Miután a terézvárosi MSZP- és SZDSZ-frakciót (köztük Verók István polgármestert) gyakorlatilag kollektíve gyanúsították meg a hatóságok, érezhető volt, hogy ezt nem lehet elintézni egy nem nyilatkozom közleménnyel, vagy kamerába fejeléssel. Valamit mondani kell. Vagy sajnálkozót, szerényet, vagy brutálisan erőset - a polgármester az utóbbit választotta:

 „Az ellenzékben lévő Fidesz és KDNP önös pártérdekekből példa nélküli orvtámadást intézett a képviseleti demokráciánk legalapvetőbb intézménye ellen. Feltehetően erős politikai nyomásra – az ügyészség utasítására – a BRFK egy három éve folyamatban lévő ügyben önkormányzati képviselők ellen indított nyomozást, amelyet büntetőügynek álcáztak, de valójában gátlástalan és nagyon veszélyes precedenst teremtő politikai bosszú.”

 Pártérdekek, orvtámadás, gátlástalan és nagyon veszélyes precedens, politikai bosszú. Szigorú szavak valakitől, akinek éppen arról kéne számot adnia, hogy mi történt a rá bízott kerület vagyonával, hogyan alakulhatott ki az a gyakorlat, hogy az ingatlan-tranzakciókkal mindenki látványosan jól járt, a kerületet (ha tetszik: a köztársaságot) kivéve.

 A szocialisták szerint a politikai nyomásra már önmagában elég bizonyíték, hogy Illés Zoltán egy sajtótájékoztatón azt javasolta az ügyészségnek, hogy az erzsébetvárosi fejlemények nyomán aktívabban nyomozzon Budapest VI. kerületében is. De Verókék nem szeretnék feladni a jogállamiságba vetett hitüket: az Alkotmánybírósághoz fordulnak (?).