Kommentszűrés
’16 feb
11
17:01

Baudet: Románia egy részét visszacsatolhatnák Magyarországhoz

Írta: Redakció

thierry_baudet_2.jpg

Fantasztikusnak tartja a déli határzárat a holland jobboldal dandy fenegyereke, Thierry Baudet, akinek a Századvégnél jelenik meg a határok fontosságáról szóló könyve. A napokban a Danube Institute-nál is előadást tartó Baudet visszaállítaná az EU-n belül a határellenőrzést és pesszimista a bevándorlók integrációját illetően. Szerinte ugyanakkor van egy új generáció minden országban, ami megkérdőjelezi a progresszió naiv eszméit, és mivel a tények az ő oldalukon állnak, nagyon erősek lesznek. A holland szerző hozzáteszi: amikor a határokat védi, nem állítja, hogy ne lehetne változtatni azokon akár Magyarország, akár hazája, Hollandia javára. Interjúnk.

„Mit gondol az EU-ról? Mit kell tennünk, ha nem működik a jelenlegi formájában?

Az Európa-terv egymással ellentétes elképzelésre épült: az első a szabadkereskedelem, szabad társulás, egymás törvényeinek tisztelete, segíteni egymás vállalatainak és diákjainak, segíteni az értelmiségieket, hogy könnyebben cserélhessenek eszmét. Ez olyan országok szövetségéről szól, amelyeknek azonos a történelmi hátterük. Nevezzük ezt Európa 1-nek.

És van az Európa 2, ami olyasmi alakulatba kívánná összeolvasztani a tagországokat, mint az Amerikai Egyesült Államok. Az első elképzelés, Európa 1 egy nagyszerű dolog, amit teljes mértékben támogatok. De úgy látom, hogy az EU ma egyértelműen és tisztán láthatóan a második tervet próbálja megvalósítani. A brüsszeli irodákban az uniós szintű kormányzást próbálják megvalósítani: európai hadsereg, európai  bevándorlási politika, európai pénzügyi politika, európai gazdaságpolitika...  Ez nagyon rossz, ez nem demokratikus, és mindez nem áll érdekünkben, mivel teljesen mások a gazdasági érdekeink, teljesen mások a külügyi stratégiáink, különbözőek a bevándorlási politikáink, más hagyományaink és különféle nyelveink vannak. Annyira különbözik minden, hogy az Európa 2 nem fog működni.

Mindezek után két opció van: vagy megreformáljuk az EU-t és olyasmit hozunk létre mint az Európa 1, vagy kilépünk belőle. Én a magam részéről ugyanakkor arra jutottam, hogy az EU jelenlegi formájában úgy van kitalálva, hogy ne legyen megreformálható belülről. Így aztán ki kell lépnünk és csatlakozni a közös piachoz. Így minden előnyt élvezni tudunk és lassan a magunk érdekei szerint tudjuk alakítani a dolgokat. Ezt kellene tenniük az európai országoknak, és tudatosítani kellene, hogy az EU ma a szuperállam kialakulása felé menetel.

Mi az új holland jobboldal?

Nem vagyok benne biztos, hogy része vagyok valami mozgalomnak. Csak a saját magam jogán írogatok. Ami most történik, az az, hogy egyre többeket arcul csap a valóság, és a szembesülés felébreszti őket. Az EU egyre inkább birodalmi hatalomként működik, a bevándorlás nem segít rajtunk. Egyre inkább vágyunk az új kulturális ideálokra. Felébredtek az emberek, de mindenki magától, szóval nem hiszem, hogy lenne egy egységes mozgalom. De van egy új generáció minden országban, ami megkérdőjelezi a progresszió naiv eszméit, és mivel a tények az ő oldalukon állnak, nagyon erősek lesznek.”

Szilvay Gergely interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: interjú történelem migráció határzár EU Európai Unió Európa Hollandia Thierry Baudet


’16 feb
11
11:55

Hamisított közbeszerzési toplista – Átlátszó trükk a „leleplező” portáltól

Írta: Stumpf András

atlatszo_kozbeszerzesi_toplista_garancsi.png

Garancsihoz köthető cégek nyerték a legtöbb közbeszerzést tavaly – itt a toplista. Az Átlátszó néhány hete állt elő ezzel a bombasztikus címmel és a hozzá tartozó cikkel. Az online sajtóban annak rendje és módja szerint végig is pörgött a 2015-ös közbeszerzési toplistaként tálalt anyag (például itt, itt és itt), amely aztán hivatkozási alappá vált a kormányellenes megmondóemberek körében: legutóbb Farkasházy Tivadar igyekezett bunkósbotként használni (ezen a videón a 17. perctől).

Csakhogy a portál cikkének címében foglalt két állításból egyik sem igaz: nem Garancsi Istvánhoz köthető cégek nyerték a legtöbb közbeszerzést tavaly, és az Átlátszó toplistája nem a 2015-ös magyarországi közbeszerzési toplista.

Címkék: közbeszerzés Átlátszó


’16 feb
11
09:41

Veszélyes máris hozzányúlni a Ptk-hoz – Vékás Lajos a Mandinernek

Írta: Redakció

vekas_lajos_2.jpg

Nem lehet két év után módosítani vagy felülvizsgálni az új polgári törvénykönyvet, ez hibás és jogbiztonságot veszélyeztető felfogás – mondja Vékás Lajos professzor, a Ptk-t előkészítő kodifikációs bizottság elnöke a Mandinernek. A jogtudós akadémikus, az ELTE volt rektora szűk csoportok érdekeit sejti a mostani Ptk-módosítási szándékok mögött. Szerinte mondvacsinált problémákra is hivatkoznak a Ptk kritikusai, az Igazságügyi Minisztérium felé pedig így fogalmaz: „A helyettes államtitkár úr – nekem egykori tanítványom – ne üzengessen nekem. Én se üzengetek neki”. Nagyinterjúnk.

„Meglepődött, amikor a Jogászegylet elhívta egy vitára arról, hogy az igazságügyi minisztérium a Ptk. átfogó módosítása készül?

Nagyon meglepődtem. Egy polgári törvénykönyvet nem egészen két esztendő után nem szoktak módosítani. Különösen nem, ha ennek nincs is igazán jogos oka.

A vitán azt mondta az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, hogy már egy éve működik egy munkacsoport a minisztériumban, ami a módosítás lehetőségein dolgozik. Ön akkor semmit nem tudott arról, hogy valami készül az Igazságügyi Minisztériumban?

Hogy valami készül, arról tudtam, mert Budapesten mindenki mindenről tud. De hogy ez ilyen horderejű és átfogó módosítás lesz, arra még az előzmények futólagos ismerete után sem gondoltam. Az meg végképp meglep, hogy az igazságügyi minisztériumban már egy évvel a polgári törvénykönyv hatályba lépése után egy revízión gondolkodtak. A Ptk. kétezerhatszáz paragrafusból áll és közel húszezer normatételt tartalmaz. Az életviszonyok legszélesebb körét szabályozza: úgy szoktam mondani a hallgatóknak, hogy a bölcsőtől a sírig elkíséri az állampolgárokat. Mert a polgári törvénykönyv mondja meg, hogy mikortól jogképes a személy, mikortól cselekvőképes a személy, és sok-sok fázison keresztül a polgári törvénykönyv mondja meg azt is, hogy ki mit örököl a vagyon tulajdonosának a halála után.

Egy ilyen bonyolult kódexet, amely tizenkét évig készült, amelynek elfogadását a kormány és az Országgyűlés részéről széleskörű szakmai viták előzték meg, nem lehet két év után vagy pláne egy év után módosítani, vagy akár csak a felülvizsgálatát megkezdeni. Kivéve, ha valami olyan óriási hibát követett volna el az Országgyűlés, a kormány – ami mellesleg azonos a jelenlegivel – és az előkészítő szerkesztő bizottság, hogy mondjuk nem lehetne házasságot kötni, vagy felbontani, nem lehetne kft-t alapítani, vagy nem lehetne végrendelkezni. De ilyenekről nem ad hírt a minisztériumi anyag.

Nem, a minisztérium arra hivatkozik főleg a zálogjog és a hitelezés kapcsán, hogy a gyakorlat nem alkalmazza ezeket az új szabályokat. Úgy tűnt, mintha Bodzási Balázs, az IM helyettes államtitkára önnek üzent volna, amikor azzal érvelt: nem a gazdasági viszonyok fognak egy elvont törvénykönyvhöz alkalmazkodni, hanem a jogszabályokat kell a gazdasági élet viszonyaihoz igazítani. Mit gondol erről?

Azt gondolom, hogy a helyettes államtitkár úr – nekem egykori tanítványom – ne üzengessen nekem. Én se üzengetek neki. Ezeket a szabályokat – egész konkrétan például a zálogjogi szabályokat – nem egy lombikban találtuk ki, és nem is egy egyetemi kutatószobában. Ezt igenis olyan emberek közreműködésével alkottuk meg, akik benne vannak az üzleti életben. És megvitattuk olyanokkal, akiknek ez a mindennapi kenyerük: tehát a Bankszövetséggel, a jelzálogbankok képviselőivel – akik különösen érdekeltek a zálogjogi témakörben –, és ők is azt mondták, hogy ez elfogadható. Nyilvánvaló, hogy nekik volt egy számukra kedvezőbb opciójuk is, amit mi a kompromisszumkeresés közepette nem fogadtunk el; és úgy gondolják, hogy ha a minisztérium erre hajlandó, akkor ők most miért ne vigyék keresztül, amit annak idején nem tudtak. De emögött gazdasági érdek, netalán társadalmi érdek nincs. Meggyőződésem, hogy a módosítás mögött – és ez a javaslat többi részére is vonatkozik – tulajdonképpen egy viszonylag szűk érdekcsoport érdeke húzódik meg.”

Bakó Bea interjúját Jog.mandiner oldalunkon olvashatják.

Címkék: interjú jog polgári jog jogalkotás Polgári Törvénykönyv Ptk Vékás Lajos


’16 feb
10
17:01

A cigányság sorsa az iskolapadban dől el – Orsós Zsuzsanna a Mandinernek

Írta: Redakció

orsos_zsuzsanna.jpg

Roma Példaképek címmel sorozatot indít a Mandiner olyan fiatal tehetségekről, akik mind a roma, mind a többségi társadalom számára pozitív példával szolgálhatnak kitartásukkal és teljesítményükkel. 

 

Hétgyermekes cigány család legkisebb gyermekeként született Orsós Zsuzsanna Németkéren. Szülei írástudatlanok voltak, őt mégis vonzotta a tanulás, a kitörés lehetősége. Az MTA első cigány ösztöndíjasa biológusdoktorként a romák egészségi állapotát vizsgálja. Előadásaival a roma fiatalságot igyekszik tudatosabb életmódra, továbbtanulásra motiválni, hiszen szerinte az, hogy milyen lesz a cigányság élete, az iskolában dől el. „Szerettem volna anyjuk helyett anyjuk lenni. Megtanítani nekik, mit kell tenniük, ha integrálódni akarnak a társadalomba, hogy ne cigányként, hanem emberként tekintsenek rájuk” – vallja Orsós.

 

Meszleny Zita interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: oktatás interjú tudomány tanulás társadalom roma cigány iskola cigányok integráció felzárkózás Orsós Zsuzsanna Róma Példakép


’16 feb
10
14:11

Tanfelügyelet: az ingyen túlórázás és értelmetlen bürokrácia netovábbja

Írta: Redakció

burokracia_2.jpg

Nem kapták vissza a költségeiket a tanfelügyeletet és a tanárok minősítését végző szakértők, ráadásul még azzal megfenyegették őket, hogy visszaminősítik őket, ha nem vállalják a további megbízatást – írta több lap a közelmúltban. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa. A Mandiner utánanézett, hogyan dolgoznak a szakértők: kiderült, hogy a rendszer tele van buktatókkal, példaszerűen mutatva, miként lehet elrontani egy jó ötletet a gyakorlatban. Az Oktatási Hivatal épp nyomozásunk közben enyhített valamelyest az adminisztratív terheken. Nagyriportunk a tanfelügyeletről és elképesztő bürokráciájáról.

Képzelje el a következőt: kora este elbúcsúzik családjától és vonatra száll Budapesten, mivel péntek reggel nyolckor jelenése van egy soproni iskolában, ahol tanfelügyeleti feladatot kell ellátnia. Eddigre már átnézte a látogatandó pedagógus kolléga portfolióját, az iskola pedagógiai programját, SZMSZ-ét, a kérdőíves (önértékelési, szülői, munkatársi) felmérések összesítését, az adott intézménynek a pedagógussal szemben megfogalmazott elvárásait. Vesz magának a boltban vacsorának és reggelinek valót, egy olcsó hotelben száll meg.

Másnap reggel legkésőbb hét körül találkozik az úgyszintén tanfelügyelő, azaz szakértő kollégájával, majd az iskolába érve megismerkedik az aznap ellenőrizendő tanárral és a nevelőtestülettel. Beszélgetnek egy kicsit, nyolctól az ellenőrizendő kollégájának két órájára beül, majd megbeszélik mindezt. Megtekinti a kolléga tanmenetét; az adott tanítási egységre vonatkozó dokumentációját; az egyéni fejlesztési terveket, tanórán kívüli programterveket; osztálynaplót és egyéb foglalkozási naplókat; a tanulói füzeteket, produktumokat. Ezután felvesz vele és az iskola egyik vezetőjével egy-egy interjút – egy 17 oldalas kérdőív alapján. Szakértő kollégájával értékelik a látottakat, majd jegyzőkönyvet ír, dokumentumokat nyomtat, szkennel, adatokat adminisztrál. 

Jó esetben délután hat körül kilép az iskola kapuján, útnak indul Budapestre, és péntek este tíz-tizenegy körül már újra együtt lehet a családjával. Otthon feltölti a jegyzőkönyvét, majd kitölti az értékelő lapot, megjelöli a kiemelkedő és fejleszthető területeket, majd várja, hogy kollégája jóváhagyja a már korábban közösen megbeszélt értékelést.

Ha ez megtörtént, lezárult a folyamat. Ha nem, újra egyeztetniük kell, míg egyetértésre nem jutnak. Erre 15 nap áll rendelkezésükre, de sietniük kell, mert nagy valószínűséggel a következő héten újabb helyszínre delegálja őket a Oktatási Hivatal, s azt a látogatást is elő kell készíteniük. Mindezt önnek nyolc óra munkaként számolják el, viszont a saját iskolájában lehet, hogy neheztelnek önre emiatt a tanárkollégái.

Szilvay Gergely riportját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: oktatás bürokrácia tanárok riport közigazgatás pedagógusok oktatáspolitika tanfelügyelet


’16 feb
10
10:41

Sanders, Trump és a tömegek lázadása

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

trump_sanders_1.jpg

Tovább folytatódik az amerikai elnökválasztási őrület, és tovább folytatódik az amerikai talpas szavazó tömegek lázadása a politikai mainstream és annak jelöltjei ellen. A New Hampshire-i előválasztáson a republikánus oldalon a bombasztikus, populista Donald Trump nyert nagy fölénnyel, a demokratáknál pedig az iowai patthelyzet után most már tényleg a magát szocialistának tartó Bernie Sanders nyert az előzetesen sokak által biztos végső befutónak hitt, centristább és jóval nagyobb hatalmi beágyazottsággal bíró Hillary Clintonnal szemben.

A demokratáknál Bernie Sanders a voksok 59,8 százalékával győzött, vetélytársa, Hillary Clinton a választók 38,6 százalékának szerezte meg. A republikánus oldalon Donald Trump a szavazatok 35,2 százalékát szerezte meg, mögötte viszonylag nagy lemaradással következik a többi republikánus elnökjelölt-aspiráns. Iowa győztese, a fundamentalista, mélykeresztény és mélykonzervatív Ted Cruz csak a harmadik lett, míg Marco Rubio, a republikánus establishment mérsékeltebb nézeteket valló reménysége csak az ötödik.

Az, hogy az amerikai jobboldalon egy ráérő, most épp republikánus politikust játszó, szórakoztató bohóc multimilliárdos; a baloldali-liberális oldalon pedig egy ilyen doktriner, radikális balos jelölt vezet ilyen nagy fölénnyel az elnökválasztási kampány jelenlegi pillanatában, nagyon is rámutat az amerikai tömegek elégedetlenségére és a pártok talpasainak, szavazótáborainak immár nyílt lázadására saját vezető politikai rétegük ellen. E sorok írója ugyan sem Trumppal, sem Sanders-szel nem szimpatizál, de egyrészt ez ugye kit érdekel, másrészt pedig előítéletek nélkül érdemes megfejteni a jelenség okait.

Címkék: elnökválasztás USA Egyesült Államok Hillary Clinton Republikánus Párt Demokrata Párt Michael Bloomberg Jeb Bush Donald Trump Bernie Sanders Ted Cruz Marco Rubio John Kasich


’16 feb
8
14:01

Örök háború: így „lesznek” a tanárok Soros ügynökei

Írta: pinter.bence

soros.jpg

A terrorveszélyhelyzet és a tanári tüntetések körüli kavarodás közepette érdemes vetni egy pillantást Törökországra, ahol Erdoğan elnök vezényletével sokkal előrébb járnak az illiberális úton, mint Magyarország. Most éppen akadémikusokat tartóztatnak le, akik a kurdok ellen folytatott háború során elkövetett jogsértések ellen tiltakoztak nyílt levelükben; de olyan egyetemi tanár is akadt, akit órájáról vittek el azért, mert az emberi jogok megsértéséről beszélt a diákoknak. A vád minden esetben: a terroristák támogatása.

Címkék: kormány háború propaganda ellenzék konfliktus Orbán-kormány Törökország Soros György illiberalizmus sorosozás


’16 feb
8
10:11

Nem állhatunk le a hagyomány átadásával! – Kelemen László a Mandinernek

Írta: Redakció

kelemen_laszlo.jpg

Borzasztóan kevés pénzért dolgoznak az első Orbán-kormány által létrehozott, idén 15 éves Hagyományok Házában olyanok, akiknek szívügyük a néphagyomány továbbadása – mondja a Mandinernek Kelemen László, a Lázár-féle bürokráciacsökkentési terv listáján is megtalálható intézmény igazgatója, aki az intézményt regionális hálózattá bővítené. A „Háhá” egyes programjai olyan népszerűek, hogy máshol kell helyiséget bérelni a megtartásukhoz. Kelemen rámutat: a hagyomány élő átadásához szükség van ilyen intézményre, amit a Felszállott a páva sikere is bizonyít. Interjúnk.

„Remélem, tisztán látják, mit tett le a Hagyományok Háza az előző 15 évben az asztalra, és el tudják dönteni, van-e szükség bármiféle változtatásra a Hagyományok Háza működésével kapcsolatban. A Ház maga is egy nagy konglomerátum, ahova begyűjtöttünk mindenféle tevékenységet – művészeti, közgyűjteményi, közművelődési – a cél elérésének érdekében. A cél pedig a falvakban kiveszőben lévő népművészet élő megtartása, átadása a következő generációk számára. Optimista vagyok, azt gondolom, hogy a Hagyományok Házának ebben kulcsszerepe van.

Amikor levezényeltem az Utolsó Óra programot, már akkor láttam, hogy az utolsó generáció megy ki azok közül, akik még a második világháború előtt voltak fiatalok, és ezáltal érintetlenül vették át azt a hagyományt, amit mi is szeretnénk, hogy tovább éljen. Világosan látszik, hogy ez a kultúra eltűnőben van, és ennek kapcsán merült fel annak idején a Hagyományok Háza életre hívásának gondolata is. Ha ugyanis eltűnik valami, azzal a nehézséggel fogunk szembeállni, hogy miként lehet feltámasztani. Amikor elkezdtem a hangszeres népzene tanulását, csak Lajtha László széki gyűjtése állt rendelkezésre. Zeneszerzés szakos hallgatóként is nehéz volt a lejegyzett kottákból kisilabizálni, hogy miként szólhatott a széki népzene. De amikor kimentünk Székre, akkor láttuk, hogy igazából milyen egyszerű.

Ebből pedig az a tanulság, hogy élő módon megtartani mindig sokkal egyszerűbb a hagyományokat a kultúra eme szegmensében, mint feltámasztani. Ezért lett Hagyomány Háza, ami az élő népművészet intézménye. A parasztság már látszik, veszni hagyja ezt a kultúrát, mely legalább olyan fontos a nemzet számára, mint az anyanyelv. Ezt a nyelvet ma még mindenki érti, Gyimestől Pozsonyig. Ezért úgy gondoltuk, hogy ezt a feladatot, az élő megtartást és átadást a táncház-mozgalomra visszük át – a városi fiatalság mozgalmára, ami hál' Istennek negyven éve él és virul, hiába keltették halálhírét többször is. Az élő hagyomány átadásával azonban nem lehet leállni, ez egy folyamatos munka, mivel minden nemzedéket újra és újra meg kell nyerni, a dolog bűvkörébe kell vonni.”

Szilvay Gergely interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: népművészet interjú folk kultúra életmód nép hagyomány vidék örökség Hagyományok Háza Kelemen László


’16 feb
6
08:01

Kvalitás és jövőképesség − Klebelsberg víziójáról

Írta: Redakció

klebelsberg_kuno.jpg

Vendégszerzőnk, Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatójának írása

 

 

Stumpf András nagyon érdekes és hatásos cikket írt a minapi pedagógus-tüntetés kapcsán, ahol az egyik tanár Klebelsberg Kunót „végtelen antiszemitának” nevezte.

Ez egy elég érdekes kiszólás, mi tagadás. Akár mehetnék én is az újságíró által megkezdett nyomvonalon, de nem teszem. Inkább szeretnék felidézni egy történelmi eseményt Klebelsberggel kapcsolatban.

Móricz Zsigmond riportjainak II. kötetében (Szépirodalmi Kiadó, 1958) számol be a Klebelsberggel való találkozásáról és a vele készített riportjáról. A találkozóra 1927 tavaszán került sor a Kultuszminisztériumban, s a riport május 1-én jelent meg az Est című újságban (a kötetben 417-423.) Nem hagyományos interjúról van szó tehát; az író nem csak kérdez, végig kommentálja is a beszélgetést.

Címkék: oktatás kultúra történelem iskola művelődés Klebelsberg Kuno Móricz Zsigmond Csizmadia Ervin


’16 feb
5
14:01

„Nem vagyok fideszes, de Orbánnak most igaza volt” – Az utca embere a menekültválságról

Írta: Redakció

migrans_12.jpg

Egy éve, 2015 elején kezdett tömegessé válni s ezzel a mindennapjaink részévé válni az illegális migráció. Kíváncsiak voltunk, hogyan látja az utca embere a migráció által fémjelzett hónapokat. Elsőre épp egy rég itt élő és dolgozó, beilleszkedett, magyarul beszélő afgán fiúba botlunk, aki megérti a menekülteket – de a határkerítést is. A megszólalók nagy része egyetért a kerítéssel, még akkor is, ha nem Fidesz-párti. Egyesek az unokáik, mások egész Európa jövőjét féltik. Akad olyan is, aki a még idén megkezdődő harmincéves háború után egy új kalifátus megszületését jósolja.

Elsőként egy fiatal lányt szólítunk meg, aki meglepetésünkre azt válaszolja, hogy barátja – aki épp mellette üldögél – afgán, ezért máshogy gondolkodik az kérdésről, mint az átlag magyar. „Ide Magyarországra csak az jön, aki tényleg menekült, hiszen itt nekünk is nehéz a megélhetés. Aki gazdasági okokból jön, más országot választ” – vélekedik. A huszonegy éves lány ennek ellenére egyet ért a kerítésépítéssel, hiszen annak, aki az életét menti, nem lehet gond, ha regisztrálnia kell magát. Csak abban reménykedik, „hogy végül az egész menekültválságot nem azok fogják megszenvedni, akik már évek óta itt vannak és dolgoznak, mint a párom is”.

Az afgán fiúhoz fordulunk, hiszen honfitársai nagy számban érkeznek most Európába. Ahmed, aki tíz éve jött ide, szinte hibátlan magyarsággal mondja el véleményét.„Képzeljétek el, hogy itt sétáltok Budapesten, aztán hirtelen becsapódik egy bomba és meghal mellettetek húsz-harminc társatok. Ha ezek az emberek nem lennének életveszélyben, nem tennék kockára az életüket, nem kelnének át a tengeren és bíznák embercsempészekre a sorsukat.” Noha Ahmed megérti az érkezőket, mégis jogosnak tartja a kerítés megépítését. „Semelyik miniszterelnök nem akarja, hogy az országában ugyanaz megtörténjen, mint Párizsban” – szögezte le.

Angela Merkel történelmet írt, amikor kimondta azt a bizonyos mondatot, hogy nincs felső határ – jelenti ki egy 65 éves tanárnő. Úgy véli, ennek a kijelentésnek beláthatatlan következményei lesznek. „Én nem vagyok Fidesz-párti, de Orbán Viktornak most igaza volt” – hangzik el a beszélgetéseink során nem utoljára a mondat.

Végül egy ötvenkilenc éves férfit faggattunk. Alig tesszük fel kérdésünket, zúdítja is ránk mondandóját. „Gyakorlatilag vége Európának. Az arabok elfoglalják az egész kontinenst” – kezdi. Majd azzal folytatja, hogy mivel a migránsok sem dolgozni, sem nyelveket beszélni nem tudnak, munkapiaci értékük nulla. Hosszú monológját egy nem sok jóval kecsegtető jóslattal zárja. „Mint azt Baba Vanga, a vak bolgár jósnő már 1996-ban megjósolta, Európát el fogják foglalni az arabok. A jövendölés szerint 2016-ban egy harminc-negyven éves háború veszik kezdetét, mely Európa pusztulásával, majd egy Róma központú iszlám kalifátus felemelkedésével végződik majd”.

Meszleny Zita tudósítását híroldalunkon olvashatják.

Címkék: vélemény társadalom tudósítás bevándorlás utca embere migráció Orbán Viktor EU Európa


’16 feb
5
09:21

A végtelen antiszemita − van-e még értelme az emlékezésnek?

Írta: Stumpf András

belyeg.jpg

Ez a cikk nem az oktatásügyről szól, habár a szerdai tüntetések adják az apropóját. Annak az apropóját mégpedig, hogy néhány szót szóljak arról a bizonyos, rengeteget emlegetett emlékezetpolitikáról.

Az apropót nem kell egyébként nagyon keresgélni. Miközben a KLIK tényleg rosszul működik, s egyáltalán nem csak Soros-bérencek vonultak utcára, pláne nem ÁVO-csemeték vezetésével, szerdán valóban megjelentek a (fideszül) „bukott baloldal képviselői”, meg a rutintüntetők is.

A tüntetések dinamikája már csak ilyen. Ha van valódi valódi ügy, tömegesedő elégedetlenség, egyre többen csapódnak oda, telepednek rá és mondogatják a saját elmebajukat. Ez történt például 2006. szeptember 18-án is. Ment a tünti, volt ott szentkoronatanos követelés meg mindenféle agybaj, közben meg órákon át el sem hangzott az egyetlen követelés, amelyben világnézettől függetlenül mindenki egyetérthetett a téren. Hogy ugyanis „Gyurcsány, takarodj!.

Az oktatásos gyűlésen is elhangzott egy mondat, amelynek hallatán még Hiller István is kénytelen lehet nyugtató bogyók után nyúlni.

Kiderült ugyanis, hogy Klebelsberg Kuno szellemiségét követi ez az Orbán Viktor. Azét a Klebelsbergét márpedig, aki nem átallott feudális állapotokat teremteni, meg a keresztény középosztálynak (pfuj és köpés jobbra el) játszott, ráadásul „végtelen antiszemita volt”.

Címkék: kultúra történelem emlékezet jobboldal háború társadalom holokauszt kommunizmus antiszemitizmus baloldal múlt nácizmus kultúrharc Trianon Kulturkampf emlékezetpolitika múltfeldolgozás


’16 feb
4
09:21

Valaki szólhatna miniszterelnökünknek

Írta: Redakció

orban_putyin_paks_atomenergia.jpg

Vendégszerzőnk, Lányi András írása

 

Orbán Viktor legutóbbi moszkvai látogatása óta csupa olyasmi történt, ami igazolja a paksi új atomerőművi blokkok ellen kezdettől fogva tiltakozó szakemberek és civilek aggodalmát. 

Egyre több érv szól amellett, hogy a 2013-as moszkvai megállapodásban egy gazdaságilag versenyképtelen, műszaki tartalmát tekintve kockázatos konstrukció megvalósítására vállaltunk kötelezettséget. Az áramtermelésnek ez a módja nem kifizetődő, nem korszerű és nem biztonságos.

Címkék: energia atomerőmű nukleáris energia Orbán Viktor Oroszország Paks Vlagyimir Putyin Lányi András Roszatom paksi bővítés


’16 feb
3
14:24

Klik, szülők, tanárok, Soros – mi lesz a közoktatás túltolt biciklijével?

Írta: nénike

tuntetes-szervezok.png

A centralizációval sokkal jobban járnak az iskolák, a tanárok, a diákok és a szülők is – ez a cél vezérelte a Klik létrehozását. A központosítási akarat intézménye 2013 szeptemberétől élesben működik, ám alig egy év alatt kiderült (maga a közoktatási ügyekért felelős államtitkár ismerte el), hogy a Klik nem egy sikertörténet.

Ez lehetett az a pont, ahol politikai presztízskérdéssé vált a Klik védelme. Míg a diskurzust a döntéshozók részéről a kompetens állam bizonyításának (mundér becsülete) kényszere dominálta, addig a szakma, s mára a közoktatásban érintettek jelentős része oldaláról a földhözragadt napi tapasztalatok. Csaknem két év telt el ezzel a terméketlen egymás mellett elbeszéléssel, miközben a szakma részéről egyetlen ember nem volt az országban (a kormányzat által kijelölt szakmai szervezet elnöke sem!), aki szerint a jelenlegi struktúrájában működőképes lenne a Klik, és betartható az általa közvetített szabályrendszer. Akkor mégis mivel telt el több mint másfél év? Ideggörccsel és csendes portfólióírással.

Címkék: oktatás közoktatás Klik


’16 feb
3
12:21

Nem az egóját írta meg – búcsú Speidl Zoltántól

Írta: Stumpf András

speidl_zoltan.png

– A Speidl-szemináriumok... azokon.
– Tényleg!
– Én azokra jártam ki a Pázmányra nagyjából. Másra nem is.
– Túl sokra én sem. Mondjuk Osztovitséra mindig. Meg Speidlre, igen. És, leszámítva a dohányzót, tényleg ott találkoztunk először! Speidlnél.

A fenti mondatok tegnap este hangzottak el a budapesti éjszakában, úgy fél 11 körül, a Síp utca 2-es szám alatti italmérés homlokzati boltív alá bújtatott kis asztalkája mellett. És amikor elhangzottak, Speidl Zoltán már néhány órája halott volt.

Csakhogy ezt az asztalkánál ülő két egykori tanítvány, akik több mint tíz év múltán épp tegnap este találkoztak újra, nem tudták. Egyikük – ez voltam én – egy órával később, fél 12 körül olvasta a hírt a telefonján, már hazafele menet. Rögtön írt annak, akitől épp csak elbúcsúzott:

– Jézusom. Most olvasom. Meghalt Speidl. Ma.

A válasz sem késlekedett.

Címkék: politika újságírás nekrológ riport MDF Pázmány Péter Katolikus Egyetem Speidl Zoltán


’16 feb
2
16:01

„Lennék én a cigány Habony” – Forgács István a Mandinernek

Írta: Redakció

forgacs_istvan.jpg

A kétes hátterű, néhány osztályt kijárt cigány vezetők simán megvezetik az akár külföldi egyetemeken végzett, elvileg dörzsölt politikusainkat – mondja a Mandinernek Forgács István, aki elérkezettnek látná az időt, hogy saját szavai szerint „cigány Habonyként” kulcsszerepet vállaljon a romaügy alakításában. A szakértő plakátkampányt indítana a cigányság tudatos gyerekvállalásáért, de célcsoporttá tenné a romákat a bankszektor számára is. Az Amnesty- és TASZ-féle jogvédős vonalnak most is nekimegy, ám nem tartja magát öngyűlölő cigánynak.

Stumpf András interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: interjú társadalom roma cigány cigányügy Forgács István