Csapásokat adunk, csapásokat kapunk. Nemrég, a mindig mértéktartó Hont András után maga Vásárhelyi Mária cincálgatta a Mandiner egyik írását, amelyben nagyra becsült Kínai-Tróger párosunk gonzóskodott gonzókkal meg József Attilával. Kálmán, a szemtelenje! Mi több,…
Tegnapi kommentfolyamunkban Babarczy Eszter felajánlotta, hogy elszaval egy József Attila-verset a Mandiner olvasóinak. Íme:
Hajléktalan-ügyben érintettek vagyunk, mivel a házunk egyik befalazott kapualjában él egy idősebb fedél nélküli úr. Azt hogy él, konkrétan onnan lehet tudni, hogy levet ereszt. A lé szarból, húgyból, tablettás borból, barack ízű alkoholos italból és tébécés…
Szerény véleményem szerint Gréczy Zsolt élete legjobb mondatrészletét írta le a magyar közállapotokról szóló mai bejegyzésében. „undorba mártott közöny hány” Szinte József Attila-i mélységekben jár (v.ö. A Dumánál), és még csak nem is tud…
Világosítsd föl
Világosítsd föl gyermeked:
a haramiák emberek;
a boszorkák - kofák, kasok.
(Csahos kutyák nem farkasok!)
Vagy alkudoznak, vagy bölcselnek,
de mind-mind pénzre vált reményt;
ki szenet árul, ki…