Kommentszűrés
’10 aug
31
07:01

Az árvalányhajas Budapest

Írta: Gasper

Városnéző turisták a Gellérthegyen. 1930-as évek

„(...) ma árvalányhajas (Nagy-) Magyarországról álmodozók vannak, akik viszont azóta sem tudják megbocsátani a szabadelvű sokszínűséget, és azóta sem ismerik a nagyvárosi lét pozitívumait, meg szocialista egyenlősítők, akik gyűlölik a nagypolgári pompát és gazdagságot."

(Tallián Miklós a Komment.hu-n)


  Tallián Miklós nemrég olyan témához nyúlt meglehetős magabiztossággal, melyhez nyilvánvalóan nem ért. És ez még a kisebb gond. A nagyobb baj inkább az, hogy írásának Budapest múltját elemző, valamint jövőjét féltő részei - azon túl, hogy hiányos ismeretekről vallanak - szelektív és meglehetősen koncepciózus gondolkodásról is tanúskodnak.

  A Komment.hu-n Budapest, nyílt város címen olvasható írás felütése a közelgő helyhatósági választások kapcsán a Budapest bevételéért induló teljes politikai palettát vádolja azzal, „hogy még összeadva sem érik el azt a színvonalat, hogy tisztességes budapesti polgár egyáltalán figyelemre méltassa őket”. A fekália maszatolásának minősített esete után Tallián a súlytalan nosztalgiázás buktatókkal teli kanyargós útjára téved, így szükségét éreztem annak, hogy a szerző néhány gondolatára az alábbiakban reagáljak.

  Az írás szerint Budapest mai formájában leginkább a XIX. század fellendülő időszakában élő, öntudatos, a világ változásaira érzékeny, sikeres polgárság keze nyomát viseli, az ő szellemi értékeiket jeleníti meg, az ő elveik megtestesülése."

  Akkor haladjunk szépen sorjában. Az Andrássy Gyula vezette kormány 1870. évi X. törvénycikke rendelkezett a Duna-folyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesitendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről". Ezzel az emblematikus törvénnyel egyidőben megalakult a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, mely szervezet a kommün néhány hónapját leszámítva egészen 1948-as megszűntetéséig a székesfőváros fejlődésének poltikától független szakmai kulcsszereplője volt. És bizony, a ma oly gyakran hangoztatott szakmaiság és függetlenség a valóságban nem csak a dualizmus korában, de a két háború közötti időszakban is olajozottan működöttt. Itt jegyzem meg, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának újbóli megalakulásával 1990 óta adós a mindenkori városvezetés és az országos politika.

  Az 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejövő székesfőváros dualizmus-kori fejlődésének egyik fő mozgatója az a mindenkori magyar kormányzat volt, amely a magyar főváros fejlődését a birodalmi székhellyel, Béccsel történő termékeny versengésben látta. Ez az attitüd jelentősen határozta meg a ma is létező, bár mostanra némileg sebzett eklektikus városszerkezetet, mely a Duna vonalától egészen a Nagykörútig, továbbá a körvasút vonaláig épült meg. A város ilyen méretű fejlődésében valóban meghatározó szerepe volt a kiegyezés után megszülető új és sikeres budapesti polgárságnak, de szerepük nem volt kizárólagos, ahogyan azt Tallián gondolja. Tetszik, nem tetszik, a székesfőváros ama bizonyos pompája és gazdagsága egyben a magyar szupremácia hirdetője is volt a Duna mentén.

  Téves helyzetfelismerés 2010-ben az egykor Budapestet létrehozó réteg pótlásáról beszélni, hiszen maga a szerző is leírja ennek a rétegnek a XX. századi sorsát. Proletár miliőből felkapaszkodott posztkádári újgazdagokkal pedig nem fog menni a dolog.


A Királyi-díj közönsége a futam előtt. 1930-as évek


Polgári társaság egy zuglói kisvendéglőben.
1930-as évek


A Fővárosi Nagyvendéglő a Városligetben. 1940-es évek

  A szerző a későbbiekben arról értekezik, hogy egy ún. külföldi mennyivel jobban érti Budapest egységes filozófiáját", hiszen egy külföldi máig nem tud automatikusan különbséget tenni [Buda és Pest között], hiszen nem érzi a bennszülöttek számára belháborús okként felfogható finom különbségeket, hanem ugyanazt a reformkori építészeti megoldásoktól a Bauhausig tartó elemekből összeálló arculatot látja (talán csak néhány monumentális neoklasszikus részt érez kivételnek). Ez az az egységes filozófia, amit a Budapesttel foglalkozó kortárs politikusok képtelenek megérteni".

  Javaslom hogy szálazzuk szét a több sebből vérző és számos téves megállapítást tartalmazó gondolatmenetet, melyben egy zárójelbe tett kurta és negatívan értelmezhető megjegyzés erejéig a teljes Horthy-korszak is helyre van téve a talliáni univerzumban. 

  Először a „reformkori építészet klasszikus megoldásairól" esik szó, mely megállapításban a klasszicizmusra való utalást vélem felfedezni, amennyiben Tallián Miklós is egyetért azzal, hogy a reformkor idejében a klasszicizmus volt a meghatározó építészeti irányzat.
Fővárosunk építészetében a klasszicizmus látványosan szinte kizárólag a pesti oldalon érhető tetten, méghozzá a Duna-part és a Belváros hellyel-közzel eredeti formájában fennmaradt városi palotáiban, a Nemzeti Múzeum épületében, valamint néhány telekspekulációt és városrendezési kísérletet túlélt pesti bérház képében. Budán legfeljebb a hegyvidéken találunk néhány klasszicista villát, melyek többnyire a kor kitüntetett művészeinek, arisztokratáknak, nagypolgároknak, öregségüket élvező vezérkari tábornokoknak nyújtott kikapcsolódást a tavaszi és a nyári hónapokban. Így hát nyugodtan kijelenthetjük: a klasszicizmus építészete Pest városának a jellegzetessége.


A Rákóczi út és Kiskörút kereszteződése az 1938-ban lebontott klasszicista Vigyázó-palotával. 1930 körül


A Magyar Tudományos Akadémia egykori bérháza a lebontott Vigyázó-palota helyén. 1940-es évek

  Tallián megemlíti Budapest Bauhaus-építészetét is, gondolom, mint a két háború közötti időszak üdítő kivételét. Ideje volna azonban tisztáznunk, hogy az egykori weimari köztársaság területén 1919 és 1933 között először Weimarban, majd Dessauban, halálra ítélése idején pedig rövid ideig Berlinben működő Bauhaus iskola nemzetközi jellege ellenére egyedi jelenség volt, annak inkább magyarországi hatásairól beszéhetünk, amit sok más akkori modernista törekvéssel egyetemben többnyire modern és funkcionális jelzőkkel illet az építészettörténet. A két háború közötti funkcionális magyar építészet formailag kevésbé egységes jellege eltért a német Bauhaus törekvéseitől, így talán Forbát Alfréd néhány pécsi, illetve Molnár Farkas budapesti munkáit leszámítva nem igazán beszélhetünk Magyarországon vegytiszta Bauhaus-építészetről, annak hatásairól természetesen annál inkább. De ne csüggedjünk, elég megnéznünk azt a sokszínűséget, amit Kozma Lajos budai hegyvidéki villaépületei, vagy Fischer József, Árkay Bertalan, Rimanóczy Gyula, Gerlóczy Gedeon és sok más kiváló magyar építész máig létező és nemzetközi mércével mérhető köz- és magánépületei fémjeleznek a fővárosban, nem is beszélve a modern magyar temlomépítészet támogatásában kezdeményező szerepet vállaló katolikus egyházról.


Az 1934-ben épült Simplon mozi és bérház a Horthy Miklós (ma Bartók Béla) úton

  Később Tallián Miklós a Buda és Pest között alig meglévő „finom különbségekről” ír. Pedig valamikor létezett az a bizonyos különbség, mely inkább sokszínűségként értelmezhető. De ez az  egykor volt sokszínűség a XX. századi magyar történelem viharaiban, valamint az örökkévalóságnak ható kádári évtizedek során végleg eltűnt, hogy szürke lumpenizált masszává változtassa a fővárost, valamint lakóinak jelentős részét. Ilyen értelemben ma valóban csak finom különbségekről beszélhetünk.


Húsvét vasárnapi turizmus a Szent György téren, 1935. április 24-én


  Most térjünk vissza egy pillanatra a jelenbe, hiszen az írás „árvalányhajas (Nagy-) Magyarországról álmodozók”-ról vizionál, akik „azóta sem tudják megbocsátani a szabadelvű sokszínűséget, és azóta sem ismerik a nagyvárosi lét pozitívumait”. Nos, itt kell emlékeztetnem Tallián kollégát, hogy a Horthy-korszak huszonnégy éve alatt  is „árvalányhajas (Nagy-) Magyarországról álmodozók” irányították ezt a várost, méghozzá olyan nevek, mint a várost főpolgármesterként a bethleni konszolidáció éveiben pénzügyileg helyreállító és megerősítő Ripka Ferenc, vagy az a Szendy Károly, akinek tízéves polgármestersége alatt európai színvonalon modernizálódott a közigazgatás, de Budapest általános rendezési terve is az ő időszakához köthető. Továbbá olyan nemzetközi szinten is jelentős városrendezési szakemberek határozták meg a két világháború közötti két és fél évtizedet, mint az a Warga László, akinek nevéhez Angyalföld, Kelenföld, a Gellérthegy és a Sashegy rendezési terve köthető. Warga, tiszteletben tartva az eklektika időszakában kialakult belső városszerkezetet, reagált a fejlődő és terjeszkedő város kihívásaira és új beépítési tervei már alkotó módon befolyásolták az új épületek formavilágát, azok homlokzatát, végül magát a lakások alaprajzát is.

  A budai oldal jelentős urbanizációja egyébként csak valamikor a századforduló környékén indult el, mindössze néhány területen: Lágymányoson, a Krisztinavárosban és a Víziváros környékén. Délen a Műegyetem épülete és a Ferenc József híd átadása adott komoly impulzust, a Vízivárosban pedig a királyi palota Hauszmann Alajos vezetésével elindított neobarokk átépítése és a Margit híd megépítése jelentett fejlődést, de nem a pesti építkezések grandiózus, arisztokratikus és nagypolgári elképzelései alapján.

  A két háború közötti modern és egységes városrendezéseknek köszönhetően a negyvenes évekig további fejlődés és terjeszkedés tapasztalható, mely során kialakulnak a többé-kevésbé ma is meglévő urbánus szövetek a Lágymányos, a Szent Imre város, valamint a Margit körút környékén. Ezzel egyidőben születik meg a pesti oldalon Újlipótváros modern negyede, mely szervesen kapcsolódik a Nagykörút vonalában található historizáló városszövethez.

  Amíg Újlipótváros többnyire a neológ, valamint vallását elhagyó zsidó polgárság kedvelt lakóhelye lett, addig Lágymányost és a Szent Imre várost jellemzően a keresztény - főként katolikus - középpolgárság és a magasan kvalifikált műszaki értelmiség lakta. Amíg Újlipótváros építészete viszonylag tisztán modern jegyeket mutat, addig Lágymányoson egyfajta archaizáló modernség tapasztalható.


A Pozsonyi út 38. alatti bérház a Dunapark kávéházzal


A Váci utca az 1930-as években

  Az akkoriban bohém kisvárosias zárványként is emlegetett Krisztinaváros és Naphegy környéke olyan írók kedvelt vidéke volt, mint Szabó Dezső, Kosztolányi Dezső és Márai Sándor. De élete utolsó éveiben itt lakott Babits Mihály, valamint egy évtizedig a festő Aba Novák Vilmos is. A Víziváros a Vár közelsége miatt főként az államigazgatás közép és magas beosztású  vezetőinek a lakóhelyeként funkcionált és számos polgárosodó arisztokrata család is lakott ezen a környéken. A Pasarét kiépülése már jellemzően a Horthy-kor időszakára tehető, amikor a korszak társadalmi elitje, valamint a megerősödő középpolgárság talált itt otthonra.

  Igazi talány számomra, amikor Tallián a külföldieket zavaró „néhány monumentális neoklasszikus rész”-ről beszél. Talán a Horthy-korszak első évtizedének hivatalos építészetére gondolhat, hiszen a neoklasszicizmus, mint építészettörténeti fogalom  mindössze nyomokban található meg a húszas évek néhány középületén. Talán egyszer kulcsot kapunk a szerzőtől a megfejtéshez.


A Postaigazgatóság 1940-ben épült székháza a Dob utcában (balra) és egy 1934-ben épült OTI bérházcsoport az egykori Tisza Kálmán (ma Köztársaság) téren

  Tallián az elmúlt húsz év anarchisztikus sodródása helyett a következő, még meg sem alakult, általa hisztérikusan „árvalányhajasnak” nevezett városvezetést veszi célba, amikor arról ír, hogy „a mai Budapest-politikusok minden áron új, soha nem látott rendet akarnak teremteni, Budapest alkotóinak szellemisége ellenében”.  A totálisan szétesett baloldalról szóló kritikája előtt (akik ugye gyűlölik a nagypolgári pompát és gazdagságot), egész egyszerűen értetlenül állok, de közben legalább jót mulatok. A fővárost állítólag bűntetni akaró ifjú hippik említésekor pedig egész egyszerűen az egykori Ifjúsági Magazin veretes stílusa és tragikomikus irányvesztése jut eszembe.

  2010 őszén Tallián Miklósnak illene végre őszintén szembesülnie a valósággal. Mit hagy örökségül a tökéletesen dilettáns és velejéig korrupt, húsz éven át regnáló Demszky-korszak? Az egykori Budapest alkotóinak szellemiségéből nyilván az égvilágon semmit, de a trianoni traumát és a forradalmakat nyakába kapó, majd a kor kihívásaira aránylag gyorsan reagáló Budapest fejlődéséből végképp semmit.

  Egy korábbi bejegyzésemben már leírtam, most újra megteszem: a kiegyezést követő évtizedekben egy olyan élhető nagyváros jött létre, amely egészen a két világháború közötti időkig többnyire az adott kor igényeinek megfelelő folyamatos urbanisztikai fejlődésen ment keresztül.

  A második világháborús pusztítást követő diktatúra évtizedeiben történt ugyan jónéhány katasztrofális lépés (Nemzeti Színház lerombolása, a Budavári palota szakszerűtlen helyreállítása, óbudai panelnegyed felépítése stb), de  ekkoriban elsősorban a stagnálás volt jellemző, már ami a dualizmus idejében kialakult, majd a két háború között tovább terjeszkedő belső városrészek fejlődését illeti.

  A gyökeres és rossz irányú változás, valamint a kor kihívásaira adott szintén rossz válaszok a rendszerváltás után kezdődtek el a fővárosban. A bevásárlóközpontok belvárosba telepítése, a közösségi terek folyamatos eljelentéktelenedése és megszűnése, az átmenőforgalom elvezetésének megoldatlansága, a közösségi közlekedés katasztrofális állapota és egy jelenlegi formájában értelmetlen, egyértelműen politikai indíttatású metróberuházás mindenáron való erőltetése szabályosan padlóra küldte Budapestet, a benne élő emberekkel egyetemben.

  Javaslom Tallián Miklósnak, hogy ne rettegjen a rend szótól. Budapest 1944-ben nem lehetett nyílt város, majd a forradalmat követő évtizedekben is leginkább a status quo fenntartása volt jellemző. Aztán 1990-ben kiújultak a harcok, persze már nem fegyverekkel, hogy húsz év alatt újabb negyedek váljanak kvázi és valóságos romhalmazzá, a város egészéről nem is beszélve. Ősztől muszáj lesz elkezdeni a romeltakarítást és ami még fontosabb, újra kell gondolni a város teljes struktúráját, céljait és jövőbeni funkcióját, valamint újra kell gondolni a kerületek és a fővárosi vezetés viszonyát is. Ebben egyébként azt hiszem, egyetértünk.

  Amennyiben a következő városvezetés lagalább részben azokat a célokat tűzi ki maga elé, mint azt „árvalányhajas” elődei tették a megörökölt város sajátosságaira és a kor kihívásaira reagálva, akkor Budapest a rendszerváltás óta először újra kapna egy esélyt a felemelkedésre.


fotók forrása:
Jalsovszky Katalin-Tomsics Emőke: Budapest a Duna gyöngye. Magyarország fővárosa a két világháború között,
Helikon, 2001
Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között, TERC Kft., 2001

Címkék: budapest építészet horthy korszak városépítészet

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr42252595

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2010.08.31. 07:36:40

teljes politikai palettát vádolja azzal, „hogy még összeadva sem érik el azt a színvonalat, hogy tisztességes budapesti polgár egyáltalán figyelemre méltassa őket”

ez igaz, de tisztességes ember az egész országban még inkább helytálló

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2010.08.31. 09:07:53

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának újraalapításának már sokan és sokszor nekifutottak, de nem értem, miért lenne akkora csodafegyver ez a testület. Gasper?

Alfőmérnök 2010.08.31. 09:07:58

Talliánnak a Kétfarkú Kutyapárt való. (Más eszközökkel, de ugyanaz a mondanivalójuk.)

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2010.08.31. 09:19:15

Mondjuk Budapest ügyében kissé tényleg mókás a teljes politikai palettát fikázni.

Az kétségtelen tény, hogy az elmúlt húsz év tényleg minden előző kártékonyságot messze fölülmúlóan ártalmas volt.

Hanem ettől még szvsz lehet aggódni a tekintetben, hogy vajon Tarlós mire is lehet itt képes.

A tekintetben meg egyenesen kötelező, hogy a társadalom, az értelmiség mire juthat egyáltalán ezzel a romhalmazzal.

Csak pölö emlékeztetőül: egy kiérdemesült, semmiféle hivatallal nem bíró városvédő a minap egy múzeumbővítés minden hivatalos fórumot sikerrel megjárt tervét egyszerűen kukázta. És senki föl nem pofozta a túlbuzgó celebritást, nemhogy - akár a dolog építészeti és esztétikai tartalmi kérdéseitől mintegy függetlenül - öntudatos polgárok minden lehető eszközzel tiltakoztak volna e lehetetlen eljárás ellen. Hát így én nem sok esélyt látok a város lakhatóvá és 21-ik század kompatibilissá tételére. Ha meg belegondolunk, hogy az eddig valaha felmerült koncepciók, fejlesztési elgondolások milyen sorsra jutottak, én nehezen tudok optimistán lelkesülni bárkinek a főpolgármesterségéért is. Ha mondjuk a báró úr előpenderülne valami időgépből, az talán kissé bizakodóvá tudna tenni.

Szintén nem mellesleg jelezném csöndben, hogy már csak ippeg 10milliós országunknak egy majd' két milliós főváros, hozzá egy legalább milliós agglomeráció, több mint sok. Ha valakinek elkerülte volna pölö a figyelmét, néhány éve Érd megyei jogú város. És nem azért, mert volna olyan kitüntetett szerepe, vagy volnának bármiféle ehhez dukáló intézményei, hanem egyszerűen elérte azt a létszámot, ahol ez automatikus. Most ott szundikál valami 65ezer ember - csak miheztartás végett pölö Eger 56ezres - jószerivel egy nagy poros faluban, ahol egy tisztességes gimnázium, kórház, vagy bárminemű kulturális intézmény sincs. Ha erre nem kerekedik üstöllést valaminő stratégia, előbb-utóbb tényleg az lesz, hogy az ország közepén egy éppen összeomló valaha nagyváros infrastruktúrális romjain, kültelki bódévárosokban fog tengődni a lakosság javarésze, miközben a perifériákon, az ismert történelmi okokból eleve gyengécske, nem is túl nagy városaink végképp alkalmatlanokká lesznek ennek a folyamatnak ellenében bármiféle alternatívaként feltűnni.

No, ezzel csak arra akartam kitérőlegesen utalni, hogy legelsősorban is nem Budapest-probléma van, hanem országos településszerkezeti gáz. Nagyon nagy.

Bell & Sebastian 2010.08.31. 09:41:31

Ebben az országban legalább 5 millió embernek az a viszonyulása a fővároshoz, hogy ha tehetné, rádobna egy atombombát.

Az első és legfontosabb ok a közlekedési káosz, össze-vissza táblázás, P+R hiány, lehúzás mindenhol, az M0 -ás beállása naponta. Szuicid hajlamúaknak javallott csak a mélységi behatolás.

A második gond, hogy nagyon gyengék a navi-térképek is, interaktívan meg egyáltalán nem működnek, azaz nem naprakészek. Érdekes módon máshol az állam sokkal korábban felismerte, milyen fontos ez a csekély helyismerettel rendelkezőknek.
Hol vagyunk még attól, hogy beszól terelés vagy baleset, esetleg dugó esetén?

Koncepció hiánya. Ami inkább következetlenség. Az államtitkár úgy fogalmazott, az a cél, hogy minél egyszerűbben lehessen módosítani a rendezési terveket. De kérdem én, hogy akkor meg mi a lófasznak költenek rá egy valag pénzt, legyen itt is Tokió -ahogy esik, úgy puffan- oszt' jó lesz nekünk az is.

Újonnan kinevezett ispánok, a törvényesség őreinek őrei. Ez már volt. Úgy működött a gyakorlatban, hogy ami nem ment a törvény útján, abba -politikai okokra hivatkozva- belenyúltak, azt' mégis ment. A törvény hágása mindig felveti a korrupció gyanúját!

Tarlósnak most szerencséje lesz, megnyerheti. Kár, hogy egyre haloványabb a szereplése, sőt! Kezd egyre idegesítőbb lenni a semmitmondó stílusa.
Az eltúlzott szakfecsegés sem jó, de amit semmitmondásban összehoz, az negatív csúcs!

Van itt valakinek fogalma arról, hogy mi megy most ebben az országban? Azt lehet csak tervbe venni (építeni/felújítani), amire pályázatot írnak ki. Önerő nincs, azt hozzácsalják. Pályázat sincs, a nyertes eleve ki van kötve, a pénz is csak csontig benyalás (vagy egyéb kreatív megoldások igénybevétele) esetén csordogál, akkor is jókora késéssel!

Komolyan mondom, nem az államegyház lebontásával kellett volna kezdeni. A túlmozgásos világmegváltó politikusok száműzésével.

Vajon hol van abban politika, ha közlekedési koncepciót kell kidolgozni ismert paraméterek mellett? Az tisztán csak szakmai kérdés, a politika dolga, hogy A vagy B változat közül válasszon, vagy még annyi sem.

Az olasz maffia legalább meggazdagodott a kispórolt cementből és felépítette az adriai üdülővárosait belőle. Ennyiben lokálpatriótábbak!

No de majd most! Ja.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.08.31. 09:46:22

@TuRuL_2k2: rohanásban vagyok, úgyhogy most csak egy igen tartalmas link a közmunkatanácsról:

bfl.archivportal.hu/id-1129-fovarosi_kozmunkak_tanacsa.html

@Alfőmérnök: szerintem a talliáni univerzumban a Kétfarkú az "ifjú hippik" kategóriájába esik.
Ebből a szövegből inkább az egykori Szadesz önbizalommal teli korszakát vélem kihallani. Nekem legalábbis tiszta retrófilingem támadt olvasás közben.

tevevanegypupu 2010.08.31. 09:53:18

Gyonyoru. Es elkeserito, mert ilyen talan szaz ev ulva sem lesz, nem is lehet Budapest ilyen "igazi", a polgarsag sem. Minden hianyzik hozza, csak eppen nem a teljes politikai elit a hibas erte, ezt Talliannak is tudnia kell. A varos szellemet oltek meg es ezzel egyutt stilusat es egyeniseget is. Az allapotarol mar beszelni sem erdemes. Balkani.

El Topo (Sgt. Elias) 2010.08.31. 10:02:22

@tevevanegypupu:

Ha nem a teljes politikai "elit", akkor ugyan kicsoda?
Egyébként nem vagyok egy szívbajos ember, de ahányszor ezeket elitnek nevezi valaki, n mindig hányingert kapok.

tevevanegypupu 2010.08.31. 11:42:56

@El Topo (Sgt. Elias):
Nekunk ez az elitunk, mi ezt termeltuk ki magunknak.
Nem az elit tehet rola.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.08.31. 12:11:06

@Gasper:
ágyúval verébre? szegény félhülye tallián! lol

egyébként tallián hangja a faj hangja. a fröcsögés, a gazdaszervezet mérhetetlen és indokolatlan gyűlölete. a gőg a semmire. illetve a pusztítás tehetségére. szerinte pest zsidó, és ami nem zsidó, az árvalányhajas=szarszagú büdösmagyar, aki ráadásul a zsidóeldorádót, és kulturfenomént a mocsárba rántja, ha hatalmat kap.
és valóban a spekuláns, virulens, panamázó zsidóság komoly szerepet kapott a város építésében, az úri osztály tudta, hogy hogyan használja ez a mindig nyüzsgő, és gyakorlati dolgokban okos népséget, és bár tudta, hogy csalnak, lopnak, hazudnak, felhasználta őket, a nagy cél érdekében. és közben nyilván hagyták, hogy a hemzsegő vállalkozók, nedvesítsék az ő csőrüket is. de a szerepek rendben voltak.
aztán jött a tallián korszak, mikor a hemzsegőké volt a hatalom, a megrendelői oldal, de a kivitelezés is. és kiderült mire képesek, lerombolták majdnem a várost.
ami nem zavarta őket különösebben, hisz vagy nem bp.-en laktak, vagy a saját enteriőrjüket is a kosz jellemezte, sátras sivatagi nép lévén. és egyáltalán, mi zavar egy olyat, aki negyven deka párizsit zabál, mikor tízmilliókat keres naponta?
tallián bp.-je a gyűlöleté, a mindig rombolásé, a nemest, kupléval hirosimaizálásáé, a harmincas évek népen röhögő undorfilmjeié, a magyaron röhögő sasjózsefeké, és a hetihetes gyűlöletejakulációjáé.
és most félnek. remélem okkal. és félelmükben még undorítóbbak. tessék elolvasni mondjuk radnóti rettegését az és-ben! :)

Bell & Sebastian 2010.08.31. 12:38:10

@Grift:
Írok ide valamit, mert senki sem mer megszólalni maga után, én sem.

Szittyós Feri 2010.08.31. 12:49:51

Az ilyen cikkeket szeretem, amikor az ilyen Tallián-stílusú ostobákat helyrerakják. Gratula, még sok ilyet!

thetriggerhappy 2010.08.31. 13:29:55

@Grift:

szeretem amikor te beszélsz mások gyűlöletéről, hiszen a te szavaidból csak úgy csepeg a szeretet és elfogadás.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2010.08.31. 13:36:03

@TuRuL_2k2: Röviden: az egy kormányhivatal volt, így független maradhatott a városvezetés helyi, párt és korrupciós érdekeitől.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2010.08.31. 14:16:12

@Grift: "...szerinte pest zsidó..."

Nincs ezzel egyedül. Néhány éve, a Castroban találkoztam egy régi évfolyamtársammal, leültünk hozzájuk beszélgetni. Éppen izraeli vendégeit kalauzolta a pesti éjszakában. Nagy büszkén adta elő, mecsoda hatalmas ereje, tőkéje volt anno a pesti zsidóságnak, és elkezdte mutogatni a Madách teret, mint a zsidónegyed gyöngyszemét, amit anno a Rotschildok emeltek. "Igazi világvárosi gondolkodás, igazi világi monumentalitás, akár Nyew Yorkban is állhatna", stb.

Kénytelen voltam felvilágosítani, hogy az impozáns épületegyüttest éppen a posztban is említett Közmunka Tanács építtette - a székhelyét is ide költöztették, mikor elkészült - a valamikori zsidónegyed határán álló, lepusztult, zsúfolt, ósdi épületeinek a helyére, sőt ha nincs a háború, a projekt meg sem állt volna, a körútig tartó sugárút megépítéséhez a fél negyedet bontották volna.

Egész egyszerűen nem hitte el! Még az épületet díszítő faragványokat és díszítő elemeket is "keleties" és egyértelműen "zsidós" stílusúnak minősítette, és kifejtette, hogy az egészet a Rotschildoktól vették el. Erre mi sem jobb bizonyíték, hogy ma újból Rotschild közért működik a körút felőli földszinti üzletsoron. Nem lehetett meggyőzni, hogy nem igaz amit állít, ebben a hitében megingathatatlannak tünt . )

http://hu.wikipedia.org/wiki/Wälder_Gyula

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2010.08.31. 14:24:37

@TuRuL_2k2: "Ma, amikor a főváros és a kerületek teljes önkormányzati hatalommal rendelkeznek, amibe a kormánynak alig-alig van beleszólása, feltűnő, hogy Budapest metropolissá növése idején az abszolút vezető szerep egy olyan intézményé volt, amely a kormány alá volt rendelve, s amelynek a dolgaiba a főváros csak az általa delegált tagok révén szólhatott bele. A törvény 11. §. azonban megszabta, hogy az elnököt, az alelnököt és 9 tagot a kormány nevez ki, míg Pest 6, Buda 3 tagot delegál, így a városok képviselői nem juthattak többségbe. Az arány Budapest létrejötte után se változott."

epa.niif.hu/00000/00003/00015/roman.htm

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2010.08.31. 16:10:14

@Gasper: profi munka, gratulálok.

Valahol - már elég rég - olvastam, hogy valamikor, a 20-as, 30-as években létezett egy verseny, az "Európa legtisztább fővárosa" címért, amit egy alkalommal Budapest nyert. Sajnos a neten egyelőre nem találom
a nyomát, erről nem tudsz valamit?

Egyébként a "Kelet Párizsa" kifejezés is a Horthy-korszak idején terjedt el, talán nem véletlenül.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.08.31. 16:21:43

@Gasper:

mindenesetre olyan szinte mosta le azt a vizesnyolcast, hogy akár ágyú is lehetett volna! öröm volt olvasni, na!

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.08.31. 16:23:11

@gloire:
hát persze. a sátán szövetsége tökéletesen kikezdhetetlen hitet ad a legnagyobb baromságokhoz is. olvasson bele a talmudba! :))

Jason Bourne 2010.08.31. 16:45:13

a szecesszió is megérdemelt volna egy mondatot, mint egykori nemzeti stílus.
van egy pár szecessziós épület, még lehet több is megmaradt mint klasszicista.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.08.31. 16:46:35

@gloire: köszönöm.

Egyébként nincs érdemi információm erről a versengésről, de én is hallottam róla.

@Grift: :)

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2010.08.31. 16:52:50

@gloire:
Azóta már a Nemzeti Együttműködés jegyében Rotschildból CBA lett a Kiskörúton.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.08.31. 16:59:19

@Jason Bourne: nem véletlenül nem hoztam most képbe a szecessziót. Meg aztán a poszt egyik fő csapásiránya a horthyfaszista árvalányhajas rémuralom időszakának városépítészete.
Persze a két háború közötti időszakban (és már előbb is) voltak kísérletek egyfajta szecesszió utáni, funkcionális elemekre épülő magyaros stílus létrehozására. Ennek talán legismertebb képviselője Medgyaszay István és Kismarty-Lechner Jenő volt. A posztban említett Warga László egy időben Kismarty-Lechner közeli munkatársa volt.

hu.wikipedia.org/wiki/Medgyaszay_Istv%C3%A1n

artportal.hu/lexikon/muveszek/kismarty_lechner_jeno

Bell & Sebastian 2010.08.31. 17:05:53

A tavalyi pozitív lista (saubersten)
1. Riga
2. Wien
3. Strasbourg
4. Köln
5. Barcelona
6. Kopenhagen
7. Zürich
8. Stockholm
9. Amsterdam
10. Dublin

Negatív (schmutzigsten)
1. London
2. Paris
3. Rom/Athen

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.08.31. 18:48:53

megfigyelték, hogy mikor egy "külsős" betol egy fasza, a blog átlagos szintjét sokszorosan meghaladó valamit, akkor a belsősök rögtön eltemetik két-három semmiről nem szóló ostobasággal?

Alfőmérnök 2010.08.31. 19:23:50

@Grift: Ez lehet véletlen is, de kétségtelen, hogy az utóbbi idők posztjai közül ez és betyáré volt a legjobb.
Az viszont már a kommentelők felelőssége, hogy a "friss topicok" mezőben minél tovább látszódjon. :)

tanarseged ur 2010.08.31. 19:33:34

@Grift: Eltemetik? A kommentek száma lenne az értékmérő? Maga nem gondolhat ilyet.

Lehet úgy is posztot olvasni, hogy az ember nem írja be rögtön alá, hogy "jó poszt". (Vö. "Kilroy was here" :-)) Egyébként jó poszt. :-)

Alfőmérnök 2010.08.31. 19:46:41

@tanarseged ur: Szerintem nem a kommentekre gondolt, hanem arra a három fantasztikus bejegyzésre, ami ezt követte.

tanarseged ur 2010.08.31. 19:53:13

@Alfőmérnök: Szerintem is azokra gondolt, de egy bejegyzést úgy tud "eltemetni" néhány másik, ha elcsábítják az olvasókat/kommentelőket.

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2010.08.31. 20:22:43

@Grift: nyilván azért beszéltem meg Gasperrel (és Betyárral) a cikkeket, azért szerkesztettem meg őket, azért osztottuk meg minden felületen őket, hogy aztán eltemessük gyorsan mindegyiket :)

Tyű, szerkesztési titkokat árulok el: a legfontosabb posztokat, ha tehetjük, reggelre rakjuk ki, hiszen ekkor jön a legtöbb olvasó, ezzel nyitjuk a napot. Aztán napközben a rövidebbeket és a lazább tartalmúakat hozzuk le, kivéve, ha jön vmi brékin nyúz. Mivel több mint ötven szerzőnk van, akik örvendetesen egyre többet írnak, ezért ma már természetes, hogy napi 3 poszt átlaggal számolhatunk.

A temetés hasonlat egyébként is marhaság: tök különböző témájú posztok voltak ma, a címlapon mindegyik elérhető egy pillanat alatt.

Holnap reggel örülni fogsz (Alfőmérnök meg felháborodni): Aristo jön!

Egyéb óhaj, sóhaj, kérdés, panasz a Mandinerre/ről? :)

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.08.31. 20:48:35

@rajcsányi.gellért (ergé):

köszönom a részletes és megnyugtató választ! :)

alfi! nyugi! nem ugrani aristonak! :)

Alfőmérnök 2010.08.31. 21:37:21

@rajcsányi.gellért (ergé): Ez oké, de azt nem hiszem el, hogy nincs jelentősége annak, hogy mi mennyi ideig van "címlapon" (persze idézőjelben, mert egy blog esetében ennek más az értelme, mint valami szerkesztettebb dolognál).

Reggel Aristo? ajjaj. Akkor addig hallgatok egy kis Zappát meg Dylant, mert félő, hogy holnap ők is lelepleződnek, mint az emberiségre leselkedő baloldali ármány zászlóvivői.

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2010.08.31. 22:07:25

@Alfőmérnök: még egyszer: folyamatosan érkeznek a blogposztok, ezeket el kell helyezni témájuk, aktualitásuk szerint, logikus időrendben a blogon. Nem lehet egy-egy poszt miatt feltartani a sort egy napig, annál sokkal több anyagunk van már.

Van, hogy szívem szerint én is így tennék, hiszen eredetileg kultúros és külpolos újságíró volnék, csak hát ez a két téma érdekli a legkevésbé az átlag magyar olvasót. De a Mandineren külpol-külgazd témában írhatok a Heti Válaszba, kultúrvonalon pedig ott van a Szépmű MúzeumCafé folyóirata, abban is megtalálsz.

Olvasóink egyébként így is, úgy is meg fogják találni az őket érdeklő cikkeket, de ideje gyakrabban visszajárni a Mandinerre :)

És még egy apróság: a fejlécben találhatóak a közélet, kultúra, életmód rovatok, azokra kattintva kilistázza a vonatkozó rovatba tartozó cikkeket. Így mindenki kizárhatja a neki nem érdekes témaköröket.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2010.09.01. 10:54:05

A fenébe is, ritka jó poszt!
Szívesen olvasnék egy, az utóbbi 20 évet összefoglaló művet, mert bizonytalan vagyok.
Vagy nem is annyira?
Talál Tallián úr képes lenne rá.
Én meg szívesen olvasnám, mert közben arra gondolnék, hogy végre lezárul...
Hacsak nem jön a kétfarkú kutty' a zörök élettel.
Asse' rosszabb...

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.09.01. 12:38:24

@inszeminator: igazából aktuális lesz egy kis számvetés az elmúlt húsz évről, így lehet hogy lenyúlom az ötletet. Például kimazsolázom a Demszky-korszak emblematikus és nagyívű városfejlesztéseit és építkezéseit. Kezdhetném mondjuk a bevásárlóközpontok városba telepítésének nagyszerű történetével.

Ha emlékszel, két éve már csináltam egy fotókkal masszívan illusztrált kis összehasonlítást:

tajkep.blog.hu/2008/10/14/hazank_szive_budapest

Dijie 2010.09.17. 12:51:16

@Dr. Zerge: "Kültelki bódévárosokban fog tengődni a lakosság", nos: ez teljesen téves prognózis. Érd, Tárnok, Bia, Telki, Budajenő, stb. messze nem bódéváros, miért nem nézed meg...? Sok bp.-i szeretne kiköltözni, csak hát drága...drágább, mint Bp. Nem az építészeti és strukturális problémák miatt hagytam ott a Fővárost, hanem mert KOSZOS!!! Tele van kisebbséggel, kutyaszarral, hetente feltörik az autómat...nem ecsetelem...
Érden nálam is szarik mind a két kutyám, de én összeszedem. Mert az enyém a terület. Bp.-en a közterület nem a tiéd, mindenki szemétlerakónak, meg lakhelynek használja...