Kommentszűrés
’09 jan
27
12:01

Véreink, de nem testvéreink? - Konzílium II.

Írta: Redakció

 A Jobbklikk, a Kommentár, a Konzervatórium és a Reakció közös sorozatának második eseményén, holnap este a nemzetről fogunk beszélgetni. Mostani bejegyzésünk egy kis felvezető a Reakciót foglalkoztató kérdésekhez.

 „Véreink, de nem testvéreink” - hangzott a Kádár-korszak sommás megállapítása Hajdús János A Hét című hetimegmondjukhogymitgondoljatok műsorvezetőjének szájából. Lassan húsz éve, hogy rendszert váltottunk. A Hét helyett a Napló, Hajdú János helyett Azurák Csaba adja a vasárnapi esti fejtágítást, azonban a társadalom jelentős része számára az erdélyi magyar hülye román, aki idejön és elveszi a magyarok munkáját, de kedves tőle, hogy ilyen szépen megtanult magyarul. Mindez a kádári agymosás terméke vagy csak a szokásos kortalan, individualista bendősovinizmus beszél belőlünk?

 „Magyar az, akinek fáj Trianon” - hangzik el gyakran magukat nemzetiként meghatározó emberek szájából, ha szóba kerül, mi is nemzettudatunk alapja. Jó-e, hogy a környező országokhoz hasonlóan, mások ellenében fogalmazzuk meg nemzeti identitásunkat? Jó-e, ha Trianon a nemzettudat alapja?

Véreink és/vagy testvéreink?
Létezik-e egységes magyar nemzet? Van-e egységes nemzettudatunk? Mi a helyes/elvárható magatartás az anyaország (állam és társadalom) részéről a határon túli magyarok irányába?

 A nemrég elhunyt Samuel P. Huntington A civilizációk összecsapása című munkájának egyre több meglátása igazolódik be. Huntington a román és magyar civilizáció határát is konfliktusos övezetnek tekintette. Létezik-e a nemzetek közötti megbékélés, békés egymás mellett élés vagy minden perc a kenyérharcról szól? Vagy lehet, hogy Huntington tévedett és nincs civilizációs különbség, mert a magyar nemzet a keleti civilizáció része? Hol a helyünk a világban?

Civilizációk harca, vagy nemzetek közötti megbékélés?
Lehet-e béke a Kárpát-medencében? A kelet nyugati pereme vagy a nyugat keleti pereme vagyunk?

 Mindenkit várunk holnap este 18.00 órára a Trapéz padlására, ahol Ablonczy Balázzsal, Kopp Máriával és Romsics Gergellyel beszélgetünk nemzetről és identitásról, sérelmekről és örömökről. A moderátor Doncsev András (Jobbklikk) lesz. Utána közös sörözés, borozás, szabad program.

Címkék: nemzet konzílium

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr59905856

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Konzervatórium 2009.01.27. 18:37:39

Konzílium 2 - a mi kérdéseinkA konzílium második estéjén, - amit a félreértések elkerülése végett, még irónikusan sem hívunk nemzeti blogcsúcsnak -, Ablonczy Balázs, Kopp Mária és Romsics Gergely beszélgetnek a nemzeti identitásról, a vita vezetését Doncs…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

homoródkarácsonyfalvi 2009.01.27. 12:52:45

Bocsánat, hogy ez már korábbi topickba beküldtem, de szerintem ehhez a témához is tartozik:

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 2004. DECEMBER 5-E ELSŐ ÉVFORDULÓJÁN

1. Kell-e a magyaroknak, hogy a határon túlra került magyar közösségek a jövőben fennmaradjanak? Szeretnék-e a határon túli magyarok, hogy közösségeik a jövőben is létezzenek? Érdeke a határon belül élő magyaroknak, és vajon szeretnék azt, hogy a határon túli magyar közösségek a jövőben is létezzenek? Tudnak-e ezért tenni?

2. A népszavazás előtt az MSZP éppen akkori vezető elitje, majd ehhez csatlakozva, az akkoriban megalakított kormány hangos és lehengerlő kampányt folytatott. Az általuk sikeresen megszólított választópolgárok közül sokan úgy látták, hogy a népszavazáson az alábbi két kérdésre kell választ adnia:

Akarja-e, hogy az ellenzéki párt, a FIDESZ, a határon túl élő magyarok szavazataival nyerje meg a 2006-os választásokat?

Akarja-e, hogy a határon túl élő szegény, ugyan magyar, de azért már másfajta emberek idejöjjenek, és elvegyék-e tőlünk azt, ami már nekünk megvan, a nyugdíjat, a kórházat, viszonylagos jólétet és biztonságot?

A kormány propagandáját elfogadó emberek válasza akár az elutasító szavazatukkal, akár a távolmaradásukkal egyértelmű volt: „nem akarjuk”. Vagy egyiket sem, vagy legalább is egyiket biztos nem. Olyan szavazó is bizonyára volt, akit csak a közöny, vagy a merő rosszindulat motivált.

Az elutasítás végül még érthető is lehetne, ha nem lett volna a két álkérdés vaskos hazugság. A két álkérdésre a választ – terjedelem hiányában – csak igen röviden rögzítsük. Az Alkotmány 70. § (1) alapján a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Az Alkotmány rendelkezése miatt a határon túli magyarok részére az állampolgárság megadása nem jelenti azt, hogy a külföldön élő állampolgárok szavazati jogot kapnak, mivel a szavazati jogosultság megszerzéséhez a választópolgárnak a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel kell rendelkeznie. Amennyiben a hatályos törvény (1992. évi LXVI. törvény a polgárok lakcímének nyilvántartásáról) alapján valakihez bejelentkezne külföldön élő, magyar állampolgárságot szerzett személy, ezzel a „megszerzett” lakcímmel nem kapna a Magyar Köztársaság területén lakóhelyet, csak tartózkodási helyet. Az 1992. évi LXVI. törvény 5. § (5) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgár lakóhelye annak a külföldi lakásnak a címe, amelyet otthonául megjelöl. A törvény szerint a lakóhely az a cím, ahol a polgár él. Amennyiben 3 hónapnál hosszabb ideig Magyarországon tartózkodik a külföldön élő magyar állampolgár, ez a hely a törvény szerint az ő tartózkodási helye, de nem a lakóhelye. Ebből következik, hogy „bejelentkezéssel” sem válik a határon túli állampolgár választópolgárrá. A választójogi törvény is összhangban van a fenti rendelkezésekkel.

Az 1997. évi LXXX törvény és az 1997. évi LXXXI törvény a nyugdíj és a betegellátási jogosultságot biztosítási jogviszonyként kezeli, nem állampolgársági jogként.

A kormány azonban jól számított: a szavazópolgárok nem ismerik a meglehetős bonyolult jogi szabályozást, hanem elhiszik, amit hallanak. A kormány kötelessége lett volna a tájékoztatás, így hittek sokan abban, amit mondott.

3. A határon túli magyarok és a magyarországi „igen”-nel szavazók két dolog miatt irgalmatlan dühösek a kormány kampányára. Azért, amit mondtak, („szavazzatok nemmel”), és ahogy mondták („ezek felzabálnak itt mindent”). A propagandisták a mai napig érzelmi síkon igyekeznek a határon túli magyarok magyar állampolgárságával, és sokszor a határon túli magyarokkal szembeni ellenszenvet fenntartani. Tevékenységüknek igen komoly hagyományai vannak Magyarországon. Még a 80-as években a pártállam „felfedezte” magának a határon túli magyarságot. A Ceasusescu-féle fasiszta diktatúrát nem tudták szó nélkül hagyni, részben Kádár-ellenes éle, részben a magyarországiak nagy tömegének valamilyen érintettsége (utazás, rokonok, ellenzéki mozgalmak) miatt. Az MSZMP máig ható tanulsággal próbálkozott a helyzet politikai kezelésével. Elsősorban propagandájában tudatosította a magyarországiak és a „románok” közötti „életszínvonal” különbséget. Ennek a politikának a megindítása a Népszabadság 1983. március 15-i, Ceausescu szatíráját közlő számához köthető. A politika igen sikeresnek bizonyult: az emberek kezdték megkülönböztetni magukat a többi szocialista tömbhöz tartozó nyomorulttól, ezzel legitimálva az MSZMP hatalmát. A 80-as évek Magyarországának lakossága sem volt gazdag, azonban politikailag sikeresnek tartotta az MSZMP, ha rá tud mutatni olyan emberekre, akik az itt élőknél nyomorultabbak. A románok mellett általában a lengyelek voltak ennek a propagandának eszközei.

Az MSZP népszavazási kampánya hasonló módon operált. A Tamás Gáspár Miklós által jól megérzett „jólétet” féltő „etnicizmusra” ható propaganda sikeressége a 80-as években felismert szégyenletes módszeren alapult. Csak most más célpont volt kéznél: a határon túli magyarok, mert Gyurcsány hatalomátvétele után rögtön következett a népszavazás.

Kádár János rendszere, a történelem szeszélye folytán, az 1956-os forradalom és szabadságharc letiprásával, a szovjet bevonuláshoz történő asszisztálással fogant. A hatalom megszerzésének ez volt az útja. Ettől kezdve nem is lehetett másképpen: Kádár rendszerének a „vallásává” az akkori hatalmi elit közös bűne lett, amelyet csak egyféleképpen szabadott emlegetni: 1956 ellenforradalom volt, a vérontással az országot védték meg. Ugyan az emberek sokasága tudta és mondta otthon, hogy ez hazugság, de a „vallást” bírálni tiltott volt. Legitimitását a kádár rendszer abban a pillanatban vesztette el, amikor azok az emberek, akikre a rendszer hivatkozott, már nyilvánosan ki merték mondani: 1956 a szabadság forradalma volt.

Gyurcsány Ferenc rendszere 2004-ben a szocialista párt hatalmának fenntartására, a 2006-os választások megnyerésére jött létre. Igazi történelmi véletlen, hogy a határon túli magyarok magyar állampolgárságával kapcsolatos népszavazást 2004. december 5-re tűzték ki, egy előre nem látható kormányváltás utánra. Gyurcsány hatalmának a megszilárdításához a határon túli magyarokkal való szolidaritás elleni fellépésen keresztül vezetett az út. Tanúi lehetünk, hogy a tettük mostanában merevedik dogmává. A hatalmat birtokló elit már nem tud kilépni abból, hogy közös bűnük, a határon túli magyarokkal való szolidaritás megtagadása hatalmuk egyik fontos összetartó erejévé vált.


A bűn dogmává lett, a dogmát pedig az emberek gondolataiban bent kell tartani. Az uszítás itt eszköz, a cél pedig a gondolkodás megszüntetése. A propagandisták érvrendszere sokszor túlmegy a demokratikus berendezkedés szabta határokon. Néha a legrosszabb magyarországi hagyományokat idézik, szélsőjobboldali retorikával.

Az MSZP politikusai a választási kampány során odáig mentek, hogy az embereket kétmillió cigány betelepedésével riogatták. Soha nem hallottam még, hogy az MSZP elhatárolta volna magát a politikus mondatától, és megkövette volna a magyarországi cigányságot azért, hogy politikai céljai érdekében a magyar lakósság cigányellenes érzelmeit próbálta felkorbácsolni. Az Info Rádióban Újhelyi István kérdezték arról, hogy miért nem követjük Románia példáját, amely ország nem csak a moldvai románoknak, hanem a mostani magyarországi magyaroknak is biztosítja törvényben a kettős állampolgárságot. A politikus válasza: „túl sokan vannak a határon túli magyarok”, míg a magyarországi románok nincsenek olyan sokan. „Ezek az eddigit felülmúló elárasztással fenyegetik Csonkamagyarország fővárosát és gazdagabb vidékeit, ha a törvényhozás ennek idejében gátat nem emel.” –olvashatunk hasonló gondolatokat az 1939. évi IV. törvénycikk 9. §-ához fűzött indokolásban, mindannyiunk szégyenére. Ha valaki nem tudná, ez a törvény Magyarország zsidó állampolgárairól szólt.

4. Sok nemzet van a Földön, amelynek tagjai nem élhetnek saját államukban. Képzeljük el, mintha Izrael állam 1948-as megalakulásakor összeült volna az izraeli kormány, és a következő határozatot hozta volna: „Túléltük a nehéz időket. A történelmi szerencse folytán mától saját államunkban élhetünk. Sok zsidó máshol él, nem Izraelben. Szeretettel gondolunk rájuk, és ha lesz pénzünk, adunk is nekik iskolára, meg amire kell. Ha kívánják, 6 hónapból 90 napra eljöhetnek Izraelbe, sőt ha ezt kevésnek találják, megfontoljuk, hogy a rokonokhoz, vagy tanulni még több időre is. Ha tudják igazolni, hogy van miből élni, költözzenek ide, állampolgárságot is adunk nekik 5 év alatt, de ha sérelmezik a hosszú időt, akkor 3 év alatt. De mint állam nem vagyunk hajlandó közjogi kapcsolatot létesíteni a nem Izrael államban élő zsidókkal, mert az állampolgárságot nem szokás csak úgy odaadni az ország területén kívül élőknek. Megsértenénk azoknak az országoknak érzékenységét, ahol élnek, így tulajdonképpen jót is teszünk azzal, ha megvédjük őket saját illúzióiktól. Egyébként is, ők már egy kicsit más zsidók, mint mi, és mivel szegényebbek (kivéve az amerikaiak, azok jöjjenek), ide ne jöjjenek, mert nem lesz pénz nyugdíjra.” Elhiszi valaki, hogy egy ilyen programot deklaráló izraeli kormány hatalmon maradt volna? Szerintem senki nem hiszi el. De azt sem, hogy egy tisztességes zsidó fejében felmerülne az, hogy ha valaki másik országban él, annak ne járjon közjogi kötelezettség Izrael Állam részéről. A magyar kormány egy szót sem hajlandó ejteni arról, hogy Románia, Szerbia-Montenegro, Szlovákia biztosította az állampolgárságot azon nemzettársai számára, aki nem élnek az adott államban, és nem is kívánnak oda telepedni. A magyar kormány igyekszik feledtetni, hogy Basescu román államfő 2004 novemberében kiállt az erdélyi magyarok magyar állampolgársága mellett.

5. Értsük meg, kedves igennel szavazók, hogy „Trianon sebeit” nem tudjuk a határon túli magyaroknak adott magyar állampolgársággal begyógyítani! Az I. világháború után az utódállamok vittek mindent boldogan, területet, vasutat, gyárat, múzeumot, amin csak tulajdont lehetett szerezni. Volt azonban ami nem kellett nekik, és nem kell a mai napig sem, ez pedig az ott élő magyar népesség. Sőt egészen pontosan ennek a magyar népességnek az emléke sem kell nekik.

Vagy ők, vagy mi!- idézi Cseres Tibor Iuliu Maniu román részről a mai napig soha nem megtagadott, Erdélyt letipró programalkotó mondatát.

Erdély magyar lakossága ma nagyjából az összes erdélyi lakos 22 %. Ha valaki nem járt ott, vagy nincs máshonnan ismerete, könnyen azt hiheti, hogy területileg a román többség mindig és mindenhol többséget jelentett. Ez azonban nem így van. A román uralmat megelőzően létezett a Királyföldön a szászok közössége, Székelyföldön, Kalotaszegen Észak Erdély nagyvárosaiban a magyar közösségek, Fogarasföldön a román közösségek. Ezek a közösségek sokszor önálló közigazgatással (autonómia) bírtak. Az impériumváltás után először a határvidéket telepítették be román lakosokkal. A legnagyobb kárt a szocializmus égisze alatt okozták. Olyan magyar többségű városban, mint Kolozsvár, a magyar lakosság létszáma 80.000, harminc éve is nagyjából ennyi volt. Csak közben betelepítettek kb. 300.000 román lakost. Ha nálunk nem tudná valaki: a szocialista építkezések célja ott az volt, hogy a magyar közösségeket szórvánnyá változtassák. A romániai forradalom alatt kerültek elő azok a dokumentumok, amelyek Marosvásárhely „román várossá” változtatásának a tervét tartalmazták. A forradalom után a román lakosság a városban többségbe került.

A szászok, zsidók többsége eltűnt Erdélyből, egyszerűen eladták őket a német és az izraeli államnak. Nagyon sok magyart elűztek, vagy egyszerűen elmenekültek. A módszer mindig más: a történelmi felfordulások idején (az impériumváltás, vagy a II. világháború után) nagy tételben tudtak megszabadulni a magyaroktól. Ha a kitelepítés éppen nem időszerű a politikai helyzet miatt, akkor a betelepítés politikája folyik. Mostanság éppen az ortodox egyház erdélyi terjeszkedésével, jól láthatóan Marosvásárhely Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy célponttal. Vagyis a cél az utolsó nagy létszámú, egységes magyar közösség, a székelység egységének megbontása, és a Székelyföld román többségének kialakítása. Román politikus szájából még senki nem hallotta, hogy Erdély etnikai térképének megváltoztatására irányuló törekvéseiket feladnák a valódi együttélés érdekében. A nemzetiségi kérdést Erdélyben a nacionalisták akkor tekintik megoldottnak, ha az erdélyi temetőkben lekaparták az utolsó német és magyar nevet is a sírokról. Úgy tenni lehet, mintha mindez nem volna.

6. Az elvett tulajdont, területet, vasutat, gyárat, múzeumot visszaszerezni csak igen kis mértékben lehet. Az valóban nagyon jó, hogy egyházak kapnak vissza ingatlanokat, közbirtokosságok ingatlan vagyonokat, egyének elvett vagyont, mégha sokszor korlátozott mértékben is. Azonban a 2004. december 5-i népszavazás, és a következő népszavazás nem ezekről a „trianoni sebekről” szólt, hanem a jövőről: a határon túli magyar közösségek fennmaradásáról. Arról, amit az írás elején feltett négy kérdés hordoz. Ezekre a kérdésekre Magyarországnak válaszolnia kell. A népszavazás eredménytelensége miatt a döntés jelenleg a politikusok kezébe került, egészen addig, amíg nem kezdeményez valaki egy új népszavazást.

El kell dönteni a magyarországi politikai elitnek, hogy milyen utat kíván követni. Ami a mostani kormánypolitikát illeti, az nem más, mint a szolidaritás megtagadása, asszisztálás a csendes fogyatkozáshoz. Közöny, amely csak annyira mozdul, amennyire fontos a hatalom fenntartása érdekében.

Sokan a szomszédos országi magyarok asszimilációtól történő megóvását Magyarországra betelepítésükkel kívánják megoldani. Ez tették a németek az erdélyi szászokkal, vagy Izrael a romániai zsidókkal. Többen érveltek a kampány során azzal, hogy a fogyatkozó magyarországi népesség utánpótlását a határon túli magyarok Magyarországi betelepedése oldja meg. Ezt ki lehet tűzni politikai célként, de szerintem tévút, legalább olyan bűn, mint hagyni elveszni a magyar közösségeket. Ebben a kérdésben a határon túli magyar közösségek tagjainak kell dönteni, nem más közösségnek. Az ottani többség pedig döntött: maradtak, immár 84 éve.

De a legnagyobb bűn annak a hazugságnak a kimondása volt, hogy a határon túli magyarokkal való szolidaritás vállalása csak a magyarországi magyarság kárára lehetséges. Haza vagy haladás. Haza és haladás.


7. A magyarországi és a többi magyar közösség közötti kapcsolatok hálója sokszínű. Ezt politikával befolyásolni nem lehet, nem is kell. Ami viszont politikai döntés kérdése, az a Magyar Állam és a határon túli közösségek és egyének közötti kapcsolat. A határon túli magyarok melletti elkötelezettség nem csak az érzelmek kategóriájába tartozik. Értelmi annyiban mindenképpen, hogy a Magyarországon lakók viszonya a határon túli magyarokhoz mindig is problémaként, közösségi vagy politikai, tehát valós társadalomszervező erőként jelenik meg a magyarországi társadalomban, és a határon túli magyaroknál is. A viszonyt jogi keretek között kell rendezni. Mind a határon túl, mind Magyarországon igen nagy társadalmi akarat van a rendezésre, a politikai rendezés azonban nem történt meg.

A tisztességes rendezés jelentős eszköze a Magyar Állam és a nem Magyarországon élő magyarok közötti viszony tekintetében a magyar állampolgárság megadása a nem itt élő magyaroknak. Állam és egyén között egyetlen szoros jogi kapcsolat létezik, az állampolgárság. Így valóban az embereket támogatjuk, nem egyik vagy másik határon túli csoportot, vagy pártot. A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja Magyarország kötelezettségét a külföldön lévő magyar állampolgárok védelmére. Az állampolgárság megadása politikai deklaráció minden irányba: a Magyar Állam az egyének közjogi kötelékével kötelezettséget vállal a határon túli magyarság közösségeinek fennmaradásáért – nem területi alapon.

8. A határon túli magyar közösségek létszám csökkenésének okai közül (asszimiláció, „természetes” fogyás, elvándorlás, vagy az etnikai arányok erőszakos megváltoztatása a magyarok kárára) az elvándorlást hozták fel az állampolgárság megadása legnagyobb veszélyének – azok, akik a leginkább végül is kiálltak a határon túli magyarok állampolgársága mellett. Ez a természetes féltés-szorongás miatti habozás, nem egyértelmű kiállás a határon túli magyarok magyar állampolgársága mellett azonban hiba volt. A migráció ugyanis kőkemény piaci kérdés is, sőt elsősorban az. Nincs az a tiltás, amely megakadályozná a határon túli magyarokat, hogy eljöjjenek szülőföldjükről akár Magyarországra, akár máshová, ha el akarnak jönni. Ezzel szemben csak két, együttes dolog hat: a szülőföldhöz ragaszkodás és az, hogy a potenciális befogadó közeg (Magyarország munkaerőpiaca, szociális piaca, lakás piac) nem szív fel tömegeket.

A 90-es évek nagy elvándorlási hullámát nem akadályozta meg, hogy Magyarország adminisztratív módon akadályozza a mai napig a határon túli magyarok bevándorlását. Az adminisztratív korlátok politikájának nem az állampolgárság megadása az ellentéte, hanem az, ha Magyarország a német példát követve az erdélyi szászok vonatkozásában, vagy Izrael példáját követve a romániai zsidók vonatkozásában, anyagi és adminisztratív segítséget nyújtatna az áttelepüléshez.

9. Arra a feltett kérdésre, hogy a határon túli magyarok ragaszkodnak-e saját közösségük fennmaradásához, van egy nyilvánvaló válasz, amelyet az utódállamokban élő magyarok az ott maradásukkal megadtak. Minden embernek joga van saját kultúrájában élni, gyermekeit saját identitása szerint nevelni. A határon túli magyar emberek saját identitása azonban csak ott létezik, a határon túli közösségben. A magyarországi kulturális közeg kétségtelenül sokban azonos vagy hasonlít a határon túlihoz, de nem ugyanaz. A határon túl létező magyar közösségek kultúrája önálló és nem cserélhető be a magyarországi identitásra. Nem csak a magas kultúráról van szó, hanem az élet minden területére kiterjedő, közösségi azonosságtudatról.

10. A határon túli közösségek lehetőségeit a magyarországitól élesen megkülönbözteti az, hogy mögöttük nincs önálló államiság. Azt gondolom, hogy a magyar állam puszta létezése nélkül már eddig eltűntek volna határon túli közösségeink. Az ottaniak érdekérvényesítési lehetőségeiknek a többségi közösségekkel szemben, valamint időnként a magyarországi politikával szemben sokszor nyomorult eszköztára van. De az, hogy esetleg egy vezető határon túli magyar politikus nem tudja pontosan megfogalmazni, hogy miért mentheti meg a magyar állampolgárság a közösségét az eltűnéstől, nem menti fel a Magyar Államot a támogatás kötelezettsége alól.

11. Akiknek rokonsága, baráti kapcsolatai van a határon túli magyar közösségek tagjaival, többségében szeretnék az ottani közösségek fennmaradását. Azonban a magyarországi érdek a határon túli magyarok közösségeinek fenntartásában ennél jóval bonyolultabb érdek.

Az a nép, amely közönyből, becsapottan hagyja eltün(tet)ni lélekszáma harmadának a közösségeit, elveszti azt a tartását, amely a fennmaradását biztosíthatná. Ha nem vagyunk képesek védeni mi magyarországiak a határon túli magyar közösségeket, nem vagyunk képesek magunkat sem védeni.

2004. december 5-én az a ritka pillanat következett be, hogy nem a történelemnek, nem a politikusoknak, hanem Magyarország szavazópolgárainak kellett dönteni a közösség fennmaradásáról. A döntés rossz volt. Nem vitás a politikusok felelőssége, de nem lehet nem kimondani azt, hogy a magyar nép tartását csak az egész magyar közösséggel vállalt egyértelmű szolidaritás jelentheti.

Hogy is mondta a debreceni rabbi 2004. december 5-e előtt? „Az ember, aki nem engedi be a testvérét…”


Budapest, 2005. november 30.

ufó - tardai arc, modoroschan küldi a szlenget 2009.01.27. 13:19:46

"A kelet nyugati pereme vagy a nyugat keleti pereme vagyunk?"

nekem van egy olyan érzésem..., hogy mintha... ez az egész ország a Marson lenne...

smalladam 2009.01.27. 13:24:43

"a társadalom jelentős része számára az erdélyi magyar hülye román, aki idejön és elveszi a magyarok munkáját, de kedves tőle, hogy ilyen szépen megtanult magyarul."

azért ez szerintem erős túlzás. inkább az erdélyhez való viszonylás érdekes.

mefisto · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.01.27. 13:36:29

@ufó

nekem van egy olyan érzésem..., hogy mintha... ez az egész ország a Marson lenne...


Akkor innen ez a sok vörös?

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2009.01.27. 13:45:13

@smalladam: nem "jelentős", de "túlnyomó" részének...
:(
saját tapasztalat is. Ott van a fejekben. Sokat ártott az elmúlt 60 év.

mefisto · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.01.27. 13:47:52

Viccen kívül: a legtöbb ponton egyetértek homoródkarácsonyfalvival, illetve a poszt kérdésfelvetéseit is kiemelten aktuálisnak tartom. Sajnos komoly probléma a nemzeti egység és a nemzettudat kérdése.

Egy ponton viszont véleményem szerint a posztkommunisták durván elszámítoitták magukat. A rendszerváltás előtt és a rendszerváltás után, mindig is éltek a társadalmi dezintegráció, a közösségi összetartó erők gyengítésének módszerével; Gyurcsány óta viszont csak ezzel élnek. A régi hívószavak már nem élnek; csak és kizárólag a másikkal szembeni utálat és undor felkeltésével operálnak. Kérdés, hogy ez mikor és milyen módon fog visszaütni. Ugyanis ha a "homo sovieticus" hosszú ideje már csak elégedetlenkedni, irigykedni, utálkozni fog, eljöhet az az idő, amikor ugyanez az érzés fogalmazódik meg benne a saját pártjának prominensei iránt is. Ferencváros szerintem erre is példa.

Összegzésül: nem gondolom, hogy ez a nihilista, nemzet-tagadó álláspont veszélytelen, vagy lejárt lemez lenne; de szerintem előbb-utóbb ez a fajta világnézet el fog tűnni a közgondolkodásból.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2009.01.27. 13:53:28

most pesszmista leszek - ha nyitott szemmel nézünk körbe, sok jót nem mondhatunk . Hogy folytassam a multkor belinkelt Hannibál- posztot (...magyarok) : ha nem is rongy-, de patchworkmagyarokat látok, sokat.
Meg persze jó csajokat! :P

irrelevant 2009.01.27. 14:08:03

Konzi? Reakció? Jobbklikk? Akkor ez egy újabb nagybetűs Nemzeti Blogcsúcs! Ne szerénykedjetek!

Várhatóan valami eredménye is lesz a dolognak, vagy olyasmi langyi lötyögés lesz, mint a legutóbbi, amilyenből a Sziget bármelyik kisszínpadán minden nap hatot tartanak a másnapos rockereknek?

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2009.01.27. 14:22:42

@mefisto:
Sajnos Ferencváros csak a pillanatnyi közönyre példa, nem érdemes építeni rá. Ugyanezért érzem úgy, hogy a nihilizmus sincs visszaszorulóban. Erős az általános elbizonytalanodás, hitetlenség.

homoródkarácsonyfalvi 2009.01.27. 14:24:08

A kelet nyugati pereme vagy a nyugat keleti pereme vagyunk?

A brassói Fekete templom, mint a gótika legkeletibb épülete, az erdélyi reformáció, az 1568-as tordai országgyűlés a vallásszabadságról, Dávid Ferenc, Kányádi Sándor, Hunyadi Mátyás, Sütő András, Szilágyi Domonkos, Hervay Gizella, Harag György, a kerlési csata, Kolozsvár, Vajdahunyad Vára, a házsongárdi temető, 200.000 (!) népdal, Tamási Áron, a piski csata, a nagyváradi szecesszió, Ady Endre, Dsida Jenő, a gyulafehérvári székesegyház, székelyföld falusi templom festményei, Körösi Csoma Sándor, Apáczai Csere János, Bretter György, Bethlen Gábor, Nagy Imre, Reményik Sándor, Kós Károly, az első román nyelvű biblia és román tannyelvű gimnázium, Kemény Zigmond, Benedek Elek...

Szóval szerintem a fentiek válaszolnak a kérdés második részére.

Az első részre pedig: Gyurcsányi, az MSZP és az SZDSZ.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2009.01.27. 14:31:35

Ez a híd/kompország dolog olyan, mint W.Allen klasszikus vicce a rokonáról, aki tyúknak képzeli magát, de nem adhatja be a dokiknak, mert ugye kell a tojásokért kapott pénz... Nálunk meg a hídpénz.

Dirky 2009.01.27. 14:42:42

"A nemrég elhunyt Samuel P. Huntington A civilizációk összecsapása című munkájának egyre több meglátása igazolódik be."

Naná, már látom magam előtt a székely terrorista szervezeteket, amint a román állami anyakönyvezés ellen tiltakozva követelik vissza régi kollektív nemességüket, miközben emigráns szász milíciák támogatják őket könnyűfegyverek csempészésével.... De komolyan, miért kell mindig minden egyes nemzetközi(?) konfliktusnál Huntingtont felhozni, más nem volt a könyvtárban? A román és magyar civilizációról szóló fejezeteket vajha csak az én példányomból tépték ki, vagy van egy újabb példánk a mémpiramis agyzsibbasztó hatására?

konzervatorium.blog.hu/2009/01/26/zombik_droidok_es_a_mempiramis

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2009.01.27. 14:49:07

@TRambó:
A nyugati és az ortodox határvonalra utal a bejegyzés, ami Huntington térképén pont köztünk és keleti szomszédunk között húzódik.

Kenguru 2009.01.27. 14:49:23

"a társadalom jelentős része számára az erdélyi magyar hülye román, aki idejön és elveszi a magyarok munkáját, de kedves tőle, hogy ilyen szépen megtanult magyarul."

A tarsadalom JELENTEKTELEN resze...
Szerintem.

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2009.01.27. 14:52:39

@Kenguru:
Szerintem sajnos egyáltalán nem jelentéktelen, különben nem működött volna olyan jól a 23 millió romános és a kettős állampolgárságos riogatás.

antho 2009.01.27. 14:52:56

@TRambó:
Erdély konkrétan meg van említve A civilizációk összecsapásában.

homoródkarácsonyfalvi 2009.01.27. 14:58:02

@TuRuL_2k2: Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról (Magvető, 1983)

Kenguru 2009.01.27. 15:00:31

Turul:
Arra a nepszavazasra gondolsz amire nem mentek el elegen?

Amugy meg nem azt mondtak ugye, hogy az "erdelyiek nem magyarok", hanem azt hogy nem adunk nekik a penzunkbol.

Plusz egy csomoan attol feltek, az hatraron tuli magyarok majd megvalsztjak Orban orokos kormanyzonak, vagy mittudomen.
Ez egy nagyon atpolitizat vita volt.

Amugy meg kettos allampolgarsag helyett, nem kerulne semmibe nem agyon szivatni a magyarorszagon dolgozo/beutazni akaro/letelepuli akaro hataron tualiakat.

De az ugyben egyik kormany se lepett, mas es mas okbol.
Igen, a Fidesz se.

Francois Pignon 2009.01.27. 15:08:27

@antho: Nekem is úgy rémlik, hogy Erdélyt a Nyugathoz sorolta, és a Kárpátoknál húzódna valójában a kulturális határ.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2009.01.27. 15:21:12

"várunk holnap este 18.00 órára a Trapéz padlására"

szilvásgombócot vigyünk? :)
csak mert a hely mint étterem ismeretlen a neten...

Dirky 2009.01.27. 15:46:59

@TuRuL_2k2 és @antho: Természetesen igen, illetve a Nyugat-Ortodox határ a térképén a Kárpátoknál húzódik. Ezzel nincs problémám, három kifogásom van a posztszöveggel:

1. Keveri a Huntington-féle civilizációértelmezést (Nyugat, Ortodox stb.) pl. az említett Szűcs Jenő-féle Közép-Európa értelmezéssel, vagy inkább a Nyugat-Kelet lejtővel. (Magyar és román civilizáció Huntingtonnál? Teljesen más elemzési egység)

2. Talán az előbbiből fakad, de civilizációs okokra vezet vissza egy nacionalista(?) alapú konfliktust. Ez önmagában elfogadható lenne, de akkor nem sokat mond mondjuk a szlovák-magyarról.

3. Illetve a magyar (trianoni) nemzettudat és a magyar-magyar viszony ismét magyarázható mindenki kedven elméletével, de ha Huntington bármit is mond arról, hogy az anyaországi magyarság felfogás a határon túli magyarságról civilizációs okokra megy vissza, mutassa már meg valaki a szövegrészt. Ez inkább a létező szocializmus identitáspolitikájának kedves öröksége, ahogy egy másik mondatban fel is tűnik.

Nem azért, de szegény Huntington lassan olyan lesz, mint a létező szocializmusban Marx: az eredeti meglátásai ide vagy oda, mindenhova be kell zsuppolni.

antho 2009.01.27. 15:56:21

@TRambó:
Teljesen igazad van! De kérlek, hogy Te ne gyere holnap el, mert az élő fába is belekötnél és nem a probléma lényegét látnád, hanem a szavakon, definíciókon lovagolnál. Ez az igazi álértelmiségi f*verés, amikor nem a kérdésre válaszolunk, hanem belekötünk a kérdésbe. Jó szórakozást!

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2009.01.27. 16:00:36

@antho:
Szerintem nincs igazad, TRambó felvetése nem kicsinyes kötözködés. Valóban kérdéses, hogy Huntington elmélete segít-e közelebb jutni a Kárpát-medence ellentéteinek megértéséhez.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2009.01.27. 16:05:08

no és pia?
mert pl. a Nyitott Műhelyben mindig zseniálisan finom borok vannak...

Dirky 2009.01.27. 16:07:09

@antho: Csak próbáltam volna rámutatni, hogy az a választás, hogy Huntingonnak igaza van-e, vagy Magyarország a Kelethez tartozik, cirka olyan behatárolt, mint a legutóbbi Progresszív Intézetes skálázás.

Ez tényleg álértelmiségi kamu, de arról beszélni, hogy a nyugat keleti vagy a kelet nyugati bástyája vagyunk, vajon nem? Attól, hogy vörösbor mellett megegyezünk valamelyikben, még baromira nem lesz semmi hatása.

antho 2009.01.27. 16:20:41

@TRambó:
Semmi hatása nem lesz, ebben is igazad van. De ilyen értelemben a legtöbb értelmiségi/gazdasági/gazda/lakossági stb. fórumnak semmi értelme sincsen. De ez igazán nem is az értelemről szól, ha jól gondolom, hanem a közösségről. Elmegyünk, bepiálunk, bepogácsázunk, bölcseket mondunk, bölcsességeket hallgatunk, aztán hazamegyünk. Ennyi.

Askeladden (törölt) 2009.01.27. 16:31:58

„Véreink, de nem testvéreink”

Érteni vélem, de baronság! Hiszen a testVÉR szóban, benne van a VÉR szó is.

"Testvéreink, de nem véreink" ilyen is lehet. Sorsközösséget feltételez.

Dirky 2009.01.27. 16:38:00

@antho: Tulajdonképpen igen :-) De szerintem abban egyetértünk, hogy nem árt, ha egy ország (ál)értelmiségének van némi kapaszkodója ahhoz, hogy a jelenlegi társadalmi helyzetet hogyan érdemes értelmezni, és miként lehet elindulni a megoldás felé. Márpedig ideális esetben nem a valóságot pofozgatjuk egy adott elméleti keretbe (lsd. neokon gazdaságpolitika, szocialista társadalomelmélet), hanem fordítva. Én ezért nem szeretem az ilyen 'igaza volt-e X-nek Y éve?' kérdéseket, valahogy mindig az élesedő osztályharc jut róluk eszembe, és ezért jó, ha meg lehet vitatni ezeket. A jó ötletek nagy része sörözés alatt születik, aztán madj eldől, megvalósulnak-e.

antho 2009.01.27. 17:00:57

@TRambó:
Abszolút igazad van. A valóság sokkal színesebb/árnyaltabb/sokrétűbb annál, hogy keretekbe lehessen beszorítani. Mondhatnám úgy is a világ soha nem lesz teljesen megismerhető. Talán éppen azért vonzódnak az emberek azok iránt az elméletek iránt, amelyek azt állítják magukról, hogy csak behelyettesíted a megfelelő változót és már ki is tudod számolni a megoldás.
Nem akarom védeni Huntigtont (mert egyébként is demokrata szavazó volt), de bizonyos tételeit az idő igazolta. Persze ez sem jelent semmit, mert én tegnap azt állítottam, hogy ma nem fog sütni a nap és.... az idő engem igazolt:-)

szpal 2009.01.27. 21:02:31

@Konzervatórium: jól teszitek, hogy nem hívjátok nemzeti blogcsúcsnak: ugyanis akkor Tomcatot is meg kellett volna hívni, mutat rá molnárgörény írásában:
www.bombagyar.hu/index.php?post=1844

szpal 2009.01.27. 21:22:15

Téves ez a román civilizáció-magyar civilizáció szembeállítás, a románok a 18-19. századi nemzeti nacionlizmus miatt kerültek szembe a magyarokkal - ugyanamiatt, mint pl. mi az osztrákokkal.
És vajon Trianont nem elsősorban a mi európai civilizációnk varrta a nyakunkba? (még ha az orosz civilizáció elleni védekezés indokolta is.)
Huntington kritikája:
en.wikipedia.org/wiki/Clash_of_Civilizations#Criticism

Francois Pignon 2009.01.27. 21:28:11

@szpal: Egyik hozzászóló ott ezt fűzte ehhez:
"Nem érdemes leállni ezekkel. Teljesen mást képviselnek, mint az utca embere."
Mit is mondhatnék, teljesen igaza van.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2009.01.27. 23:42:42

@Benei_Peter: Hogyne, nagyon jó úton jártok. Nemsokára úgyis kiesz a fene mindőtöket külföldre, az lesz nektek a legjobb út.
Francois Pignon: mondd, te komolyan gondolod, hogy húsz, Scrutont, Kekest és Hannah Arendtet biblizáló, de a cipőjét bekötni egyedül képtelen hiperértelmiségi fogja megváltani a világot? Mondd, tudsz te például tüzet rakni, vagy kertet ásni?

[Brn] · http://46os.blog.hu 2009.01.28. 13:09:41

@Molnargoreny: Figyelem már egy ideje, ahogy MG igyekszik megszorongatni a konzervatív zsúrfiúk tökeit, de addig valahogy csak izzadtságszagú marad a görénylyuk, amíg legalábbis erősen vitatható (vö. választási csalás) figurákkal mutatkozik, mint Tomcat (aki pedig szép reményekkel indult. Sőt.).

Molnárgörény! Tudja mi a bajom? Az, hogy a manapság (itt is) zajló szellemi viselkedés semmilyen összefüggésen sincs a vitázó tekintélyével. Manapság a letorkolás, az agresszivitás úgy működik, mint egy második diploma, vagy egy tekintélyes publikációs lista. Olyan megállapítások, mint "Nemsokára úgyis kiesz a fene mindőtöket külföldre", meg "cipőjét bekötni egyedül képtelen" nyilvánvalóan (khm) nagyítanak. Az is biztos, hogy Önt is érik alaptalan hülyézések; összességében nehezen tolerálható a másik álláspontjának megértésére vonatkozó tudatos igénytelenség.

Ha Ön olyan homogén társulatnak képzeli a gyáron és a szkr-en kívüli jobber-konzi csapatokat, akik nem olvasnak Karácsony Sándort, Sík Sándort, Bakay Kornélt, akkor tájékoztatom, hogy teljesen biztos nem lehet igaza.
Tüzet rakni és kertet ásni sem probléma! Sőt, kend bivakolt már 0 fokban? Netán gyalogolt 100 kilométert 24 óra alatt? Nem? Hát milyen ifjú kora volt akkor?

Tisztelettel.

Király Rák · http://konzervatorium.blog.hu 2009.01.28. 23:47:16

@kerub [BB]: Szerintem nem bánta meg, aki ma eljött. (Márpedig megint telt ház volt)

Abban a kommentben, amire Ön válaszolt, megint nem volt semmi, csak légből kapott infók, személyeskedés és egy adag irigység. Meg persze önellentmondás (hiszen hogyan boldogulna külföldön, aki a cipőjét sem képes bekötni...)

Askeladden (törölt) 2009.01.29. 08:17:17

Halgatom gyanútlanul az Inforádiót, egyszer csak Knopp Mária beszél erről a rendezvényről, a bevezetés szokásos blabla: a magyarok miért nem büszkék a magyarságukra, bezzeg a svédek?

Már gondolom, hogy egy Knopp, inkább a knoppságára legyen büszke, de aztán hirtelen mintha magamat hallottam volna!

A kettős, hármas identitás kezdett beszélni!

Jó reggelt! Leeset! :-)

És itt bejön, hogy kik is a "véreink"?

Mi itt a Kárpát-medencében valahogy a svédek és az amerikaiak között helyezkedünk el: a svédek többnyire vérsvédek, az amerikaiak többnyire bevándorlók.

Mi kárpáti keverérek, közép-európai hibridek vagyunk. Erre kellene a nacionalizmusunkat építeni.

Na, erről szívesen cseverésznék, ha valakit érdekel a téma! :-)

Askeladden (törölt) 2009.01.29. 08:32:38

(Most látom, hogy "Kopp Mária"! Elnézést! Nekem a "Knopp"-ról ugrott be ez az egész, bocs! Félrehallottam.)