Kommentszűrés
’16 júl
26
09:31

Európa esete a Nagyon-Közel-Kelettel

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

ochsenfurt.png

Ochsenfurt: itt élt a baltás ámokfutó afgán migráns 

Párizs szabadszájú fórumai, no meg az esti éttermi és vigalmi élete... Brüsszel multikulturális csomópontjai... A nizzai promenád, az európai elit évszázados sétatere... München, Európa egyik leggazdagabb metropoliszának nyüzsgő bevásárlóközpontja... Ansbach, Würzburg, Reutlingen, Ochsenfurt − tüchtig középnémet kisvárosok, amik sok magyar számára az életminőség-elképzelések netovábbjai...

Az európai élet, mindannyiunk életmódja ellen zajlik a háború, egyre több és egyre aljasabb támadással.

Kedves olvasóink nyilván egyre fásultabban olvassák az egymást követő európai terrortámadásokról, ámokfutásokról, ön- és közrobbantásokról szóló híradásokat. Akik esetleg egy hétvégére, netán esetleg egy hétre el merészeltek utazni a nyár közepén, döbbenten figyelhetik visszatérve a nyaralásról, mondjuk csak a Németországból érkező híreket. Az a helyzet, hogy mi, újságírók, hírszerkesztők is egyre fásultabban írjuk, szerkesztjük ezeket a híreket. Hol van már a nizzai kamionos tömeggyilkosság híre? Betemette már a csőstül jövő többi eset, beleértve a törökországi puccs utáni őrületet.

Zajlik a háború − de furcsa egy háború ez.

Címkék: kultúra külföld háború terror belföld béke terrorizmus civilizáció Európa Közel-Kelet


’16 júl
25
15:01

Kézműves Dacia, csak Önre vár!

Írta: Zsigmond és Péterfy

daciaaa.jpg

− Ez, ha jó alkatrészekből van összerakva, örök élet, apám.
− S ez abból van?
− Nem, de folyamatosan cserélem, hogy meglegyen a tuti kombináció.

Rögtön a Papírkutyák vonatkozó jelenete ugrott be autószerelő barátainknak, miután megtaláltuk Románia legegzaktabb szimbólumát. Szerényen, már-már szinte megilletődötten parkolt a nagyszebeni belváros egy csendes macskaköves utcácskájában. Türelmesen várta, hogy valaki rátaláljon. Hogy valaki felfedezze.

És akkor hirtelen... megtörtént a csoda.

Címkék: autó életmód Románia Erdély Dacia Nagyszeben


’16 júl
25
11:31

A román szocdemek öt pontja

Írta: Zsigmond és Péterfy

psd.jpg

Nagyszeben belvárosában járunk, a képen a román szociáldemokrata párt városi szervezetének irodájának ablakdekorációját láthatják. Ez az a PSD, amely olyan nagyformátumú férfiakat adott a román és az európai politikának, mint Ion Iliescu vagy Victor Ponta. A nagyszebeni irodára kihelyezett, jelentős pártsikereket bemutató képek alapján megpróbáljuk öt tömör mondatban összefoglalni a román szocik célkitűzéseit. Ez nem túl nagy kihívás, valljuk meg.

Címkék: románok baloldal szocialisták Románia Erdély Nagyszeben PSD


’16 júl
23
09:01

Erdoğannal végképp elszaladt a ló – vissza Ázsiába

Írta: bakó.bea

wikileaks_erdogan.jpg

Az egy héttel korábbi puccskísérlet óra naponta érkeznek a hírek Törökországból az ezerszámra letartóztatott feltételezett puccsistákról és az állásukból tízezrével felfüggesztett állítólagos puccsista szimpatizánsokról. Lassan már felmerül az álnaiv kérdés, hogy ha tényleg ennyien részt vettek a puccsban felsőbb szinteken (hiszen a parancsot teljesítő beosztott katonáktól ebben a vonatkozásban eltekinthetünk), akkor hogyhogy az mégis elbukott?

Erdoğan bosszúhadjárata – illetve bosszúhadjáratnak álcázott belső tisztogatása – eddigi csúcspontját ott érte el, hogy az elnök belengette a halálbüntetés visszaállítását. Majd biztos, ami biztos, egyoldalúan (és egyébként jogszerűtlenül) felfüggesztette az Európai Emberi Jogi Egyezmény alkalmazását is; ami többek között előír néhány alapvető büntetőjogi garanciát, és az egyik kiegészítő jegyzőkönyve pont a halálbüntetést is tiltja.

Címkék: jog külföld puccs halálbüntetés emberi jogok megtorlás puccskísérlet Törökország Recep Tayyip Erdoğan Európai Emberi Jogi Egyezmény


’16 júl
22
11:21

Díszköves utakon a Fejlett Nyugat felé

Írta: nénike

viacolor_ut2.jpg

Szegény viacolor kiselemes térkő nem tehet arról, hogy a különböző pályázati pénzek és központi források eltapsolásának megszemélyesítőjévé vált az elmúlt években. Megújult főterek és sétálóutcák díszkőfelületeibe temetett milliók jelzik, hogy egyes döntéshozók hol érzékelik a legnagyobb lemaradást a fényes és gazdag Nyugathoz képest.

Címkék: infrastruktúra fejlesztés térkő díszburkolat Pilisvörösvár viakolor


’16 júl
21
12:01

Zsidók és filiszteusok, Kánaán és Palesztina – diplomáciai atlaszháború Magyarországon

Írta: Stumpf András

kanaan_zsidok_filiszteusok.png

A Monty Python valószínűleg nagy pénzt fizetne a történetért, a Mandiner most mégis inkább az olvasókkal osztja meg a Nagy Zsidó-Palesztin Atlaszháború történetét.

Azét a háborúét, amelyet ugyan a háttérben, ám annál keményebben vívtak zsidók és palesztinok magyar földön az elmúlt fél évben – a magyar diákok kontójára. A dicső csata „eredménye” annyi, hogy szeptembertől a magyar diákok nem kapnak térképet ókori történethez és nem láthatják például Ábrahám vagy Mózes útját a héten elkészült történelemkönyvekben (ebben és ebben).

A Mandiner által megszerzett levelekből, jegyzékekből és atlaszverziókból kiderül: eredetileg lett volna térkép és benne lettek volna az útvonalak a könyvekben; zsidó és palesztin érzékenységek miatt viszont a végén a magyar állam, annak oktatási intézete inkább visszavonulót fújt.

Címkék: történelem külügy diplomácia Izrael Palesztina EMMI Kánaán OFI


’16 júl
20
07:31

Brexit után: mi lesz Skóciával?

Írta: bakó.bea

brexit_scotland.jpg

Ahogy az várható volt, a nagy arányban a maradásra szavazó skótok mindent megpróbálnak a Brexit-népszavazás után, hogy elkerüljék: az Egyesült Királyság akaratuk ellenére kirángassa őket az EU-ból. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök elszánt lobbizásba kezdett Brüsszelben és Londonban, miközben – egyébként normatív jogi alapokat nélkülözve – a Brexit megvétózásával és újabb skót függetlenségi népszavazás kiírásával fenyegetőzik. Elszánt kardoskodása valamennyire még a Brexitet végrehajtani hivatott új londoni kormánynak is jól jöhet, hiszen így időt nyernek.

Másrészt az is érdekes kérdés, hogy mi lesz az Egyesült Királyság tengerentúli területeivel és a Csatorna-szigetekkel, valamint Man szigetével, amelyek bár nem tagjai az EU-nak, pont Nagy-Britannia EU-tagsága miatt élveztek eddig különleges státuszt és kedvezményeket. Elképzelhető lenne-e vajon egy hasonló státusz a Brexit után Skóciának? Egyelőre ezt sem a skót, sem a brit kormány nem akarja elképzelni, hiszen előbbi feltétlenül a teljes maradást, míg utóbbi a kilépést szorgalmazza a skótoknak, akik viszont hatalmasat profitálhatnának belőle, ha úgy maradnának az Egyesült Királyság része, hogy az EU-val szorosabb kapcsolatot tarthatnának fenn.

Címkék: külföld népszavazás EU Anglia Nagy-Britannia Skócia Boris Johnson Egyesült Királyság Nicola Sturgeon skót függetlenség Brexit Theresa May


’16 júl
19
12:11

Így puccsold az országodat!

Írta: pinter.bence

el-gobierno-mantiene-retirado-en-un-despacho-al-hijo-del-golpista-antonio-tejero-mol.jpg

A török hadsereg egy része július 15-én nem csak a törökországi, de alighanem a világtörténelem egyik legbénább puccskísérletét mutatta be. Hogy a török „mély állam” utolsó utáni halálhörgését láttuk, vagy éppen – ahogy sokan spekulálnak – Erdogan maga szervezte meg, vagy hagyta megtörténni az eseményeket, az talán örökre kérdés marad. Törökországban korábban több sikeres puccsot hajtott végre az iszlamizmust ellenző hadsereg, például 1960-ban, 1971-ben és 1980-ban is, míg 1997-ben már a fenyegetés is elég volt a miniszterelnök lemondásához.

A mostani, félresikerült puccs talán arra is jó volt, hogy megmutassa: az internet korában nem elég elfoglalni a köztévét, amit senki sem néz, meg lezárni egy hidat. Ha a valóban népszerű ellenfeled mobilon bejelentkezve az utcára tudja szólítani a híveit (mert nem sikerült letartóztatnod), akkor fújhatod az egészet.

Az internet előtt is voltak azonban hasonlóan félresikerült, vagy csak önmagukban furcsa államcsínyek. A puccsvilágtörténelem igen hosszú listájából szemezgettünk.

Címkék: történelem puccs Svájc Spanyolország Napóleon Franciaország Peru Törökország Hugo Chávez Alberto Fujimori Züriputsch Antonio Tejero


’16 júl
19
10:11

Kémlel utánunk a Windows 10, adatvédelmi eljárást indított a NAIH

Írta: Redakció

windows_10.png

Egészen elképesztő mértékben hozzáfér a felhasználók adataihoz az e-mailek elolvasásától a számítógépen tárolt fájlok tartalmának megismeréséig a Microsoft legújabb operációs rendszere, a Windows 10. A Mandiner megtudta: a NAIH-nál több magyar felhasználó is panaszt tett, a hatóság ezért adatvédelmi eljárást indított, aminek bírság lehet a vége. Péterfalvi Attila a Mandinernek azt is elárulta, miért kell betartania az amerikai gigacégnek a magyar infotörvényt.

Sokan emlékezhetnek még a tavaly nyári Windows 10 őrületre, hiszen ingyen dobták utána boldog-boldogtalannak a Microsoft legújabb operációs rendszerét. Nem kell ahhoz konteóhívőnek lenni, hogy ez már önmagában gyanús legyen: valamivel nagyon is fizetnek a felhasználók a gigacégnek a Windows 10-ért – mégpedig az adataikkal. Akkor több szakmai portál is megírta, hogy az operációs rendszer alapértelmezett privacy policy-je szerint a Microsoft hozzáférhet a felhasználó e-mailjeihez és más személyes kommunikációja tartalmához, sőt, a számítógépén tárolt fájlokhoz is – mi több, ezeket meg is őrizheti. Az egészen elképesztő mértékű adatkezelés céljaként ráadásul még furcsább indokokat tüntetett fel a Microsoft: például a „fogyasztók védelmét”, a „szolgáltatás biztonságának fenntartását”. És persze a „jogszabályoknak való megfelelést”, ami Amerikában az adatok rendőrségnek, titkosszolgálatoknak és egyéb hatóságoknak való kiadását is jelenti!

Az alapértelmezett privacy-beállításokon lehetett módosítani, és a szakmai portálok ezt is javasolták mindenkinek, aki telepíti a Windows 10-et. Az emberek általános adatvédelmi tudatosságát ismerve azonban valószínű, hogy a legtöbb felhasználó az alapbeállításnál maradva gyanútlanul hagyta, hogy az élete számítógépen bonyolított (egyre nagyobb) részét megfigyelje a Microsoft.

Bakó Bea riportját Jog.mandiner oldalunkon olvashatják.

Címkék: adatvédelem jog adatok riport Windows Microsoft Windows 10 Péterfalvi Attila


’16 júl
18
14:01

Kőbánya válasza az avokádós Megadeth-re

Írta: Zsigmond és Péterfy

deak_bill_megadeth.jpg

Nagy fesztiválport vert fel és felkavarta az állott sört a magyar rockmetál berkekben az, hogy a basszer lábujjtörése miatt elmaradt a régen egy ideig híres amerikai Megadeth metálbanda koncertje Dunaújvárosban. A fesztivál szervezője keresetlen szavakkal jelentette be az avokádórendelő, kempinskiző thrash metal banda lelépését törött lábujjú elbicegését. Az őszinte, kőkemény magyar rockugar most egy emberként vág vissza a Los Angeles-i műmájereknek. Mi sem szállhatunk ki a bandwagonból!

Címkék: zene rock metál életmód rockandroll rockélet Megadeth


’16 júl
18
08:31

Törököt fogtunk Erdogannal

Írta: Redakció

erdogan.jpg

Vendégszerzőnk, Kardos Gábor írása

 

HOGYAN DESTABILIZÁLJA A TÖRÖK HELYZET A NATO-T

A NATO törököt fogott Erdogannal és hamar szétcsúszhat
A TÖRÖK PUCCS GEOSTRATÉGIAI LECKÉJE

Szinte mellékes információként került a török puccsal kapcsolatos hírfolyamba az, ami a NATO jövőjére nézve a legsúlyosabb fenyegetésre utal: a török hadsereg blokkolta az İncirlik légibázist, sőt: egy időre energiaellátását is elvágták.

Miért érdekes ez? Mert ott van a legjelentősebb taktikai atomfegyver bázisa Amerikának Európában, és a szíriai légicsapások, illetve az úgynevezett ISIS elleni harc fő stratégiai támaszpontja is ez. Egyszóval, a mai helyzetben a legfontosabb NATO-bázisnak is mondhatjuk. Ezt blokkolták, tulajdonképpen nem is tudjuk pontosan kik és miért, mert utólag Erdogan a propagandájában Amerikát, illetve az ott emigrációban élő Gülent vádolja a történtekért. Egyes híradások alapján emiatt közvetlenül a puccs után is blokkolták a légibázist. Ez azonban inkább csak belpolitikai célzatú handabandázásnak tűnik, aminek eléggé ellentmond a tény, hogy a támaszpont vezetőjét, Bekir Ercan Van tábornokot őrizetbe vették, amiért a hatóságok szerint ő is részt vett a puccskísérletben.

A magyar médiában eddig csak a 444 vette észre, miért fontos ez a téma – a török puccs geopolitikailag legfontosabb mozzanata. Viszont az elemzés minden bizonnyal tévedésre építi fő tézisét, amennyiben forráskritika nélkül Erdogan USA ellenes propaganda-vádjaiból indul ki, és elkerülte a figyelmét a kiáltó ellentmondás, hogy közben puccsistaként tartóztatták le İncirlik légibázis parancsnokát – ami nem épp arra utal, hogy Erdogan kezdte volna blokkolni a bázist utólag és bosszúból.

Ráadásul a nyilatkozatokból kiderült, hogy a NATO és az USA vezetése nagy megkönnyebbüléssel reagált arra, hogy Erdogant nem döntötték meg és a puccs meghiúsult. Az oroszok viszont sokkal kevésbé lelkesen reagáltak ugyanerre és elvitathatatlan tárgyilagossággal hívták fel a figyelmet arra, milyen beláthatatlan veszélyeket jeleznek a világbékére nézve ezek az események.

Az sem mellékes körülmény, hogy Erdogan a Facetime mobil alkalmazáson keresztül a CNN Türk televízióban tudott üzenni híveinek, hogy menjenek mind az utcára és állítsák meg a puccsot. Leginkább ezáltal sikerült fenntartania az ilyenkor perdöntő fontosságú látszatot, hogy nem döntötték meg a hatalmát. A nagy török tévéadókat megszállták a katonák, így a félig amerikai hírtelevízió kulcsszerepet játszott a puccs meghiúsításában. Csupán ezután támadták meg és blokkolták le, de akkor már késő volt. Ez sem kifejezetten amerikai ármánykodást sejtet a puccs hátterében. Sőt.

Címkék: puccs kurdok EU Irak Oroszország Törökország NATO Szíria Közel-Kelet


’16 júl
16
08:01

A sivatag geometriája − jelenné vált jövő Dubaiban

Írta: kömlődi ferenc

dubai_utazas_1.jpg

A modern építészet iránti rajongás vitt Sri Lankára menet félúton, árny nélküli forróságban, Ramadán böjtjén a sivatag és tenger övezte Dubaiba. Kicsit félve vártam, mert a közel-keleti arab világ másik kirakatvárosa, a katari Doha néhány éve − a phuketi hedonista éjszakából a csadoros valóságba, 40 plusz fok és Ramadán helyett márciusi szürkeségbe csöppenve, a mutatós skyline, a fényárban úszó felhőkarcolók ellenére − csalódást okozott.

Hamar kiderült, hogy Dubai teljesen más.

*

A gazdagság alapját, az olajat 1966-ban fedezték fel a közeli vizekben, 1971-ben álltak egyesült arab államalakulattá az emírségek, beindult, majd az Öbölháborút követő rövid holtpont után szuperszonikus sebességre kapcsolt a fejlődés, vég nélküli építkezés vette kezdetét, vándorkereskedők és tengerészek után csúcsra futott a turizmus. Az építkezési láz annyira felpörgött, hogy 2005 körül a világ daruinak negyede Dubaiban tevékenykedett…

A munkaerőt a muszlim világ összes országából (és persze máshonnan is) mágnesként vonzó város sokszínű multikulturális, iszlám viszonyok között már-már liberális metropolisszá, a vasszigorú vahabita Szaúd-Arábia ellentétévé, innovációs és high-tech paradicsommá alakult, New Yorkot és Hongkongot is maga mögé utasító felhőkarcolóikkal, mesterséges szigetekkel, a fogyasztás és a posztmodern giccs Mekkáit jelképező gigantikus bevásárlóközpontokkal.

A kései William Gibson cyberpunk utáni valóságát idéző közeggé – kár, hogy egyetlen poszt és poszt nélküli cyberpunk opus sem játszódik Dubaiban, mint ahogy a világ másik ultramodern építészeti csodavárosában, Szingapúrban sem.

Nyugodtan játszódhatna mindkettőben.

Címkék: jövő utazás technológia építészet sivatag futurizmus Dubai Arábia


’16 júl
15
15:01

Park- és médiaismeret − a városligeti küzdelemről

Írta: Redakció

ligetbp.jpg

Vendégszerzőnk, Lányi András egyetemi docens, környezetvédő aktivista írása

 

Niklas Luhmannak sajna, igaza van: a média olyan zárt rendszer, amelybe a külvilágból érkező értelmetlen zörej – a néhai valóság, ha tetszenek rá emlékezni – nem hatolhat be addig, amíg a rendszer át nem kódolta a műsor logikája szerint. Lenni annyi, mint közvetítve lenni, márpedig a hazai média számára ez idő szerint csak az létezik,
- ami „baloldaliként” vagy „jobboldaliként” besorolható,
- ami derék fickók (a mieink) vagy undorító férgek (a túloldaliak) történeteként eladható,
- és amivel már foglalkozott a média (hiszen a médiumok kizárólag egymásra reflektálnak).

Megértük tehát, hogy a Városliget szimbolikus politikai tér lett (György Péter) – bizony isten, eddig azt hittem, közpark. Megértettük, hogy Ligetvédők veszedelmes anarcho-kommunisták, akik titokban az osztályellenség elnyomására és a sajtosmetélt betiltására készülnek (Stumpf András). Szerencsére nemcsak hogy elzavarták őket, de már el is érték, amit akartak, mert a Zrt illetékese (Sághi Attila) közölte, egyetlen egészséges fát se vágnak ki többé. Bár igazság szerint nem lehet tudni, hogy mit akarnak, talán maguk se tudják, az elvakult Orbán-gyűlöleten kívül (Zsuppán András és mások).

Lebuktunk, minden kiderült, kár is tagadni. Semmi jelentősége annak, hogy hány cikkben, tanulmánykötetben, konferencián és tüntetésen mondtuk el, mit szeretnénk: a Liget felújítását parkként, a Kádár-kori romok helyére szánt épület-monstrumok nélkül. Mert a légszomjtól fuldokló főváros közepén erre volna szükség. Mert a magyar zenének van már háza elég. Mert a Nemzeti Galéria jó helyen van a Várban. Mert a kultúra pénzén nem új épületeket kellene felhúzni, s főleg nem egy közpark kellős közepén. Múzeumnak való műemlék-épület pedig akad a városban épp elég. Mert a Városligetet az elviselhetetlenségig túlterhelné az új létesítményekkel járó forgalom.

Címkék: város urbanisztika Budapest Városliget Lányi András Liget Budapest ligetvédők


’16 júl
15
12:01

Harmonia ultima − E. P. emlékére

Írta: bödők.gergely

esterhazy_peter.jpg

A halál sosem lehet az élet alternatívája, gondolta először E. P., mert az egy pökhendi, önfejű alak, az ilyet pedig jobb helyeken pofán csapják. Különben meg rosszabb helyeken is. A Fradi pálya melletti sarkiban pedig bizonyosan. Ráadásul nincs tekintettel a szenvedélyeinkre, meg a játékainkra. És persze az életünkre sem. Tekintetlen egy pernahajder na’. És ami még bosszantóbb: sosem jön jókor, mert képtelen normálisan időzíteni. Ha udvariasabb háznál töltenek neki egyet (csak amíg kifújja magát), még elnézést sem habog, sőt nem átall még ő sürgetni.

Címkék: élet kultúra irodalom halál Esterházy Péter


’16 júl
15
09:01

Nizza, Európa, 1908-2016

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

nizza2.jpg

Valahol Európában, Nizza promenádján 1908-ban. És 2016-ban. Kommentár nélkül.

nizza1.jpg

Címkék: történelem háború terror béke civilizáció Európa Franciaország Nizza