Kommentszűrés
’15 ápr
25
08:01

Fidesz-kormányzás, objektív mérlegen − válasz Hörcher Ferencnek

Írta: Redakció

fidesz_kormanyzas.jpg

Vendégszerzőnk, Mezei Balázs vallásfilozófus, egyetemi tanár írása.

Válasz Hörcher Ferenc megjegyzéseire.


Előzetesen: a Fidesztől nemcsak Hörcher tanár úr távolodott el, hanem mintegy milliónyi választópolgár is. Egyetértek az okok listájával, noha nem mindegyiket tartom egyformán erősnek.

Mindenekelőtt a sorrenden változtatnék, mivel úgy gondolom, hogy Mr. Goodfriend tavaly őszi bejelentései nélkül a párt körül már régóta lappangó feszültség nem tört volna ki olyan élesen, mint történt ez Simicska Lajos médiaszereplése kapcsán. Az a kérdés, hogy valóban létezik-e a korrupció oly módon a kormány köreiben, ahogyan azt a volt budapesti ügyvivő megfogalmazta, elég bizonytalan. Realistán nézve elképzelhetetlen, hogy a kormány – vagy bármely kormány – teljesen mentes legyen a korrupciótól. Ami idehaza történt, az valami más: a Fidesz éppen a szocialista-szabaddemokrata mélykorrupcióval szemben igyekezett kiépíteni a saját struktúráit.

Eközben – s ezt elegendő itt csupán feltételeznünk – nem egyszer elszabadultak a folyamatok és olyan személyek kezébe kerültek döntések, akik elsősorban a saját érdeküket tartották szem előtt. A Simicska-ügy kezeletlensége nagyon fájdalmas. Önmagában az, hogy egy harminc éves barátság ilyen csúfos véget ér, szomorú. De ez a barátság a mai magyar politikai élet egyik alapvetése is volt, ezért minimum elvárható lett volna, hogy a felek e felelősségük szerint járjanak el. Talán egyikük sincs annak tudatában, hogy mindez milyen súlyos következményeket váltott ki, konkrétan valószínűleg felelős a Jobbik határozott megerősödéséért.

De nézzük a többi okot is, először azokat, amelyeket nem osztok.

Címkék: közélet jobboldal belföld Jobbik Fidesz Orbán-kormány


’15 ápr
24
19:01

Ulfkotte: Mindegy, mit csinál Magyarország, rossz a sajtója

Írta: Redakció

udo_ulfkotte.jpg

A pénz, a hatalom és a befolyás mozgatja a világot, és az újságírók is ennek rendelik alá magukat – állítja Udo Ulfkotte német újságíró, a Frankfurter Allgemeine Zeitung volt munkatársa, aki könyvet írt arról, hogyan fizettek neki milliárdosok és lobbisták, hogy cserébe jókat írjon idegen hatalmakról. Ulfkotte Soros Györgyről és Magyarország nyugati médiavisszhangjáról is beszélt a budapesti könyvbemutatón. Tudósításunk.

A Hit Gyülekezete kiadója, a Patmos gondozásában jelent meg magyarul Udo Ulfkotte Megvásárolt újságírók című könyve. Ulfkotte rögtön az előszóban abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy az újságírók bizonyára drogokat fogyasztanak reggelente a szerkesztőségekben. Más magyarázata ugyanis nem lehet, hogy „teljesen elvesztették a kapcsolatukat a valósággal”. Vagyis dehogynem lehet, hiszen erről szól a könyv: arab olajsejkek, titkosszolgálatok, milliárdosok és amerikai lobbisták fizetnek rendszeresen luxusutakat az újságíróknak, hogy az érdekeiknek megfelelő cikkeket írjanak – állítja Ulfkotte, aki számos ismert kollégája mellett legelőször saját magát leplezi le. Azt írja, hogy amíg 17 éven át a Frankfurter Allgemeine Zeitung külpolitikai újságírója volt, luxusutakat fizettek neki a Közel-Keleten, cserébe pedig jókat kellett az adott országról írnia. Sokat utazott német politikusokkal is külügyi utakon, ahol mindig a kezébe nyomtak egy mappát, amiben benne volt, hogy mit lehet írni. Ulfkotte leszögezte, hogy természetesen nem muszáj így cselekedni, és nincs konkrét cenzúra, de aki újabb meghívásokra számít, annak tanácsos így tennie. Arról is beszélt, hogy a német titkosszolgálatnak és külföldi titkosszolgálatoknak is dolgozott újságíróként: előfordult, hogy a titkosszolgálat helyette írt meg cikkeket, amik az ő neve alatt jelentek meg a FAZ-ban – ezzel az ember gyorsan zsarolhatóvá válik – tette hozzá.

Arra, hogy a dezinformálás érdekében megvásárolták az újságírókat, szerinte jó példát jelentenek a Magyarországról szóló nyugati médiajelentések. „Mindegy, hogy Magyarország mit csinál és mindegy, hogy jobb- vagy baloldali kormány van, mindig rossz a sajtója nyugaton” – mondta.

Bakó Beáta tudósítását Média.mandiner oldalunkon olvashatják.

Címkék: média sajtó külföld összeesküvés tudósítás belföld titkosszolgálat Németország Udo Ulfkotte


’15 ápr
24
13:01

Az örmény népirtás emlékezetére

Írta: Zsigmond és Péterfy

ormeny_nepirtas_4.jpg

Száz éve kezdődött az örmény népirtás a Török Birodalom területén (Bakodi Péter részletes cikkét itt olvashatják a történetről). Az egykori külföldi szemtanúk és tisztességes török vezetők visszaemlékezéseiből átérezhetjük ezt a sokak által nem ismert, mások által elhallgatni, lekicsinyelni kívánt, emberiesség elleni bűncselekmény-sorozatot.

Száz éve történt... Ment-e az emberiség azóta előrébb? Emlékezzünk az örmények pusztulására most, 2015-ben, a 21. században, amikor ugyanazon a vidéken, a Közel-Keleten újra elvadult, begőzölt barbárok pusztítják az ott élő embertársainkat származásuk vagy vallásuk, meggyőződésük miatt.

Címkék: történelem emlékezet népirtás örmény népirtás Törökország Közel-Kelet Örményország


’15 ápr
24
07:01

Menetelés a megsemmisülésbe − Száz éve kezdődött az örmény népirtás

Írta: bakodi.péter

ormeny_nepirtas_1.jpg

1915. április 24-én szomorú nap virradt az Oszmán Birodalomban élő örményekre. Több mint kétszáz vezető örmény értelmiségit tartóztattak le, majd kezdték meg deportálásukat Konstantinápolyból a kis-ázsiai régió szíve felé a birodalom belügyminisztere, Talat pasa parancsára. Henry Morgenthau amerikai nagykövet közbenjárására pár tucatnyiuknak engedélyezték a visszatérést a fővárosba, a többiekre viszont további deportáció és végül halál várt.

Április 24. az örmény népirtás kezdete és egyben hivatalos emléknapja, hiszen az isztambuli elit deportációja csak az előszele volt annak a tragédiának, amely során a későbbiekben több mint egymillió kelet-anatóliai örmény vesztette életét. Ezzel a régióban őshonos nép hajdan virágzó kultúrája szinte teljesen megszűnt, mára csak töredékei maradtak az utókorra. Az isztambuli örmény értelmiség eltávolítása után a keleti régióra is kiterjedt az örmény közösség vezető rétegének lefejezése. A széles körű ellenállás megszervezésére potenciálisan képes elit hiányában szinte minden akadály elhárult az elől, hogy az ifjútörökök vezette oszmán államszervezet a „munka” érdemi részének is nekikezdjen.

Címkék: történelem népirtás örmény népirtás 1. világháború 1915 Törökország Örményország


’15 ápr
23
18:01

Az iszlám és Európa: megbukott-e a multikulturalizmus?

Írta: Redakció

iszlam_europa_behodolas.jpg

Kik vagyunk? Miben hiszünk? Lesz még rend a világban? Megbukott a multikulturalizmus? Hanyatlik Európa és fenyeget az iszlamizáció? Michel Houellebecq francia író Behódolás című, disztópikus jövőképet felfestő regényének hazai megjelenése kapcsán szervezett vitát a Republikon Intézet, többek között Seres László libertárius publicista és György Péter esztéta részvételével, akik finoman szólva nem értettek egyet egymással. Tudósításunk.

Multikulturalizmus és bevándorlás: Az európai modell válsága? Ezzel a címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Republikon Intézet Budapesten szerdán. Derdák Tibor szociológus, a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola igazgatója; György Péter, esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója; Soós Eszter Petronella, politológus, a Francia politika blog szerkesztője és Seres László, újságíró, hvg.hu, a Kapitalizmus blog szerkesztője válaszoltak a moderátor, Szederkényi Olga kérdéseire. A vita apropója Michel Houellebecq francia író regénye, a Behódolás magyarországi megjelenése volt. A magyar kiadás fekete nikábba burkolt Mona Lisát ábrázoló borítójáról még Franciaországban is vitatkoztak – pedig a borító jól bemutatja a könyv tartalmát. A Behódolás kerettörténete arról szól, hogy 2022 Franciaországában a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen és a Muzulmán Testvériség vezetője – aki felszámolná a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztaná a világi oktatást, megszüntetné a nemek egyenlőségének elvét és engedélyezné a többnejűséget – küzdenek meg az államfői tisztségért. A könyv nagy vitákat és botrányokat váltott ki Franciaországban – és még itt, Magyarországon is van miről vitatkozni róla.

Provokáció-e Houellebecq könyve? – szólt a moderátor első kérdése. „Nagyon remélem!” – vágta rá rögtön Seres László, majd hozzátette: „Muszáj provokálni. Az európai ballib értelmiségen kívül az iszlamisták azok, akik megpróbálják a beszédkereteket meghatározni”. Seres hozzáfűzte: „Elismerem, iszlamofób liberális vagyok, rettegek az iszlám térnyerésétől és remélem, nem fognak Európában nyerni”. György Péter szerint a könyv a provokáció „nemes francia hagyományának” folytatója, amiből kiderül, mi a viszonya egy felső-középosztálybeli írónak az alsóbb rétegekhez tartozó bevándorló hátterű emberekhez, az autókat gyújtogató kölykökhöz. Soós Eszter Petronella úgy látja: a Behódolás komolyabb egy provokációnál, viszont nem tekinthető jóslatnak. Szerinte ha valaki előítéletek nélkül olvassa el a könyvet, több kérdése lesz a végére mint válasza. Derdák Tibor arról beszélt: „Ma már nem vesszük észre a sok provokációt, amik között élünk”. Elmondta: Borsod megyéből jött Budapestre a beszélgetésre: sok bezárt, pusztuló gyár mentén haladt el, csak egy működött – az előtt pedig kínai zászló lobogott. Hozzátette: a sajószentpéteri zsinagóga épülete örömtanyaként funkcionál, a helyi szakmunkásképző iszlám tulajdonban működik, ő maga pedig egy buddhista gimnázium igazgatója. „Életünk megváltozott, multikulturális kihívások tömegével vagyunk körülvéve”.

György Péter úgy látja: egy történeti problémáról van szó, amelyet ahistorikusan kezelünk. Miután 1989-ben összeomlott a kétpólusú világ, a valódi következmények nem Európában, hanem Európán kívül következtek be. „Soha többé nem lesz rend a világban. Egyszer s mindenkorra ellentmondásos lesz a világ, vége lesz annak, hogy egy kulturális minta szerint éljük az életünket.”

Houellebecq szerint Európa halott, rohad, olyanok vagyunk, mint az V. századi Róma, nem tudjuk magunkat megmenteni. Seres László hasonlóan fogalmazott: „A racionalitás, a józan eszünk a tét. Az iszlám a legirracionálisabb vallás. Európa elvesztette önmagát, pedig éppen hogy állást kellene foglalnia sok kérdésben”.

Rajcsányi Gellért tudósítását híroldalunkon olvashatják.

Címkék: történelem iszlám társadalom tudósítás bevándorlás EU Európa Franciaország iszlamizmus Michel Houellebecq Behódolás iszlamizáció


’15 ápr
23
07:01

Joffe: Európa hanyatlik, nem Amerika

Írta: Redakció

josef_joffe.jpg

Fenntartható Amerika elsősége? Életben marad az euró? Utolérheti Kína Amerikát? Ugyan eredetileg az amerikai hanyatlás téves mítoszáról szólt volna a vita, de Josef Joffe német-amerikai publicista és magyar vitapartnerei végül az Egyesült Államoktól kezdve Európa és Japán hanyatlásán át Kína felemelkedéséig a komplett világpolitikát megfejtették a Danube Institute rendezvényén a Budapest Music Centerben. Tudósításunk.

A The Myth of America's Decline (Amerika hanyatlásának mítosza) címmel jelent meg 2013-ben Josef Joffe legutóbbi könyve, melyben az Egyesült Államok hanyatlásának tartós, ám szerinte téves mítoszát elemzi és szedi szét érvekkel és adatokkal. Könyve fő megállapításai szerint az ötvenes évek óta minden évtizedben volt egy aktuális ellenfél vagy vetélytárs, amely sokak szerint „hamarosan” lenyomja Amerikát, a Szovjetuniótól kezdve Japánon és az egyesülő Európán keresztül a manapság emelkedő Kínáig. Különösen hangosak voltak ezek a jóslatok akkor, amikor az Egyesült Államok is nehezebb időszakait élte, például az ötvenes évek vagy a hetvenes évek végén, illetve a 2008-ban kitört gazdasági világválság után. Ám Joffe szerint ahogy a korábbi kihívók sem voltak képesek sem utolérni, sem legyűrni az Egyesült Államokat, úgy a most felemelkedő Kína sem éri utol fejlettségben belátható időn belül az USA-t. 

Igaz, hogy a rohamosan növekvő világgazdaságban egyre nagyobb Kína aránya (ma mintegy 15 százalék), az Egyesült Államok viszont évtizedek óta őrzi a maga valamivel 20 százalék fölötti részesedését a világgazdaságban igaz, a 2. világháború lezárásakor az USA egymaga a világ össztermelésének a felét tette ki. Van viszont egy kontinens, amely évtizedek óta veszít a világgazdaságban betöltött pozíciójából: ez pedig Európa. Josef Joffe előadásában elsősorban a vén kontinensre koncentrált.

Rajcsányi Gellért tudósítását híroldalunkon olvashatják.

Címkék: gazdaság külföld tudósítás világ világgazdaság fejlődés hanyatlás USA EU Európa Kína Egyesült Államok Danube Institute Josef Joffe


’15 ápr
22
17:01

Brüsszelt, Orbánt és a multikat is ekézi a francia parasztvezér

Írta: Redakció

jose_bove_2.jpg

A messzire bűzlő nagy dohány- és a GMO-cégek lobbistái mellett „Orbán haverjait” és a jobbikos Morvai Krisztinát is ostorozta José Bové francia parasztvezér és zöldmozgalmár. A világszerte ismert aktivista a Kossuth Klubban mutatta be Rablás Brüsszelben című, magyarul most megjelent könyvét. A meghívó a nagy cimbora, Jávor Benedek volt. Róla meg kiderült, hogy támogatta Deutsch Tamás egy javaslatát. Tudósításunk.

Az európai zöldmozgalmak sztárjaként talán Daniel Cohn-Bendit jut a legtöbbek eszébe, de van rajta kívül is legendás név a mozgalomban. José Bové francia zöldaktivista-világsztár 2009 óta EP-képviselő, ráadásul egészen korrekt feje van: külseje egy igazi francia paraszté, van nagy bajusz, kockás ing, sőt, éppen úgy pipázgat, mint dédapáink a kertkapuban. Tegnap este viszont a Kossuth Klub kapujában pöfékelt, amikor is könyvbemutatója előtt a Mandinernek nyilatkozott. Igaz ugyan, hogy Jávor Benedek meghívására érkezett, s az Együtt-PM által az EP-be delegált képviselő kezdeményezte azt is, hogy kiadják itthon Bové Rablás Brüsszelben című könyvét; ettől függetlenül a francia kérdésünkre elismerte: nagyon helyes és jó irány, hogy a magyar alaptörvénybe is bekerült a GMO-mentesség. Igaz, szerinte ez nem elég, mert a nagy cégek már mindenféle új beavatkozásokat végeznek repcén és napraforgón, s ezekre az eljárásokra nem tudjuk, vonatkozik-e bármilyen szabályozás. Ma tehát már szerinte nem úgy megy a módosítás, hogy kivesznek egy adott szakaszt egy élőlényből és átrakják egy másikba, ez ugyanis tilos, viszont ionizáló sugarakkal bombázzák a növények genetikáját.

S hogy örül-e Bové, amiért Magyarországon nem juthatnak földhöz nagy nemzetközi konszernek? Nos, még erre is ezt mondta, hogy igen, ez jó. Azzal viszont már volt baja, hogy „Orbán haverjainak” kezén van a föld a kis gazdálkodók helyett, s hogy ők teszik el az EU-s támogatásokat. Az sem nyugtatta meg, hogy a magyar kormány 1200 hektár felett leállította a kifizetéseket. Az Asterix becenévre hallgató Bové egyébként régi agrárharcos, már a nyolcvanas évek Franciaországában is azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy sajtkészítő juhtenyésztőként összefogta sorstársait, a nagy áttörést viszont a McDonald's elleni 1999-es támadása hozta meg neki: szétbontottak egy épülő gyorséttermet, amolyan globalizáció-ellenes akcióként.

Stumpf András tudósítását híroldalunkon olvashatják.

Címkék: gazdaság tudósítás globalizáció gmo mezőgazdaság zöldek agrárium EU Európai Unió Európai Parlament Brüsszel Jávor Benedek Zöldek José Bové globalizáció-kritika


’15 ápr
22
13:51

A szeretet vagy a háború vallása az iszlám?

Írta: Redakció

sulok_maroth.jpg

A muszlimok csak rosszat kaptak Európától, ezért nem csoda, hogy haragszanak a kereszténységre, ha egyszer merő tévedésről az összes európait kereszténynek nézik – jelentette ki egy iszlámról szóló keddi beszélgetésen Maróth Miklós akadémikus, Sulok Zoltánnal, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnökével vitázva. Mit kell csinálni az Iszlám Állammal, miért nem térít a katolikus egyház a muszlimok között és miben jobbak az arab nők a magyaroknál? A MAKÚSZ sajtófórumán jártunk.

Utálom az iszlamizmus kifejezést, mert ilyen nincs, nem is tudom, mit jelent, ez az európai újságírók találmánya – jelentette ki Maróth Miklós arabista professzor, a Pázmány bölcsészkarának alapítója a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége sajtófórumának kedd esti beszélgetésén, a Ferenciek terei Pio Caféban. Maróth szerint a nyugaton fundamentalistának és iszlamistának nevezett robbantgatókat ő egyszerűen terroristáknak nevezné, a muzulmánok pedig „kivonulóknak” tartják őket. Maróth azt is elmondta: ő nem tartja magát zsidó-kereszténynek, mivel ezt csak a keresztények mondják magukról, a zsidók sohasem. Miután a keresztények „bekéredzkedtek” az egyistenhitbe, azután kiebrudalták az igaz hitből a zsidókat, amikor pedig a muzulmánok kéredzkedtek be az egyistenhitbe, kiebrudalták onnan a keresztényeket. Emellett ugyan számos különbség van a három vallás között, de a keresztényeket és a muzulmánokat összeköti, hogy mindketten a görög filozófia fényében értelmezik a szent szövegeiket.

Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke arra emlékeztette a Szőnyi Szilárd (Heti Válasz) által vezetett beszélgetés hallgatóságát: az iszlám elfogadja Jézus Krisztust prófétának, viszont nem gondolja úgy, hogy a görög filozófia miatt értelmeznék úgy a Koránt, ahogy, ami az iszlám hit szerint Isten szava.

Szilvay Gergely tudósítását híroldalunkon olvashatják.

Címkék: iszlám társadalom tudósítás hit bevándorlás kereszténység muszlimok Európa Közel-Kelet Iszlám Állam Maróth Miklós Sulok Zoltán Szabolcs


’15 ápr
21
11:01

Minden harmadik diák roma Észak-Magyarországon – interjú Papp Z. Attilával

Írta: Redakció

roma_diak_arany_magyarorszagon_terkep.jpg

A roma diákok aránya országosan 15 százalék, Nógrádban és Borsodban 33 százalék körül alakul Papp Z. Attila kutatásai szerint. Az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének igazgatója úgy látja: a romák arányának növekedésével együtt romlik az iskolák teljesítménye, de emögött nem az etnikai származás, hanem a rossz családi háttér húzódik meg. Papp Z. Attila szerint az integráció jó dolog, de van, amikor ez nem működik; van, ahol már a kisebbség a többség; azon pedig nem lepődik meg, ha a szélsőségesek ráugranak a kutatásaira.

A roma diákok aránya országos átlagban már elérte a 15 százalékot, de vannak olyan megyék – mint Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye – ahol ennek több mint a duplája: előbbi megyében az általános iskolás romák becsült aránya 34,3, utóbbiban 32,8 százalék. A másik véglet Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Vas megye, ahol ez az arány csupán 4,2, illetve 5,1 és 5,2 százalék. Budapesten összességében 8,6 százalék a roma általános iskolások aránya, de emögött nagy területi eltérések vannak. Míg egyetlen budai kerületben sem éri el az 5 százalékot a roma gyerekek aránya, addig a Józsefvárosban 43 százalék, az Erzsébetvárosban pedig 28 százalék az arányuk. Országosan összesen 298 olyan általános iskola van, ahol a tanulók több mint fele roma.

Címkék: oktatás interjú társadalom roma cigány iskola többség kisebbség demográfia Észak-Magyarország Nógrád Borsod-Abaúj-Zemplén Papp Z. Attila


’15 ápr
20
18:31

Hivatalosan is klasszikussá érett Szörényi Levente

Írta: Redakció

szorenyi_levente.jpg

Vasárnap tölti be a hetvenet Szörényi Levente, de az énekes-gitáros-zeneszerző nagy születésnapi partija már szombat este megvolt a Zeneakadémián tartott szimfónia-ősbemutatón. Nem is akármilyen köszöntés kerekedett. Politikai és művészeti elitpartin jártunk, ahol még a konferanszié is legenda volt: a változatlan frizurájú Kudlik Júlia vezette fel az estét.

Keveseknek adatik meg, hogy életükben klasszikussá váljanak, Szörényi Levente viszont már régen az – akár az Illésre, akár az István, a királyra gondolunk. Szombat este viszont, a Zeneakadémián némi rásegítéssel „hivatalosan” is klasszikussá váltak fél évszázada írt dallamai.

Gyöngyösi Levente Illés szekerén című IV. szimfóniáját mutatták be akkor, s minthogy a mű az alkalomra, Szörényi hetvenedik születésnapjára, megrendelésre született, volt ok az aggodalomra. Mi sem lett volna egyszerűbb, mint könnyű kézzel áthangszerelni néhány Illés-slágert, beúsztatni alájuk a szimfonikus zenekar hegedűit szőnyegnek, oszt jónapot, pipa, ez is megvolt. Gyöngyösi viszont valódi szimfóniát írt. A zeneszerző még nem is élt ugyan az Illés-korszakban (1975-ös születésű), de egyértelmű, hogy ismeri, érti és szereti a legendás Szörényi-Bródy dalokat.

Stumpf András tudósítását híroldalunkon olvashatják.

Címkék: zene pop kultúra rock szimfónia Illés Szörényi Levente Illés szekerén Gyöngyösi Levente


’15 ápr
20
11:01

A megszépítő messzeségről − Lehet más a Jobbik? II.

Írta: aristo

vona_gabor_macska.jpg

(Fotó: Vona Gábor Facebook)

Aristo vitacikke a Jobbikról.

***

 „A jó lelkiismeret a rossz emlékezőképesség eredménye.” (François de La Rochefoucauld: Maximák)

Történt, hogy Antiszthenész – aki először nevezte magát haploküon-nak, egyszerű kutyának – tanítványát, a cinikus filozófia legszínesebb alakját, Diogenészt megszólta valaki, mert annak idején száműzték szülővárosából, Szinopéből, holmi vétségek miatt. Az történt ugyanis, hogy apjával együtt – állítólag – pénzt hamisítottak. A derék filozófus egyáltalán nem tagadta a vádat, egykedvűen csak annyit válaszolt: „Kiskoromban be is pisiltem. Ma már nem teszem”. És valóban. Ami elmúlt, elmúlt, ne faggassuk a múltat, temessék el a holtak a holtakat – nézzünk a jövőbe hunyorgás nélkül, ahogyan a sas tekint a Napba, mert ott rejlenek az igazi dolgok. Tényleg ilyen egyszerű lenne a dolog?

A tapolcai „történelmi” vereség keltette hullámokat – ahogyan lenni szokott – újfent tömegek lovagolják meg. Újra, mint mindig, megjelennek az „elemző” köntösébe bújt próféták, csodadoktorok, „igazi” konzervatívok és más futóbolondok, hogy a nagy, közös szemétdombra feltolván agyrémeiket sütkérezzenek a pillanat napfénye által nekik juttatott hamis dicsőségben. A nép pedig – mint én is – álmélkodva nézi a szellemi tűzijátékot, a közhely-petárdák sokszínű, hazug villámfényét, ami ezerszínűre festi a mellettünk bámulók arcát, elmélyíti, köbe vési a vonásokat. Így lesz belőlük pillanatonként változó színű szörny-hadsereg, démon-ármádia – pedig csak bámészkodók, mint bárki más. Persze a nagy látszat-sokszínűség mögött csupán néhány egymástól ellesett, kétséges frissességű, szürke gondolat húzódik meg, erre azonban nagyon kevesen figyelnek fel. Kevesen, mert az észrevételhez, a megértéshez figyelem lenne szükséges, ez pedig hiányzik. Ami a szemünk előtt zajlik azon szellemi rágógumiként kérődzünk, a megértés bármilyen igénye nélkül.

Címkék: jobboldal baloldal ellenzék radikalizmus Jobbik MSZP Fidesz Orbán Viktor Vona Gábor DK Tapolca tapolcai választás Lehet más a Jobbik?


’15 ápr
19
08:01

A szent tűz

Írta: Stumpf András

hatalom.jpg

Kezembe került egy könyv a minap. Aprócska zsebkönyv, de az egyik legnagyobb formátumú európai politikustól vannak benne idézetek önmagáról, politikáról, kormányzásról... Olvasgattam, olvasgattam.

„A kormányzásnak folytonos erődemonstrációnak kell lennie.

Egy kormányzat érzékenysége a kormányzat gyengeségéről árulkodik.

A világ irányításának egyetlen titka van: erősnek kell lenni.

A politikában a nagylelkűség hibának számít.

Aztán.

Címkék: politika kormányzat történelem vallás hatalom kormányzás


’15 ápr
18
08:01

Speenhamland – az alapjövedelem morális földrengése

Írta: Redakció

speenhamland.jpg

Vendégszerzőnk, Bencsik Gábor írása.

A történelem nyilván nem ismétli önmagát. Viszont a társadalmi szabályszerűségek meglehetős állandóságot mutatnak. Ha tehát valamely jelenségről vagy elgondolásról az az érzésünk támad, hogy korábban már szerepelt a „műsoron”, ez valószínűleg nem alaptalan. Éppen a szabályszerűségekre mutat rá.

Például arra, hogyan reagál egy társadalom a feltétel nélküli jövedelem bevezetésére.

1795-ben az angliai Speenhamland környékén, a Pelican nevű vendéglőben a helyi elöljárók elhatározták, hogy a napóleoni háborúk miatt magasba szökő kenyérárak miatt megnövekedett elszegényedés ellensúlyozására sajátos rendszert vezetnek be. A helyi adók egy részéből minden rászorulónak akkora segélyt vagy bérkiegészítést adnak, hogy az illető jövedelme, tekintetbe véve az eltartottak számát és életkorát is egy meghatározott szintet elérjen. A rendszer hamarosan egész Dél-Angliában elterjedt és az 1830-as évekig érvényben volt, amikor is nem csekély társadalmi megrázkódtatások árán eltörölték.

A modellről azóta is éles viták folynak. A témával kapcsolatban nemrég már idéztünk egy baloldali társadalomtudóst, Polányi Károlyt. Következzék most egy szó szerinti rész Polányinak A nagy átalakulás című, világhírű művéből (1997-es kiadás, 127. oldal, Pap Mária fordítása):

„Speenhamland a nép demoralizálásának holtbiztos eszköze volt. Ha az emberi társadalom az alapját képező normák fenntartására szolgáló önműködő gép, akkor Speenhamland olyan automata volt, amely lerombolt minden normát, amelyre társadalmat alapozni lehet. Nem csak a munka elöl való kitérést és az alkalmatlanság színlelését jutalmazta, de épp azon a kritikus ponton növelte a pauperizmus vonzerejét, ahol az ember még megkísérelte elkerülni a nyomorgó helyzetét.”

Címkék: munka történelem jobboldal társadalom konzervativizmus szegénység kereszténység felelősség baloldal alapjövedelem feltétel nélküli alapjövedelem Speenhamland


’15 ápr
17
16:11

Turisták-e városukban a budapestiek? Békés Márton és Böcskei Balázs új könyvéről

Írta: Redakció

ki.jpg

Budapesten egyre inkább mindenki turista a saját városában, s a közösségek nem helyben, hanem idegen környékek borbárjaiban akarnak szerveződni. Mindez az identitás problémáját veti fel a posztmodern sikertelenségét tükröző Budapesten – derült ki Békés Márton és Böcskei Balázs közös könyvének bemutatóján. A Ki!-ben újbaloldali és konzervatív nézetek állnak össze radikális kiáltvány-korkörképpé. A sörözgető közönség előtt a könyvet laudáló Kiss Viktor leszögezte: nem szakkönyv és nem elméleti kötet a kiadvány, amelyben a hipszterbarokk és a klikkhumanizmus kifejezése is debütál – utóbbi annyit jelent, hogy „minden áttevődött az internetre”. Szerinte a Ki! a Moszkva tér (mármint a film) utáni generáció önképe, a modernitás elmúlásának és a posztmodern sikertelenségének generációs élményének tükre.

Békés Márton rámutatott: nem érti, miért dicsekszenek egyesek azzal, hogy a bulinegyedben azért jó lakni, mert mindig más kávézóba tudnak kávézni – hiszen a kávézók lényege éppen az, hogy mindig ugyanoda megyünk, azaz törzshelyünk van. A digitalizmus-ellenes és meglehetősen technoszkeptikus hangulatú eszmefuttatások végső kifutása mégiscsak valami cselekvési terv a „nomádok” és „kívülállók” részére. Békés szerint ennek első lépése az, hogy nem kell kérni a wifikódot, amikor beülünk valahová. Ez a gondolat láthatóan nem hatotta meg az előadókkal szemközt ülve netezgető Szigetvári Viktor Együtt-elnököt. Békés Márton vállaltan „kulturális veszteségként” azonosította az általa kifogásolt problémát, a Ki!-ben taglalt kérdéskört, Böcskei ugyanakkor az egyenlőtlenségek problémáját látja mindebben. Békés szerint „az art cafék kiszorítják a tér emlékezetét”; és a szerzőt felháborítja, hogy vannak „menő és gáz” negyedek.

Böcskei Balázs leszögezte: nem a változással van baj, hanem az „állandó változással” s azzal, amikor az a parancs, hogy legyünk turisták a saját városunkban. Ez ugyanis végső soron a „ki vagyok?” kérdéséhez vezet, tekintve hogy a lokalitás, a hely, ahol élünk, hozzátartozik identitásunkhoz. A mai közösségépítőkkel az a baj, hogy nem a helyben lakók kérésére szerveznek közösséget. Számos közösségi helynek szánt kocsmába, klubba a város másik feléről járnak taxival a kedvelői, s létükbe semmilyen beleszólása nincs a közvetlen környéken lakóknak. Ha egy Rákóczi téri borozóba nem járnak le az ott lakók, csak azok, akik kizárólag emiatt bkv-znak oda, akkor valami nem stimmel – s ez kétségkívül elgondolkoztató meglátás.

Szilvay Gergely tudósítását híroldalunkon olvashatják.

Címkék: élet kultúra város társadalom életmód Budapest Békés Márton Böcskei Balázs


’15 ápr
17
07:01

Sokkot kapott Orbántól Orbán lengyel életrajzírója

Írta: Redakció

janke.jpg

Megrázta a keleti nyitás és Putyin budapesti vendégeskedése a magyar miniszterelnök lengyel életrajzíróját. Igor Janke, a neves, konzervatív lengyel politikai újságíró és tanácsadó szerint „lengyel nézőpontból teljesen érthetetlen, hogy ezt a figurát miért invitálja meg magához Orbán Viktor, a mi elvileg nagy szövetségesünk”. Janke úgy látja, Magyarország nem Kelet és Nyugat között van: „Magyarország Nyugat. Kulturálisan, hagyományaiban, elhelyezkedésében, életmódjában, mindenhogy.” Janke most újra Budapesten van, hogy új fejezettel egészítse ki Orbán Viktorról szóló könyvét, amely a lengyel és a magyar kiadás után a tervek szerint angolul is megjelenik. A magyarul „Hajrá, magyarok!” címmel két éve napvilágot látott kötet egyébként jól fogyott: több mint húszezret eladtak belőle. Lengyelországban is siker volt a 7000 eladott példányával az ott „Napastnik” (A csatár) címmel megjelent Orbán-pályakép. Interjúnk.

„Az új fejezetben megkapja a magáét Orbán Viktor?

Nem ítélkezni jöttem, hanem azért, hogy beszéljek emberekkel és megértsem, mi miért történik. Komoly érveknek kell lenniük az ilyen lépések mögött.

Például: pénz. Kereskedelem. Energiabiztonság – az oroszoktól kaptunk jó hitelt Paks II felépítéséhez.

Nem is nagyon kértek más ajánlatot, ha jól tudom. Szóval hogy mennyire, mihez képest jó, azt nem tudjuk. Ami történt, szerintem stratégiai hiba volt Orbán részéről, de persze lehet, hogy neki van igaza. Mondjuk úgy tűnik, mintha kezdené belátni, hogy többet veszít így, mint amennyit nyer. Szövetségeseket például veszített Nyugaton. Márpedig Magyarország nem Kelet és Nyugat között van: Magyarország Nyugat. Kulturálisan, hagyományaiban, elhelyezkedésében, életmódjában, mindenhogy. Nem csoda, hogy az elmúlt egy évben történteket Viktor korábbi támogatói közül is sokan fogadják értetlenkedve - a beszélgetéseimből legalábbis ez derült ki. De még nem tartok ott, hogy mérleget vonjak.

Mennyire komolyak a lengyel ellenérzések? Orbán februári fogadtatása a pillanatnak szólt, vagy általános az elutasítottsága?

Hiba volt abban a pillanatban, Putyin budapesti vizitje után Lengyelországba látogatni. Mire számított Orbán? Hogy majd szépen mosolyog mindenki? Értettük persze: azt kellett bemutatni, hogy Viktor mindenkivel, különböző felekkel találkozik. Csakhogy teljesen előkészítetlen volt a látogatás, az eredmény meg olyan lett, amilyen. Az biztos, hogy újra kell építeni a kapcsolatokat. Szükségünk van az erős Közép-Európára, tengelyt kell építenünk a Baltikumtól egészen le, délre. Muszáj. Az én életemben még nem volt ilyen veszélyes a helyzet.” 

Stumpf András interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: interjú külföld diplomácia Fidesz Orbán Viktor EU Európa Lengyelország Oroszország Ukrajna Vlagyimir Putyin Igor Janke ukrán válság