Kommentszűrés
’16 máj
28
08:01

A migrációról és a nemzeti gőg lekókadásáról − Mircea Dinescu

Írta: Redakció

hatar.jpg

Román-magyar határ (fotó: Panoramio

Mircea Dinescu román költő, 1989-es forradalmár, antikommunista aktivista előadása a Magyar PEN Club 2016. május 9-i közép-európai eszmecseréjén (Kelet-)Európa helyzetéről.

***

Megérkeztek, menekültek, maradtak, visszatértek, elmentek…

Miközben Európát elárasztották az idegenek, a románok megúszták az európaiakat érintő dölyfös pánikot. Őket a Banderas komplexus kapta el, amikor egy szír csoport, akik törvénytelenül lépték át a bolgár-román határt, hangosan zokogott a román televízióban.

A Banderas komplexus eredete egy könnyed kis vicc, amit most elmesélek önöknek. Hazatérve külföldről, egy román meséli a barátjának, mi történt vele a Riviérán egy luxusszállodában. Egy hosszabb pókerparti után, visszatérve a kaszinóból, ágyban találja meztelen feleségét Antonio Banderasszal, a nagy színésszel. Még mindig sokkhatás alatt, azt mondja a barátjának: „Amikor megláttam szegény Mariskát narancsbőrrel, lógó mellekkel és szőkített hajjal, annyira kínosan éreztem magam, hogy majd elsüllyedtem szégyenemben Banderas úr előtt.”

A nemzeti gőg ugyancsak lekókadt, miután megtudtuk, miért is sírnak a szírek. Mikor egy riporternő megkérdezte tőlük, hogy talán a határőrök bántak-e durván velük, azt válaszolták, hogy dehogy, nagyon rendesen viselkedtek; ellenben a török sofőr, aki elbújtatta őket a kamionjában, becsapta őket: azt mondta nekik, hogy megérkeztek Németországba, miközben egy véraláfutásokkal teli országban ébredtek fel, amit − jaj − Romániának hívnak, és ahol semmi kedvük sincs élni.

Címkék: nemzet bevándorlás migráció kivándorlás Európa Románia Kelet-Európa Mircea Dinescu


’16 máj
27
08:31

„Nők helyett beszéljünk menstruátorokról!” Megnéztük a CEU menstruációs kiállítását

Írta: Zsigmond és Péterfy

no_sex_when_your_period.jpg

Nem győzünk álmélkodni az egyetemi élet újabb és újabb progresszív fejleményein. Amíg a Pázmányon holokausztot oktatnak, addig a CEU-n az igazán fontos dolgoknak is jut idő. Most például a menstruációnak szenteltek egy rövid kiállítást, amiből kiderülnek olyan szörnyű tabuk, mint hogy az elmaradott Amerikában úgy tartják, menstruáció alatt nem szabad szexelni. Micsoda értelmetlen megbélyegzés!

Még ennél is meglepőbb információ volt azonban, hogy a menstruáció „emberi jog”, és „nem csak a nők menstruálnak, hanem a transzneműek is”, akiket nem szabad megsérteni az olyan szóhasználattal, mint a női higiéniai termék”.

Címkék: szex egyetem biológia gender kiállítás művészet menstruáció CEU menstruátor


’16 máj
26
16:31

Szépség, tudás, hagyomány: népviselet-készítőknél jártunk

Írta: Redakció

rimoczi-hazaspar.jpg

Kozsok, puruc, mérai bujka meg a többiek. Hónapokra előre lehet csak rendelni népviseletet a Rimóczi-házaspárnál. A Lengyeltótiban élő Hajnalka és Laci néha eldugott ládákból imádkozzák ki a kidobni szánt viseletet, vagy színházfüggönyt kérnek el, hogy megfelelő anyagra leljenek, Rábaköztől Gyergyóig. De az is előfordul, hogy román népviselettel tesztelik a felületes magyarkodókat, vagy épp gyermekmúmiára kell új ruhát varrniuk. Riportunk a népviselet-készítés szépségeiről és nehézségeiről.

Hajnalka Fonyódon végezte a gimnáziumot, azután ment el a fóti népművészeti iskolába, ami 1994-ben indult. Hárman voltak a népviselet-készítő osztályban. A hároméves képzés ugyanakkor szerinte még bőven nem elég ahhoz, hogy komolyan ezzel foglalkozzon az ember, neki kell állni járni a falvakat, utánaolvasni mindennek – a műhelyükben tekintélyes szakmai könyvtár van, egészen ritka kötetekkel. 

Miután Hajnalka hazaköltözött, elkezdett táncegyüttes-vezetőknek írogatni, hogy szívesen varrna nekik viseletet. A zákányi Füstös Gáboré volt az első pozitív válasz – utána pedig már keresés nélkül is érkeztek a rendelések. A vállalkozás 2002-ben indult be, s a munkához Hajnalka asztalos végzettségű férje, Laci is csatlakozott. Azóta már szájról szájra jár a nevük.

Címkék: népművészet interjú folk ruha népviselet hagyomány Kárpát-medence Rimóczi-házaspár


’16 máj
26
11:31

Magyarországra menekülnek németek a menekültek elől

Írta: Zsigmond és Péterfy

nemet_magyar.jpg

Riportot közölt a német közszolgálati televízió olyan németekről, akik a migrációs helyzet miatt menekülnek Németországból − Magyarországra.

A bajor tévé riportja szerint sok német kifejezetten a menekültek miatt akar Magyarországra, a Balatonhoz költözni. A riport szerint ingatlanügynökök a Balaton térségében arról számolnak be, hogy tavaly szeptember óta új jelenség tapasztalható a német ügyfelek körében: a menekülés a menekültek elől. Egy ingatlanközvetítő azt mondta, hogy tíz német ügyfél közül nyolc a menekültek miatt akar kivándorolni Magyarországra.

A német kivándorlók értékelik, hogy a Balaton környékén nagy német közösség él, jó a klíma, hosszúak a nyarak és olcsó az élet. Újabban viszont az is számít nekik, hogy a magyar lakosság túlnyomórészt keresztény, és „alig vannak migránsok” – áll a riportról készített összefoglalóban, amely szerint a németek cserébe megbékélnek azzal, hogy Magyarország európai összevetésben a szegény tagállamok közé tartozik.

Na de mit szólnak ehhez a kifordított szituhoz a német kommentelők? A német közszolgálati ARD Facebook-oldalának kommentárjaiból szemezgettünk.

Címkék: migráció menekültek Magyarország Németország


’16 máj
25
12:31

A jogállami univerzum kiterjedéséről és tágulásának veszélyeiről

Írta: Redakció

joguralom.jpg

Vendégszerzőink, Orbán Balázs kutatási igazgató és Palkó Attila vezető kutató (Századvég Alapítvány) esszéje

 

Napjaink európai politikája a jogállamiság fogalma körül forog. A jogállamot mindenki elismeri, mindenki hivatkozza, mindenki magáénak érzi. A jogállamiság azonban nem egy statikus, hanem egy dinamikusan alakuló konstrukció. Egy univerzum, amely egyedi, s folyamatosan változik. Külső kontúrjai elmosódottabbak, miközben a belső magjában található különböző „bolygók” jól detektáltak. Az univerzumon belül minden „bolygó”, azaz nemzetállam, más és más tulajdonságokkal bír.

Az elmúlt évtizedekben a jogállamiság ezen univerzuma egyre tágulni és egységesedni látszik – a legújabb időkben különösen az Európai Unióban. A tágulásnak és az egységesítésnek pedig nemcsak előnyei, hanem veszélyei is vannak. Nekünk pedig ebben a kérdésben tisztán kell látnunk, ugyanis közös jövőnk, az Európai Unió tagállamainak együttműködése múlik ezen.

Címkék: jog filozófia jogállam jogtörténet joguralom EU Európa Orbán Balázs Palkó Attila


’16 máj
24
14:21

„Hadjáratba kezdtek ellenünk a vörös gézengúzok” – interjú az ETA punkbandával

Írta: Redakció

eta_punk.jpg

„A jelenlegi balos nyikhaj-punk kultúrkör pimasz módon ránk támadt”, de „nem hagyhatjuk, hogy a vörösök diktáljanak Pesten” – szögezik le a magyar őspunk ETA tagjai. A banda egy ideje újra összeállt, és 34 év után hamarosan megjelenik első albumuk is, amit a Peter and the Test Tube Babies nevű brit punkzenekarral mutatnak be Budapesten. Ha összejön.

„Az ETA – akár a nyolcvanas évek első felének punkzenekarainak mindegyike – a kommunista rendszer, az orosz elnyomás, Kádár diktatúrája ellen küzdött és igen nagy árat fizetett ezért. Szövegírónkat, Szócska Miklóst (aki a második Orbán-kormány egészségügyi államtitkárává avanzsált huszonnyolc évvel később – a szerző megjegyzése) kapcsolták le először, útlevelét elvették, engem napi szinten vittek be a Tolnaiba kihallgatásra, valamennyiünket hosszú időn át megfigyelték, utcán provokálták a garázdának álcázott belügyesek és így tovább. Szembe kéne köpnünk saját magunkat és Kádárt éltetnünk? Milyen alapon? Hányok a folyamatos mentegetőzéstől, amit a Kádár/Rákosi rendszer kap az utóbbi években. Trockijra hivatkoznak, hogy az valójában államkapitalizmus volt, és ezek az újkori vörösök azt mondják, hogy az ETA igazából a kapitalizmus ellen küzdött. Tényleg? Trockij a totális diktatúrát teljesen elfogadhatónak értékelte a szocializmus építésének útján. Ezek után legyek vörös? Akarjam, hogy megint bevigyen a szoci erkölcsöt védő rendőr éjszakára farmernadrág előre megfontolt szándékból, aljas indokból történő viseléséért? Vagy fülemnél fogva cibálhasson fodrászhoz, mert nem tetszik neki a frizurám?”

Lévay Tamás interjúját az ETA-s Sáthy Róberttel és Kaiser Lászlóval Fesztivál.mandiner oldalunkon olvashatják.

Címkék: zene interjú punk baloldal ETA


’16 máj
24
07:01

Lehetséges az Európa-erőd? – David Zábranský cseh író Európa jövőjéről

Írta: Redakció

europa.jpg

David Zábranský cseh író, a CzechLit főszerkesztőjének előadása a Magyar PEN Club 2016. május 9-i közép-európai eszmecseréjén Európa jövőjéről.

***

Elmesélnék egy történetet, amelynek a főszereplője egy közeli barátnőm. Nevezzük Gosiának, így hívták a szerettei is.

Gosia lengyel emigráns, 1976-ban disszidált párjával, Jaczekkel a Német Szövetségi Köztársaságba. Gosia akkor huszonhárom éves volt és filozófiát hallgatott a krakkói egyetemen, Jaczek, akinek már megvolt a mérnöki diplomája, öt évvel volt idősebb nála.

Miként élte meg a helyzetét Gosia az új hazájában? Amit erről mondott nekem, az először egy kicsit érthetetlenül hangzott.

Azt mesélte, hogy, amikor megérkeztek Lengyelországból, úgy érezte, hogy ő és Jaczek két tűzhányóhoz hasonlítanak, amelyek átköltöztek Németországba. Egyszer csak máshol bukkantak fel, két német hegyként magasodtak Frankfurt elővárosában, de a lávapatak, ami a föld alatt Lengyelországgal kötötte össze őket, az lengyel maradt. És a lengyel láva – mesélte – valamilyen okból kifolyólag alsóbbrendű volt, mint a német láva.

Valamilyen okból kifolyólag? Nem, javította ki magát, a lengyel láva majdnem minden ok nélkül volt alsóbbrendű, sőt talán teljességgel ok nélkül – ez volt Gosia legfontosabb tapasztalata, és ez érdemessé tette rá, hogy lejegyezzem homályos gondolatmenetét.

A német nyelv minden ok nélkül felsőbbrendű volt a lengyelnél, a német történelem – a nácizmus borzalmai ellenére is – felsőbbrendű volt a lengyelnél, a német ipar felsőbbrendű volt a lengyelnél, és a német szabadság is felsőbbrendű volt a lengyel rabságnál; és Gosia úgy érezte, hogy a helyzeten mit sem változtatna, ha a lengyel ipar teljesítőképessége valamilyen csoda folytán a tízszeresére nőne, megelőzve ezzel a német ipart, sőt még az sem jelentene változást, ha Németországban és Lengyelországban is rendszerváltás következne be, ami Németországot megfosztaná a szabadságától, Lengyelország számára pedig elhozná a demokratikus berendezkedést.

Mintha egy bizonyos, nagyon hosszú történelmi fázisban – és Gosia azon gondolkodott, hogy történelmi, vagy valamilyen más, természetes fázisról van-e szó – az alá- és fölérendeltség szempontjából valójában valami kontrollálhatatlan és számunkra ismeretlen, a színfalak mögül előlépő dolognak az árnyalata és a hőmérséklete lenne a mérvadó. Egyszer az jutott eszébe ezzel kapcsolatban, hogy úgy tűnik, mintha az alá- és fölérendeltség ténye a térkép szüleménye lenne.

Címkék: térkép történelem földrajz migráció geopolitika Európa Kelet-Európa Nyugat-Európa David Zábranský


’16 máj
23
10:40

Surányi vs. MNB: miben téved az ex, és miben van igaza?

Írta: Redakció

suranyi_gyorgy.jpg

Vendégszerzőnk, Szabó Gergely (Pénzriport) írása

 

Surányi György Cél és valóság című, Népszabadságban megjelent írása az elmúlt 15 év jegybanki politikáját veszi nagyító alá, és többek között kritikákat fogalmaz meg a jelenlegi jegybanki vezetéssel kapcsolatban is. Az elemzés helyenként számomra érthetetlen párhuzamokat von, illetve több olyan pontot tartalmaz, amit vitatnék; ugyanakkor más területen figyelemre méltó megállapításokat közöl. Az írás nem maradt választ nélkül a jegybank részéről, az MNB reakcióit pedig további ellenválasz követte. A Pénzriport a Surányi és az MNB között jelenleg is zajló izgalmas szakmai vitához egy kis további fűszerrel, az eredeti Surányi írás további elemzésével kíván hozzájárulni.

1.) Jegybankpolitika 2001-2013 között (Első, második és harmadik szakasz)

A Pénzriporton többször (például itt és itt 17:20-tól) szó esett a korábbi magas kamatokról. Jó érzés azt látni, hogy mások is a Pénzriporthoz hasonló következtetésekre jutnak.

Surányi György korábbi jegybankelnök rávilágít arra, hogy a 2013 előtti jegybanki politika értelmetlen volt. A jegybank magas kamatokkal kívánt küzdeni az infláció ellen, azonban sem az állam, sem a magánszektor által keletkeztetett pénzekre/adósságra nem volt szűkítő hatással a magas kamat. Az államot nem érdekelte, hogy milyen kamaton adósodik el, túlköltekezett. A lakosság és a vállalatok pedig megkerülték a jegybankot és deviza elszámolású hitelekben adósodtak el. Így a célkitűzés, az alacsony infláció, nem teljesült. A tévedés mellékhatásaként viszont gyorsan megnőtt az államadósság, a hazai gazdaság nem jutott olcsó forint forráshoz, a háztartások és vállalatok pedig a deviza elszámolású hitelek felé fordultak. Surányi rámutat: a korábbi jegybanki döntéshozók tankönyvszerűen jártak el, és lépéseiket a jó szándék vezette: véltek, hittek, reméltek, de mindhiába, mivel túl bizakodóak voltak olyan tényezőkben, amelyek nem léteztek.

Címkék: forint pénzügy jegybank monetáris politika Matolcsy György MNB Simor András Surányi György Szabó Gergely Járai Zsigmiond


’16 máj
21
08:01

Barbárokra várva? − Dorin Tudoran román író Európa jövőjéről

Írta: Redakció

barbarok.jpg

Dorin Tudoran román író, költő, esszéista, az amerikai Foreign Policy Research Institute munkatársának előadása a Magyar PEN Club 2016. május 9-i közép-európai eszmecseréjén Európa jövőjéről. Tudorannal készült interjúnkat itt olvashatják.

***

Az elején „Várunk a barbárokra”, a végén „Viszontlátásra európaiak”? 

Kötelező újraolvasások, struccpolitika, politikai autizmus és határok nélküli alvajárók


I.

1985 őszén, pár hónappal az után, hogy elhagytam Ceauşescu Romániáját, Madridban részt vettem az Európa Tanács egy konferenciáján az akkori spanyol miniszterelnök, a vitatott szociáldemokrata Felipe González védnöksége alatt. A konferencia címe „Az európai kulturális tér” volt, a kérdés pedig, amire a résztvevők a választ keresték, „Mit tehetünk azért, hogy európaiak maradjunk?”.

A kérdés egyáltalán nem volt egyszerű, mivel mind Hitler, mind Teréz anya európaiak voltak. Ugyancsak európai volt Michelangelo és Savonarola is. Más szóval a hangsúly azon volt, milyen európaiak kívánunk maradni.

Ma, Budapesten a Magyar PEN Club kerekasztalán veszek részt. A cím „Európa válaszúton”, és a kérdés, amire a résztvevők a választ keresik, „Meg kell-e mentenünk Európát?”, sokkal drámaiabb, mivel szerintem egy jelentős válság „védnöksége alatt” zajlik. Ezúttal a vendéglátó ország miniszterelnöke egy vitatott jobbközép politikus, Orbán Viktor.

A ma feltett kérdés bonyolultabb, mint a madridi; mert ha a válasz nyilvánvalóan az, hogy meg kell mentenünk Európát, a hangsúly azon lesz, hogyan, miként tudjuk megvédeni anélkül, hogy kozmetikáznánk az elszigetelődést vagy serkentenénk az idegengyűlöletet, s főleg anélkül, hogy a rasszizmus kelepcéjébe esnénk.

Címkék: jövő történelem iszlám szabadság demokrácia bevándorlás jólét esszé migráció fanatizmus EU Európa Közel-Kelet Dorin Tudoran


’16 máj
20
14:21

„Félt a kutyáktól, de Bogáncsot szerette…” – lappangó Fekete István-kéziratok kerültek elő

Írta: Stumpf András

fekete_istvan_hagyatek.jpg

Megsárgult lapokon eredeti, gépelt Fekete István-írások, fényképek, valamint a Fekete-család levelei kerültek elő egy budai lakásban álló, több száz éves szekreterből a minap, amikor a tulajdonos kipakolta a hosszú évtizedek óta érintetlen fiókokat. Jánó Christopher kanadai születésű budai ügyvéd a Mandinernek mutatta meg először a „sublótot” s mindazt, amit eddig rejtett. A megtalált kincsek sorsáról is döntött már.

Amikor a héten megcsörrent a telefon és Jánó Christopher volt a vonalban, szinte biztosak voltunk benne, hogy az ügyvéd a Bora Bora-ügy fejleményeit kívánja megosztani a Mandinerrel, hiszen a férj ügyvédje mind a mai napig. Jó ideje elengedtük a sztorit, hadd tegye a dolgát az igazságszolgáltatás, de Jánó segítségével mégiscsak mi rántottuk le a leplet arról, milyen eszközökkel befolyásolta a Nyíri család a magyar közvéleményt az ügyben éveken át.

Jánó azonban most egy szót sem szólt a perről. Teljesen más témában, hallható izgatottsággal telefonált és rögtön mesélni kezdte, mit talált otthon a „sublótban”: az egyik legolvasottabb, kiadásait tekintve Jókaival vetekedő írónk, Fekete István eredeti szövegeit régi, megsárgult lapokon.

Címkék: kultúra irodalom Fekete István Fekete Anna Jánó Christopher


’16 máj
20
07:01

Jogunk van eldönteni, kikkel akarunk együtt élni

Írta: dobray

europa_1.jpg

A 25 ezer fős, csaknem teljesen svédek lakta Åland-szigetek, amely egykor Svédországhoz tartozott, 1920 óta a világ egyik legkiterjedtebb jogkörrel rendelkező területi autonómiája. Az autonómia egynyelvű, korlátozzák a betelepülést, finnek csak ötéves tartózkodás után kérhetnek tartományi állampolgárságot, anélkül viszont nem birtokolhatnak ingatlant, nem viselhetnek közhivatalt és nem vezethetnek önálló vállalkozást.

Történt hasonló Kanadában is, bár ott Quebec tartománya nem a kívülről jövőket akarta kizárni, hanem a bent lévőket kötelezni. Történt, hogy Kanada elfogadta alapjogi nyilatkozatát, majd a rebellis, francia anyanyelvű Quebec tartománya erre hivatkozva kötelezte népét, hogy francia nyelvű suliba adják a gyerekeket. Az egyéni jogokat korlátozó, közösségi jogi aktust végül felsőbb szinten ellentétesnek nyilvánították ki a Bill of Rights-cal.

Mi történt?

Címkék: vélemény kultúra bevándorlás kisebbség migráció EU Európa Finnország Charles Taylor Roger Scruton


’16 máj
19
20:51

Migránsokról és előítéletekről – jogvédők között járt a Mandiner

Írta: Redakció

migrans1.jpg

A Mandiner csúnyán beletenyerelt a Helsinki Bizottság szerdai menekültügyi szemináriumának „safe space”-ébe, ugyanis a hamis szír útlevelekről és a németországi balhékról mertünk érdeklődni. Válasz helyett megkaptuk, hogy előítéletesek vagyunk, agresszívan kérdezünk, miközben nem olvastuk el az ENSZ-jelentést, és ez különben sem egy sajtótájékoztató. Gyulai Gábor, az MHB programvezetője később azért „sajtótájékoztatót” is tartott a Mandiner kedvéért. Tőle megtudhattuk, hogy a problémák elkerülése érdekében szerinte el lehetne különíteni vallás, illetve nemzetiség szerint a migránsokat. Tudósításunk.

A workshop csúcspontja kétségtelenül akkor jött el, amikor felvetettük: azért csak van ok a gyanakvásra azokkal szemben, akik hamis szír útlevéllel jönnek – ilyeneket, mint pár hónapja kiderült, pár száz euróért be lehet szerezni Törökországban, és több terrorista is ilyen iratokkal érkezett Európába.

A helsinkisek érvelése így szólt: „attól még, hogy hamis az útlevele, nem biztos, hogy nem szír, hiszen egy háborús országban nem működik az okmányiroda”. Láthatóan a jogvédőket az sem különösebben zavarja ezzel kapcsolatban, hogy a Frontex vezetőjénekmás a véleménye: Fabrice Leggeri szerint sok arabul tudó, közel-keleti és észak afrikai migráns magát szírnek kiadva próbál menekültstátuszt szerezni. Ez némileg vigasztalt, amikor azzal hurrogtak le: „ha egy picit többet olvastunk volna, tudnánk”, hogy miként lehet megállapítani valakiről, hogy szír-e, például a nyelvjárásából, vagy országismereti kérdésekkel. Persze készséggel elismerjük: az, hogy ezek szerint Fabrice Leggeri sem olvasott „picit többet”, nem ment fel bennünket a műveletlenségünk alól. Meg az alól sem, hogy „nem hagytuk kint a prekoncepcióinkat” – ugyanis ezt is a fejünkhöz vágták a rendezvényen, ami egyébként semmi másról nem szólt, mint a jogvédők prekoncepcióiról.

Ezek furcsa módon akkor sem oldódtak fel, mikor azt fejtegették, hogy menekültszállást monitorozni azért nem miniszoknyában és spagettipántos felsőben kellene – persze rögtön hozzátették (a prekoncepcióiknak megfelelően), hogy a magyar biztonsági őrök talán még inkább megnézik őket, mint a migránsok.

Bakó Bea tudósítását Migráció.mandiner oldalunkon olvashatják.

Címkék: tudósítás migráció EU Európa Helsinki Bizottság


’16 máj
19
07:01

Uber vs taxisok: lecsapták a piacot, mint a taxiórát

Írta: Makk János

taxisok.jpg

Nem tisztem eldönteni, van-e gyönyörűbb két, élő adásban puszilkodó taxisnál; viszont kevés bosszantóbb dolog van annál, mint amikor egyesek puszta haszonszerzés céljából visszaélnek kiváltságos helyzetükkel − az eszköz nélküli fogyasztók kárára.

A sajtóban már ismert esetek helyett hadd hozakodjak elő saját példával! Egy kedves ismerősöm nemrégiben felhívott és arra panaszkodott, milyen nehezen viseli a taxis életet. Magas az autófenntartás díja, a benzinár és járulékos költségek, így napi súlyos 10-12 órákat kell autóban ülnie. Ráadásul a tüntetések sem tesznek jót az üzletnek, mert „az emberek láthatóan egyre kevésbé szimpatizálnak a taxisokkal”. A legnagyobb probléma azonban az, hogy ő egészen frissen vágott bele a szakmába, így nem járnak neki azok az előnyök, amelyek a régi taxisoknak igen. 

Címkék: politika közlekedés gazdaság verseny szolgáltatás taxi technológia lobbi Budapest Uber


’16 máj
18
23:01

Egy rabbi és egy bíboros megmenti Európát – Erdő kontra Köves

Írta: Redakció

erdo_peter_koves_slomo.jpg

A zsidóság és a kereszténység nem is külön vallás? Vagy a zsidóság megszűnése még mindig előfeltétele lenne a kereszténységnek? Európa megmentése jegyében ült le Erdő Péter katolikus érsek-bíboros és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség rabbija beszélgetni egymással a Párbeszéd Házában. A majdnem sajtónyilvános szerdai eseményen azonban nem értettek egyet a felek abban, hogy van-e keresztény-zsidó párbeszéd – a jóléti társadalomról viszont egyaránt lesújtó véleménnyel voltak. Tudósításunk.

Süveges Gergő, a beszélgetés moderátora arra kérte a két vallási vezetőt, adjanak választ a kérdésre, hogy meg kell-e menteni Európát. Köves Slomó rögtön rámutatott: „ez a kérdés már sokszor felmerült, de ennek soha nem lett jó vége”. Sokan sokszor akarták Európát megmenteni, de ha csak száz évre tekintünk is vissza, az eredmény mindenképpen óvatosságra int. Európa és a világ helyzete különben is nagyon jó, ilyen jó helyzetben talán még soha nem volt – állította Köves. Egy egyedi próbatétellel kell azonban szembenéznünk, a gazdagság próbatételével. A jólét ugyanis demotiválttá teszi az embert, a motivációhiány pedig olyan nagy, hogy akár a határainknál álló menekültektől is tanulhatnánk, akik napi ötször imádkoznak, rongyosak és fáradtak, de mégiscsak küzdenek valamiért – mutatott rá.

A motiváció hiányáért elsősorban a jelenlegi antropológiai szemléletmódot tette felelőssé Erdő Péter bíboros. Ma a társadalom szerinte csakis a fizikai jólétre koncentrál, holott a jólétnek sok egyéb vonatkozása is lenne. Arra figyelünk csupán, hogy megmaradjon a kellemes közérzetünk, így „a jövő félelemmel tölt el bennünket”. Attól tartunk, hogy véget fog érni a kellemes állapot, így nem tudunk megbékélni sem a szegénységgel, sem pedig a halálunkkal – mondta Esztergom érseke.

Az ortodox rabbi azzal magyarázta az Erdő által említett félelmet, hogy a materiális javakhoz köthető szerzési vágy, a felhalmozott vagyon a javak elvesztésének félelmével jár. Éppen erre jelentene gyógyírt a transzcendensbe vetett hit, amelyet senki nem tud elvenni az embertől. Mind a zsidóságnak, mind pedig a kereszténységnek alaptézise ugyanis, hogy „a világ tökéletlenül született és az ember az Isten társa, hogy a világot jobbá tegye”

Makk János tudósítását Keresztény.mandiner oldalunkon olvashatják.

 

Címkék: társadalom tudósítás világ zsidó kereszténység zsidóság migráció katolikus egyház Erdő Péter Köves Slomó


’16 máj
18
10:01

Sykes-Picot: a Közel-Kelet káoszának eredője

Írta: Redakció

sykes_picot.jpg

Vendégszerzőnk, Iványi Márton írása

 

Száz éves az a Közel-Kelet, amelyet a mai formában ismerünk. A brit Sykes és a francia Picot egyezménye több mint 400 millió arab kollektív tudatában a mai napig árulásként van számon tartva. Az 1916. május 16-i kétes (és titkos) megállapodás számukra a függetlenség és a saját államiság minden reményét szertefoszlatta. Egyszersmind elhintette azon vég nélküli konfliktusok magvát, amelyek szakadatlanul sújtják a térséget, és mostanra azt az összeomlás szélére sodorták.

1915 végén a hagyomány szerint egy Mark Sykes nevű báró felvetette szűk brit vezetői körben, hogy egy ’E’ betűvel kötné össze az akkortájt az Oszmán Birodalom bejrúti vilajetéhez tartozó Akko város angol Acre elnevezésének utolsó betűjét a moszuli vilajet területén található Kirkuk utolsó ’K’ betűjével (Barr, 2012: 12). Ezáltal brit irányítású övezetek jöttek volna létre az Oszmán Birodalom romjain. A jelenlevő brit kabinettagok belementek Sykes brit hatalmi érdekeket érvényesíteni igyekvő elképzeléseibe az első világháborús ellenség kárára, majd hosszabb huzavona és a „részleteket” illető nézetkülönbségeket követően a hasonlóan ambiciózus tervvel előrukkoló franciák is.

A világháborús ellenség majdani vereségét és állami kötelékeinek felbomlását papírra vetve a felek egy-egy brit, illetve francia mandátumterületre (vagyis érdekszférára) osztották fel az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozó, Földközi-tengertől az Arab- (Perzsa-) öbölig, Kelet-Anatóliától a Sínai-félszigetig húzódó térséget. E mandátumterületek, illetve későbbi országhatárok 1916. május 16-i kijelölésével a nagyhatalmak megrajzolták egyben azt a vektort is, amely a véget nem érő konfliktusok irányába mutat a térségben.

Címkék: történelem Izrael Irán Irak Szaúd-Arábia Libanon Egyiptom Törökország Arábia Szíria Közel-Kelet Iványi Márton Jordánia Sykes-Picot egyezmény


Mobil | Teljes