Kommentszűrés
’10 máj
29
14:01

Ki műholdon száll fölé - IV. rész: a szerb határ

Írta: Passato Prossimo

  A magyar-szerb határral folytatjuk barangolásunkat a Google Earth légifelvételeivel, a Panoramio képeivel. (Továbbra is várjuk olvasóink tippjeit!) A határ itt az Alföldet szeli ketté. Trianon után a Szerb-Horvát-Szlovén királyság és Magyarország határa volt, majd 1929-től jugoszláv-magyar határ. 1945 után ismét magyar-jugoszláv határ. 2006-tól szerb-magyar határ (ekkor szakadt el Montenegró Szerbiától).

  Utazásunkat a román-szerb-magyar hármashatáron, Rábé (Rabe) térségében a Panoramion talált határkővel kezdem. Látszik a felvételen, hogy a MNK (Magyar Népköztársaság) jelzést átfestették MK feliratra (Magyar Köztársaság).

(Fotó:Madym)

  Az észak-bánsági tájon a magyarországi oldalon a szebb napokat látott tiszaszigeti malom után egy földrajzi érdekességbe botlunk. Itt található Magyarország legmélyebb pontja. A tölgyfaoszlop és a bronzjelvény tengerszint feletti 75,8 méter magasságot jelöl Tiszaszigettől nyugatra. (Fotó:Kiss Laszlo pixelfoto.hu). A mélyponttól északra a Tisza királynője: Szeged fekszik. Ez a város annyi mindent jelent és annyi mindenkit adott, hogy felsorolni se lehet. Egyetemi kalandozásaim emlékeként egy Szeged by night fotót ajánlok az olvasók figyelmébe.

(Fotó:mendei)

  Szeged alatt rövid szakaszon régi ismerősünk, a Tisza vonala a határ. Követve a folyót csorgunk le Magyarkanizsáig (Kanjiža). A Délvidék egyik legnagyobb magyar közösségű városában találtam a környéken is megfigyelhető kérész rajzás (közismertebb nevén tiszavirágzás) köztéri emlékművét. 

(Fotó:tadekpta)

  Magyarkanizsától nyugatra fekszik Palics (Palić). A városban a tó partján találjuk a szecessziós stílusban még a Monarchia idején emelt nyaralósort.

  Sanyarú állapotában is talán a legszebb ezek közül az egykori Bagolyvár. (Fotó:arkiss) Az egykor felkapott fürdővárosban Titonak is volt rezidenciája. Itt találjuk Szerbia egyik legnagyobb állatkertjét is. Palics tőszomszédságában fekszik Szabadka (Subotica). Ez a soknemzetiségű város (mai is jelentős horvát és bunyevác nemzetiség él itt, sőt néhány éve a városban dzsámit is emeltek a muszlim közösségnek) a magyar kultúrtörténetben a szecesszió építészeti fővárosa rangot érdemelte ki. Két pesti építész tervei alapján épült meg az impozáns méretű városháza, de a város történeti központját járva számos épület (pl: a gimnázium és a zsinagóga) és homlokzat őrzi ezt a korszakot. Szabadkán járva nem feledkezhetünk el Kosztolányiról és Csáth Gézáról, akik a városban látták meg a napvilágot. Szabadka térségében Kelebia a vasúti határátkelő, Tompa pedig a közúti. Csendes tanyavilágot oszt ketté itt az államhatár. Azért Rákosi és Tito viszálykodása keze nyomát hagyta a tájon. Az 1950-es években a magyar állampárt vezetése műszaki zárat épített a határra. Az erődrendszert, ami soha nem készült el teljesen, alig néhány évig használták. 1956-ben sorsára hagyták. Néhány harckocsi álláspont és bunker mai napig fellelhető. A Panoramion Tataháza mellett találtam egy bunkert.(Fotó:Mi M&C).

  A tájból a határ egész területén kiemelkednek a szerb őrtornyok, mementói ezek Szerbia viharos közelmúltjának. 

(Fotó:daveredline)

       (Fotó:Sárdi A.Zoltán)

  Az őrtoronytól alig néhány kilométerre, Katymár mellett érdemes felkeresni a katymári kápolnát. A zarándokhely, ahol a helyiek szerint Szűz Mária is megjelent a XIX. század végén épült a környékbeli szerbek, németek, horvátok, bunyevácok (róm. katolikus szerbek) és magyarok adományaiból. A XX. század második felében a határ közelsége miatt egyre kevesebb zarándok jöhetett ide. A rendszerváltás idejére a templom teteje beomlott, az összedőlés fenyegette. Az elmúlt években egyházi és állami forrásból és a helyiek adományaiból kezdték meg helyreállítását.

  A topolyai (Bačka Topola) malom Szerbia területén. (Fotó:stancha) A bácskai térség egykor a Monarchia éléskamrája volt. Ennek a magas színvonalú agrárkultúrának az emlékei a még meglévő szélmalmok a környéken.

  Topolya mellett fekszik Bácskossuthfalva (Stara Moravica). 1907-ben vette fel a település a Kossuthfalva elnevezést. A falu névhasználata jelképes, mert 2003-ig, ha Magyarországhoz tartozott így nevezték, ha Szerbiához (vagy elődállamaihoz), akkor Stara Moravica-nak. A Magyar Nemzeti Tanács (Szerbiában a magyar kisebbség közhatalmi jogosítványokkal felruházott képviselete) 2003-as döntése értelmében ismét Bácskossuthfalva a hivatalos elnevezése. Vajdaság két Kossuth-szobra közül az egyik a faluban található, a másik: Magyarittébe református temploma mellett áll. (Fotó:Wikipédia) Nesze neked Anyátok! A magyarveréseket nem felejtve, azért a pozítiv eredményeket is jegyezzük fel!

  Még mindig Szerbiában maradunk. A közeli Zombor (Sombor) régi megyeházának nagytermében van Szerbia egyik legnagyobb méretű olajfestménye: Eisenhut Ferenc:Zentai csata c. képe. (és hogy ne maradjunk ebbe a posztban sem festmény nélkül!) A képet a milleniumra festette a mücheni akadémia stílusában alkotó festő, a kép mérete 420X700 cm.

(Forrás:Wikipédia)

  A határ északi oldalán ajánlom Bácsborsod községet. A Latinovics család egykori birtokán áll a nemzetség kastélya és kápolnája. (Fotó:www:kirandulastervezo.hu) A településről származott el, a Bauhaus iskola egyik mestere, a budapesti iparművészeti egyetem névadója Moholy-Nagy László, hogy végső nyughelyét Chicago-ban lelje meg. A Duna felé közeledve megláthatjuk a világ legnagyobb Mária szobrát Hercegszántó határában. A tíz és fél méter magas, rozsdamentes acélból készült szobor egy '56-ban az USA-ba emigrált herecegszántói adománya.

(Fotó:kikerics)

  A szerb-horvát-magyar hármashatár a Ferenc-csatornánál találkozik. A XVIII. század végén, I. Ferenc uralkodása alatt kezdődtek a munkálatok. A végső cél, a Duna és a Tisza összekötése az Alföldön keresztül 1899-ben valósult meg. A Vajdaságot átszelő csatorna igazi természeti és ipartörténeti csemege. A csatorna 123 km hosszú, Baja és Óbecse (Bečej) között. (A képen az óbecsei zsilip látható, forrás:Wikipédia).

  Az etnikailag és vallásilag sokszínű, sokat szenvedett térségtől és határsávtól a Duna-Dráva Nemzeti Park területére lépve búcsúzom.

 

 "A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek." 

Címkék: szerbia kisebbség határ magyaroszág

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr492029505

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

VISSZAVENNI CSALLÓKÖZT!!! Brat' sa Žitný ostrov! 2010.05.29. 15:41:41

és

vissza kell venni

a Délvidék Magyarországal folytatólagos magyarlakta területeit

Apatin-Temerin-Becse vonalon

WonderCsabo 2010.05.29. 16:43:35

Gyönyörű város ez a Szabadka, el kéne már menni oda.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2010.05.29. 16:53:20

ezek szerint a csatorna évtizedek óta nme működik?

hacsaturján 2010.05.29. 18:03:31

azok az őrtornyok magyarok vótak.

Bell & Sebastian 2010.05.29. 18:10:51

Kedves Közeli Múlt! (ha jól értem a latint)
Mivel nekem szűkebb hazám e táj, nagyon tudom értékelni ezt az összefoglalást.

Szerencsére mi már régóta úgy járunk-kelünk itt egymáshoz, hogy a határ fel sem tűnik, magyarként leginkább a magyar határőr vegzált mindig is.

(Szabadkai magyar aranyműves készítette a jegygyűrűmet. De lehet kapni családi méretezésű pálinkafőző aparátot is.)

Maga a megvalósult időutazás. Fiatalabb koromban bakelit lemezekért és US-top farmerért jártunk a jövőbe, manapság (megint) ruházatért - a múltba, nálunk régmúlt ára miatt is. Nagyon tud hiányozni Szabadka fél év kihagyás után. A szomszéd a túlélés: hol nekünk, hol nekik. (És a szerbeknek is.)

:)

Passato Prossimo 2010.05.29. 21:06:13

@Bell & Sebastian:
örülök ha tetszik

nagyon jó észrevétel amit a határ környéki kereskedelemről írtál
mi csehszlovákiába jártunk deli csokiért, tornacsukáért és a szockó smartiesért a lentikiért

Passato Prossimo 2010.05.29. 21:09:28

@hacsaturján:
szerbként jelölte a kép gazdája de láttunk már olyat h a kútfők is tévednek

winerprince 2010.05.30. 03:44:22

@Passato Prossimo: Bácskossuthfalvval(ÓMORAVICZA) kapcsolatban még megemlítenék pár érdekességet :1831-ben érkezett Ómoroviczára Táncsics Mihály a Szalmássy családhoz házitanítónak,1 évig itt élt és Szalmássy Miksa négy gyermekét készítette fel a vizsgákra,s ők azokat sikerrel le is tették a szabadkai ferences rendi szerzetesek előtt.Hogy Táncsics milyen hatással volt a Ómoraviczaiakra,elég az hozzá,hogy az 1848.évi országgyűlési választások előtt Ómorovicza lakossága Táncsics Mihály-t kérte fel a képviselő jelöltségre.A felkéréssel azonban elkéstek:Siklós város lakossága ugyanis közfelkiáltással éppen őt választotta meg képviselőjévé.Táncsics így csak megköszönhette az Ómoroviczaiaknak a megtisztelő bizalmat.
Említésre méltó még egy történet,ami egy bizonyos Ungár Piroskáról szól-épp az utcámban történt kb 100 évvel ezelőtt-,megbotránkoztatta az egész környéket.Amikor Mikszáth fülébe jutott a story,elutazott ide és megírta a "Noszty fiú esete Tóth Marival"című regényt,ami természetesen Piroskáról és nem mindennapi gavallérjáról szól...Szegény Piroska,amikor széles körben elterjedt a méltán híres regény és falubéliek is olvasták,szégyenében teljesen bezárkózott és visszavonultan élt 60-as évekbeli haláláig...

lüke 2010.05.30. 07:25:29

A MŰHOLD IS KÖLTŐI
a szatellitához képest:)

Passato Prossimo 2010.05.30. 13:45:10

@winerprince: Táncsics élete felér tuctnyi görög drámával!

Ungár Piroska esete nem semmi

ezek szerint te bácskossuthfalvi vagy?

winerprince 2010.05.30. 18:13:57

@Passato Prossimo: Igen,az vagyok.A töri tanárom(egyébként lelkes bácskossuthfalvi kutató)mesélte még anno,hogy Páger Antal is élt itt gyermek korában.Erről azonban semmi pontosat nem tudok.A falu központjában van a több mint 150 éves Aranyhordó vendéglő,(be szerettem volna linkelni egy korabeli képet,de sajnos semmit nem találtam) ami egészen a 90-es évek közepéig üzemelt.Messze földön híres volt nagyon jó konyhájáról és a méltatlanul elfeledett Telecska-domboki borokról,híres betyárok dorbézoló helye volt(Angyal Bandi,Veszelka,Rózsa Sándor).Ja,és még valami:a falú keresztül-kasul össze van furkálva alagutakkal,állítólag még a török időkben kezdték ásni őket,évszázadokig használták is.Pl: a betyárok ezeken oldottak kereket,-a falun kívüli szőlő árok nádasainál is volt kijárata -,lakosok gabonát,bort,értékeket dugtak el bennük,a fő vonalaikon még lóval is belehetett menni.Ma már járhatatlanok,volt akinek leszakadt a fél háza,sok helyen betemették,szennyvizet belevezették,stb.De bár életveszélyes volt,gyermekkoromban sok helyen be mentünk egy darabig...

greybull 2010.05.31. 09:49:06

Istenem, Szeged, sok drága arany diáklány suna! Hol vagytok - nélkülem?

greybull 2010.05.31. 09:50:21

@WonderCsabo: tényleg szép város Szabadka, oda jártunk kishatárátlépővel seftelni, farmer, lemez, konyak stb....

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2010.06.01. 00:55:54

Nagyon jó tagja a sorozatnak, de talán még egy település: a határ szerbiai oldalán fekszik Horgos-Kamarás, ahol a szegedi Kárász családnak (akikről az utca van elnevezve) található egy barokk kastélya, és később több szegedinek is épült ott villája, az egyiket és az állomást Magyar Ede tervezte.
www.flickr.com/photos/kjano/sets/72057594082571693/

ÁrPi 2010.06.04. 15:04:24

@WonderCsabo:

Ez a wikipédiás link egyik érdekessége:

"A MIÉP-nek Jugoszlávia felbomlásához ill. a délszláv háborúkhoz kapcsolódó (semmilyen hivatalos fórumon nem akceptált, és a hivatalos magyar külpolitika által nem felvállalt) 1999 júniusi határrevíziós javaslata körülbelül a Ferenc-csatorna vonalát követte."