Kommentszűrés
’14 nov
27
18:12

Krzysztof Zanussi: Vegyük észre, hogy sikeres az európai civilizációnk!

Írta: Redakció

zanussi.jpg

Sikeres a mi európai civilizációnk – mondta Krzysztof Zanussi lengyel filmrendező az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Lengyel Intézet által szervezett szerdai budapesti előadásán. Zanussi szerint ugyanakkor ma csak a fogyasztásnak élünk, hiányoznak a nagy eszmék, a művészi szabadság legnagyobb mai ellenfele pedig a politikai korrektség.

Bécs keletebbre fekszik Prágától, és számos, a Kelethez sorolt nemzet, Észtországtól Magyarországig valójában nyugatiak. „Lehet, hogy szegény testvérek vagyunk, de nyugatiak vagyunk a mentalitásunkban” – mondta a filmrendező. Szerinte a nemzeti mentalitásokkal nem foglalkoztak a kommunizmus idején, mert a marxizmus nem tudott mit kezdeni ezzel a fogalommal.

Pedig az identitásbeli eltéréseknek fontos jelentősége van, például Oroszország megértésében is. „Én az oroszok barátja vagyok, de látom azért Oroszországot és történelmét. Nekik nem volt reneszánszuk, nem volt Canossájuk” – hívta fel a figyelmet a különbségekre Zanussi, aki egy történetet is felidézett. Egy orosz barátja a nyilvánosságban kritizálta Vlagyimir Putyint, mire az ortodox püspök eltiltotta őt az áldozástól, mivel kritizálta a vezetőt. „Ez a cezaropapizmus öröksége; miközben a nyugati mentalitás egyik alapja a császárok és a pápák harca, majd az egyházi és a világi hatalom szétválasztása volt.” Zanussi a Kelet- és Nyugat-Európa közötti különbségek között sorolta fel a magántulajdonhoz való hozzáállást is. „Kelet-Európában szentség helyett inkább amolyan kölcsönnek tartják a magántulajdont, ahogy például Hodorkovszkijtól is elvették a vagyonát. Nyugaton az ilyen nem történhet meg.” A filmrendező szerint máshogy élik meg az ideál és a valóság közötti különbségeket is Keleten és Nyugaton. A keleti, ortodox szerzetesek kivonultak a világból, míg a nyugati szerzetesrendeket az Ora et labora elve, a dolgos élet jellemezte. „A szerzetesek kezdték építeni a nyugati civilizációt.” Ma ugyan egyesült Európáról beszélünk, de Görögország, Bulgária és Románia a Kelethez tartozik, míg Észtországtól Lengyelországon és Csehországon keresztül Magyarországig bezárólag nyugatiak vagyunk, ezek az alapértékeink.

„Elfelejtjük, milyen sikeres a mi európai civilizációnk” – emlékeztetett Krzysztof Zanussi, aki kiemelte, hogy példátlan módon a harmadik nemzedék nőhet fel háborúk nélkül, biztos az életünk, nem várnak banditák a sarkon, nem éhezünk. „Vegyük észre, hogy sikeresek vagyunk!” De Zanussi azért lát okot a keserűségre is. „Európa fogyasztásba süllyed. Hiányoznak a nagy eszmék. Készen állunk meghalni valamiért? A legtöbb európai nemet mondana erre. De az életnél nagyobb eszmék nélkül nem lehet civilizációt építeni” – szögezte le a lengyel filmrendező, aki úgy látja: amikor az embereknek jó életük van, a lustaság és a cinizmus kezd növekedni.

Rajcsányi Gellért tudósítását híroldalunkon olvashatják.

Címkék: kultúra szabadság tudósítás fogyasztás hit eszme politikai korrektség civilizáció Európa Lengyelország Oroszország Nyugat Kelet Krzysztof Zanussi


’14 nov
27
13:41

André Goodfriend: „Nem akarjuk, hogy úgy tűnjön, mintha Magyarország rendőrei lennénk”

Írta: Redakció

goodfriend_mandiner.png

Az amerikai ügyvivő szerint más EU-országok tisztviselőit is tiltották már ki az Egyesült Államokból, a hat magyar magánszemély kitiltásáról is csak azért értesült a nyilvánosság, mert valaki ezt nyilvánosságra akarta hozni. André Goodfriend arra készül, hogy januárban érkezik az új nagykövet, Coleen Bell, aki mellett helyettesként dolgozik majd tovább. A Mandinernek adott interjúban az ügyvivő azt is elárulta, miért ment el Bitó László nappalijába, és hogy elmenne-e újra.

A napokban különféle hírek láttak napvilágot az új nagykövet, Colleen Bell érkezéséről és arról, hogy ez milyen hatással lesz az Ön pozíciójára. Mire számít, mikor érkezik majd?

A szenátus a tervek szerint december elsején szavaz róla előzetesen (az angolul „cloture”-nek nevezett előzetes szavazás célja a vita lezárása, a formális szavazás lehetővé tétele), és ha minden jól megy, december másodikán megerősítik a kinevezést. Ezután még fel kell készülnie az útra, tehát nincs az érkezésére pontos nap kitűzve, szerintem valamikor januárban érkezik majd.

Mi történik, ha nem támogatja a szenátus Bellt?

Az nagyon szokatlan lenne, de akkor úgy folynának a dolgaink tovább, ahogy eddig is.

Ez azt jelentené, hogy új eljárás kezdődne egy új jelölttel? Tehát Colleen Bell számára ez az utolsó esély?

Tényleg nagyon szokatlan, elképesztően szokatlan lenne, ha nem erősítenék meg. De lehetséges. Ha nem támogatnák, az egy ítélet lenne. Olyasmi, amiről nehéz előre spekulálni. Ha a szenátus nem akar megszavazni egy jelöltet, akkor általában ki se tűzik a szavazást, hanem halogatják. A szenátus vezetője ismeri, hogy milyen a hangulat a testületben. Általában az ehhez hasonló esetekben nem tűznék ki a szavazást, ha nem úgy tűnne, hogy megkapja a támogatást. Vagyis, ha kérdéses a támogatás, halasztanák a szavazást. Mivel napirendre került a döntés, kicsi az esélye, hogy nem szavazzák meg. De persze lehetséges. Semmi sem lehetetlen.

Címkék: interjú külföld belföld diplomácia kitiltás külhoni magyar USA Ukrajna Egyesült Államok ukrán válság André Goodfriend Bitó László


’14 nov
26
13:31

Járay Márton: Nyitottak az egyetemisták a kereszténység felé

Írta: Redakció

jaray_marton.jpg

A közösség hiánya és a túlélésre játszás az egyetemisták két fő problémája. A start-up-gondolat viszont épp ellenkező mentalitást képviseli: ahol az élet nem csak túlélés, alkotni is kell valamit – mondta a Mandinernek Járay Márton lelkész, mentálhigiénés szakember, a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSZ) leköszönő elnöke. Az egyetemi diákkörökből álló szervezet vezetője elárulta, hogy miért nem reménytelen a kereszténység helyzet.

„Nyitott az egyetemista réteg a kereszténység felé?
 
Szerintem még ma is él sok diákban az, hogy a kereszténységet ismerjük és tudjuk, hogy milyen, de köszönjük, nem kérünk belőle többet; egyre több viszont az olyan diák, akinek már a nagyszülei sem voltak keresztények, és nem tudják, mi az a kereszténység. Ha pedig találkoznak vele, nyitottan rákérdeznek. Az persze, hogy a keresztény egyházak sokszor a közélet, a nagypolitika terepén is felbukkannak, sokak számára vagy ajtót nyit, vagy ajtót zár be a kereszténység felé. A spiritualitásra viszont a legtöbb egyetemista nyitott. Ha más nem, akkor elmegy egy bármilyen vallás akármilyen meditatív alkalmára, hogy megélje a spiritualitást. Ez a fajta nyitottság szerintem egyre inkább megvan az emberekben, a materializmus nem erős, illetve ahol erős, ott nagyon tudatos is. 
 
Szóval nem reménytelen a kereszténység helyzete?
 

Szerintem a kereszténység helyzete sosem volt és nem is lesz reménytelen. Persze ha pusztán az emberek alapján nézzük a kérdést, akkor reménytelen, de akkor mindig is az volt. Mi magunk is lelkes amatőrök vagyunk, s ha valaki végignézné, hogy miként élem meg az Isten-kapcsolatomat, látná a vívódásaimat, látná, hogy van benne egy nagy adag szánalmassági faktor; eközben – merem remélni – hiteles és emberi. Hogy a misszió létezik, az nem annyira az emberen múlik. Egyre többször hoz össze a sors olyan emberekkel, akik úgy találkoztak Istennel, hogy előtte nem beszélt nekik róla senki.”

Szilvay Gergely interjúját Keresztény.mandiner oldalunkon olvashatják.

Címkék: közösség felsőoktatás hit kereszténység ifjúság keresztyénség MEKDSZ Járay Márton


’14 nov
25
15:01

Nyilas plakáttal uszított a CBA ellen a Kettős Mérce

Írta: TuRuL_2k2

kettos_merce_cba_nyilas_plakat.pngErős plakátot posztolt a Kettős Mérce által indított Facebook-oldal, ami a CBA bojkottjára szólít fel. A Szálasi-feliratot levették ugyan az eredeti plakátról, a szigorú nyilas szíve fölött viselt nyilaskereszt azonban a helyén maradt, a „Szégyeld magad! Már megint zsidónál vásároltál!” helyére pedig „Szégyeld magad! Már megint CBA-ban vásároltál!” felirat került.

A plakátot időközben – minden külön értesítés vagy bocsánatkérés nélkül – törölték a Facebookról.

De ez csak egy látványos vadhajtása a bojkottos őrületnek, szerintem maga a bojkott is hajmeresztő. Arra biztatni a t. vásárlókat, hogy ne magyar vállalkozóknál vásároljanak? Bármilyen inkorrekt módon is járjon el a kiskereskedelem nemzetközi szereplőivel a kormány, az efelett érzett jogos felháborodásnak aligha ez a legszerencsésebb manifesztációja. (Van egy másik, Még Progresszívebb csoport is, a szintén a nyilas plakát vezérgondolatára emlékeztető /orbannalvasarolsz url alatt elérhető Bojkott CBA & Coop & Reál csoport is, ami a CBA mellett a másik két nagy, magyar tulajdonú láncot is bünteti. Azt viszont kétségkívül szórakoztató olvasni, ahogy az egyik bojkottoldal alapítója megsértődve kommentálja a rivális bojkottoldalt.)

Címkék: bojkott CBA Kettős Mérce


’14 nov
25
11:51

Visszatérhet-e a nép a politikába?

Írta: Redakció

nep.jpg

Vendégszerzőnk, Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatójának írása.

A címben mindjárt egy olyat kérdezek, amiről köteteket lehetne írni. Mert hát a kérdés mögött mintha ott húzódna egy burkolt állítás, hogy ugyanis a nép valamikor kikerült a politikából. Ez aztán húzza maga után a következőt: ha kikerült, mikor és miért került ki? Ezek pedig egy továbbit: mi is egyáltalán a nép, s miért érdekes számunkra (ilyen absztrakciós szinten) ez a kérdés?

Ez utóbbira („miért érdekes”?) rögvest adható egy válasz: azért érdekes, mert az elmúlt hetekben (tegyük most zárójelbe azt az egyébként nem könnyen megválaszolható kérdést, hogy miért pont most) az utca lett a politizálás fő terrénuma. Önmagában persze még ez sem indokolná, hogy a nép fogalmát elemzés tárgyává tegyük. Ami viszont perdöntően esik latba, az nem más, mint az utcai szónoklatok egy visszatérő (ebből következően tudatosan megkomponáltnak tűnő) motívuma, amely betűhíven így hangzik: „Orbán Viktor, itt a magyar nép beszél”.

Azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, ilyen – nem tudok jobb szót – sallangmentes szlogent emberemlékezet óta nem hallottunk magyar utcai megmozduláson. Aminek nyilván meghatározható oka a nép szótól való félelem. A népre való bármiféle hivatkozás ugyanis nem volt éppen elegáns az elmúlt évtizedekben; aki mégis megtette, az pillanatok alatt kiérdemelte, hogy populistának tekintsék. Az senkit nem érdekelt, hogy kicsit alaposabban is megvizsgálja résziont magát a populizmus fogalmát, részint pedig alkotóelemét, a nép fogalmát. A népről hamar „kiderült”, hogy valami gyanús, rossz és csúf dolog, s magára adó politikusnak kerülnie kell. Erre jön egy új mozgalom, amely viszont a „magyar nép nevében” kíván fellépni. Nem érdekes?

Most akkor vagy az új utcai mozgalmak is populisták (s akkor őket is verni fogja az elit kritikája); vagy a populizmusról kell elkezdenünk a korábbiaktól eltérő módon, mondhatni: differenciáltabban gondolkodnunk.

Címkék: politika populizmus tüntetés társadalom szabadság demokrácia nép ellenzék mozgalom ellenállás elégedetlenség


’14 nov
24
12:01

Szövetség, barátság és más mesék

Írta: aristo

hideghaboru.jpg

„Három módja van azon birodalmak megtartásának, amelyek, mint mondottuk, maguk szerezte törvények alatt, szabadságban élnek, amikor meghódítják őket. Elsőbben is, elpusztítani, másodsorban közöttük lakni, harmadsorban saját törvényeikkel élni hagyni és adófizetésre kötelezni őket; ugyanott kevesek uralmát létrehozni, és barátságukat így biztosítani.”
(Niccolò Machiavelli: A fejedelem)

Azután pedig itt van ez is:

„92. Mélosziak: S miképpen jelenthetne nekünk akkora előnyt szabadságunk elvesztése, mint nektek az elnyert uralom?
93. Athéniak: Úgy, hogy ti a legszörnyűbbet elkerülve alattvalóikká váltok, mi pedig csak nyerünk vele, ha nem teszünk tönkre benneteket.
94. Mélosziak: S nem elégednétek-e meg azzal, ha mi ellenségeitekből barátaitokká válva nyugodtan maradnánk, anélkül, hogy bármelyik féllel szövetséget kötnénk?
95. Athéniak: Nem! Ellenséges érzületetek kevesebb kárt okozna nekünk, mint barátságotok, amely alattvalóink szemében éppen gyengeségünket, míg gyűlöletetek hatalmunkat bizonyítaná.”

A jeles Thuküdidésznek a Peloponnészoszi háború című, remekbe szabott művében olvasható a híres párbeszéd, ami az athéni küldöttség és a méloszi polisz vezetőinek tárgyalásából származik. Szerencsétlen mélosziak beszorultak a két görög nagyhatalom, Athén és Lakedaimón közé. Az athéniak szemében annyi bűnük volt összesen, hogy függetlenek szerettek volna lenni. A történet folytatásaként azután – mivel önként nem adták meg magukat – a máig a demokrácia példaképének tartott Athén hadai, Philokratész vezetésével megostromolták Méloszt. A város hosszú, hősies védekezés után elesett, és a mélosziak megadták magukat az athéniak kényére-kedvére, akik a tanulság kedvéért a férfiakat lemészárolták, a nőket és a gyerekeket pedig eladták rabszolgának. Mert így megy ez; „ez az élet, Babócsai néni” – hogy klasszikusokat idézzek. Most, hogy itthon tüntetnek – szórakoztató módon CCCP-s és guevarás pólóban – a „kelet” ellen, továbbá napvilágot látott az események feltételezhető forgatókönyve is, érdemes elmélázni a fenti történeten.

Címkék: történelem külföld belföld konfliktus hidegháború USA EU Oroszország Nyugat Egyesült Államok NATO Kelet


’14 nov
23
15:01

A jóléti állam gyengíti a családot

Írta: Redakció

csalad_konferencia.jpg

Nem egyformán értékesek a család különféle formái, a legjobb és gazdaságilag is legértékesebb a hagyományos család, amelyet azonban rombol a jóléti állam, a modern nyugdíjrendszer és az újraelosztás – mondta el Christof Zellenberg német közgazdász a Barankovics István Alapítvány családpolitikai konferenciáján. Veresné Novák Katalin családügyi államtitkár a demográfiai folyamatok veszélyeire hívta fel a figyelmet, Rétvári Bence KDNP-s politikus pedig rámutatott: a nemzeti keresztény-konzervatív gondolatkör is európai.

Christof Zellenberg kifejtette: a család az ember természetének leginkább megfelelő, legtermészetesebb közösség. Robespierre-t, a jakobinus terror vezetőjét, a francia forradalom egyik szellemi vezérét idézve rámutatott: a szabadság titka az oktatás, a zsarnokságé az, hogy tudatlanságban hagyjuk az embereket. II. János Pál azt mondta, hogy az a társadalom, ahol habár mindenki a jót teszi, de kényszerítik rá, közelebb van a pokolhoz, mint a mennyhez; XVI. Benedek pedig a szabadság felelősségteljes felhasználását hangsúlyozta a Caritas in Veritate enciklikában. Ma Zellenberg szerint feltehetjük a kérdést: nem jutottunk-e el egy ilyen pokolhoz közeli világba, hiszen ma sokan felteszik a kérdést, hogy van-e igazság egyáltalán, és csak a szubjektív véleménynek van jogosultsága; a szabadság igazság nélkül létezik.

Szilvay Gergely tudósítását híroldalunkon olvashatják.

Címkék: család társadalom tudósítás állam kereszténység konzervatív Rétvári Bence Christof Zellenberg Veresné Novák Katalin


’14 nov
23
08:38

Pozsony új főpolgármesterének a magyar beszéd mindig az otthonát juttatja eszébe

Írta: Király Zsolt (Körkép.sk)

Ivo_Nesrovnal_Korkep_interju.png

Ivo Nesrovnal a háromnyelvű Pozsonyban született, maga is érti és beszéli mindhárom nyelvet. Amerikában tanult, Németországban lett sikeres ügyvéd. Élt Hamburgban, Stuttgartban, ismeri Bécset, Münchent, Zürichet és Koppenhágát is. Azt szeretné, ha Pozsonyt Szlovákia minden polgára a fővárosának érezné. Pozsony új főpolgármestere exkluzív interjút adott a Körképnek (ez itt az interjú rövidebb, szerkesztett változata, a teljes beszélgetés a Körképen olvasható – a Szerk.).

Bratislava, Pressburg, Pozsony. A régi pozsonyiak három nyelven beszéltek. Örülünk, hogy 2014-ben Pozsony új főpolgármesterével, Ivo Nesrovnallal magyarul is beszélhetünk. Hol tanult meg magyarul?

Pozsonyban. Itt születtem, itt nőttem fel. A magyar volt az a nyelv, ahogy a szomszédaim beszéltek, és amit az utcán hallottam. És bár gyerekként még nem értettem, gyerekkoromat idézi ez a hangkulissza. Bárhol jártam is a világban, és magyar beszédet hallottam, elmosolyodtam, mert az otthonomat juttatta eszembe.

Mindent ért?

Nem mindent, sokat felejtettem. Konyhanyelven beszéltem magyart, de mint tudjuk, gyakorlat teszi a mestert. Néhány éve újra elkezdtem magyarul tanulni itt az intézetben. Elvégre szomszédok vagyunk, a leghosszabb közös határunk van, közös történelmünk, államunk. Rengeteg információ a szlovákokról magyar nyelven van, és engem bosszantott, hogy nem értjük meg egymást, én pedig ki vagyok szolgáltatva a szlovák forrásoknak, melyek különböző okokból szegényebbek, mint a Magyarországiak. Ezért mivel úgy illik, hogy ismerjük a szomszédaink nyelvét, úgy döntöttem, hogy újra elkezdem tanulni.

Címkék: Szlovákia Pozsony Ivo Nesrovnal


’14 nov
22
12:01

Új űrodüsszeia − Interstellar

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

interstellar.jpg

„Grandiózus vállalkozás, okos, átgondolt és látványos film”; „a Csillagok között a műfaj csúcsa”; „30 éve nem készült ilyen látványos űreposz”; és így tovább. Hozsannáznak az Interstellar, a magyarul Csillagok között néven futó sci-fi kritikái, ahogy a nemzetközi sajtóban is jobbára korszakos műként beszélnek a filmről. Az biztos, hogy grandiózus és ambiciózus volt Christopher Nolan rendező vállalása, de a végeredményben a mennyiség (és a töménység) agyonnyomta a minőséget.

Címkék: film sci-fi tudomány űr Christopher Nolan Interstellar Csillagok között


’14 nov
21
15:41

Kik vagytok és mit akartok?

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

marx1.jpg

„Mennyire, mennyire szeretne valahol barikádokon állni! És a legjobban az dühítette, hogy egyetlen értelmes barikádot sem talál, amelyre kiállhatna.”

Ezt a fenti kiváló idézetet találta a svéd Jonas Jonasson Az analfabéta, aki tudott számolni c. könyvében a Monarchista blog, a hét eleji tüntetések kapcsán. Arról fogalmam sincs, Jonasson mennyire monarchista (bár a progresszívek földi mennyországa, Svédország technikailag még mindig egy királyság); de az biztos, hogy a magyar progresszíveknek a köztársaságunk jelenlegi állapota sem kielégítő, így keresgélik a barikádjaikat. Nehéznek ígérkezik ez a keresés.

Kik ők és mit akarnak? − tehetjük fel a kérdést mi, szemlélődők a hétfői tüntetés szónokait és gondolataikat látva, hallva. De ennél is fontosabb lenne, ha önmaguknak tennék fel ezt a kérdést: „kik vagyunk és mit akarunk?”

Címkék: tüntetés baloldal aktivizmus ellenzék mozgalom nemzedék


’14 nov
21
11:51

Így küzdene az EU a szegénységgel

Írta: Redakció

szegenyseg.jpg

A napokban tartja negyedik éves konferenciáját a szegénységről és a társadalmi kirekesztésről az Európai Bizottság. A rendezvény megnyitóján Martin Schulz, az EP elnöke és Marianne Thyssen új foglalkoztatási és szociális biztos egyaránt kiállt amellett, hogy minden tagállamban vezessenek be egy „adekvát” minimális jövedelmet. A konferencián Magyarország is szóba került: ezúttal az oktatásra költött kevés forrás miatt kerültünk Romániával egy sorba.

Kerekasztal-beszélgetés keretében vitatta meg három szakértő a helyzetet és a 2020-ig szóló stratégiát. Michel Servoz, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főigazgatója megerősítette Marianne Thyssen azon kijelentését, hogy azok az országok a legversenyképesebbek, amelyekben a legjobb a szociális rendszer. „Szóval ez nem valami baloldali dolog, hanem tényleg összefüggés van a szegénység elleni küzdelem és a versenyképesség között” – fogalmazott. „Ha nem tartóztatjuk fel a szegénységet, azzal egy csomó embert kizárunk a gazdaságból” – magyarázta. A mostani jóléti rendszereket viszont modernizálni kellene, mert a 19. század vége óta többé-kevésbé ugyanabban a modellben működnek, nem valami rugalmasak, és ez kicsit ijesztő, ha azt nézzük, hogy milyen komplex rendszerre lenne ma szükség. A megoldási lehetőségek közt Servoz felvázolta, hogy a szociális intézkedéseknek „dolgozóbarátnak” kell lenniük. Számos tagállamban ugyanis gyakorlatilag nincs igazi kapocs a munkanélküli segélyek és az aktiváló, munkaerőpiacra visszavezető intézkedések között. Hangsúlyozta, hogy sokkal célzottabbaknak kell lenniük a szociális intézkedéseknek, jobban egyénekre kell azokat szabni. Az oké, hogy ott van a szociális háló, de ez csak a végső eset: alapvetően preventívnek kell lennie a rendszernek, mert a megelőzés sokkal hatékonyabb. A megelőző intézkedéseket legfeljebb kiegészíteniük kell a szociális segélyeknek – mondta.

Bakó Bea brüsszeli tudósítását híroldalunkon olvashatják.

Címkék: társadalom szociális háló szegénység munkanélküliség munkavállalás EU Európa Európai Bizottság Brüsszel


’14 nov
20
07:01

Medvét fogtam, nem ereszt

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

medveoleles.jpg

Ilyet is régen hallottunk: egyértelmű elismerést és méltatást kapott az ország egy nagyhatalomtól. Ez a nagyhatalom viszont nem más, mint Oroszország.

Oroszország egyik legfontosabb politikai és kereskedelmi-gazdasági partnerének nevezte Magyarországot Vlagyimir Putyin orosz elnök, hozzátéve, hogy Moszkva osztja Budapest készségét a párbeszéd erősítésére és a közös nagyszabású beruházások megvalósítására. A Moszkvában tartózkodó Szijjártó Péter külügyminiszterrel találkozó Szergej Lavrov, az orosz külügyér pedig azt mondta: Oroszország megérti, hogy Magyarország NATO- és EU-tagként teljesíti szövetségesi kötelezettségeit, de saját érdekeit is védi.

Úgy történelmileg mindig is nagyon szerettük, amikor az orosz medve a vállunkat veregette, mondván: megért ám minket.

Címkék: belföld diplomácia USA EU Ukrajna Vlagyimir Putyin Nyugat Egyesült Államok NATO Kelet ukrán válság


’14 nov
19
12:31

Mit hozhat nekünk az EU-USA szabadkereskedelem?

Írta: Redakció

ttip.jpg

Kinek jó és miről szól a TTIP, vagyis az EU-USA szabadkereskedelmi és beruházási megállapodás? Mire számíthatnak a fogyasztók és a cégek? Szabadon jöhet a GMO-s kukorica Amerikából, és ha betiltjuk, még minket perelnek be? A tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak, a közvélemény így egyelőre csak találgatni tud arról, hogy pontosan mi lesz az egyezményben, és milyen hatásokkal jár majd.

EU-szinten európai polgári kezdeményezés is elindult, Magyarországon valószínűleg csak parlamenti vitanap lesz – ha lesz – a TTIP-ről. Az egyezmény előkészítése és a tárgyalások már zajlanak, a nyilvánosság azonban keveset tud róla, főleg Magyarországon. EU-szerte nem jellemzi ilyen súlyos közöny a témát.

A kormányt és Európai Bizottságot is megkerestük a TTIP-val kapcsolatos kérdéseinkkel: a kormánytól két hetes kitartó érdeklődésünkre kétszer is ígértek, majd lemondtak egy interjút Berke Barna európai és nemzetközi együttműködésért felelős IM-államtitkárral, írásban feltett kérdéseinkre pedig nem válaszoltak. Az Európai Bizottságnál azt közölték, hogy minden, a TTIP-re vonatkozó aggályt nagyon komolyan vesznek és rendszeresen tárgyalnak az érintettekkel, akik közt a kereskedelmi szervezetek mellett – nem nevesített – NGO-kat és civileket is említettek.

Bakó Bea riportját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: gazdaság külföld belföld kereskedelem USA Egyesült Államok TTIP EU-USA szabadkereskedelmi és beruházási megállapodás


’14 nov
18
08:45

A Nagy Devizahitel-háború után

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

devizahitel.jpg

Miután benyújtották a devizahitelek forintosításáról szóló törvényjavaslatot a parlamentnek, úgy tűnik: lezárul egy sokéves csata, mit csata, háború a kormányzat és a bankok között; s a háború kimenetele kedvező lesz az eddigi devizahitelesek számára.

Mi, magyarok gyakran estünk nemzeti delíriumok, tévképzetek, saját vágyaink által vezérelt jövőképek csapdájába. Most, 2014-ben látjuk, hogy a kétezres évekbeli magyar devizahitelezés, nagyjából az elmúlt tíz év is nemzeti delírium volt, s rögtön kettő is akadt belőle.

Persze mindannyian utólag vagyunk okosak. Ma, sok évvel a világgazdasági válság kitörése után, miközben hozzászoktunk a permanens válságjelenségekhez és pesszimistább jövőképet farigcsáltunk magunknak, hajlamosak vagyunk elfelejteni, milyen hangulat uralkodott hazánkban és a világban, milyen hangulatban éltünk mi magunk is egy évtizeddel ezelőtt.

Emlékszünk a világgazdaság pénzbőségére? Amikor az egész nyugati féltekén gátlás nélkül osztogatták s vették fel a hiteleket a tömegek? Amikor a hitelbuborék kipukkadása még csak néhány körberöhögött anti-mainstream közgazdász jóslata volt? Ekkoriban indult el nálunk is a devizahitelezés. Csatlakoztunk az Európai Unióhoz, majd a schengeni rendszerhez, s az euró hazai bevezetése − emlékszünk? − mindig négy-öt évre volt előttünk. Annyi fogadkozás után már végre tényleg utol akartuk érni Ausztriát. Nagyobb lakást, nagyobb autót, újabb és újabb kütyüket akartunk magunknak, s volt, aki még a nyaralását is hitelből finanszírozta magának. Fogyasztási és növekedési delíriumba kerültünk, s ezt a rózsaszín lázálmot készséggel szolgálta ki az egész rendszer.

Címkék: gazdaság kormány bank állam felelősség devizahitel delírium hitelezés Orbán-kormány Bankszövetség


’14 nov
17
08:01

Ich bin ein Siebenbürger

Írta: tempetőfi

klaus_johannis_roman_elnok.png

A romániai államfőválasztás második fordulóján Victor Ponta valamikor éjfél körül gratulált Klaus Johannisnak államfői győzelméhez. A büszke ortodox román egy protestáns szásznak. Romániában. Ez volt az a hír, ami felrobbantotta a Facebookot, a választópolgárok nemigen akartak hinni a szemüknek. Az exit pollok még szoros eredményt mutattak (öt mérésből kettő Johannist, kettő Pontát hozta ki győztesnek, egynél egálban voltak), de a pártok párhuzamos szavazatszámlálásai egyértelművé tették Klaus Johannis győzelmét. Ponta később a házi televíziójának, az Antena 3-nak azt is megerősítette, hogy az eredményt nem fogják megóvni, így döntött a nép, ez van, az élet megy tovább.

Címkék: elnökválasztás Románia RMDSZ Erdély Victor Ponta Klaus Johannis