hágókon, valamint első világháborús lövészárokrendszerek és műszaki akadályok alapjain ráadásul még két másik védelmi rendszer is húzódott (Hunyadi- és Szent László-állások), így a defenzíva teljes mélysége néhol elérte a 40-50 km-t. A Keleti-Kárpátok erődrendszere sosem készült el teljesen, az ottani harcok megkezdésének pillanatáig épült-bővült, tehát tulajdonképpen torzó volt a szovjetek megérkezésekor – a völgyzárak közti hegygerinceken pl. alig volt erődítés. Éppen ez utóbbi volt az egész rendszer hibája, gyengesége: az egyes támpontok között viszonylag nagy távolságok voltak, emiatt az átszivárgás könnyű lehetett.

  Bár egy ilyen vonal építésénél elvileg nem is arra számítottak, hogy ez áttörhetetlen védelem lesz. Amiért kulcsfontosságú: időt biztosít a saját erők tervszerű bevetésére.

  Kőrösmezőn ma, 2011-ben is jól tanulmányozható, hogyan nézett ki egy völgyzár, mely a lényege ennek az egész védelmi vonalnak. Egy völgyzár nagyjából 10-20 kiserődből álló bunkerrendszert jelent. A bunkerek zömmel kicsik, nem nagyobb csoportok hosszas tartózkodására tervezték őket. Minden vasbeton építményhez tartozik futóárok-rendszer (ezek máig látszanak az összes kőrösmezői rom körül), melyek nyílt tüzelőállásokhoz vezettek. A völgyzár tehát minden esetben ilyen sejtszerű részekből állt.

  Sejtszerű részek a műszaki zárak is. A műszaki zárak jellegük szerint lehettek rombolások (tehát preventív út- és vasátrombolások) vagy telepített zárak (rendszerek), működésük szerint pedig robbanó vagy nem robbanó zárak. A robbanó műszaki zárak elemei az aknák (irányított aknák/aknacsapdák). Nem robbanó műszaki zárak: erődítési (harckocsiárok, harckocsifal, harckocsibuktató, tüskésdrótakadály), hidrotechnikai (elárasztás, eljegesítés, elmocsarasítás), elektromos zárak vagy torlaszok lehettek. Láttunk tankakasztó gúlákat is, melyek pontosan úgy és ott állnak, ahogy és ahová közel hetven éve tették őket. Ezek egyszerű vasbeton gúláknak látszanak; viszont a harckocsi azonnal ledobja a lánctalpait és mozgásképtelen lesz, mihelyt rámegy. Ezen túl látszanak még tankcsapdák nyomai is, árkok, mint ez:

  A hegyi háború mocskos dolog. Összeszűkült, mélyen tagolt harcrend, megnyúlt hadtápvonalak jellemzik, a frontális manőverezés lehetősége megszűnik, a híradás megszervezése nehéz. Helyi barátunk mesélése szerint itt, Kőrösmezőnél ráadásul hosszan húzódott elektromos-kerítés is; sok fiatal katona vesztette itt életét, akiket a szovjetek vezényeltek előre, hogy alkalmatlan eszközökkel távolítsák el a drótrendszert.

  1944-ben a 4. Ukrán Front (24 szovjet hadosztály, feladatuk a vonal áttörése volt) önmagában nem volt elég erős ahhoz, hogy leküzdje a Kárpátok védelmi rendszerét. Ahhoz először az arcvonal északi szárnyán történt áttörés, valamint aprólékos, lassú bekerítő-megkerülő hadműveletek sorára volt szükség – és persze a román kiugrásra, no meg szlovák forradalomra. A 4. Ukrán Front tehát nem áttörte az Árpád-vonalat, hanem a bekerítés veszélye miatt visszavonuló magyar I. hadsereget követve birtokba vette az üresen hagyott állásokat.

  Sajnos szomorú, hogy a bunkerek maradványait sokszor szeméttel pakolják tele a helyiek. Bár van olyan is, hogy egy építmény egy gazdálkodó kertjében, tárolóként hasznosul.

  Lazításnak tekintsük meg a Hoverláról készült képet. A középső hegycsúcs az Északkeleti-Kárpátok és Ukrajna legmagasabb csúcsa. 2061 méter.

  Ezután haladjunk visszafelé, Rahóra, ahol megtekinthető a két Tisza, vagyis a Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyása. Rahóig az út megint nagyon veszélyes, mert akkora kátyúk vannak, amikben egy kész faiskola telepíthető lenne. Az utak jégmentesítésének hiányára pedig már tettem említést fél méterrel feljebb. Íme a két Tisza:

  Megfogadtam, hogy nem kúrom tele a posztot az ukrán nyomorról és szerencsétlenségről szóló képekkel, de egyet itt el kell sütnöm. Az alsóbbrendűek ugyanis teleszarják szeméttel a környéket, hogy a nagy Tisza rögtön úgy indul, hogy ömlik bele az ételmaradék, a háztartási hulladék. Ócska érzés látni.

  A Tiszához még egy dolog. 2003-ban (nyáron) voltunk utoljára a Fekete-Tiszánál, hogy megtaláljuk a forrását. Akkor ez nem sikerült. A táj néhol átjárhatatlan, semmilyen irányítópont, segítség nem volt. Kőrösmezői barátunk szerint ma már kiépítették rendesen, mert sok turistát vonz, van tehát miért visszajönni.

*

   A következő állomás Técső. Técsőn kétségtelenül az egyik legnagyobb érték a református templom: a 209 különböző díszítésű kazettából álló, páratlan mennyezet és a '48-as zászló, mely 90 évig volt a toronyban egy ládába rejtve:

  Técső – ahogy a lelkész úr mesélte nekünk – nem adja zászlaját, bárhogyan, bármennyiért is kéri akár magángyűjtő, akár a Nemzeti Múzeum. Összetartó, megtartó erőt jelent az egész (amúgy 1400 fős) gyülekezet és a teljes helyi magyarság számára. Ráadásul Técső hagyományosan Kossuth-párti hely, a világ hatodik Kossuth szobrát is itt avatták.

  Az említett kazettás mennyezet megint külön történet. Felsőbányai Asztalos János 1748-as munkája tényleg rendkívül sokszínű, összetett szimbólumrendszert tár fel. A legmerészebb értelmezését Pap Gábor művészettörténészt hozta eddig, aki (többek közt) az ősvallás és a keresztyénség összeérését is látja a műben. Az ekörüli vitákat most inkább nem bontom ki (leérne e lap aljáig).

  Ráadás érdekes hír Técsőről: különböző röntgenes vizsgálatok alapján a templom legősibb részén (mely régen katolikus templom volt) a vakolat alatt Árpád-házi királyok és angyalok ábrázolásai vannak. Egy sor következő kutatás feladata ennek értékeit feltárni.

*

  Most ugrás. Innen, Técsőtől 100 km-re található Szolyva. Ha bombasztikus akarnék lenni, most azt mondanám, hogy ezzel foglaljuk keretbe a világháború végéről szóló utat, az Árpád-vonal áttörésétől az itteni tábor szomorú történetéig. De nem mondom.

  Szolyva ma már egészen nagy városnak számít a maga 15 000 lakosával (ebből 800 magyar). Célunk itt különböző okokból az óvoda, majd pedig a város tragikus nevezetessége, a Malenkij Robot Memorial volt.

  A malenkij robot munkatábor története 1944 telén kezdődött, amikor az Ungvárra bevonult szovjetek háromnapos munkára („csak egy kis munka” - innen a tábor neve) kezdték toborozni a férfiakat. 1944. november 23-ig a kárpátaljaiak mellett kelet-magyarországi férfiakat és német nőket, majd szatmáriakat irányítanak ide. A viszonyok elképesztőek; az emlékműnél levő harangtorony aljában kiállított, itteni rabok által hazaírt levelek, könyörgő kérvények, versek mind erről tanúskodnak. Élelem fűrészporral kevert morzsákon kívül alig van az iszonyú hidegben, sokakat halálra dolgoztatnak, aki szökni próbál, ásókkal verik agyon a munkásőrök.

  A parkban, félkörben felállított márvány emléktábla-soron mintegy 8000 magyar és német áldozat neve olvasható. Falvanként, ABC-sorrendben. Súlyos dolog látni, hogy volt, ahol kisebb településről egy (a nevek alapján feltehetően) egész családot elvittek.

  Azt mindenesetre jó látni, hogy viszonylag sokan járhatnak a Malenkij Robot Memorialhoz; sok a koszorú, a felavatott emléktáblák, részvétnyilvánítások egészen a közelmúltig datálódnak. Semmiképpen sem szabad, hogy ez a hely feledésbe merüljön.

Címkék: történelem ukrajna kárpátalja técső rahó szolyva körösmező

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr262672933

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Téglagyári Megálló 2011.02.26. 10:19:24

A Maginot-vonal nem a példaképünk, khm.

uni1002 2011.02.26. 11:14:05

"aki szökni próbál, ásókkal verik agyon a munkásőrök."
Milyen munkásőrök voltak 1944-ben?

Csakhogy ne keverjük a szezont a fazonnal:

hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1s%C5%91rs%C3%A9g

egy nik a sok közül 2011.02.26. 12:11:10

@uni1002:

Pl. az amerikai úttörőkről (pioneers) még nem hallottál?
en.wikipedia.org/wiki/American_pioneer

Ne legyünk már ennyire korlátoltak.

Redcap 2011.02.26. 13:08:57

Nem értem minek szenvedtetek a rendőrséggel. Egy darab fém kétszáz forintost adni minden igazoltatásnál, és három kerekű autóval is továbbengednek. Határátlépésnél inkább 500 forintot érdemes adni.

Kárpáthy Zoltán 2011.02.26. 13:24:54

Ezeken a helyeken én is jártam, a "kárpátaljai Kárpátok" a hegység egyik legkülönlegesebb, legeldugottab része, amit valaha láttam (nem mintha végigjártam volna a Kárpátokat en bloc). Apropos huculok; ismeritek Paradzsanov filmjét (Elfelejtett ősök árnyai)? Kötelező!!!!

Köszi a postot!

Iustizmord 2011.02.26. 13:56:18

mekkorát lehetne itt síelni...

Iustizmord 2011.02.26. 14:09:27

@Téglagyári Megálló: a maginot-vonallal mi is a probléma? a 2 vh között épült, az 1.vh-hoz meg trianonhoz semmi de semmi köze. cizelláltabban tessék butulni. vagy tanulmányozni kicsit a hadtörténelmet.

Téglagyári Megálló 2011.02.26. 14:33:04

@Iustizmord:

Magánál ez a Trianon valami rögeszme? Egy szóval sem említettem.

Amúgy ezért nem példakép (forrás Wikipédia):

--
Eredményessége [szerkesztés]

A második világháború idején kiderült, hogy felesleges katonai beruházás volt, mert 1940-ben a német hadsereg a Maginot-vonal megkerülésével, az Ardennek-hegységen átvágva támadta meg és rohanta le Franciaországot. A franciák 1940 júniusában kapituláltak, a legtöbb erődítmény tényleges harc nélkül, elvágva utánpótlásától megadta magát. Ahol mégis harcra került sor, ott a németek ejtőernyősei a francia katonákra robbantották az egész építményt, kihasználva a szellőzőnyílások adta lehetőségeket. A francia hadvezetés 1940-ben még mindig az első világháborús doktrínákat alkalmazta, mozgóháborút elképzelni sem tudtak, és harckocsijaikat (amelyek egyébként felülmúlták a német harckocsikat) csak a gyalogság támogatására használták.

helgoland · http://kozbeszed.sk/ 2011.02.26. 16:00:02

@Téglagyári Megálló:

Kár, hogy ezt a két védelmi vonalat nem lehet összehasonlítani.

helgoland · http://kozbeszed.sk/ 2011.02.26. 16:07:15

@helgoland:
Vagyis lehet, csak felesleges.
Olyan, mintha az akkori nyugat az Ardennekbe, a természetes akadályokra épitette volna rá az erődrendszert, Magyarország csak kihasználta a természetes adottságait.
A román átállás/kiugrás/árulás után a magyar hadvezetésnek még volt egy (katonailag) zseniális ötlete, hogy a német páncélosok segitségével vonuljanak be Dél- Erdélybe(ahol jelentősebb katonai erő akkor még nem tartózkodott), amivel az egész Kárpátokra kiterjesztenék a védvonalakat, de a német csapatokat inkább Budapest környékén állomásoztatták.

szeszesember 2011.02.26. 16:46:23

Amióta hallottam, hogy Kárpátalján milyen (ital)árak vannak, azóta el akarok jutni oda...

Bloodscalp 2011.02.26. 17:10:43

@Téglagyári Megálló: én azt hittem azért nyafogsz mert a maginot is elbukott, nem lett volna egy rossz
elgondolás a franciák részéről, de a lényeg az hogy bíztak a szövetséges belgiumban, és ezért sosem építették ki a tengerig-ha máshogy teszik valszeg nem lesz sarlóvágás náluk:)

voltak olyan tévelygéseik is igen, hogy a páncélosaikat nem önálló alakulatként alkalmazták-amíg a németek csoportosan támadtak-mellékesen ezt az elvet szorgalmazta egy akkor fiatal tiszt is, biz. Dögól...de hát ki lehet próféta a saját hazájában:) (Ovi:))))

Bloodscalp 2011.02.26. 17:14:21

Kicsit vicces volt látni annak az "árok-tervnek" a rajzát:)
Egy utász csapat percek alatt megoldaná sztem hogy áttoduljanak a T-34-esek

Lew Archer 2011.02.26. 17:31:10

@Bloodscalp:

Maga minek szól bele olyanba, amiről fogalma sincs?

Maga szerint egy támadásnál a páncélos ék megy elöl, vagy az utászok?

Bloodscalp 2011.02.26. 17:38:38

@Lew Archer: egyik sem.
gondoltam hogy megugat a Nagy Magyar Honvédség egyik hivatásos szakértője is:)

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2011.02.26. 17:47:40

kisvendéglőkben (khm) jó a konyha, mivel helyi cucc és tiszta az alapanyag
@Iustizmord: a régi határon, a tatár-hágón átlépveJaremcse környékén lehetett síelni egy pár éve. 1 hét alatt 5 helyre vittek, a 6.napon te mondhattad meg hova akarsz visszamenni.
@Bloodscalp: percek alatt? össztűz alatt? :o)

Bloodscalp 2011.02.26. 18:06:57

@vero: sztem a magyar honvédség össztűze tűzijáték kategória szintjén volt. Most így fejből nem tudom milyen felszereltségi szinten lehetett az elavultságon túl,
(az 1.hadseregről van szó) még ha nem lettünk volna olyan hülyék hogy kizavarjuk katonáinkat a Donhoz akkor se lett volna tartható...de '44 ben hol volt nekünk már 24 harcedzett hadosztályunk?Mellesleg a bekerítés
rendszerint hasznosabb mint áttörni...ezt kár másként előadni, mintha csak a románokon és egyéb tényezőkön múlt volna. De röviden...zárótűzre teljes ellenséges légifölényben nincs lehetőség.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2011.02.26. 18:10:36

@Bloodscalp: na, az kb. viszont igaz. vö. csehek gépesített hadosztályának kivonulása kassáról, magyarok bevonulása szekerekkel, lovakkal.
laraboltak bennünket, na.

Bloodscalp 2011.02.26. 18:21:11

@vero: nemcsak erről van szó, alapban nulla színvonalon volt a felszereltség, és megvettek harmadélvonalbeli licenceket, amiket itthon gyártottak a WM, Ganz gyárakban és mindenhol...tankok, repülök mindent fegyvert...amikor kiért elsőként a 2. Magyar Hadsereg nem semmi amivel kilöhettek volna egy T-34-est (egyedül a rohamlövegünk volt elfogadtható
háború végéig készült belőle kb 100 db:)

Háborúba zavartak minket és csúzlikkal kb...ez az "Árpád vonal" meg kb limes szintjén lehet, ennyit erről...

Bloodscalp 2011.02.26. 18:23:57

@Bloodscalp: ---szóval nem volt semmi amivel---

Lew Archer 2011.02.26. 18:54:46

Grecsko tábornok, a támadó 4. Ukrán front parancsnoka így írja le:

"A kőrösmezői védelmi csomópont 19 támpontból állt, amelyek összefüggő vonalban sorakoztak egymás mellett. Mindegyik nyitott tűzfészekből, továbbá vasbeton és fa-föld óvóhelyekből állt. Sok támpontnak ezen kívül tüzérségi állásai és parancsnoki harcálláspontjai is voltak. Minden támpontot körkörös védelemre tettek alkalmassá, zárt lövészárkok kötötték össze a berendezéseket, és nyitott lövészárkok biztosították az összeköttetést a szomszédos támpontokkal; a tűzrendszert is körkörösen szervezték, a drótakadályok pedig a támpont körvonalait követték. A támpont kölcsönös tűzösszeköttetésbe állt a szomszédos – jobb és bal oldali – támpontokkal, és biztosította a peremvonalhoz vezető megközelítő útvonalak tűz alatt tartását az akadályok előtti térségben. A támpontok azon kívül tűztámogatást kaptak az aknavetőktől is, ezeknek állásai így helyezkedtek el: az első a vasútvonal mentén, a második ettől keletre, a hegynyúlvány túlsó lejtője mögött, a harmadik pedig a Tisza jobb partján, az árterületen. Tűztámogatást a támpont tüzérsége nyújtott.

A Tisza bal partján fekvő kőrösmezői csomópont területén földút vezetett keresztül. A folyó jobb partjával való összeköttetés biztosítására az árterületen és a Tiszán át hidakat építettek.

A védelem többi szakaszán a peremvonalat gyalogság elleni szögesdrótakadályokkal látták el: ezek sátorszerű hálót alkottak, amelyet két sor karóhoz rögzítettek. Előrevetett alegységeink még a helység előterében villanyárammal töltött drótakadályokra bukkantak. Gumiszigetelőkkel ellátott vasbetonoszlopokon csupasz huzalok voltak kifeszítve. A védők két nagy teljesítményű áramfejlesztő telepet szállítottak ide, és háromezer volt feszültségű áramot bocsátottak a vezetékekbe.”

Az Árpád-vonalat nem tudták áttörni a szovjet csapatok, a román átállás miatt hátába kerültek, ami miatt a védelmi állásokat ki kellett üríteni.

"A magyarok iránti szimpátiával egyáltalán nem vádolható mű, „A nagy Honvédő Háború története 1941-1945” 4. kötete így foglalta össze a Kárpátokban 1944 őszén folytatott hadműveleteket:

„… A debreceni hadművelet idején a 2. és a 4. Ukrán Front szorosan együttműködött. A 4. Ukrán Front csapatai, amelyek szeptember 9-én kezdték meg a kárpát-ungvári hadműveletet, a hónap végére elérték a szovjet-csehszlovák határt, elfoglalták a Radnai- és az Orosz-hágót, majd folytatták a támadást. A csapatok feladata októberben az volt, hogy átkeljenek a Kárpátokon és elérjék Ungvár és Munkács körzetét.

De október első felében a 4. Ukrán Front csak jelentéktelen sikereket ért el. Az ellenség, kihasználva a védelemre alkalmas erdős-hegyes terepet és a hágókban létesített erős műszaki létesítményeket, szívósan ellenállt. A jobb szárnyon harcoló 1. gárdahadsereg (parancsnoka Grecsko vezérezredes) október 18-án kénytelen volt abbahagyni a támadást. Ezalatt a front közepén támadó 18. hadsereg (parancsnoka Zsuravljov altábornagy) jobbszárny- hadteste megkerülte az Uzsoki hágót, a Sztavnojéra (Fenyvesvölgy – Sz. J.J)mért csapással elvágta a hágóhoz vezető utat, s az ellenséget visszavonulásra kényszerítette. "

karpat-tur.net/content/szab%C3%B3-j%C3%B3zsef-j%C3%A1nos-az-%C3%A1rp%C3%A1d-vonal

Még egyszer tehát:

"Az ellenség, kihasználva a védelemre alkalmas erdős-hegyes terepet és a hágókban létesített erős műszaki létesítményeket, szívósan ellenállt. "

Bloodscalp 2011.02.26. 19:14:38

@Lew Archer: Gotterdémerung magyar módra:)
szerinted, volt valami értelme? erre ne linkelt választ adj...:) Még mond azt hogy az Atlanti falat rólunk mintázták, és Rommel tőlünk kért tanácsokat:)

Lew Archer 2011.02.26. 19:22:05

@Bloodscalp:

Hitvány embereknek minek beszélni becsületről.

Bloodscalp 2011.02.26. 19:25:58

@Lew Archer: Ostoba, hol volt itt a becsület?Berlinben?

Lew Archer 2011.02.26. 19:28:53

@Bloodscalp:

Amúgy pedig, ha tudni akarja, volt értelme. Ezeknek az ellenálló magyar katonáknak is köszönhető, hogy a szovjet csapatok nem foglalták el Bajorországot is, nekik köszönhető, hogy nagyobb darab szabad világ maradt 45 után. Magának ez nyilván nem számít, de másoknak fontos volt.

Lew Archer 2011.02.26. 19:30:06

@Bloodscalp:

Azok az emberek a hazájuk határát védték. Ha mond magának valamit ez a szó.

Bloodscalp 2011.02.26. 19:31:29

@Lew Archer: ...1944 június 22-én támadásba lendült a Vörös Hadsereg; 185 szovjet hadosztály támadta meg a "Közép" hadseregcsoportot - a mintegy 2,5 millió rohamozót 40 000 ágyú és 6000 harckocsi támogatta. Csernyakovszkij 3. belorusz frontja északon, Vityebszk környékén támadva elsöpörte a 3. páncéloshadsereget. Zaharov 2. belorusz frontja 23-án lendült támadásba, a 4. hadsereget szétdarabolva előrenyomult, és Boriszov mellet találkozott a 3. belorusz fronttal.

...A német hadosztályok kétségbeesetten védekeztek a 300 km széles arcvonalon támadó 116 szovjet gyalogoshadosztály és 42 páncélosdandár ellen.

...
Keleti front az 1944-es évben Nyomtatás E-mail
A 1943-as évben a Vörös Hadsereg a német arcvonal északi és déli szárnyán indított támadó hadműveleteket. Délen a Wehrmacht kurszki támadásának visszaverése után indított ellentámadással szinte elsöpörte a " Dél " hadseregcsoportot és felszabadította Ukrajna nagy részét, északon pedig pedig sikerült feltörnie Leningrád blokádját. A front középső részén, a német "Közép" hadseregcsoport arcvonalán viszonylagos csend honolt, és a németek több helyi sikert könyvelhettek el a korlátozott célú szovjet támadások visszaverésével. 1944 első hónapjaiban a tavaszi olvadás miatt szüneteltek a nagyobb harci cselekmények. A németek a néhány hétig tartó viszonylagos nyugalmat erőátcsoportosításra, valamint a veszteségek számbavételére használták fel.

Nagyításhoz kattints a képre.

A páncéloscsapatokat igyekeztek a front mögött pihentetni, és feltölteni a harci állományukat. A gyalogoshadosztályok számára nem létezett pihenés, muszáj volt tartaniuk a frontot és kivédeni a az olvadás ideje alatt is tartó szovjet gyalogostámadásokat. Világos volt, hogy a időjárási körülmények javulásával újra elkezdődik a szovjet offenzíva. Hitler és a német hadvezetés az arcvonal déli részén számított szovjet támadásra, és Nyugat-Ukrajnában összpontosította a tartalékokat, erősítve ezzel a "Dél" hadseregcsoportot. A jól működő szovjet hírszerzés adatokat szerzett ezekről az átcsoportosításokról, és a SZTAVKA ezek kiértékelése után a "Közép" hadseregcsoport védelmi vonala ellen vezetendő támadás mellet döntött, amely sokkal gyengébb volt, mint déli szomszédja: mindössze 3 hadsereg tartozott a kötelékébe (a 3. páncélos, valamint 4. és a 9. gyalogos), ráadásul a szinte teljesen megfosztották a páncélos-, és rohamlövegegységeitől. A három hadsereg 32 hadosztálya 700 km hosszú vonalon védekezett, egy hadosztály átlagban 20-22 km széles arcvonalon védekezett.
8

A hadseregcsoport parancsnokának figyelmeztetéseit Hitler nem vette komolyan, és tovább folytatta a front déli szakaszának erősítését, annak ellenére, hogy a német felderítés szovjet csapatösszevonásokat jelentett a "Közép" hadseregcsoport arcvonaláról. Június 10.-e körül a szovjet összevonások már komolyan nyugtalanították a "Közép" hadseregcsoport hadvezetését - mindössze 2 hadosztályt tarthattak tartalékban - , de Hitler és az OKH még mindig nem hagyták magukat meggyőzni, és továbbra is egy ukrajnai szovjet offenzívával számoltak.

1944 június 22-én támadásba lendült a Vörös Hadsereg; 185 szovjet hadosztály támadta meg a "Közép" hadseregcsoportot - a mintegy 2,5 millió rohamozót 40 000 ágyú és 6000 harckocsi támogatta. Csernyakovszkij 3. belorusz frontja északon, Vityebszk környékén támadva elsöpörte a 3. páncéloshadsereget. Zaharov 2. belorusz frontja 23-án lendült támadásba, a 4. hadsereget szétdarabolva előrenyomult, és Boriszov mellet találkozott a 3. belorusz fronttal. A támadásban résztvevő harmadik nagy szovjet csoportosítás, Rokosszovszkij 1. belorusz frontja áttörte a 9. hadsereg védelmét, és egészen Bobrujszkig nyomult előre. 24-ére világossá vált, hogy ha a "Közép" hadseregcsoport nem kap engedélyt a visszavonulásra, teljesen szétmállik a szovjet csapások ereje alatt. Hitler azonban nem engedélyezte a visszavonulást, és - mint már annyiszor - most is fanatikus ellenállásra szólította fel a hadsereget. A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a teljesen felbomló frontszakaszon a németeknek néhány helyütt még volt erejük ellentámadásokat vezetni.
tigers-spzrabt502-1944

Június 25-én az 1. belolrusz front megtámadta a 2. német hadsereget, és attörte a védelmét. Az áttörések helyein a szovjet páncélosok szinte ellenállás nélkül nyomultak előre, súlyosan veszélyeztetve ezzel a 4. és a 9. hadsereget, amelyek már csaknem teljesen be volt kerítve. Hitler ismételten megtagadta a visszavonulás engedélyezését, leváltotta a "Közép" hadseregcsoport parancsnokát, Busch tábornokot, és Model marsallt nevezte ki a helyébe. Modelnek nagy nehezen sikerült rávenni a Führert a visszavonulás engedélyezésére, de ekkorra már bezárult a szovjet harapófogó: az 1. belorusz front átkaroló hadművelettel 2 nap alatt bevette Minszket. A 4. és a 9. hadsereg az 1. és a 3. belorusz front hadseregeinek gyűrűjében maradt. Bobrujsz körzetében a szovjetek által csépelt 9. hadsereget már nem lehetett harci alakulatnak nevezni. A bekerítés lezárása után a szovjetek átcsoportosították erőiket, és új támadást indítottak a belorusz - lengyel határon át, Lengyelország belsejébe. A német hadosztályok kétségbeesetten védekeztek a 300 km széles arcvonalon támadó 116 szovjet gyalogoshadosztály és 42 páncélosdandár ellen.
wehrmachtmarchingintorussia

...Hadászati szempontból a " Közép" hadseregcsoport megszűnt létezni. Több mint 400 000 katonát vesztett, és a szovjet előrenyomulást a keleti front középső részén a katonák hihetetlen kitartásával és harci teljesítményével sikerült lassítani majd Varsó előtt megállítani. Igaz, hogy ebben a Vörös Hadsereg katonáinak kimerültsége is közrejátszott - 720 km-t nyomultak előre - és Sztálin döntése is, amely megtiltotta, hogy a szovjet hadsereg segítséget nyújtson a Varsóban fegyveres felkelést kirobbantó és hősiesen harcoló Lengyel Nemzeti Hadseregnek.

de akkor mi "majdnem megállitottuk" őket,ugye?:)

Lew Archer 2011.02.26. 19:36:26

@Bloodscalp:

Senki nem mondta, hogy megállítottuk. Mindenki tudja, hogy a Szovjet megnyerte a háborút.

Arra hoztam forrást, hogy maga által leszólt Árpád-vonalat nem tudták áttörni a szovjet csapatok.

Bloodscalp 2011.02.26. 19:39:55

@Lew Archer: Nem.Nem azt védték, lerohantak több országot is, és most is ezt tették...ne keverd ide a "Vaterlandért" szöveget, ami a háború végén terjedt el.
Mellesleg ennyiből a nyugati harctereken harcoló német egységek nem ilyen szívosak, még több szabad terület lett volna...nem gondolod?:)))

vagy vki simán fejbelővi azt a hülyét

Bloodscalp 2011.02.26. 19:44:58

@Lew Archer: mert nem is akarták, ilyen túlerőnek nem tudtunk volna ellenállni. ennyi. és ez nem a terepen meg a műszaki akadályokon múlt.

leszóltam? nem kéne eposzokat írni a háborús tévedéseinkről...egyre másra keressük a hősöket, pozitívumokat pluszokat egy igazolhatatlan harcban.
Nem lehet azt mondani hogy védtük a határainkat, csak védekezésre kényszerültünk...nem mindegy.

Lew Archer 2011.02.26. 19:51:31

@Bloodscalp:

Milyen Vaterland?

Magyar katonák védték a magyar határt.

Téglagyári Megálló 2011.02.26. 19:55:38

@Bloodscalp:

Nem egészen értem, hogy ha egy megbukott stratégiai építményt kritizálok, az miért "nyafogás". Túl nagyra tartod magad, kisapám.

Bloodscalp 2011.02.26. 20:01:10

@Lew Archer: ezt már sok neked ugye?:) te keverted bele Bajorországot, nemigazán értem hogy a magyar bakák miért kellett hogy küzdjenek érte...

Mellesleg akkor tegyük rendbe, mi küldtünk hadüzenetet-és mi várnál, hogy a VH megáll a határnál?
A ruszkik hívják-sajnos teljes joggal- Nagy Honvédő háborúnak a 2. vh, és nem mi.

Bloodscalp 2011.02.26. 20:03:21

Sajnos nagy magyar nacionalistáink szelektíven gondolkodnak a törénelemről...

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2011.02.26. 20:10:10

@Téglagyári Megálló: csak arról van szó, hogy ő a hódító vöröseknek drukkol. Nem sokan, de voltak muszkavezetők. Ha a vörösök bevonulása és uralma 45 évig nem lett volna igazságos, akkor a híveik sem igazolhatnák sem a múltjukat, sem a jelenüket.

Téglagyári Megálló 2011.02.26. 20:16:57

@tölgy:

Az jut erről eszembe, hogy ugyan nem vagyok a Horthy-rendszer fanatikus csodálója, de meglehetős bizonyossággal ráérzek, hogy ha valaki azért kritizálja fennhangon, mert neki vagy felmenőjének valami takargatnivalója van a szocializmus évtizedeit illetően.

Bloodscalp 2011.02.26. 20:19:05

@tölgy: hahaha:)

egyszerűen nem kellett volna hódítani:)

buta paraszt.

Bloodscalp 2011.02.26. 20:21:28

@Téglagyári Megálló: nagyapám hivatásos tiszt volt, és visszajött a Don-tól, ahova nagyon nem akartak kimenni!-ezt sehol nem látom leírva. Pedig nem egy utolsó szempont

Téglagyári Megálló 2011.02.26. 20:23:20

@Bloodscalp:

Nem én írtam a cikket, a doni katasztrófa ügyében pedig meg se szólaltam.

Lew Archer 2011.02.26. 20:30:01

@Bloodscalp:

Nem sok. Csak épp a II. vh-ban nem Vaterland, hanem Reich. A Kárpátokban pedig a magyar határ volt. Az a magyar katona, aki ott harcolt, a magyar határt védte.

Bloodscalp 2011.02.26. 20:36:05

@Lew Archer: ...persze persze ...a Don kanyar is magyar határ volt?

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2011.02.26. 20:58:35

@Téglagyári Megálló: a Horthy-rezsim a kor európai átlagánál nem volt rosszabb. És közelebb volt Európához annál, mint ami felváltotta.

vizipipa 2011.02.26. 21:10:33

Ennek a vitának nem látom az értelmét ennél a posztnál. Már csak azért sem, mert részben elbeszéltek egymás mellett.

@poszt: tetszett.

Bloodscalp 2011.02.26. 22:02:06

@vizipipa: az biztos, mások csőlátásásról viszont nem tehetek...és blogokban ez nem szokatlan-viszont a korhoz tartozik viszont, úgyhogy releváns igenis

tábormegsemmisítő 2011.02.27. 00:12:24

Az Árpád vonal célja nem az volt, hogy megnyerjék vele a háborút, hanem hogy a szovjetek számára ésszerűvé tegye a különbékéről való megállapodást Magyarországgal, mivel az elfoglalása túl nagy véráldozattal járna. Ehhez persze kellett volna egy sikeres kiugrás, ami később és nem úgy sikerült, mindannyian tudjuk

A tervben volt némi naívitás, aki viszont tud jobbat az akkori viszonyok között, annak most itt az alkalom kijönni vele. A Bagratyion után mindenesetre sikerült elérni a magyar egységek kivonását a Közép arcvonalról és innentől már legalább a magyar határt védték. Ami csak a kiugrással együtt változtatott volna a dolgok menetén, ez Horthy számára is nyilvánvaló volt

Magyarország felelőssége a világháborúban való részvétel kapcsán pedig messzi meghaladja a blog kereteit, és amíg nem tudjuk kik és miért bombázták Kassát, addig ezt nehéz minősíteni

Bloodscalp 2011.02.27. 00:53:35

@tábormegsemmisítő: ezt te komolyan leírod hogy nem tudjuk kik és miért bombázták Kassát? Azt tudod hogy Gleiwitzet kik és miért támadták meg?

nem tudom miért megy ez a rugózás, ez meg az történt...és szegény horthy nem tehetett mást...:)
nevetséges

de ha jobb megoldásra vágysz, volt...a jugókat is kényszerhelyzetbe sodorták, és Pál régens ügyesen oldotta meg dolgot.

tábormegsemmisítő 2011.02.27. 12:06:04

@Bloodscalp:
Nézz utána a történész irodalomban (de ne a politikai pamfletekben), aztán vitázhatunk, melyik verzió a legvalószínűbb a kassai bombázásról

Pillanatnyilag úgy látom az iskolai történelemkönyv az egyetlen forrásod még az 1990 előtti időkből. A történészek ezt a verziót - márminthogy a németek bombáztak - tartják a legkevésbé valószínűnek. Akárki volt, a magyar kormány alapos okkal gondolhatott a szovjetekre, legfeljebb a reakciót lehetett mérlegelni

Abban is nagyfokú tájékozatlanságot látok részedről, hogy Horthy nyomta keresztül ezután a háborús megoldást a szovjet ellen

Érdemes először olvasni, aztán írni

Bloodscalp 2011.02.27. 14:01:48

@tábormegsemmisítő: aha, '90 előtt nem tanultam történelmet-főleg nem szemellenzősen-mint sokan itt.

nem teljesen értem ezt a horthys mondatod, de a '40 években már csak sodrodott az eseményekkel, alakítani nem tudta őket.

biztos azt is tudod, hogy a szándékos szovjet bombázás az egyik legvalószinütlenebb lehetőség.

tábormegsemmisítő 2011.02.27. 14:54:51

@Bloodscalp:
Ha azt akarod kihozni hogy 1990 óta szemellenzős a történelem, akkor kár vitatkozni bármiről

a szovjet bombázás a legvalószínűbb, hogy pontosan mi állt mögötte azt leginkább maguk a szovjetek tudnák megmondani, de nem kapkodják el a dolgot, 70 év után sem lehet hozzáférni a dokumentekhez

Bloodscalp 2011.02.27. 15:11:35

@tábormegsemmisítő: ez megint csak véleményes:) szovjet bombákon kívül nincs bizonyíték, az viszont nem jelent semmit...

- a kassai reptér parancsnoka német gépeket ismert fel,
akkor ezt miért hallgatták el?
-a kor elitje (a katonai mindenképp) németbarát volt, és alig várta a háborút-werth henrik...
-a szovejetek támogatták volna szintén a reviziót, Imrédy ezt szintén elkussolta az országgyűlés elöl...
-mégha!! szovjet támadás is volt, elsőként diplomácián keresztül kellett volna rendezni-simán ürügynek volt felhasználva
-szlovákok is-bosszúból, románok is -erdélyt féltve lehettek...de amíg Berlinben örültek ennek a hadüzenetnek, Moszkvában annyira nem-bár nekik mindegy volt kb

Werth Henrik reagálása: "...Kassa bombázás nekem kifejezetten jól jött..."hűen tükrözi az akkori állapotokat-a szemellenzősség magyar sajátosság lehet

Bloodscalp 2011.02.27. 15:15:06

@tábormegsemmisítő: szóval nem igazán értem miért akarják sokan ezzel a lelküket kenegetni...hogy esetleg jogos lett volna...semmiképp se lett volna az.

jozsefbiro.blog.hu/2010/10/15/mannerheim_es_horthy#comment-form

érdekes összehasonlitás.

tábormegsemmisítő 2011.02.27. 16:13:51

@Bloodscalp:
Ha összeolvasod ugyanaz jön ki amit írtam: nem Horthy volt a hadüzenet generátor

Iustizmord 2011.02.27. 16:43:45

@Téglagyári Megálló: aha, akkor félreértettem. de a maginot vonal meg az árpád-vonal n em csak fizikailag esik messze egymástól. olyat mint mélységi védelem, teccet mán hallani?

@Bloodscalp: guderian próféta lett a vaterlandban...

Iustizmord 2011.02.27. 17:13:42

@Lew Archer: nagyapám az 1. hadsereg katonájaként esett hadifogságba vhol a kárpátalján. 47-48 körül került elő. "Ezeknek az ellenálló magyar katonáknak is köszönhető, hogy a szovjet csapatok nem foglalták el Bajorországot is, nekik köszönhető, hogy nagyobb darab szabad világ maradt 45 után. Magának ez nyilván nem számít, de másoknak fontos volt.
" írod.

ezt pl soha nem hallottam tőle. csak szidta horthyt meg sidta az oroszokat.

Iustizmord 2011.02.27. 17:17:59

@tölgy: csak arról van szó, hogy ő a hódító vöröseknek drukkol.

a sötétség csak nem oszlik...

@tábormegsemmisítő: úgy tudom van olyan felvetés is h tényxleg az oroszok bombázták kassát - navigációs hiba miatt a közeli eperjest összekeverték vele.

Bloodscalp 2011.02.27. 17:38:37

@Iustizmord: kb így van, egyrészről a kassai bombázásnál is-ha szóbakerülnek a szövjetek max ez jön ki...ezt viszont ürügynek felhasználni...

a másik a frontkatonák morálja és véleménye amit már mondtam családban is hasonló "élmények" voltak, fura ezek vhogy a mai napig szintén nem jelennek meg a médiában

vizipipa 2011.02.27. 22:44:23

@Téglagyári Megálló:
"A francia hadvezetés 1940-ben még mindig az első világháborús doktrínákat alkalmazta, mozgóháborút elképzelni sem tudtak, és harckocsijaikat (amelyek egyébként felülmúlták a német harckocsikat) csak a gyalogság támogatására használták. "

Nem állítom, hogy profi vagyok a témakörben, viszont nem így tudom (felülmúlták a német harckocsikat). Éppen ezért értékelnék egy megbízhatónak tekinthető forrást.

Kassa bombázása: a mai szaktörténészek (katonai kérdések, légierők) elég egyhangúan mondják, hogy semmi sem biztos. Legkisebb valószínűsége a román akciónak van. A szovjet akció tényleg logikátlan és nem is bizonyítható, de ettől még lehetett, mint téves bombázás. Viszont volt aznap egy bizonyított(!) szovjet légitámadás is, a Kőrösmezőről Rahó felé tartó személyvonatot géppuskázták. Nem szabad a kassai esetet önmagában nézni, kiragadva a környezetből.
"Aznap volt egyébként még egy szovjet légitámadás, ami halálos áldozatot is követelt. Három szovjet vadászgép végiglőtt egy civil gyorsvonatot a Felső-Tisza völgyében. Azok a gépek nem eltévedtek, magyar légtérbe küldték őket felderíteni, tudták, hogy egy nem hadviselő ország felett járnak, látták, hogy civil vonat és az ország belseje felé halad, a határtól távolodva, mégis megtámadták (igen, itt jól látták a gépeket az utasok, mivel pár méterre húztak el a vonat fölött többször is és igen, szovjet levéltári iratanyagban is nyoma van a felderítésnek, persze a céllövöldét a pilóták elfelejtették említeni)."

pelikán* 2011.02.28. 10:49:55

@Téglagyári Megálló: az a helyzet, hogy egy magyar hadmérnöki csoport tanulmányozta a Maginot-vonal építését, a tapasztalatokat felhasználták az Á-vonal felhúzásánál. Ez tény, ennyiben példakép.

@Iustizmord: nem csak lehetne, lehet is:
www.bukovel.com/en
Zseniális pályák vannak, ny-eui színvonalú felvonórendszerekkel.

pelikán* 2011.02.28. 10:54:43

@uni1002: ezt a megfogalmazást egy idegenvezető használta még évekkel ezelőtt, amikor először jártam itt. Azt hiszem, ő akkor fajtanévként használta (vagyis a munkásokat őrző láncoskutyákra gondolt), nem a konkrét szervezetre - ettől még: pontatlanul hangzik a dolog, jogos.

@Passato Prossimo: kösz!

@vizipipa: szintén kösz!

pelikán* 2011.02.28. 11:02:26

@Bloodscalp: "ez az "Árpád vonal" meg kb limes szintjén lehet, ennyit erről... "

buta. Tájékozódjon. A fenti hivatkozott szakirodalmon (Szabó J. J.) kívül ajánlom mondjuk Stark Tamás írásait.

pelikán* 2011.02.28. 11:09:45

@Redcap: Mi mást hallottunk a tarifákról. (2500-5500 forintig) Meg az a helyzet, hogy társaságunkban tartózkodott egy natural born atlantista-kapitalista úriember, aki nem volt hajlandó a keleti korrupció részese lenni ("a korrupcióhoz mindig két fél szükséges elv" alapján). Az ő nyomása is igen nagy volt. Inkább kidumáltuk, és egy fillért nem hagytunk a tetveknél.

@szeszesember: 70 forint sör, 500 forint nullahetes vodka, nem rossz fajtából. Gondolkodtam is a csempészeten.

hoplita 2011.02.28. 11:26:26

Még sosem voltam odaát....
Szégyen és a saját hülyeségem keverte dolog ez....
Lassan őszülő fejjel, 3 éve léptem át a keleti gúnyhatárt először.
A délit 25 évvel korábban....de más okból.
Van mit pótolnom....de pótolom, rövidesen.:(

borszódával 2011.02.28. 11:37:33

@Bloodscalp: Ezt a kioktató stílust előadhatnád a franciáknak (magino), németeknek (atlanti fal)...is.
A Szovjetuniót meg azért támadtuk meg, amiért ma Afganisztánban vagyunk...
Nem utolsósorban gratulálok, sikerült szétbaszni egy jobb sorsra érdemes úti beszámolót.

Bloodscalp 2011.02.28. 12:35:55

@Krasznov (pelikán*): szinte látom magam elött ahogy Tolbuhin előkapja az korabeli útileírásokat, és belenéz...hoppá ez az erődrendszer túl sok lesz nekünk...jobb lesz megkerülni:)

@borszódával: szted a németek azóta nem jöttek rá hogy baromság volt az atlanti faljuk? a franciák szintén?
csak mi akarunk még itthon történelmet kreálni

Lew Archer 2011.02.28. 12:42:56

@Bloodscalp:

Föntebb idéztem már „A nagy Honvédő Háború története 1941-1945” 4. kötetét, ami ezt írja:

"
De október első felében a 4. Ukrán Front csak jelentéktelen sikereket ért el. Az ellenség, kihasználva a védelemre alkalmas erdős-hegyes terepet és a hágókban létesített erős műszaki létesítményeket, szívósan ellenállt. A jobb szárnyon harcoló 1. gárdahadsereg (parancsnoka Grecsko vezérezredes) október 18-án kénytelen volt abbahagyni a támadást. Ezalatt a front közepén támadó 18. hadsereg (parancsnoka Zsuravljov altábornagy) jobbszárny- hadteste megkerülte az Uzsoki hágót, a Sztavnojéra (Fenyvesvölgy – Sz. J.J)mért csapással elvágta a hágóhoz vezető utat, s az ellenséget visszavonulásra kényszerítette. "

karpat-tur.net/content/szab%C3%B3-j%C3%B3zsef-j%C3%A1nos-az-%C3%A1rp%C3%A1d-vonal

borszódával 2011.02.28. 13:51:55

@Bloodscalp: Itt nem történelmet kreálnak, hanem fokozatosan fedeznek fel, egy történelmi okokból feledésbe merült objektumot.
A Szovjetunióhoz került magyar terület sok szempontból egzotikusabb, és érdekesebb mint pl. a Székelyföld...
Sokkal inkább arról van szó hogy rácsodálkozunk, nahát, ilyen is volt(!?)
Nem utolsó sorban, pedig hozzájárul, az ott élők megélhetéséhez (turizmus). Amit mellesleg nagyrészt nem magyarok csinálnak.
A ruszinok viszont, más utódállamok (hivatalos/önkéntes) tevékenységével ellentétben nem kívánják a magyar múltat végképp eltörölni...sőt...
Azt nem tudom, hogy miért gondolod, hogy a németekhez, franciákhoz hasonlóan nem jöttünk rá hogy "baromságot csináltunk"?
Nem tudok róla hogy a 45-utáni mindenkori magyar hadvezetés erődrendszerben gondolkodott volna.
Ja dehogynem, jut eszembe, Rákosiák Titó (láncos kutya) államával szemben szintén erődrendszert építettek a Dráva mentén :)
Talán szólni kellett volna nekik, bár talán nem késő, egy pár nosztalgiást biztos találsz a Köztársaság téren :)
Na nem bántalak, abban egyetértünk hogy a múlt hibáiból tanulni kell(ene)!

Bloodscalp 2011.02.28. 14:05:38

@borszódával: nem is nagyon tudnál megbántani:) szted mivel?:)-hogy lustizmordot idézzem: a sötétség csak nem oszlik:)

-kivel nosztalgiáznék?

-a franciák elbaszták, mert az erődrendszer elavult volta 2. vh-ban, de ezt már leírták feljebb, sebaj...-ahogy az atlanti fal se vált be-és ideoloógiai alapon is elkúrták igen...-már érted te félkegyelmű?:)
ja, Für lajos is körbeakarta bástyázni az országot-nosztalgia?

Kár hülyeséget beszélni, a turizmusról-röviden nem húzóágazat:)
A történelmi eseményeknél akkor esetleg nemcsak a hősiességet kéne kiemelni, hanem az értelmetlenséget is.

KőrösmezőiAndrás 2011.10.30. 12:49:37

Nagyapám is Kőrösmezőnél szolgált. Kapott két repeszt, így került ki. Érdekes adat lehet Kőrösmezővel kapcsolatban (...bár látom, hogy már rég nem erről folyik a vita), hogy több, mint 2 000! szovjet katona vesztette életét a kőrösmezői völgyzárban a 22 magyar áldozattal szemben.

Egy másik dologra is felhívnám a figyelmet a sok Grecskó idézés után:
. Én Hárosy Teofil hadiműszaki mérnökkari ezredesnek, az Árpád-vonal megálmodójának a szavait idézem:
„…Vitán felül áll, hogy a védelem a döntést legfeljebb csak elodázza. Győzelmet – vagyis akaratunknak az ellenségre való rákényszerítését – csakis támadással lehet kicsikarni. Ősi tapasztalat mégis, hogy a védő majd minden esetben erődít. De nem azért lesz vesztes, mert erődít, hanem azért véd, mert gyengének érzi magát. Ha a védő nem erődít, a támadónak csak annál könnyebb dolga van vele. Eldöntött küzdelem után már csak a győztesnek hallani szavát, és ilyenkor elsikkad annak a feszegetése, hogy a győzelem minő erőfeszítésbe került”
Szabó József János
Az Árpád-vonal
A Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere a Keleti Kárpátokban
1940-1944

Delib 2012.03.09. 17:58:32

Az írásban említésre került Tiszabogdány ( ukránul: bohdan ).

Szomorú sors helyszíne a Zsúra testvéreknek.

http://hadisir.hu/?o*=8444&bejegyzesek=lista&*=0&kategoria=3&nev=&szul_ido=&anyja_neve=&p*=5&frontend=645d67231b1e73389a225bf865268d57&__utma=111393565.1083639645.1331220170.1331220170.1331227577.2&__utmb=111393565.29.10.1331227577&__utmc=111393565&__utmz=111393565.1331220170.1.1.utmcsr=google%7Cutmccn=(organic)%7Cutmcmd=organic%7Cutmctr=(not%20provided)&kifejezes=

FalloutBoy 2014.05.14. 16:28:51

@Bloodscalp:
Nem tudtak az árkon átjutni a tankok, tulajdonképpen a VH-ban a harckocsik elleni legjobb fegyvernek a V árok bizonyult (Kurszktól a Mannerheim vonalik) nagy előnye volt hogy a tüzérség nem tudta rombolni, mint az összes többi megoldást (ha az árokba belelősz mi történik? még mélyebb lesz...). Csupán annyi volt a saját erő feladata hogy az ellenség utászait távol tartsa (szögesdrót, aknamező, géppuska, csapdák, stb) rendkívül változatos megoldásokat eszeltek ki erre.

Csak példa hogy a gigantikus pénzből épült Maginot vonal csak ott nem omlott össze mint a kártyavár ahol nem készültek el a bunkerek, hanem ilyen árkok, és sima lövészárkok kombinációja volt, hiszen ott nyílt lehetőség a rugalmas harcra amit a magyar Árpád vonal feljesztett a csúcsra.

Bloodscalp 2014.05.14. 18:48:04

@Gabor_V: legjobb fegyvernek...a légierő, a páncélvadászok,kézi páncéltörő fegyverek után? Mivel nekünk egyik se igen volt, hát árkot ástunk:)

Én úgy emlékszem a Maginot kitartott és a német koncepció a megkerülés volt:)