Kommentszűrés
’08 dec
18
18:31

30 év reform és kommunizmus

Írta: Kínai Kálmán és Trágár Tóni

 Tudják, minek az évfordulója van ma? Talán annak, hogy 1848-ban Bem tábornok hadserege Csucsánál e napon verte vissza Puchner császári tábornok támadását? Vagy annak, hogy 1948-ban Niger függetlenné vált? Esetleg annak, hogy 1878. december 18-án a Szentszék jóváhagyta a szentgotthárdi apátság Zirc-Pilis-Pásztó közös apátsággal való egyesítését? Netán annak, hogy 1978-ban a Dominikai Közösség az ENSZ tagja lett?

 Igen, mindezeknek. De a világon a legtöbb ember nem emiatt emlegeti december 18-át. Hanem azért, mert ma van az olcsó zoknik és atomtengeralattjáró-alkatrészek emléknapja. Jobb lesz, ha megjegyezzük e dátumot, mert ha április 4-ét és november 7-ét negyven éven át ünnepeltük, akkor – ha így mennek tovább a dolgok –, elképzelhető, hogy december 18-a is piros betűs ünnep lesz.

 Ugyanis 30 éve, 1978-ban e napon ült össze a Kínai Kommunista Párt 11. Központi Bizottságának 3. plenáris ülése. Az értekezlet nem sikerült túl hosszúra, december 22-én már véget is ért, s egy mai szemmel meglehetősen semmitmondó határozatot hozott, mely szerint a Pártnak a figyelmét az osztályharcról a gazdaság fejlesztésére kell összpontosítania. Ugyanezekben a napokban Anhui tartomány Xiaogang nevű falujában egy éjjel összegyűlt 18 paraszt, s titokban megállapodott: a népi kommuna földjét felosztják maguk között, s míg a kötelező adókat továbbra is megfizetik, a terményfelesleget megtartják maguknak, nem adják be a közösbe. Aztán az új politika jegyében ezt az akciót a párt is jóváhagyta.

 A többi ismert: a pártplénum után megkezdődött Kínában a „reform és nyitás” korszaka, melynek során a komenisták szép lassan lebontották azokat a gátakat, amelyekkel ugyanezek a komenisták korábban a gazdaságot stagnálásra kényszerítették. Az elmúlt 30 évben évente átlagosan 9,8%-kal nőtt a GDP, s Kína mára a világ 3. legnagyobb gazdaságává vált. Közben az ország vezetői még mindig ugyanazok a komenisták, akiket ugyan tisztességes ember utál, mint a szart, de azért az a javukra írandó, hogy míg a reform kezdetén a kínaiak 60%-a élt a szegénységi küszöb alatt, ma már csak 6-10%-uk, vagyis mintegy 500 millió ember kiemelkedett a mélyszegénységből. Ez a világtörténelem legnagyobb méretű és legsikeresebb ilyen jellegű akciója. Amúgy komenisták ide, komenisták oda, ma már a kínai GDP több mint 70%-át a magánszektor adja. A világon a legtöbb internetező Kínában van, a pornóoldalak sajnálatos letiltása ellenére. A mostani globális válság ugyan Kínában is érezhető - a pesszimisták szerint akár 7%-ra is visszazuhanhat a gazdasági növekedés 2009-ben -, de a kormányzat gyorsan és nagy svunggal reagált az eseményekre, hatalmas (az EU-énál nagyobb) gazdaságélénkítő csomagot jelentett be.

 Mindenesetre a kínaiaknak ma van mit ünnepelniük. S mivel szeretnek ünnepelni, ünnepelnek is ezerrel.

***

 S hogy mi volt mindezen sikerek oka? Először is, van Kínának egy hosszú távra tervező, pragmatikus vezetése, amely tudja, mit akar: Kínát gazdasági-politikai nagyhatalommá tenni. A cél mindvégig ugyanaz maradt, ám az eszközökhöz rendkívül pragmatikusan áll hozzá a számunkra leginkább egyformára szabott kesztyűbábokból álló vezetés. A reformok lényege a kísérletezgetés volt, amit ők így emlegetnek: „a kövek kitapogatásával átkelni a folyón”. Vagyis a következő lépést mindig az adott helyzet határozza meg, nem valami előre lefektetett ideológia.

 A sikerek fő okának azonban azok a hagyományok tekinthetők, amelyeket, ironikus módon, nyugodtan nevezhetünk szívünkhöz közel álló konzervatív értékeknek: szorgalom, kötelességtudat, takarékosság, vállalkozó kedv, tekintélytisztelet, hosszú távra gondolkodás, család, közösség, nemzet, lojalitás. E hagyományoknak köszönhetően nagyjából 1800-ig Kína szinte minden gazdasági-társadalmi mutatóban a Nyugat előtt állt, s csak az ipari forradalom okozta felfordulás borította fel egy-két évszázadra a hagyományos rendet. Harminc éve ez a rend kezdett helyreállni. Korántsem arról van szó tehát, hogy egy elmaradott, harmadik világbeli ország, amelyet majmok laknak, egyszer csak feltör; hanem arról, hogy egy ősi szuperhatalom kezd visszatalálni önmagához.

 Persze olyan ősi tradíciók is tartják magukat, sőt reneszánszukat élik, mint a korrupció, a környezetpusztítás (Belső-Kínában már vagy ezer éve kiirtották a komplett természetes flórát és faunát), a helyi kiskirályok hatalmaskodása. Ám jó tudni, hogy ezzel a vezetés is tisztában van, s igyekszik legalább úgy tenni, mintha tenne valamit. Na meg ott van az emberi jogok kérdése, amely azonban nem játszik központi szerepet a kínaiak gondolkodásában (magát az „emberi jog” kifejezést is az ENSZ-alapokmányok fordításakor alkották meg kínaiul), s aki efelől közelíti meg Kínát, az lófaszt nem fog megérteni az egészből. Ugyanígy járnak a Tibeten rugózók is.

***

 Kína felemelkedésének nem muszáj örülni, de nagyjából 2000 óta egyértelművé vált, hogy a kínaiak megkerülhetetlenek. Itt nem egy bazi nagy, távoli országról van szó, mint India vagy Brazília, amellyel ha van kedvünk, törődünk, ha nincs, nem törődünk. Az olajártól kezdve az ENSZ reformjáig, a darfuri konfliktustól az űrkutatásig, a zoknidivattól a globális felmelegedésig az ember mindig beleütközik Kínába. Ez van: Kína nagy. És egyre nagyobb lesz. És hiába szeretnénk, hogy csak akkor halljunk róla, amikor Bono segélykoncertet tervez a Jangce-völgyi éhínség 600 millió áldozatának megsegítésére.

 Persze korai még a Nyugat alkonyáról beszélni, az előrejelzések szerint még 2030-ban is csak a világ-GDP 20%-át adja majd Kína, s az USA-t csak 2050-ben éri utól. (Már ha az elmúlt harminc év trendjei folytatódnak, ami egyáltalán nem biztos.) Az azonban biztos, hogy a Nyugatnak újra kell gondolnia önmagát és világképét. Az elmúlt 200 évben nemigen volt szellemi ellenfele a nyugati gondolkodásnak, s Európában még ma is uralkodó az a fajta eszkatológia, mely szerint a világon előbb vagy utóbb mindenhol győzedelmeskedni fog a nyugati típusú demokrácia és liberális piacgazdasági modell. Na, ezt gyorsan el kell felejteni. A nyugatra özönlő muzulmán bevándorlók egy része az európai-amerikai vívmánynak tartott szabadságjogokat kihasználva igyekszik eltörölni a föld színéről az európai-amerikai vívmányokat; a kínaiak pedig a szintén európai találmánynak számító szabad piac eszközeivel nyomják le a Nyugatot, anélkül, hogy a halott fehér férfiak által kidolgozott egyéb eszméket is átvennék.

 Szóval gondolkodásunknak komoly kihívói akadtak: különösen a kínaiak bizonyítják, hogy létezik a nyugati típusú demokrácián kívül is működőképes rendszer. Lehet utálni mindezt, de magunkkal cseszünk ki, ha a „verik a tibetieket”, „cenzúrázzák az internetet” stb. jellegű toposzokkal elhárítunk magunktól mindenfajta Kínával kapcsolatos szellemi erőfeszítést. Mert az elmúlt 30 évben Kína jórészt a mi játékszabályaink szerint játszott, de egyre inkább nyilvánvalóvá teszi: mostantól ő is bele akar szólni a játékszabályok alakításába. Különösen most, hogy kiderült: az utóbbi időkben a Nyugat alaposan elkúrta.

 A politikai gondolkodás iránt érdeklődő barátainknak meg azt tanácsoljuk: piros sapós rókavadászok helyett olvassanak több Yan Xuetongot, Zheng Bijiant, Pan Weit, Yu Kepinget vagy Wang Huit. Új világok fognak megnyílni előttük.

 Annak pedig nem érdemes drukkolni, hogy a kínai lufi előbb-utóbb kipukkad. Érdemes szem előtt tartani a manapság közgazdász körökben divatos hasonlatot: Kína olyan, mint a bicikliző elefánt. Gyorsan kell haladnia, mert ha lelassul, eldől. Ha pedig eldől, abba az egész föld beleremeg.

Címkék: kína reform kommunizmus

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr59827405

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: alternatíva 2008.12.21. 20:10:48

Gazdasági ki mit (nem) tud - az Alternatíva pénzügyi válságról szóló utcai felmérése, karácsony előttA gazdasági világválság ürügyén lapunk összeállított egy rövid kérdéssort, amely az átlagember alapvető gazdasági tájékozódottságát és tárgyi tudását hiva…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

burqus · http://wangfolyo.blogspot.com 2008.12.18. 19:17:35

minden lerágott csontsága ellenére nagyon igaz (és itthon van is még mit rágni rajta). És persze éljen Deng Xiaoping!

rocksztar 2008.12.18. 19:20:10

okos, könnyen olvasható, kiváló cikk!

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.12.18. 19:46:13

jelentem, én felkészültem, már megtanultam pálcikával enni :P

Téglagyári Megálló 2008.12.18. 21:27:18

Ma kínai büfében ebédeltem. Készülés kipipálva. Amúgy tervezem Wang úr Telepy utcai étkezdéjét meglátogatni, az állítólag magasabb színvonalú, mint az átlagos népélelmezére szakosodott büfék.

Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2008.12.18. 21:59:37

"különösen a kínaiak bizonyítják, hogy létezik a nyugati típusú demokrácián kívül is működőképes rendszer."

Hát azért a kommunizmus és a kapitalizmus ilyen fokú keveredése a legutolsó dolog, amit szeretnék ebben az országban látni.

Az oké, hogy Kína kikerülhetetlen, de ezért had ne kelljen szeretnem...
Ha Kína jelent valamit a világ számára, akkor az leginkább az, hogy a kommunizmus, mint eszme rendben van, de mint gazdaság irányítási rendszer nincs.

És inkább Tibet, mint Kína.

Vagy csak nem értem az iróniát???

Raymond 2008.12.18. 22:14:27

Ott lakik minden ötödik Föld-lakó, ezek után nem meglepő, hogy helyet követel magának...

"magunkkal cseszünk ki, ha a „verik a tibetieket”, „cenzúrázzák az internetet” stb. jellegű toposzokkal elhárítunk magunktól mindenfajta Kínával kapcsolatos szellemi erőfeszítést" - sajnos manapság az a jellemzőbb, hogy "fantasztikus a növekedés", "remek és működőképes a rendszer" toposzokkal elhárítjuk magunktól, hogy elismerjük: ott valóban verik a tibetieket, egész más értékeket vallanak hasonló név alatt, mint mi, üldözik a nekik nem tetszó egyázakat és azok képviselőit gondolkodás nélkül rácsok mögé is küldik...

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.12.18. 22:22:38

Tóni és Kálmán Kína és Tibet ügyében kétkulacsos politikát folytat: egyikében pálinka van, másikéban jiu. ű


:P

tevevanegypupu 2008.12.18. 22:34:08

A Tigris es Sarkany kora erdekesebb es szebb volt. Ami pedig a magyarorszagi kinai konyhakat illeti...brrrr...

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.12.18. 22:42:26

szervezzünk egy csoportos kínai éttetrem - látogatást...

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2008.12.18. 23:02:03

Kínáról ez a véleményem:
a) nemrégiben történt, hogy amikor éppen felálltam kiült fotőjömből, akkor robbant fel, és éppen a pofám előtt, egy kínai takarékos fénycső (vagy micsodák ezek) b) nemrégiben történt, hogy amikor a fütyülő kínai teafőzőt leemeltem a gáztűzhelyről, éppen akkor szakadt ki tőből a fogantyú az edényből, ami ráeset a gáztűzhelyre és szétfröccsent a forróvíz c) nemrégiben kaptak a gyerekeim két kínai rádiós cédéjátszós ketyerét a nagyszüleiktől, háromszor kellett visszacserélnünk a cserekészülékesket és cserekészülékek cserekészülékeit, mire két használható ketyeréhez jutottunk... Sorolhatnám még jó darabig. Ezeket a vackokat nemhogy Magyarországra, de még Európába sem volna szabad beengedni (és akkor ezek még csak a hivatalos bolti forgalomban kapható, mindenféle garanciajeggyel ellátott termékek!!!). Ez nem Lí Taj-pó Kínája.:-(

ü
bbjnick

Jo Tunder · http://nincsenurleskesz.hu 2008.12.18. 23:53:02


Raymond,

Kína nem demokratikus ország, egyáltalán nem, és belátható időn belül nem is lesz az. De nem is egy tömeggyilkos diktatúra. Nem érdemes velük hidegháborúzni, mert ezek nem a ruszkik ezeket nem lehet legyőzni. Másfelől hajlandóak együttműködni a Nyugattal, nem ellenszenveznek vele, a kínai fiatalok angolul tanulnak, amerikai ösztöndíjakat nyernek el, szorgalmasak, és borzasztóan okosak. Én nem azt mondom, hogy szarjuk le Tibetet, de fogadjuk el, hogy a Kínai Népköztársaság része. Hu Csin Tao nem Mao, akik mögötte állnak nyugati öltönyt hordanak, és a Harvardon végeztek, nem Wang bácsik a nyóckerből, akik selypítve beszélnek magyarul, amit roppant viccesnek talál az átlagmagyar aki sehogy sem beszél külföldiül.

Té2 2008.12.19. 12:00:07

Kedves Bbjnick!

Távol álljon tőlem, hogy a kínai szart védjem, de az nem azért szar mert made in China, hanem azért mert szar licenc szerint gyártják, ezek olyan áruk, amit olcsón akarnak adni, gagyipiacra szánják, gagyialkatrészek vannak benne, olcsó (gyerek)munkaerővel, és ezt Kínában jól össze lehet hozni egy szerves egésszé. Amúgy meg egy csomó jó minőségű luxuscikket is Kínában gyártanak, jó licenc szerint, jó anyagokkal, olcsó (gyerek)munkaerővel. Gondolod, hogy a Nike-cipő az nem made in China?

Té2 2008.12.19. 12:05:28

Ezek a könnyűzenei sztárokról késztült bevágások meg aranyosak, különösen a Girl Kill Girl, amit még nyelvtanilag se tudok nagyon értelmezni. Lány, öl, lány? Egy -s betű valahonnan nagyon lemaradt.

Turbulencia (törölt) 2008.12.19. 15:15:46

szürkepatkány,

Például lány ölJ lányt. Vö. pl. a "Faster, Pussycat! Kill! Kill!" c. filmmel, amit amcsik csináltak.