Kommentszűrés
’15 már
28
11:01

A 22. lap − Nagyapám esete a 20. századdal

Írta: Redakció

fehervar.jpg

 Székesfehérvár, 1940 (Fortepan)

Vendégszerzőnk, Péntek Orsolya írása.

Nagyapám a Kádár-korban osztályidegen volt: polgár. Az osztályidegenséget addigra megszokta, szabadelvűként már a Horthy-rendszerben gyakorolhatta az ideológiai különállást. Csak a családi hagyományt folytatta: nagypapája, signor Grasselly, aki a Monarchia egy déli szigetén, Szegeden telepedett le, hogy beoltsa némi olasz vérrel a családot, miközben fellendíti a délvidéki vaskereskedelmet, a bécsi szabadkőműves nagypáholy tagja volt és dühös liberális, míg másik nagypapája – német származása ellenére – az 1848-49-es szabadságharcban tüntette ki magát Kossuth híveként, szellemiségük pedig tovább élt leszármazottaikban, így a famiglia az 1940-es évekre már meglehetősen erős hagyományt teremtett rendszerfüggetlen öntudatból. Hiszen úgy tűnik – a hangsúly ezen: tűnik –, semmilyen rendszerben nem férnek egy dobozba az általuk képviselt értékek.

Mert miként lehet valakinek az olasz-német-cseh-magyar származása miatt monarchiás tudata, több nyelve, a görögös-latinos-olaszos-franciás műveltsége okán erős európai identitása – és közben magyar nemzeti önérzete? Hogyan lehet valaki a dunai államok sorsközösségét felismerő későbbi Kossuthnak is híve, és a korai Kossuthtal rebellis magyarkodó? Miként lehet humanista és keresztény, a ferences eszmét tisztelő katolikus, közben a szabadkőműves hagyományt őrizve a Horthy-kor nyálas pietizmusát maró gúnnyal ekéző szabadgondolkodó, de más vallásokkal türelmes állampolgár?

Címkék: család történelem történet emlékezet magyarság kommunizmus polgárság középosztály 20. század családtörténet Horthy-korszak emlékezetpolitika


’15 már
27
15:31

Ha az EU elfogadja, nem maradhatunk ki a TTIP-ből

Írta: Redakció

ttip_2.jpg

Örülne a transzatlanti egyezmény (TTIP) amerikai tárgyalója, ha Magyarország pogácsát exportálna az Egyesült Államokba, annak ugyanis nagy rajongója. Elena Bryan biztosra veszi, hogy a GMO-tilalom miatt egy amerikai cég se fogja választottbíróság elé citálni Magyarországot, viszont a TTIP hatálya alól nem fogják kivonni a mezőgazdaságot. A tárgyaló az amerikai nagykövetség által szervezett beszélgetésen világossá tette: nincs olyan, hogy egyes EU-tagállamok kimaradhatnának ebből az egyezményből, ha egyszer az Unió intézményei megszavazzák.

Elena Bryan szerint a szabályozást kell sok területen összehangolni: az amerikai és az európai előírásoknak általában ugyanaz a célja, de ezt különbözőképpen érik el. Ezért meg kell találni a közös nevezőt például a közegészségügy, közbiztonság, munkavédelem, környezetvédelem és a fogyasztóvédelem terén – sorolta. A szabályozási kérdések közé egyrészt olyan horizontális ügyek tartoznak, mint az átláthatóság: Amerikában a javaslatok nyilvánosak és véleményezhetők, és azt szeretnék, ha az EU is javítana a jogalkotás átláthatóságán abban a szakaszban, amikor a Bizottság előkészíti az EU-s jogszabályokat. Bryan hangsúlyozta, hogy az amerikai fél számos előkészítő iratot feltett a honlapjára, és szerinte a kritikák ellenére ez a legátláthatóbb ilyen tárgyalás, amit eddig folytattak.

Bakó Bea tudósítását híroldalunkon olvashatják.

Címkék: gazdaság külföld belföld kereskedelem szabadkereskedelem USA EU Európai Unió Egyesült Államok TTIP Elena Bryan Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség


’15 már
26
22:41

Polgári Magyarország: vihar a biliben? – Török Gábor és G. Fodor Gábor a Mandinernek

Írta: Redakció

g_fodor_gabor_torok_gabor.jpg

Halott a politikai elemzés műfaja? Vihar a biliben a polgári Magyarország-vita? Szkepszis és szenvedély elegyével vitatták meg a magyar közélet aktuális ügyeit – és egymás szerepeit – Török Gábor politológus-elemző és G. Fodor Gábor politikai gondolkodó. Török szerint ma már egyik politikai oldal sem gondol többet annál, csak hogy „mi legyünk, ne ők”; GFG-nek tetszik a főgonosz szerep; a Quaestor-ügyben viszont sokakhoz hasonlóan mindketten elveszítették a fonalat.

A polgári Magyarország értelmezhető keret volt. Most mi van helyette? A NER vajon mi?

GFG: Kell lélek a politikába, szerintem is. Kell cél. Korábban ez a kommunisták, posztkommunisták legyőzésének igénye volt. Ez a történet elég jól áll, ehelyett kellene valami. 

Kellene? Most hallottuk Orbántól, hogy vezérlő csillag továbbra is a polgári Magyarország! Most akkor mi van?

GFG: Természetesen cél, ami felé törekedni kell. Talán akkor jön majd el a polgári Magyarország, ha bárki úgy vélekedik róla, ahogy akar; anélkül, hogy bárki is felkapná erre a fejét vagy kiátkozással fenyegetné.

TG: Ha tíz éve mondtad volna ugyanezt, így is lett volna.

GFG: Tehát igazat adsz abban, hogy a kontextus változott meg.

TG: Az is, de ebből a szempontból nem ez a fontos. Te változtál meg. A szereped. 

GFG: Az ember változik.  Már csak azért is, mert a bajtársiasság engem azok felé is kötelez, számomra azok felé is érvényes politikai erény, akik most éppen élesen támadnak.

TG: Azt mondod, a jobboldal célja az volt, hogy legyőzze a kommunistákat. A baloldalé pedig szerintem annyi, hogy legyőzze Orbán Viktort. Itt van a kutya elásva. Ezért volt olyan 2006 után a baloldali kormány, amilyen, és talán ez most a Fidesz gondja is. 2006 után azért is omlott össze a baloldali kormány, mert látszólag megvalósult a cél, de arról, hogy az újabb győzelem után mit kellene tenni az országgal, nem sok elképzelésük volt. Most a Fidesz van hasonló helyzetben. A polgári Magyarország ügyében pedig, Gábor, valószínűleg igazad van. Valóban csak eszköz volt az egyetlen létező célhoz. Akármilyen illúzióromboló is átgondolni ezt. Nekem az. Ezen túlmutató tartalom nincs a magyar politikában. Egyik oldal sem gondol többet a politika lényegéről, csak annyit, hogy „mi legyünk, ne ők”.

Stumpf András interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: politika interjú közélet vita jobboldal belföld politológia Jobbik Fidesz Orbán Viktor G. Fodor Gábor polgári Magyarország Török Gábor Quaestor-ügy


’15 már
26
11:21

Cigány holokauszt itt márpedig nem volt – Németh György a Mandinernek

Írta: Redakció

nemeth_gyorgy.png

Az ügyészség úgy döntött, nem indít nyomozást ellene holokauszttagadásért, pedig Németh György szerint tényleg nem volt roma holokauszt Magyarországon. A szociológus-közgazdász a Mandinernek elmondja: „Európa utolsó etnonacionalizmusa” épül a szemünk láttára; a cigányság „foglyul ejtette önmagát”; és szerinte nem igaz, hogy a többségi társadalom okozza a cigányság problémáit. Németh úgy látja: „ha az akadémiai szférában lennék, vagy bekényszerültem volna a sorba vagy átvágták volna a torkom”. Interjúnk.

„Szociológus-közgazdászként mégis miért érdekli ennyire a téma?

Mert ez a mai Magyarország legnagyobb társadalmi problémája és szerettem volna megérteni az okát. Ami a »piacon« kapható, arról éreztem – néhány év után tudom –, hogy hamis.

Hobbi?

Nem ebből élek, sőt pénzt sem kerestem még vele. Van állásom, egészen más területen. Éppen ezért vagyok e témában sebezhetetlen. Ha az akadémiai szférában lennék, vagy bekényszerültem volna a sorba vagy átvágták volna a torkom. Gyermekeim felnőttek, jól kereső feleségem pedig egészen jól tűri, hogy estefelé budapesti vagy vidéki levéltárból kerülök haza, bár feljelentésem némileg megviselte. A cigányság, illetve a cigányságról való gondolkodás újkori történetét szeretném megírni a dualizmus korától 1990-ig.

Még mindig nem értjük, miért éri ez meg önnek.

Nem éri meg. De vagy hat éve, Olaszliszka után elhatároztam, hogy megoldom a »cigányrejtvényt«: mi az oka annak, hogy a cigányság, ahol csak él – a világ több mint negyven országában –, a leghátrányosabb helyzetű csoportok között található és nem élvez különösebb tiszteletet, sőt. Egyáltalán nem tartom ugyanis kielégítőnek azt a főáramú magyarázatot, hogy ennek oka csak és kizárólag az a mindenütt jelenlévő cigányellenes rasszizmus, amely valamely különös okból mindenütt és erőteljesen jelen van, ahol cigányok élnek. Meg a szemünk előtt van éppen születőben Európa utolsó etnonacionalizmusa, amelyet a cigányság, minthogy nem építheti dicső múltjára, hát egy konstruált üldözöttségre, szenvedéstörténetre, történelmi sérelmekre épít. 

Kik?

A papírvékony etnonacionalista cigány értelmiségi réteg és a balliberális elit. Köztük szövetség köttetett. Utóbbiak támogatják »többség« elleni harcában a cigányságot; ám tudományos kérdésként nem akarják se megoldani, se megérteni azt a problémát, hogy minek tulajdoníthatóan ragadt a cigányság abba helyzetbe, amelyben van.”

Stumpf András interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: interjú történelem társadalom roma holokauszt zsidó cigány zsidóság cigányság 2. világháború Németh György


’15 már
25
18:01

Csercsel: A népdalok a mi mindennapjainkról is szólnak

Írta: Redakció

csercsel.jpg

A népdalok annyira alapvető érzésekről és örök érvényű dolgokról szólnak, annyira elementárisak, hogy teljesen megfelelnek a mi 21. századi életünknek, köthetőek a mi mindennapjainkhoz is – vallja a Csercsel, a Felszállott a pávában feltűnt, női énekegyüttes. A lányokkal az országos Táncháztalálkozó kapcsán beszélgettünk. A Csercsel szerint az alapműveltség része, hogy tisztában legyünk népdalkincsünkkel, hiszen ez a mi saját kultúránk, ami mindannyiunkat összeköthet. Interjúnk.

Réka: Én sosem találtam a helyemet ott, ahol a hangos tuc-tuc, és emiatt még beszélgetni sem lehet. Mit csinálunk abban a három órában, amikor ott vagyunk? A folkkocsmában táncolok kettőt, aztán énekelek.

Dorottya: Utóbbi közösségibb, emberibb mint mondjuk egy diszkó. Úgy gondolom, az alapműveltség része, hogy tisztában legyünk népdalkincsünkkel. Az baj, hogy sokaknak csak a Hej, Dunáról fúj a szél és a Hull a szilva a fáról kezdetű népdal jut eszébe a népzenéről. De mi azért vagyunk, hogy ezt a látókört kiszélesítsük.

Boris: Az iskolai énekoktatással az is baj, hogy eleve a klasszikus zene felől közelít a népzenéhez. Én nagyon nem szerettem, ha operastílusban énekelték el az énekórán a népdalokat. De egyre több olyan program van, aminek a keretében játékos, interaktív módon mutatják be a gyerekeknek a népdalokat és a néptáncot.

Réka: Nem lenne rossz a közegével együtt bemutatni a népzenét az iskolában.

Fanni: Én megőrültem a Hull a szilvától, nagyon utáltam. Sokkal többrétűbb a népzene annál, mint amit az énekórán megismerünk. A népzene a mi saját kultúránk, ennél sajátabb nincs, s ez mindannyiunkat összeköt, ezért jó, ha mindannyian ismerjük és szeretjük

Szilvay Gergely interjúját Fesztivál.mandiner oldalunkon olvashatják.


’15 már
25
18:00

Orbán Viktor az egyik legismertebb európai politikus?

Írta: Zsigmond és Péterfy

ipsos_orban.jpg

„Ma Európában mindössze három kormányfő van, akiknek a neve Európa-szerte ismert: Angela Merkel német kancelláré, David Cameron brit miniszterelnöké és Orbán Viktoré. (Oké, legyünk megengedők, az utóbbi hetekben felzárkózott melléjük Ciprasz görög miniszterelnök is.) Rajtuk kívül alig azonosítható, színtelen-szagtalan, pehelysúlyú figurák ülnek Európa országainak élén”  − írja Lánczi Tamás politikai tanácsadó az állami média blogfelületén.

Jó lett volna, ha a szerző esetleg adatokkal, esetleg egy európai léptékű Századvég-felmérés eredményével is alátámasztotta volna a vélekedését. Mert ahogy az európai vezetők ismertségének alakulásán eltűnődtünk, eszünkbe jutott egy nem is olyan régi, konkrét nemzetközi felmérés az európai politikusok ismertségéről.

Ami szerint nem Orbán Viktor az egyik legismertebb politikus Európa-szerte.

Címkék: politika közvélemény-kutatás ismertség Orbán Viktor EU Európa


’15 már
25
12:51

Hogyan működik a putyini Oroszország?

Írta: Redakció

sz_biro_zoltan_interju.jpg

Hogyan politizál és miként uralja Oroszországot Vlagyimir Putyin? Kik biztosítják a hatalmát és kik a szavazói? Miért vonzó mindez sokak számára Magyarországon? Milyen folyamatok húzódhatnak az ukrán válság és a Nyemcov-gyilkosság mögött? Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő válaszolt a Mandiner kérdéseire. Nagyinterjúnk a putyini Oroszországról.

„Az első két elnöki periódusban az ideológiai semlegesség avagy közöny jellemezte a putyini politikát. Ez ma már nincs így, de ez is jórészt a globális válság következménye. A válság 2008 nyarán érte el Oroszországot, és a G20-as csoport tagjai közül épp Moszkvát érintette a legsúlyosabban. Az orosz GDP visszaesése 2008 első fele és a következő év első fele között 10,9%-os volt. Ez rendkívül komoly kihívást jelentett, ami rövid időn belül egy újabbal egészült ki – mégpedig azzal, hogy a Kreml kénytelen volt a soros parlamenti, majd elnökválasztás lebonyolításakor a végeredmény kialakításába mélyen belenyúlni. Ahhoz ugyanis, hogy a 2011 decemberében megtartott dumaválasztáson a hatalompárt – a korábbi két ciklus idején megszerzett alkotmányozó többséggel szemben – legalább abszolút többséghez jusson, illetve ahhoz, hogy Putyint 2012 márciusában már a választás első fordulójában nagy fölénnyel elnökké válasszák, a korábbiakhoz képest is jóval durvábban és leplezetlenebbül kellett a választási eredményt elcsalni.

Az ez ellen tiltakozó városi középosztályt részben populista retorikával, részben pedig azzal a 2012-es nyári törvénymódosítási csomaggal próbálták lecsillapítani, illetve megfélemlíteni, amelynek keretében több új törvényt fogadtak el, illetve módosítottak. Többek között megszigorították az internet feletti ellenőrzést, a hazaárulás törvényi fogalmát újradefiniálták, módosították az NGO-kra vonatkozó törvényt, bevezetve az »idegen ügynök« fogalmát, egzisztenciákat megrendítő szintre emelték a tüntetéseken elkövetett kihágások büntetési tételét. Eközben az utcai tiltakozások bejelentésének és megszervezésének feltételein is szigorítottak, a homoszexualitás propagandájának tiltására hivatkozva kifejezetten homofób törvényt fogadtak el, a rágalmazással kapcsolatos eljárást pedig visszavezették a büntető törvénykönyvbe. Tehát az egyébként is autoriter rendszer 2012 nyarán egy látványos represszív fordulatot vett. De láthatóan Putyin ezt sem találta elegendőnek, és retorikájába olyan ideológiai elemeket kezdett beépíteni, amelyek korábban idegenek voltak tőle.”

Lándori Tamás interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: interjú közélet Oroszország Ukrajna Vlagyimir Putyin KGB Borisz Nyemcov ukrán válság orosz válság Sz. Bíró Zoltán


’15 már
24
10:01

„Megrendült az önbizalmunk” – Balog Zoltán a Mandinernek

Írta: Redakció

balog_zoltan_1.jpg

Elkényelmesedett és önbizalmát vesztette a jobboldali tábor, pedig van ok az önbizalomra – derül ki Balog Zoltánnal készített beszélgetésünkből. Az emberi erőforrások minisztere szerint Simicska Lajos ellen fel kell venni a kesztyűt, a reklámadó nemzeti érdek, az új közhírtévének viszont egyetlen adását sem látta még. Balog beszél arról is, hogy Tapolcának még a választás előtt visszaadhatják a kórházát, s a hetekben kifizetik a kórházak 60 milliárdos adósságállományát. A miniszter megköveti Schilling Árpádot, Karácsony Gergely zuglói szociális intézkedéseit viszont blöffnek nevezi. Nagyinterjúnk.

„Önbizalom-hiányosnak érzi magát?

Sokaknak megrendült az önbizalma az elmúlt hónapokban, ez tény. Úgy is értelmezhetjük: elnehezedett, elkényelmesedett a tábor. Erre mondta a miniszterelnök: ha valakinek fontosak az értékei, nosza, tessék harcolni értük!

Miért is? A belengetett és visszavont netadóért, drogtesztért, a vasárnapi zárva tartásért?

Ha pillanatfelvételeket készítünk, bemutathatunk olyan sorozatot, amelyen nem a nagy sikerek látszanak. Csakhogy eközben a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség az elmúlt negyed század legsikeresebb politikai formációja. Ez az a politikai közösség, amely az Alaptörvényt megalkotta. A nemzeti, polgári és keresztény értékek alkotmányát, amelyet szét akartak lőni Brüsszelből, a tengeren túlról és itthonról is, de megvédtük, majd újra kétharmaddal választottak meg minket. Ez elég önbizalmat adhat.

Amikor a Jobbik három százalékra közelíti a Fideszt, akkor érthetőbb lenne, ha inkább tényleg fogyna az önbizalom.

Szerintem sok európai párt cserélne velünk. Ráadásul föltéve, de meg nem engedve, hogy a Jobbik jobboldali párt...

Tehát nem az?

Szélsőséges pártnak tartom a Jobbikot. Legalább annyira szélsőbal, mint amennyire szélsőjobb. A kettő összeér. A választók percepciójában viszont jobboldali. Ha tehát összeadjuk a Jobbik eredményeit és a miénket, azt pedig összehasonlítjuk azzal, ami tíz évvel ezelőtt volt Magyarországon, hatalmas változást látunk. Valódi jobboldali fordulatot. 

Ez lenne a siker?

Tekinthetnénk annak is – már azt a részét, ami a baloldalt illeti. Egy-egy időközi sikert leszámítva nem létezik. Kormányképes erőként biztosan nem. A Jobbik megerősödése persze nem siker. Az a mi bírálatunk.”

Stumpf András interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: média oktatás interjú közélet kultúra jobboldal egészségügy Jobbik Fidesz Orbán-kormány Balog Zoltán polgári Magyarország EMMI


’15 már
23
17:01

Arról, hogy mi a politika

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

politika_1.gif

Politika.

(via ratak-monodisco)

Címkék: politika közélet hatalom


’15 már
23
14:01

Katolicizmus és halálbüntetés − Ferenc pápa téved?

Írta: dobray

halalbuntetes.jpg

„A halálbüntetés az emberi élet, Isten ajándékának szentsége elleni sértés. Büntetőjogi szempontból is kudarc, mert az igazságot sohasem érhetjük el egy ember megölése által”foglalt állást Ferenc pápa, amikor március 20-án fogadta a a halálbüntetés elleni nemzetközi bizottság küldöttségét. Ferenc pápa hangot adott annak a reményének is, hogy hamarosan minden büntetési rendszerből törlik majd a halálbüntetést. 

Sokan mint az egyetlen autentikus és elfogadható keresztény álláspontot fogják ünnepelni Ferenc pápa véleményét. Sajnos azonban Ferenc pápa magánvéleménye nincs teljes összhangban a katolikus tanítás hagyományával és a hivatalos katekizmussal. Ez derül ki rendtársának, a néhai Avery Dulles SJ bíborosnak a First Things 2001 áprilisi számában megjelent tanulmányából, ami hamarosan nyomtatásban is olvasható lesz a Miles Christi évkönyv 2015-ös tanulmánykötetében.

Dulles bíborosnak a halálbüntetés és a katolicizmus viszonyáról szóló tanulmányának részleteit az alábbiakban olvashatják.

Címkék: vallás egyház halálbüntetés kereszténység katolikus Miles Christi II. János Pál Ferenc pápa Szilvay Gergely Avery Dulles SJ


’15 már
22
11:01

Tudunk magyarul beszélni a férfi-női viszonyokról?

Írta: kendernay-nagyidai.gertrúd (kng)

ferfi_no_viszony.jpg

Lehet, hogy a magyar nyelvvel van a probléma... Lehet, hogy a nemeket diszkréten elrejtő nyelvünk elrejti a nemek különbözőségéről való gondolkodást. Azt, ami más nyelvekben magától értetődő, hogy más vonzatok társulnak különböző nemű szavakhoz, és ezáltal más struktúrában működnek a különböző nemek. De lehet az is, hogy éppen ez a megkülönböztetés-nélküliség az, ami már réges-rég létrehozta a magyar közbeszédben az egyenlőséget, és ezzel sikerült meghaladni minden diszkriminatív szöveget?

Enyhén ironikus, hogy az angolszász feministák pont azon fáradoznak, hogy ezt a bizonyos nyelvtani megkülönböztetést eltüntessék. Jóllehet a nyelvtan képtelen az egyenlőséget megteremteni − az egyenlőség amúgy is csak elérhetetlen eszmény, inkább a tisztelet, kölcsönös megbecsülés, a szerepek egyenértékűsége lehetne a végcél, nem?

Címkék: család férfi társadalom nyelv abortusz szexizmus nemek egyenlőség macsóság


’15 már
21
12:31

Fehérnemű-kommunizálás Tanácsköztársaság módra

Írta: Redakció

kunbela.jpg

Vendégszerzőnk, Magyar Endre levéltáros posztja.

Amikor a ma 96 éve, 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaság kutatója kézbe veszi diktatúra utáni büntetőügyek iratait, legnagyobb számban a nyers erőszak leghétköznapibb jelenségeinek, a polgári magántulajdon rekvirálásának vagy köztulajdonba vételének különféle eseteit találja bennük. Amíg az első világháború idején a rekvirálás rendkívüli felhatalmazáshoz kötött kényszerintézkedés volt, a proletárdiktatúra alatt a nyers erőszak leghétköznapibb jelenségévé vált.

Ennek már-már groteszk esete, amikor egy tehenet azzal az indoklással koboztak el, hogy nincs rá szüksége a tulajdonosnak, vagy amikor a 133 nap vége felé a fehérnemű államosítását is elrendelték. A kezdeti tömegbázisát és hitelét vesztett diktatúra mellett végül már csak kevesen tartottak ki − többnyire a rendszer közvetlen haszonélvezői és funkcionáriusai.

Milyen volt a polgári Magyarország első találkozása a kommunista önkénnyel?

Címkék: történelem erőszak kommunizmus kommunista diktatúra 1919 Tanácsköztársaság rekvirálás .levéltár Magyar Endre


’15 már
21
08:01

Felvidéki városaink IV.: Párkánytól Léváig

Írta: AgentUngur

leva2.jpg

Léva vára, 1939 (Fortepan)

Vhailor és Agent Ungur írása

Sorozatunk újabb részében a Garam menti régió kisvárosait, Párkányt, Zselízt és Lévát mutatjuk be. Budapesttől ezek a városok könnyen elérhetőek, a 93 ezer négyzetkilométer magyarjai körében azonban talán Párkány kivételével szinte teljesen ismeretlenek.

A régió nagyjából a régi Esztergom vármegye Dunától északra eső és Bars vármegye déli részével esik egybe. A vidék a honfoglalástól kezdve az ország központi, szinte teljesen magyar lakosságú területe volt, a békés fejlődést a török hódoltság szakította meg. A Garam-menti síkvidék török kézre kerülése után Léva Magyarország egyik fontos végvárává vált. Kevesen tudják, de a vár híresebb védői között szerepel Dobó István is, aki az egri viadal után több éven keresztül Bars vármegye főispánja és a lévai vár birtokosa volt. Ő építette a mai várban található kastélyt is, ahol manapság a múzeum található. A vitrinekben a régi magyar Léva emlékezete magyarul is olvasható, egy-két órás látogatást még Dobó emlékezete nélkül is megérdemelne.

Címkék: kultúra utazás történelem külhoni magyarok Szlovákia Felvidék Párkány Léva Zselíz


’15 már
20
15:01

Csontos Sandra a Mandinernek: Kvótanők helyett erőre és kitartásra van szükség

Írta: Redakció

csontos_sandra_1.jpg

Az a lényeg, hogy olyan nők lépjenek be a politikába, akik képesek megvívni a maguk harcát – mondja Csontos Sandra, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) egyik elnökjelöltje, aki a hétvégén méretteti meg magát a szervezet választásán. Csontos „coollá” tenné az IKSZ-et. Szerinte az a kihívás, miként lehet a nem rombolni, hanem építeni vágyó fiatalokat megnyerni egy kereszténydemokrata közösség számára. Interjúnk.

„Ön azt vallja, hogy a nők semmivel sem alkalmatlanabbak politikai vezetőek, mégis azt látjuk, hogy a politikai életben, és különösen a jobboldalon alig akadnak nők. Ez miért van így?

Körülöttem is rengeteg fiatal nő van, az ifjúsági szervezetben is, akiket bár érdekel a közélet, van véleményük; de nem jellemző, hogy mindegyikük éppen politikával szeretne foglalkozni. Nem akarom azt mondani semmiképpen sem, hogy ugyanannyira könnyű egy nőnek, mint egy férfinak. Viszont egy dolog nagyon fontos szerintem ebben a kérdésben: és az nem a kvóta, hanem az erő és a kitartás. Hogy mi magunk vagyunk olyan erősek, hogy akármit határozunk el, azt addig csináljuk, ameddig el nem érjük a célunkat.

Nem gondolja, hogy egy nőnek sokkal többet kell letennie az asztalra, mint egy férfinak, hogy észrevegyék a teljesítménye alapján is?

Kicsit másképp gondolom. A hátrányt előnyünkre kell fordítanunk. Előnyt kell kovácsolni abból, hogy nők vagyunk. És most nem arra gondolok, hogy megszólal valaki a tévében és az emberek hirtelen nem azt hallgatják, hogy mit mond, hanem hogy miként mondja vagy hogyan néz ki. Hanem arra, hogy mi másképp intézzük az ügyeinket, másképp tudunk képviselni egyes kérdéseket, mások vagyunk a konfliktusokban. Ugyanakkor nincs egyszerű dolgunk. Kevés olyan nő van előttünk példaként, akik a politikában már végigjárták ezt az utat. Ez a mi kihívásunk. De ha mi megcsináljuk, akkor ezzel megkönnyítjük a többi nő helyzetét is. Mert bebizonyítjuk, hogy igenis lehetséges.

Ön szerint fontos lenne, hogy több nő legyen a politikában?

Nem a mennyiség számít. Lehet beszélni kvótákról, meg sok minden másról, de nem ez a döntő kérdés. Az a lényeg, hogy olyan nők lépjenek be a politikába, akik képesek megvívni a maguk harcát, van erejük kiállni az ügyeikért, képviselik azokat, akik mögöttük állnak. Vagyis: ha eredménnyel és sikerrel politizálnak.”

Kiss Brigi interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: politika interjú jobboldal fiatalság ifjúságpolitika ifjúság kereszténydemokrácia IKSZ Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség Csontos Sandra


’15 már
20
11:31

Böröcz László a Mandinernek: Félreértik a provokátorfigyelő lényegét

Írta: Redakció

borocz_laszlo_interju.jpg

Félreértik a vitát kavart fidelitasos provokátorfigyelő lényegét – mondta Böröcz László a Mandinernek. A Fidesz ifjúsági szervezetének újonnan megválasztott elnökét a szervezettel kapcsolatos terveiről, a testvére trafikjairól, budapesti belvárosi ingatlanügyekről és kerületi nepotizmusról is kérdeztük. Elárulta: neki nem szólt senki a kormányzati sajtóbojkottról, így ha hívják, nyilatkozik.

Stumpf András interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: interjú jobboldal ifjúságpolitika ifjúság Fidesz Fidelitas Böröcz László provokátorfigyelő