Kommentszűrés
’14 júl
27
08:01

Mit mentünk át bárkánkon az értékválság utánra? (Sebő Ferenc)

Írta: dobray

sebo_ferenc.jpg

Mai világunk kulturális szokásaihoz hozzátartozik, hogy sokféle eredetű, korú és a szervezettség különböző fokán álló alkotásokkal egyidejűleg képes és szeret együtt élni. Ez történelmileg kialakult állapot, melyről tudnunk kell, hogy épp azon közösségi kultúrák felbomlása árán alakult ilyenné, amelyeket úgy visszakívánunk nosztalgikus mozgalmainkkal.

Az „örök” értékek fogalmának meghatározása is sokkal nehezebb, mint gondolnánk. A régi korokban csak kortárs zenékkel éltek, a használati zenéktől a műzenéig minden műfajt beleértve. Az első – régi zenét bemutató – ún. „történelmi” koncerteket a romantika nagyerejű mozgalma hozta létre, s tette általánosan elfogadott szokássá. (Bach Máté-passióját a szerző halála óta 1829-ben mutatták be először a berlini Singakademie keretében.)

A kultúra egyes darabjainak értékét mindig is a különféle társadalmi, politikai ideológiák által kialakított befogadói szokások rangsorolták. Ha az általános érdeklődésben a múlt különös jelentőséget kap, akkor érdekessé válhatnak e múlt egyes alkotásai is. (Persze előfordulhat az is, hogy épp valamilyen fontos múltbéli alkotás fordítja a múlt felé az érdeklődést!) Tudnunk kell azonban, hogy ez egyáltalán nem magától értetődő, hiszen századok múltak el úgy, hogy még a gondolata sem merült föl a régi dolgok megbecsülésének és tanulmányozásának.

Címkék: kultúra múlt hagyomány néptánc folklór népzene értékválság Sebő Ferenc népi kultúra


’14 júl
26
08:01

Így születik újjá az Esterházy-kastély Pápán

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

papa_kastely_muzeumcafe.jpg

Riport a pápai Esterházy-kastély megújulásáról partnerünk, a MúzeumCafé magazin 41. számából.

Árkádiai tájban, alkonyfényben terül el előttünk egy gazdag és nyüzsgő város; a háttérben fényes barokk palota, körülötte tó, amelyen díszes főúri bárka úszik. Körös-körül idilli falvak, ménesek, majorságok között vadászjelenetet láthatunk. A látott város ismerős is meg nem is. A pápai Esterházy-kastély Nádor Termében szemléljük a nagyméretű, 1750 körül készült tájképet, amely Pápa városának és környékének idealizált látványát ábrázolja. Mint megtudjuk, az ismeretlen művész által festett alkotás a város 1735-ös, Maynzeck-féle telekkönyvi térképe alapján készült. Számos épület (például a Zichy-ház, a Kenessey–Szondi-ház) és Nepomuki Szent János szobra pontosan beazonosítható rajta, de a kép egésze mégis a dicsőséges barokk eszményi álmait tükrözi. A prózai valóság és a szárnyaló álmok, a decens mindennapok és a nagyra törő tervek kettősségét ábrázoló tájkép a pápai Esterházy-kastélynak, sőt magának a város történetének is a szimbóluma lehetne.

A ma 31 ezer lakosú Pápa a Dunántúl északi részének centrumában fekszik, de mivel elkerülik az autópályák, kiesik a forgalomból – és a kulturális köztudat első vonalából is. Pedig középkori alapokon nyugvó barokk és századelős központja, valamint gazdag hagyományai révén van mivel büszkélkednie. Az Esterházyaknak a városközpontban álló kastélya a 20. század hányattatásai után az utóbbi években született újjá, hogy az utolsó simításokat elvégezve nemsokára újra régi fényében mutathassa meg magát a közönségnek.

De honnan is indult ennek a sokat megélt kastélynak a története?

Címkék: kultúra kastély örökség kultúrtörténet Pápa MúzeumCafé Esterházy-kastély Dunántól


’14 júl
25
12:31

Több észt!

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

tallinn.jpg

Tallinn a tengerről

Miután a magyar kormány bejelentette, hogy bezárja észtországi, tallinni nagykövetségét; most Észtország is úgy döntött, megszünteti a budapesti nagykövetséget. Egy igazi lose-lose szituáció, még ha egyébként a történet a diplomácia szokásjogát is követi.

Még július elején közölte Nagy Anna külügyi szóvivő, hogy Mongóliában és Ecuadorban nyílik hamarosan magyar nagykövetség, míg a ciprusi és az észtországi bezár. A keleti nyitáshoz tehát egy távol-nyugati nyitás is bekapcsolódik, csak közben a közeli, rokoni, sorstársi kapcsolatainkat leépítjük. Igen, van úgy, hogy a politikai és gazdasági folyamatok eredményeként nagykövetségeket nyitnak és zárnak be országok, itthon is történtek már nagyobb leépítési és itt-ott nyitási, újranyitási hullámok a magyar diplomáciában. No de Észtország esete azért csak megér egy pár gondolatot.

Címkék: diplomácia nagykövetség Észtország Ecuador Baltikum Mongólia Tallinn


’14 júl
25
09:31

Buzánszky Jenő: Arra mentem, amerre a labda gurult

Írta: Redakció

buzanszky_jeno.jpg

Békében a sport és a kultúra az, ami egy országot fel tud vinni a világ tetejére – mondja a Mandinernek Buzánszky Jenő, az Aranycsapat 89 éves jobb hátvédje, a Nemzet sportolója, Prima Primissima-díjas legenda. Buzánszky, akit dorogi otthonában kerestünk fel pár nappal azelőtt, hogy Tusványosra indult volna, elmondja, miért drukkolt a vébén a németeknek, miért ment fel öt éve a Hargita tetejére, s hogy miként került az Aranycsapatba.

„Hogyan került a foci világába?

Elkezdtünk focizni a mellékutcákban, de 12 évesen már csapatban fociztam, 17 évesen pedig már nagycsapatban játszottam. Aztán tovább keveredtem Pécsre, onnan Dorogra, az NBI-be, aztán ott egy fél szezonban tíz gólt rúgtam; majd hátramentem hátvédnek 1949-ben, 1950-ben meg válogatott lettem. Az én életem olyan volt, hogy arra mentem, amerre a labda gurult. Hogy eredményt érjünk el, ahhoz tisztában kell lennünk önmagunkkal. A tudás nem elég, csak egy Isten adta lehetőség, ami élni és visszaélni is lehet. Tudni kell, mit kezdjünk a tehetségünkkel. Ma dolce vita meg diszkó van, első a pénz, utána jön a foci. A mi időnkben fordítva volt, első volt a foci. Sok mindenről le kell mondani az eredményekért, ha pedig valaki eljutott odáig, hogy címeres mezben futballozhat, akkor annak még többet kell tenni. Én 1942-ben szívtam el két cigarettát, megkóstoltam, s ennyit dohányoztam életemben. Részeg soha nem voltam, kocsmába nem járok – mint sokan, akik lemennek, hogy dicsérjék őket és fizessenek nekik egy-két fröccsöt a drukkerek. Én mindent a sportnak, a futballnak szenteltem, aminek megvan az eredménye, s meghozta a megbecsülést. Meg is van az eredménye, nincs semmi egészségügyi problémám ilyen korban sem.

Hogyan jutott be az Aranycsapatba?

Volt egy szakszervezeti válogatott, azzal mentünk játszani Albániába. Megvertük az albán válogatottat. Az MLSZ-től velünk volt Király Tivadar, az utánpótlás főnöke, aki mondta nekem, hogy ha hazaérünk, ajánlani fog Sebesnek. Ez volt márciusban, májusban volt egy megfigyelés, de akkor mandulagyulladásom volt. Zalaegerszegre ment edzőmérkőzésre a válogatott, oda hívtak először. Szeptemberben az osztrákok elleni visszavágón már a kispadon ültem, Bulgáriában, októberben pedig már kezdőjátékos voltam, attól kezdve stabilan fent voltam 90 percig a pályán.

Mit gondolt akkoriban a kommunizmusról?

Nem politizáltunk, hanem futballoztunk. Hogy milyen a politika, az nem a mi döntésünk volt. Annak idején kellett, hogy legyen munkahelye az embernek. Én reggel ott voltam nyolcra a dorogi szénbányánál, délig dolgoztam, a felvételi irodának voltam a vezetője 1958-tól. Tizenkét beosztottam volt, onnan mentem nyugdíjba is. Hétköznaponta hazamentem ebédelni délben, majd onnan edzésre. Most, akik profiknak mondják magukat, délelőtt lötyögnek, mert nincs mit csinálni. A kommunizmus nem a világ tetejére szóló politika volt. Azért a politika a sportot mindig támogatta, mert tisztában volt vele, hogy háborúban a tábornokoké az eredmény, békében a sporté és a kultúráé, ami egy országot fel tud vinni a világ tetejére.”

Szilvay Gergely interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: interjú sport foci történelem futball hit magyarság labdarúgás Aranycsapat Buzánszky Jenő


’14 júl
24
18:01

Pártosság, sajtó, szabadság

Írta: pinter.bence

sajto1.jpg

Mindig visszás egy kicsit, amikor politikai erőknek elkötelezett médiumok vagy civilnek nevezett szervezetek arról beszélnek, hogy nincs független civil, nincs független újságíró. A cél egyszerű: egyrészről legitimálni kell saját kendőzetlen pártosságukat, másrészt el kell ültetni a fejekben, hogy nincs harmadik út. Például ha nem vagy kritikátlanul kormánypárti, akkor bizony bajnaista, gyurcsányista vagy balliberális értelmiségi vagy. Esetleg kommunista. Punktum.

Címkék: média sajtó szabadság függetlenség sajtószabadság


’14 júl
24
12:01

Iszik és teker? Mértékkel, miért ne?

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

kerekpar.jpg

Tegye fel a kezét az, aki bringázott már alkoholfogyasztás után.

És utána még egyszer, ha balesetet okozott ezzel.

Nos, ennyire életszerű a kerékpározás mértékletes alkoholfogyasztás utáni engedélyezése, és ennyire volt fölösleges korlátozás a korábbi tiltás.

A 2010 óta regnáló kormányzatról nem mondható el, hogy a társadalom különböző szektoraival, léthelyzeteivel kapcsolatos szabályozások liberalizálását tartaná szem előtt − kivéve az otthoni pálinkafőzés engedélyezését. A több államban és több szabályozásban hívő kormányzat viszont egy területen megnyitotta a szabadság kis szelepét. Szombattól a főutakon is lehet kerékpározni alkoholfogyasztás után, amennyiben a biciklista biztonságos vezetésére képes állapotban van − derül ki a KRESZ-t módosító rendeletből, amely a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.

Ez egy, a valósághoz igazodó, életszerű, az embereket felnőttként kezelő döntés. 

Címkék: közlekedés alkohol társadalom szabadság kerékpár bringa felelősség bringázás


’14 júl
24
07:01

Hogyan lesz így arányos a budapesti választás?

Írta: bakó.bea

budapest_kozgyules.jpg

Zöld utat adott az Alkotmánybíróság hétfői döntése a fővárosi választási rendszer átalakításának, sőt, gyakorlatilag egy árnyalatnyit még rontott is a helyzeten. Ugyanis azt rendben lévőnek találta a testület, hogy a kerületi polgármesterek alkotják a Fővárosi Közgyűlést − úgy, hogy jelentős különbségek vannak a kerületek mérete és lakossága között , viszont a kompenzációs lista lakosságszám alapján való súlyozását már alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette. Szintén elbukott az alkotmányosság tesztjén az a meredek ötlet, miszerint a jelöltek ajánlóíveit aláírók a személyes adataik sorsáról csak szűk határidőn belül kérhettek tájékoztatást.

Az ötvenhét országgyűlési képviselő által kezdeményezett utólagos normakontroll két fő kérdést érintett: a Fővárosi Közgyűlés összetételének átalakítását és az ajánlóívekre vonatkozó adatkezelést. Miután ugyanis a parlamenti választás után kiderült, hogy több párt ajánlóíveket másolt, akként módosították a választási eljárási törvényt, hogy az érintettek csak addig kérhetnek tájékoztatást az ajánlóíven lévő adataik kezeléséről, amíg a választási iroda jogerősen nyilvántartásba nem veszi az adott pártot vagy jelölő szervezetet. Gyakorlatilag viszont a legtöbb aláírónak tudomása sem volt eddig az időpontig arról, hogy az adataikat esetleg lemásolták, vagy bármilyen visszaélés történt.

Az ajánlóívekkel kapcsolatos adatigénylés mindenesetre az egyszerűbb kérdés volt. Az Alkotmánybíróság egyhangúan ki is mondta, hogy sérti a személyes adatok védelméhez való jogot ez a rendelkezés, és megsemmisítette a határidőről szóló kitételt. Viszont továbbra is csak az kérhet tájékoztatást az ajánlóíven szereplő személyes adatairól, akinek az ajánlását megszámolta a választási iroda, tehát az szükséges volt a párt indulásához. A pluszban gyűjtött ajánlások miatt, melyek az indulás szempontjából lényegtelenek, továbbra sem lehet reklamálni.

Az már fogósabb kérdés volt, hogy mit mond a testület a Fővárosi Közgyűlés összetételének átalakításáról: a döntés logikája érthetetlen, de ez sajnos nem meglepő.

Címkék: politika belföld önkormányzati választás Budapest Alkotmánybíróság Fővárosi Közgyűlés


’14 júl
23
20:01

Szakértő: Rakéta okozhatta a maláj gép tragédiáját

Írta: Redakció

malaj_gep_tragedia.jpg

Szinte biztos, hogy az Ukrajnában lezuhant maláj repülőgépet egy földről indított rakéta általi külső találat érte – mondta a Mandinernek Simon Péter repülőmérnök, a Légikatasztrófa című könyv szerzője. A szakértő szerint esélytelen volt a repülőgép megmenekülése, a fekete dobozból már nem fogunk sokat megtudni, és a politikai vonatkozások miatt kétséges, hogy a teljes igazságot rövidesen megismerhetjük.

„Volt esély arra, hogy a tragédia előjeleit, az esetleges rakétabecsapódást előzetesen érzékeljék a repülőgépen?

Az eseménynek nem volt előjele, nem volt vészjelzés a pilóták részéről, ami mindenképp a gép pillanatok alatt történő megsemmisülését, a levegőben történő szétesését, felrobbanását valószínűsíti. Kisebb-nagyobb részegységek biztosan maradtak egyben, de a gép valószínűleg még a levegőben darabokra hullott közvetlenül a robbanástól és/vagy a kontrollálhatatlan zuhanás közben.

Mit tart valószínűbbnek: a repülőgép meghibásodása vagy külső behatás, például rakétatámadás okozhatta a tragédiát?

A tragédia lehetne egy műszaki hibából eredő robbanás is, mint a TWA-800-as gép esetében történt; de ezúttal, szinte példátlan módon, már az első hírek a rakétatalálatról szóltak. Az első hírek és az azt követő nyilatkozatháború óta már olyan fotó is nyilvánosságra került a roncsról, amely a feltételezett SA-11 vagy egy hasonló elven működő rakéta találatára enged következtetni. A rakéta – ha valóban a feltételezett típus volt – a cél előtt felrobbanva a robbanás lökéshulláma okozta pusztításon kívül nagysebességű repeszek sokaságával árasztja el a célpontot; maga a rakéta a hangsebesség több mint háromszorosával halad. A képen a pilótafülke – valószínűleg annak a bal oldala – egy része látható olyan sérülésekkel, amelyeket nagy valószínűséggel repeszek okoztak.”

Rajcsányi Gellért interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: repülés közlekedés külföld tragédia Oroszország Ukrajna Simon Péter ukrán válság maláj repülőgép


’14 júl
23
15:01

1944. március 19.: a sorsfordító náci megszállás

Írta: AgentUngur

nemet_megszallas.png

Nem vagyok oda az emlékművekért, névváltoztatásokért, ünnepségekért és megemlékezésekért. Nem azért, mintha időnként nem lennének fontosak, de a mai Magyarországon egész egyszerűen túl sok van belőlük. Kár a bronzért, erőfeszítésért, botrányért.

A Szabadság téri német megszállási emlékmű olyan, amilyen. Itt nem kívánom értékelni, csak magát az eseményt, amire emlékezni kívánt. Üzenetének ugyanis van egy nagyon fontos eleme. Az, hogy alaposan leszögez egy megkerülhetetlen tényt: Magyarország 1944. március 19-én elvesztette egyébként is meglehetősen csekély mozgásterének túlnyomó részét – ha röviden akarjuk mondani, elvesztette függetlenségét. Nem igazán az emlékmű számít, hanem az, hogy magával az eseménnyel legyünk tisztában, azzal kapcsolatban kéne hisztériától és bel(kül) politikától mentes vitát folytatni. A vitáért a bronzzal ellentétben ugyanis sohasem kár.

A német megszállásnak számos tragikus következménye lett, ezek közül a magyar zsidóság tragédiája az egyik, az érintett magyar polgárok számát és sorsának kegyetlenségét illetően kétségtelenül a legnagyobb. Nem elfogadható narratíva az, hogy 1944. március 19-e után nem volt magyar felelősség a történtekben, de az sem, hogy egy szuverén magyar állam saját akarata lett volna, ami történt.

A megkerülhetetlen tény tehát a következő: ha nincs német megszállás, a magyarországi zsidók, zsidó gyökerű magyarok túlnyomó része, több mint kilencvenöt százaléka megalázva, megtaposva bár, de túléli a második világháborút. A berlini döntés Magyarország megszállásáról igazi fordulópont.

Címkék: történelem holokauszt náci zsidó emlékmű német megszállás Harmadik Birodalom 1944. március 19.


’14 júl
23
11:11

Csakazértis-emlékmű: dicstelenül és avatatlanul

Írta: TuRuL_2k2

szabadsag_ter_a_nemet_megszallas_aldozatainak_emlekmuve.png

Vasárnapra virradóra helyére került a német megszállás áldozatainak emlékművének szoborcsoportja. Az éjjeli órákban, kordonok és rendőrök védelmében emelték be a már álló oszlopok elé az angyalt és a sast. Az eddig sem dicső, eddig sem méltóságos történet e mozzanata is nélkülözött minden dicsőséget, minden méltóságot, akár logisztikai, akár botránymegelőzési okai voltak az időpontválasztásnak.

Senkivel, de tényleg senkivel nem találkoztam, aki ezt az alkotást igazán magáénak érezné – nem csoda, hogy avatatlanul marad. Így aztán lett egy olyan emlékművünk, ami senkinek nem hiányzott, senki nem kérte, ellenben sokakat sért és még diplomáciai konfliktusokat is okoz (elég csak az alkotás ellen tiltakozó Egyesült Államokra gondolni, akiknek ráadásul onnan néhány méterre áll a nagykövetsége). Ez kétségkívül olyan politikai teljesítmény, ami párját ritkítja.

Címkék: Szabadság tér német megszállás áldozatainak emlékműve


’14 júl
22
17:31

Szocik kongresszus után: sok hűhó semmiért?

Írta: Redakció

tobias_jozsef.jpg 

Vendégszerzőnk, Kóré András politológus írása.

Tisztújító kongresszust tartott a Magyar Szocialista Párt. Magyarországon hozzászokhattunk már ahhoz, hogy ezeknek a legmagasabb pártdöntést hozó szervezeteknek a személyi kérdései nem tartogatnak meglepetést. Huszonnégy év távlatából kijelenthetjük: igazi jelentőségük nem abban áll, hogy viták és programok ütköztetése során ki győzi meg a legtöbb tagot és nyeri el az irányítási lehetőséget. A kivétel-erősíti-a-szabályt alapon természetesen volt erre is példa, így az MDF-en belüli feszültséget Dávid Ibolya és Lezsák Sándor az elnöki címért folytatott tényleges küzdelme oldotta fel. Azonban elmondható, hogy aki alulmarad ma egy pártvezetésért vívott küzdelemben, annak lassan távoznia kell a szervezetből. Ezért sokkal fontosabb, hogy a távozó vezetőnek a bizalmasai milyen erőt képviselnek és tudnak-e a válságra reagálva dinasztikus módon azonnal kiállítani egy saját embert, vagy összedől-e az addigi kurzus és új jön. Utóbbi történt 2010-ben az MSZP-vel, amikor Mesterházy Attila átvette Lendvai Ildikótól az elnöki címet és szembefordult mindennel, ami Gyurcsány Ferencre emlékeztetett.

Ez a metódus azért is fontos, mert a gyors reagálás és személyi javaslat dönti el, hogy tartósak lesznek-e a pártszervezeten belül lezajlott változások. Mesterházy Attila az elmúlt négy évben sikerrel központosította pártját és alakította át személyi arculatát. Első lépései közé tartozott, hogy összevonta a párt- és a frakcióvezetést. A párton belüli csoportosulások is megtapasztalhatták az új elnök hatalmi felfogását, az addigi híres, pluralizmust sejtető platformokat kabinetekké alakította át. Mintegy kétszáz főt távolított el a pártszervezetből és türelmesen kivárta azt is, hogy mikor lehet a legkisebb kockázattal kitenni Gyurcsány Ferencet az MSZP-ből.

Szervezeti szinten az elnökség teljes hatalmat kapott a képviselőjelöltek kiválasztására, majd a 2012-es kongresszuson a régi nagy öregeknek már semmilyen szerep nem jutott. Ehhez a menetrendhez tartozott a fiatalabb politikusok bevonása az országos politikai döntések meghozatalába, akik közé Tóbiás József Komárom megyei elnök is hozzátartozik. Mint bizalmi ember, Mesterházy döntéseinek egyik fő támogatója lett. Az MSZP mostani kongresszusa azzal, hogy 263 (92%) szavazattal őt, az előző elnök egyik emberét választotta vezetőjéül, a szervezet változásait elfogadta és azt üzeni, hogy a megelőző időszak demokratizmusa és sokszínűsége helyett mindenekelőtt a választásokon megszerezhető mandátumok maximalizálása a kiemelt cél. Ezen a téren nem várhatunk változást, mindössze egy személycsere történt.

Címkék: baloldal ellenzék MSZP Mesterházy Attila Botka László Tóbiás József


’14 júl
22
15:31

Közel-keleti kirakós: ki kinek a barátja és gyűlölt ellensége?

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

kozel_kelet.jpg

„Most, hogy vége van a világbajnokságnak, nem 10 millió szövetségi kapitány országa vagyunk, hanem 10 millió Közel-Kelet szakértőé” − írja egy barátunk, és milyen igaza van. Bár Magyarországon leginkább az Izrael vs. arabok tengelyen gondolja magát jólértesültnek minden térség iránt érdeklődő hírfogyasztó; a Közel-Kelet ennél sokkal, de sokkal bonyolultabb gordiuszi csomó minden világpolitikus számára.

Tavaly a Washington Post közölt egy igencsak összetett ábrát a szíriai konfliktus belső és külső viszonyairól.

Most pedig a neten terjed a Slate magazin kiváló, friss táblázata a Közel-Kelet baráti és ellenségességi viszonyairól. A kis ikonokra kattintva a kiválasztott két fél egymással szembeni kapcsolatairól többet is megtudhat az olvasó. A Joshua Keating és Chris Kirk által összerakott táblázat átnyálazása és bemagolása után garantáltan többet fogunk tudni a Közel-Keletről − és garantáltan tanácstalanabbá is válhatunk.

Címkék: külföld iszlám konfliktus Izrael Palesztina Irán Irak Egyiptom Törökország Közel-Kelet Hamász


’14 júl
22
07:01

Majdnem szabadság, majdnem Nyugat − Kádár és mi VII.

Írta: Redakció

kadar_janos_szabadsag.jpg

Vendégszerzőnk, Kiss Ádám (WeLoveBalaton) írása.

Pár éve egy kutatás azt vizsgálta, hogyan élték meg a zimmer frei-éra nyertesei, hogy Kádár halála és a Wind of Change romba döntötte a balatoni aranykort. A kutató érdekes megállapításra jutott: '89 előtt a Balaton majdnem olyan volt, mint a Nyugat, legalábbis akik nyakig ültek a valutában és a nagymellű keletnémet lányokban, ezt hitték. De amikor leomlott a fal, meghalt Kádár és eljött az igazi Nyugat, szörnyen csalódniuk kellett, mert nem azt kapták, amit elképzeltek. De nem is kaphatták azt, hiszen a maguk kvázinyugata, amihez az igazit mérték, egy illúzió volt.

A kádári alku lényegét rengetegen körülírták már, nincs is benne semmi vitatni való. A harmincas évek végétől a hatvanas évek elejéig a magyar társadalom minden rendű, rangú, vallású, politikai nézetű csoportját kiforgatták az életéből. Ki ne mondott volna igent arra az ajánlatra, hogy akkor innentől mindenki békén lesz hagyva, ha nem ugrál, cserébe kap munkát, Trabit, telket?

És igen, Kádár „jó király” volt. Olyan, mint Ferenc József és Horthy. Közvetlen volt, joviális volt, nép fia volt, nem olyan eszelős értelmiségi figura, mint a rákosisták. Az ilyet szereti a magyar, még ha véres kézzel is csinálja meg a boldog békeidőket. És igen, az ő idejében érte el a huszadik század modernitása Magyarországot. Még ha neki ehhez legfeljebb annyi köze volt, hogy hagyta a beatzenét átszűrődni a határon, és hagyta, hogy a kedvenc értelmiségijeit, Sartre-ot és más távoli bölcseket olvassanak itthon. Ő meg beérte a nyugati bunyós filmekkel, péntek esténként a Báthory utcai minisztériumi vetítőben, pirosaranyas szendvicset majszolgatva. A krumplipaprikást szerette, nem a bélszínt, ugyebár.

Címkék: történelem társadalom szabadság rendszerváltás szocializmus kádárizmus alku Kádár János Kádár és mi


’14 júl
21
16:01

Henri Boulad SJ: Európa nem veheti magára a világ összes baját

Írta: Redakció

henri_boulad.jpg

Aki nem hajlandó integrálódni, azt haza kell küldeni – mondja az európai bevándorlásról Henri Boulad SJ egyiptomi jezsuita szerzetes, neves katolikus szerző. Boulad szerint a nyugati hatalmak eltérítették eredeti céljától az arab tavaszt, a törökök EU-s csatlakozása rémálom, és ugyanúgy szavazni kellene más országokban is a mecsetek, minaretek építéséről, mint Svájcban. Henri Boulad július 17-én, csütörtökön tartott előadást Budapesten a jezsuita Párbeszéd Házában, ezután beszélgettünk vele.

„Könyveiben arról értekezik, hogy az iszlám még nem békült meg a modern időkkel. Hogy látja, változott ez vagy még mindig így van?

Sok muszlim szeretné, ha ez megtörténne. De a radikálisok elutasítják ezt a Korán nevében. Azt mondják: ha megtörténne, amit szeretnétek, akkor az iszlám nem lenne többé iszlám. És ezzel egyetértek. Az iszlámot nem lehet megreformálni anélkül, hogy elvesztené identitását és természetét. 

Ha jól tudom, ön kedveli a szúfi hagyományt. Ez sem jelentene megoldást?

Igen, nagyon szeretem a szúfi miszticizmust. De a szúfizmust elítéli az iszlám főáram.

Hanyatlást lát Európában: ön szerint mikor kezdődött ez a hanyatlás és miért?

Amikor Európa elvesztette spirituális és keresztény gyökereit. A judeo-keresztény örökség része az európai identitásnak. Amikor hivatalosan elutasította az EU, hogy ezt megemlítsék az „európai alkotmányban”, az ennek a gyökérnek az elvágását jelentette, minden realitás és igazság ellenére. Európa három pillére épül: a görög-rómaira, a judeo-keresztényre és a modernitásra. Ez a három örökség formálta Európát. Ha elfelejti a judeo-keresztény örökségét, elveszíti a lelkét.

Ez a folyamat visszafordíthatatlan?

Semmi sem visszafordíthatatlan, csak harcolni kell az értékeinkért.”

Szilvay Gergely interjúját Keresztény.mandiner oldalunkon olvashatják.

Címkék: interjú iszlám bevándorlás kereszténység civilizáció jezsuita EU Európa Közel-Kelet Henri Boulad SJ


’14 júl
21
13:11

Szentmihályi Szabó Péter, a magyar glóbusz galaktikus nagykövete

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

szentmihalyi_szabo_peter.jpg

Azt írja az újság, Szentmihályi Szabó Péter lehet Magyarország római nagykövete. Először is, tök menő, hogy a Galaktika scifi-magazin egykori szerkesztője személyében első alkalommal léphet be a geek szubkultúra a magyar diplomácia már eddig is színpompás világába. Másodszor: a Magyar Hírlapba hosszú-hosszú évek óta naponta, fáradhatatlanul közírogató Szentmihályi Szabó Péter eddigi kalandos életútja a huszadik-huszonegyedik századi Magyarország tömény összefoglalója. Mi több, SZSZP a pályafutása alapján a komplett magyar glóbusz, a magyar galaxis írója, Nostradamusa és immár nagykövete lehet!

Címkék: sci-fi irodalom újságírás nagykövet diplomácia Róma Olaszország Szentmihályi Szabó Péter