Kommentszűrés
’17 feb
27
15:41

Mindenki: egy film az alkuinkról

Írta: Szászi Áron

mindenki.jpg

Nahát, lett egy újabb Oscar-díjas filmünk.

A Mindenki nem csak a kétsebességes magyar közoktatás tetejét, de egyben a fennálló társadalmi alkut is bemutatja.

A kettő egymásból származik, a tanterem a közélet eredője.

Címkék: film társadalom szabadság hatalom alku Oscar-díj Mindenki


’17 feb
27
08:41

„Ilyen a vérem” – exkluzív interjú Budaházy Györggyel

Írta: Redakció

budahazy_gyorgy.jpg

Senki eddig nem kormányzott jobban, mint ahogy Orbán kormányoz, a Jobbik sem tudna − állítja Budaházy György, aki nem látja azt sem, hogy Vonáék fordulata bejött volna. A börtönből februárban házi őrizetbe helyezett, első fokon 13 évre ítélt „terroristavezér” egyébként nem hisz az erőszakos rendszerváltásban, de nem tartja magát baleknak és nem bánt meg semmit. A Mandinert értelemszerűen otthonában fogadta: a kertet nem hagyhatja el, máskülönben jelez a lábperec. Faggatózásunkra közölte: a bíróságon már tett vallomást, tehát nem árulja el, milyen cselekményekről tudott, de állítja, hogy nem adott utasítást sem Molotov-koktélozásra, sem Csintalan Sándor megverésére. Exkluzív interjúnk.

„Ha szabad lesz rendesen, kegyelmet kap mondjuk, a radikáljobbos oldal számíthat rá, hogy újra aktivizálódik?

Azt a bődületesen igazságtalan tizenhárom évet megfejelték még tíz év közügyektől való eltiltással is, ez tehát most nagyon elméleti kérdés. Amúgy könnyen lehet, de: nem tervezek pártot alapítani. Régi vesszőparipám, hogy a pártokrácia nem jó.

Meg kell dönteni a rendszert?

Sosem mondtam ilyet. Meg kell változtatni, azt mondtam. Erről ítélet is van, hiszen megvádoltak az alkotmányos rend erőszakos megdöntésének kísérletével, de elbukott a vád, felmentettek. Mindig demokratikusan képzeltem el a rendszerszintű változást.

Erőszakmentesen?

Miért akarnék erőszakot? Épp az a bajom ezzel a rendszerrel, hogy aki megnyeri a választást, annak a kezébe kerül minden. Ha meg épp nincs szerencsénk, akkor olyan emberébe, amilyen Gyurcsány Ferenc. Orbánék pedig nem változtattak a rendszeren, sőt, tovább központosították. Ez az, ami életveszélyes. Ha ő valamilyen ok folytán kiesik, mi lesz egy ilyen rendszerrel? Nincs senki, aki át tudná venni a stafétát, annyira rá van szabva minden. Sokkal jobb ennél a svájciak modellje, ahol helyi közösségek döntenek, stabil rendszert alkotnak. A magyar nép sem alkalmatlan arra, hogy magasabb szinten szóljon bele a saját életét meghatározó döntésekbe. De: Orbán néhány történelmi intézkedést hozott. Ezt el kell ismerni. A kettős állampolgárság, a családtámogatás, a sporttámogatás... Ezek nagyon fontos dolgok. Valakinek el kellett már indulnia ebbe az irányba. Legalább fontos dolgokra is jut, nem csak a haveroknak.

Azért jut bőven nekik is.

Persze, de ha nem Mészáros Lőrinc építi az utakat, akkor ki építi? Akkor a Strabag meg a Leisztinger. Az miért jobb? Nem jobb. Nem jó megoldások ezek, de senki eddig nem kormányzott jobban, mint ahogy Orbán kormányoz.

A Jobbik sem kormányozna jobban?

Már nem vagyok biztos benne. Volner János azt mondta, hogy ők is csak a főbb posztokon cserélnének... De nem bántom őket. Az én ügyemben odatették magukat, becsületbeli ügy volt ez számukra is, úgy érzem. Mégiscsak 2006-os nemzedéknek mondják magukat. Beadták az amnesztiakezdeményezést is, szóval tényleg nem bántom őket.”

Stumpf András interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: politika interjú 2006 közélet jobboldal radikalizmus Jobbik Fidesz Orbán Viktor Vona Gábor Budaházy György


’17 feb
25
09:01

Vergődés a kuruc-labanc kelepcében – Válasz a Mandinernek

Írta: Redakció

kuruc_labanc2.jpg

Nemrégiben a Mandineren egyetlen nap alatt három meglehetősen elfogult írás jelent meg a kuruc irányzattal szembeni harc jegyében (Első cikk; második cikk; harmadik cikk). Ezekből megtudjuk, hogy Bethlen Gábor a Porta fizetett alkalmazottja, hogy a „függetlenségi párt” „játszotta” török kézre Budát, „a ravaszkodás, alattomosság, hitszegés és a Portához futkorászás” „nemzeti erény”, az erdélyi fejedelmeket „mindig” Konstantinápolyban „jelölték ki”. A Hősök terén ünnepelt magyar fejedelmek, köztük „a nyomorult rablóvezér Thököly”, „török zsoldban állva ahol csak tudták, hátráltatták a keresztény Európa seregeinek győzelmét, miközben saját magyar szülőföldjüket sarcolták, rabolták.” Hallunk a „törökbarát, katolikus- és Habsburg-ellenes” fejedelmekről és a „kurucbarát/ antilabanc történetírásról és -oktatásról.”

Az írások egy Bethlen-levél kapcsán születtek, akit már csak azért sem szerencsés kurucnak minősíteni, mert az ő idejében még nem használták a jelzőt.

Válaszom alább olvasható.

Címkék: történelem kuruc kurucok labanc Erdély hódoltság Magyar Királyság Habsburgok Bethlen Gábor labancok Oszmán Birodalom Habsburg Birodalom


’17 feb
24
11:01

„Nem diktatúra, de sajnos egypártrendszer” – Hörcher Ferenc a Mandinernek

Írta: Redakció

horcher_ferenc.jpg

„Nincs világ-összeesküvés. Traumatizált hazai társadalom, az van, amelyet a politika és a történelem taccsra tett” – mondja Hörcher Ferenc, az MTA Filozófiai Intézetének vezetője a Mandinernek. A konzervatív értékrendjét büszkén vállaló Hörchert azért kerestük meg, mert elmarad és a Magyar Művészeti Akadémiával (MMA) közösen megrendezni kívánt Művészet, igazság és tudás című konferenciájuk: a brit meghívottak ugyanis Fekete Györgyék miatt bojkottot hirdettek. A Soros-féle CEU felől érkező sugalmazásra.

Interjúnk első részét itt olvashatják.

A második részben aktuálpolitikáról faggatta Stumpf András a konzervatív publicistát. 

Orbán Viktor hétpróbás, kivételes cselekvőképességű politikai realista, ám a tanácsadói rossz irányba vitték el, és a Momentum akár számára is kihívás lehet Hörcher Ferenc szerint. Úgy látja, Botka László új helyzetet teremthet a baloldalon, a Jobbik viszont reménytelen. Hörcher azt szeretné, ha véget érne a jelenlegi „egypártrendszer”, mert az senkinek, és főleg a jobboldalnak nem jó.

Interjúnk második részét itt olvashatják.

Címkék: interjú jobboldal filozófia konzervativizmus baloldal kultúrharc Jobbik MSZP Fidesz Orbán Viktor MMA Momentum MTA CEU Hörcher Ferenc


’17 feb
24
07:01

Megrendít a gyűlölethullám

Írta: Redakció

gyulolet_1.jpg

Lukácsi Katalin írása

 

Megrendít az a gyűlölethullám, amivel találkozok. És nem tudom, mi lehet, mi is ilyenkor a helyes lépés.

Nem először szembesülök vele. Először nyáron rendültem meg, amikor láttam, mekkora gyűlölet veszi körül hazánkban Ferenc pápát, azt az embert, aki semmi mást nem tesz, mint a hegyi beszéd pontjait éli. Naiv? Kétszínű? A hegyi beszéd szerzőjére is hullanak akkor ezek a rágalmak.

Címkék: vita társadalom olimpia népszavazás haza gyűlölet Momentum


’17 feb
23
16:21

Olimpiai álmok romjain

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

olimpia2.jpg

Olympia romjai

Focis metaforával írom, hogy a Fidesz-vezetés is megértse: ami történt, az olyan, mintha egy elképzelt Felcsút-Real Madrid derbin véletlenül betalál a Felcsút, és ezután Ronaldóék duzzogva, minden további próbálkozást feladva, az ellenfelet szidva, meccs közben levonulnak a pályáról.

Pedig a meccsek általában addig szoktak tartani, amíg a bíró lefújja. Egy ilyen játszmát nem szokás így feladni. Főleg nem az erő, rutin és tapasztalat pozíciójából. Ezt pont egy Orbán Viktor tudja a legjobban.

Én, ha a magyar nép népszavazást akar, támogatom a népszavazást, mint a népakarat legtisztább, világos, félreérthetetlen kifejeződését. És ha a magyar nép úgy dönt, hogy olimpiát akar, támogatom az olimpiát mint egy nagy, közös vállalást is.

Most nem lesz se népszavazás, se olimpia, még annak az esélye sem.

Címkék: demokrácia olimpia népszavazás Fidesz Orbán Viktor Orbán-kormány Momentum


’17 feb
23
15:01

A fiatalok politizálásáról (Michael Oakeshott)

Írta: Zsigmond és Péterfy

oakeshott_2.jpg

Most, hogy a Momentum mozgalom immár saját hazugságát is kezdi elhinni – azt, hogy ez az aláírásgyűjtés tényleg a budapesti olimpiarendezésről szólt –, a maradi, reakciós, a „hülyék pártjára” szavazó és teljességgel jelentéktelen Michael Oakeshott egy gondolatát küldjük nekik megfontolásra. Hátha nem tanulságok nélküli a fiatal és tehetséges, valamint széles látókörű européer fiataloknak.

Címkék: politika közélet olimpia fiatalság Momentum


’17 feb
23
11:51

Az olimpiáról és a Fidesz bedobott törülközéjéről

Írta: kiss.brigi

torulkozo.jpg

Elképesztően szomorú vagyok azóta, hogy szerda este a Corvinus nagyelőadójában Gundel Takács Gábor felolvasta a magyar olimpiai pályázat visszavonásáról szóló hírt. Éppen túl voltunk az első olimpiáról szóló érdemi vitán Fürjes Balázs kormánybiztos és Fekete-Győr András, a népszavazást kezdeményező Momentum Mozgalom elnöke között. Már a közönség kérdezhetett, de alig, hogy elhangzott az első kérdés, jött a hír: visszalépünk.

A rendezvény ezen a ponton sem ért véget, Fürjes Balázs és Fekete-Győr is azonnal reagált a fejleményekre: előbbi megismételte a vita alatt is hangoztatott érveit, miszerint az egységes ellenfeleinkkel szemben egység nélkül értelmetlen végig vinni a pályázatot, utóbbi pedig gyávának nevezte az illetékeseket, amiért megfutamodtak a népszavazás elől.

Az a helyzet, hogy Fekete-Győr Andrásnak szerintem is igaza van: ami most történik, és ami eddig történt, az leginkább azt bizonyítja, hogy a Fidesz (vagyis Orbán Viktor) gyáva.

Címkék: olimpia népszavazás Fidesz Orbán Viktor Orbán-kormány Momentum


’17 feb
22
21:51

Rombolással jött elő a Momentum

Írta: Redakció

nolimpia_1.jpg

Párkányi Eszter kommentárja

 

Nincsen jó szó, ami leírja a bennem forrongó indulatot. Nem tudom, mikor éreztem utoljára ilyen csalódottságot (talán 2006-ban).

A Momentum jött, és rombolással lépett a politikai színtérre. „Nincs konkrét ötletünk meg programunk, csak már elégedetlen volt a tagság, kellett valamit csinálni.” Sikerült, milliók álma foszlott szét, igazi ballibsi eredmény.

Címkék: olimpia népszavazás Momentum


’17 feb
22
07:01

Így oldd meg a cigányügyet – 3. rész: a közoktatásról

Írta: Redakció

ciganygyerekek.jpg

Forgács István írása

 

Oktatás II: Közoktatás - az első és utolsó esély a legszegényebbek és legkiszolgáltatottabbak számára

Ha csak a kereteit nézzük, akkor a magyar oktatási rendszer a jelenlegi állapotában az én véleményem szerint igenis erős lábakon áll, és egészen tiszta viszonyok közepette kínál valami olyat, amit úgy vélem, mindannyiunknak meg kellene becsülni. Van mit tanulni, lehet is tanulni, és ha eleget tanulunk, munka is lesz végre majd.

De, hogy ezt meg is erősíthessem, előtte hadd idézzek meg egy valós történést. Németországban kérdezték meg néhány hónapja tőlem egyetemi professzorok, hogy miért is nem akar a magyar állam segíteni a cigányoknak Magyarországon az oktatás terén.

Visszakérdeztem, mire gondolnak. A válaszuk az volt, hogy elborzadva hallják azokat a híreket magyarországi barátaiktól, miszerint nálunk a cigányoknak külön iskolába kell járniuk, és rosszabb minőségű tananyagot kell (értsd: van lehetőségük) elsajátítani. És úgy általában véve nem is szeretik őket a tanárok, és hogy már egészen fiatal korban szembesülniük kell a kirekesztéssel, megkülönböztetéssel.

Nem tudtam mit válaszolni, hiszen, ha valaki ezt a képet akarja Magyarországról általánosan a világban elterjeszteni, akkor könnyen talál olyan iskolát, ahol valóban csak cigánygyerekek tanulnak, könnyen talál cigány diákokra valóban mérges tanárokat, és könnyen be is bizonyíthatja, hogy a magyar oktatási rendszerből kikerülő cigány gyermekek tudásszintje valóban egészen alacsony egyes térségekben.

Helyette inkább megkérdeztem, tudják-e, mit kínál a magyar oktatási kormányzat a hátrányos helyzetű gyermekek számára – nyilván erről nem volt semmilyen értesülésük.

Elmondtam, hogy kötelező az óvoda, ami segít a gyermekek szocializációjában. Elmondtam, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek ingyenes óvodai étkezést kapnak, a cigányok jelentős túlnyomó többsége része ennek a csoportnak. Az iskola kapcsán elmondtam, hogy az ingyenes étkezés itt is jár a hátrányos helyzetű gyermekeknek (akiknek többsége szintén cigány), illetve ingyenesek a tankönyvek a számukra.

Finom, zavart csend telepedett közénk, majd elhangzott, hogy szerintük ezek nagyszerű dolgok. És, hogy ha kellően igazságosak és objektívek vagyunk, akkor el kell ismerni, hogy azzal semmiképpen sem vádolható ezek alapján a kormányzat, hogy nem adja meg az alapfeltételeket ahhoz, hogy valaki a tanulás révén jusson előbbre majd.

Címkék: oktatás társadalom romák iskola cigányok szegénység közoktatás vidék cigányügy Forgács István


’17 feb
21
09:31

Mi legyen az olimpiás népszavazással?

Írta: Benderik

nepszavazas_2.jpg

Benderik írása

 

Itt a politikai hamburgerkorszak vége?

Divat szidni manapság a hamburgert. Így én most nem is szidom, csak egy olyan hasonlatba teszem, ahol ő a klasszikus szemét kaja megtestesítője. Ettől én még persze szeretem, mert szerethető, de azért tudjuk, hogy táplálkozástanilag a dolog alapjában véve igaz. Egy szerethető szemét. 

De a lényegre: 

Sok cikk elemzi most ezt a nolimpiás 266 ezres cuccot, és többükben felbukkan két olyan jelenség, ami nagyon jól mutatja, mennyire szemét kaján élünk a „politikai stratégia” művészetében. 

Az alap, amin sokan fennakadtak, hogy a Momentum vezetője (vagy csak fő nyilatkozója?) azt mondta, hogy ők ugyan örülnének annak, ha nem lenne olimpia; ám mégis ragaszkodnak a népszavazáshoz, és a kormány/városvezetés részéről szavazóik elárulása lenne, ha enélkül visszavonnák a pályázatot. 

Majd erre szinte minden elemző kihozta, hogy hát igen – a Momentumnak most az az érdeke, hogy a népszavazás ügye minél tovább terítéken legyen, mert akkor az ő sikerük határozza meg a közbeszédet; a kormányoldal meg pont emiatt esélyes, hogy népszavazás nélkül gyorsan ejti az olimpiát. 

Nos, állításom: az értetlenkedés és a következtetés nagyon szép eredménye annak, hogy annyira alja kajához szoktunk mi politikai stratégia tárgyában, hogy az alább vázolt másik – egészséges szemléletű – logika igazából eszünkbe se jut. 

Címkék: demokrácia olimpia népszavazás Fidesz Budapest Momentum


’17 feb
20
12:01

„A Momentum a balliberális oldal ellen dolgozik” – Gulyás Gergely a Mandinernek

Írta: Redakció

gulyas_gergely_1.jpg

Nem hazaáruló, aki aláírta az olimpia-pályázatra vonatkozó népszavazási kezdeményezést Gulyás Gergely szerint. A Fidesz-alelnök úgy látja, a Momentum ráadásul a balliberális oldal ellen dolgozik: éppen a fővárosban, ahol még szinte az országban egyedül elég erősek ahhoz, hogy komoly kárt lehessen tenni bennük. „Ha ez így folytatódik, akkor az, hogy a fiúk is megjelentek az apákkal szemben, nekünk jövőre valóban még néhány budapesti többletmandátumot is hozhat” – mondja az Országgyűlés alelnöki tisztét is betöltő politikus, akit a Fidesz olimpiás nyilatkozatstopja ellenére sikerült szóra bírnia a Mandinernek. Exkluzív nagyinterjúnk, messze nem csak olimpiáról.

„Ön szerint normális, hogy a népszavazási aláírási kampány végéig csöndben voltak a hivatalos olimpiapártiak a Budapest 2024-nél?

Az olimpiai hirdetések minden nap láthatóak voltak eddig is, és ismert, hogy – széles politikai konszenzus talaján állva – mi is támogattuk a pályázat benyújtását. Kérdést leginkább azoknak kellene feltenni, akik eddig igent mondtak az olimpiára, most pedig a NOlimpia nevű kezdeményezést támogatták. A Budapest 2024 saját hatáskörébe tartozik egyébként, hogy milyen aktivitással kommunikáltak az aláírásgyűjtés időszaka alatt.

Érdekes módon az aktivitásuk mégis megegyezett a miniszterelnökével, a Fideszével.

A mi álláspontunk szerint az olimpia nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy. Az adott neki valódi esélyt és értelmet, hogy széleskörű, a kormánypártokon túlmutató támogatottsága van. A legkisebb városként és országként hogyan versenyezzünk Los Angeles-szel és az Egyesült Államokkal, illetve Párizzsal és Franciaországgal, ha nincs politikai egység a pályázat mögött? 

Ha szép nagy az egység, az kiderülhet a népszavazáson is.

Képviseleti demokráciában abból szoktunk kiindulni, hogy a képviselők képviselik a képviselteket. Ebben a kérdésben a fővárosi képviselők között szinte példátlan egyetértés uralkodott. Az aláírásgyűjtés valójában nem a kormánypártok ellen irányul, hanem az ellen a közös döntés - az olimpia megrendezésének szándéka - ellen, amelyet a szocialisták, gyurcsányisták, a PM, sőt személyesen Karácsony Gergely a kormánypártokkal együtt hozott meg a képviseleti demokrácia szabályai szerint.

„Képviseleti demokráciában abból szoktunk kiindulni, hogy a képviselők képviselik a képviselteket.” Tavaly október másodikán mégsem ezt tették. Mintha kettős mércéjük lenne népszavazásügyben...

Akkor lenne kettős a mérce, ha az ügyek egyformák lennének. Nem azok. Akkor Magyarország sikeres európai érdekérvényesítéséhez nem volt elegendő a kormány mögött lévő parlamenti támogatás a kötelező betelepítési kvóta megakadályozására  – egy kvótadöntés megszületett a fejünk fölött és akaratunk ellenére.”

Stumpf András interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: interjú jobboldal olimpia népszavazás Fidesz Gulyás Gergely


’17 feb
19
08:01

A Trump-ellenes hisztiről

Írta: dobray

trumpellen2.jpg

Itthon, ha választások vannak, akkor a nyertes megállapítja, hogy őt akarják az emberek. A vesztes megállapítja, hogy a nyertes legitimációja megkérdőjelezhető, minthogy csak az ország népességének jóval kevesebb, mint fele (általában 30-40 százalék között) szavazott rá, amiből az következik, hogy a többiek mind ellenzik az új rezsimet. Minthogy pedig rendszerint a kampánylogika értelmében – és gyakran meggyőződésből is – az összes választás úgy van eladva, mint ami „több mint választás”, amin elválik a búza a korpától  új rendszerváltás lesz vagy a rendszerváltás befejezése, vagy a fasizmus/kommunizmus leváltása, a haladás folytatása, hogy behozzuk a lemaradást, esetleg múltba forduló visszakullogás –, szóval mindezek miatt rendszerint valaki kétségbe vonja az eredményt, esetleg tüntetnek egy keveset.

Ez a bevett ügymenet, aztán visszatér az élet a rendes kerékvágásba, aki pedig úgy politikafüggő, hogy épp a gyűlölt ellenfél osztja a lapot, az este popkornnal dobálja a híradó alatt a képernyőt, mutogatja a pártelnöknek a muszkliját, anyázik a feleségének (/férjének, bár ezt kevésbé tudom elképzelni, a nők általában ennél bölcsebbek), és hasonlók.

Az Egyesült Államokban is megvan mindez általában, de relatíve kisebb méretekben. Nem szokás komolyan kétségbe vonni az elnökválasztás eredményét, és főleg nem szokás óriási tüntetéssorozatokat rendezni az új rezsim ellen, olyan táblákkal, hogy „not my president”. Persze mindig van egy-két futóbolond, aki kétségbe vonja az eredményt, aki szerint összeomlik a demokrácia, mert megjöttek a komcsik vagy a fasiszták, de a váltás nagyjából simán szokott menni, és az élet visszatér az eredeti kerékvágásba, vagy többnyire ki sem lép onnan. Gondolom, mindenki örül, hogy végre vége a „panem et circenses” alapján szerveződő kampánycirkusznak.

Nem úgy a 2016-os Trump-buldózer megállíthatatlan menete után.

Címkék: vélemény külföld New York USA Barack Obama Egyesült Államok Hillary Clinton Republikánus Párt Washington Demokrata Párt Donald Trump


’17 feb
18
07:01

Politikai logika NOlimpia után

Írta: Stumpf András

nepszavazas_1.jpg

A Momentum nem akar olimpiát. Nagyon nem. Nagyon, nagyon nem. Amikor aztán a Fidesz belengeti, hogy visszavonja az olimpiai pályázatot, a Momentum nem örül és boldog, hogy a lehető leggyorsabban érte el a célját, hanem felszólítja a Fideszt: ne már! Ne vonja vissza!

A Fidesz szereti a népszavazásokat. Nagyon szereti. Nagyon, nagyon szereti. Amikor a nép szükséges része úgy dönt a fővárosban, hogy népszavazáson akar dönteni az olimpiáról, a Fidesz nem a kesztyűt veszi fel és büszkén, érvekkel áll az olimpia mellé, hanem a pályázat azonnali visszavonását lengeti be.

Címkék: politika demokrácia olimpia népszavazás Fidesz Momentum


’17 feb
17
12:21

Amerikában él, Európában haldoklik a kereszténység

Írta: Redakció

george_weigel.jpg

Trumpnak úgy kellene cselekednie, mint aki egy országot kormányoz, nem pedig egy kampányt vezet – mondja George Weigel amerikai katolikus író, értelmiségi a Mandinernek. II. János Pál pápa életrajzírója szerint a kereszténység Amerikában újraerősödhet, Európában viszont a liberális nyitás miatt haldoklik, a katolikus egyház jövője pedig Afrikában és Ázsiában rejlik. Interjúnk.

„A könnyed katolicizmus az, ami megöli az egyházat Németországban és Európa más részein is. Hogy miért akarják a katolikusok lemásolni és elkövetni újra a liberális protestantizmus hibáit, az rejtély számomra, de néhányan nyilvánvalóan ezen az úton járnak. Így aztán az eredmény is ugyanaz: haldokló keresztény közösségek. Itt egyértelműen arról van szó, amit a kereszténység és modernitás vastörvényének nevezek: azok a keresztény közösségek, amelyek egyértelmű doktrinális és morális határokkal rendelkeznek, túlélhetik a modernitást (és a posztmodernt), mi több, virágzóak lehetnek; míg azon keresztény közösségek, amelyek határai porózussá válnak, kihalnak.

A katolikus egyház történetét jelentős részben a szubszaharai Afrikában fogják írni azok a vezetők, akik a vibráló életű, fiatal helyi egyházakból érkeznek. Ők nem fogadják el a német modellt, ahogyan elegük van abból is, hogy másodrangú katolikusnak tekintsék őket. Így aztán a következő száz évben nagy szerepet fog játszani az egyházban az afrikai katolikus kereszténység.

Ha pedig a Vatikán elég bölcs, hogy ne tegyen idő előtti, megfontolatlan engedményeket a jelenlegi kínai rezsimnek, akkor Kínában is jelentős terepe lehet missziós lehetőségeknek amikor a kommunizmus lelép a színről; márpedig ez elkerülhetetlenül be fog következni.”

Szilvay Gergely interjúját Keresztény.mandiner oldalunkon olvashatják.

 

Címkék: interjú kereszténység katolicizmus katolikus egyház USA Európa Afrika Ázsia Vatikán Egyesült Államok II. János Pál pápa Ferenc pápa George Weigel Donald Trump