Kommentszűrés
’14 nov
24
12:01

Szövetség, barátság és más mesék

Írta: aristo

hideghaboru.jpg

„Három módja van azon birodalmak megtartásának, amelyek, mint mondottuk, maguk szerezte törvények alatt, szabadságban élnek, amikor meghódítják őket. Elsőbben is, elpusztítani, másodsorban közöttük lakni, harmadsorban saját törvényeikkel élni hagyni és adófizetésre kötelezni őket; ugyanott kevesek uralmát létrehozni, és barátságukat így biztosítani.”
(Niccolò Machiavelli: A fejedelem)

Azután pedig itt van ez is:

„92. Mélosziak: S miképpen jelenthetne nekünk akkora előnyt szabadságunk elvesztése, mint nektek az elnyert uralom?
93. Athéniak: Úgy, hogy ti a legszörnyűbbet elkerülve alattvalóikká váltok, mi pedig csak nyerünk vele, ha nem teszünk tönkre benneteket.
94. Mélosziak: S nem elégednétek-e meg azzal, ha mi ellenségeitekből barátaitokká válva nyugodtan maradnánk, anélkül, hogy bármelyik féllel szövetséget kötnénk?
95. Athéniak: Nem! Ellenséges érzületetek kevesebb kárt okozna nekünk, mint barátságotok, amely alattvalóink szemében éppen gyengeségünket, míg gyűlöletetek hatalmunkat bizonyítaná.”

A jeles Thuküdidésznek a Peloponnészoszi háború című, remekbe szabott művében olvasható a híres párbeszéd, ami az athéni küldöttség és a méloszi polisz vezetőinek tárgyalásából származik. Szerencsétlen mélosziak beszorultak a két görög nagyhatalom, Athén és Lakedaimón közé. Az athéniak szemében annyi bűnük volt összesen, hogy függetlenek szerettek volna lenni. A történet folytatásaként azután – mivel önként nem adták meg magukat – a máig a demokrácia példaképének tartott Athén hadai, Philokratész vezetésével megostromolták Méloszt. A város hosszú, hősies védekezés után elesett, és a mélosziak megadták magukat az athéniak kényére-kedvére, akik a tanulság kedvéért a férfiakat lemészárolták, a nőket és a gyerekeket pedig eladták rabszolgának. Mert így megy ez; „ez az élet, Babócsai néni” – hogy klasszikusokat idézzek. Most, hogy itthon tüntetnek – szórakoztató módon CCCP-s és guevarás pólóban – a „kelet” ellen, továbbá napvilágot látott az események feltételezhető forgatókönyve is, érdemes elmélázni a fenti történeten.

Címkék: történelem külföld belföld konfliktus hidegháború USA EU Oroszország Nyugat Egyesült Államok NATO Kelet


’14 nov
23
15:01

A jóléti állam gyengíti a családot

Írta: Redakció

csalad_konferencia.jpg

Nem egyformán értékesek a család különféle formái, a legjobb és gazdaságilag is legértékesebb a hagyományos család, amelyet azonban rombol a jóléti állam, a modern nyugdíjrendszer és az újraelosztás – mondta el Christof Zellenberg német közgazdász a Barankovics István Alapítvány családpolitikai konferenciáján. Veresné Novák Katalin családügyi államtitkár a demográfiai folyamatok veszélyeire hívta fel a figyelmet, Rétvári Bence KDNP-s politikus pedig rámutatott: a nemzeti keresztény-konzervatív gondolatkör is európai.

Christof Zellenberg kifejtette: a család az ember természetének leginkább megfelelő, legtermészetesebb közösség. Robespierre-t, a jakobinus terror vezetőjét, a francia forradalom egyik szellemi vezérét idézve rámutatott: a szabadság titka az oktatás, a zsarnokságé az, hogy tudatlanságban hagyjuk az embereket. II. János Pál azt mondta, hogy az a társadalom, ahol habár mindenki a jót teszi, de kényszerítik rá, közelebb van a pokolhoz, mint a mennyhez; XVI. Benedek pedig a szabadság felelősségteljes felhasználását hangsúlyozta a Caritas in Veritate enciklikában. Ma Zellenberg szerint feltehetjük a kérdést: nem jutottunk-e el egy ilyen pokolhoz közeli világba, hiszen ma sokan felteszik a kérdést, hogy van-e igazság egyáltalán, és csak a szubjektív véleménynek van jogosultsága; a szabadság igazság nélkül létezik.

Szilvay Gergely tudósítását híroldalunkon olvashatják.

Címkék: család társadalom tudósítás állam kereszténység konzervatív Rétvári Bence Christof Zellenberg Veresné Novák Katalin


’14 nov
23
08:38

Pozsony új főpolgármesterének a magyar beszéd mindig az otthonát juttatja eszébe

Írta: Király Zsolt (Körkép.sk)

Ivo_Nesrovnal_Korkep_interju.png

Ivo Nesrovnal a háromnyelvű Pozsonyban született, maga is érti és beszéli mindhárom nyelvet. Amerikában tanult, Németországban lett sikeres ügyvéd. Élt Hamburgban, Stuttgartban, ismeri Bécset, Münchent, Zürichet és Koppenhágát is. Azt szeretné, ha Pozsonyt Szlovákia minden polgára a fővárosának érezné. Pozsony új főpolgármestere exkluzív interjút adott a Körképnek (ez itt az interjú rövidebb, szerkesztett változata, a teljes beszélgetés a Körképen olvasható – a Szerk.).

Bratislava, Pressburg, Pozsony. A régi pozsonyiak három nyelven beszéltek. Örülünk, hogy 2014-ben Pozsony új főpolgármesterével, Ivo Nesrovnallal magyarul is beszélhetünk. Hol tanult meg magyarul?

Pozsonyban. Itt születtem, itt nőttem fel. A magyar volt az a nyelv, ahogy a szomszédaim beszéltek, és amit az utcán hallottam. És bár gyerekként még nem értettem, gyerekkoromat idézi ez a hangkulissza. Bárhol jártam is a világban, és magyar beszédet hallottam, elmosolyodtam, mert az otthonomat juttatta eszembe.

Mindent ért?

Nem mindent, sokat felejtettem. Konyhanyelven beszéltem magyart, de mint tudjuk, gyakorlat teszi a mestert. Néhány éve újra elkezdtem magyarul tanulni itt az intézetben. Elvégre szomszédok vagyunk, a leghosszabb közös határunk van, közös történelmünk, államunk. Rengeteg információ a szlovákokról magyar nyelven van, és engem bosszantott, hogy nem értjük meg egymást, én pedig ki vagyok szolgáltatva a szlovák forrásoknak, melyek különböző okokból szegényebbek, mint a Magyarországiak. Ezért mivel úgy illik, hogy ismerjük a szomszédaink nyelvét, úgy döntöttem, hogy újra elkezdem tanulni.

Címkék: Szlovákia Pozsony Ivo Nesrovnal


’14 nov
22
12:01

Új űrodüsszeia − Interstellar

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

interstellar.jpg

„Grandiózus vállalkozás, okos, átgondolt és látványos film”; „a Csillagok között a műfaj csúcsa”; „30 éve nem készült ilyen látványos űreposz”; és így tovább. Hozsannáznak az Interstellar, a magyarul Csillagok között néven futó sci-fi kritikái, ahogy a nemzetközi sajtóban is jobbára korszakos műként beszélnek a filmről. Az biztos, hogy grandiózus és ambiciózus volt Christopher Nolan rendező vállalása, de a végeredményben a mennyiség (és a töménység) agyonnyomta a minőséget.

Címkék: film sci-fi tudomány űr Christopher Nolan Interstellar Csillagok között


’14 nov
21
15:41

Kik vagytok és mit akartok?

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

marx1.jpg

„Mennyire, mennyire szeretne valahol barikádokon állni! És a legjobban az dühítette, hogy egyetlen értelmes barikádot sem talál, amelyre kiállhatna.”

Ezt a fenti kiváló idézetet találta a svéd Jonas Jonasson Az analfabéta, aki tudott számolni c. könyvében a Monarchista blog, a hét eleji tüntetések kapcsán. Arról fogalmam sincs, Jonasson mennyire monarchista (bár a progresszívek földi mennyországa, Svédország technikailag még mindig egy királyság); de az biztos, hogy a magyar progresszíveknek a köztársaságunk jelenlegi állapota sem kielégítő, így keresgélik a barikádjaikat. Nehéznek ígérkezik ez a keresés.

Kik ők és mit akarnak? − tehetjük fel a kérdést mi, szemlélődők a hétfői tüntetés szónokait és gondolataikat látva, hallva. De ennél is fontosabb lenne, ha önmaguknak tennék fel ezt a kérdést: „kik vagyunk és mit akarunk?”

Címkék: tüntetés baloldal aktivizmus ellenzék mozgalom nemzedék


’14 nov
21
11:51

Így küzdene az EU a szegénységgel

Írta: Redakció

szegenyseg.jpg

A napokban tartja negyedik éves konferenciáját a szegénységről és a társadalmi kirekesztésről az Európai Bizottság. A rendezvény megnyitóján Martin Schulz, az EP elnöke és Marianne Thyssen új foglalkoztatási és szociális biztos egyaránt kiállt amellett, hogy minden tagállamban vezessenek be egy „adekvát” minimális jövedelmet. A konferencián Magyarország is szóba került: ezúttal az oktatásra költött kevés forrás miatt kerültünk Romániával egy sorba.

Kerekasztal-beszélgetés keretében vitatta meg három szakértő a helyzetet és a 2020-ig szóló stratégiát. Michel Servoz, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főigazgatója megerősítette Marianne Thyssen azon kijelentését, hogy azok az országok a legversenyképesebbek, amelyekben a legjobb a szociális rendszer. „Szóval ez nem valami baloldali dolog, hanem tényleg összefüggés van a szegénység elleni küzdelem és a versenyképesség között” – fogalmazott. „Ha nem tartóztatjuk fel a szegénységet, azzal egy csomó embert kizárunk a gazdaságból” – magyarázta. A mostani jóléti rendszereket viszont modernizálni kellene, mert a 19. század vége óta többé-kevésbé ugyanabban a modellben működnek, nem valami rugalmasak, és ez kicsit ijesztő, ha azt nézzük, hogy milyen komplex rendszerre lenne ma szükség. A megoldási lehetőségek közt Servoz felvázolta, hogy a szociális intézkedéseknek „dolgozóbarátnak” kell lenniük. Számos tagállamban ugyanis gyakorlatilag nincs igazi kapocs a munkanélküli segélyek és az aktiváló, munkaerőpiacra visszavezető intézkedések között. Hangsúlyozta, hogy sokkal célzottabbaknak kell lenniük a szociális intézkedéseknek, jobban egyénekre kell azokat szabni. Az oké, hogy ott van a szociális háló, de ez csak a végső eset: alapvetően preventívnek kell lennie a rendszernek, mert a megelőzés sokkal hatékonyabb. A megelőző intézkedéseket legfeljebb kiegészíteniük kell a szociális segélyeknek – mondta.

Bakó Bea brüsszeli tudósítását híroldalunkon olvashatják.

Címkék: társadalom szociális háló szegénység munkanélküliség munkavállalás EU Európa Európai Bizottság Brüsszel


’14 nov
20
07:01

Medvét fogtam, nem ereszt

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

medveoleles.jpg

Ilyet is régen hallottunk: egyértelmű elismerést és méltatást kapott az ország egy nagyhatalomtól. Ez a nagyhatalom viszont nem más, mint Oroszország.

Oroszország egyik legfontosabb politikai és kereskedelmi-gazdasági partnerének nevezte Magyarországot Vlagyimir Putyin orosz elnök, hozzátéve, hogy Moszkva osztja Budapest készségét a párbeszéd erősítésére és a közös nagyszabású beruházások megvalósítására. A Moszkvában tartózkodó Szijjártó Péter külügyminiszterrel találkozó Szergej Lavrov, az orosz külügyér pedig azt mondta: Oroszország megérti, hogy Magyarország NATO- és EU-tagként teljesíti szövetségesi kötelezettségeit, de saját érdekeit is védi.

Úgy történelmileg mindig is nagyon szerettük, amikor az orosz medve a vállunkat veregette, mondván: megért ám minket.

Címkék: belföld diplomácia USA EU Ukrajna Vlagyimir Putyin Nyugat Egyesült Államok NATO Kelet ukrán válság


’14 nov
19
12:31

Mit hozhat nekünk az EU-USA szabadkereskedelem?

Írta: Redakció

ttip.jpg

Kinek jó és miről szól a TTIP, vagyis az EU-USA szabadkereskedelmi és beruházási megállapodás? Mire számíthatnak a fogyasztók és a cégek? Szabadon jöhet a GMO-s kukorica Amerikából, és ha betiltjuk, még minket perelnek be? A tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak, a közvélemény így egyelőre csak találgatni tud arról, hogy pontosan mi lesz az egyezményben, és milyen hatásokkal jár majd.

EU-szinten európai polgári kezdeményezés is elindult, Magyarországon valószínűleg csak parlamenti vitanap lesz – ha lesz – a TTIP-ről. Az egyezmény előkészítése és a tárgyalások már zajlanak, a nyilvánosság azonban keveset tud róla, főleg Magyarországon. EU-szerte nem jellemzi ilyen súlyos közöny a témát.

A kormányt és Európai Bizottságot is megkerestük a TTIP-val kapcsolatos kérdéseinkkel: a kormánytól két hetes kitartó érdeklődésünkre kétszer is ígértek, majd lemondtak egy interjút Berke Barna európai és nemzetközi együttműködésért felelős IM-államtitkárral, írásban feltett kérdéseinkre pedig nem válaszoltak. Az Európai Bizottságnál azt közölték, hogy minden, a TTIP-re vonatkozó aggályt nagyon komolyan vesznek és rendszeresen tárgyalnak az érintettekkel, akik közt a kereskedelmi szervezetek mellett – nem nevesített – NGO-kat és civileket is említettek.

Bakó Bea riportját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: gazdaság külföld belföld kereskedelem USA Egyesült Államok TTIP EU-USA szabadkereskedelmi és beruházási megállapodás


’14 nov
18
08:45

A Nagy Devizahitel-háború után

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

devizahitel.jpg

Miután benyújtották a devizahitelek forintosításáról szóló törvényjavaslatot a parlamentnek, úgy tűnik: lezárul egy sokéves csata, mit csata, háború a kormányzat és a bankok között; s a háború kimenetele kedvező lesz az eddigi devizahitelesek számára.

Mi, magyarok gyakran estünk nemzeti delíriumok, tévképzetek, saját vágyaink által vezérelt jövőképek csapdájába. Most, 2014-ben látjuk, hogy a kétezres évekbeli magyar devizahitelezés, nagyjából az elmúlt tíz év is nemzeti delírium volt, s rögtön kettő is akadt belőle.

Persze mindannyian utólag vagyunk okosak. Ma, sok évvel a világgazdasági válság kitörése után, miközben hozzászoktunk a permanens válságjelenségekhez és pesszimistább jövőképet farigcsáltunk magunknak, hajlamosak vagyunk elfelejteni, milyen hangulat uralkodott hazánkban és a világban, milyen hangulatban éltünk mi magunk is egy évtizeddel ezelőtt.

Emlékszünk a világgazdaság pénzbőségére? Amikor az egész nyugati féltekén gátlás nélkül osztogatták s vették fel a hiteleket a tömegek? Amikor a hitelbuborék kipukkadása még csak néhány körberöhögött anti-mainstream közgazdász jóslata volt? Ekkoriban indult el nálunk is a devizahitelezés. Csatlakoztunk az Európai Unióhoz, majd a schengeni rendszerhez, s az euró hazai bevezetése − emlékszünk? − mindig négy-öt évre volt előttünk. Annyi fogadkozás után már végre tényleg utol akartuk érni Ausztriát. Nagyobb lakást, nagyobb autót, újabb és újabb kütyüket akartunk magunknak, s volt, aki még a nyaralását is hitelből finanszírozta magának. Fogyasztási és növekedési delíriumba kerültünk, s ezt a rózsaszín lázálmot készséggel szolgálta ki az egész rendszer.

Címkék: gazdaság kormány bank állam felelősség devizahitel delírium hitelezés Orbán-kormány Bankszövetség


’14 nov
17
08:01

Ich bin ein Siebenbürger

Írta: tempetőfi

klaus_johannis_roman_elnok.png

A romániai államfőválasztás második fordulóján Victor Ponta valamikor éjfél körül gratulált Klaus Johannisnak államfői győzelméhez. A büszke ortodox román egy protestáns szásznak. Romániában. Ez volt az a hír, ami felrobbantotta a Facebookot, a választópolgárok nemigen akartak hinni a szemüknek. Az exit pollok még szoros eredményt mutattak (öt mérésből kettő Johannist, kettő Pontát hozta ki győztesnek, egynél egálban voltak), de a pártok párhuzamos szavazatszámlálásai egyértelművé tették Klaus Johannis győzelmét. Ponta később a házi televíziójának, az Antena 3-nak azt is megerősítette, hogy az eredményt nem fogják megóvni, így döntött a nép, ez van, az élet megy tovább.

Címkék: elnökválasztás Románia RMDSZ Erdély Victor Ponta Klaus Johannis


’14 nov
16
10:10

Az MKP, a Híd meg az aktivisták – Szlovákia választott

Írta: tokár.géza

Ivo_Nesrovnal_Pozsony.png

Szlovákia szombaton választott, méghozzá polgármestereket és önkormányzati képviselőket. Szimbolikus győzelmeket arattak a függetlenek, megtartották pozícióikat a szlovákiai magyar pártok. Az ország nem gyakran szerepel a magyarországi híradásokban de a társadalom közérzete hasonlóan rossz: burjánzik a korrupció, a hetekben kétes kórházbeszerzések miatt kellett mennie az egészségügyi miniszternek, mélyponton a politikusokba és pártokba vetett bizalom. A közvélemény pedig a választásokat csak annak a fényében tudja értékelni, miként teljesítenek a pártok a nagy településeken és a nagyvárosokban (elsősorban Pozsonyban és Kassán). Emellett magyar szempontból, számunkra fontos kérdés, hogy mi történik a legnagyobb szlovákiai magyar településeken.

Az első adatok azt mutatják, hogy a kormányzó baloldali Smer megőrizte dominanciáját, ők adják a legtöbb polgármestert. Emellett az MKP 105, a Híd 87 tisztséget szerzett, koalícióban további 30 posztot nyert el a két párt közös magyar jelöltje. A számok mögött viszont egyéni, nagyon tanulságos történetek rejtőznek. A Smer elbukta a megyei központok jelentős részét, a párt rossz szereplése a központokban az elitellenességnek köszönhető. Hiába próbálta a szlovák kormány Zsolna nagyvonalú és egyoldalú adósságtörlesztésével jelezni a nyilvánosság felé, hogy pénzügyileg is megéri baloldali jelöltet választani, a szavazók nem vették a lapot. A hagyományosan liberális irányultságú Pozsonyban baloldali helyett független jelölt nyert (Ivo Nesrovnal), aktivista győzött Nagyszombatban, miközben a Smer egyetlen hangzatos sikere Kassa megtartása. Emellett a választások éjszakájának nagy fejleménye, hogy lemond az egészségügyi botrányba belekeveredő Pavol Paška házelnök – tanulságos, hogy távozásához Szlovákiában mindössze egy ezres tömegtüntetés is elegendő volt.

Címkék: Szlovákia MKP Kassa Híd Smer Felvidék Pozsony Komárom


’14 nov
16
08:01

Kommün a romokon, vasfüggöny a Vasfüggöny előtt

Írta: Redakció

tanacskoztarsasag.jpg

2014 az I. világháború századik, a rendszerváltás huszonötödik, valamint lap-ősünk, az Utolsó Figyelmeztetés születésének tizenötödik évfordulója. Az 1999-es indulás körülményeiről és az első évekről ebben a cikkünkben olvashatnak. Az UFi emléke szívünkben él – de egyébként az interneten is, hiszen akkori cikkeink nagy része most is elérhető a régi archívumban. Idén alkalmanként szemlézünk az egy évtizede megjelent cikkeinkből. Így teszünk ma is.

*

Kommün a romokon

Írta: Rézesy István

Egy­szer vég­re meg kel­le­ne ér­te­nünk, vagy leg­alább megközelítőleg át­érez­nünk azt a pok­lot, amely I. vi­lág­há­bo­rú né­ven vo­nult be az eu­ró­pai- (világ-) tör­té­ne­lem­be. So­kan mond­ják és gon­dol­ják, hogy a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú utá­ni ren­de­zés­sel kezdődtek a prob­lé­mák.

Ez azon­ban nem igaz. Az el­ső vi­lág­há­bo­rú­val kez­dő­dött a ren­det­len­ség kor­sza­ka, nél­kü­le nincs kom­mu­niz­mus, nincs fa­siz­mus, nincs ná­ciz­mus, fel­te­he­tő­en ho­lo­ca­ust sincs… de leg­fő­kép­pen a má­so­dik vi­lág­égés nem tör­té­nik meg. Csak azt a fél­mon­da­tot kel­le­ne át­érez­nünk, amit az egyik átélő-résztvevő-szemtanú ka­to­na­tiszt mon­dott ar­ról a há­bo­rú­ról: „A leg­fon­to­sabb fegy­ve­rünk a gya­log­sá­gi ásó volt… azzal ver­tük egy­mást agyon”.

Címkék: történelem kommunizmus vasfüggöny 1919 1914 1. világháború Trianon Tanácsköztársaság UFi


’14 nov
15
11:31

Egy balatoni nyaralásból a halálba – a vasfüggöny áldozatai

Írta: Redakció

vasfuggony_lebontasa_1989.png

Szilvay Gergely riportja.

A határzárról Egy idejét múlt korszak lenyomata – a vasfüggöny története címmel Sallai János írt átfogó munkát magyar nyelven, ám a személyes történetek közül alig néhány van kikutatva. Pedig a magyar szakaszhoz fűződik „a vasfüggöny utolsó áldozatának” büszkeségre okot nem adó története. Kurt-Werner Schulz élettársával, Gundula Schafitellel úgy döntött 1989 augusztusában, egy balatoni nyaraláson, hogy gyermekükkel megpróbálnak átjutni a magyar-osztrák határon a páneurópai piknikről érkező jó hírek miatt. Azonban a próbálkozás balul ütött ki: a férfi dulakodásba került egy határőrrel augusztus 21-én éjszaka, akinek – talán véletlenül – elsült a fegyvere. Kurt-Werner történetéről két film is készült, Szalay Péter 2006-os Határesete, valamint Anders Østergaard és Rácz Erzsébet 1989  Poker am Todeszaun című, 2014-es munkája. Utóbbi berlini bemutatóján, november 8-án a filmben nyilatkozó Németh Miklós volt miniszterelnök bocsánatot kért a férfi egykori élettársától.

Címkék: történelem szocializmus vasfüggöny


’14 nov
15
08:01

Miért ered egy lengyel a csángók nyomába?

Írta: Redakció

barszczewska.jpg

Az ősszel járt Magyarországon Agnieszka Barszczewska, aki először írt lengyel nyelven tudományos munkát a moldvai csángókról. A kötet a kárpátaljai ruszinokkal is foglalkozik. A szerzőt arról kérdeztük, miért érdekli a téma, miként vélekedik a kisebbségi kérdésekről és hogy miért érdekelheti mindez a lengyeleket. Interjú.

„Mint kívülálló, hogy látja, lenne a megoldás a kisebbségek problémáira? Személyi vagy területi autonómia, esetleg más, vagy a kisebbségek netalántán túl sokat követelnek, esetleg bele kell nyugodniuk, hogy ilyen a kisebbségi lét?
 
Szerintem ez egy rendkívül fontos probléma, amelyet most is óvatosan kell kezelni, még akkor is, ha az összes említett állam az Európai Unió tagja. Tudjuk, hogy még a »régi« EU-s államok közt is van olyan (Franciaország), amely a politikai nemzet szélsőséges interpretációja miatt el sem ismeri a határain belül élő kisebbségeket. Másfelől nézve, az erdélyi és a szlovákiai magyarok helyzete nagyon hasonlít a dél-tiroli német nyelvűekére, ezért lehet, hogy jó lenne, ha Erdélyben és Szlovákiában is egy hasonló rendszer működne.”

Szilvay Gergely interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: interjú kultúra csángó külhoni magyar Lengyelország Románia Agnieszka Barszczewska


’14 nov
14
12:01

Ellátó

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

ellato.jpg

„Joggal borzadhatunk el attól a gondolattól,
hogy olyanok vezessenek egy várost vagy akár országot,
akik amúgy trafikosok akarnak lenni...
Az az ország, amelyet trafikosok irányítanak,
hagyjon fel minden reménnyel.”
(Aristo: Trafikország)

Eltelt vagy másfél év Aristo kolléga Trafikország cikke óta. A trafikok körüli buherálást persze lenyelte az ország népe: a dohányosok használják a trafikokat, a magamfajta nemdohányosok meg be nem teszik oda a lábukat, mert minek. Kivéve persze, ha este tíz után szeretnénk egy üveg bort venni, mert azt a trafikban meg lehet venni, a szomszédos szimpla éjjel-nappaliban viszont nem. Mert az előbbire nem vonatkoznak az egyre terjedő éjszakai alkoholárusítási tilalmak, a másikra viszont igen. Ennyit a magyar kereskedelem-korlátozó szabályozás színvonaláról, logikájáról és az egész kereskedelmi buherálás értelméről.

Most újra magasabb fokozatba kapcsoltak a trafik- és dohánybiznisz körüli döntéshozók, s azok barátai meg üzletfelei. Jöhet a központi dohány-kiskereskedelmi ellátó. Ellátó. El-lá-tó.

Címkék: gazdaság állam kereskedelem szocializmus trafik dohány ellátó