Kommentszűrés
’14 dec
20
08:01

Kilencvenizmus − neked a kilencvenes évek?

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

kilencvenizmus.jpg

Milyenek voltak a kilencvenes évek az akkor felnőtt nemzedéknek? Milyen volt ez a nemzedék, ha lehet egyáltalán nemzedékről beszélni? Mit gondoltunk a századvég évtizedéről akkor, és mit gondolunk róla most, másfél évtizeddel később? Volt valami, ami maradandó? S ha igen, mi az? Erről és sok minden másról beszélgetett, sztorizott, vitatkozott a Kilencvenizmus című, Jaffa kiadónál megjelent könyvben öt korabeli kölyök − és Dr. Szentmihályi Károly, a Bravo egykori legendás Szex, szerelem, boldogság rovatának vezetője. Mi volt nekik, és mi volt nekünk a kilencvenes évek?

Címkék: élet könyv történelem társadalom fiatalság ifjúság kilencvenes évek Kilencvenizmus


’14 dec
19
09:25

Urfi Péter durva állításai és a Magyar Narancs ámokfutása

Írta: TuRuL_2k2

new_york_times_streitfeld_kertesz_interview.png

A fideszes pártlapok teszik a dolgukat. De mit művelnek a többiek? – vezette fel nagyvonalúan egy hónapja a Hungarian Quarterly Kertész-interjújának visszhangjáról szóló, Kertész Imre durva állításai és a magyar sajtó ámokfutása című írását Urfi Péter. A Magyar Narancs munkatársa minden különösebb fenntartás nélkül kérdőjelezte meg Kertész Imre álláspontját, s adott hitelt a New York Times újságírója, David Streitfeld indoklásának.

Pedig a rendelkezésünkre álló információk alapján közel sem egyértelmű, hogy Streitfeld állításai (miszerint csak röviden beszélt Kertésszel, illetve nem volt szó diktatúráról) megállnák a helyüket, sőt. Az interjú során az újságírón munkatársán és Kertész Imrén kívül jelen volt még Kertész Magda, az író felesége, illetve tolmácsként Thomas Cooper – a négy résztvevő közül hárman nem támasztják alá a NYT munkatársának elmondását. A beszélgetésről viszont egyedül Streitfeldnek van felvétele, így ő biztosan bizonyítani tudja mind a beszélgetés időtartamát, mind tartalmát.

Címkék: Kertész Imre Magyar Narancs The New York Times


’14 dec
19
07:01

Szex, rock és '68: mi lesz a baloldal nagy évtizedei után?

Írta: Redakció

donald_sassoon.jpg

Beteljesítette a baloldal a történelmi küldetését? Vagy épp ellenkezőleg, újra kellene szítani a régi tüzet? A nemzetközi baloldal állapotáról és jövőbeli lehetőségéről vitatkoztak – többségében brit – szakértők, elemzők, tudósok Budapesten a Danube Institute szervezésében.

„Hol van a baloldal?” címmel kezdte az első előadást Donald Sassoon, a londoni egyetem Queen Mary College-ának történelemprofesszora. Sassoon az 1889-ben alapított Második Internacionáléval kezdte mondandóját. Mint kifejtette, a baloldal fő célkitűzése a kapitalizmus összeomlása és egy új, nem kapitalista rendszer bevezetése volt. A korai baloldali mozgalmak közül a német szociáldemokraták voltak a legsikeresebbek, de volt egy nemzetközi minimumprogram, amit a baloldaliak nagy része osztott. Ez a demokrácia növelése (jogegyenlőség, általános választójog, nők egyenjogúsága); a jólétibb állam (egészségügy) megteremtése és a munkaerőpiac állami szabályozásának elérése volt. Sassoon szerint ki lehet mondani: a szociáldemokrácia eredeti minimumprogramja megvalósult. „A nagy paradoxon viszont az, hogy a szociáldemokrata elvek megvalósításához és sikeréhez erős kapitalista gazdaságra volt szükség.”

Sassoon nevetve beszélt az értelmiség szerepéről: „A baloldal a kultúrharc során megnyerte magának az értelmiséget, de mégis veszít a választásokon. Ez mutatja, mennyit számít valójában az értelmiség”. A professzor végül ironikusan fogalmazta meg talán egy teljes nemzedék életérzését: „Én épp a világháború után, 1946-ban születtem, békében és prosperitásban éltem, volt szex és rockandroll, nem volt AIDS, most pedig élvezem a nyugdíjamat, amit a mai fiatalok termelnek meg. Az elmúlt évtizedek Nyugat-Európája volt a legjobb hely és időszak, amiben élhettem”.

Rajcsányi Gellért tudósítását híroldalunkon olvashatják.

Címkék: történelem jóléti állam társadalom tudósítás válság kapitalizmus baloldal értelmiség szociáldemokrácia Európa Nyugat


’14 dec
18
18:01

Miért esik az olajár és mi lesz ebből?

Írta: Redakció

olajar1.jpg

Több éves mélyponton van az olajár, csütörtök délelőtt 56-59 dollárba került egy hordó, holott az átlagos ár 100-115 dollár körül alakul. Oroszország nagy bajban van, a rubel is folyamatosan esik, de nem csak az oroszoknak fáj az olcsó olaj. De mi az oka a nagy árcsökkenésnek és rajtunk, fogyasztókon kívül ki jár még vele jól? Szakértőket kérdeztünk a nagy olajár-ügyről.

Megkérdeztük a szakértőktől: mi lehet a hosszabb távú következménye Oroszországra nézve az olcsó olajnak, és vannak-e más országok is, akiket ez érzékenyen érint. A kitermelő országok közül azok vannak elsősorban bajban, akiknek a bevétele, a költségvetése az olajbevételektől függ. Iránnak vagy Oroszországnak is 110-120 dolláros olajár mellett volna egyensúlyban a költségvetése, tehát a jelenlegi olajár mellett vagy nagy deficitjük lesz, vagy komoly megszorítást kell végrehajtaniuk, vagy mindkettőre szükség van – mondta Vargha Péter Simon (MOL; Guruló Hordó blog). Mint mondta, könnyen csődközeli helyzetbe kerülhetnek az oroszok, sőt, már most is egy likviditási, illetve tőkemenekítési válságban vannak. Vargha szerint az elmúlt napok pánikszerű rubelesése klasszikus valutaválság: mindenki váltja a rubelét, menekíti a pénzét, de devizaszűke van. Hozzátette: az oroszoknak komoly költségvetési megszorításokat kell végrehajtaniuk és könnyen lehet, hogy előbb-utóbb tőkekorlátozásokat vezetnek be a rubelesés megállítására, még ha ezt most ki is zárják.

A másik, névtelenséget kérő forrásunk másként látja: szerinte nem olyan rosszak az orosz gazdasági fundamentumok. Nagy devizatartaléka van az országnak, ami még akkor is elég pár évig, ha teljes mértékben abból kell finanszírozni a részben állami vállalatok és a bankrendszer lejáró devizaállományát. A jelenlegi bizonytalan világban addig rengeteg minden történhet, háromszor visszamehet az olaj ára, új szövetségeseket találhat Oroszország, vagy beállhatnak a kínaiak az oroszok mögé – tette hozzá a szakértő.

Bakó Bea riportját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: gazdaság világgazdaság olaj energia riport olajár Oroszország


’14 dec
18
12:31

Megreccsent Oroszország: a putyini modell vége?

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

putyin.jpg

Beszakadó rubel, összeomló költségvetés, menekülő tőke, lefújt Déli Áramlat, infláció, áruhiány, pánik: pár nap alatt megrendült az elemzések illiberális sztárja, Oroszország. Pár nap múlva lesz a 15. évfordulója annak, hogy Vlagyimir Putyin először Oroszország elnöke lett, de e másfél évtized végére a keleti óriás oda jutott, ahonnan a kilencvenes évek végén elindult: mély, strukturális válságba. Megbukott a putyini modell?

Már csak azért is fontos ezt a kérdést feltenni, mert amíg az ezredforduló előtt több évtizedes hanyatlás, a Szovjetunió és az egész kommunista blokk összeomlása, a jelcini időszak vadkapitalista anarchiája vezetett az orosz csődhöz; a kétezres években a világgazdaság pénzbősége és az energiahordozók iránti, sokáig kimagasló kereslet óriási lehetőségeket adott Oroszországnak, hogy okos politikával hosszú távon fenntartható fejlődést biztosítson magának. Ehhez képest Oroszország ebben a pillanatban pont azt bizonyítja, hogy elherdálta a lehetőségeit: gyengeség, fenntarthatatlanság és a nemzetközi folyamatoknak való drámai kiszolgáltatottság jellemzi 2014 Oroszországát.

Címkék: gazdaság háború válság gáz béke olaj energia diplomácia konfliktus Európa Oroszország Ukrajna Vlagyimir Putyin Egyesült Államok ukrán válság orosz válság


’14 dec
17
13:01

Polgár a vérzivatarban − Mestitz Lajos és képei

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

ferenczy1.png

Hetven éve ezekben a napokban egy kikeresztelkedett zsidó férfi az ostromlott Budapest kellős közepén, egy Kossuth téri lakásban üldögélt. Amíg a szemközti parlamentben Szálasiék játszottak kormányzósdit, amíg a külvárosokban megvadult orosz katonák tapostak keresztül magyar katonákon, asszonyokon és polgári otthonokon, amíg a belvárosban megvadult nyilas keretlegények szedték össze és öldösték a zsidókat; ez a zsidó származású férfi a számára kedves festménygyűjteményével körbevéve klasszikus zenét hallgatott a gramofonján, miközben régi német irodalmat olvasgatott.

„Engem nem kérdeztek meg, hogy legyen-e háború, én mélyen nem értek egyet vele, nem veszek róla tudomást” − mondta ez a férfi, Mestitz Lajos tőzsdeügynök egy rokonának a visszaemlékezések szerint. A lakást bombatalálat is érte, egy szoba kiszakadt a robbanásban, az értékek egy része megsemmisült, egyes könyvei a Kossuth-szoborig repültek. Amikor a szovjet katonák '45 januárjában elértek a házig, a férfiakat kiterelték az udvarra, hogy a használható egyedeket elvigyék málenkij robotra. Köztük állt a tőzsdeügynök is, aki 48 éves kora ellenére addigra hófehér, hónapos szakállt viselt, így „sztári papa” megjegyzéssel visszavezényelték a pincébe (a történetet feljegyző unokaöccsét viszont elvitték három évre).

Így élte túl a háborút a Kossuth téren Mestitz Lajos.

Címkék: élet kultúra történelem háború művészet életmód polgár festészet 1944 gyűjtemény polgárság Mestitz Lajos


’14 dec
17
09:49

Ha nincs diktatúra, nincs interjú – Kertész Imre és a New York Times

Írta: TuRuL_2k2

new_york_times_streitfeld_kertesz_interview.png

2013. július 20-a, délután 4 óra volt, amikor David Streitfeld, a New York Times újságírója megérkezett a Kertész-család budapesti otthonába, mesélte el a Mandinernek Kertész Magda, Kertész Imre felesége. Streitfeld több mint másfél órán át beszélgetett a Nobel-díjas íróval, mielőtt távozott volna. Az interjú nem jelent meg, és Kertészék nem is hallottak többé az amerikai újságíró felől.

A történetről a nyilvánosság semmit sem tudott mindaddig, amíg a Hungarian Quarterly című angol nyelvű folyóirat számára készült, a magyar holokausztra emlékező különszámban megjelent interjúban Kertész meg nem említette a publikálatlan interjút:

Címkék: interjú diktatúra Kertész Imre New York Times David Streitfeld


’14 dec
16
14:01

Kozma atya és Filep Mária: A határok megszűntek, de a lélek még nem szabad

Írta: Redakció

paneuropai_piknik.jpg

Petőfi-díjban részesült Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke és Filep Mária, az 1989-es Páneurópai Piknik főszervezője a rendszerváltozás során kifejtett tevékenységükért. A Terror Házában átadott díjjal a közép-európai népek szabadságáért küzdő személyiségeket tünteti ki a XXI. Század Intézet és a díjhoz csatlakozó MOL. Kozma atyával és Filep Máriával az Andrássy út 60. alatti, tragikus múltú épületben beszélgettünk a rendszerváltás álmáról és a szabadság kihívásairól.

„Kozma atya a zugligeti templomkertben tábort rendezett be a Magyarországra érkezett NDK-s menekülteknek. Mi az, ami máig megmaradt emlékként, élményként erről az eseményről?

Kozma Imre:
Ezek az emberek szomorú szívvel érkeztek ide egy konok elhatározással. Maguk mögött felégettek minket. Úgy érkeztek ide, hogy ők soha nem mennek haza. Megdöbbentő tapasztalat volt számomra, hogy mit jelent az, ha valaki a saját hazájában nincs otthon. Ha valakitől elveszik a múltját, az értékeit, az örökségét. Ezek az emberek abba betegedtek bele, hogy egy olyan ideológiát kényszerítettek rájuk, ami idegen volt tőlük. Az igaz, hogy a németek esetében súlyos volt ez a kényszerítés, de az a véleményem, hogy a keleti blokkból minket, magyarokat intéztek el a legjobban. A többieknek szabad volt nemzeti érzéssel, gondolatokkal élni, csak nekünk nem... Vissza a keletnémet menekültekhez: ezek az emberek úgy érkeztek ide, hogy innen tovább is akartak menni. Talán a legfájdalmasabb az volt, hogy amikor kinyitottuk ezeknek az embereknek a kaput és a szívünket, az nekik nem volt elég. Ezek az emberek féltek egymástól, de ez sajnos természetes volt. De tőlünk is féltek: attól tartottak, hogy szépen összegyűjtjük őket és visszaadjuk a keletnémet hatóságoknak. Ilyen kísérletek voltak a keletnémetek részéről, de ezekkel mi nem foglalkoztunk. Bizony, az embert nagyon nehéz megajándékozni a szeretettel. A szeretet határtalan, és ezt az egész eseményt úgy értelmeztem, hogy a határtalan szeretet műve. A szeretet nem viseli el a határokat. Most jöttem haza Izraelből: borzasztó látni a határokat. A határok védelmet is jelenthetnek, de amik egymástól elválasztanak bennünket, azok ijesztőek. Azt hiszem, ez az egész történés, a keletnémetek befogadása, a róluk való gondoskodás azt jelentette, hogy mi már lebontottuk a határokat magunkban. Ezt kellene mindenkinek tudomásul venni: amíg a bennünk lévő határokat nem bontjuk le, addig ne is álljunk szóba egymással, mert addig színjáték az életünk. Nekünk, embereknek határtalan szeretettel kell egymás felé fordulnunk. Nekünk, magyaroknak különösképpen, mert itt vagyunk egy szál magunk ebben a csodálatosan szép Kárpát-medencében. A szeretet nem tűr meg határokat, nem személyválogató. Nekem kötelező mindenkit szeretni, ez parancs minden keresztény számára. Nincs más lehetőségünk: vagy együtt, vagy végünk van.”

Rajcsányi Gellért interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: interjú történelem 1989 társadalom szabadság rendszerváltás kommunizmus Európa NDK Páneurópai Piknik Petőfi-díj Kozma Imre Filep Mária


’14 dec
16
07:31

Szűk utcába fordulva – cigányság, közmunka, szakiskola

Írta: Redakció

cigany_gyerekek_az_iskolaban.png

Forgács István írása. 

*

Továbbra sem beszél szinte senki sem azzal az őszinteséggel cigányügyben, amivel pedig kellene, miközben az elmúlt évek, a mostani idők, és következő esztendők számos fontos kérdése és döntése szinte csakis a hazai cigány közösségekhez kötődik.

Továbbra is komoly dilemma, hogy szabad-e vagy sem őszintén szólni, mert az éppen erősíti a sztereotípiákat vagy sem, de a tény attól még tény: még mindig nem beszélünk úgy, ahogyan kellene. Legalábbis azok nem, akik a közbeszédet, közgondolkodást formálják, és – bár nincsenek igazán sokan – pártokat vezetnek és képviselnek, hivatalokat vezettek és vezetnek, újságcikkeket, elemzéseket írnak, alkalmanként meg tanulmányokban próbálják alátámasztani mindazt, amit gondolnak.Néhány száz emberről beszélünk, akiket az ideológiáik, pártkötődésük, világnézetük vezet, ha a cigányügy szóba kerül, de igazán őszintének csak kevesen tűnnek. 

Azzal ugyan még nincs semmi gond, hogy mit is gondolnak ők maguk – az igazán fontos kérdés az az, hogy ezek a gondolatok hogyan kerülnek tőlük a mindennapi ember elé... Mert egyébként az igazi hazugság itt van valahol: nem csak a plebs, de a közgondolkodást formálók jelentős része is közel ugyanazt gondolja cigányügyben.


’14 dec
15
12:31

Mindenki nyugodjon le! − feljegyzések a Fidesz botladozásai mellé

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

nyugi.jpg

Igaz, hogy az idei harmadik teljes győzelmet hozó októberi választás után mintha lekapcsolták volna a villanyt a Fidesznél, s a párt mintha vaksötétben botladozna a hatalompolitikai mesterterv teljes sikere után. Igaz, hogy 2010 óta nem volt ilyen aktív tüntetéshullám a négy éve folyamatosan és mindent átalakító kormányzati politika ellen. Igaz, hogy a mainstream jobboldal hátországa felbolydult, rég lefojtott feszültségeket felszabadítva. Az egyik oldalon zavarodottság, a másikon szinte már győzelmi hangulat, mintha... De azért mindenki nyugodjon le egy pillanatra, és nézzen körbe józan fejjel!

Jöjjön pár szikár tény és jó hír a jobboldalnak, rossz hírek az ellenzékének.

Címkék: politika közélet jobboldal tüntetés baloldal ellenzék közvélemény Fidesz Orbán Viktor


’14 dec
14
08:01

Mi lesz ezután a Seuso-kincsekkel?

Írta: Redakció

vadasztal_02.jpg

Mráv Zsolt régész (Magyar Nemzeti Múzeum) és Dági Marianna klasszika-archaeológus (Szépművészeti Múzeum) írása partnerünk, a MúzeumCafé folyóirat 42. számából. Fotó: Mátyus László / Szépművészeti Múzeum.

*

A Seuso-kincs mostantól a tudomány fókuszában

Sokféle vizsgálat segíthet megfejteni a tárgyak eddig rejtett titkait

A Parlamentben több mint három hónapig minden érdeklődő belépődíj nélkül, szabadon megtekinthette a Seuso-kincs március végén Magyarországra került darabjait: hét páratlan késő római ezüstedényt és az elrejtésükre használt rézüstöt. Ez a három hónapos időszak lezárult, ezért a lelet sorsát figyelemmel kísérők joggal érdeklődnek, miért tűntek el a tárgyak átmenetileg a nagyközönség elől, mikor és hol lesznek ismét láthatók, mi történik velük a parlamenti kiállítás lebontása után?

Még állt a kiállítás, amikor megjelent az Országgyűlés Hivatala által kibocsátott szűkszavú közlemény, amely arról tudósított, hogy a tárgyak a nemzet parlamentje után a nemzet múzeumába kerülnek, ahol a Seuso-kincs kutatására a közelmúltban felállított akadémiai munkabizottság megkezdi a tárgyak tudományos vizsgálatát. Ennek lezárulta után a leletek ismét láthatók lesznek a Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincset bemutató új kiállításán. A közlemény műfaja azonban nem tette lehetővé, hogy részletesen ismertesse, mi is ez a munkabizottság, miért hozták létre, és mik az általa koordinált tudományos kutatások céljai, főbb irányai. Cikkünkben ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni, bemutatni mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a Seuso-kincs kutatása adhat a hazai régészettudomány, az ókortudomány és a kapcsolódó tudományágak kezébe.

Címkék: kultúra régészet kincs ókor művészettörténet Nemzeti Múzeum Seuso-kincs Seuso


’14 dec
13
10:41

Árnyékbokszolás a puszta szegregáció-ellenesség

Írta: dobray

Huszar-telepi-Iskola.jpg

A kormány ki akar szúrni a szegényekkel és a romákkal a balos félelmek szerint, amelyeket többek között arra alapoznak, hogy Balog Zoltánéknak elege lett a szegregáció-ellenes kommandóból és abból a nézőpontból, ami minden rossz gyökerét kizárólag a szegregációban véli felfedezni. A vita fellángolása a nyíregyházi Sója Miklós (alias Huszár-telepi) Iskola bezáratásáért folyó pernek köszönhető, valamint annak, hogy a kormány valószínűleg ezen per miatt szeretne olyan jogkört adni az oktatásügyeket felügyelő miniszternek, amivel egyedi döntéssel kivehetne iskolákat a szegregáció-tilalom kötelezettsége alól.

A helyzet az, hogy ez így tényleg problémás: nem a miniszternek kellene ilyen speciális jogköröket adni, hanem egyszerűen az egész szegregáció-tilalmat kellene megszüntetni a jelen formájában − amennyiben az úgynevezett „spontán szegregációt” is tiltja.

Címkék: oktatás roma cigány iskola oktatásügy szegregáció integráció asszimiláció Nyíregyháza Balog Zoltán CFCF Mohácsi Erzsébet Kocsis Fülöp Huszár-telep


’14 dec
12
07:01

A Majdan − egy évvel később

Írta: AgentUngur

1majdan_1.jpg

Tíz nap Kijevben arra sem elég, hogy a felszínét megkarcolja az ember ennek a hatalmas városnak. Közel ötmillió ember (a helyiek szerint ennyi, hivatalosan ennek fele), Budapest területének másfélszeresén, elképesztő gazdagság, mellette nyomor és kilátástalanság, az Európai Unió lobogója és stilizált horogkereszt mint a függetlenségi harc szimbólumai – nehéz megérteni.

Beszéljenek inkább a képek: az ukrán fővárosból jelentjük.

Címkék: fotó USA Oroszország Ukrajna Egyesült Államok Kijev Majdan ukrán válság


’14 dec
11
18:01

Mit tudunk és mit nem tudhatunk a paksi bővítésről?

Írta: Redakció

paks_2.jpg

Meg fog térülni a paksi bővítés? Feltétlenül szükségünk van most két új blokkra? Keresztbe tesz az EU? Miért nem nyilvánosak a szerződések és az előkészítő dokumentumok? A paksi bővítésről vitatkozott Perger András, az Energiaklub szakértője és Aszódi Attila kormánybiztos. Tudósításunk.

A konferencia délutáni ülése Perger András „Paksi titkai” címmel tartott előadásával kezdődött. Perger azt mondta: egyre nehezebb információkat szerezni a paksi bővítésről. Feltette a kérdést: vajon miért titkolóznak? Mert kínosak lennének a közzétett adatok? Vagy mert a kért információk nem is léteznek? Perger több kérdéskört vázolt fel, amelyeket illetően szerinte titkolózik a kormány. Az első körbe a gazdasági kérdések tartoznak: még mindig nem tudjuk pontosan, hogy mennyibe fog kerülni a paksi bővítés és mi számít bele a költségvetésbe? Például a telephelyen kívüli beruházásokat is fedezi-e majd a hitel? És számoltak-e a devizahitel árfolyamkockázataival? A hitel visszafizetésével kapcsolatban felvetette: ez négy-ötszázmilliárdos költségvetési kiigazítást is igényelhet, várhatóan vagy adót kell majd emelni, vagy kiadásokat csökkenteni. Perger hangsúlyozta: most csak találgat, annyit lehet tudni, hogy forrásokra lesz szükség; és egyelőre semmilyen tervet nem láttunk a kormánytól arra, hogy miből fogják ezt finanszírozni.

Aszódi Attila összefoglalta a tavasszal megkötött magyar-orosz kormányközi megállapodást: az oroszok eszerint 10 milliárd eurós hitelt adnak, amihez húsz százalékos önrészt kell hozzáadnia a magyar félnek. Az oroszok vállalták, hogy húsz évig szállítanak üzemanyagot, és a kiégett fűtőanyag kezelését is felajánlották: ezeket azonban végleges tárolásra vissza fogják hozni Magyarországra. A hitelt 2014-től 2025-ig hívhatjuk le és 2026 márciusában kell elkezdeni törleszteni. Ennek a kamata 3,95 és 4,95 százalék között lesz, hétévente egyre növekedve, de előtörlesztésre is lehetőség lesz. Mint mondta, 2014-ben nem hívtunk le semmit a hitelből, csak 2015-ben fogjuk lehívni az első részletet. Perger pénzügyeket firtató kérdésére a kormánybiztos azt mondta: tudja, hogy vannak bizonytalanságok, de a teljes beruházás biztosan nem fog többe kerülni, mint 12 milliárd euró: ebből 10 milliárd az orosz hitel, és 2 milliárd az önrész.

Bakó Bea tudósítását híroldalunkon olvashatják.

Címkék: politika tudósítás energia atomenergia atomerőmű nukleáris energia Paks Paksi Atomerőmű Aszódi Attila Paks II. Perger András


’14 dec
11
14:01

Így diszkriminálják súlyosan Magyarországon az ateistákat és humanistákat!

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

ateizmus.jpg

Magyarország már megint rosszabbul teljesít. Az International Humanist and Ethical Union által elkészített, ateisták, humanisták és vallástalanok elleni diszkriminációt világszinten vizsgáló tanulmány szerint hazánk a vörös, vagyis súlyos kategóriába esik. Nálunk eszerint oly mértékben diszkriminálják a vallástalanokat, ateistákat, mint Burundiban, Ománban, Burmában, Kazahsztánban és khm, Németországban, Dániában, Izlandon?!

A nagyívű, sok száz oldalas tanulmány egy kis beleolvasás után inkább tűnik a nemzetközi jogvédő tanulmánykötetek paródiájának, mintsem egy komolyan vehető adatbázisnak.

Címkék: vallás hit állam diszkrimináció ateizmus humanizmus vallástalanság International Humanist and Ethical Union