Kommentszűrés
’16 sze
24
14:21

New York vs Budapest

Írta: dobray

bpnymandiner.png

Van úgy, hogy az ember kalandra adja a fejét és elköltözik. Ha csak ideiglenesen is. S mihez hasonlítsa új otthonát, ha nem a régihez? Budapest-New York-összehasonlítás következik: statisztikák, meglepő tények, egy töredékes geo-szocio-historiovázlat.

Amint megtudtam, hogy New York lesz a következő hónapokban a lakhelyem, természetesen addigi, a várossal kapcsolatos rendszertelen ismereteimet megpróbáltam rendszerezni. A magamfajta bölcsész ezt – valószínűleg hasonlatosan mindenki máshoz – kétféleképpen teszi: horizontálisan és vertikálisan, földrajzilag és történetileg.

Címkék: utazás történelem város társadalom urbanisztika népesség New York USA Budapest Madrid Egyesült Államok Moszkva


’16 sze
23
12:31

Inkább túlzás? – Az utca embere a kvótanépszavazásról

Írta: Redakció

tudta.jpg

Büszkén és dacosan megyünk nemmel szavazni a migránskvótára? Vagy egyetértünk a kormánnyal, de nem kérünk a harsogó kampányból? Vagy egyet sem értünk a népszavazással? Esetleg nem is érdekel minket az egész felhajtás? Az utca emberét kérdeztük meg arról, mi a véleményük a népszavazásról és részt vesznek-e rajta. Otthon maradó, érvénytelenül szavazó, nemmel voksoló és igen-párti állampolgárt egyaránt találtunk a budapesti belvárosban.

Elsőként egy húsz év körüli fiút szólítunk meg, aki készségesen elmondja, miért tervez érvénytelenül szavazni: „Szerintem a bojkott nem olyan jó ötlet, mert abból nem derül ki, hogy az embereket nem érdekli-e a kérdés, vagy kifejezetten ellene vannak” – mondja Gergő. A kérdést hülyeségnek tartja, mert „egyrészt jogilag értelmetlen, másrészt iszonyatosan manipulatív”. Szerinte ha nemmel szavazunk, belemegyünk a játszmába.

Továbbsétálva megakad a szemünk egy postai dolgozón: vajon ő hogyan gondolkodhat a kérdésről? „Hát, úgy egyszemélyibe’ nem nagyon” – nevet, arra válaszolva, hogy fontosnak tartja-e a kérdést. A kampányról azt gondolja, hogy „túlzás, inkább túlzás”.

A körúton egy idősebb, csinos nő elegáns kiskosztümjét igazítva, határozott léptekkel halad: először válaszra sem méltat minket, majd annyit méltóztat mondani, hogy elmegy és nemmel fog szavazni. Egy kevésbé zajos területen anyuka pihen a kisbabájával: „Lehet, hogy kicsit másképp fogalmaznék mint a kormány, de nekem is megvan a véleményem, ami miatt nemmel szavaznék” – mondja.

Kisemberként tök mindegy, mit csinálunk, míg a nagyok ott vannak. Azt kéne csinálni, hogy mindenkit el kell zavarni. És odamész te meg én, már csak egy a kérdés: hogy te meg én ugyanolyan kapzsik lennénk-e pár év múlva, mint amilyen kapzsik ők most. Hogy az emberek mennyire változnak meg, ha hatalom következik be” – fejti ki politikai nézeteit egy férfi.

Végül találunk egy olyan embert is, aki lehet, hogy elmegy igennel szavazni a kvótára.

Aujeszky Nóra tudósítását híroldalunkon olvashatják.

Címkék: külföld tudósítás belföld népszavazás utca embere migráció kvóta kvótanépszavazás


’16 sze
21
13:01

„Önök bejönnek az országunkba és elveszik a munkánkat” – Roger Scruton a Mandinernek

Írta: Redakció

roger_scruton_2.jpg

„Magyarország a migrációs kérdésben tesztország. Önök voltak az elsők, akik kerítést építettek a migráció miatt. Ma meg már egy sor ország ugyanezt teszi.” Az idén lovaggá ütött Sir Roger Scruton újra Budapesten van, a Mandinernek pedig elmondta, miért támogatja Orbán Viktor népszavazási kezdeményezését, hogy a magyarokat miért küldené haza Angliából, és hogy miért tartja perverzitásnak az Európai Uniót. Tamás Gáspár Miklóssal pedig – noha régóta ismeri, egyik lányának keresztapja – semmi kedve vitázni, mert vannak fontosabb dolgai is.

„A Brexit azért boldoggá tette kicsit a nemzetek szükségességét hangsúlyozó, hagyománypárti gondolkodót?

Mondjuk úgy: jobban örülök, mint korábban.

Konzervatív filozófusként nyilván be van oltva a nagy boldogság ellen.

Pontosan. Elég komplex kép él bennem az emberről és a világról, ez a kép pedig megóv attól, hogy túlságosan optimista legyek. Természetesen bízunk abban, hogy végre újra olyan ország leszünk, amely maga ellenőrizheti a saját határait. A kulcskérdés ugyanis ez. Ez a kérdés vitte az embereket a szavazóurnákhoz, ezért foglaltak állást a Brexit mellett. Ez pedig egy teljesen új alapokra helyezett kapcsolatot eredményez majd az EU-val, amelynek a lényege éppen a határok lebontása. 

Ha jól értjük, önök azért léptek ki az EU-ból, mert elegük lett belőlünk, kelet- és közép-európaiakból. Miért vagyunk mi ennyire félelmetesek? 

Azért olyan félelmetesek, mert önök bejönnek az országunkba és használni akarják mindazt, amink van. A remek infrastruktúrát, mindent. Másrészt elveszik az angolok munkáját, megváltoztatják a hagyományos közösségeiket. Önök, magyarok is nehezen birkóznának meg a helyzettel, ha egyszer csak kimennének az utcára a szülővárosukban és hirtelen azt vennék észre, hogy senki sem beszél magyarul önök körül. A boltokon meg fura jelek vannak, amelyeket nem tudnak elolvasni. Ez az átlagos brit munkásembernek feldolgozhatatlan, tolerálhatatlan változást jelentett. Értelmiségiek számára persze rendkívül egyszerű és vonzó kozmopolita világban élni, a mindennapok helyhez kötött, dolgozó embere számára viszont cseppet sem az. 

Szóval akkor a magyar százezrek, akik önöknél dolgoznak, jöhetnek haza?

Nem tudom. Azt viszont kár lenne tagadni, hogy ha hazajönnének, azzal Magyarország is jól járna. Önöknek is gond, hogy emigrál az elitjük és mindazok, akik képesek, hajlandók dolgozni. Főleg fiatal emberek.”

Stumpf András interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: interjú jobboldal konzervativizmus bevándorlás baloldal migráció EU Nagy-Britannia Közép-Európa Roger Scruton Brexit


’16 sze
21
09:41

Ha nem épül kerítés

Írta: Redakció

kerites1.jpg

Vendégszerzőnk, Bencsik Gábor írása

 

Egy éve van kerítés Magyarország déli határainál, egy éve támadják emiatt Magyarországot. Vajon milyen lenne ma Európa, ha nem épült volna meg a kerítés?

Mint sokan emlékszünk, a kerítés felépítése előtt rohamosan, a kezdeti néhány százról nyár végére több ezerre nőtt a naponta Magyarországra érkezők száma. Augusztusban elérte a napi ötezer főt, és emelkedést mutatott.

Képzeljük el, hogy kerítés nélkül a migránsok száma tartósan havi százötvenezer fölött marad – szinte bizonyos, hogy meg is haladja azt. A migrációs válság során eddig másfél millióan érkeztek. Kerítés nélkül a létszám mára minden kétség nélkül a duplája lenne – úgy, hogy semmi jele nem mutatkozik a népáradat csillapodásának.

Címkék: népszavazás bevándorlás kerítés migráció Bencsik Gábor migránskvóta kvótanépszavazás


’16 sze
20
16:01

Roger Scruton: Posztmodern betegség támadja a nemzeteket

Írta: Redakció

roger_scruton_tudositas.jpg

Filozófus, esztéta, regényíró, operaszerző, kultúrharcos – és 2016 nyarától immár brit lovag. Sir Roger Scruton a kortárs brit konzervatív gondolkodás egyik főalakja, aki a legbalosabb évtizedekben is vívta a maga a harcát az ellenoldali értelmiségiekkel, és aki már a rendszerváltás előtt járta Kelet-Közép-Európát, hogy az általa képviselt szellemiséget terjessze. Scruton most újra Budapesten jár – készülő nagyinterjúnk előtt itt olvashatják tudósításunkat a Danube Institute, az MTA BTK Filozófiai Intézete és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rendezvényéről, ahol konzervatív alapvetésekről adott elő.

Nemzedékeken átnyúló lojalitásra és a nemzetek fennmaradására van szükség Scruton szerint. Úgy látja: a baloldal igyekszik a pozitív érzelmeket negatívra fordítani, a meglévő iránti szeretetet az idegenség elleni gyűlöletként felcímkézni. Ezt tartja Scruton a „posztmodern betegségnek”, ami ellen a konzervativizmusnak a szeretet erejével, a polgári lét és a szabadság kultúrájának megőrzésével kell fellépnie. „A józan megoldások a folyamatos párbeszéden alapuló kompromisszumokból születnek”.

Rajcsányi Gellért tudósítását híroldalunkon olvashatják.

Címkék: közösség család nemzet történelem jobboldal tudósítás liberalizmus konzervativizmus baloldal progresszió Európa Roger Scruton Danube Institute


’16 sze
20
14:31

Varufakisz: Most gazdasági válság van. Miért nem arról beszélünk?

Írta: Redakció

varufakisz.jpg

„Ma gazdasági válság van. Miről beszélnek a vezetőink? Terror elleni háborúról és migrációs válságról” – mondta Budapesten a PM pártalapítványának rendezvényén Janisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter, az újbaloldali Diem 25 mozgalom alapítója. Varufakisz szerint válság idején mindig „előjön a xenofóbia szörnye”, ha az EU így folytatja, akkor oda jutunk, ahol a harmincas években voltunk.

Varufakisz úgy latja, a jelenlegi politikai rendszer képtelen arra, hogy megoldja a problémákat, foglyul ejtette ugyanis a kapzsi pénzügyi elit. „A demokrácia borzalmas rendszer, tele hibával, de ahogy Churchill is mondta, nincs nála jobb alternatíva” – mondta. Önkritikusan elmesélte, hogyan került kormányra a Sziriza: nem azért, mert mindenki baloldali lenne Görögországban, hanem abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy a trojka miatt minden addig kormányzó part megbukott, így gyakorlatilag csak ők maradtak elhasználatlanul.

Bukovics Martin tudósítását híroldalunkon olvashatják.

Címkék: gazdaság tudósítás válság baloldal EU Európa Görögország Janisz Varufakisz


’16 sze
19
12:01

Kétharmadot hozott Putyinéknak a politikai apátia

Írta: Redakció

putyin_medvegyev_1.jpg

Vendégszerzőnk, Ackermann Sándor írása

 

Szeptember 18., késő este Moszkvában: láthatóan semmi nem utal arra, hogy ez a nap bármiben is különbözne a többitől, hogy ez nem egy átlagos vasárnap lenne az oroszok számára. Bár a kora őszi időszakhoz képest meglehetősen hűvös van (7 °C), de ez még önmagában senkit sem lep meg Moszkvában. Mint ahogy az sem, hogy a kormányzó Egységes Oroszország párt egy végtelenül eseménymentes kampányidőszakot követően, a vegyes választási rendszerre való áttérést kihasználva taroljon a parlamenti választásokon.

A központi kérdést a választásokkal kapcsolatban nem az jelentette, hogy valaki meg tudja-e szorítani a kormánypártot, vagy hogy az 5%-os küszöböt átlépve bejut-e a Dumába valamelyik parlamenten kívüli párt.

Valójában csupán az volt kérdéses, hogy az Egységes Oroszország eléri-e a kétharmados többséget, illetve az, hogy az öt évvel ezelőtti helyzetből okulva mennyire igyekszik majd odafigyelni a választási csalások tömeges kibukására. Előbbit a vegyes választási rendszerre való áttéréssel igyekeztek bebiztosítani (a 450 fős alsóházba 225 fő pártlistáról, 225 fő pedig az ugyanennyi részre osztott egyéni körzetekből kerül be), utóbbira pedig a hazai ellenzék és a nemzetközi megfigyelők is számítottak.

Címkék: választás külföld Oroszország Vlagyimir Putyin Dmitrij Medvegyev Egységes Oroszország Párt


’16 sze
17
12:01

Boldog 10. születésnapot, Őszöd utáni Magyarország!

Írta: Stumpf András

oszod_gyurcsany.jpg

A motoros futár épp úgy nem tudott semmit, ahogy az országban senki sem. Leszámítva persze az ellenzék vezérét és egy nagyon szűk, még a Fidesz elnökségénél is szűkebb kört.

Orbán Viktor biztos volt benne, hogy nagy lesz a hatás, azt azonban még ő sem tudta kiszámítani, merre fordulnak az események. Sorban a második választási veresége amúgy is óvatossá tette. Igaz, az őt legyőző miniszerelnök népszerűsége azóta jócskán esett, a kormánypártoké is, ő pedig némi bizonytalanság után gyorsan meg tudta erősíteni hatalmát pártja élén - nem utolsó sorban régi barátjának köszönhetően, aki a kasszakulcs őreként kezében tartotta a pártot. A körülmények tehát jók, most kell kijátszani a hónapok óta birtokukban lévő aduászt és nagyon nem kellene elszúrni - gondolta a vezér. Most nem bakizhat, nem vihet rossz stratégiát, mint abban a fél évvel ezelőtti tévévitában... Szóval időt kell hagynia magának, s csak akkor reagálni, amikor már látja, merre fordulnak az események a nagy durranás után.

Legjobb, ha nincs is az országban. Azzal időt nyer. A pártvezér tehát már a brüsszeli géphez készülődött épp, amikor az a mit sem sejtő motoros futár kikanyarodott a Lendvay utcából. Utóbbi mindössze annyit tudott, hogy négy cím van. És négy csomag. Az egyik a rádióba lesz, a másik az Indexhez, a harmadik az RTL Klubhoz, az utolsót pedig az Origo főszerkesztőjének kell kézbesíteni.

Az illető otthon volt, családi körben. A szép, szeptemberi vasárnapon esze ágában nem volt dolgozni. Nem repesett, amikor telefonon hívták azzal, hogy nemsokára csomagot kap, de átvette a futártól, akinek az arcát sem látta a bukósisak miatt. A csomagban két cédé volt. Az egyik egy háromperces. Betette. „Hazudtunk reggel, éjjel meg este.” A miniszterelnök hangja.

Címkék: 2006 jobboldal demokrácia baloldal őszödi beszéd Jobbik MSZP Fidesz Orbán Viktor Gyurcsány Ferenc SZDSZ


’16 sze
17
08:01

Tópart, sör, naplemente, zalai bivaly – Kis-Balaton tour 2016

Írta: pelikán*

dsc_3032.JPG

Felfedezetlen jó helyeket bemutató sorozatunkban ma a Kis-Balatonhoz, a Kányavári-szigetre, a kápolnapusztai bivalyrezervátumba, a zalavári várszigetre és a Pogányvár környékére kalauzoljuk a kedves olvasót. Ugyanis ez a rész – bár a Balatonért nyilván megveszünk, a Balaton-felvidékért pedig nagyobb csatában is hajlandók lennénk elpusztulni – eddig kimaradt a magyar vidéket ittasan túrázva felfedező különítményünk életéből.

Mielőtt megtekintenénk az általunk bejárt területet térképét, rövid beismeréssel kell kezdeni: erre a távra a bakancsos kirándulás nagyrészt tévedés. Tökéletes bringautak vannak ugyanis errefelé, a terep majdnem teljesen sík és – ahogy fent kezdtem – a tömegek által felfedezetlen, vagyis egyáltalán nem kell zsúfoltságra számítani, mint a Balaton-kör egyes részein. Hagyományosan túrázva ellenben kicsit nehézkes, rengeteg a betonút, az egyes látnivalók közötti távolságok viszonylag nagyok.

Címkék: kultúra utazás belföld túra természet életmód örökség Zala Kis-Balaton Zala megye


’16 sze
16
10:51

Luxyeurópa

Írta: Zsigmond és Péterfy

luxair.jpg

Így látszik Európa Luxemburgból, tudják, abból az elfeledett járásból Franciaország és Németország között, amit annak idején még egy Belgium is képes volt kétfelé szakítani, és ami gyaníthatóan világelső az egy főre jutó offshore cégek, Európa-jogászok és portugál takarítónők számában.

Címkék: földrajz Európa Alföld Luxemburg Kárpátok Luxair


’16 sze
15
10:21

Értelmező szótár a 21. századi politikához

Írta: Redakció

politika.jpg

Vendégszerzőnk, Bencsik Gábor írása

 

Demokrata politikus: aki tudja, hogy a többségnek mit kellene gondolnia és kit kellene választania (őt).

Liberális politikus: aki meg is mondja, hogy a többségnek mit kell (és viszont mit nem szabad) gondolnia. Szégyen, hogy nem őt választják.

Címkék: politika választás politikus populizmus liberalizmus demokrácia baloldal nép választópolgárok Bencsik Gábor


’16 sze
14
11:11

Különúton: mi folyik Csehországban?

Írta: liptovsky

praga2.jpg

Mintha ezzel szeretnének védjegyet kreálni maguknak – a csehek számtalan példáját adják különutasságuknak. „Németek” a szlávok között, pogányok a keresztény Közép-Európában, euroszkeptikusok az integráció hurráoptimista csúcsán, pacifisták háború idején.

A csehországi politikai élet a jelek szerint ma sem fordít hátat ennek a jól bevált hagyománynak, és amolyan švejkesen intézi az ország kormányzását. A régió országait nem követi az egyszínű kormányzás trendjében sem és bár migráció ügyében a visegrádi kollégákkal ért egyet, kenyértörésre azért nem viszi a nagy német testvérrel.

Címkék: politika külföld Csehország Prága Milos Zeman ANO Andrej Babiš


’16 sze
13
14:21

Orosz választások: keleten a helyzet változatlan

Írta: Redakció

putyin_medvegyev.jpg

Vendégszerzőnk, Ackermann Sándor írása

 

Senki sem mondhatja, hogy az idei évben ne lett volna részünk komoly politikai meglepetésekben, már ami a különböző szavazásokat, választásokat illeti. Egy éve ilyenkor még legtöbben egy legyintéssel intézték el a mára elnökjelöltségig jutó Donald Trumpot, a britek EU-kilépése pedig szintén az év egyik legnagyobb meglepetése volt a világpolitikában. Az azonban gyakorlatilag világszenzációnak számítana, ha a Putyin pártjának tartott orosz Egységes Oroszország nem nyerné meg (toronymagasan) a közelgő dumaválasztásokat − a kiélezett világpolitikai helyzet és a gazdasági nehézségek ellenére is.

Szeptember 18-án, most vasárnap parlamenti választásokat tartanak Oroszországban, amelyen a jelenleg hatalmon lévő Egységes Oroszország zsinórban negyedszer nyerne és alakítana kormányt. A várakozások és az előrejelzések szerint csupán az lehet kérdéses, hogy a kormánypárt mennyivel tud nyerni, mekkora lesz a többsége az orosz parlamentben, az ellenzéknek pedig várhatóan továbbra is csak a statisztaszerep marad.

A pártelnöki és egyben kormányfői tisztséget betöltő Dmitrij Medvegyev és a kormánypárt népszerűsége az utóbbi időben ugyanakkor folyamatosan csökken, míg Vlagyimir Putyin elnök népszerűsége megingathatatlannak látszik. A Krím elcsatolása nyomán kiéleződő ukrán-orosz konfliktust követően kialakult feszült világpolitikai helyzet ugyanis kettős belpolitikai helyzetet teremtett Oroszországban.

*

A területi annexió egyrészt meglehetősen felkorbácsolta az általában amúgy is kissé túlfűtött orosz nemzeti érzelmeket, a szankciós politikából eredő gazdasági nehézségeket ugyanakkor egyre többen érzik meg a saját bőrükön. Kérdés, hogy a nagyhatalmi státuszra sokat adó oroszok meddig hajlandóak elviselni a nadrágszíj egyre szorosabbra húzását. Kissé leegyszerűsítve a népszerűségi mutatók által mutatott képet az orosz szavazók nagy része Vlagyimir Putyint a külpolitikai „sikerekkel”, míg a Medvegyev által vezetett kormányt a gazdasági nehézségekkel azonosítják.

Dmitrij Medvegyev az utóbbi időkben nem a jól hangzó kampányígéretekről, hanem a politikailag és emberileg is igencsak vitatható kijelentéseiről maradt emlékezetes. A 2014-ben Oroszország által elcsatolt Krímbe tett idén májusi látogatásakor például a helyi nyugdíjasok vehemensen kérték rajta számon, hogy miért ilyen alacsonyak a nyugdíjak szemben a magas árakkal. A meglepett miniszterelnök válaszul csak azt tudta mondani, „egyszerűen nincs pénz. tartsanak ki, találunk pénzt. tartsanak ki, jó egészséget kívánok”. Az alulfizetettségük miatt panaszkodó tanároknak pedig egy nyári rendezvényen azt a tanácsot adta, hogy a tanári állás helyett az üzleti életben kellett volna elhelyezkedniük, ha jobb fizetést szeretnének. Annak ismeretében, hogy az orosz nyugdíj kb. 10 ezer rubelnél is kevesebb (mai árfolyamon nagyjából 42 ezer forint), illetve a rendezvényen felszólaló tanár fizetése 15 ezer rubel (63 ezer forint), érezhető, hogy Medvegyev megjegyzései nem éppen a kampányidőszak alatti szavazat-optimalizálás legtökéletesebb példái.

Az államtól talán legkevésbé függőnek tartott, közvélemény-kutatásokkal foglalkozó moszkvai Levada központ rendszeresen készít felméréseket a lakosság körében a különböző oroszországi politikai pártok, valamint politikusok népszerűségére vonatkozóan.

A legfrissebb, augusztus végén készített felméréseik szerint a kormányzó Egységes Oroszország népszerűsége csökkent az előző (néhány héttel korábbi) mérésekhez képest. A biztos szavazók körében 57-ről 50%-ra csökkent a kormánypártra szavazók aránya, de Dmitrij Medvegyev miniszterelnök sem tudott javítani népszerűségén a választáshoz közeledve, sőt: 55-ről 48%-ra esett a népszerűsége. Mindeközben Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűsége töretlenül magas, 82%-on mérték a duma-választások előtt bő három héttel (ezt magyarázza a fentebb említett eltérő államfői-kormányfői társadalmi megítélés).

Friss hír ugyanakkor, hogy a kormánypárt népszerűség-zuhanásáról elemzést közreadó Levada központot egy 2013-ban megalkotott törvény felhasználásával külföldi ügynöknek minősítette az orosz Igazságügyi Minisztérium, ami a gyakorlatban egyet jelent a szervezet teljes ellehetetlenítésével. A Minisztérium rövid indoklása szerint külföldi pénzekből tartotta fent magát az intézet, s bár a Levada fellebbezett a döntés ellen, nem túl sok esély van az ítélet megváltoztatására.

*

Azzal persze nem kell számolni, hogy Medvegyevéket bárki is megszoríthatja a szeptember 18-i választásokon, a népszerűség folyamatos esése azonban intő jel lehet a jövőre nézve, pláne, hogy az utóbbi időben többen is kétségbe vonták Medvegyev politikai kvalitásait a kormányfői tisztség betöltésével kapcsolatban, egyesek szerint pedig Putyinnal sem teljesen felhőtlen a miniszterelnök viszonya. A tanárokra tett degradáló kijelentését követően sokan felháborodtak, s egy internetes petíciót is elindítottak, amelyben aláírásokat gyűjtöttek Medvegyev lemondatásához, ugyanakkor az elsőre talán soknak hangzó 2-300 ezer aláírás orosz viszonylatban nem túl mérvadó, így a miniszterelnöknek egyelőre nem kell félnie a komolyabb társadalmi megmozdulásoktól.

A népszerűség csökkenését azért a Kremlben is megérezték, egyesek szerint például részben ezért is hozták előrébb a parlamenti választásokat. A legutóbbi, 2011-es választásokat december végén tartották (akkor egyébként addig nem tapasztalt tüntetések és megmozdulások alakultak ki a fővárosban, emberek tömegei vonultak az utcákra a választási csalások ellen tiltakozva), azonban a jelenlegi komoly gazdasági nehézségek miatt a politikai vezetés jobbnak látta előrehozni az idei választásokat.

A három hónappal korábban tartandó választásokkal feltehetően igyekeznek a kormánypárt népszerűségének további zuhanását megelőzni, aminek valószínűleg a téli fűtésszezonba való átcsúszással járó kellemetlenségek sem tettek volna jót. A kis túlzással nyár végi szavazáson pedig az esetleges alacsony részvétel is a kormánypárt malmára hajthatja a vizet.

Az egyébként elég ötlettelen és csendes választási kampány végéhez közeledve a kormánypártnak két lehetősége van, ha szeretnék még növelni a népszerűségüket. Az egyik szerint a jelenleg sokkal pozitívabb megítélésű Putyin népszerűségét használhatják fel egyfajta szavazat-maximalizálásra (a kormánypártot amúgy is az elnök pártjaként szokták emlegetni, még ha hivatalosan Medvegyev is a pártelnök). Az elnök idézeteit rendre felhasználják a kampányuk során, érezhetően igyekeznek kihasználni Putyin magabiztos népszerűségét. A másik megoldás szerint a listavezető Medvegyev imidzsét próbálhatják meg felhúzni szeptember 18-ig, amelyen szintén aktívan dolgozik a kampánystáb, a kormányfő arcával ellátott plakátok és szóróanyagok sokaságát gyártották le a sikeres kampány érdekében. Egy biztos: a kormánypárti kampányfelelősöknek idén sem kell összetörniük magukat a választási győzelemért.

Címkék: választás külföld duma Oroszország Vlagyimir Putyin Dmitrij Medvegyev Egységes Oroszország Párt


’16 sze
12
10:11

Tudja?! Ön mihez kezd a népszavazással?

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

voks.jpg

Három hét múlva már túl is leszünk a kvótanépszavazáson. A voksolást kezdeményező kormányoldal álláspontját ismerjük, a mindent lefedő kampányolással nem is hagytak nagyon lehetőséget arra, hogy ne ismerjük meg azt. Az ellenzék álláspontját, izé, álláspontjait, nos, ismerjük, bár nem nagyon igazodunk ki rajtuk.

Címkék: demokrácia népszavazás kvóta EU migránskvóta kvótanépszavazás


’16 sze
11
09:31

Tizenöt éve háború

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

911.jpg

Ma tizenöt éve elkezdődött a történelem új fejezete.

Na jó, mint milyen korszakolás, ez sem teljesen igaz: a Nyugat számtalanszor beavatkozott már a Közel-Keleten, a Közel-Kelet harcosai számtalanszor megtámadták már a Nyugatot. Az emberiség történelmének egy jelentős szelete pont erről szólt. A modern kori terrorizmus sem 9/11-gyel kezdődött.

De ebben a konfliktusban 2001. szeptember 11-e bizonyosan egy mérföldkő volt. A terrortámadás léptéke, szimbolikája, egész világot megdöbbentő üzenete új helyzetet teremtett.

Egy pillanat alatt füstté vált az ezredforduló szolid optimizmusa. Hogy vannak még hibák, de mindent összevetve jó irányba tartunk (ha egyáltalán van irány). Hogy ezen belül is a Nyugat népei (köztük Magyarország is) teljes bizonyossággal jó helyen, békében, biztonságban és jólétben élnek, és ez csak tovább fog javulni a jövőben. Hogy az 1945 után a szabad világot, 1989 után pedig néhány nagyhatalmat és kisebb szörnyállamokat kivéve az egész világot uraló Pax Americana tényleg tartósan pacifikálni fogja a glóbuszt, a világhegemón fegyverei által biztosítva a minél zavartalanabb, minél korlátlanabb szabadkereskedelmet és a globalizációt.

Címkék: történelem 2001 háború 9/11 terrorizmus szeptember 11. USA EU Egyesült Államok Közel-Kelet