A tavaszi választási eredmények alapján még úgy tűnt, a Jobbik őszre akár a vezető ellenzéki erő szerepét is átveheti a drámai vereséget szenvedő MSZP-től. Sokan azonban azt mondták, hogy a párt nehezen fog megbirkózni azzal, hogy már nem a parlamenten kívüli szereplő és a permanens forradalom tüzében égő radikálisok egymást darálják majd le. A dolgok jelen állása szerint nekik lesz igazuk, április óta nem nagyon találja a helyét a Jobbik, az elmúlt egy-két hétben pedig látványos ízelítőt kaptunk a radikális táborban mutatkozó erős belső feszültségekből. Egy, a gárdakapitány lemondásáról szóló cikkhez fűzött hozzászólás akár e konfliktusok tömör összefoglalója is lehetne: „A kuruc.info főszerkesztője zsidó hazaáruló!”
A Jobbik és a pártot körülvevő, ahhoz eltérő szorossággal kapcsolódó radikális szubkultúra ugyanis korántsem egységes. A számos törésvonal közül az idei Magyar Szigeten, a legnagyobb radikáljobbos nyári fesztiválon legalább kettő mutatkozott meg élesen: a grafomán nemzeti rappert, FankaDelit kifütyülték és megkapta a zsidó hazaáruló címkét, de ezzel még viszonylag olcsón megúszta ahhoz a három fradistához képest, akiket az egyik éjjel ismeretlenek vertek csúnyán össze a rendezvényen. A korábban nemnemzeti hip-hop körökből neofita nemzetivé vált Fanka leárulózása épp oly kevéssé váratlan fordulat, mint az sem, hogy a különféle szurkolócsoportok közös szélsőjobbos meggyőződése nem feltétlenül feledteti a köztük feszülő ellentéteket.
Egy másik konfliktusforrás a Vona Gábor által kifejezetten a minőségi parlamenti szakmai munka érdekében helyzetbe hozott jobbikos országgyűlési képviselők és a párt keménymagjának viszonya. Előbbiek el-elejtenek néha kritikus megjegyzéseket például a Gárdára vonatkozóan, amit a szabadságharcos szárny felhördülése követ. Toroczkai László, aki a Jobbik Csongrád megyei listáját fogja vezetni, már hadat is üzent a Jobbik ún. szakpolitikusainak: „Lehet nem egyetérteni Budaházy Gyuri bajtársammal, de amíg börtönben van, addig árulás ellene fordulni. Pősze kijelentése egyben a gárdisták és a radikálisok cserbenhagyása is. Tipikus esete az általam mélyen megvetett karrierpolitikusnak, aki felmászott a mi hátunkon, aztán a kényelmes bársonyszékben már nincs szüksége a szalonokban kellemetlenné váló harcosokra.Az ilyen politikusokat a mi oldalunkon tűzzel-vassal irtani kell! Már most látható, hogy egyre jobban feszül egy ellentét az úgynevezett szakpolitikusok (ezt a szót sem szeretem egyébként) és a szabadságharcosok között, bár én inkább a megalkuvók és a bátrak ellentétének nevezném ezt a helyzetet.”
Ráadásul a Gárdának sem csak a külső kritikával és az állami erőszakmonopóliummal kell megküzdenie, de a belső métellyel is. A kuruc.info már korábban is többször támadta Kiss Róbert kapitányt, de a legutóbb nyilvánosságra került, gyanúsan rezzenéstelen kamerával készült csókolózós videó után Kiss lemondott (úgy látszik, a főgárdistákra a nők jelentik a legfőbb veszélyt, a korábbi főkapitánynak is többek között nőügy miatt telt ki a becsülete, no és persze ott volt az emlékezetes Niki-ügy is).
A Jobbik tehát továbbra is forradalmi és kevésbé forradalmi énje között vergődik, így pedig nehezen fog előrébb jutni, sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy a permanens belső forradalom egy ciklus alatt újra az országgyűlésen kívülre marginalizálja a radikálisokat.
