Kommentszűrés
’15 aug
3
07:01

Ha Rómában vagy − a bevándorlásról és civilizációnkról

Írta: Redakció

roma.jpg

Vendégszerzőnk, Bencsik Gábor írása.

Egyáltalán nem teoretikus, hanem valódi kérdés: miközben a muszlim férfiak tetszés szerinti ruhát hordhatnak, a mi normáink szerint elfogadható-e, hogy a hozzájuk tartozó számos muszlim nőnek Európában is úgynevezett burkát, az egész testet befedő, a szemet is fátyollal takaró viseletet kell hordania? A mi európai, liberális normáink szerint ugyanis ez a viselet szörnyű – a nők alárendeltségének kirívó példája. Ugyanannak a kérdésnek a másik fele: joga van-e az európai társadalmaknak beavatkozni az itt élő muszlimok életébe és megtiltani bizonyos viseleteket?

És már el is jutottunk az új népvándorlás legégetőbb kérdéséhez. Mit tesz Európa, ha tömegesen olyan emberek vándorolnak ide, akiknek a normái alapvetően különböznek az európaitól – esetenként akár elfogadhatatlan mértékben?

Si fueris Romae, Romano vivite more – ha Rómában vagy, élj római módra –, mondták a régi rómaiak. De mi legyen azokkal, akik nem akarják követni ezt a tanácsot? Pontosítsunk: mi történjék azokkal, akik elég sokan vannak ahhoz, hogy az otthonról hozott normák megtartása könnyebb, kézenfekvőbb legyen a számukra, mint az új haza normáihoz való alkalmazkodás?

Mert itt nem akaratról van szó, hanem társadalmi törvényekről. Újra és újra idézzük fel Claude Lévi-Strauss tanítását: kultúránk a hiteinkből, vágyainkból, félelmeinkből, törekvéseinkből és még sok minden másból felépülő struktúrát alkot, amelyet szüleinktől öröklünk és utódainknak továbbadunk. Egy kulturális struktúra megváltoztatásához szükséges idő pedig – tegyük hozzá – arányban áll azzal az időtartammal, ameddig a struktúra rögzült.

Címkék: kultúra társadalom életmód bevándorlás szolidaritás migráció menekültek civilizáció Európa menekültügy


’15 aug
2
08:01

Tokajbéli víg napjaim − tíz nap Hegyalján

Írta: Redakció

tallya_1.jpg

Tíz nap Tokaj-Hegyalján, tíz naplóbejegyzés, rengeteg élmény és nagyjából 130 bor. Jenei Balázs borrovat-szerkesztőnk feljegyzései.

 

Régóta terveztem egy hosszabb túrát Tokajban, végül úgy alakult, hogy Hegyalját a legnagyobb nyári hőségben sikerült körbejárnom. Legalábbis egy részét. Számomra a túra során a borokon volt a hangsúly, így szinte minden nap pincét vagy pincéket látogattam, dűlőtúráztam, borászokkal beszélgettem. Emellett persze a gasztronómiai kalandok sem maradtak ki az út során.

Tokaj-Hegyalja hihetetlenül változatos. Ha csak a borokat kóstoljuk, nem is igazán lehet megérteni, miért tud annyira különböző lenni egy mádi, egy tarcali, egy tállyai vagy egy tolcsvai bor. Azonban ha kimegyünk a dűlőkbe és végigsétálunk rajtuk, megértjük: minden dűlő teljesen más, különböző kőzettel, különböző talajjal. Érdemes megnézni őket, hiszen több helyről a kilátás is pazar, és emlékeztethetjük magunkat: a tokaji borvidéken nagyjából 300 dűlő van és 380 vulkán alakította ki egykor a borvidék felszínét. Kis túlzással egy dűlő, egy vulkán. Ez Hegyalja.

Talán a termőhelyben lévő változatosság, vagy a borászok eltérő személyisége, stílusa, vagy a kettő együtt járul hozzá ahhoz, hogy Hegyalján rengeteg igazság van. Ki így, ki úgy képzeli a tokaji bort, Hegyalját és annak jövőjét. A beszélgetések közben persze elhangzott rengeteg történet, gondolat, és nagyon izgalmas emberi portrék rajzolódtak ki néha. A naplóval az élményeim bemutatása mellett ezt a sokszínűséget is szerettem volna megmutatni szavakkal és képekkel.

Jenei Balázs írásait Mandiner.bor oldalunkon olvashatják, alább egy kis ízelítő belőlük.

Címkék: kultúra utazás bor életmód aszú gasztronómia szőlő Tokaj Hegyalja Mád Tállya Tokaj-Hegyalja Tarcal


’15 aug
1
14:01

A nagy törés – a Tanácsköztársaságról 96 év távlatából

Írta: Redakció

tanacskoztarsasag.jpg

Vendégszerzőnk, Bödők Gergely írása. Fotó: Fortepan.

 

Kilencvenhat éve, 1919 augusztus elsején bukott meg a Magyarországi Tanácsköztársaság. Legfőbb vezetői – a külügyi népbiztosként a hazai kommunista kísérletet irányító Kun Bélával – emigrációba vonultak, a maradók és az elfogottak perekkel és hosszabb-rövidebb börtönbüntetéssel néztek szembe, a legrettegettebb Lenin-fiúk közül pedig többeket kivégeztek.

A hazai kommün rövid regnálása ellenére a legnagyobb törést okozta az újkori magyar történelem folyamatosságában, hosszú árnyéka pedig rávetült minden későbbi időszakra. Hogy állunk ma ezzel az örökséggel?

Címkék: történelem kommunizmus 1919 Tanácsköztársaság


’15 aug
1
08:01

Ennyit a plebejus demokráciáról

Írta: bakó.bea

nepszavazas.jpg

A minap Orbán Viktor Tusványoson az egymillió-kétszázezer polgár által kitöltött konzultációs kérdőívek alapján kijelentette, hogy a „magyarok döntő többségének” nem ment el a józan esze, és a kormánnyal egyetértve ellenzi a bevándorlást.

Miközben Orbán Viktor globális problémákról levelezget a választóival, addig a Nemzeti Választási Bizottság kormánypárti többsége láthatóan mindent megtesz az ellen, hogy a magyaroknak esetleg tényleg a többsége kötelező erővel (nem csak amúgy „konzultálva”) dönthessen jóval konkrétabb, lokális kérdésekről – éppenséggel például a vasárnapi zárva tartástól.

Lassan már meg sem üti az ember ingerküszöbét a vasárnapi nyitva- vagy zárva tartásról szóló népszavazási kezdeményezések körüli kabaré, aminek során egymás után bénítják meg hónapokra az ügyet értelmetlenül megfogalmazott kérdésekkel béna ellenzéki minipártok, vagy a semmiből fölbukkanó ismeretlen „civilek”. Már épp szó nélkül hagytam volna a tragikomédiába hajló ügyet, amikor szombaton a miniszterelnök Tusványoson nekiállt arról értekezni, hogy mennyire egyetért a kormánnyal „a magyarok túlnyomó többsége”. Mondta mindezt 1,2 millió konzultációs kérdőív alapján: ennyien álltak ugyanis vele szóba bevándorlásról szóló „nemzeti konzultáció” során a nyolcmillió magyar választópolgár közül.

Szóval akkor kik is alkotják a „magyarok többségét”, és mikor méltóztatik a kormány kikérni az ő véleményüket?

Címkék: jog demokrácia népszavazás kereskedelem Orbán-kormány Alkotmánybíróság NVB vasárnapi zárva tartás


’15 júl
31
11:51

„Azt mondja, amit az emberek gondolnak” − Britek Orbán tusványosi beszédéről

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

brit_orban.jpg

Nem az európai meg a magyar szélsőjobb veszélyére, hanem a magyar kormányzat és Orbán Viktor radikalizálódására kellene rámutatnia a nemzetközi sajtónak; hiszen a Fidesz mára egy olyan párt lett, amit a nacionalizmus, a tekintélyelvűség és a populizmus kevercse tart egyben; s eközben Orbán Viktor egy uniós ország teljhatalmú vezetője, aki az európai értékek féltése mellett szervezett propagandával és szándékosan szítja a hangulatot a migránsok ellen − nagyjából ez a lényege Cas Mudde holland radikalizmus-kutató professzornak a brit The Guardianben megjelent cikkének. Részletes magyar összefoglalóját el lehet olvasni a 444-en.

Épp ezért a cikk további ismertetése helyett nézzük meg, hogyan fogadják a brit kommentelők a fentiek mellett a tusványosi Orbán-beszédről is szóló publicisztikát − az osztrák és a német kommentek szemléjéhez hasonlóan; hiszen jelzés- és tünetértékű, hogyan alakul ebben a forró témában ezekben a drámai hetekben a hivatalos és a civil európai közvélemény, akár csak ennek egy apró szelete. Különös tekintettel a most Nagy-Britanniát foglalkoztató calais-i menekültválság okozta feszültségre.

Az osztrák radikáljobbos hívek és a német konzervatív-liberális lap olvasói után a brit baloldali napilap kommentelőit szemléztük.

Címkék: kultúra komment bevándorlás migráció menekültek civilizáció Orbán Viktor EU Európa Nagy-Britannia menekültügy The Guardian


’15 júl
30
15:01

Itt a Fidesz legtökéletesebb kampányvideója!

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

orbanismus.jpg

Rezsicsökkentés? Nemzeti konzultáció? Bevándorlásos plakátkampány? Minden elhalványul a Fidesz legújabb, trükkös kampányvideója mellett. Finkelstein és Habony nem talál még ki ennél tökéletesebben targetált, az elkényelmesedett jobber szavazókat megmoccantani képes üzenetet, melynek láttán a legfinnyásabb konzervatív értelmiségi is haptákba állva jelentkezik újra Orbán Viktor katonájának. Le a kalappal a Fidesz kommunikációs agytrösztje előtt!

A trükkös fidesznyikek persze sehol nem tüntetik fel, hogy a Párt legújabb mémjéről van szó. De hinni akarok! Mert nem, a Fidesz-ellenes szürkeállomány csak nem lehet ennyire ügyefogyott, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hatodik évében ennyit tud összehozni az orbánizmus aláaknázására.

Miről is van szó?

Címkék: ellenzék orbánizmus Fidesz Orbán Viktor Berlin NER Mazsihisz Heller Ágnes Orbanistan


’15 júl
29
07:01

A sas felszáll – Pillanatképek az új Németországról

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

Az esszé eredetileg a Kommentár folyóirat 2015/1-2 számában jelent meg. Fotók: a szerző berlini felvételei.

1_nyito.JPG

Mottó 1: „Deutschland, Deutschland über alles,

Über alles in der Welt”

 

Mottó 2: „Einigkeit und Recht und Freiheit

Für das deutsche Vaterland”

 

 

Közismert, hogy a mai német himnusz egy és ugyanaz a régi, birodalmi német himnusszal: csak a „mindenek fölött” álló Németországot dicsőítő első versszak helyett immár a német hazának „egységet, jogot és szabadságot” kívánó harmadik strófát éneklik az immár egységes, jogállami alapokon álló és szabad Németországban. A Deutschlandlied dallamát eredetileg Haydn komponálta a Habsburg-császárt éltető Gotterhalte zenéjének; szövegét pedig Hoffmann von Fallersleben, egy romantika korabeli, álmodozó liberális széplélek és gyerekdalköltő írta. Egyik ártalmatlan művész sem sejthette, hogy mi lesz egybeforrt művük sorsa a jövendő évszázadokban. Az viszont, hogy a szabad Németország az öncenzúra és a praktikum különös elegyével tovább használja a régi Németország himnuszát, pompás példája egy paradoxonnak. Annak, hogy a 20. században kétszer háborút hirdető, kétszer legyőzött, darabokra szaggatott, majd újra egyesült Németország hogyan szüli meg minden tragédia, cezúra és önfelszámolási igyekezet után, újra meg újra – saját magát.

 

Huszonöt évvel a Fal leomlása és az újraegyesülés után a 21. században ismét egyértelmű gazdasági óriásként, ugyanakkor vonakodó politikai nagyhatalomként fellépő Németország nyomába eredünk, a teljesség igénye nélkül felfejtve néhány összetevőjét, eredőjét, következményét – és buktatóját – az új német felemelkedésnek.

Címkék: gazdaság történelem 1989 társadalom demokrácia 1945 2015 EU Európa Németország Angela Merkel


’15 júl
28
19:31

Itt a hét legérzelgősebb riportjának háttere: megszólal a „védett házak” keresztapja!

Írta: Stumpf András

menekultek.jpg

Érzelgős propagandában is lehet nagyot alkotni, a teljesítményt, a minőséget a Mandinernél pedig mindig részrehajlás nélkül süvegeljük meg, így aztán a Népszabadság menekültes riportja kapcsán már épp nyúltam volna kalpagomért, amikor észrevettem: a Tutiblog az ő érdes modorában már beelőzött. Aztán Zsuppán András is megénekelte a könnyfakasztó cikket, amely Budapestet az idegen/menekültgyűlölet fővárosaként mutatja be, ahol már csak néhány jó lelkű punk, szélsőbalos, antifasiszta és liberális a hatalmas elvi ellentéteiken is felülemelkedve küzd együtt az elnyomás ellen, természetesen illegalitásban. Az új kor Wallenbergei ők – a cikk sugallata szerint legalábbis.

„Hat gyerek és hat felnőtt indul el a pesti éjszakában, táskákat, szatyrokat cipelve. Egy védett házba tartanak. Így nevezik a helyet a vendéglátók. Útközben néha hátrapillantanak, nem követi-e őket valaki.”

Védett ház. Értjük. 1944 van, újra '44!

Címkék: bevándorlás migráció menekültek Népszabadság Budapest menekültügy védett ház


’15 júl
28
14:11

„Egy ilyen Orbánt kívánok Németországnak!” Németek Orbán tusványosi beszédéről

Írta: bukovics

orban_nemet.jpg

„Miközben nagy nyomás alatt épül a déli határon lévő kerítés, Orbán Viktor irritáló beszédet tartott a bevándorlásról” − így kezdődik a német konzervatív-liberális Die Welt cikke a magyar kormányfő idei tusványosi beszédéről.

Ezt a cikket osztotta meg nemrég az osztrák jobboldali populista HC Strache, mi pedig az osztrák facebookos vélemények után − ha már egyes olvasóink sérelmezték, hogy egyszerű osztrák szabadságpárti talpasok véleményét szemlézünk − megnéztük, milyen kommentek születtek a német européer értelmiség lapjának felületén.

„Igaza van!” (Klara)

„Korrekt, én rá szavaznék.” (Visi)

„Annyira igaza van ennek a férfinak. Németország eközben némán hallgat.” (Udo)

Címkék: komment bevándorlás migráció menekültek Orbán Viktor EU Európa Németország menekültügy Die Welt


’15 júl
27
15:11

„A végén még Magyarországra menekülök!” Osztrákok az Orbán-beszédről

Írta: bukovics

hc_strache_orbant_posztolt.jpg

„Ennek magától értetődőnek kell lenni” – ezzel a kommentárral osztotta meg Heinz-Christian Strache, a közvélemény-kutatásokban magabiztosan vezető jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt, vagyis az FPÖ elnöke Orbán Viktor idei tusványosi beszédéről szóló Die Welt-cikket, amely az Európa maradjon az európaiaké címet viseli. A szabadságpárti osztrák kispolgárokból sorra jöttek elő az orbánista comingoutok. Szemle!

Címkék: bevándorlás migráció menekültek Orbán Viktor EU Európa Ausztria menekültügy FPÖ Szabadságpárt Heinz-Christian Strache


’15 júl
27
13:41

Ott van a fejed felett a horgonyhelyed – az év magyar fantasy-regényéről

Írta: pinter.bence

ma_horgonyhely_levagott.jpg

„- Ne kételkedjetek bennem – mennydörögte Lars. – Nyissátok ki a szemeteket! Varázsló vagyok, és dacolok a nőkkel!”

Matriarchális elnyomás, szétesett társadalom, rabláncon vezetett férfiak és ködös fjordok - rövid címszavakban így foglalhatjuk össze Moskát Anita Horgonyhely című második, nagyszerű regényét. A hajtás után spoilerek nélkül folytatjuk.

Címkék: könyv irodalom fantasy disztópia Moskát Antia Horgonyhely


’15 júl
26
08:01

Észak dél ellen − balatoni méricskélés

Írta: nénike

balaton_1.jpg

Tagadhatatlanul van némi kockázata annak a méricskélésnek, amely a Balaton északi és déli oldalát hasonlítja össze szépészeti, nyaralhatósági, és – merjük leírni a szót: emberanyag alapján. Mert ugyan, hogy jön valaki ehhez. A minap az RTL Híradó is rátévedt e szűk mezsgyére amikor kioknyomozta, hogy a Balaton nyolc legjobb, legcsaládbarátabb strandja közül hét az északi parton található. Na így.

Budapesttől mintegy 150-160 km-re távolodva, Révfülöp és Lelle hatósugarában pipettáztam a viszonyokat. Már maga az utazás is közérzet-alakító. Bizonyos létszám alatt költséghatékonyabb vonattal utazni, meg nosztalgikus is, légkondis autóban például soha nem éreznénk a MÁV-szerelvények jellegzetesen fémes ízét a szánkban, még órákkal az utazás után is. Nem világos, hogy az ilyenkor legkurrensebb viszonylaton (Bp. Déli – Keszthely) az IC-vonatokon miért nem jár a helyjegyes szolgáltatáshoz mindig légkondi; az meg egyenesen talány, hogy a nyitott ablakokon milyen algoritmus alapján szívja be a huzat a jármű fostartályából a szagot. Délre tehát sínen, északra közúton és fentről igyekezzünk, keresztül a magyar Provence-on, mert az a szép, az a szép.

Lelle a buli bárók Mekkája már vagy húsz éve, annak minden tárgyi, építészeti és testfelszínt illető attribútumával. Velük szemben Révfülöp és vonzáskörzete több tucat ezergyermekes anyukát, illetve az őket biztos, hogy valahonnan ismerő sorstárs anyukák laza netvörkjét tudja hadrendbe állítani. Az aranyélethez fűződő viszony nem meglepő módon megcsillan a Tondach kontra nádtető ellentétpárral jellemezhető épületek esetében is. Elképesztően mediterránnak elgondolt tüzép-villák és a hatvanas évekből megmaradt vállalati kockaüdülők váltogatják egymást délen. A tó szemközti oldalának látképét inkább a felújított vagy épp rogyadozó nyaralók, és az összevissza kanyargó szűk utcák uralják, egyre gyérülő ELADÓ feliratú táblák között. A legmagyaroschabb megjelenésű nádtetős, historizáló épületegyüttesek pontos mutatói a németalföldi migránsok balaton-felvidéki térnyerésének.

Ha nem akarunk Lellén feltűnősködni, a strandra lehetőség szerint Q7-essel vagy hármas tuning Golffal vigyük Vikit és Vivient − ehhez az északi oldalon elég egy csoffadt bicikli is, az említett csajokat pedig egyszerűen gyerekülésben, esetleg babakocsiban transzportáljuk. Aztán fizessünk a kasszánál keményen, mert ezek a kis rafkós, északi önkormányzatok nagyon érzik, hogy ebben a régióban lehet facsarni.

A strandon ledobott gatyák és pólók alól nagyon súlyos, szociológiai vonatkozású üzenetek türemkednek elő tetoválás formájában. Miután kb. tíz éve lezárult a monokini verseny, most az egy négyzetméter bőrfelületre jutó tetoválások alapján kell Lellét győztesnek kihirdetnünk. Ám ez esetben sem a győzelem számít, hanem a résztvevők bátor helytállása. Kár tagadni, okoz némi belső zavart egy-egy ábra eredetmítoszának feltérképezése. Mert, bár lenne kedvünk hozzá, mégsem kérhetjük, hogy homorítson uram, szeretnék meggyőződni, hogy a köldök alatti kígyó kitátott szájával saját farkába vagy a gazdatest ékkövébe harap-e amúgy grafikailag.

Nem kevésbé izgalmas kérdés, hogy a betűkkel felvésett mondatoknak, teszem azt: Quei me amat, amat et canem meum, ki is valójában a címzettje. A geometrikus ívek és sávok egymásutánja öltöztet? A jakuza tehetségkutatón Döglégy Kiafaszagyerek Zoltán több pontot ad-e, ha nadrággal, inggel el nem takarható helyen, mondjuk nyaktájékon mászik elő rejtekéből a vidám kis makimajom? Indokolt-e vagy sem, az illetlenség érzetét kelti bennem, ha a nagyközönség elé tárt formákat és alakokat két méternél közelebbről kell vizsgálnom. Kíváncsiság és a decens polgári kimértség között feszülő, kínosan ambivalens helyzet.

Végül nem mehetünk el szó nélkül a zenei kínálat mellett sem. Tekintettel arra, hogy Somogy és Baranya (Fejér és Pest) üde ifjúsága szigorúan a déli parton vereti, nincs mit csodálkozni azon, hogy már déli 12 órakor is a Fishing on Orfű című klasszikus dübörög felváltva Grofóval az óriás csúszda alatti bedobós wurlitzerből. E kezdeti előnyt hivatott ellensúlyozni a szép emlékű Országos Rendező Iroda (ORI) monolit ízlésvilágát ma is hibátlanul hozó szabadtéri koncertkínálat. Helyszíni szemlénk alkalmával épp Kóbor János felelt meg a nem-üde nem-ifjúság elvárásainak pátoszos oratóriumi hangcirádák kíséretében.

A szemközti Révfülöp népzenészetileg nincs versenyben (a méretarányos Füred esetleg). Se wurlitzer a strandon, se egy komolyan vehető színpad. Az irányadó kerthelyiség alkalmi deszkáin egyébként Sugárka közepesen ismert Manökken Proletarz nevű zenekarát vártuk 21 órától, de amikor az előzenekarnak vélt szakemberek fél 10-kor a részegen ki visz majd haza után rácsúsztak a szerelemvonatra, gyanút fogtunk. Mindeközben manökkenék a centrumtól karnyújtásnyira szolgálták ki magas hőfokon a messziről jött félsznob nyaralókat, váltás után már bennünket is.

Ha az anyák-nagyik-gyerekek rajzását akár hosszabb távon is méltányolod, ha jól áll a szádban a karakteres savgerinc, illetve a mandulás lecsengésű íz karakterisztika szóösszetétel, ha fontolva haladó Magyar Nemzet előfizető vagy, északra indulj!

Ha viszont simán fekszik neked a Kitty Apartment, a végtelen szabad strand, esetleg maga Kitty is, ne hagyd eltéríteni magad. A nap délen is ugyanúgy süt.

Címkék: élet nyár életmód nyaralás északi part déli part Balaton


’15 júl
25
09:21

ReConnect: így fedezik fel magyar gyökereiket az amerikai fiatalok

Írta: Redakció

reconnect.jpg

Kóstoltak bort és sört, jártak táncházban, a Balatonon és felvidéki fesztiválokon, megnézték a Terror Házát és a Holokauszt Emlékközpontot, de még az ecseri bolhapiacon és főzőtanfolyamon is megfordultak a sűrű program során. A hazánkat sokadgenerációs magyar észak-amerikai fiatalokkal megismertetni hivatott ReConnect Hungary program keretében júliusban harmincan érkeztek Magyarországra. Riportunk.

„Ük-ük-ük-ük-apám az 1840-es években vándorolt ki Amerikába Magyarországról, mert árva volt” – meséli egy ötödgenerációs minnesotai lány, Laura, akinek a legrégebbiek a magyar gyökerei a ReConnect Hungary program résztvevői közül. Sőt, csoda, hogy egyáltalán így számon tartja a család, honnan érkezett az ősük, hiszen a 19. században még rengetegen érkeztek Amerikába, s ma már őshonos amerikainak számítanak. A lány hozzáteszi: soproni őse eleinte olyannyira egyedül érezte magát a nagy Amerikában, hogy levélben fordult egykori itthoni szállásadójához, küldene már neki egy feleségnek való lányt. A volt szállásadó teljesítette a kérést. 

A Reconnect Hungary résztvevői többségének azonban inkább a második világháború alatt vagy 1956 után távoztak a nagyszülei, dédszülei Amerikába vagy Kanadába, így ők „harmadgenerációsok”. Ők már elsősorban amerikaiak és kanadaiak – akik azonban számon tartják gyökereiket.

A negyedik éve futó ReConnect célja az, hogy élőbbé tegye a magyarsággal és Magyarországgal való kapcsolatot, bemutatva, honnan is származik a család, így tudatosabbá téve a résztvevőket. Persze nem lesz belőlük magyar, de talán fontosabb lesz nekik, honnan jöttek, hogy magyar eredetűek.

Az efféle programokat birthright-programnak nevezik, és nem magyar sajátosságok – azt mondhatnánk, a 2012-ben indult, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) által rendezett ReConnect Hungary-vel Magyarország felzárkózott ebben a tekintetben a világhoz.

Szilvay Gergely riportját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: közösség nemzet kultúra történelem hagyomány örökség családtörténet külhoni magyar ReConnect Hungary


’15 júl
25
08:28

Román Balaton Sound? Posványos? Igazságot Tusványosnak!

Írta: TuRuL_2k2

tusvanyos_2015.png

„A Fidelitas román Balaton Soundja” – definiálja Tusványost mikroblogján Panyi Szabolcs, az Index újságírója (tavaly-tavalyelőtt az intellektuális fölénytől sugárzó Posványosnak volt nagy keletje). Bojár Gábor külön véleménycikkben indokolja, miért fogadta el a meghívást az illiberalizmus szimbolikus fellegvárába. Megy a sápítozás azon, hogy Németh Zsolt – mint minden évben – ezredszerre is idézte a székely bölcsességet, miszerint a sör nem ital, az asszony nem ember és a medve nem játék.

Címkék: Tusványos


’15 júl
24
14:01

Jogellenesen őrizgetik a hívásadatainkat?

Írta: Redakció

adatvedelem.jpg

Telefonált, skype-olt, e-mailezett már ma? Akkor innentől legalább fél évig biztosan megőrzik a szolgáltatók, hogy kit és honnan hívott, mennyi ideig beszéltek, vagy milyen IP-címről böngészett és mennyi időt töltött az e-mail postafiókjában. Bűnüldözési célból pedig a hatóságoknak is kiadhatók ezek az adatok. A magyar jogszabályok annak ellenére írják még mindig elő az adatmegőrzést, hogy a szabályozás alapjául szolgáló irányelvet az Európai Bíróság tavaly érvénytelennek nyilvánította. Úgy tűnik, nálunk senkinek nem égető az ügy: az Alkotmánybíróság nem akar dönteni, a parlamentnek valamiért épp ez nem fontos, az alapjogi biztos nem megy hivatalból az AB-hez, és a NAIH is beérte az illetékes miniszter egyszeri noszogatásával. Riportunkban szolgáltatókat, az Adatvédelmi Hatóságot és a TASZ-t is megkérdeztük arról, mit lehet tenni ebben az ellentmondásos helyzetben.

Gyakorlatilag bárki teljes kapcsolati hálója és mindennapi szokásai is felderíthetők abból az információhalmazból, amit a távközlési szolgáltatóknak fél évig meg kell őrizniük az elektronikus hírközlési törvény (Eht.) értelmében. Az előfizető nevét, telefonszámát, a hívott felet (előfizetési névvel és telefonszámmal), a hívás helyét, idejét, hosszát, gyakoriságát, internetezésnél az IP-címet, a postafiókba való be- és kilépés idejét is hat hónapig tárolniuk kell a szolgáltatóknak azért, hogy a hatóságok bűnüldözési célból hozzáférhessenek ezen adatokhoz. A gond csak az, hogy konkrétan mindenkinek a telefonálási és internetezési metaadatait tárolják, holott az emberek nagy többségének még közvetetten sincs semmi köze bűncselekmények elkövetéséhez – a szabályozás tehát tulajdonképpen az egész társadalmat potenciális bűnözőként feltételezi.

Ez a meredek ötlet egyébként nem magától jutott eszébe a magyar jogalkotónak, hanem az EU írta elő: egy 2006-os irányelv kötelezte a tagállamokat, hogy a súlyos bűncselekmények, különösen a terrorizmus megelőzése, felderítése céljából írják elő az irányelvben részletesen meghatározott telekommunikációs metaadatok megőrzését a szolgáltatóknak legalább fél, legfeljebb két évre.

A tagállamok alkotmánybíróságai azonban egyébként sem bírálhatják felül az uniós jogot, legfeljebb az azt átültető nemzeti szabályozást, így egészen 2014 tavaszáig kellett várni arra, hogy a luxembourgi Európai Bíróság érvénytelennek nyilvánítsa az irányelvet.

Tavaly április óta azonban mit sem változott a magyar Eht: továbbra is fél évig tárolniuk kell a szolgáltatóknak a metaadatokat és cellainformációkat.

A szolgáltatók pedig ezt meg is teszik: érdeklődésünkre a Telekom, a UPC és a Telenor is közölte, hogy tisztában vannak az ellentmondással, de nincs választásuk, az Eht. előírásait kell követniük.

Úgy tűnik, nálunk senkinek nem égető az ügy: az Alkotmánybíróság nem akar dönteni, a parlamentnek valamiért épp ez nem fontos, az alapjogi biztos nem megy hivatalból az AB-hez, és a NAIH is beérte az illetékes miniszter egyszeri noszogatásával. Riportunkban szolgáltatókat, az Adatvédelmi Hatóságot és a TASZ-t is megkérdeztük arról, mit lehet tenni ebben az ellentmondásos helyzetben.

Bakó Bea riportját Jog.mandiner oldalunkon olvashatják.

Címkék: telefon adatvédelem internet kommunikáció jog skype adat e-mail személyes adatok EU TASZ