Kommentszűrés
’10 ápr
10
08:01

„Ez a háború visszatér az otthonaikba”

Írta: Novák Tamás (spanyol)

  Az elmúlt hetek véres moszkvai és a kaukázusi merényleti vigyázó szemünket újra a Kaukázus felé irányították. Mi állhat a fellángoló harcok hátterében? Ki harcol kivel? Van-e ehhez az egészhez köze a grúz TV-nek vagy az iráni atomprogramnak? Kint vagy bent van a farkas? A Mandiner elemzése a Kaukázus mindig lőporos hordójáról és az ezzel kapcsolatos nemzetközi játszmáról.

  Rövidhírek Oroszországbólól és a Kaukázusból az elmúlt egy hónapban:
 
  Február 11-én az ingus Arshty falu 5 km körzetét zárták körbe az orosz különleges erők és 20 embert öltek meg. Az akció nagy felháborodást keltett és falusi póréhagymagyűjtők is áldozatul estek az akciónak.
 
  Ezt követően az észak kaukázusi lázadók hírportálján, 2010. március 8-án Doku Umarov lázadó csecsen vezér kilátásba helyezte, hogy merényleteket szervez orosz városokban: „Az ellenségeinknek azt üzenem, töröljék meg a taknyukat. ... Putyin kutyái azt ugatják, ez lesz az utolsó telünk. Csalódni fognak. ... Ha az oroszok azt hiszik, hogy a háború csak a tévében, a messzi Kaukázusban folyik, mi meg fogjuk nekik mutatni, hogy ez a háború visszatér otthonaikba".
 
  Grúziában 2010. március 13-án a grúz elnökhöz, Saakashvili-hez közelálló Imedi TV egy megdöbbentően élethű álriportfilmet sugárzott, arról, hogy Oroszország megtámadja Grúziát. A műsor alatt az országban pánik tört ki. Tüntetések voltak a TV állomás ellen, a hazaárulás hírébe hozott ellenzék és a filmben érintett országok hevesen tiltakoztak.
  
  2010. március 25-én, nem sokkal Hillary Clinton moszkvai látogatása után, az iráni nukleáris ügyben eddig nagyon visszafogott Oroszország és Kína csendben Teherán értésére adta: ha nem igazodik az ENSZ elvárásaihoz és nem fogadja el a szervezet által felajánlott, másutt dúsított urániumot, akkor a két nagyhatalom semmiféle segítségére sem számíthat. Két nappal később, immár hivatalosan Medvegyev orosz elnök a líbiai Szirtben tanácskozó arab országok azt üzente: lehetségesnek tartja az új büntetőintézkedéseket Iránnal szemben, hogy megfékezzék annak atomprogramját. Az Irán elleni szankciók gondolata egy nappal azután látott napvilágot, hogy Moszkva és Washington egyezségre jutottak a nukleáris leszerelésüket szabályozó újabb START szerződésről.
 
  Március 29-én, hétfőn a reggeli csúcsforgalomban két öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a moszkvai metró Lubjanka és Park Kulturi megállóhelyeknél. A hatóságok később kiderítették, hogy két ingusföldi fekete özvegy követte el a terrortámadásokat. Az egyikőjüket az első merénylet után még egy amatőr filmes meg is örökítette a 25 mp-nél látható egy pillanatra idegesen szétnéző asszony:
 

 
  Másnap, egy dagesztáni merénylet után az észak-kaukázusi szeparatista vezér Doku Umarov videóüzenetben vállalta magára a robbantásokat és még számtalan újabb robbantást helyezett kilátásba. Az üzenetet azóta törölték a youtube-ról, de a BBC kommentárral még látható egy része. A hétfői robbantás óta minden napra jut egy vagy két véres merénylet Észak-Kaukázusban.
 
  Ki lehet a háttérben?
 
  A merénylet elkövetésnek estéjén Putyin határozott ígéretet tett a merénylők megsemmisítésére. Az Egyesült Államok azonnal felajánlotta a segítségét a terrorizmus elleni harcban, Nikolai Patrushev a orosz titkosszolgálat volt vezetője, jelenleg az orosz biztonsági tanács elnöke grúz szálat emlegetett az ügyben. Ezt a grúz kormány azonnal elutasította és a nyomozásban ők is felajánlották a segítségüket Moszkvának.

  Az első számú gyanúsított - Doku Umarov, a szakállas Sebaj Tóbiás:
 
 
  A februári orosz akció és Doku két nyilatkozata erősen valószínűsítik, hogy a magát a Kaukázus emírjének nevező csecsen lázadó állhat a háttérben. A marcona tekintetű szakállas úr 1964-ben egy Groznij közeli kis faluban született. A BBC szerint hat gyereke van. Két testvérét megölték. Mérnöknek tanult, aztán az első csecsen háború idején hazatért, hogy teljesítse hazafiúi kötelességét és harcoljon az oroszok ellen. 1996-99 között a rövid csecsen függetlenség alatt a csecsen biztonsági szolgálat vezetője volt. Saját bevallása szerint kulcsszerepet játszott a véres 2004-es ingusföldi merényletekben, amik közül a legbrutálisabb a beszláni iskola véres túszdrámája volt. 2009. novemberében a Moszkva-Szentpétervár vonalon közlekedő luxusvonat ellen elkövetett merényletért is őt teszik felelőssé. A katonai ranglétrán való emelkedését segítette, hogy 2005-ben az FSB, az orosz biztonsági erők megölték Aslan Maskhadovot és Abdul Halim sejket, valamint a 2006-ban likvidálták Sahamil Basayevet. Doku az ő haláluk után 2007-ben felvette a Kaukázus Emírje címet, hogy ezzel a gesztussal is egyesítse a Kaukázus muzulmán népeit, a csecseneket, az ingusokat vagy éppen a dagesztániakat Moszkvával szemben. Doku az Al Qaedahoz közelálló nézetei és harcmodora, valamint egyre népesebb csapata új kihívást jelentett Moszkva számára.
 
 
  Az emirátus. Egyenlőre csak térképen
 
  A fokozódó iszlámveszély miatt dönthettek úgy Moszkvában, hogy az oroszbarát csecsen elnö,k Ramzan Kadyrov hazahívja a korábban első számú ellenségként kezelt Akhmed Zakayevet londoni emigrációjából. Zakayev nem csak büntetlenséget kapott, hanem megkapta a csecsen kormány vezetését is, annak a reményében, hogy így hatékonyabban tudnak fellépni az iszlám szélsőségesek ellen. (Ez annyit jelent, mintha az MSZP Orbán Viktort jelölné miniszterelnöknek.)
 
  Doku kérlelhetetlen ellensége Moszkvának. Szinte biztos, hogy ő és csapata állhat a merényletsorozat mögött. Íme a 2010. március 8-i videóüzenete:
 

 

 
  Az egyetlen dolog, ami Doku gróf felelősségét és szavahihetőségét megkérdőjelezi, az Shemsettin Batukayev isztambuli nyilatkozata. Az úr a Kakukázusi Emirátus szóvivője és a Reuters tudósítása szerint a földalatti iszlám mozgalom nevében nem vállalt felelősséget a moszkvai merényletekért. Azt állította, hogy az ő szervezetük gazdasági és katonai célpontok ellen hajt végre támadást és nem civileket gyilkol. Ha ez igaz, akkor Doku csak hencegett a merényletekkel és a saját fontosságát akarta bizonyítani. 
 
  Grúz szál?
 
  „A grúz titkosszolgálat bizonyos tagjai kapcsolatban vannak az észak-kaukázusi terroristákkal” - mondta Nikolai Patrushev az Orosz Biztonsági Tanács elnöke a merénylet után. Oroszország állandó NATO képviselője Dmitrij Rogozinnak gyanús volt, hogy Grúzia orosz nyelvű tévéje játszotta le elsőként azt az audiofelvételt, amelyen egy csecsen akcentusú ember, aki Umarovként mutatkozott be elismerte a felelősségét a merényletekért. Mindezek mellett Moszkva régóta vádolja Grúziát, hogy a nehezen ellenőrizhető Pankiszi szorosban menedéket ad csecsen lázadóknak. Aztán az összeesküvés elméletek kedvelői gyanúsnak érezhetik a grúz tévében lejátszott, nagy botrányt kiváltott áltámadást is, mint egy előre megtervezett forgatókönyv részét.
 
  A mindennapi élet, a gazdasági szükségszerűség viszont erősen cáfolja ezt az elméletet. Az orosz gazdasági blokád megviseli az országot, mind a bor, mind az ásványvíz (Borjumi) export leállása hatalmas kiesés az országnak. És a 2008 augusztusi rövid háború után most tűnik úgy, hogy a két ország, ha lassan is, de kezdi normalizálni a viszonyait. Két év után most helyreáll a légi összeköttetés Moszkva és Tbiliszi között. És már arra is mutatkoznak jelek, hogy lassan véget érhet a gazdasági embargó a két ország között.
 
  Nikolai Patrushe Grúziát vádoló nyilatkozatára a grúz újraegyesítési miniszter, Iakobashvili azonnal reagált, és a nyomozásban együttműködésről biztosította az oroszokat, valamint kitért a Pankiszi-szoros problémájára is. Ez a szoros köti össze Grúziát Csecsenfölddel és a két orosz-csecsen háború idején sok csecsen menekült ide, sőt katonai kiképző központokat is hoztak itt létre. Később a grúzok amerikai segítséggel számolták fel az itteni táborokat.
 
  Nagyon kész átverés
 
  Az orosz támadásról szóló TV híradó nagyon nagy visszhangot váltott ki.
 

  A profin elkészített műsor arról szólt, hogy hirtelen orosz csapatok támadást indítottak Dél-Oszétia térségében és elindultak a főváros Tbiliszi ellen. (A műsor nagyban hasonlított Orson Welles Világok harca című rádiójátékára.)  A műsorban nyilatkozott az orosz elnök, felolvasták Obama nyilatkozatát, miközben felvonuló orosz csapatokról mutattak képeket és a studióból folyamatosan kapcsolta a helyszíneket a kétségbeesett riporter.
 
  Közben beszámoltak arról is, hogy ellenzéki vezetők megalakították a Hazafias Tanácsot és átálltak az oroszok oldalára, miközben felolvasták a jelenlegi elnök Saakashvili nyilatkozatát, aki harcra szólította fel a grúzokat. A félórás műsor közben pánik tört ki az országban, majd mikor bejelentették, hogy ez csak egy fiktív riport volt, az emberek megostromolták a TV székházát.
 
  A hírbe hozott országok diplomatái tiltakoztak, maga II. Illés az ország pátriárkája is elítélte a felelőtlen műsort. „Az embereket nem lehet tengerimalacnak nézni és azt csinálni velük, amit akarunk!” - mondta. Aleksandre Siradze grúz médiakutató a Mandinernek elmondta, ez az egész show Szaakashvili rosszul sikerült PR- és kampányakciója volt, nem egy valós háború előképe. Ugyanis néhány nappal a tévériport előtt Moszkvában hivatalosan fogadták Nino Burdzsanadzet, a grúz ellenzék vezetőjét és a május 30-án főpolgármester választást tartanak Tbilisziben.
 
  A népszerűtlenséggel küzdő elnök ezzel akarta lejáratni az ellenzéket. Kissé az 1994-es választások előtti Köztársaság téri titkos kínzó kamrák keresésre emlékeztetett a dolog. 
Persze az sem kizárt, hogy a grúz vezetésnek volt titkosszolgálati értesülése arról, hogy valami terrorakció készül az Észak-Kaukázusban és valóban félt egy esetleges orosz támadástól. Korábban hosszan beszélgettem Alexander Rondelivel, a Saakashvilihez közel álló neves grúz külpolitikai szakértővel, aki már akkor lehetséges forgatókönyvként emlegetett egy ilyen beavatkozást orosz részről. (A vele készült exkluzív interjú a Mandineren hamarosan olvasható lesz.)
 
  A Kaukázusban megjelenő iszlám fundamentalizmus valószínűleg inkább közelebb hozza egymáshoz a két országot, mint háborút robbantana ki közöttük.
 
  Irány Irán, Teherán?
 
  2010 diplomáciai sakk játszmájának legfontosabb színtere Irán. Háttéralkuk tárgya, nagyhatalmak megbeszéléseinek nyílt vagy titkos témája, diplomaták és ügynökök mindennapi munkája, külpolitikai elemzők rutintémája. Irán és az atom. Lesz vagy nem lesz? Kitör-e a háború Izrael és Irán között?
 
  A világ diplomáciája jelenleg úgy áll, hogy az USA-nak és Izraelnek sikerül elszigetelnie a külvilágtól Iránt. Mert miközben az Obama-kormányzat mindent megtesz azért, hogy Izraelt eltérítse egy esetleges katonai csapástól, diplomáciailag minden fronton harcol az iráni atomprogrammal szemben és mindent megtesz azért, hogy egyesítse a világ vezető hatalmait. Úgy tűnik Obama külpolitikája ebben sikeres.
 
  Először az váltott ki nem kis pánikot Iránban, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Moszkvába látogatott. A látogatás után Asharq Al-Awsat hírportál szerint az iráni elnök ezt követően felhívta Basar al-Asszad szír elnököt azzal a hírrel, hogy Iránnak biztos információi vannak arról: Izrael megtámadni készül Szíriát. Szíria azonban nem reagált a hírre.
 
  De ennél is veszélyesebb Irán számára egyik legfontosabb stratégiai szövetségesének, Oroszországnak az elfordulása. Míg 2010 március 19-én kínos diplomáciai bakiról cikkezett a New York Times Moszkva és Washington viszonyában Iránnal kapcsolatban, addig néhány nappal később 2010. március 25-én Moszkva már hivatalosan is kijelentette, hogy támogatja az embargót Irán ellen. Nagy fordulat ez, ahhoz képest, hogy 2010. február 25-én még Moszkva óva intette az Egyesült Államokat egy Irán elleni esetleges katonai csapástól.
 
  Szóval, ha valahol most nagyon haragszanak az oroszokra, akkor az Teherán. Mégis nagyon vakmerő és kétségbeesett húzás lenne, ha Irán titokban támogatná az iszlám radikálisokat az Észak-Kaukázusban és a háttérből egy véres moszkvai merényletet szervezne.
 
  Úgy tűnik tehát, bármennyire is szeretjük az összeesküvéseket, ezúttal Doku lehet a hunyó. 
 
  Van egy jó film, amit érdemes megnézni. A film egy árva kisfiúról és a szamaráról, Tahaanról szól. És a terrorizmusról, a kiszolgáltatottságról, és hogy valójában sohasem derül ki, hogy ki van a háttérben. A film ugyan a Kasmír völgyben játszódik, de játszódhatna a Kaukázusban, Afganisztánban, Irakban vagy éppen Palesztínában. Aki meg szeretné nézni, annak a teljes film itt elérhető.
 

 

Címkék: usa iszlám izrael oroszország irán grúzia

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr521897621

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Putyin comeback 2010.04.10. 22:24:48

A tragédia jó alkalom lehet Putyinnak arra, hogy az orosz egység harcosaként ismét megerősítse tekintélyét. Erre igencsak szüksége lehet, ha neadjisten 2012-ben vissza akarná venni az elnöki széket Medvegyevtől. Hétfőn nagyerejű robbanások rázták meg...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Talon Karrde · http://youtu.be/RNT_uICTe9M 2010.04.10. 10:01:37

OFF: vajon a lengyel elnököt ki akarhatta megölni?

Arp1 2010.04.10. 10:58:50

Elmúlt a világválság okozta sokk, mennek a régi dolgok tovább.

Bloodscalp 2010.04.10. 12:46:38

@Talon Karrde: eszedbe se jut hogy sima baleset volt?

vizipipa 2010.04.10. 13:29:09

Az iráni atomfegyvert egy dologgal lehetne jó messzire tolni: az izraeli atomarzenál felszámolásával.
Erről persze egy szó sem esik.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.04.10. 13:42:51

jelenleg a világ legfontosabb dolga, hogy legyen iráni atombomba. és ezt putyin is tudja. hogy a felszínen milyen tánc folyik, lényegtelen. a mélyben közmegegyezés van izrael szétzúzásáról.

kékszemű...34 2010.04.10. 18:03:44

@Talon Karrde:

Lengyelország és az EU sokat vesztett vele, az oroszoknak viszont jól jött!

Bloodscalp 2010.04.10. 21:15:09

@kékszemű...33: kispont volt ő a nagypolitikában, azért mert "oroszellenes" volt még nem lesz célpont...a viktor is az volt...és nemrég volt raporton moszkvában...

Talon Karrde · http://youtu.be/RNT_uICTe9M 2010.04.10. 21:15:47

@kékszemű...33: Úgy érted, hogy nem lesz téma egy ideig a merényletek oka?

eN 2010.04.10. 21:37:45

@Grift: almodozunk, almodozunk?

ÁrPi 2010.04.11. 10:54:13

Szerintem a hírcsokorhoz ide tartozik még az a hír is,
hogy Irán az urán-235 dúsítási kutatásaiban most gyorsabban és többet termelő urán-centrifugák kifejlesztését jelentette be pár napja.

ÁrPi 2010.04.11. 10:57:05

@Arp1:

Ja, a sokk lehet hogy alábbhagyott de a világválság még akár a sokat emlegetett vevé W duplavé második gödrébe is mozdulhat tán.