Kommentszűrés
’10 okt
7
10:41

Alulnézetből – Mi a fenntartható kapitalizmus?

Írta: zulik

 

  „Because globalization to me is like gravity. No point in denying gravity. But we can defy gravity with a plane.” (C.K. Prahalad)

  A világ egyik legsúlyosabb megoldatlan problémája a hatalmas globális szegénység, mely leginkább a harmadik világban tapasztalható, ám szerencsésebb országok egyes régióiban is megjelenik. A társadalmi piramis legalján elhelyezkedő rétegek kérdése a XXI. század elején bekerült a multinacionális vállalatok látókörébe is, melyet elsősorban két ázsiai közgazdásznak köszönhetünk. Muhammad Yunus és C. K. Prahalad olyan modellekkel tudták forradalmasítani az üzleti gondolkodást, melyek nem a jótékonyságra építenek, hanem közös érdekeket tudatosítanak.

 

  A Grameen-sztori

  Kedden a Közgázt is elérte a Nobel-díjas Yunus-féle social business-elmélet európai turnéja: konferencia és workshop keretében kampányoltak az új ideák mellett. A bangladesi Yunus már 1983-ra létrehozta a híres Grameen bankot, amely mikrohitelekkel segíti a legszegényebb emberek vállalkozásait. A nonprofit vállalat 27 év alatt bizonyította a mikrohitelek életképességét: mára egy divizionális vállalatról beszélhetünk, mely éppúgy gyárt élelmiszert, mint ruházatot, vagy telekommunikációs szolgáltatást. A professzor ezen részlegeket a transznacionális tőkével együttműködésben, ám saját elmélete segítségével hozta létre.

  A lényeg: a nagyvállalatok anyagi veszteség nélkül tudják társadalmi érzékenységüket reprezentálni. Ezt legtöbbször egy különleges nonprofit termelőszervezet létrehozásával érik el, amelyben a befektető visszakapja a befektetett pénzt, azonban az esetleges nyereség fennmaradó részét kizárólag fejlesztésre szabad elkölteni. Szigorú feltétel a környezet maximális védelme is. A megvalósításra jó példa a Grameen-Danone együttműködés, amely olcsó joghurttal látja el a bangladesi gyermekeket. A korszerű technológiával, ugyanakkor a helyi farmerek bevonásával előállított készítményt mindössze öt eurocentnek megfelelő összegért kínálják. Így a vitamindús tejtermék még a legszegényebb emberek számára is elérhetővé válik.

 

 

  Hol ebben az üzlet?

 

  A bangladesi közgazdász koncepciója a társadalmi felelősségvállalást előtérbe helyező multik számára lehet elsősorban életképes, mivel itt nem lehet szó profitmaximalizálásról. A budapesti konferencián Hans Reitz, a Grameen kreatív igazgatója a filozófiai fejtegetésekig is eljutott: „Minden embernek van egy önző és egy önzetlen része. Eddig az üzlet az önzőség területe volt. A társadalmi vállalkozás az önzetlenség üzlete”. Összességében az egész előadássorozatot áthatotta az efféle logika, mely – úgy gondolom – elhomályosíthatja a valódi üzenetet. Ezt én „ne adakozz, hanem adj esélyt” néven foglalnám össze.

 

  Itt lép a képbe a tavasszal elhunyt indiai C.K. Prahalad munkássága, akit a Times 2009-ben a legbefolyásosabb üzleti gondolkodónak választott meg. A közösségi alkotás elméleti megalapozásáról is ismert közgazdász sok tekintetben Yunus-hoz hasonlóan értelmezi a fejlődő országok szegényeinek megsegítését, azonban mélyrehatóbban oldja fel a befektető és a szegénység közti látszólagos érdekellentétet. Az ő elméletében a profit tiltásáról nem esik szó, valamint részletesen elemzi az ilyen vállalkozások üzleti értelmét is.

 

  Az innováció motorja

 

  A középpontban az innováció áll: a harmadik világ igényeihez igazodva olyan fejlesztésekkel kell előrukkolni, amelyek költséghatékonyak, azonban maximális funkcionalitást biztosítanak. Ezek a kihívások jelentős kutatási és fejlesztési munkát követelnek ugyan, viszont az áldozat jelentésen megtérül, amikor az innováció visszakerül a jóléti társadalmakba. Gondoljunk csak a százdolláros laptopok esetére: az ebből mutálódott netbook világszerte kiváló eladási mutatókat produkál.

 

  Egyértelmű a másik alapvető motiváló erő: amennyiben megengedjük a profit termelését is, a fejlődő piacok hatalmas lehetőségeket nyújtanak a cégeknek. Ki ne szeretne ezeken a kiaknázatlan, többmilliós piacokon megjelenni? A British Petrol megtette. A mostanában nem éppen környezettudatos olajcég India számára kifejlesztett egy füstmentes, biopellettel működő apró tűzhelyet. Ez olcsón váltja fel az indiai asszonyok által eddig használt kemencét, melyet sokszor az alvóhellyel egy légtérben üzemeltettek. Ez önmagában jelentősen javítja az életminőséget, a BP pedig betört a szűz piacra. Az eszményi trade-off.

 

 

  A szegénység nem csupán a harmadik világ problémája – sajnos egyáltalán nem kell messzire tekinteni ahhoz, hogy nyomort tapasztaljunk. Magyarországon is vannak ugyanakkor olyan kezdeményezések, melyek bizonyos társadalmi vállalkozások keretében segítenének egyes csoportoknak.

 

  A leghíresebb ezek közül talán a legelmaradottabb régiókban élő roma családoknak is internetet adó Wifi Falu projekt, mely 2010-től A Munka Becsülete néven próbál informatikát – ezen keresztül oktatást – adni a hátrányos helyzetűeknek. Az ötletgazda Nyírő András még tavasszal elmondta a Mandinernek: az „Esélyek a piramis alján” címmel megjelent Prahalad-könyv jelentős inspiráló erővel bírt a program kidolgozása során. Yunus koncepcióját hazánkban leginkább egyes fogyatékkal élő embereket foglalkoztató vállalkozások képviselik.

Címkék: üzlet gazdaság roma ázsia globalizáció szegénység kapitalizmus közgazdász

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr652349365

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

a nyugalom megzavarására alkalmas · http://www.youtube.com/watch?v=NBszQFz6buA 2010.10.07. 11:11:38

az a gazdasági struktúra, melyben

a profit _növelése_ a cél

a beruházások költségébe nem számolják bele a megavlósítás során elpusztított környezet _visszaállításának_ költségét

NEM LEHET FENNTARTHATÓ

jvizkeleti · http://mandiner.blog.hu/ 2010.10.07. 11:29:45

Jó cikk. Bár nekem megmondom őszintén az a bajom, hogy nem akkora spanyol viasz ez hogy közgazdasági Nobel járna érte. Bár esetleg Béke Nobel indokolt lehet.

Az ilyen adakozós, segítős, alternatív üzleti modellek cseppet sem mondanak ellent a kapitalizmusnak, ami nem az "önzésre" hanem a magátulajdonra épül. A magántulajdonba pedig beletartozik, hogy én azt a szegények megsegítésére használjam.

Ha történelmi távlatba helyezzük a dolgot, egyébként a szervezett, világméretű adakozási és gyógyítási szervezetek létrejötte és elterjedése (Vöröskereszt, egyházi, lovagrendi missziók) vagy az önsegélyező szakszervezetek, alapítványok megjelenése pont a 19. százazadra a szabadpiaci kapitalizmusra tehető.

Az utána megemelkedő, jóléti államra jellemző adószint miatt pont visszaesett az adakozási kedv, mert nem maradt miből.

jvizkeleti · http://mandiner.blog.hu/ 2010.10.07. 11:33:45

@jvizkeleti:

A másik dolog a "fenntartható" szó. Amitől már egyébként a f*szom ki van. :-) Egy nagy bűvszó, semmi tartalma.

Egyébként egy termelési tevékenység, ami nem termel profitot nem fenntartható. Mert elfogy a tőkéje. :-) Úgyhogy erről meg ennyit. :-)

És a tőkébe természetesen a környezeti tőke is beletartozik. Amit az előttem szóló emleget.

ucsacsu 2010.10.07. 13:08:32

A féleszű nérót meg kell fosztani vagyonától,hogy igazi baloldali proletár lehessen és teljes szívvel hihessen abba,hogy jövőre megforgatjuk a világot

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.10.07. 13:20:49

@zulik:!

Én ezt nem értem. Mi ez?

A világ egyik legnagyobb extraprofitját termelő, legéhesebb tőkése és legnagyobb környezetgyilkosa kölcsönadott néhány fillért egy indiai cég alapításához, egy másik, hozzá hasonló tőkés meg eladott háromszáz pellettűzhelyet az indiai asszonyoknak?

Igen. És?

Az önmagukat ünneplő banketton most nem egy meztelen prostituált, hanem egy éhező harmadikvilágbeli kisgyerek fog kiugrani a tortából?

Elég demagóg voltam:-D

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.10.07. 13:22:06

@bbjnick:

Elég demagóg voltam:-D=Elég demagóg voltam?:-D

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.10.07. 13:32:50

@jvizkeleti:

"cseppet sem mondanak ellent a kapitalizmusnak, ami nem az "önzésre" hanem a magátulajdonra épül"

eszmelet.freeweb.hu/41/chesterton41.html

ü
bbjnick

zapatizáns 2010.10.07. 13:47:07

@jvizkeleti: "Bár nekem megmondom őszintén az a bajom, hogy nem akkora spanyol viasz ez hogy közgazdasági Nobel járna érte. Bár esetleg Béke Nobel indokolt lehet."

Feltaláltad a spanyol viaszt! Gratulálok!
Yunus Béke Nobel-díjat kapott.
Nézz utána, mielőtt elkezdesz észt osztani.

Bell & Sebastian 2010.10.07. 14:18:31

Szolár energiával működő háztartási ruhaszárító berendezés volt már?

bryan 2010.10.07. 16:11:00

@jvizkeleti:
"Az utána megemelkedő, jóléti államra jellemző adószint miatt pont visszaesett az adakozási kedv, mert nem maradt miből."
Ez így ebben a formában nem igaz. A második világháború után a magasabb adószint mellett a jólétben élők száma és aránya is megemelkedett, így olyanok is tudtak jótékonykodni, akiknek korábban erre nem volt esélye, emellett az abszolút szegénységben élők aránya a gazdagabb országokban csökkent. A nagyon gazdagok lehetőségei abszolút mértékben nem érte el a régebbi szintet, de még mindig jelentős összegeket tudott jótékonyságra fordítani, míg a középosztály lehetőségei jócskán megnőttek, így kicsit átalakult a jótékonyság formája, nagyobb szerep jutott a középrétegek adományainak.
Nem jó dolog mindennel a magas adók ellen érvelni, mert így előbb-utóbb hiteltelenné válik az érvelés.

pamocsnyik 2010.10.07. 23:30:06

Persze, fanyaloghatunk, meg a cinizmus is menő, de ezekre a problémákra tényleg kéne valami nagytőkének is tetsző/elfogadható megoldás...

/ms 2010.10.08. 09:52:39

@bbjnick: igen, elég demagóg voltál

/ms 2010.10.08. 10:21:40

@bbjnick: jól értékelem, hogy egy krausztamásos, vastagpálos, balos folyóiratot reklámozol éppen?

szesztű_hányni 2010.10.08. 10:25:01

ugfioeu648uuouf(%!+9jf%%!hio!!!

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.10.08. 10:33:56

@/ms:

Nem jól értetted. Egy Chesterton-szöveget ajánlottam @jvizkeleti:-nek. A magyar "jobboldaliság" szégyene, hogy ez a szöveg magyarul csak ott található meg, ahol.

Ő Chesterton:

www.online-literature.com/chesterton/

ü
bbjnick