Kommentszűrés
’08 jan
14
09:01

Meatrix - miből lesz a hús?

Írta: TuRuL_2k2

  Miközben Bűvös szakácsék éppen a boldog disznókból készült különféle kolbászokról értekeznek, a Tudatos Vásárló oldalon nézelődve (meglepő módon netpincéréktől kerültem oda) Jamie Oliver sztárszakács nagyüzemihús-ellenes felhívásába futottam bele. Aztán ugyanott elolvastam a Hús, hús, hús című cikket is. „Ma már globálisan az összes baromfi 74%-a, az összes sertéshús 50%-a, az összes marhahús 43%-a és az összes tojás 68%-a ipari körülmények között készül.” Sokkoló adatok. Mert az ipari körülmények a legtöbbször a zsúfoltságot, a kannibalizmust és a mértéktelenül adagolt antibiotikumokat jelentik...

 Gyerekkoromban egyik ismerősünk csirkéket nevelt nagyon nagy tételben, egy körülbelül négy-ötszáz négyzetméteres épületben. Azóta sem felejtettem el azt a sokezer kis pihés állat csipogását és azt a messziről érezhető, orrfacsaró szagot - pedig az a hodály valószínűleg még a jobbak közé tartozott, volt valamennyi mozgástere a csirkéknek.

 Beugrott, hogy jó egy éve találkoztam egy sertéstelepes-mátrixos animációs filmmel: The Meatrix volt a címe. Most ennek megtaláltam két további részét is, nagyon jók:


 Az emberben meg egyre csak gyűlnek a kérdések. Fontos-e, hogy természetes körülmények között élő állatok húsát együk? Ha igen, mennyit ér meg nekünk mindez? Megengedheti-e magának egy átlagos magyar család vagy nyugdíjas, hogy odafigyeljen az általa elfogyasztott két- és négylábúak élet- és egyéb minőségére?
Egyáltalán: fontos témáról van szó, vagy az egész csak egy antiglobalista trükk?

Címkék: globalizáció hús

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr74294550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ecoka 2008.01.14. 09:46:57

A kérdés nagyon jó. Véleményem szerint pont emiatt az állatvédelem a haszonállatok esetében a legfontosabb. Gondoljunk bele, ezek az állatokat születésüktől azért tartják, hogy majd egyszer levágják, és a húsukat megegyék. Ezért fontos a szarvasmarhák, sertések stb. esetében a humánus tartásmód, a kíméletes szállítás és vágás. Nem a kutyák-macskák védelmét szeretném lekicsinyleni, mert az is nagyon fontos (hiszen utóbbiak társállatok, és a tartás kultúrája az illető társadalom kultúrájának tükre), de őket hazánkban nem azért tartják, hogy levágják.

Mindemellett az az iránti sóvárgás, hogy csak és kizárólag háztáji körülmények között tartott állatok húsát és tojásait ehessük, nem életszerű. Ugyanis ilyen mennyiségű élelmiszer előállítása kizárólag nem-ipari termelésben elképzelhetetlen. Az megint más kérdés, hogy azért az arányon megfelelő agrárpolitikai szándékkal igen sokat lehetne javítani.

A megnövekedett költségek esetleges átvállalásáról annyit, hogy pár éve, még az egyetem alatt készítettem egy felmérést arról, hogy az emberek milyen tojást esznek/vásárolnak legszívesebben. Leegyszerűsítve: olyat, ami boldog, kapirgáló tyúktól származik, a tojásnak sárga a héja, jó nagy a sárgája, de az ehhez szükséges költségnövekedést nem vállalják.

Ja és már jó pár éve TILOS a haszonállatoknak antibiotikumot adni hozamfokozás céljából.

dolphin 2008.01.14. 10:51:54

Az organic zoldsegnek es a farmon nevelt csirkenek meg kell legyen a maga fogyasztoi szegmense, mert finom. Es jobb felkeszulni, hogy ezert fizetni kell majd (Ny-Europaban es Amerikaban mar eleg sokat, de csak ido kerdese, hogy ez Mo-ra is begyuruzzon). De, egy dolgot nem kell elfelejteni: ahhoz, hogy a Fold teljes lakossagat organic zoldseggel etessuk, ahhoz kb 3x annyi termofoldre lenne szukseg, mint ami ma rendelkezesunkre all. Ha ehhez hozzavesszuk a nagyon-organic tenyesz allatokat is (amelyeket egy idealizalt vilagban szinten csak termeszetes alapanyagokkal lehetne/kellene etetni), akkor meg lassan beszanthatjuk az oceanokat is.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.01.14. 10:54:44

"Ja és már jó pár éve TILOS a haszonállatoknak antibiotikumot adni hozamfokozás céljából. "

de csak tuti, h. nem így van...

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2008.01.14. 10:58:04

dolphin:
Igen, valami ilyesmi a probléma. A cyberpunk szerepjátékok (Cyberpunk, Shadowrun) és regények világa szépen, lassan megvalósul: a szegényeknek szója-alapú ételpótlékok, a gazdagoknak igazi ételek igazi ízekkel.

sensei 2008.01.14. 11:42:08

"de csak tuti, h. nem így van..."

Mo-n és az Eu többi, régebbi tagországában így van azért nagyjából. Nálunk kb. 10 éve kivonták a hozamfokozásra használt/használhatóható antibiotikumokat a forgalomból. Én is ismertem néhányat, de már a nevük sem jut eszembe. Az, hogy mi kerül az üzletek polcára azokban a kajaalapanyagokban, ami Eu-n kívüli országból jön, hát ez már okozhat némi aggodalmat a kedves fogyasztó fejében. A szabad piac, no meg az Eu-n belüli élelmiszerárak "karbantartása", nem utolsó sorban a hazai termelők fékentartása miatt nincs igazán rend az unión kívülről érkezett cuccok vizsgálata terén. Nem mintha a belső származásúak 100%-ak lennének.

Bummer 2008.01.14. 11:43:02

Na de mennyi organic zöldséggel? Általában úgy szokták számolni, hogy megnézik, mennyi zöldség fogy, beszorozzák az organikus verzió termőterületével és kijön valami.
De talán ha a világ egyik felén nem végezné kukában a kaja nagy része...

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.01.14. 11:52:18

kedves sensei, egy dolog az előírás, más a gyakorlat. Mit eszik a gyáriállat (a félezer m2-es, sötét büdös istállóban felnőve, napot sem látva)? egymáson kívül: műtrágyás, teledrogozott tápot... amiben lehet bármi, az hogy mi van ráírva, eccerűen nem érdekel...
Tettem én már szombaton szerdai címkét a kenyérre (boldogult diákmelós péksegéd koromban), szóval ami a (hazai) címkékekn áll... Annak csak az hisz, akinek Grimmet kéne felolvasni a híradókban is..

Amit Bűvösék csinálnak, leginkább abben hathat a magyar viszonyokra, hogy (ha nem is 64 fokon 'főzzük' odahaza a lágytojást stb.), de odafigyelünk a nyersanyagokra...

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.01.14. 11:56:46

sosem felejtem el, mennyire megetethető a magyar: a Keletinél láttam pár éve a kínainál, hogy büszkén, öles betűkkel iírdetik a kirakatban: "halízű csirke!"... itt még ezt a hulladékot is el lehetett adni... (ma már nincs kint, talán) Mert a hallliszttel túletetett csirkét normális helyen elássák vagy állateledel lesz, nem az asztalunkra kerül.. itt meg még hirdetik is! ez magyarország... ami bennünk van...
Szegény drága MBTBD-ék donkihótei harcba kezdtek...

egri Fehér 2008.01.14. 11:58:43

A probléma sokrétű, nem is tudom hirtelen, milyen irányból lenne érdemes megközelíteni. Talán vmikor akkor kezdődhetett (ahogy a Meatrix-ben is mondják), amikor az egyes agrárcégek/farmok irányítása és tulajdonosi köre elvált, eltávolodott egymástól. Talán onnantól kezdve vált kizárólagos szemponttá a profit (ami természetesen egy nagyon fontos tényező volt mindig is, hiszen mindenki azért dolgozik, hogy megéljen vmiből).
A profit kizárólagosságának logikájából következik sokminden, amit ma tapasztalunk az élelmiszerek világában, és amit a legegyszerűbben úgy lehet jellemezni, hogy semmi sem az, aminek látszik.
Sajnos egyre több élelmiszer esetében alakult ki egy olyan duális rendszer, melyben létezik az olcsó szar és a drága/drágább valódi. Semmi sem az, aminek látszik. És az emberek tudatlanságból, kispénzűségből megeszik azt, amit meg akarnak etetni velük. És kritika nélkül elhiszik a nyilvánvaló szemfényvesztéseket is.
Az egyik utolsó bástyája a valódi élelmiszereknek, és ezáltal egyben a következő, a nagyipari élelmiszer-termelés által meghódítandó szektor véleményem szerint a borászat. Már most körvonalazódni látszik a különbség az olcsó csinált borok és a valódi borok között. A határ ugyan még képlékeny, de a két ellenpólus már észrevehetően különbözik egymástól.
Hogy mi lehet a kiút? Valszeg szükség lesz a jövőben a nagyipari élelmiszer-termelésre, hiszen egyre többen élünk ezen a bolygón. De meg kell védeni a kisüzemeket és a kézműveseket is.
És az élelmiszer-biztonság ennek csak az egyik, még ha a legfontosabbnak is látszó oka. A másik ok a vidéki közösségek és a felelős társadalom fenntartása. Értelemszerűen egy kisüzemeken alapuló szektor tulajdonosi szerkezete szétaprózódott, ami a számos hátrány mellett (melyek nagy részén jó koordinációval egybként hiszem, hogy felül lehetne kerekedni) azzal az előnnyel is jár, hogy önmagukért felelősséget érző tulajdonosok sokasága van jelen a társadalomban. Ha azonban egy szektor nagyon koncentrált, ott nagyon sok lesz az egyszerű munkavállaló, aki számára sok esetben tevékenysége nem több egyszerű munkánál, azaz a megélhetéshez szükséges rossznál. Ennél fogva teljesen másképp gondolkodik a világról.
Milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre a kisüzemek/kézművesek megvédésére? Talán az eredetvédelem. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az érintettek valóban és érezhetően magasabb minőségi színvnalon termeljenek, a nagyipari élelmiszer-termelés termékeitől különböző élelmiszereket.

cubalibre 2008.01.14. 12:04:46

A hazai hús-tömegfogyaztáshoz az is vezet, hogy ma már a magyar paraszt a saját ellátására sem termel állatot. Menj végig egy falun, nézz be a kertekbe, és jóformán kapirgáló csirkét se látsz, sertést, főleg meg tehenet egyáltalán nem. Mert ugyan meló nincs falun, de jobb egész nap a TV2, meg az RTL Klub előtt ülni naphosszat.
Az én szüleim orvosok, városban lakunk, de mégis van a kertben otthon - csak úgy a magunk fogyasztására - nyúl, gyöngytyúk, csirke.

Bummer 2008.01.14. 12:06:21

Szamárfül, egyél te is szürkemarhát:
- eredetvédelem
- nagyipari terméktől különböző élelmiszer
- magas minőségi színvonal

Csak az a baj, hogy alig lehet kapni.

Téglagyári Megálló 2008.01.14. 12:10:13

Bummer, hát ez az, hova menjek Nagy-Budapesten, hogy szürkemarha húsához jussak?

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.01.14. 12:10:45

tudom, meg mangalicát... :)
az jó ritka és drága

KGyST · http://repules.tumblr.com 2008.01.14. 12:21:48

Majd ezt a problémát megoldja India és Kína, mert ha azok olyan iramban fognak egyre többet kajálni, ahogyan a gazdaságuk nő, akkor húsz éven belül annyira fel fognak menni az élelmiszerárak, hogy senkinek sem fog eszébe jutni olyan hülye gondolat, hogy biokaja.

Mindenki gyárit fog enni.

KGyST · http://repules.tumblr.com 2008.01.14. 12:22:32

NB. a Föld egyik fele éhezik, hogy a másik fele a csirkék jogairól fantáziálhasson.

Szárnyas 2008.01.14. 12:25:37

A kérdés az, hogyan lehet összehangolni a humánus állattartást a megnövekedett fogyasztói igényekkel és az árral?
Ez itt a probléma, nekem paradoxonnak tűnik.

szejler 2008.01.14. 12:48:35

Szamárfül

Azért az nem úgy van, hogy a tápszergyártók azt írnak rá amit akarnak. Nagyon nem.

Közeli rokon, hatósági főállatorvosként ellenőrzi ezeket, és ha kióg valami a megadott határértékekből (rendszeres mérés), az kasza. Másodszor már az cégnek is. (no mercy).

Hozamfokozásra nem antibiotikumot használnak, hanem genetikailag turbócsirkét (15 év alatt egy átlagos broiler vágósúlya 60-70%-al emelkedett), turbótáppal (amibe viszont csak szigorúan ellenőrzött adalék kerülhet).

Testtömegnövelő antibiotikum? Ezt meg ki találta ki? :)))

Antibiotikumokat vágás előtt pár nappal tilos adni, érthető okból (antibiotikumrezisztens baktériumok kialakulása emberekre is ). Ennek a megszegése megint egy sokmilliós bírság. Ritkán fordul elő.

Nincsenek illúzióim az ipari állatelőállítással kapcsolatban (rokon lévén jól tudom, hogy működik), de azért laikusok között sok a felesleges para. A magyar állategészségügy szigorú szabályok alapján, korrektül működik, dacára a sok beömlő szarnak.

Az ideérkező, minket balkánnak gondoló, egynémely tetüláda nyugati élelm. ipari vállalkozó nagyot koppan, amikor közlik vele, hogy ez 12 milliós szabálysértés, az meg egy telepbezárás.
(először jell. felfújják magukat, aztán meg rimánkodnak, hogy soha többet)

Széna Tomi 2008.01.14. 12:51:50

Szoktam olvasni a Bűvösszakácsot, egyik kedvencem. Amit ők mondanak, az nekem sokkal messzebbre mutat, mint egyszerűen a jó alapanyagok kérdése. Azt az igényt fogalmazzák meg, hogy szükség van olyan emberekre, mind a termelők, mind a feldolgozók, mind a szakácsok körében, akik szeretik,amit csinálnak. Akik nem úgy nyitnak egy éttermet, hogy "na, majd jól meggazdagodok belőle", hanem tudják magukról, hogy tehetségesek, ezt büszkén meg akarják mutatni, és ezzel jó ételeket adni másoknak.
Ugyanez a termelőknél és a kereskedőknél. Milyen öröm lenne egy olyan országban élni, ahol a zöldséges nem hátulról adja a nyomott epret, és elölre kirakja a szépet. Ezt minden évben megcsinálják velem. Adja 10%-kal drágábban, és dobja ki a francba a selejtet! Nincs bennük (tisztelet a kivételnek) annyi becsület, hogy ez számítana nekik. Az átlagos fogyasztóban meg nincs annyi igényesség, hogy ezt szóvá tegye.
(És még tovább megyek, bár ez talán mellékvágány. A magyar fogyasztóban nincs meg az az öntudat, hogy visszaküldje az ételt, ha szar (én még ilyet étteremben nem láttam itthon), és mint kultúrafogyasztó, nem láttam olyan pocsék előadást, ami ne kapott volna tapsot.)

Nite 2008.01.14. 12:57:02

A múltkor csájníz (jellegű) kajához vásárolva azon filóztam, hogy csirke legyen benne vagy tofu. Miután megláttam az árakat, a tofu kiütéssel nyert - pedig még 3 éve ugyanennek a meccsnek más lett volna az eredménye. Nem mondom hogy vegetáriánus lesz lassan a család, de kevesebb húst eszünk és így megtehetjük hogy megválogatjuk a minőséget.

sunyi répaárus 2008.01.14. 13:08:03

Hú, itt aztán sikerült a primitívebbnél primitívebb véleményeket elolvasni :/ ennél már csak az a rosszabb, h jönnek a yadayada mert a magyar milyen hozzászólások... na most h megadtuk az alapízt csapjunk bele:

egy dolgot alapvetően rosszul lát mindenki: két bázisra kell az élelmiszeripart felosztani: önellátó / szervezett, iparosodott jellegű TERMELÉS. Mivel szép nyelv a magyar, benne van a nevében is az utóbbi lényege: a mennyiségi előállítás. Ha a bolygó lakosságát és az arányokat nézed, egyértelmű, hogy a a legalsó szinten lévő szegények KÉNYTELENEK vergődni az önellátó gazdálkodással (30 csirkével evezek egy ladikban a megáradt Amazonason), a "civilizált", urbánus életformával együtt jár a "büdös dolgokat nem csinálunk városfalon belül" életérzés. Szerény véleményem szerint az afrikai és indiai nyomoron kívül azért a bolygó népességének ijesztő hányada él az ipari élelmiszertermelésből.
Ezután olyan agyb@szott ötleteket felhozni, h tiltsákbe, mé'nemotthontermel - egyszerűen nevetséges. Ugye mi a mai világ rendje: a földet, termelő eszközöket ugyan nem feltétlen veszik el már a paraszttól, viszont a megtermelhető áru értéke devalválódott szinte teljesen, mivel az ellenpólus a profitorientált üzem, s Kovács "Földtúró" János, közép-taktaharkányi lakos nem engedheti meg egyszerűen magának azt a luxust, hogy 100-200e huf összköltséggel felnevel egy disznót, és azt saját fogyasztásra szétosztja purdéi között; hiszen a globális piacon ezért a pénzért kb. 50%-kal több disznóhúst tud vásárolni. Hozzátenném még, hogy a madárinfluenza, és a többi állatpestis jóság sem pl. Anglia szofisztikált állattelepeiről indult, hanem az idióta "környezetvédők" által dédelgetett "családi farmokról" Kelet-Ázsiából. Mivel már nem a XVIII. században élünk, hogy a világ két tetszőleges pontja között fél év legyen az utazás, így valós a veszély, hogy ugye "minden hálózat leggyengébb láncszeme" miatt omlik össze az egész globális szisztéma, ez a közegészségügyre még inkább igaz. Tehát az a barom, aki a beoltatlan állatok érdekében csápol, az egyszerű TERRORISTA.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.01.14. 13:08:33

"Amit ők mondanak, az nekem sokkal messzebbre mutat, mint egyszerűen a jó alapanyagok kérdése."
Persze, csak az a kérdés, menyit sikerül elérniük...

szejler 2008.01.14. 13:25:30

Bocs hozamfokozás. :)

De az is hülyeség, hacsak úgy nem, hogy kevesebb állat döglik meg betegségben.

Már éppen kezdtem rálelkesedni a penicilines bodybuilder kurzusra.

A magyar zöldségesek többsége tényleg ordenáré módon ostoba. Calabriában zárás előtt egy órával minden árus elkezdi ordítani az "una busta per euro"-t, onnantól egy euróért azzal pakolsz meg egy nejlonzacskót amivel csak akarsz.
(volt hogy 6 kiló isteni barackkal mentem haza, 3 napig azt ettem).

Nyáron a magyar piacon, bepakolják anyámnak zacskóba a szemetet is, mire anyám szól udvariasan, hogy arra nem tart igényt, mire elkezd csapkodni, meg morogni. Éppen akkor érkeztem oda, gondoltam megviccelem a pasast. Mintha idegen lennék, direkt elkértem az a 4 szem rohadó paradicsomot. Először gyanakodva méregetett, aztán amikor letettem kb 60 ft-ot a pultra, anyámra "na ugye " pillantást vetve, büszkén odaadta nekem a zacskót.

Amit azzal a mozdulattal ki is basztam a kukába. A pasas döbbenetére megkérdeztem: ha nyert 60 ft-ot, de elveszített egy jól fizető vevőt örökre, akkor ez most jó bolt volt?

Úgy meghökkent, hogy szólni sem tudott. Talán néha nem árt tudatosítani bennük mekkora balfaszok.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.01.14. 13:28:13

ez jó!
erről Amelie jutott eszembe, meg esete az articsókás zöldségessel... :D

szejler 2008.01.14. 13:42:33

répaárus

Azért kedves hogy azt osztod ilyen vehemensen, amiből neked sem sok van.

- Ki csápolt itt beoltatlan állatokért?
- Józsi bácsinak is kötelező eukonform disznót nevelni.
- gazdaságosság: ez evidencia, köszönjük.

Ipari mezőgazdaság és minőségi kistermelő nem zárja ki egymást. Éppenséggel két külön piac.
Nyugaton, mert nálunk a második hiányzik, ez a baj.

A sertéspestis, Creutzfeld-Jacob kór nem az ázsiaiak sara.

Gattaca 2008.01.14. 13:51:24

Szerintem az egy nem bizonyított közhely, hogy a föld kevés arra, hogy mindenkinek minőségi élelmiszert adjunk.

Először is a "fejlett" országokban a kajának óriási része megy a szemétbe. Másrészt ha kevesebb húst ennénk (pl. fele annyit), sokkal kevesebb föld kellene, hisz egy kiló hús megtermeléséhez - energiaértéken - tízszer annyi gabona kell.

Szóval ha kevés, de jó minőségű húst ennénk, akkor nem lenne szükség húsiparra. Gondolom én.

Széna Tomi 2008.01.14. 14:01:33

Apró példa a globalizált világ hatásaira:
Az egyik barátom a párjával az Őrségben él, és egy kis faluban szeretnének állatokat tartani, na nem nagy méretekben, csak a háztájinál kicsit komolyabban (pár tehén, kecskék, ilyesmi). Szeretnének maguk takarmányt termelni (vagyis semmi táp!). És nem tudnak, mert egyszerűen nincs elérhető áron termőföld, mert sógorék felnyomták az árakat.
A feldolgozásról:
Ma Magyarországon az emberek nem tudják, mi az, hogy sonka. De legalábbis gyorsan felejtik. A múltkor ettem egy prágai sonkának nevezett borzalmat, erős füstölt ízzel, és látszott, hogy húsdarabokból van összerakva, köztük szivacsos, párizsiszerű töltelékkel. Ma EZ a sonka, meg a pácleves szarok vákuumcsomagolásban, méregdrágán. Ráadásul ezekkel a páclevekkel elfelejtjük az igazi ízeket. Nem akarok sokat siránkozni, csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy ha azt a pénzt és erőfeszítést, amit arra fordítunk (mint EU közigazgatás és mint fogyasztók), hogy lehetővé tegyük a gyors és szabad szállítást, a nagyüzemek gazdaságos működését, a termékek tartósítását és csomagolását, na meg az adalékanyagbiznisz virágzását inkább a kistermelők és a kisüzemek, meg a helyi feldolgozás támogatására használnánk, talán jobb világ lenne körülöttünk. Lehet, hogy ez idealizmus, vagy naivitás...

Széna Tomi 2008.01.14. 14:03:15

Szamárfül, Argentina a Te országod! :-)

szejler 2008.01.14. 14:07:21

Gattaca

Az ipari húsiparhoz ipari növénytermesztés is kapcsolódik. Akkor tehát abból is együnk kevesebbet, de jobb minőségűt? :)

Együnk kevesebbet!! :)

Az ipari technológiájú termelés olyan országokban, mint India élet-halál kérdése.
Norman Borlaug pl a hatvanas években olyan módosított gabonafajtákat tenyésztett ki, amivel egycsapásra megszüntette az éhezést Indiában.

Valljuk meg! Jó minőségű, de kevéssé hatékonyan megtermelt élelmiszert enni, luxus, ami nem juthat mindenkinek.

De az éhezésnél azért az ipari élelmiszer is jobb.

banza 2008.01.14. 14:08:19

Tipikus hozzánemértő post. Tudod mióta nem lehet magyarországon hozamfokozó antibiotikumot adni az állatoknak? Több mint húsz éve. A négy ötszáz négyzetméter pedig minden csak nem nagyüzem. Az átlagos broiler istállóméret 1000-1200 négyzetméter. Az orrfacsaró bűz meg a kis pihés állatok esetében nem lehet helytálló, ugyanis a baromfiólak jeleggzetes orrfacsaró szagát az amónia okozza. Az első 2 élethétben pedig nem halmozódhat fel - egészséges állományban - olyan mértékben hogy az különösebben zavaró legyen.

dolphin 2008.01.14. 14:13:30

Gattaca,
"Másrészt ha kevesebb húst ennénk (pl. fele annyit), sokkal kevesebb föld kellene, hisz egy kiló hús megtermeléséhez - energiaértéken - tízszer annyi gabona kell."

Ez egyreszt logikus, masreszt nemtrivialis, mikeppen veszed ra az emberek tobbseget. Egyebkent nem 10x, hanem asszem 6x marhahus eseten, es valamivel kevesebbszer disznoknal ill. csirkeknel.

Es persze nem kerdes: az lenne a legjobb, ha az etiop kisgyerektol az amerikaiig mindenki a legjobb minosegu kajat enne. Hogy ezt 6 milliard ember eseten hogy valosithatjuk meg, az mar nem konnyen megvalaszolhato, ui. a haztaji termeles erre nagysagrendileg nem (lesz) kepes. (Csak emlekeztetoul, az emberiseg mar tobb mint fele varosokban el, es ez csak fokozodni fog.)

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.01.14. 14:17:56

banza, te láttál már baromfiistállót? nem képen, közelről...

banza 2008.01.14. 14:20:25

Bummer az eredetvédelem pont a szürkemarha esetében nem biztosított. A CORA-ban lehetett kapni szemre holstein selejt tehenet MSZM-nek cimkézve. Mive a CORA ALKALMAZOTTAI PECSÉTELTEK. Na ezt én nem nevezném eredetvédelemnek. Akkor már inkább red master.

szejler 2008.01.14. 14:21:36

Well. Mea Culpa :)

Vannak hozamfokozó antibiotikumok, állatorvos azt is elmondta hogyan hatnak.

banza

Hozamfokozó antibiotikumot 2005. december 31. óta nem lehet adni. Az nincs húsz év.

banza 2008.01.14. 14:24:21

Szejler a broiler átlagos vágósúlya egy dekát nem emelkedett az elmúlt 15 évben. Azt ugyanis a fogyasztói igények szabják meg nem az állat genetikája. Amire te gondolsz az a takarmányhasznosítás és a hízlalsási idő hosszának változása. Ma jóval 2kg/kg alatt van a takarmányhasznosítás, és valahol 35-38 nap közt a hizlalás hossza. ez húsz éve még 2,5-2,8kg/kg és 49 nap volt

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.01.14. 14:25:43

lehetnek bármilyen előírások, ne reménykedjünk már, hogy tiszta húst eszünk... már a feldolgozás előtt, már az állatban nem 'kóser' a hús, nemhogy ami lesz belőle a feldolgozás után... az hogy esetleg nem "hozamfokozó szernek" nevezik, részletkérdés, attól még (számunkra) mérgekkel is tömik őket.

banza 2008.01.14. 14:26:57

baromfi esetében 80-es évek közepe óta nem lehet MO-n használni. az Eu rendelet tiltja 2005 dec 31 óta az összes gazdasági állatnál az összes tagországban. Emlékeztek a 2002-s antibiotikum szermaradványos csirkehús botrányára. Ott is abból derült ki azonnal, hogy export csirke volt hogy nálunk 198xóta nem lehet antibiotikumos hozamfokozót használni.

banza 2008.01.14. 14:29:24

Szamárfül ezt benézted 1984 óta ebből élünk, volt hogy a magyar broiler előállítás 12% mmi adtuk. M már elsősorban magas genetikai értékű bagyszülőpár állományokkal foglalkozunk. hidd el tudok ezt azt a baromfiiparról. Amit pedig a takarmányok ellenőrizhetetlenségéről írsz elég nagy baromság de ezt már fent megválaszolták.

banza 2008.01.14. 14:33:45

Aki akar az tudod a lebel rouge-hoz hasonló körülmények közt tartott magyar baromfit venni a Kaiser és spar áruházakban www.mastergood.hu/magyar/termekeink/redmaster.html

szejler 2008.01.14. 14:37:25

banza

Telefonos segítséget kértem. Állatorvos, kutató, 1977-2000-ig nagyüzemi baromfival foglalkozott.

1985: tenyész idő: 48-50 nap, átlag vágósúly: 1 kiló 40 deka.
Ma : tenyész idő: 38-42 nap, átlag vágósúly: 2 kiló 30.

Tápanyagok korszerűsödtek, de a fejlődés nagy része a genetikának köszönhető.

:)

banza 2008.01.14. 14:47:11

Ha ugyan annyi ideig tartanád a csirkét nagyobbra nőne de nem tartod annyi ideig. a vágósúlyt pedig a fogyasztói igények határozzák meg. A 80-as években ugyan úgy 2kg körül vágtuk az állományokat, csak 49 napra, mint most 37-38 napra.

banza 2008.01.14. 14:54:48

A genetikában teljesen egyetértünk. A fejlődés 75%-a a genetikának tudható be a többi megoszlik a tartási körülmények közt.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.01.14. 14:59:17

kedves banza, nem azt mondtam, hogy esténként gonosz álarcosok kicsrélik a tápot a silókban, hanem hogy a tilos holmik mellett amit ma használnak, az majd holnap lesz tilos. kb. mint a dopping a sportban. eccerű ez... de védd csak tovább ezt a kényes témát, még dícsérd is! ha ettől nyugodt lesz a lelkiismereted.
sőt, add ki közleményben, h. minden rendben van a téméban!
hogy tiszta genetika? :DDD

Gattaca 2008.01.14. 15:02:38

Szeiler,

"Az ipari technológiájú termelés olyan országokban, mint India élet-halál kérdése."

Szerintem meg ez nem igaz. A fejlődő országokban nem azért nyomorognak és éheznek az emberek, mert nincs elég földjük élelmiszert termelni, hanem mert a földek nagy részén exportra (a fejlődő világ számára) termelnek banánt/pálmaolajat/gyapotot/marhát stb. Aminek a jó része aztán nálunk a szemétben végzi.
És igen, együnk kevesebbet. Melyikünk merné azt állítani, hogy nem eszik legalább 1/3-al több kalóriát, mint amennyire szüksége van?

Az éhínségek pedig indiában nem a 60-as években szűntek meg, hanem a II.VH után, mégpedig nem technológiai ugrás miatt, hanem - bármilyen furcsán hangzik - a sajtószabadság és a demokrácia miatt. Az éhezésnek ugyanis nem technológiai, hanem elosztási (ha tetszik politikai) okai vannak legtöbbször (Amartya Sen kapott közgazdasági nóbel-díjat az ezt bizonyító kutatásaiért).

banza 2008.01.14. 15:05:36

Mond szamárfül miért csúsztatsz folyamatosan? És miért nem vagy képes megérteni, hogy olyan témához szóltál hozzá amiről fogalmad sincs. Én nem védem ezt a fajta termelést feltétlenül, de hidd el nem lehetne a hazai baromfihús igényt kielégíteni csak szabadtartásos álományok tartásával.

"hogy tiszta genetika? :DDD" Ez pedig egyrész csúsztatás a rondábbik fajtából másrészt pedig hülyeség mert persze hogy tiszta genetika

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.01.14. 15:09:50

ha én csúsztatok, akkor te ... de arra nincs szó (na jó, te csak simnán belámmagyárázol dolgokat).
Te, ha már ennyire szakmabeli vagy (én csak voltam): akkor lécci "hozd ki a tejtükröt!" (ha érted...)
ennyi.

banza 2008.01.14. 15:14:20

Pontosan hol csúsztatok?

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.01.14. 15:19:20

"de hidd el nem lehetne a hazai baromfihús igényt kielégíteni csak szabadtartásos álományok tartásával. " - én csak fikáztam a tömegtermelést.

banza 2008.01.14. 15:25:39

Rendben, hogy csak fikázod, de ha egyszerűen nincs alternatíva akkor nincs alternatíva. Meg egy dolog fikázni valamit, és egy másik eleve geciséget feltételezni.

Ráadásul nem is nagyon értem a fenti idézet hol csúsztatás

szejler 2008.01.14. 15:27:30

banza

Nekem az az info jött, hogy a vágósúly is kisebb volt 20 évvel ezelőtt, de majd rákérdezek.

Gattaca

Sen papát én is kedvelem, de attól még tény, a 60-as évek közepén India és Pakisztán éhezett(többek között a háborúk miatt).
1968-ban jelent meg a "The Population Bomb", amiben az akkori dél-ázsiai élelmiszerhelyzetet és demográfiai robbanást figyelembe véve, a 80-as évekre katasztrófát jelzett előre, mivel az akkori számítások szerint India nem lett volna képes 200 millió embernél többet ellátni gabonával.

A kalászosok ugyanis kifejezetten rosszul teremtek meg jelentős részben szegény talajjal rendelkező vidéken, ráadásul a szükséges nagy hozamú hibridek, vékony szára nem bírta a monszunesőzéseket, elfeküdtek, nem lehetett learatni.

Borlaug a Mexikóban kitenyésztett alacsony, de erős szárú gabona fajtákat 65-ben vitte Indiába és Pakisztánba.

Pakisztánban öt év alatt megduplázódott a gabonatermés, ma a 65-ös termés több mint ötszöröse terem meg. Indiában 12-ről 21 millió tonnára nőtt a termés, ami napjainkban több mint 75 millió tonna. Mindkét ország önellátó.

Borlaug a "zöld forradalom" atyja, béke nobel díjat kapott, és nélküle egyöntetű szakmai vélemények szerint Dél-Ázsiában bekövetkezett volna a demográfiai katasztrófa.


A demokrácia ehhez kevés lett volna. Olvass utána.

Széna Tomi 2008.01.14. 15:45:42

szejler, hogy rosszmájú legyek: talán inkább MIATTA következett be a demográfiai katasztrófa... ha innen nézzük

szejler 2008.01.14. 15:48:11

Széna Tomi

Ha szerinted az a demográfiai katasztrófa, hogy több száz millió ember életben maradt, akkor természetesen igaza van.

szejler 2008.01.14. 15:49:09

igaza=igazad

Széna Tomi 2008.01.14. 16:02:16

Nem. Az a demográfiai katasztrófa, hogy még több száz millió ember megszületett.
Csak arra akartam utalni, hogy ez nem megoldás. Így nem 200 millió embernél roppan össze a rendszer, hanem 1 milliárdnál, vagy 2 milliárdnál. És akkor bizony nagyot fog roppanni!
Nyilván nem kívánom emberek halálát, de a jobb gabonafajták alkalmazása egy demográfiai probléma elleni küzdelemben, khm, lássuk be, félmegoldás. És a másik felét a maiaknak kell hozzátenni...

táltos 2008.01.14. 16:04:52

Na pont ezek miatt szeretnék eccer (ha lesz pénzem, időm, energiám) egy nyugodt kis vidéki házban éldegélni. Azt kevés kis malackát, tyúkot stb. amit megennék magam felnevelni. Csak hol vannak nálunk az igényes kis vágóhidak, ahol Eu szabványosan vágnak állatot, és 100%-ban azt kapom vissza, amit odaviszek.
Régi szép emlék már csak a gyerekkori disznóvágás és az akkor készített toroskáposzta, friss kolbász stb.
Sorban kinyírja a mai állam a családi gazdálkodókat. Már senki sem tart otthon 1-2 tehenet, akiktől meg lehetne venni a tejet.
Közben meg az egekig emelkedik a jövőben az élelmiszerek ára. Hogy kampányoltak az Eu-népszavazáskor, mennyire jó lesz nekünk, mert olcsóbbak lesznek az élelmiszerek. Gyalázat!

Gattaca 2008.01.14. 16:11:58

Szeiler,

Valóban hiányosak az ismereteim a zöld forradalomról. S azt el is ismerem, hogy segítségével táplálni lehet sok embert; csak abban nem vagyok biztos, hogy ez volt az egyetlen lehetséges megoldás.

Egyrészt amit írsz, az egy fajtaváltás hatása. Ez elvben nem érinti azt, hogy ezt nagyüzemi vagy kisüzemi keretek között csinálják.
Másrészt lehet, hogy a hatvanas években nőtt a termésátlag, de mostanában sokat olvasni a nagy mértékű talajerózióról ezeken a vidékeken is - ami szerintem éppen az akkor bevezetett nagyüzemi hatása.

szejler 2008.01.14. 16:14:10

Széna Tomi

Ne haragudj, de ez így marhaság. Az a több száz millió ember mindenképpen megszületett, csak meghalt volna, ha az 50-es, 60-as években nem vezetik be a védőoltásokat, nem javul drámaian az EÜ rendszer ott is.

A demográfiai robbanás nem azt jelenti, hogy az utóbbi 200 évben többet dug az emberiség, egyszerűen 8 gyerekből nem 7 hal meg felnőttkoráig, és hosszabb az élettartam.

A demográfiai robbanás akkor történik, amikor az Eü ellátás ugrásszerűen javul, és az életben maradt gyerekeket el is tudja élelmiszerrel az ország, de a gyermekvállalás mértéke még nem alkalmazkodott ehhez az új helyzethez.

Széna Tomi 2008.01.14. 17:12:26

Persze, igazad van, én sem gondoltam több dugásra :-)
Csak az ilyen "forradalmakkal", meg "segélyekkel" (lásd még: Afrika) mindig az a bajom, hogy valamiért nincsenek rendesen átgondolva, és csak odébbtolják a problémát.
Ezzel nem azt mondom, hogy én okosabb lettem volna, és lett volna jobb megoldásom. Csak csodálkozom, hogy másoknak sem volt jobb!

ehune 2008.09.20. 16:46:13

Sunyi Répaárus!
Téged kéne betiltani a broiler tenyésztéssel együtt. Sőt jobbat mondok:) Téged kéne broiler-szerűen tenyészteni és megenni pörinek :D
Látszik, hogy Te is egy elidegenedett, túlurbanizált nagyvárosi droid vagy. Veszélyes vagy: bunkó, nagyképű, hülye és emellett - ha jól sejtem - jól ki tudod fejezni ezt a sok baromságot. A szüleid biztos jó iskolába járattak. Ennyire tartalak.
Miért gondolom mindezt?
A tömegtermelés hosszú távon egyáltalán nem kifizetődő:
1. A természetnek a variabilitás a normális. A bazi nagy területen monokultúrában termelt növényzet ellen olyan módon lép fel, hogy ezek a növények mindenféle betegséget szednek össze és pusztulnak kifelé. Ez ellen rengeteg ember hatalmas erőforrásokat megmozgatva küzd: nemesítünk, génmanipulálunk, kemikáliákkal irtjuk a kártevőket...stb. Mindezek hatására a növény egyre kevésbé tudja felvenni a harcot egymaga a kártevőivel szemben, de mégfontosabb, hogy átalakul úgy ahogy van. A benne található fehérjék szerkezete más lesz, ami azért fontos, mert nekünk ez a legfontosabb összetevő.
Ezeket a növényeket esszük tömegesen, tömegével így hosszú távon nekünk is változik a fehérjeösszetételünk. Ennek is a hatása, (ezenkívül persze sok minden másnak is: tisztítószerek, broiler állatok fogyasztása, környezetszennyezés... Ezek egyébként szintén a tömegtermelés "eredményei".) hogy egyre gyengébb az immunrendszerünk.
Ja és nem beszéltünk még arról, hogy mindezt a tömegtermelést emberek végzik teljesen eltávolodva önmaguktól, a természettől, az élet élésétől, alkoholt fogyasztva, drogozva, depressziósan stb... napi nyolc órában gürizve.
Mindent összevetve asszem nem éri meg tömegtermelni. Senkinek nem jó: a munkakényszerben élő embereknek, az állatoknak és növényeknek, a bolygónak.
Hagy ne folytassam.......
Tisztel Idióta Répaárus!
Az egyetlen esélyed "Kovács Földtúró János", aki biocuccot termeszt. Jobbanmondva ideje lenne kertet művelned tahó!!!!!!!!!!

Tilcsák Bea (törölt) 2009.01.04. 10:52:14

@szejler: 88-90-ben a bábolnai brojlerek sztenderd súlya 0,95 - 1,05 között mozgott.
minden vasárnap azt vettem a családnak. 100 forint körül volt kilója, ha jól emlékszem...