Kommentszűrés
’09 jan
5
16:01

Kurucok vagy labancok?

Írta: Tory

 A közgondolkodásban - a történelemkönyvek és a kosztümös filmek tanúsága szerint - a kurucokhoz általában pozitív kép tartozik. A labancok meg egyértelműen negatív figurák, árulók. Tokfalvi ezt állítja a feje tetejére, aktualizálja és még a későbbiekben itt, itt és itt tovább finomítja. Szerintem meg kurucra, labancra is szükség van, mert kiegészítik egymást.

 Nagy vonalakban Tokfalvinál a kurucok a negatív figurák. A sérelmi alapon folytatott politika, a racionális elemzés elvetése és teljes kompromisszum-képtelenség jellemzi őket. Ezen felől kulturálisan alföldiek és reformátusok. Ők azok, akiknek Ruzsa Sándor hős. Tokfalvi szavaival:

„Kuruc” tehát az, akit nem a gazdasági és kulturális elmaradottság, hanem a jogok, konkrétan a privilégiumok sérelme hajt ellenállásra, ezért az ellenállás formája nem a gazdasági és kulturális építkezés, hanem a „jogvédelem” és a szimbolikus-sérelmi politizálás. (A szimbólumokhoz: a II. József halálán ujjongó nemességnek semmi baja nem volt az akkulturációval és a szuverenitás hiányával Mária Terézia alatt, amíg József el nem vitte a koronát.) Mindez békeidőben. Egyébként pedig a kurucból időről időre kitör a szabadságvágy, militáns kisebbségek által, rossz helyzetfelmérés alapján elindított, elszigetelt, esélytelen, sikertelen és súlyos áldozatokkal járó felkelések, minden épeszű határon túl folytatott fegyveres harc formájában. Ilyenekről emlékezünk meg négy mai nemzeti ünnepünk közül kettőn.

 A labancok ezzel szemben pozitív figurák. Racionálisan gondolkodnak, keresik a békés építkezés lehetőségét és bizony kompromisszumra hajlanak. Tipikusan dunántúli és katolikus kultúra gyermekei. No, nekik Ruzsa Sándor csak egy útonálló. És gyakran a kurucok definiálják őket, nem ritkán mint árulót.

„Labanc” az, aki semmivel sem rosszabb magyar, de kezelni tudja a dacreakcióját, mert vannak fontosabb értékek. Tisztában van azzal, hogy ki az erősebb, és igyekszik a lehető legjobb megállapodásra jutni vele, ahelyett, hogy forradalmat csinálna vagy háborúzna ellene. És ennek eredményeként / ennek érdekében a tartós gazdasági és kulturális építkezésre fordítja energiáit. A magyar történelem nagy labanc eseményeinek évfordulója nem ünnep.

A labanc mindig éppen az, ami/aki az aktuális kurucnak nem tetszik.

 A rövid szemelvényekből is látszik, hogy a gondolatmenet érdekes. De többről is van szó, mint érdekességről. (Az érdekesség ugye lehetne akár valami furcsa nonszensz is, de itt nem ez a helyzet.) Az írás kicsit rávilágít egy valós feszültségre: értelem és érzelem, valós (vagy vélt) sérelmek és a racionális önérdek konfliktusára. Mégha teljes mértékben nem is fogadjuk el Tokfalvi képét, akkor is van ereje az érveknek. Ráadásul az írás egy okos eretnekség: szembemegy a hagyományos kuruc képpel – és mindezt érvekkel teszi. Egyszóval legalább egy sor hasznos és érdekes kérdőjelet felrajzol a bejegyzés, elgondolkodtat és szórakoztat.

 Persze, nem áll minden kritikán felül az írás. Kevésbé lényeges, de meg kell említeni a tabló elnagyoltságát. Ez valahol várható is, blogbejegyzésben nehéz egy ország eszmetörténetét összefoglalni. De néhol az elnagyoltság még így is zavaró.

 Ilyen például a kurucok református jellemzése. Miben és miért különböznek a magyar reformátusok a kontinentális reformátusoktól? Hollandia és Svájc, a két kontinentális (jelentős részben) református ország kifejezetten sikeres, kompromisszumkész és racionális lett. Gyakorlatilag Tokfalvi összes erényét felvonultatják. A kálvinizmushoz nagyon közel álló puritán Anglia vagy a korai Egyesült Államok szintén sikertörténet. Akkor a kurucok nem is reformátusok? Vagy másként mint bárhol máshol? Mindez nem világos.

 A józan kompromisszumok tárgyalása szintén példa az elnagyolásra. Utólag nagyon világos, hogy mikor mi a józan kompromisszum. Az adott történelmi helyzetben ez talán nem volt mindig ennyire egyértelmű. És lehet, hogy egyszerű döntési hibába magyarázunk bele mindenféle trendet.

 A fő kritikai észrevétel azonban a kuruc-labanc hierarchiának szól. Tokfalvi szerint a kurucok rosszak míg a labancok jók. Szerintem meg nincsenek labancok kurucok nélkül. Nem azért, mert a kuruc definiálná a labancot. Hanem azért, mert mind elvi, mind gyakorlati szinten szükségesek az önfejű és kompromisszumképtelen kurucok a labanc kompromisszumhoz. A klasszikus példával: Károlyi Sándor nem köthetett volna békét Rákóczi Ferenc nélkül. És akkor talán Kollonich tényleg koldussá (és katolikussá) tett volna minket.

 A kuruc-labanc komplementaritást talán érdemes egy kicsit bővebben is kifejteni. Egyfelől, egy kis kompromisszumképtelenség katalizátorként működhet a politikai életben. Az amerikai protestáns fundamentalista (ottani szóhasználattal evangelikus) keresztények például ilyen kompromisszumképtelen csapat volt. De nélkülük nem ment volna a rabszolgatartás felszámolása, a női szavazójog kivívása, a '30-as évek eugenetikai divatjának az elutasítása vagy éppen a fekete polgárjogi mozgalom. (Cserébe tagadták, tagadják az evolúciót és majomperben vesznek részt. De a mérleg így is pozitív…) Talán Európa és Magyarország is jobban nézett volna ki az elmúlt száz évben egy kicsit több életet tisztelő evangelikussal felszerelve?

 Másodszor, a helyes értékekhez – mint mondjuk a szabadság – köthető kompromisszumképtelenség önmagában is érték. Ugyanis ezekkel lehet azonosulni, ezekért lehet lelkesedni – talán jobban is, mint a józan kompromisszumokért. Ez könnyíti meg, hogy az együtt lakókból ország és nemzet legyen. A nemrég elhunyt kiváló Huntington professzor dokumentálta például, hogyan is alakult, illetve alakították az amerikai nemzeti identitást ilyen értékek menték. Egy ilyen pozitív önképre itthon is nagy szükség lenne – és talán még nagyobb is lesz a jövőben. Egy bevándorló nem tudja megváltoztatni a bőrszínét, de el tud fogadni értékeket, tud lelkesen azonosulni. Ha hagyják. Ezekben az értékekben meg van egy kis kurucság – egy sor szabadságharcos ünnepünk bizony kuruc ünnep.

 Nagyjából a fentiek miatt nem tudom elfogadni a rossz kuruc, jó labanc képet. Kell ilyen is és olyan is. Van, amikor több labancra és kevesebb kurucra van szükség. Van, amikor fordítva. Tokfalvi szerint is jól jött az egyensúly például a Horthy-rendszerben:

A Horthy-rendszer látványos gazdasági és - amíg Hitler karjaiba nem ájult - politikai sikerének egyik titka valószínűleg a kuruc és a labanc hagyomány fúziója.

  Valahol erről van szó. Van valami a kuruc és labanc hagyományról szóló fejtegetésben. De a következtetés, miszerint az egyik rossz és a másik jó, nem állja meg a helyét. A „kuruc rossz, labanc jó” gondolat ugyanazért helytelen, mint az ötvenes évekbeli inverze. Ugyanis nem az a jó kérdés, hogy melyik jó, melyik rossz. Az igazán érdekes kérdés az, hogyan tudunk ezekkel a hagyományokkal élni? Hogyan tudjuk őket használni, amikor a modern kor kihívásaira keresünk választ?

 És nem mindig egyféle válasz kell...

Címkék: kuruc labanc

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr96856746

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Labancok 2014.01.25. 10:31:43

  Labancok Rajcsányi Gellért, Techet Péter    "Velük szemben álltak a kurucok. A labanc szó a magyar nemzeti érzésűek szemében a gyávaság, ravaszság és hazafiatlanság szinonimája"         &n...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.01.05. 16:20:49

Hát igen, ez a kérdés a két világháború közti konzervatív táborának történészeit is megosztja, lásd Szekfű Gyula és Mályusz Elemér vitája. És párosul hozzá a habsburgista-királypárti-kiegyezéspárti vs. függetlenségpárti vita - , meg a középkor-romantika vs reneszánsz-felvilágosodás kutatási hangsúlyok. Huh... szóval messzire mutat a kérdés...

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.01.05. 16:46:19

Van egy kiváló példa erre a kettősségre, méghozzá Mária Terézia feldmarschalljának, Hadik Andrásnak az életútja.
Ő volt az, aki a birodalomban magyarként talán a legmagasabbra jutott a katonai (és politikai) ranglétrán.
Emellett berlini huszárcsínye egészen kurucosra sikeredett :)))

írtam is egyszer róla (és bocs az önreklámért), úgyhogy idelinkelem, akit érdekel:

tajkep.blog.hu/2008/06/01/hadik_uram_emlekezete

Mat2 2009.01.05. 16:50:51

Apró pontosítás: az "evangelical" nem "evangelikus", hanem "evangéliumi". Az 'evangélikus' egy felekezet, az 'evangéliumi' egy felekezetek közötti keresztény irányzat (en.wikipedia.org/wiki/Evangelicalism ).

Sajnos elég gyakran a "fundamentalista" szinonimájaként használják, pedig eredeti szándéka szerint harmadik utas megközelítés a fundamentalista és a liberális kereszténység mellett.

szpal 2009.01.05. 17:38:50

Mat2, a "fundamentalista" szó eredeti jelentése egyáltalán nem csúnya szó, benne van a bibliában: "más fundamentumot senki sem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus." (1Kor 3,11)
És mit kezdjünk ezzel a kuruc-labanc vitával? A kurucok követeléseit, úgy mint nemzeti függetlenség, vallásszabadság, "alkotmányos" jogok, semmiképpen sem lehet szembeállítani a labancok által nyújtott mézesmadzagokkal, hogy hát pl. Mária Terézia iskolákat létesített stb. Ha olyan jó lett volna az a labanc világ, nem lett volna szükség 1848-ra. És mi a tanulság a mára vonatkozóan? Kellene ma a kompromisszum? Persze, kellene, de sajnos ezt csak azok mondják hazug módon, akik félnek az előrehozott választásoktól.

blogszemle (törölt) · http://magyar-blogszemle.blog.hu/ 2009.01.05. 19:17:20

Amikor olvastam az új postot, akkor a cím, a kulcsszavak és tartalom vázlatos áttekintése alapján biztos voltam benne, hogy címoldalas post lesz belőle. Lehet, hogy veszek a héten lottót? :)

Zigomer Trubahin · http://ertedmar.blog.hu/ 2009.01.05. 19:24:09

Azért a hajthatatlanság és a kedvezőtlen esélyek dacára is a végsőkig folytatott küzdelem is hozott már pár gyümölcsöt a történelem folyamán. A románok mióta akarták rátenni a kezüket Erdélyre? Hát tevőlegesen legkésőbb a 17. század eleje óta biztosan. Nem kötöttek kompromisszumot, nem alkudtak meg, nem hátráltak meg - lám, mi meg mire jutottunk.

Vagy vegyük a második világháborút, ahol az amúgy túlerőben lévő francia hadsereg napok alatt összeomlott, amikor a németek egy (1) ponton áttörték a frontvonalat. Az oroszok kitartottak akkor is, amikor a németek már századszor törtek át, pedig a 41-es Vörös Hadsereg gyakorlatilag teljesen megsemmisült a bekerítésekben. Ez tipikusan "minden épeszű határon túl folytatott fegyveres harc" volt a ruszkik részéről.

Az USA-t azok a dogmatikusan radikális protestáns csoportok alapították, akik Angliában a kompromisszumkészségnek vagy a racionalitásnak a csíráját sem mutatták a fennálló hatalommal szemben.

Utólag tehát kurva könnyű okosnak lenni.

aBringakirály 2009.01.05. 19:48:30

a kuruckodás egy természetes reakció volt a túlságosan behódoló labanckodásra (csak akkor még nem így hívták). a labancokra szerintem anno nem a magyaroknak volt szükségük jobban, hanem az osztrákoknak, hogy legyen kivel megegyezni és ne kelljen kiirtani/kitelepíteni az országot. Ha meg csak labancok lettünk volna évszázadokig, már rég németül beszélnénk a Tiszáig.

Ha kicsit jobban alakul az egyensúly a Kiegyezésnél és nincs 1. vh, akkor mostanra akár egy Bp. központú kis Közép-Európai-Unió volna itt a környéken, nagy multikulturális egyetértésben és a legjobbat kihozva ebből a színes etnikumú Kárpát-Medencéből.

betyár (törölt) 2009.01.05. 19:49:19

Úgy látom, hogy itt két alapvető emberi habitusról van szó, de ezek a habitusok nem kizárólagosak. Vagyis egy alapvetően "labanc" karakter bizonyos esetekben szükségesnek tarthatja a kurucos megoldásokat. Hogy fordítva lehetséges-e, nem tudom. Bár én a labancokhoz húzok, belátom annak a szükségességét, hogy bizonyos esetekben kurucnak kell lenni. Valami hasonló dilemmám van a mai magyarországi helyzettel kapcsolatban is: hol a labanclét határa, mikor kell átlépni és szabad-e átlépni?

erőspista · http://helyzetvan.blog.hu 2009.01.05. 19:55:09

3 nemzeti ünnepről tudok, mégis mi lenne a negyedik ?

És mennyivel egyszerűbb lenne az okoskodás, ha a kurucosnak beállított magatartás nem áll meg és fordul vissza Bécsnél, aminek még az ottani labanc forradalmárok is nagyon örültek volna.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.01.05. 19:58:19

@birngakirály: ez így szép lenne, csak azt sem szabad elfelejteni, hogy azon túl amit mi elbaszarintottunk a Kiegyezés után a kisebbségpolitikánkban, szóval azon túl már ott nyomult a pánszlávizmus eszméje és a románok sok évszázados vágya Erdélyre, a Partiumra és az Alföld jelentős részére.
Nem akart itt senki körülöttünk Bp. központú unióban gondolkodni, sőt! Amit akartak, jelentős részben idővel el is értek, amiben igen nagy segítségükre volt a Károlyi-kormány bűnös impotenciája is.

Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2009.01.05. 20:11:30

Jáj de jó, hogy szó van erről.
Tory, egyre érdekesebb cikkeket tetszik írni.

Majd mink is írunk róla még biztosan.

Té2 2009.01.05. 20:35:01

Nekem aza az érzésem, hogy ez itt nem klasszikus "történelmi" kérdés (pláne nem történettudományos), hanem egy érdekes gondolatkísérlet, hogy konzervatív gondolkodóként álljunk ki amellett a réteg mellett, aki az adott korban a konzervatív álláspontot képviselte, akkor is, ha a történelmi hagyományaink mást diktálnak.

Komoly történész kb. Szekfű Gyula óta nem beszél "kurucok jók, labancok rosszak" sémában, ezt kár lenne megcáfolni, viszont a közgondolkodás, amelynek múltbéli hősökre van szüksége az önidentitáshoz, na, az kuruckodik.

De ha megnézzük, a "független Magyarország", "magyar virtus", nem utolsó sorban a "magyar tragikus hős, aki ott feszül a Magyar Golgotán" (by Kormorán) annak viszont pont ilyen hősökre van szüksége.

Mi értelme a magyar közvéleményt ezektől a hősöktől megfosztani? Minden történeti tudat ilyen fiktív hősökre épül, vagy pontosabban létező emberek hőssé torzított alakjára.

Ettől nem lesztek következetesen konzervatívok...

A Nép - Te vagy! (törölt) · http://www.kibulizottorszag.net 2009.01.05. 20:35:47

@Gasper:

Hogy lett volna a románoknak „sok évszázados vágya Erdélyre, a Partiumra és az Alföld jelentős részére”? Ez valami elképzelés, visszavetítés a mából. A Kiegyezés korában a románok kollektív nemzettudata viszonylag új dolog volt, a csírái ha egy évszázadra mentek vissza. Maga Románia is csak 1861 óta létezett, azaz néhány éve. Nyilván semmi ilyen úgynevezett vágyuk nem volt évszázadokkal azelőtt. Nem beszélve arről, hogy a Kiegyezés előtt csak két évszázaddal a försorolt területek egy részén még nem, vagy alig éltek románok, Erdélyben magában meg határozottan kisebbségben voltak.

Bringakirály észrevétele teljesen jogos. De persze, hogy mi lehetett volna azon úgyis kár rágódni. Érdekesebb, hogy most mi lehetne, mi az ami még menthető? Mert szerintem van ilyen.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2009.01.05. 20:36:37

A posztban említett Tokfalvi az a bizonyos zsidó tokfalvi? Mert úgy érthető a kurucos-labancos okoskodása, amelynek érvrendszere olyan negédesen bugyuta. Ugyanis ezzel a metodikával Hitlerből az emberiség héroszát lehetne faragni, mivel jószerivel az ő tettei vezették a ki a világot a gazdasági válságból. Véleményem szerint Tokfalvi a másság problematikáját próbálja valamiféle tiritarka jelmezbe bújtatva emészthetővé tenni, hogy könnyebben lenyomhassa a torkunkon. Olyan ökörséget leírni, hogy a kurucok szimbolikus-sérelmi politizálást folytattak, nem kevesebbet árul el az illetőről, mint azt, hogy nem tanulta iskolában történelmünknek ezt a részét. A sorozatos felségárulási perek és kivégzések, végvárak szétverése, jobbágyterhek növelése mióta számít racionális gazdasági és kulturális építkezésnek?
Én tokfalvi ploja-ban leadnám a kuruc-labanc szöveget, de nácit és zsidót helyettesítenék be. Bizonyára érdekesnek találná.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.01.05. 20:58:38

és ugye jobb-bal, libsi-konzi, középutas-radikális stb aktualizált felállás is áthallható ebbe a kuruczlabanczba?

Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2009.01.05. 21:43:27

Megérkeztek a paranoiás olvasók? :>

Magam részéről szeretném, hogy a kormorános-golgotás önidentifikáció (és ezzel mások identifikálása) csak szépen vesszen ki a magyarokból. Ha ugyan ki tud.

A kurucok valójában hintások voltak, és se autonóm lázadóknak, se királyhűeknek, se szultánhűeknek nem voltak jók.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2009.01.05. 22:29:27

@Mr Falafel:
Most mellé lőtt.

A kuruc-labanc eléggé párhuzamos az angol old whig-tory ellentéttel, akik végül is összeolvadtak konzervatívvá, és velük szemben álltak a liberálisok, majd a Munkáspárt.

lynx (törölt) 2009.01.05. 22:47:22

"A kurucok követeléseit, úgy mint nemzeti függetlenség, vallásszabadság, "alkotmányos" jogok, semmiképpen sem lehet szembeállítani a labancok által nyújtott mézesmadzagokkal"

Lám a felvilágosodott kurucok. Akkor kuruckodásban a liberálisok vezetnek? Manapság ugyanis nagyjából ők számítanak haladó gondolkodásúnak. Hisztis kompromisszum-képtelenségükkel együtt.

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2009.01.05. 22:51:16

még egy párhuzam: Nagy Imre volt a kuruc, Kádár meg a labanc, nem?

Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2009.01.05. 22:56:36

A kuruc a mákos bejgli, a labanc meg a diós, mert az előbbit utálom, az utóbbit meg szeretem.

TREX · http://polarmacko.blog.hu 2009.01.06. 00:21:40

KUBANCOK ÉS LARUCOK! PUNKTUM!

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.01.06. 01:23:08

...hogy lehet utálni a mákos beiglit?

a mákos rétes a második legjobb dolog, amit a magyarság a világnak adni tudott (már hogy gasztronómiailag)

az első a tiszai halászlé (bocs gyufatésztás bajaiak...:)

molaris 2009.01.06. 07:44:50

@A Hannibal Lektűr-attitűd:
Igazad van. Anno Baján volt szerencsém katonáskodni, és bent ódákat zengte az ő csodás hallevesükről. Aztán amikor először lementünk a Sugovicára, a pincér nem értette, miért zavartuk el a fenébe a tésztás löttyel. Szegedi ember úgy köpi ki , mint macska a mustárt. A második helyen nálam a töltöttkáposzta van. Desszertben, valóban dobogós a mákos rétes, különösen, ha egy kis meggyel is megbolondítják, amint a drága Dédi tette.

Az érdemi dologról annyit, hogy ne keverjük már a protestantizmust össze a nemzeti ellenállással. Nem ez volt a törésvonal. Történetileg az Alföld és Erdély, ill. a Délvidék volt a protestantizmus bölcsője, és egyben a török világ idején a nemzet megtartó ereje. A katolikus papok egyszerűen elfutottak, nem vállalták a mártíriumot. A Habsburg kézen lévő országrészben volt hatalom a katolikus egyház. Később, 1689 után a z ellenreformáció kreált ellenséget az állampolgáraiból, csak azért, mert ragaszkodtak a Bibliához. Mindezt egy katolizált reformátussal az élen. Eleve Bécs közelsége, a regnumban betöltött szerepe, nem engedte oly mértékben kibontakozni a nyugati vidéken a protestantizmust, mint az ország más részein. De ez nem jelenti azt, hogy a katolikus automatikusan felsorakozott volna Bécs mögé. Sajnálatosan jellemző volt, hogy pillanatnyi érdekek befolyásolták az urakat abban, hogy éppen melyik szekértábort erősítették.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.01.06. 07:52:31

@A Hannibal Lektűr-attitűd: oké, de a hozzá paprikát Amerika adta! Na jó, a fűszerpaprikát már mi őrölttük hozzá :))

@A Nép - Te vagy!: ja, ja a "sokévszázados" miatt én is téptem a hajam, de már elküldtem a kommentet, amikor kapcsoltam. Mondjuk ez sem változtat azon a tényen, hogy Kossuth szép elképzeléseit egy dunai monarchiáról, esélytelen gondolatmenetnek tekinthetjük, ismerve szomszédaink és az akkori nagyhatalmak kristálytiszta törekvéseit Ausztria-Magyarország tekintetében.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.01.06. 07:55:10

hú, de szarul írok reggel! pardon.

Amúgy molarisnak tök igaza van protestáns-katolikus témában!

elGabor · http://doom-doom-doom.tumblr.com/ 2009.01.06. 09:02:24

Amit Tokfalvi a naplójában művel, az a deheroizáló történetírás jellegzetes példája: tisztázásként indul, majd ripsz-ropsz nekünknemtetszők elleni sárdobálássá silányul, a deheroizáló saját mitológiai igényeinek kielégítésére. Jobb esetben is egyoldalú és tendenciózus történelemértelmezés, de inkább csak az értelmiségies-fanyalgós orbánozás egy cirádásabb kifejtése.

Ezzel együtt a labancok vagy pl. a városi, sokszor német eredetű, de latinos műveltségű polgárság nem eléggé feldolgozott részei történelmünknek, ez pedig valóban annak köszönhető, hogy irodalmunkat, történelmünket, sőt, modern nyelvünket főleg protestáns kurucok alkották. Meg kell őket ismerni, de erre Tokfalvi írásai nem alkalmasak: ugyanaz a megsértettség munkál bennük, mint a Magyar Golgota Szent Mártíriumának hirdetőiben.

Oli bácsi · http://reakcio.blog.hu 2009.01.06. 09:54:22

elgabornak tökéletesen igaza van. Tokfalvi ugyanaz a történelemhajlítgató, mint a szíriuszos kispajtásai, kissé több idegen szót használva, de ugyanazzal az élénk paranoiával titkosszolgálatice.

Tory et., ezt felírtam. :-)

Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2009.01.06. 10:35:12

Az Oli bácsi nagyon érzékeny, amikor nem konzervatívok vetnek fel egyébként indokolt témákat. Értem én, értem én. De akkor tessék felvetni konzervatív oldalról ugyanezeket. Ne mindig csak nyammogjunk a balosok nyomában.

Tory-nak igenis köszi az írást, akkor is, ha én a labancokkal tartok. (Persze, Maguk azért szeretik a mákot, mert ópiumisták!)

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.01.06. 10:36:11

off

ez a gasztromagyarkodás egyik kedvenc hobbim:p
az igazi lecsó
gasztrogiccs.blogter.hu/56815/az_igazi_lecso


és szavazás a legmagyarosabb ételekről:
gasztrogiccs.blogter.hu/140991/a_legmagyarosabb_etel_-_szavazas
(számomra meglepő az állás...)

magyar-magyar szótár 2009.01.06. 12:35:34

Nekem a here-m mindig out etől a relativista aktualizálástól. Na de hát ilyen megfelelő jófiútól mit vártok a Síkbolygón. Analóg gondolkodás: kuruc= kuruc-in fos negatív
Na, akkor ANNAK ELLENTÉTE A LABAC a jófigura. (Vö Esterházy)

Közben volt a Petneházy Dávid, aki kurucból labanccá lett, hogy ott lehessen Buda ostrománál.
vagy a labanc Pálffy generális nem volt tán magyar?
Ejj, ez a Tökfalvi, ennek mindegy, a megfelelő jógyerekségért ő aztán beáldoz bármit. Azért aktualizál a drága.
Valamint tekintsétek meg a matinékuruc c. szócikkemet és kommentviharát (ami szoros melléklete)
dudenbuch.blog.hu/2008/12/06/matinekuruc
Mondhatni, tokfalvy korunk matinékurucca. hehe

magyar-magyar szótár 2009.01.06. 12:37:11

Kuruc meg labanc hagyomány, hát.. ennekbe lehet roschálni. Mi az? Amit most "a kuruc" ról tudunk, az operett, szines egyenruhák, farkasmálas mente... jaj, ezer ilyen kuruca sem volt Rákóczinak.

magyar-magyar szótár 2009.01.06. 12:38:38

Bocs, de ez alábbit nem tudom kihagyni:
76. Mik legyünk. Egyszerű kérdés a kétezer-kétszázas évek második felében. A kis Tyukodi beköpi: kurucok, hát! Mások is kurucok* akarnak, csupa Beéri-Balogh, Botthiagni, Ragozziak, Thewkewly, von Bettenhausen. Rendben, gyerünk, tanárbácsi beírja a gépbe, mennek. Mennek. Lóháton persze. Ösmerkednek. Belegondolnak: víz: összeborzonganak. Van, amikor merülni kell, meggázlani. Eső. Mindegy. Rőzsefüst, falu. Beporoszkálnak. Lovaikat táncoltatják. Kiderül, nagy a magasság, nincsen tető, amire ne néznének le. A legfehérebb szín, amit látnak, az az eléjük járuló bíró tavaszon avatott gatyájának hamuszürkéje. Inkább feődszinek vannak, barnafeketék. A bíró leszegi fejét, de fölnéz, végre valami fejér, szeme fejérje, gyilkosan villog.

A tanár kezét nyújtja:

–Ne féljen kend, kurucok vagyunk!

Minha villám sújtana, egy jaj a falu, sírás, zokogás.

A bíró mormol valamit, bajszába rágja el a szavakat.

–Vezérleő fejedelmünk, Rákóczi! –bömböl lajtnan de Veerhaageny.

Búnak, feőd alá, futnak be erdőbe, egy öreg jobbágy egyenesen maga vet csóvát a tetőre ( vagyis a veremházra borított faágakra dobált szalmára–dudvára).

Jól van, ez nem sikerült. Majd a következő falu. Mennek, üszkös gödrök, csontok fejérlenek, tovább. Mennek, még ennyihány ilyen falu után keskeny csapás be. Ló-Rul! Be, a bozótba. A nép: kasza-villa egenyest a mellyüknek.

–Na, végre –sóhajt Ragozzi, ezek a mieink!

Látszik, a paraszt nagyon el van szánva, halál. Itt nincsenek gödrök, csak sárral megtapasztott nádkúpok.

A cöt már nem érkeznek a kuru végire mondani, halál. A tanár beírja, folytatás: hét élet van a játék végéig.

Mennek, az estvét gyorsan átugorják, reggel, megint egy falu, egész rendesnek látszik, hét nyolc telken még csak félig–verem házak, olyik három sukk magos falakkal.

–Gudmógen! – rikkantja Tyukodi.

Semmi új, jön a bíró, térdre rogy:

–Kegyelmezzenek! Niksz brót, niksz kú, niksz hán, imma niksz, nimea!

Asszonyok kapnak kaszára, heééj!

Na, mostmár helyben. Ragozzi int, mutatja híres profilját, a tanár az okle-veleket. Bottiaghni-t előre tolják.

A paraszt összenéz: kurucok?

Csak egy torpanás volt, máris gyünnek, halálnemfélően, dorongra, kapára.

Például veri le a paraszt Tyukodit, szoríjja: Kuruc vagy? Nájn! – fuldokol Tyukodi. –Akkor labonc? Tyukodi csikorogja fogai közül, labanc, labanc! A paraszt csak annál inkább fojtja.

Heted-hét falun át, csak így, csak így. Betérnek egybe, a bíró gyanusan pislog. Összenéznek: Itt már voltak. Azért Ragozzi kérdez:

–Vótak-é itt kurucok?

Sok paraszt összenéz, vállat von.

–Hát labanc, járt-e é?

Összenéznek, vállat vonnak.

A bíró, nemheába, okos ember, fellélegez.

–Hát vitéz uraim! Nem mind egy az?

(közismert főúri legenda alapján, más nézőpontból)

Oli bácsi · http://reakcio.blog.hu 2009.01.06. 19:52:06

@Loxon:
mon cher (helyesen így) az én érzékenységeim igen sokrétűek.
A probléma az, hogy nem látom a problémát.

A kuruc-labanc szembeállítás hülyeségén régen túl vagyok, az csak tétékásoknak ÚJ NÓVUM, hogy úgy mondjam. Magam legszívesebben selmecbányai Waldbürger lennék, ha már.

Tisza István meg különben is tiszántúli református volt.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2009.01.06. 23:12:35

@tölgy:

Csak lassan, csak lassan! A Tokfalvi-féle megközelítés inkább a fekete-fehér ellentétpár analógiáján alapszik, aminek az emberi kultúra szerveződését illetően semmilyen létjogosultsága nincs. Az általa megfogalmazottak a saját interpretációmban azt jelentik, hogy a nemzeti identitástudat semmilyen racionális érvelés mentén nem magyarázható, szégyellni való attitűd az emernek környezetéhez való viszonyában. Márpedig én a tokfalvikat pont ezért nem tolerálom.

tevevanegypupu 2009.01.06. 23:37:14

Korulmenyek vannak..es igazi kuruc meg igazi labanc nincs is. Viszont retesbol vannak meg masok is, cseresznyes es turos peldaul.Hol ez a jobb hol az. Es mindket taborban vannak gazfickok.
Meg jo fejek is. Tokfejek is.

_andris 2009.01.06. 23:44:55

Néhány hete bementem egy poharazóba, és az egyik helyi szaki épp arról beszélt, hogy (még anyjától hallotta) a "Tisza Pista" idejében rend volt, ő aztán kézben tartotta a dolgokat.

budai zöld 2009.01.07. 10:45:02

Pár éve fogalmaztam meg: a mai magyar közéleti (stb.) viselkedésmintákkal az a baj, hogy az elmúlt ötszáz évben a külsö hatalmak által elnyomott, sehová sem tartó országban kétféle túlélési stratégiáin alapulnak: realistán kollaborálunk a hatalommal, vagy küzdünk és emocionálisan szembenállunk. Igazából mindkét viselkedésminta müködöképes annyira, hogy átörökíthetö legyen az utódoknak. Egyéni szinten még sikeresek is lehetnek. Viszont arra egyik sem elég, hogy az országot valamilyen irányba fenntarthatóan fejlessze. Erre magabiztos, problémamegoldó, kezdeményezö emberekre lenne szükség. Amit Tökville ír az nem a múltból tanuló korszerü elöremutató alapvetés, hanem az elözö rendszer párttag-megalkuvó ideológiájának felújított kiadása.

budai zöld 2009.01.07. 10:56:14

Ja és a refkó témához.
(1) arra már elég sokan rámutattak, hogy (rajtunk kívül) gyakorlatilag minden protestáns ország sikeres
(2) de azt is jelezném minden kedves labanc ellenreformátornak, hogy a fejlödésképtelen, jól leigázható banánköztársaságok jellemzöen katolikusok, éppen úgy, mint Magyarország a XVII. század óta.
(3) ne felejtsük megemlíteni, hogy a refkó etika lényege nemcsak a (kompromisszumképtelen) eltökéltség, hanem az is, hogy felelösek vagyunk magunkért, kötelességünk, hogy tanuljunk és dolgozzunk. És ne mástól várjuk a megoldást, mint a birkák.

Téglagyári Megálló 2009.01.08. 19:50:50

@budai zöld:

no persze, mi csak afféle jámbor mócsingok vagyunk, osztán a mannát várjuk az égbül...

Téglagyári Megálló 2009.01.08. 19:51:35

Amúgy kíváncsian várom a labanc.info megjelenését a hazai blogoszférában

Pálffy 2010.12.14. 16:36:42

A kuruc labanc szembenállás a magyar történelem nagy kihívása. Ma a közvélekedés egyértelműen kurucos. A labanc oldalról vagy nem tud semmit vagy eleve idegenként értékeli, mondjuk osztráknak vagy kizárólag negatív emóciókat kelt bennük ez a szó.
Ez nem mindig volt így. A korábbi időszakokban viszonylag reális megközelítések voltak és szakmai viták próbálták tisztázni a félreértéseket. A sztálini kurzusig Pálffynak szobra volt a köröndön és a Hősök terén bizony négy Habsburg királynak volt szobra. Egyáltalán nem érdemteleneknek , III. Károly – a béketeremtő, Mária Terézia-az újjáépítő, II Lipót-a felvilágosult, Ferenc József-a kiegyező.
A sztálini történetírás viszont szélsőségesen kuruc irányba tolta a hazai közvéleményt. Valljuk be minden eszköze megvolt és használta is (ifjusági regény, filmek, tv sorozat). A mai magyar közvélekedés sommásan kimondhatjuk, a Tenkes kapitánya motiválja ebben a kérdésben. A kor ideológusait értjük. Egy szűkreszabott mezsgyén dolgoztak. Megengedett volt némi népi nacionalizmus, kivált ha nyugat ellenes. Ezt a kurucok hozták. Inkább a keleti hódítókat preferálták , Rákóczi személyében még az orosz kapcsolat is megvolt. Ideális.
A 60-as évektől a szaktörténészek polarizálták a képet, korrekt munkák jelennek meg, persze nincs tömeghatásuk. Ami megdöbbentő, a rendszerváltás után sem változik sokat a kép. Sőt a népi-nemzeti vonal még rá is tesz egy lapáttal. Kíméletlen Habsburg és labanc ellenes kirohanások jelennek meg ideológusaik tollából. Ezt már csak az ősmagyar elméletek gyártói múlják alul. Jellemzően megtartva a sztálinista klisséket és elvágva magukat a nyugatos nemzeti önérzet minden forrásától egy angolszász hegemon világban.
Még a legpozitívabb hozadékú labanc főurak , Pálffyak, Esterházyak, Grassalkovicsok, Festeticsek rehabilitációja is késik. Kimaradnak olyan legendák , mint Simonyi Óbester vagy Hadik András. Nacionalista körök búsonganak az ország félgyarmati sorsán, holott de jure és de facto is a Magyar Királyság mindvégig önálló entitásként szerepel ezen idők történetében. Amit mi sem bizonyít jobban , mint az első világháborús békerendszer, amely a magyar adminisztrációt teszi felelőssé a történtekért….Mi még azt is letagadjuk, amiért a szomszédok irigykedve gyűlölnek, nem véletlen a szuicid nemzetkarakterológia.
Szóval ki kéne bogozni ezt a történeti szálat. Magam hajlok arra, hogy az un. labancok összességében inkább hasznosak voltak az országra nézve, míg a kurucok bizony inkább kárára voltak az országnak. Meglátásom szerint Bocskai elárulva addigi szövetségeseit átállt a török oldalára, ezzel eldöntve a 15 éves háborút és hosszútávra bizalmatlanságot kelltve a magyar főurak irányában, a hajdúk letelepítése viszont dicséretes. Szegény Thököly az egyik legkártékonyabb figurája a romlás évszázadának. Egyértelműen saját szakállára tevékenykedett , török zsoldban, néha francia érdek szerint, akadályozva a török kiűzését, a béke megteremtését. Rákóczit kis jóindulattal 1703-ig lehet pozitívnak tekinteni, de utána…a végén még a törököt és tatárt is az országra szabadította, a franciák meg kutyába se vették. Természetesen lehet árnyalni ezeket a figurákat, de nehéz jót mondani róluk. A szabadság pedig…? De komolyan, olyan szomszédsággal, Oszmánok, Cári Oroszok, Habsburg Birodalom? Értelmezhetetlen. Egyébként a nemesi kiváltságokról volt szó és nem a modern értelemben vett szabadságról. Rákóczi az Aranybulla kiváltságait akarta megerősíttetni. Angol és Holland szimpatizánsai nem is értették miről beszél. Egyébként Rákóczi katolikus volt. A többiek gyakran váltották hitvallásukat érdekeik és a kor divatja szerint.

Thököly 2017.01.14. 19:19:29

@Pálffy:
Hogy te mekkora retardált pojáca vagy. :)