Kommentszűrés
’14 sze
1
14:01

Kelet-európai háborúskodások elé

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

varso_1.jpg

Ha tudni akarja, miért is veti szét az ideg a lengyeleket a kelet-európai háborúzás hallatán, nézze meg ezt az animációt az 1945-ös, lerombolt Varsóról.

Címkék: történelem videó háború béke Európa Kelet-Európa


’14 sze
1
08:48

Az elmúlttízév: tankok helyett nyugdíj, helikopterek helyett stadionok

Írta: TuRuL_2k2

magyar_honvedelmi_koltsegvetes_2001_2012_560.jpg

„In­kább egy­he­ti plusz nyug­díj, mint újabb fegy­ve­rek!”
(Kortárs magyar miniszterelnök a
honvédelmi büdzsé csökkentéséről.*)

Legalább fél éve tart a polgárháborús-háborús feszültség Ukrajnában. Hogy mit lépnek erre a szomszédok? Románia 700 millió lejjel, mintegy 50 milliárd forinttal növeli idei védelmi kiadásait, 2017-re pedig megduplázza a honvédelmi költségvetését, s ezzel teljesíti azt a NATO-elvárást, hogy a tagországok a GDP két százalékát fordítsák erre a célra. Lengyelország – ami már régóta GDP-je közel két százalékát fordítja katonai célokra, és 2014-es honvédelmi költségvetése minden eddiginél nagyobb – felgyorsítja helikopterbeszerzését. És Magyarország? Elkészülnek a tervek szerint mintegy százmilliárdba kerülő új Puskás Ferenc Stadion látványtervei.

Nagyságrendileg ennyibe kerülne a honvédségi helikopterbeszerzés is (a rendőrségi, mentő és katasztrófavédelmi képességekkel együtt elérheti a 150 milliárdot a beszerzés értéke), erre azonban egyelőre nincs pénz. Az év elején előállt az a helyzet, hogy alig volt biztonságosan repülőképes katonai helikoptere Magyarországnak. Miközben impozáns stadionépítési programot valósít meg az ország és 26 milliárdért indít sportegyetemet, a honvédelmi költségvetésünk reálértéken számolva évek óta csökken (2014-ben szinte csak a honvédelem kapott nominálértéken is kevesebbet, mint az előző évben) és a tervek szerint csak 2016-tól kezd majd el nőni évente a GDP 0,1 százalékával.

Címkék: háború béke honvédelem Magyarország Szlovákia Lengyelország Románia Csehország


’14 aug
31
08:01

Nagy nyári délutánokról

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

1.JPG

A Balaton és felvidéke, 2014 nyarán.

„Aki álomból kél, álomnak hiszi,
Aki ébren, riadalmán túl remegve
és lebegve könnyűnek érzi magát,
különös, de nincs nagyobb zörej,
a fák sem hajladoznak, a falak sem
dőlnek senkire, holott dőlhetnének éppen...”

(Nagy Gáspár: Tudom, nagy nyári délután lesz; 1998)

19.JPG

2.JPG

Címkék: fotó utazás nyár Balaton Balaton-felvidék


’14 aug
30
08:01

Őrületes szoborburjánzás – mi folyik Skopjéban?

Írta: dobray

2014sk.jpg

„Nem Macedóniából, Skopjéből jöttek! Macedónia itt kezdődik!”  – figyelmeztet minket az albán-görög határon, a nyár mélyén a görög határőr. Szóval a féltékeny görögök az északi szomszéd országot a fővárosáról nevezték el. Skopje egy mindössze félmilliós főváros, ahol még a macedónok szerint sincs sok látnivaló. Persze akad ez-az, a Kale erőd, a bazár, a régi híd, a múzeumok. De maga a városkép nem igazán figyelemreméltó. Bár a környező hegyekről, amelyekre a város külső kerületei is felkúsznak, a kilátás gyönyörű.

Az egyszer látogatót azonban a szocreáltól szenvedő város belvárosi terein látható szürreális szoborpark nyűgözi le: lépten-nyomon kisebb és nagyobb és óriási szobrokba ütközünk, utóbbiak jellemzően szökőkúttal is kiegészülve. Nagy Sándor, valamint Cirill és Metód szobrai felismerhetők; a diadalív mellett látható hatalmas, ülő, szemüveges figurával vagy a régi Kőhíd két oldalán látható szobrokkal már nehezebb mit kezdeni.

Címkék: kultúra történelem külföld város identitás szobor Budapest Macedónia Skopje Balkán


’14 aug
29
11:31

Szapolyai, a Törökellenes Összefogás Gyurcsánya

Írta: csunderlik.péter

szapolyai_janos.jpg

1526. augusztus 29-én ért véget a középkori magyar történelem a mohácsi csatával, amelyről mindannyian tudjuk, hogy Szapolyai János miatt vesztettük el.

Szapolyai a Törökellenes Összefogás Gyurcsánya. Nevezték a „haza ragályának” is. Komolyabb közéleti szerepvállalását Szapolyai azzal kezdte, hogy miután Mátyás birodalmának privatizálásakor megszedte magát, éppen ötszáz éve, 1514-ben azonosító nélküli katonáival és szemmagasságban szálló gumilövedékekkel verte le székely Dózsa György paraszthadát, és kegyelmi ígéretét megszegve tüzes trónon süttette meg a parasztkirályt.

Címkék: mohácsi csata Gyurcsány Ferenc Mohács Szapolyai János


’14 aug
28
10:01

A keleti nyitás dilemmáiról

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

keleti_nyitas.jpg

A keleti nyitásról, már megint és még mindig. De most egy másik szemszögből. Nem egyszer írtam már arról, miért téves és zsákutcás ideologikusan megközelíteni ezt az ún. keleti felemelkedést; és miért ne tegyük példává, miért nincs értelme modellként látni tőlünk szinte mindenben teljesen eltérő jellemzőkkel bíró keleti nagyhatalmakat. Különösen, ha kelet-vízióinkkal tovább idegenítjük el a legfontosabb nyugati partnereink közvéleményét, döntéshozóit − mert ennek még eljöhet a böjtje.

De bármikor írtam vagy beszéltem erről a témáról, azt is mindig hozzátettem: semmi ne akadályozzon meg minket abban, hogy Kelettel üzleteljünk, hogy keressük a lehetőségeket az exportra, Oroszországtól Kínán át Közép-Ázsiáig és a Közel-Keletig. Mindenki ezt csinálja, a demokrácia legkényesebb nyugati őrkutyái is. Nekünk is ki kell használni minden alkalmat, próbálkozni kell, hogy végre beinduljon a tartós növekedésünk.

Hogyan is lehet pragmatikus alapokon felépíteni a keleti nyitást, hogyan lehetne a külgazdasági diplomácia eszközrendszerével építeni a nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat? Ezt foglalta össze a minap tömör beszédben Szijjártó Péter külügyi államtitkár a budapesti külképviselet-vezetői értekezleten. Mivel mégis csak a következő éveinket meghatározó gazdaságpolitikai stratégiáról van szó, érdemes összefoglalni és körbejárni az elmondottakat.

Hogyan találkozhat egy teljesen racionális stratégia a magyar és nemzetközi (keleti) valósággal?

Címkék: gazdaság diplomácia export külgazdaság Orbán-kormány Nyugat Kelet keleti nyitás


’14 aug
27
10:51

Itt az évtized kampánya?

Írta: Zsigmond és Péterfy

falus_ferenc_tarr.jpg

Ki gondolta volna, hogy a Fidesz 2010 után megismételt idei tavaszi, dupla rajt-cél győzelme után izgalmassá válhat az őszi önkormányzati választási kampány? Ugyan a három baloldali ellenzéki párt egész nyarat átívelő egyeztetgetése jól kitöltötte az uborkák szezonját, de utolsó utáni megállapodásuk és Falus Ferenc elindítása inkább csak egy megbízhatóan szürke kampány lehetőségét vetítette előre.

Ehhez képest Falus Ferenc jeges vizes, véres/taknyos kisgyerekes, csíkoszoknis-klumpás, vakarózó kutyás-lovas videója teljesen felbolydította a közvéleményt; amit Falus azóta tett, Medgyessy legszebb dadogós pillanatait idéző megszólalásai hergeltek tovább. És a fenti jelenet hosszú időre sokunk retinájába beleégett.

Címkék: kampány közélet választás önkormányzati választás Gyurcsány Ferenc Budapest Bokros Lajos Medgyessy Péter Falus Ferenc


’14 aug
26
12:01

Az iszlám kihívásáról − Mégis Benedek pápának volt igaza?

Írta: dobray

pope-benedict.jpg

„Mutasd meg nekem, mi újat hozott Mohamed, és csak rossz és embertelen dolgokat fogsz találni, mint az a rendelkezése, hogy az általa hirdetett hitet karddal kell terjeszteni”szólt XVI. Benedek pápa egyik idézett mondata Regensburgban, ami kiakasztotta az európai médiaközvéleményt 2006 szeptemberében. A média és a politikusok egy része azonnal „elfogadhatatlannak”, „offenzívnak”, intoleránsnak és hasonlóknak minősítették a pápa regensburgi beszédét, ami újraéleszti a vallási ellentéteket, és a dialógus, párbeszéd, békés egymás mellett élés helyett az intoleranciát szolgálja, szerintük.

A legmegengedőbb kommentárok szerint legalábbis „baklövés” volt a beszéd, az egyiptomi külügyminiszter pedig „szerencsétlen kijelentésnek” nevezte a fenti idézetet. Az iszlám világ országai közül több is kifejezte nemtetszését, Irán például az iszlám elleni nemzetközi összeesküvés részének nevezte a beszédet, az iraki kormányszóvivő úgy látta, a pápa félreérti az iszlámot, Marokkó pedig egyenesen visszahívta a vatikáni nagykövetét. A CounterPunch publicistája, Tariq Ali azt írta: „a bajor egy borotvaéles reakciós klerikus”, aki amikor a világ szembenéz a környezet és a szegénység problémáival, inkább azt választja, hogy megtámadja egy rivális vallás alapítóját.

Voltak persze a pápát védelmükbe vevő megszólalók is: John Howard ausztrál miniszterelnök szerint az iszlám világ reakciója eltúlzott volt, Angela Merkel pedig úgy látta, egyszerűen félreértik XVI. Benedek beszédét. Jose Maria Aznar volt spanyol jobboldali miniszterelnök a pápa bocsánatkérését követelő tüntetésekre reagálva kijelentette: a muzulmánok sem kértek bocsánatot Spanyolország területének nyolcszáz évig tartó elfoglalásáért, a svájci belügyminiszter pedig leszögezte, hogy a pápa beszéde „intelligens és szükséges” volt.

Az iszlám fanatizmus elmúlt nyolc évben való előretörését, az ISIS brutális tetteit és a világ felé intézett kihívását látva, úgy tűnik, a világ tartozik egy bocsánatkéréssel Benedek felé. Mert miről is beszélt pontosan a volt pápa?

Címkék: külföld vallás iszlám keresztény kereszténység katolikus civilizáció ISIS Közel-Kelet XVI. Benedek pápa Iszlám Állam regensburgi beszéd


’14 aug
25
18:01

Magyarország? Az mi?

Írta: Redakció

menekultek.jpg

2014 januárjától megváltozott a magyarországi menekültintegráció rendszere. Az eddig külön-külön igényelhető támogatásokat összefogta az állam, a menekültek gondozását pedig rábízta az egyébként leterhelt családsegítő szolgálatokra. A nyolcadik kerületben néztük meg, hogy működik az új rendszer a gyakorlatban.

Húsz perc késéssel fut be M., az idegenvezetőm. Magas fekete férfi sűrű göndör hajjal és körszakállal. Állandóan vigyorog és kissé sajátos stílusban beszél angolul, de hamar hozzá lehet szokni. M. egy kelet-afrikai országból indult Európa felé. Évekig dolgozott Görögországban, majd bejárta Európát Olaszországtól kezdve Spanyolországon, Franciaországon és Belgiumon át egészen Németországig. Ott feltartóztatták és közölték vele, hogy mivel Magyarországon kért menedékjogot, ezért a Dublin II rendelkezés alapján ide fog visszakerülni, hogy elbírálhassák a kérelmét. „Magyarország? Az mi? Azt sem tudtam, hogy eszik-e vagy isszák” – meséli, miközben a Bacsó Béla úti netkávézó felé sétálunk. Mára egész jól beilleszkedett, munkája is van egy budapesti étteremláncnál.

Rövid ismerkedés után rátérünk az integráció kérdésére. „Az integráció? Az integráció teljesen kaputt. Katasztrófa” – mondja. Gyorsan felvázolja a rendszert: Magyarország 2014 januárjától megreformálta integrációs politikájának keretrendszerét. A gyakorlat eddig az volt, hogy egy menekült elismerését követően maximum egy évet tölthetett egy úgynevezett előintegrációs táborban Bicskén. Itt magyarul tanulhattak például, de – mint azt több szakértő kiemelte – az elszigeteltség miatt nehéz volt onnan elindulni. M. szerint most sem egyszerű: leginkább nyelvi akadályokról és bürokratikus problémákról mesél.

Pintér Bence riportját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: bevándorlás riport menekült migráció EU menekültintegráció


’14 aug
25
14:01

Mire jók a csikkek és a használt tamponok?

Írta: Redakció

tom_szaky.jpg

Hogyan lehet üzletet csinálni a senkinek sem kellő hulladéktípusokból? Mit finanszíroznak piaci szereplők, és mit a kormányzat? Ezekről beszélt Tom Szaky a Mandiner.startupnak adott interjújában, és arról is, hogy komolyan gondolták-e, amikor használt tamponból készült fogkefét küldtek tamponokat gyártó ügyfelüknek.

„Mi hoz nagyobb bevételt, maga az összegyűjtött alapanyag, vagy az azokkal a vállalatokkal kötött megállapodások, akiknek a termékei után megmaradó hulladékot gyűjtik?

Kezdjük egy kicsit messzebbről! Mindenből hulladék lesz előbb vagy utóbb – csak az a kérdés, hogy mikor. Lehet, hogy a szék, amin ül, öt év múlva, a számítógépe egy év múlva, a kávéhoz kapott cukros tasak meg azonnal, amint kibontom. Végiggondoltunk, hogy miért van az, hogy a hulladék egy részét (például a műanyagpalackokat) a világon mindenhol gyűjtik és hasznosítják, a 80%-át azonban nem. Meg kell nézni, hogy milyen értéke van a feldolgozott szemétnek, milyen költségei vannak a begyűjtésnek és magának a feldolgozásnak. Öt olyan anyag van, ahol ez az egyenleg pozitív: kétféle műanyag, papír, alumínium és üveg. Minden más hulladék esetén több vele a költség, mint amennyit feldolgozva ér – mi csak ezekkel foglalkozunk.

Itt jönnek képbe a multik?

Ők is, de nem csak ők. Megkeressük a hulladéklánc különféle érintettjeit, akik hajlandóak lehetnek kifizetni a feldolgozás költségeit. Ezek jellemzően a legnépszerűbb márkák, akik hajlandóak finanszírozni a programjainkat. De nem csak ők nyitottak ilyenre, előfordul, hogy kormányzati szervek vagy akár magánszemélyek is fizetnek nekünk. Vancouverben, Kanadában húsz méteren van egy TerraCycle-doboz a lámpaoszlopon, amibe bele lehet dobni a csikkeket. Ezeket az önkormányzattal együttműködve helyeztük ki, és a város állja a program költségeit, mert azt tapasztalták, hogy korábban átlag 400 csikket találtak egy adott területen, azóta meg három darabot – ez 99 százalékos csökkenés. Tisztább lett a város és kevesebbet kell szemétszedésre költeniük.

A TerraCycle IT-központja Magyarországon van, hasonlóan néhány másik startuphoz, mint a LogMeIn vagy a Ustream. Velük van bármilyen kapcsolat?

Ismerek pár embert tőlük és beszélünk néha, de nem dolgozunk együtt, nincs üzleti kapcsolat. Az egyetemeken és konferenciákon tartott előadásaim során viszont sokszor találkozom magyar vállalkozókkal. Ha az embernek van egy ötlete, és dolgozik is rajta, és nem gondolja azt, hogy majd az ötlet fog mindent csinálni, akkor érdemes globális léptékben gondolkodni, így sokkal nagyobbak a lehetőségek. Miért ne lehetne Magyarország is olyan, mint Izrael? Ott kevesebben laknak, mint Magyarországon, de Izraelben a legnagyobb az egy főre eső startup cégek száma – Magyarországon alig van néhány. Tudom, hogy sok különbség is van a két ország között, de mindkét nép elég okos, jók az iskolák, ezért jók a lehetőségei.”

Balogh Ákos Gergely interjúját Mandiner.startup oldalunkon olvashatják.

Címkék: interjú gazdaság startup életmód újrahasznosítás recycling TerraCycle Tom Szaky


’14 aug
25
10:01

Bajnai és Gyurcsány, a két patkány – Molnárgörény és az összefogás

Írta: TuRuL_2k2

xvi_kerulet_osszefogas.jpg

Szexi csapat fogott össze a XVI. kerületben az önkormányzati választásokra, aminek épp úgy tagja az ifjú DK-s, Szarvas Koppány Bendegúz, mint a Molnárgörény néven közismert blogger és kommentelő Büki Tamás (utóbbira a Hír TV hívta fel a figyelmet). Az összefogást az Együtt-PM, az MSZP, a DK, és a Liberálisok mellett a Szocdemek, az FKGP és helyi civil szervezetek is erősítik.

Nagyon jónak ígérkezik az önkormányzati kampány, ha már az elején ilyen hírekkel szórakoztatja a magunkfajta politikabuzikat. Molnárgörény a Reakciót és a Mandinert is rendszeresen megtisztelte gondolataival, ezért egy kis összeállítással köszöntjük az Igazi Összefogás születését:

Címkék: önkormányzati választás Orbán Viktor Gyurcsány Ferenc Bajnai Gordon Szarvas Koppány Bendegúz Büki Tamás Molnárgörény


’14 aug
24
10:01

A klasszikus műveltségről és annak hiányáról (Faludy György)

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

faludy_gyorgy.jpg

A latin meg a görög. A második világháború óta középiskoláink túlnyomó többségében beszüntették a latin (és görög) nyelv és irodalom évszázadok óta megszokott tanítását. Olaszország kivételével ugyanez történt Európában és egész Amerikában. Ennek megfelelően csökkent az egyetemeken a klasszika filológia tanítása is. Néhány évvel ezelőtt viszont Pennsylvania egyes iskoláiban ismét bevezették a latin oktatását. A kezdeményezést más országokban is szóba hozták, habár nagyobb változás nem történt sehol. Gondolhatunk-e arra, hogy a klasszikus nyelvek oktatása újjászületik?

Kételkedem. A század első évtizedeiben gimnáziumainkban nyolc évig, heti hat órán át tanítottak latint. Akkori elképzelés szerint ez az oktatás sorolta be az illetőt a művelt emberek kategóriájába, a „lateinerek” felsőbb osztályába. Angliában ennél tovább és ennél szigorúbban mértek: húsz évvel ezelőtt senki sem remélhette, hogy bármelyik bankba tisztviselőnek veszik fel, ha nem tanult latinul a középiskolában. Hogy mi szüksége egy banktisztviselőnek a latin nyelv ismeretére, arra nem adtak választ; legfeljebb arra gondolhatunk, hogy ezekből az iskolákból szívélyesebb emberek kerültek ki, mint a többiből.

Nálunk a világháború óta nyíltan kimondták, hogy a klasszikus nyelvek ismerete nem tartozik többé a műveltséghez. Ez ugyan igaz, de azért sajnálatos, hogy csak arról beszélünk, ami nem tartozik a műveltséghez, ahelyett, hogy megmondanók: mi tartozik hozzá?

Címkék: latin kultúra görög műveltség Faludy György klasszikus műveltség


’14 aug
23
17:41

A kommunizmus ragadós masszának bizonyult

Írta: mathe.aron

molotov_ribbentrop.jpg

A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjára.

Hetvenöt éve, a szovjet fővárosban, Moszkvában szokatlan vendéget fogadtak. A náci Harmadik Birodalom külügyminisztere, Ribbentrop néptárs köszöntötte kommunista szövetségeseit. Egyezkedni érkezett, Európa népeit osztották el. A német külügyminiszter elemében érezte magát, mintha a sajátjai között lett volna. Az alkut az egyezkedés kezdetétől napok alatt kötötték meg. Valójában régóta együtt haladtak. Ők igazi útitársak voltak. Hitler mindig tisztelettel beszélt Sztálinról, és sokat tanultak egymástól. Többek között koncentrációs táborok alaprajzait és politikai üldözötteket adtak-vettek egymás között.

A két diktatúra ugyanannak az éremnek a két oldala volt:. Totalitárius rezsim volt mind a kettő, és szocialista. A régi Európát akarták lerombolni, a polgári világot, a nemzetek közös hazáját. Terror, erőszak, hazugság, ezek voltak az eszközeik.

Címkék: történelem kommunizmus nácizmus 2. világháború Németország Szovjetunió Molotov-Ribbentrop paktum totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja


’14 aug
23
07:01

Balti út a szabadságba

Írta: Redakció

balti_ut.jpg

Vendégszerzőnk, Imants Lieģis, a Lett Köztársaság budapesti nagykövetének írása.

*

Augusztus 23-án Lettország, Észtország és Litvánia arra emlékezik, hogy 25 évvel ezelőtt zajlott a világ legnagyobb és leghosszabb békés demonstrációja, a Balti út vagy más néven a Balti lánc. Ez az esemény a betetőzése volt annak a békés ellenállásnak, ami a Baltikum függetlenségének visszanyeréséhez vezetett.

1989. augusztus 23-án a Balti út a szovjetek és a nácik között ötven évvel korábban aláírt megállapodásra kívánta felhívni a figyelmet. A Molotov-Ribbentrop paktum – Hitler és Sztálin külügyminisztereiről kapta nevét – titkos záradékának értelmében a balti államok a szovjet befolyási övezetbe kerültek. Ez oda vezetett, hogy 1940-ben a Szovjetunió illegálisan elfoglalta országainkat és átvette felettük a katonai irányítást sok olyan eseménnyel, amelyek párhuzamba állíthatók a mostani Ukrajnában zajló orosz lépésekkel.

Az ötlet, hogy 600 kilométer hosszan kézfogással kössék össze fővárosainkat, Tallinnt, Rigát és Vilniust, egy egyedülálló és emlékezetes esemény volt, amely szerepet játszott a Szovjetunió felbomlásában. Természetesen pár nappal korábban Magyarország is hozzájárult a Vasfüggönyön kialakuló réshez a Habsburg Ottó és Pozsgay Imre által kezdeményezett Páneurópai piknikkel augusztus 19-én Sopron közelében. Pár nappal a közép-európai Páneurópai Piknik után, amelyen több mint tízezren vettek részt, Észak-Európa egy több mint kétmillió főből álló élőláncnak adott otthont. Nagyon helyénvaló negyed évszázad elteltével felhívni a figyelmet ezekre a történelmi jelentőségű eseményekre.

Címkék: történelem 1989 szabadság rendszerváltás szolidaritás Oroszország Litvánia Észtország Lettország Baltikum Szovjetunió Balti lánc Imants Lieģis


’14 aug
22
14:01

Ha Károlyi, akkor leöntés − Ilyen ország pedig nincs CDIII.

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

karolyi_istvann.jpg

Vörös festékkel öntötték le Károlyi szobrát Fóton. A szobrot tegnapelőtt, augusztus 20-án állították fel − írja az Index.

A szoborrongálás politikai oldalaktól független magyar hagyomány. E hagyomány ismeretében feltehető, hogy a fóti vandálkodás elkövetői nyilván Károlyi Mihálynak képzelhették az alig két napja felállított szobrot. A nem csekély bibi ott van, hogy a szobor nem ám a mérsékelt politikai tehetségű vörös grófot ábrázolja − már nem mintha az ő szobrának leöntése ne lenne vandalizmus −; hanem a főúri família egy másik tagját, az 1797 és 1881 között élt Károlyi Istvánt. Ez egyébként oda is van írva nagy betűkkel a szobor talapzatára, csak ennek értelmezéséhez, úgy tűnik, olvasni is tudni kellene.

Címkék: történelem emlékezet ilyen ország pedig nincs szobor rongálás vandalizmus Fót Károlyi István