Kommentszűrés
’07 máj
4
07:40

Karbantartás

Írta: Bozót.harcos

Oroszország vasútvonal-karbantartási indokokra hivatkozva tegnapelőtt leállította finomított kőolajtermékeinek exportját Észtország irányába. A kiesés nem csak Tallinnak, hanem elvileg Moszkvának is kárt okoz, hiszen a balti államon keresztül bonyolódik az észak-európai orosz tranzit, a teljes orosz olajszármazék-export mintegy negyede.

Az orosz állami vasúttársaság szóvivője tagadta, hogy a lépésnek politikai indokai lennének, tehát összefüggésben állna az elmúlt hetekben a Tallinn városközpontjában lévő szovjet hősi emlékmű áthelyezése miatt kialakult példátlan államközi feszültséggel.

Mi is elutasítunk minden rosszindulatú feltételezést. Hiszen tudjuk: Oroszország kizárólag kölcsönös előnyökön alapuló, üzleti szempontokat érvényesít az energiaszállításban.

Igaz, az észtek is tudhatnák: Isten ellen nem lehet hadakozni...

Címkék: piac oroszország gáz észtország

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr5270545

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2007.05.04. 08:21:42

A piac farkastörvényei [sóhaj]...

nénike · http://mandiner.hu 2007.05.04. 08:50:47

Akkor tehát számunkra eldőlt: Nabucco.
Kérdés a szakértőhöz: a baltiak hozzánk képest mennyire vannak a medvének kiszolgáltatva?

:-S 2007.05.04. 10:34:22

Ha jól értem, az a probléma, hogy lehet, az oroszok elérhetik, hogy a Nabuccon is orosz gáz jöhessen csak:

www.mno.hu/index.mno?cikk=408359

Legalábbis most azon vitatkoznak, hogy a Kaszpi-tenger tó-e vagy nem a nemzetközi egyezmények értelmében.

Bozót.harcos 2007.05.04. 10:50:24

Az észtek földgázt csak Oroszországtól tudnak vásárolni, ez viszont az energiafelhasználásukban sokkal kisebb arányt képvisel, mint Magyarország esetében (13% kontra 45%). Bővebben itt:

ec.europa.eu/energy/energy_policy/doc/factsheets/mix/mix_ee_en.pdf

Általánosságban véve a baltiak szerencséje, hogy a kilencvenes években kiépítettek terminálokat a tengerpartjukon, ezért kőolajat máshonnan is tudnak - igaz, drágábban - vételezni. A litvánok is erre kényszerültek tavaly, mikor a volt Szovjetunió egyik legnagyobb, ma Litvániában lévő finomítójának privatizációja után két héttel - amely tendert az orosz állami Transnefttel szemben a lengyel PKN Orlen nyert el - hirtelen elromlott a finomítót tápláló orosz vezeték. Majd amikor a litvánok megoldották a kieső termelést tengeri és vasúti szállítással, rejtélyes tűz ütött ki az intézményben. Peches véletlenek sorozata.

A vicces az egészben az, hogy egy valóban piaci alapon működő cég soha nem engedne meg magának olyan veszteségeket, amelyeket az oroszok megengednek maguknak. (Az észt tranziton keresztül észak-európai exportot is leállították.)
A Gazprom a Transneft és a többiek viszont szovjet állami cégek, és inkább elesnek egy csomó bevételtől, csakhogy Oroszország anyácska megbüntethesse az eltévelyedett balti báránykákat.

Bozót.harcos 2007.05.04. 11:07:43

Igen, a kaszpi jogi helyzet a SZU felbomlása óta vitatott: Oroszország és Irán szerint tóról van szó (és az összes partmenti államnak vétójoga van a tó bármely pontján a szénhidrogénkincsek kitermelését illetően), a többiek szerint pedig tenger (tehát fel kell osztani területi vizekre és kizárólagos gazdasági övezetekre).

A jogi helyzet érdekes, de valójában mellékes kérdés. Hatalmi harcról van szó, és ha a közép-ázsiai országok tényleg elhatározzák, hogy gázt raknak a Nabuccóba, meg is tudják csinálni. (Az oroszok a gázimport leállításával tudják fenyegetni őket, de azzal magukkal csesznek ki, mert rá vannak utalva a kazah és a türkmén gázra, hogy exportálni tudjanak Európába.) Szóval a jogi vita porhintés.

Mackótestvér 2007.05.04. 11:48:27

Bozót.harcos 2007.05.04. 11:07:43
"...ha a közép-ázsiai országok tényleg elhatározzák, hogy gázt raknak a Nabuccóba, meg is tudják csinálni."

Kik és mennyit?

"A volt közép-ázsiai szovjet köztársaságok esetében az alapvető gond az, hogy Türkmenisztánt leszámítva nincsenek igazán komoly készleteik. Kazahsztán idén 29 milliárd köbméter gáz kitermelését tervezi, amiből nagyjából nyolcmilliárd köbmétert exportál. Üzbegisztán esetén valamivel jobb a helyzet, ám a 2007-re tervezett kivitel itt sem haladja meg a 12-13 milliárd köbmétert. Ráadásul e mennyiséget teljes egészében fölvásárolják az ország energiaszegény szomszédai - Kirgizisztán és Tádzsikisztán -, továbbá Oroszország és Kazahsztán. Üzbegisztán ugyan számol azzal, hogy a következő években nagymértékben bővíteni tudja kitermelését, miként exportját is, csakhogy e bővülés hátterében jórészt az orosz olajgigász, a LUKoil üzbegisztáni megjelenése áll. Az elsőszámú orosz olajcég ugyanis idén kezdi meg annak a harmincöt évre szóló koncessziós szerződésnek a teljesítését, amelynek keretében mintegy négyszázmilliárd köbméter gázt hozhat a felszínre. E megállapodásban a moszkvai vállalat arra is kötelezettséget vállalt, hogy az üzbég tranzitáló céggel, az Uztranszgazzal együttműködve ezerötszáz kilométernyi vezetéket épít meg. És nem kell különösebb képzelőerő ahhoz, hogy kitaláljuk, merre tartanak majd a csövek.
Elvileg Türkmenisztán komoly mennyiséget pumpálhatna a majdani Nabucco-rendszerbe, hiszen tavaly már több mint 45 milliárd köbméter gázt exportált. Igaz, ezt a mennyiséget lényegében három ország vásárolta meg: Ukrajna, Oroszország és - bármennyire meglepő is - Irán. Ugyanakkor ez a három vevő együttesen kész lett volna ennél jóval nagyobb mennyiséget is megvásárolni. Miközben a számottevő készletekkel rendelkező Türkmenisztán felettébb ambiciózus kitermelési terveket dédelget - 2030-ra szeretné földgáz-kitermelését évi 250 milliárd köbméterre fölfuttatni -, továbbra is tisztázatlan, hogy e mennyiséget milyen útvonalon tudja majd eljutatni a külső piacokra. Jelenleg két irányba, Oroszország és Irán felé tud szállítani. Ahhoz azonban, hogy rákapcsolódhasson a Nabucco-rendszerre, vagy az Irán körüli politikai bizonytalanságnak kellene megszűnnie, vagy meg kellene épülnie a Kaszpi-tenger alatt futó, úgynevezett transzkaszpi gázvezetéknek. Utóbbira egyelőre kevés az esély, többek között a Kaszpi-tenger felosztásának jogi tisztázatlansága miatt is. Mindebből pedig az következik, hogy részben a kitermelt mennyiségek szűkössége, részben a térségbeli orosz politikai és üzleti jelenlét, részben pedig a megfelelő szállítási útvonalak és kapacitások hiánya miatt még jó ideig nem lehet számítani arra, hogy a transzkaszpikumi térségből jelentős mennyiségű gáz érkezzen a Nabucco-rendszer feltöltésére.
Ilyen körülmények között lényegében két forrásra hagyatkozhat a Nabuccót majdan kiépítő konzorcium. Az egyik az azeri földgáz. Ez a forrás azonban egyelőre felettébb szűkös. Tavaly a teljes azerbajdzsáni kitermelés még épphogy csak elérte a 6,5 milliárd köbmétert, s ez a belső igények kielégítésére sem volt elég. Baku kénytelen volt csaknem négymilliárd köbméter gázt Oroszországból behozni. Ez a helyzet persze megváltozik, párhuzamosan azzal, ahogy fölgyorsul a tavaly ősszel megnyitott Sah-Deniz-i lelőhely kiaknázása. Itt, Bakutól mintegy száz kilométerre délre már az idén több mint ötmilliárd köbméter földgáz felszínre hozatalát tervezik, ebből 3,2 milliárd köbmétert exportra szánnak. A lelőhely teljes készletét 700-1000 milliárd köbméter közé teszik, ez nem kis mennyiség, ám önmagában alkalmatlan arra, hogy stratégiai értelemben mérsékelni tudja Európa Oroszországtól való gázfüggését. A Sah-Deniz-i lelőhely csúcsrajáratásakor - feltehetően 2009-től - évi 8-8,5 milliárd köbméter gázt tud majd kitermelni, amiből hétmilliárdot exportálnak. Ezzel szemben ma Moszkva mintegy százötvenmilliárd köbméter földgázt exportál a FÁK-térségen túli Európába."
www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0712&article=2007-0325-1910-41AHGH

Bozót.harcos 2007.05.04. 12:25:47

A fentebb beidézett Sz. Bíró Zoltánt sajnos nem tudom elfogulatlan elemzőnek tekinteni ebben a játékban, ezzel az erővel Szavolszkij nagykövet urat is beidézhetnénk - és akkor még elég finoman fogalmaztam.

A "nincs gáz Közép-Ázsiában" című sírás egyébként az orosz suttogó propaganda egyik kedvenc érve, miközben egyébként Oroszország nem tudná fedezni hazai fogyasztását és exportszükségleteit a közép-ázsiai gáz nélkül. Valójában inkább Oroszország van nagy bajban e téren, csak erről nem illik beszélni.

Az, hogy a kitermelés jelenleg valóban alacsony volumenű, nem azt jelenti, hogy nincs gáz Kazahsztánban. Közép-Ázsia jelenleg a bizonyított tartalékok 4-5%-a felett ül, amely adat később még feljebb is kúszhat. (Ld. www.ncseonline.org/NLE/CRSreports/06Oct/RS21190.pdf) A kitermelés messze el van maradva a lehetőségek mögött, de felfutóban van, és többek között épp a Nabucco típusú projektektől függ, hogy belevágnak-e a nagy cégek és a kazahok.

Emellett nem igazak az alcsony azeri készletekről szóló rémhírek sem, egyes adatok szerint Sah Deniz a többszörösét tudja majd termelni annak a 8-10 md köbméternek, amiről szó van. A BP már csak tudja, ha már egyszer belevágott a kitermelésbe. Egyébként pár hónapja nyílt meg az a vezeték, amely Baku mellől Grúzián át a törökországi Erzurumig szállít földgázt - ez lesz a Nabucco "eleje".

S mindig kifelejtik számbavenni Kirkuk térségét, ahol nem kevés földgázt rejt a környék, amelyet pár hónap múlva megkapnak a kurdok, és amely távlatilag szintén bekapcsolható a Nabuccóba, legalábbis az amerikaiak számolnak vele. És Irak többi részével összehasonlítva Kurdisztán kifejezetten nyugisnak számít, főleg, hogy a kurdok némi etnikai tisztogatással elejét veszik a felesleges összetűzéseknek.

Mackótestvér 2007.05.04. 13:28:31

Kedves Bozót.harcos!

A választ köszönöm, de a tartalmat nem korrekt ily módon hitelteleníteni: „A fentebb beidézett Sz. Bíró Zoltánt sajnos nem tudom elfogulatlan elemzőnek tekinteni ebben a játékban, ezzel az erővel Szavolszkij nagykövet urat is beidézhetnénk - és akkor még elég finoman fogalmaztam.”

Erre a válaszom a következő: „A fentebb beidézett Bozót.harcost sajnos nem tudom elfogulatlan elemzőnek tekinteni ebben a játékban, ezzel az erővel Orbán elnök urat is beidézhetnénk - és akkor még elég finoman fogalmaztam.”

Ezért ezen, ha lehet, lépjünk túl! Engem a szakmai kérdések érdekelnek.

Több ilyen is van.
- Mennyi földgázt tudunk összeszedni a Nabuccóhoz? Középtávon!
- Ki finanszírozza az építést?
- Ki mennyit venne ki a térségünkből a Nabuccóból, s ez mekkora diverzifikációt jelentene az adott országok számára?
Az elmúlt időszakban Európából nyolc állam kötött 25-30 éves szállítási szerződést a Gazprommal: „Csehország a 2014-2035, Dánia a 2011-2031, Franciaország a 2014-2030, Németország a 2009-2036, Olaszország a 2017-2035, valamint a Nabucco vezetékben érdekelt Ausztria a 2012-2027, Bulgária a 2011-2030 és Románia a 2010-2030 közötti időszakra” (www.nol.hu/cikk/444603/). Persze nem mindegy, hogy ki mekkora mennyiségben.

Egyelőre – sajnos (!) – pesszimista vagyok mindhárom kérdéssel kapcsolatban.

Köszönöm a válaszokat.

dowNLoad 2007.05.04. 18:10:51

Még szerencse, hogy a makói földgázzal nem kell foglalkoznunk, még időben eladtuk az egészet, úgy sem tudnánk kitermelni, úgysem tudnák eladni, felhasználni, úgysem, úgysem... (ja, hogy az igazi gázár emelkedés majd még csak most következik, akkor bebuktuk ezt is, mint szoktuk, még Paksot kellene leállítani, mert veszélyes, és akkor ok. minden)

Bozót.harcos 2007.05.04. 21:02:47

Kedves Mackótestvér!

Elnézésedet kérem, semmiképp nem kívántam személyeskedni – csak arra utaltam, hogy Sz. Bíró Zoltán elemzései konzekvens módon erős ruszofiliát mutatnak, amely a Nabucco–Kék Áramlat-vita kérdésében is látszott. „Orbánviktoros” analógiád azonban csal: Sz. Bíró álláspontját ugyanis – szándékosan kerülve a belpolitikát – én nem Gyurcsányéhoz hasonlítottam, hanem az oroszokéhoz. Modom ezt annak ellenére, hogy a gázvezetékekről szóló diskurzust hosszú ideje az első értelmes témának tekintem a szánalmasan primitív magyar belpolitikában.

Ami a kérdéseidet illeti:
– A finanszírozás oroszlánrészére – mintegy 70 %-át – az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) válallt fedezetet (jamestown.org/edm/article.php?volume_id=420&issue_id=3974&article_id=2371807). A többit a konzorciumban résztvevő cégek: az OMV, a Mol, a román, bolgár és török gázipari cégek állnák. Szó van a Gaz de France bekapcsolódásáról is, legalábbis Villepin nemrég erről beszélt Bukarestben (bocs, a cikk románul van, de érthető nagyjából: www.hotnews.ro/articol_64594-Premierul-Frantei-Gaz-de-France-este-interesata-de-proiectul-Nabucco.htm)
– Mennyi földgázt lehet összeszedni a Nabuccóhoz? Vannak egyrészt közszájon forgó számok. A vezeték kapacitását 30 milliárd köbméter/évre becsülik – ez kb. megegyezik a Kék Áramlat tervezett kapacitásával. Valójában azonban nem is egy csőről, hanem egy korridorról van szó, amelynek célja Európa hosszú távú közvetlen hozzáférésének megteremtése a Kaszpi-medence és a Közel-kelet földgázkincséhez. A Nabucco 30 milliárd köbméteres kapacitása tehát újabb források beléptével folyamatosan bővíthető. A források: 1) Az indításához szakértők szerint mintegy 10 milliárd köbméter szükségeltetik, amelyet Azerbajdzsán egyedül is bele tud tenni a csőbe a Sah Deniz-i mezőről. (Megjegyzem, a Sah Denizt lefitymáló, 6-8 md m3 maximális outputról orosz becslésekkel szemben vannak 40-50 md m3-es számok is 2010-2015 magasságában.) 2) Emellé jönne középtávon a közép-ázsiai földgáz a transzkaszpi vezetéken, ami elsősorban türkmén és kazah gázt jelentene. Ami ezeket a mennyiségeket illeti: nehéz számokat mondani, Kazahsztán a jelenlegi 29 md m3-ről 40-50 md m3-re kívánja tíz éven belül emelni termelését (jamestown.org/edm/article.php?volume_id=420&issue_id=4023&article_id=2371966), és az általad idézett Sz. Bíró is írt a rendkívül ambíciózus türkmén tervekről, amelyek a jelenlegi 45 md-ról 2030-ra 250 md m3-re emelnék a kitermelést. Bármilyen furcsán is hangzik azonban, ez a kérdés szinte másodlagos. A gáz ugyanis láthatólag ott van, ki is fogják bányászni, s ha nem a Nabuccóba töltik bele, akkor az oroszok viszik majd el, mert ők is rá vannak szorulva (az otthoni mezők termelése stagnál, a permafrost területeken lévő új mezők óriási ráfordítást igényelnek és a know how is hiányzik, a közép-ázsiai gázon ellenben extraprofitot realizálnak a monopolhelyzet miatt). A valódi kérdés tehát az, hogy a közép-ázsiai földgáz orosz közvetítéssel (jelenleg így van), vagy azt kikerülve jut el az európai fogyasztóhoz. Még egy közkeletű értesülést cáfolandó egyébként a legnagyobb közép-ázsiai készletekkel rendelkező Türkmenisztán eleddig semmilyen jogilag is érvényes elkötelezettséget nem tett földgázkincsét illetően, nem igaz tehát, hogy gázát több évtizedre előre lekötötte volna már Oroszország és Kína irányába (jamestown.org/edm/article.php?volume_id=420&issue_id=4059&article_id=2372078). Alkupozícióját a nem éppen transzparens türkmén vezetés ki is használja, kettős játékot űzve – csakúgy mint Kazahsztán. A kazah diplomaták például széltében-hosszában híresztelik: annak adják majd a gázt, aki többet fizet. Mindkét ország inog tehát egyelőre, és jóformán mindig éppen annak ígérgetnek, aki utoljára járt Asztanában. Nyugati szempontból eddig egyedül Üzbegisztán esett el, az viszont nagyon: a Gazprom ott tényleg kiiktatott minden versenylehetőséget. 3) Középhosszú távon – elsősorban az amerikai geopolitikai gondolkodásban – jelentkezik az északi-iraki kurd vidékek gázkészletének rákapcsolása a Nabuccóra, s a világ egyik legnagyobb bizonyított tartalékaival rendelkező 4) Irán sem feltétlenül lesz ellenséges a világtörténelem végéig a Nyugattal szemben (bár igaz, hogy ott a kőolajkitermelés mellett a gáz egyelőre másodlagos szerepet játszik).
– Fogyasztók: tudomásom szerint elsősorban a tranzitországok részesednének a Nabucco által szállított földgázból, illetve egy nagyobb rész az ausztriai Baumgartenben landolna további nyugat-európai szétosztásra. Az olyan államok számára, mint pl. Magyarország – amelyek jelenleg egyszerre vannak egy forrásra utalva, illetve képvisel energiafelhasználásukban óriási hányadot a földgáz – bármilyen alternatíva valóságos alternatív köldökzsinórt, gyakorlatilag egyfajta biztosítást jelent (mint a kőolaj esetében az Adria vezeték). Persze nem egyenlő arányban: a románok például a magyartól különböző energiamix és az erdélyi, Sármás környéki földgázkészletek miatt kevésbé vannak szorult helyzetben. S hangsúlyoznám, hogy a Nabucco nem egyszerűen egy gázvezetéket, hanem egy hosszútávú projektnek az első állomását jelenti, amelynek célja egy Oroszországtól független korridor kiépítése Közép-Ázsia – Oroszország által „lenyúlni” készült – földgázkészletei felé.

Ne haragudj a hosszadalmas leírásért, de remélem, legalább részben sikerült megválaszolnom a kérdéseidet.

Mackótestvér 2007.05.08. 23:13:30

Köszönöm a válaszod. Megtiszteltél vele.

nénike · http://mandiner.hu 2007.05.09. 13:05:27

Nem olvastok Népszavát baszkikáim? Az 5. oldalon van a tuti, méghozzá címben: Mindkét gázvezeték megépülhet

Mondjuk a cikkből ez nem derül ki, de legalább Gyürk képviselő úr, meg a másik kettő megnyugodhat. Göncz Kinga kézben tartja az ügyet.

denever · http://graveyard.blog.hu/ 2007.05.12. 21:40:10

Nénike!

A kgbs elnök klasszul ledealelte a türkménekkel a tutit. nabucconak annyi. erről nem fog Verdi reinkarnációja operát írni.

csak azt nem tudom hogy mi lesz, mert:
- ez gyakorlatilag az eu szembeturházása. egy tankról, hogy stílusos legyen. ha sokat akarunk függetlenkedni, elzárják a csapot.
- az ami kőolajérdekek durva áthágása. asszem így afganisztán pozíciója is erősen átértékelődik.
- Fletó adhatja magáról a nagy látnokot. erre van legkevésbé szükség, de ez mellékes

én úgy gondolom, hogy ez valamilyen szinten válasz a lengyel rakétákra meg a szlovák radarokra.

pont azt hiányolom, hogy egy jó kis energiaforrás-indukált scifi hidegháború alakuljon ki. és ha nincs isten, akkor még a beszélő majom is marad a székében a tengenerentúlon. majd csak idebasz valami atomot.