Kommentszűrés
’11 feb
15
13:31

Atomot az örökkévalóságnak

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

 

  Gyurcsány, Orbán, Vona Gábor; Hitler, Sztálin, Rákosi; török, tatár, Szent István - és még csak ezer évnél tartunk. Mohamed, Jézus, Mózes, és mondjuk Kheopsz fáraó - legyen ez közel ötezer év. Az emberi civilizáció alig tízezer éves. A finnországi Onkalo atomhulladék-temetőnek százezer évig kell kitartania.

  A lassan épülő, hatalmas pincerendszerről készített filmet Michael Madsen, aki nem az ismert hollywoodi rosszfiú, hanem egy dán dokumentumfilm-rendező. Az Into Eternity tavaly került mozikba pár helyen, de néhány hete a teljes film elérhető a YouTube-on.

A film trailere

  Madsen bemutatja ezt a rejtett világot, tudósokat, hivatalnokokat és más szakértőket megszólaltatva arról, vajon tényleg képesek vagyunk-e a jelenlegi tudásunkkal egy olyan építményt készíteni, aminek tízszer tovább kell tartania, mint amióta civilizációnk egyáltalán létezik. Biztonsági, környezetvédelmi, technológiai problémák egész sorát kell most megoldani, és vajon lesz-e mindig hozzáértő ember, hogy biztonságban tudhassuk a nukleáris hulladékot a föld alatt, Finnországban és itthon?

Rövid bemutató az Onkalo atomtemetőről

  Az Onkalo (Rejtekhely) atomtemetőt a kilencvenes években kezdték el tervezni, 2004-ben kezdődött a fúrása, a kétezertízes években elkészül az alagútrendszer. Ezután fogadhatja a finn atomerőművek összes hulladékát, amíg valamikor a 22. században be nem telik. A stopper onnan indul.

Into Eternity - a teljes film

Címkék: film atom tudomány finnország atomenergia atomtemető onkalo

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr492662814

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kesztió · http://szabadter.wordpress.com/ 2011.02.15. 17:56:57

Kötve hiszem, hogy szükségünk lesz rá.

Ha a 22. század közepéig nem leszünk képesek bármilyen anyagot bármilyenné változtatni (vö. alkímia), menjünk le mi is az alagútba az atomhulladék mellé.

helgoland · http://kozbeszed.sk/ 2011.02.15. 18:10:29

@kesztió:
Ne keverjük ide az áltudományt.

kesztió · http://szabadter.wordpress.com/ 2011.02.15. 19:57:25

@helgoland: Szó sincs itt áltudományról.
Ugyanbiza melyik fizikai törvény zárja ki, hogy A anyagból B anyagot csinálj ± E MeV energia befektetésével?!

Amit meg lehet csinálni, az meg lesz csinálva. Előbb vagy utóbb. N.B. a konzervatívoknak. :P

egy nik a sok közül 2011.02.15. 20:46:43

@kesztió:

Na, te is azt hiszed, te ostoba sötét luk, hogy a konzervativizmus nem más, mint maradiság.

Lew Archer 2011.02.15. 20:51:59

@kesztió:

Maga pont úgy beszél, mint valami XIX. század végi természetrajztanár egy vidéki kisvárosi szabadkőműves páholyból.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.02.15. 21:19:28

@Lew Archer:

:-D (...) :-D (...) :-D ...

ü
bbjnick

jvizkeleti · http://mandiner.blog.hu/ 2011.02.15. 21:32:53

@Lew Archer:

Kesztió nem beszél hülyeséget. Amit modani akar, hogy a termonukleáris fúzió során kisebb nukleonszámú atomokból nagyobb nukleonszámú atomok keletkeznek (a napban és más csillagokban). Valaha az egész világegyetem hidrogénből állt, és a napokban lejátszódó termonukleáris reakciók folytán keletkezett az összes nagyobb rendszámú elem a periódusos rendszerben. Magyarán testünk összes nagyobb rendszámú atomja (oxigén, szén, nitrogén, stb.) valaha a csillagok korábbi generációjának belsejében keletkezett.

Ma a termonukleráis kutatások még nem tartanak ott, hogy ezt gazdaságosan kihasználjuk elemátalakításra, de elvi akadálya ennek nincs. A mai kezdetleges termonukleáris kísérleti reaktorainkban is keletkezik amúgy hidrogénből lítium és hélium.

Amúgy az a film nekem a szokásos rinyának tűnik. M történik, ha beomlik ez a tároló idő előtt? Semmi, a hasadóanyag ott lesz a föld alatt, ahol amúgy is lenni szokott.

Másrészt az atomerőművek üzemanyaga nem éri el azt a dúsítottságot (5% körülre dúsítják csak), amely által képes lenne felrobbanni. A harci plutónium és uránium sokkal nagyobb dúsítottságú (95% körüli).

A közhiedelemmel ellentétben Csernobilban sem atomrobbanás történt, hanem gőzrobbanás. Csak mivel a szovjetek a rektor mellett a padlón tárolták a többlet hasadóanyagot, nem a minden normális helyen szokásos betonbunkerben, ezért a gőzrobbanás szétszórta azt mindenfelé.

helgoland · http://kozbeszed.sk/ 2011.02.16. 00:49:12

@kesztió: Hasonló dolgot ma is lehet csinálni atomok szintjén CERNben, csak mérhetetlenül nagy az energiaigénye. És ez nem teljesen az, amire Ön gondol.
@jvizkeleti:
95 fölött van az :D

mavo · http://polmavo.blog.hu 2011.02.16. 00:55:42

@jvizkeleti:

"A közhiedelemmel ellentétben Csernobilban sem atomrobbanás történt, hanem gőzrobbanás."

nehogy már az legyen a közhiedelem, mert besírok. ha csernobilban atomrobbanás történt volna ... hagyjuk. kijev nem is tudom ... 50 mérfoldre lehet kábé

vomit 2011.02.16. 10:55:45

nem az emberiseg 10 ezer eves (igazabol 13e), hanem rendszeresen kicsit ujrabootol a fold, es a nem annyira szamos tulelok kezdhetik ujbol bottal turni a foldet. a hutes nelkul marado atomszemet lesz a legkisebb problemajuk.

Dachstein 2011.02.16. 21:44:27

Ennyi erővel lehetne építeni egy mélytengeri tárolót, ahol a nagy tengeri futószalag amúgy is a föld alá szállítja párezer év alatt, oda ahová való.

szkeptikus_ · http://twitter.com/szkeptikus_ 2011.02.18. 01:04:09

@jvizkeleti: Szerintem is rinya, amit nem bírok. A doksival semmi bajom, mert profi munka. De attól tartok, hogy egyesekben fölveti azt a kérdést, hogy: "egész biztos, hogy jó nekünk ez a nukleáris energia?".
Hogy jó-e? Hát...
1. a megújulókat leszámítva a legtisztább CO2 és egyéb emisszió szempontjából.
2. Egy atomerőmű szinte bármi másra ráver teljesítményben. Paks 2000 MW vs. Tiszai Hőer. 860 MW
3. Az energia-függetlenség egyik záloga (lásd franciák)
4. Tartós
5. Rock 'n' Roll

kerusz 2011.02.20. 01:22:12

@jvizkeleti: Inkább a reaktormagot dobta szét a gőzrobbanás, nem kellett oda itt-ott tárolt üzemanyag. Ami meg a reaktorban maradt, annak egy részét a grafittűz füstoszlopa széthordta az egész világon.

vomit 2011.03.11. 17:47:03

@kerusz: mint ahogy most a hutes nelkul maradt japani eromubol fogja szethordani
Japan reactor being cooled
af.reuters.com/article/energyOilNews/idAFLDE72A1US20110311