Kommentszűrés
’10 aug
4
07:01

A hazugság kultúrája

Írta: aristo

Liar Liar by dzaet@deviantart

  A hazugság története egyidős az emberi beszéddel, sőt talán még régebbi, hiszen gesztusokkal, jelekkel is lehet hazudni. A hazugságról szóló elmélkedések szintúgy igen korán elkezdődtek, hiszen egy ennyire mindennapi, gyakori dolog nem kerülhette el a tudós urak figyelmét. Tanulságos az, hogyan változott a hazugságról folytatott diskurzus a tartalmát tekintve. Járjuk végig, hogyan jutottunk el a hazugság kultúrájáig, ami körülvesz bennünket.

  Kezdetben - Arisztotelésznél, a Nikomakhoszi Etikában - a figyelem az igaz-nem igaz bizonytalanságára irányul, feltételezve, hogy létezik az „igaz” és ennek ellentéte, a „hazug”. Később, Szent Ágostonnál és Szent Tamásnál a hangsúly az etikai aspektusra helyeződik a hazugság rossz, az igaz beszéd pedig jó. A megítélés döntő mozzanata nem az igaz vagy a hazug állítás, hanem a szándék, ami vezérli a a cselekvőt.

  Így nyílik meg az út a kegyes hazugság előtt, ahol - az előbbiek szerint - a hazug jó szándéka legalizálja magát a hazugságot. Napjainkban Coleman, Kay, Wagner, mikor a hazugságról beszélnek, már csak nyelvi, szemantikai szerkezetére kíváncsiak, sőt Wagnernél már a hazugság egyenértékű az igazsággal, annak mintegy másik, lehetséges narratívája.

*

  A hazugságról szóló beszélgetés tehát a tényektől az értékekre, az értékekről pedig a nyelvre kanyarodik. Olyan ez, mint amikor a díjugrató-pályán a lovas az egyre nehezebb akadályokat nem átugorja, hanem kikerüli, így azután célba ér ugyan, de az egész futam értelmetlenné válik. Ha szemügyre vesszük e folyamatot, azt látjuk, mintha elfogyott volna a bátorság. A közönséges, akadémiai filozófia - mely jobbára filozófiatörténet, vagy még inkább filológia - régen letett arról, hogy az igazról, vagy a jóról elmélkedjék.

  Persze - mint minden gyávaságnak - ennek is következményei vannak. Közvetlen következménye az, ami körülvesz bennünket: a hazugság kultúrája. Ennek legszembeötlőbb vonása az az immunitás, ami kialakult bennünk a hazugság iránt. Tudjuk, hogy hazudnak a politikusok, a média, a reklámok - de nem akadunk fel ezen. Így van és kész.
 
  A hazudozás az emberiség domesztikálódásának következménye. A világ valójában nyers érdek-ütközések világa - tanítják a materialisták -, márpedig nem vívhatunk miden pillanatban párbajt, el kell fednünk a hatalom nyers akaratát, elejét kell venni a Homo homini lupus est - a folyamatos polgárháború állapotának. Azt hazudjuk tehát, hogy mindez nem így van. A politikusok értünk dolgoznak, a média az igazságot tárja föl, a reklámok pedig segítenek nekünk eligazodni a végtelen bőségben, ami a részünk ezen a boldog, mosolygós világon.
 
*
 
  Mi, akik a lehető leghazugabb rendszer gumiszobájában szocializálódtunk - igaz, felületesen - ebből az aspektusból is különleges helyzetben vagyunk.  A mi kiképzésünk már a gyermekkorunkban elkezdődött, az iskolában tanultak és az otthon hallottak ellentmondásainak feldolgozásával. Az iskolai és közkönyvtárak, valamint az otthoni könyvtár könyveinek összeegyeztethetetlenségével, a lemondó szülői legyintésekkel és fintorokkal, a Szabad Európa Rádió sercegésével a legbelső szobákból. Akik vallásos családból jöttek, azok még intenzívebben élték ezt meg, a templom hűvös csöndje és a hangszórók május elsejei rikoltozása között feszült egész gyermekkorunk. Mire felnőttünk már tökéletesen a magunkénak tudtuk a hazugság kultúráját.
 
  Tudtuk, mit lehet és mit kell mondani, és azt is, hogy mit nem lehet és mit nem kell mondani. Közben, kicsiben, a rendszer is végigjárta a kultúrtörténeti utat, a kezdeti durva, ténybeli hazugságoktól, mint a koncepciós perek, eljutnak az etikai álláspontig, „lehet, hogy nem úgy volt de muszáj ezt mondani, így lesz nekünk jó”, az igazság létének kétségbe vonásáig, mindent lehet”.
 
  A kognitív disszonancia feloldása az egyik legnagyobb belső kényszer. Ha minden hazug körülöttünk, kétféleképpen cselekedhetünk: vagy önszuggesszióval elhitetjük magunkkal, hogy a hazugság igaz, vagy azt állítjuk: semmi sem igaz. Persze nem mindenki volt így ezzel. Akik nem rendelkeznek az igazságra vonatkozó referenciákkal, nem tudják, mi a hazugság, bármit állít is - nem hazudnak. Nekik könnyű.
 
  Egész generációk okosabbjai mentek tönkre ebben. Nem vagyunk szocializálva az igazságra, nem hiszünk benne. A hazugság - többnyire - a gyávaság tünete is. Elnyomott helyzetünk felment minket az igazmondás kötelezettsége alól, védelmez a kötelességgel szemben, hiszen ki várhatja el tőlem, hogy életemet, javaimat, de akár egyetlen fillért is kockáztassak valamiféle igazság érdekében. A hazugság művészetté is vált, hiszen a művészet is - többnyire, a nagyok kivételével  - abból építkezik, ami valamiképpen van. Bennünk pedig - kiképzésünknél fogva - nagy csodálójukra találtak a hazugságokból épült paloták és felhő-várak - liberálisok lettünk tehát.
 
  Csakhogy megváltozott körülöttünk a világ - hogy ebben a változásban milyen és mekkora szerepet játszott hazugságra való hajlamunk, az egy külön történet -, visszakaptuk a választás jogát és lehetőségét. Kimondhatjuk azt, amiről úgy véljük, igaz és hazugságainkat nem mentegethetjük a retorziótól való félelemmel. Ha hazudunk, azért tesszük, mert érdekünkben áll, ekkor azonban mentségek nélkül tudjuk, hogy mit teszünk és hogy miért tesszük.
 
  Visszakaptuk a lelkiismeretünket, de egyáltalán nem örülünk neki.

Címkék: kultúra hazugság társadalom filozófia

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr522196305

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2010.08.04. 07:37:31

Az utolsó előtti bek. utolsó két mondata emeletes zagyvaság. Kár, mert addig értelmes a fejtegetés. Az utolsó bek. és a zárómondat volna igazán érdekes, persze nem így átabotában és nem ilyen sületlenség után.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2010.08.04. 08:44:15

aristót én addig nem olvasom, amíg nem gyakorol önkritikát.

ld zöldek c írása

Téglagyári Megálló 2010.08.04. 09:55:17

aristo, jó ez az írás, jobb, mint a múltkori.

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2010.08.04. 10:01:39

@Téglagyári Megálló:
Köszönöm. Ki tudja? - talán fejlődök. :))

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2010.08.04. 10:32:35

elejétől a végéig elgondolkoztató írás - és valóban: ma már csak tőlünk függ - és magunkat okolhatjuk -, hogy mit merünk leírni vagy kimondani.

Alfőmérnök 2010.08.04. 10:37:30

A szerző milyen értelemben használja az "igaz(ság)" szót?

Téglagyári Megálló 2010.08.04. 10:38:56

@rajcsányi.gellért (ergé):

Egy nagyvárosban talán, de egy kisebb városban nem feltétlenül, erről beszéltünk a múltkor, sok helyen nincs igazi sajtó, csak önkormányzati hírlevél, meg esetleg egy megszállott blogger, esetleg az sem. Ilyen környezetben, pláne ha egzisztenciális függés van, az emberek nem mondják ki az igazságot.

És persze az is megvan, hogy ha hazugok körülöttünk az emberek, nehéz velük elfogadtatni az igazságot, mert az fáj nekik, szembesíti őket a hazugságaikkal. Lehet konfrontálódni, de egy bizonyos ponton túl nem érdemes. Konfliktuskeresés, konfliktuskerülés, asszertivitás, ilyesmik jutnak az eszembe.

Tehetetlen Dodó 2010.08.04. 10:39:53

Nagyon jó az akkori helyzet leírása: "Mi, akik a lehető leghazugabb rendszer gumiszobájában szocializálódtunk...", a hozzám hasonló élemedettebb korúakban tényleg visszaidézi a "legvidámabb barakk" összes ocsmányságát. Gratula a cikkhez.

Tehetetlen Dodó 2010.08.04. 10:42:12

@rajcsányi.gellért (ergé): Igen, és tulajdonképpen ez a legnagyobb különbség az akkori meg a mai generáció között.

Alfőmérnök 2010.08.04. 10:53:10

@Alfőmérnök: Ha a szerző nem hazudott volna az éghajlatváltozásról, hitelesebb lenne amit ír.

Megjegyzem, a XX. sz-ban pl. Heidegger elég sokat fogalalkozott az "igazság" problémájával. De a logikafilozófiának is lehetnek etikai aspektusai.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.08.04. 10:53:34

@aristo:

Remélem nem neheztelsz meg rám, ha azt mondom/írom, hogy itt (ebben a bejegyzésben) a szempontok és nézőpontok összekeveredtek, így nem derül ki világosan, mi a célod vele.

Biztos bolyong erre egy kósza filozófus, aki rendet tudna benne tenni:-)

Engem különösen egy dolog zavar, ezért ezt teszem szóvá:

"Kezdetben - Arisztotelésznél, a Nikomakhoszi Etikában - a figyelem az igaz-nem igaz bizonytalanságára irányul, feltételezve, hogy létezik az „igaz” és ennek ellentéte, a „hazug”. Később, Szent Ágostonnál és Szent Tamásnál a hangsúly az etikai aspektusra helyeződik a hazugság rossz, az igaz beszéd pedig jó. A megítélés döntő mozzanata nem az igaz vagy a hazug állítás, hanem a szándék, ami vezérli a a cselekvőt.

Így nyílik meg az út a kegyes hazugság előtt, ahol - az előbbiek szerint - a hazug jó szándéka legalizálja magát a hazugságot. Napjainkban Coleman, Kay, Wagner, mikor a hazugságról beszélnek, már csak nyelvi, szemantikai szerkezetére kíváncsiak, sőt Wagnernél már a hazugság egyenértékű az igazsággal, annak mintegy másik, lehetséges narratívája."

A pogányság, a kereszténység és a modernitás (pláne a posztmodern) világképe oly mértékben különbözik, hogy az igazságról alkotott fogalma is összehasonlíthatatlan --- legalábbis így bizonyosan.

A pogányságban a kérdés az igazság megismerhetősége (ennek módja). A kereszténységben az etikai aspektus nem felülírja a valóságot, mint, ahogyan állítod, hanem a kettő egy: az igazság a valóság (lényegében: "a középkori gondolkodás számára e világ nem valóság, de nem is látszat, hanem szimbólum, jelkép: illusztrációs eszköze az egyetlen, a természetfölötti valóságnak"). A posztmodern valóságnarratívákban gondolkodik.

Én itt három alapvetően különböző valóságképet látok, közöttük áthidalhatatlan szakadékokkal, nem tudom belátni, hogyan következnék egyikből a másik.

ü
bbjnick

greybull 2010.08.04. 11:00:39

Van hazugság, persze, és van 'hazugság', ami inkább utólag képzett virtuális valóság - lehetett volna valami úgy is, ahogy elmondjuk, persze nem volt, de jobb lett volna, ha lett volna, és akkor már inkább ez utóbbiról beszéljünk és ne a valóságról.
Szerintem az élet dolgainak minimum felét a 'virtuális valóság' teszi ki - s mivel ez a jelek szerint azóta van így, amióta ember él a Földön, talán így is van jól.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2010.08.04. 11:28:01

@aristo: @rajcsányi.gellért (ergé): @Tehetetlen Dodó: csak egy kicsit zavargok:
- ezek szerint az irónia bűn és tilos?
- mindenféle játék bűn és tilos?
- és ezt akkor hogy?
Nézzétek, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé! Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek, mint a galambok! (Mt 10.16)

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2010.08.04. 11:32:04

@bbjnick:
Nem gondolom, hogy a hazugsággal kapcsolatos diskurzus "állomásai" egymásból következnének. Az a helyzet, hogy - amennyire tudom - a hazugságról magáról csak az általam említett szerzők beszélnek a filozófiatörténetben. Az ő vélekedésükben pedig megfigyelhető, hogy a hazugságot más és más aspektusból tartják tárgyalásra méltónak és szerintem, ez nem véletlen. Szándékosan kerültem, hogy az 'igaz"-ról, vagy az igazságról beszéljek, túl messzire vezetett volna.
@Alfőmérnök:
Az igazság fogalmának története - maga a filozófiatörténet, a probléma első - dokumentálható - megjelenésétől, Platóntól, mondjuk Derridáig. Meglehetősen értelmetlen lenne egy komment-boxnyi terjedelmben foglalkozni vele. Itt, emberi társadalmi értelemben, igaznak gondolom azt, ami nem mond ellent a közvetlen tapasztalatainknak. Történeti igazságról - a bejegyzés kapcsán, a félmúltról - nem beszélhetünk, a félmúlt nem történelem, hanem genealógia, családtörténet, kényszermunkával, kivégzésekkel, hadifogsággal, emigrációval, egyebekkel, ahogyan jobb családban illik. Mivel módom volt sokat beszélni a résztvevőkkel - a kivégzettekkel természetesen nem - és mivel ők a családom, a félmúlt eseményeinek megítélésénél, azok igazságáról ha tetszik, az ő véleményük mindenképpen befolyásolja az én véleményemet, eltérően, mondjuk, Hannibál hadjárataitól.

Tehetetlen Dodó 2010.08.04. 11:35:35

@tölgy: No, akkor én sokat vétkezem...

(Én más szemszögből néztem az írást: a kényszerű kortárs szemszögéből, aki a saját bőrén tapasztalta a leghazugabb rendszer mindennapi túlélési taktikáit. És elgondolkodtam azon, hogy vajon van-e határ, ameddig a hazugság igazolható, sőt, célszerű és kívánatos. És erre mondom, hogy a mai generációt sokkal kevesebb kényszer éri, jobban támaszkodhatna a morális érzékére. Ha még van neki).

Alfőmérnök 2010.08.04. 14:25:52

@aristo: A globális felmelegedés szerinted ellentmond a közvetlen tapasztalatnak?

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2010.08.04. 15:40:07

@Alfőmérnök:
Nem, nem mond ellent annak, de abból le sem vezethető. "Levezetni" - helyesebben: állítani - csak egy bonyolult kontextusokat tartalmazó, és más teóriákkal versengő, teóriából lehet, melyek jelentős része metanarratíva, s mint ilyen: számomra gyanús.

Alfőmérnök 2010.08.04. 15:45:27

@aristo: Nem kell levezetni semmit, tény, elég leolvasni a hőmérőt bazmeg. A jövőre vonatkozóan meg számos teória lehet, de a kockázat elkerülése érdekében a legnagyobb veszéllyel fenyegető és a tapasztalatnak ellent nem mondó elméletet kell munkahipotézisnek elfogani.

szomorutojas · http://tojas.blog.hu 2010.08.04. 16:25:56

Kár hogy a jól induló gondolatokból fülkeforradalmi propaganda lett.

bz249 2010.08.04. 16:31:21

@Alfőmérnök: meg egyszerubb a helyzet.

Europa mar most is importalja az osszes fosszilis energiahordozot. Vagyis, ha fenn akarjuk tartani a mostani eletformankat, akkor az alacsonyabb CO2 kibocsatas (akar Magyarorszagon, akar Europaban akar az egesz vilagon) alapveto.

Ugyanis minel kisebb a felhasznalas (kereslet) annal olcsobb maradhat a cucc. A pore gazdasagi erdek is azt diktalja, hogy mi alljunk az elere a CO2 kibocsatas csokkentesenek.

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2010.08.04. 16:45:27

@Alfőmérnök:
Ha - minden bazmeg nélkül - ránézek a hőmérőre, azt látom, hogy ma hűvösebb van, mint tegnap. Azt, hogy sokan a világ összes hőmérőjét sokáig nézik, majd ezekből az adatokból statisztikai trendeket számolnak, nos ezt semmiképpen sem nevezném "közvetlen" tapasztalatnak. Továbbá, bármilyen trendek is jöjjenek is elő, bármilyen hosszan az csak a múlt, semmi nem garantálja - az okok ismeretének hiányában - hogy jövőre is így lesz.

Ami a második érvet illeti annak értelmében - "a kockázat elkerülése érdekében a legnagyobb veszéllyel fenyegető és a tapasztalatnak ellent nem mondó elméletet kell munkahipotézisnek elfogadni." - akkor nincs más hátra mint a kollektív öngyilkosság, hiszen több tíz, az armageddont jósoló elméletet tudok kapásból felsorolni, a túlnépesedéstől, az óriásmeteor becsapódáson át a nukleáris háborúig, melyek legrosszabb kimenetelét "munkahipotézisként" elfogadva nincs más hátra, mint véget vetni életünknek, a szenvedéseket megelőzendő.

Alfőmérnök 2010.08.04. 17:05:43

@aristo: Valóban, semmi nem garantálja, hogy a jövőben is az lesz, ami eddig történt, azt sem tudhatjuk, hogy a Nap felkel-e holnap.

A nukleáris háború veszélye miatt (pl) meg nem öngyilkosnak kell lenni, hanem TENNI ellene. Érted?

De akkor ezek szerint a globális felmelegedéssel (azaz a Földi élővilág jövőjével) kapcsolatosan más igazságkritériumot használsz, mit amit fentebb említettél ("ami nem mond ellent a közvetlen tapasztalainknak").

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2010.08.04. 17:26:34

@Alfőmérnök:
Mégis mit tehetek a nukleáris háború veszélye ellen? Tüntessek? Alkossak élőláncot?
A "globális" fogalma kizárja a "közvetlen" tapasztalatot. Lásd Russel fejtegetéseit például a "közvetlen" tapasztalat mibenlétéről.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.08.04. 17:36:01

jó, jó, aristo nagy nyereség, ez is elég jó írás, a lényegig nem jut el. a talmud és a hazugság viszonya. ez a lényeg.

Alfőmérnök 2010.08.04. 17:47:14

@aristo: Azzal, hogy nevén nevezed a problémát és nem elkened, már valamit tettél ellene. A nukleáris háború ellen - sajnos - nem sok mindent lehet tenni, a környezetszennyezés ellen annál többet.

Russell a te fogalmaid szerint kőkemény "szcientista" volt. Úgy gondolta, hogy a közvetlen tapasztalat ("érzéki adatok") adják a tudományos tudás (konkrétan a fizika) fundamentumát.

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2010.08.04. 18:16:52

@Alfőmérnök:
Valószínűleg félreértettük egymást. Én azt állítottam - vagy ha tetszik, akartam állítani - az ominózus bejegyzésben, hogy a konzervatív életstílus, a visszafogottság az élet minden területén, így a fogyasztásban is, nem esik távol a "zöldek" által propagálttól. A különbséget a visszafogott fogyasztás - ami a környezetszennyezést is mérsékli - okaiban látom. Míg a zöldek, többnyire, kényszerek mentén kívánják visszafogni a fogyasztást és a környezetszennyezést - és csak azt, egyébként liberálisok - addig a konzervatív személyiség, az erényetikának megfelelően, az önmérsékletet és visszafogottságot, a fegyelmet és önfegyelmet általában is, az élet minden területén, követendőnek tekinti.

Ami Russelt illeti, az "érzéki adatok" között különbséget tesz, megszerzésük formája szerint. Vannak "közvetlen" - magam által tapasztalt - érzéki adatok és vannak olyanok melyekről hallomásból, másoktól szereztem tudomást. Itt azután hosszas fejtegetés kezdődik arról, hogy kik is azok a "mások" és miért, vagy miképpen adok hitelt az általuk mondottaknak.

Alfőmérnök 2010.08.04. 20:55:22

@aristo: Na jó, akkor már kezdem érteni, hogy mi a bajod a zöldekkel. Nem az erényetikának megfelelően fogják vissza magukat, hanem más megfontolásból és nem az élet minden területén. Merthogy liberálisok. Azért nehezen összeegyeztethető a konzervativizmus a zöldséggel, mert a zöldek liberálisok.
Kérdés, hogy mit szólnak ehhez a konzerv zöldek, meg a zöld konzervek?

Melyik Russell-tanulmányról beszélsz? Én Az érzéki adatok viszonya a fizikához címűről.

De mielőtt a szolipszizmus és az interszubjektivitás problémakörét megvitatnánk, nézzünk néhány szcientista adatot és „levezetést”.
„Az utóbbi 150 évben a szén-dioxid mennyisége 28 %-kal, a dinitrogén-oxidé 13 %-kal emelkedett, míg a metán koncentrációja hozzávetőleg megduplázódott.
Ha a CO2 szén-dioxid kibocsátása terén "minden úgy folytatódik, ahogy eddig" akkor légköri mennyisége az elkövetkező 40 évben hozzávetőleg 60 %-kal növekedhet. Amennyiben a jövő század végére a jelenlegi szint másfélszeresén kívánnánk stabilizálni a szén-dioxid koncentrációját, úgy a kibocsátásokat haladéktalanul hozzávetőleg 50 %-kal kellene csökkenteni.
Lehetséges következmények
-2100-ra a földi átlaghőmérséklet 1990-hez viszonyított hozzávetőleg 2 °C-os (1-3,5 °C közötti) emelkedése valószínűsíthető, míg ugyanezen időszakban az átlagos tengerszint 50 cm-es (15-95 cm közötti) emelkedésére számíthatunk.
-A szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése (heves csapadékok gyakoribb előfordulása; egyes területeken a száraz napok valószínűségének és az aszályos időszakok hosszának növekedése).
-A természetes flóra és fauna megváltozása, a migrációs utak és a migráció intenzitásának változása ideértve egyes betegségek terjedését is.
-Számos sekély tó és vízfolyás esetében a felmelegedés elősegítheti az eutrofizáció folyamatainak felgyorsulását. A legsúlyosabb vízszint-csökkenéssel a kis vízgyűjtő területű folyók, illetve a lefolyástalan tavak esetében számolhatunk. A vízellátás mennyisége és minősége már napjainkban is számos térségben súlyos probléma, így az e térségekben fekvő országokat különösen érzékenyen érintheti vízkészleteik további csökkenése.
A biológiai sokféleség csökkenése
A biológiai sokféleség a Földön, a bioszférában a geológiai korok során létrejött élővilág gazdagságát jelenti. Az élővilág fajai és fajon belüli genetikai változatai, a különböző fajok szaporodó populációiból szerveződő életközösségek és ökológiai rendszereik, amelyek meghatározott környezeti feltételeket igényelnek, és maguk is aktívan alakítják saját környezetüket (pl. a légkör összetételét, a talajok képződését, a növényzet szukcesszióját), fenntartják az elemek körforgását a geoszférákban, és biztosítják a bioszféra szervesanyag termelését, ezáltal magának az embernek a létfeltételeit
A különböző becslések az élővilág ténylegesen létező fajainak számát 100 millió körülire teszik (ezeknek csak elenyésző töredéke került tudományosan leírásra: mintegy 2 millió, és csak néhány ezer faj ökológiája került teljes körű elemzésre).
Nagy az esélye annak, hogy több millió, esetleg több tízmillió faj, a maga genetikai információival, természeti erőforrásaival úgy pusztul ki, hogy tudomást sem szerezhettünk létezéséről.
A fajszám csökkenése természetszerűen a genetikai diverzitás csökkenését is jelenti. Az a génkombináció, ami egy faj egyedeiben az evolúció során létrejött nem alakulhat ki még egyszer. A faj pusztulása ezért a fajra, sőt a faj egyedeire jellemző egyszeri és megismételhetetlen génállomány visszavonhatatlan elvesztését jelenti. A faj egyedeinek csökkenése pedig a faj túlélési stratégiáinak csökkenését okozza. A genetikusok úgy tartják, hogy a fajok létszámcsökkenésénél lényegesen nagyobb arányban csökkent a genetikai diverzitás.
Sivatagosodás
Az aszály hatásai és sivatagosodás veszélye leginkább a fejlődő világ, illetve a legkevésbé fejlett országok társadalmi-gazdasági rendszereit sújtja és a környezet degradációjához vezet. Ugyanakkor nemcsak ezeken a területeken kell számítani az óriási közvetlen anyagi kárral, illetve hosszú távú, esetenként visszafordíthatatlan károsodással járó aszályt és sivatagosodás okozó természeti katasztrófára. Dél-, Nyugat-, és Kelet-Európa több térségében, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Ázsia egyes vidékein a fejlett országoknak is súlyos aszály veszteséget és sivatagosodási talajdegradációs következményeket okozó száraz időszak fordulnak elő.
Mintegy 2 milliárd ember, azaz a világ népessége mint egyharmadának nincs biztonságos ivóvíz ellátottsága. A XXI. évszázad elején a krónikus vízhiány további 100 milliókat veszélyeztet. A vízkészletek védelme és fejlesztése, a vízkészletekkel való hatékony gazdálkodás elsődleges prioritás Nyugat-Ázsiában, Afrikában és a Csendes-óceáni térségben. Európában és Észak-Amerikában a vízforrások védelme a szennyezéssel, a savasodással és az eutrofikációval szemben abszolút prioritást élveznek.
A mega-városoknak otthont adó régióknak vízellátása az egész világon probléma. Egyéb globális jellegű problémák mint például a víz méltányos megosztása olyan partmenti országok között, amelyek közösen birtokolnak nemzetközi folyókat, a nem pont forrásból származó szennyezés, valamint a jelentősebb gátak és elterelő projektek hatásai megoldatlanok. A jövőben, több régióban is, a víz hiánya lesz a fejlődés legjelentősebb akadálya.
Ezek a hatások közvetlenül érintik: a növénytermesztést, az erdőgazdálkodást, a természet- és tájvédelmi területeket, a vízi élőhelyeket, a túrizmust, az embereket, akik e területeken dolgoznak, közvetetten érintik: az állattenyésztést, az ipart, egészségügyet, úgyszólván kihatása van minden területre.”

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.08.05. 05:12:14

@aristo:

Nézd csak! Te írod:

"...Szent Ágostonnál és Szent Tamásnál a hangsúly az etikai aspektusra helyeződik a hazugság rossz, az igaz beszéd pedig jó. A megítélés döntő mozzanata nem az igaz vagy a hazug állítás, hanem a szándék, ami vezérli a a cselekvőt. Így nyílik meg az út a kegyes hazugság előtt, ahol - az előbbiek szerint - a hazug jó szándéka legalizálja magát a hazugságot..."

ü
bbjnick

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2010.08.05. 08:56:26

@Alfőmérnök:
Előbb az egyszerűbb dolgokról. A Russell hivatkozás: A filozófia alapproblémái, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1996.

Ami az idézetet illeti. Bizonyára úgy van, amint az ellen-idézetek is (az időjárás változásai ciklikusak, már az emberi tevékenység megjelenése előtt is voltak hasonlóak stb.) nyilván úgy vannak. Nem tisztem választani közöttük, illetve, ha már választani kell, mint említettem, inkább a szkepszisre hajlok, ha másért nem, a globális felmelegedés híveinek agresszív retorikája miatt.

De nem ez a legfontosabb kérdés. A legfontosabb kérdés az, hogy bármiben higgyek is, mit tehetek? Személyes és családi életemben igyekszem "környezettudatosan" élni, megfelelve mindazon elvárásoknak, melyeknek egy átlagpolgár megfelelhet. Szelektíven gyűjtjük a szemetet, nincs nagyobb autóm, mint ami indokolt, kontrollálom az energia-felhasználásunkat, télen etetem a kertben a madarakat, berendezések vásárlásakor tekintettel vagyok az energia fogyasztásra és így tovább. Szívesen aláírtam és alá fogok írni mindenféle petíciókat a biciklis közlekedés fejlesztésére, vagy a tömegközlekedés preferálására, a megújuló energiaforrások használatára. Mindezek mellé miért kéne még valamely hittételeket is vallanom? Az ezeken túlmenő zöld követeléseket, mint az állatok "jogai", az atomenergia betiltása, vagy az LMP-re adott szavazat, nem támogatom. Miért van az, hogy ha valaki kétségbe merészeli vonni a globális felmelegedés dogmáját, az automatikusan veszélyezteti az emberiség fennmaradását?

Alfőmérnök 2010.08.05. 10:45:16

@aristo: Az állatok jogai és az atomenergia kérdése pl. olyan kérdések, amiről a zöldek között IS vita folyik. És ezeken érdemes is vitázni. (Jellemző, hogy az LMP jut eszedbe a zöldekről. Nem lehet, hogy csak egy LMP ellenes propagandairat volt az a bejegyzés? Csak szólok, hogy az Élőlánc pl. egyáltalán nem liberális.) Én egy mérsékeltebb álláspontot képviselnék.
Tényleg zavar az agresszív retorika? Hát vannak helyzetek, amikre az agresszió az adekvát válasz. Végső esetben a fizikai, de előtte el kell menni a végletekig a verbális agresszióban. Mert van, akiket máshogy – sem érvekkel, sem adatokkal - nem lehet meggyőzni.
Te is egy ilyen ember vagy. De ha jólesik, legyél szkeptikus. A jövőre vonatkozó jóslatok tekintetében „ismeretelméleti” szempontból értető szkepticizmus (csak erkölcsi szempontból nem). Azonban a jelenben meglévő adatok szempontjából nem indokolt. És a jelenbeli adatok is azt jelzik, hogy már baj van. (Ismétlem: a globális felmelegedés – pontosabban éghajlatváltozás - NEM dogma, hanem TÉNY. Érted? Mint az, hogy az ég kék, a fű zöld, stb.)Egyébként meg ha politikával akarsz foglalkozni, akkor jobb, ha nem vagy szkeptikus. Mert a nagyhatalmak és döntéshozóik kibaszottul nem szkeptikusak és kurvára előrelátóak.
(A Russell-tanulmány helye: Miszticizmus és logika, Magyar Helikon 1976)

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2010.08.05. 11:09:33

@Alfőmérnök:
Nem kell ordítani. Értem én, tény. Amint az is tény, hogy a föld történetében - az ember megjelenését megelőzően - számtalan radikális éghajlat változás volt, melyeket éppen ezért nem lehet az ember tevékenységéhez kötni.

Nem a globális felmelegedés, vagy lehűlés a dogma, hanem az, hogy mindez az emberi tevékenység eredménye.

Az erőszakkal pedig óvatosan. Akik nem vallják a zöld nézeteket sokkal többen vannak és aki kardot fog kard által vész el...Az erőszak - a verbális is - reakciót szül és ha abban versenyzünk ki tud nagyobbat ordítani, akkor azoknak akik többen vannak jobbak az esélyei.

Amúgy nem akarok politikával foglalkozni.

Alfőmérnök 2010.08.05. 11:20:44

@aristo: "Nem a globális felmelegedés, vagy lehűlés a dogma, hanem az, hogy mindez az emberi tevékenység eredménye. "

Nem dogma, hanem feltevés. (Épp én mondtam az előző posztodban.)
De 1. nagyobb a valószínűsége, hogy emberi tevékenység eredménye.
2. ha kisebb lenne a valószínűsége (mondjuk 40-60%), akkor is azt kellene elfogadni hipotézisként, és mindent meg kéne tenni annak érdekében, hogy a FELTÉTELEZETT és igen súlyos következményeket elkerüljök, mert felelősség a mienk.

De meguntam. Ismerem a fajtádat. Vitaképtelen fasz vagy. Viszlát.

p.s. Ha meg nem akarsz poltikával foglalkozni, akkor ne írjál agitprop cikkeket egy polblogba.

Alfőmérnök 2010.08.05. 11:22:21

Ja, és a moderációs elveket, ha lehet, tartsd be.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.08.05. 11:36:56

@aristo: & @Alfőmérnök:

"A jövőre vonatkozóan meg számos teória lehet, de a kockázat elkerülése érdekében a legnagyobb veszéllyel fenyegető és a tapasztalatnak ellent nem mondó elméletet kell munkahipotézisnek elfogani."

Szerintem ez a virtigli konzervatív álláspont. Legalábbis ez volt jónéhányezer évig.

ü
bbjnick

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2010.08.05. 11:37:55

@Alfőmérnök: vannak moderációs elvek?

Mi ebben a cikkben az agitprop?

Alfőmérnök 2010.08.05. 11:49:46

@tölgy: Aristo kimoderálta, hogy hülye seggnek neveztem.

Nem ez a cikk agitprop, hanem (kis túlzással) szerintem a zöldes, meg kicsit az első cikke is. Nincs ezzel baj, csak akkor ne mondja, hogy nem akar politival foglalkozni.

Alfőmérnök 2010.08.05. 11:54:29

Különben ha aristo jártasabb lenne a szkepticizmus történetében, tudhatná, hogy a szkepticizmust is lehet dogmatikusan művelni. Ő is ezt csinálja, és közben még dogmatizmussal vádol olyanokat, akik csak nála felelősebben gondolkodnak a Föld bolygó jövőjéről. És közben még a verbálagresszió ellen harcol, meg kimoderálja, ha valaki hülye seggnek nevezi. MUHAHAHA. Az meg eszébe sem jut, hogy ledogmatikusozza azokat, akik szerint nem emberi tevékenység eredménye az éghajlatváltozás. Szerintem még az sem jut eszébe, hogy valakiknek érdekében áll, hogy ezt az álláspontot erősítsék.

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2010.08.05. 12:35:22

@Alfőmérnök:
Nem moderáltam ki senkit és semmit, miután az, hogy maga minek nevez engem, számomra tökéletesen indifferens. Napjaim egy részét a magához hasonlóak társaságában vagyok kénytelen tölteni, edzett vagyok tehát, beletörődtem abba, hogy nem mindenkinek adatott meg a gyermekszoba áldása.

Ha maga felelősebben "gondolkodna" "a Föld bolygó jövőjéről" akkor, mindenek előtt, békességet keresne embertársaival. Sokkal valószínűbb ugyanis - ha már - az emberiség pusztulása, a magához hasonló agresszív dogmatikusok őrjöngése révén, mint bármi más ügy okán.

Alfőmérnök 2010.08.05. 12:40:44

@aristo: "Sokkal valószínűbb ugyanis - ha már - az emberiség pusztulása, a magához hasonló agresszív dogmatikusok őrjöngése révén, mint bármi más ügy okán."

LOL
Erre csak ennyit tudok mondani.

Alfőmérnök 2010.08.05. 13:14:55

Az is jellemző az ilyen kis @aristo: -kra, hogy nikodémus magas színvonalú és kidolgozott kommentjére ( mandiner.blog.hu/2010/07/23/a_zoldek_es_a_konzervativ_szemelyiseg/fullcommentlist/1 - c10575574 ).
nem reagált semmit. Kíváncsi voltam, hogy csak idő hiányában-e, de minden jel arra mutat, hogy nem erről van szó. Pedig abban egy szem agresszió nem volt. Mondjuk ha valaki ennyi energiát fektet bele, hogy reagáljon a bejegyzésemre, akkor szerintem azért egy „köszönöm”-öt minimum illik (illett volna) odabökni. Ha már vitatkozni nem tudunk vele. (Valószínűleg jól jött aristonak, hogy a vita elment más irányba.)

dupla vé 2010.08.05. 15:27:41

@Alfőmérnök: "(Ismétlem: a globális felmelegedés – pontosabban éghajlatváltozás - NEM dogma, hanem TÉNY. Érted? Mint az, hogy az ég kék, a fű zöld, stb.)Egyébként meg ha politikával akarsz foglalkozni, akkor jobb, ha nem vagy szkeptikus. Mert a nagyhatalmak és döntéshozóik kibaszottul nem szkeptikusak és kurvára előrelátóak."

ebben azt hiszem minden benne van.

először is, tényként megállapítani azt hogy az ég kék, hát én most kinéztem az ablakon, és sötétszürke háttéren látok világosszürke és fehér foltokat. a fű sem ilyen egyértelmű, mert nagyrészt ugyan tényleg zöld, ám vannak benne sárga és barna foltok.
ha már hazugság a téma, melyikünk hazudik, vagy esetleg ellentétes dolgot állítunk, mégis mindketten igazat mondunk?

az éghajlatváltozás nem vitatott dolog, folyamatosan változik, amióta világ a világ. a vita azon van, hogy ez mennyire köszönhető nekünk, mennyire természetes. aki azt mondja, ez természetes, az is igazat mond, aki azt mondja az embereknek köszönhető, az is. és ez fordítva is így van, aki azt mondja, hogy ez nem természetes az hazudik, és aki azt mondja nincs benne az emberi tevékenység, az is.
de onnantól kezdve, hogy valaki mindkettőt nagy nyilvánosság előtt állítja, - attól függően, hogy milyen arányban jelöli meg őket okként - jön a képbe a szándék, azaz jó szándékkal hazudik, vagy rossz szándékkal mond igazat, vagy ezek ellenkezői, arról már nem is beszélve, hogy ezeket az igazságokat/hazugságokat csak utólag lehet megállapítani.

azt hiszem igazad van abban, hogy a nagyhatalmak és döntéshozóik előrelátóak... ugye mindenkinek van egy-két példája az előrelátásból(anyagi érdekből) indított háborúról, ahol a gonoszok elüldözése, a világbéke, meg az emberiség jövője volt a tét, ám mégis utólag kiderült, a pénz, a pénz, és a pénz volt az ok.
mikor az ilyen előrelátó nagyhatalmak döntéshozói és okostojásai (mondjuk a jó "öreg" amerkia) nézegetik a diagramokat, és azt látják benne, hogy az állattenyésztés okozza a co2 kibocsájtás 9%-át, akkor előrelátnak, és találták ki, hogy mi lenne, ha megadóztatnánk az állattenyésztőket, co2 adóval, amit ráadásul a világbank szedne nem az államok, és ettől majd elmúlik a baj. továbbgondolva a dolgot, majd egyszer csak találnak egy grafikont, amiben az ember lesz a fő co2 kibocsájtó akkor majd az újszülöttek után kell co2 adót fizetni. és bármennyire is viccesen hangzik, egyszer el fogják érni, - ha nem is a levegőért kell majd fizetni, - hogy minden lélegzetvétel után adózzunk. csak mert előrelátóak...

az a baj a nagyhatalmakkal, hogy arra a hazugságra épülő rendszert kell fenntartaniuk, hogy fogyassz minél többet, attól fog mindenki jobban élni. ha elkezdenék az igazságot hangoztatni, hogy ezzel a hozzáállással tesszük tönkre igazán a környezetünket, összedőlne az a nagy hatalmuk, ami alatt a döntéshozók "rabszolgatartó" hatalma értendő.

összegzésképp az előrelátó hatalmak és döntéshozóik hazudnak, hazudnak, és hazudnak, mert nem tehetnek mást.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2010.08.07. 05:50:43

"a lehető leghazugabb rendszer"

muhaha.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2010.08.07. 05:55:17

@szomorutojas:

annak is indult, nem kell aggódni.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2010.08.07. 05:56:59

@aristo:

neked amúgy miről van papírod?