Kommentszűrés
’17 már
20
11:11

Mi az ázsiai modell titka?

Írta: hllndr

tokio2.jpg

Régóta foglalkoztat, hogy hazánk tanulhatna-e valamit az ázsiai „kistigrisektől”. Joe Studwell How Asia Works című könyve nyújtja a téma egyik legérthetőbb összefoglalását.

Adva voltak szegény, elmaradott, alapvetően paraszti országok, ahol a falusi gazdálkodók, zsellérek mindig is az éhínség szélé tántorogtak. Az első számú feladat a mezőgazdaság fejlesztése volt − egyrészt, hogy a lakosság ellátása után exportra is fussa, mert ebből lehet az ipar fejlesztéséhez szükséges valutát beszerezni; másrészt, hogy a hatékonyabb termelési módszerek révén kevesebb ember tudja megművelni a földet, így legyen, aki az új gyárakban majd dolgozni fog.

A mezőgazdaság hatékonysága még csak nem is elsősorban a gépesítéstől függ, hanem a földmunkás motiváltságától. A földmunkás többnyire akkor motivált, ha övé a föld: nem cseléd, hanem gazda. Az első lépés tehát a földreform volt, elvenni a földesuraktól a földet és odaadni a parasztoknak. Mivel többnyire nem kommunista országokról volt szó, valamennyire próbálták a földesurakat kompenzálni, de jellemzősen sohasem volt erre elég pénz, így érthető, hogy a földesurak általában igyekeztek visszaszerezni a földjeiket. Igazság szerint ez gyakran nem is volt nehéz, hiszen a volt cselédeknek lövésük sem volt róla, hogyan lépjenek fel hirtelen gazdaként és üzletemberként, míg a földesuraknak a tudásuk is, a kapcsolatrendszerük is megvolt hozzá, hogy piaci manőverekkel sarokba szorítsák a botcsinálta konkurenciát.

A földreform tehát ott volt sikeres, ahol az állam létre tudott hozni egy, az új parasztságot kiszolgáló struktúrát: garantált árú terményfelvásárlókat, műtrágya-gyárakat, megfelelő hitelkondíciókat, hogy több család együtt meg tudjon venni egy traktort, és így tovább. A kommunista országokban gyakran egyszerűen csak megölték vagy elűzték a földesurakat, de ez nem volt annyira okos megoldás, mert azok (relatív) műveltségére és kapcsolatrendszerére az új iparnak szüksége lett volna. MacArthur tábornok járt el okosan Tajvanon: az új ipar részvényeivel kárpótolta a földesurakat, így érdekeltté téve őket, hogy kitanulják a dolgot.

*

Az első lépésben tehát előállt egy nagy létszámú szabad munkaerő, és a terményexportból némi kemény valuta is. Ezt tehát az ipar fejlesztésére lehetett fordítani. A fentiek alapján nem meglepő, hogy az új ipar bárói a földesúri rétegből kerültek ki, ez nem is baj, még mindig alkalmasabbak voltak rá, mint a parasztok. Az ipar fejlesztésére a legegyszerűbb megoldás a belföldi piac foglyul ejtése volt, védővámokkal vagy akár egyenes tiltással, hogy a hazai vállalkozóknak tartsák fenn a hazai piacot. Természetesen gyalázatos gagyit termeltek, hiszen tudásuk még nem volt, és bár világviszonylatban olcsón, azért a monopolhelyzet miatt az ázsiai paraszt pénztárcájához képest drágán termeltek. Jellemzően a ruhaiparral kezdtek, mert ez viszonylag egyszerű, és a foglyul ejtett hazai piacon mindig van rá kereslet.

A kényelmes monopolhelyzetért cserébe az ázsiai kormányok megkövetelték az iparbáróiktól, hogy szolgálják a nemzet stratégiai érdekeit: ruházzanak be, képezzenek ki sok munkást, hozzák létre akár maguk az infrastruktúrát, a kiszolgáló iparágakat, dolgozzanak be bérmunkába nyugati cégeknek és lényegében lopják el tőlük a know-howt.

A legfontosabb azonban, hogy rákényszerítették őket az exportfegyelemre. Ez a nagy külöbség. Lényegében ezt rontotta el a Szovjetunió vagy Argentína. Ha akár magán-, akár állami cégeknek az állam a hazai piacon monopolhelyzetet garantál, akkor belekényelmesednek a versenyhelyzet hiányába. Ezzel mi is tisztában voltunk a rendszerváltás idején, tudtuk, hogy csak a versenykényszerből lesz fejlődés; csak éppen bődületes ostobasággal ezt úgy oldottuk meg, hogy külföldi cégeket engedtünk be versenyezni a magyar piacon, ami a magyar cégek tönkremenetelét okozta. Ez a különbség Magyarország és Tajvan között: a sikeres ázsiai országok nem a saját piacukra engedtek be külföldi cégeket versenyezni, hanem a saját cégeiket zavarták ki versenyezni a világpiacra.

Nem arról van szó, hogy adott lett volna a termékeikre a kereslet, vagy cégeik ab ovo versenyképesek lettek volna. Erről szó sincs. Egyszerűen csak rákényszerítették a cégeiket az exportra: aki exportált, az annyi szubvenciót kapott, hogy veszteséggel is eladhatott, alámenve árban a minőségibb nyugati konkurenciának. Aki pedig nem exportált, az nem kapott támogatást, esetleg a hazai piacon is megvonták a kivételezett helyzetet tőle; és akkor nagyjából game over, a gépeit, munkásait átvette a sikeresebb − de szintúgy hazai! cég.

Az exportáló cégek pedig rájöttek, hogy ha vackot árulnak veszteséggel, akkor ugyan még mindig van nyereség a szubvenciókból − különben az egész nem működött volna , de mennyivel többet lehet keresni, ha esetleg olyasmit próbálnak meg árulni, ami a nyugati világ minőségi elvárásainak tényleg megfelel és van rá piaci igény! A vevők visszajelzéseiből, a konkurenciától, a versenyhelyzetből tehát szépen tanultak, egyre jobb termékeket állítottak elő, egyre hatékonyabb termeléssel. Jó eséllyel el is csábították egyik-másik kulcsembert a nyugati versenytársaktól.

Kialakult tehát a mai értelemben vett Samsung, Sony meg a többiek, akik már maguktól is meg tudtak állni a lábukon a világpiacon, és a szubvenciók csapját lassan el lehetett zárni.

*

A harmadik és talán legnehezebb kérdés a pénzügyi szektor volt. Szükség van rá, mert hitel nélkül nincs ipar, ezt már Széchenyi is tudta. De a nemzetközi pénzvilág még a nemzetközi ipari konkurenciánál is veszélyesebb. A szokásos megoldást alkalmazták: a hazai piacot fenntartották a hazai bankoknak, idegen bankok egyszerűen nem kaptak engedélyt és kész. De a pénzvilágban az a vicc, hogy a lokális fajta sem veszélytelen, rengeteg módon ártani tud egy országnak még a saját pénzügyi szektora is. Például uzsorakamattal és egyéb, a lakosság naivitását kihasználó konstrukciókkal (svájci frank, valaki?). Például olyan befektetésekkel, mint pl. kaszinót építeni Cipruson vagy luxusszállodát Dubajban, ami korrekt, nyereséges üzlet lehet, de a hazai gazdaságot nem segíti, csak kiviszi a tőkét az országból. Például haveroknak hitelezni, masszív korrupcióval, bedöntött projektekből kilopott milliárdokkal. A pénzügyi szektor százféle módon tud ártani egy nemzet gazdaságának, és lényegében csak egyféle módon tud segíteni, de az az egy elkerülhetetlenül fontos: finanszírozni azokat, akik az országban termelni akarnak.

Pontosan erre kényszerítették rá az ázsiai országok a bankjaikat. Akik produktív hazai beruházásokat finanszíroztak, azok állami szubvenciókat kaptak, akik nem, azok még az engedélyüket is elveszíthették.

Japán egy olyan különös modellt alakított ki, ahol egy-egy iparágon belül egy-egy kisebb bank kiszolgálja a vállalatok egy csoportját, és éppen ez a vállalatcsoport egyben a bank tulajdonosa is, azaz a vállalatok kb. a saját pénzüket hitelezik egymásnak a bankon keresztül. Amiből persze az is következik, hogy ezek a vállalatok nem igazán éles versenytársak... ha nem lenne a világpiaci verseny, a japán üzleti kultúra nagyon hajlamos lenne felosztani a belső piacot és utána békésen elmeditálgatni az állóvízben. Ezért fontos az export erőltetése, mert az export automatikusan versenyt jelent.

*

A Nyugat egyik alapvető problémája, hogy kétfajta gazdaságpolitikai felfogást tart csak elfogadhatónak, az egyik a szabadpiaci felfogás, a másik a szabad piac hangsúlyosan baloldali korrekciója, amelyik a piac intézményeit az egyenlőség, a szegénység felszámolása érdekében bírálja felül.

Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a dolgot, akkor azt mondhatjuk, hogy a baloldali piackorrekció − a szociáldemokrácia fogyasztáscentrikus: lényegében azért avatkozik be, hogy a szegény, a rokkant, a sokgyerekes többet fogyaszthasson, mint azt különben tenné, akár szokványos javakból, akár olyan szolgáltatásokból, mint az oktatás vagy az egészségügy.

Az ázsiai tigrisek viszont olyan piaci beavatkozási rendszert hoztak létre, ahol a cél nem a fogyasztás, hanem termelés növelése. A belső fogyasztás szintjét szándékosan alacsonyan tartották, hogy az erőforrások inkább fejlesztésekre menjenek. A japán lakások nem csak a túlnépesedés miatt olyan kicsik: tudatos állami politika ez, hogy ne vásároljanak a japán emberek túl sok mindent, mert nem sok minden fér el a lakásban − inkább takarítsanak meg, és az így megtakarított pénzt a fenti banki modellen keresztül visszaforgassák a japán iparba.

A modell bizarr lehet innen nézve, mert a nyugati irodalomból, blogokból, újságokból tényleg csak a baloldal és a libertáriusok vitáját látjuk, Paul Krugman vs. mises.org − senki sem propagál nem baloldali-egyenlősítő-fogyasztási, hanem megtakarító-fejlesztő-termelő jellegű piaci beavatkozásokat.

Ha valaki a piaci fundamentalizmust kritizálja, szinte csak balról teszi, több segélyt, több állami egészségügyi szolgáltatást adna, még véletlenül sem állna elő olyan ázsiaias ötletekkel, hogy hadd áruljanak a hazai cégek versenytárs nélkül vackokat drágán, de cserébe szolgálják a nemzet stratégiai érdekeit, fejlesszék az infrastruktúrát, szerezzenek a világpiacon pozíciókat. Ha hazánkban a Fidesz ezzel állna elő, ugye az lenne az ellenzéki szöveg, hogy a stratégiai célok csak kamuk, és Orbán a cégvezető haverjai zsebét tömi a nép kárára... de a dolog Amerikában sem ismert. Vagy nem volt az eddig. Donald Trump az első olyan − általam ismert jobboldali amerikai politikus, aki nem piaci fundamentalista / libertárius, de nem is a ballib szocdem állam gondolatát veszi kölcsön, mint Bush „együttérző konzervativizmusa”, hanem beavatkozási stratégiája talán tényleg ázsiaiasan fejlesztő-termelő jellegű lesz.

*

Különös, de ennek az ázsiai modellnek nincs nyugati leíró elmélete. A szocdemek guruja Keynes, a libertáriusoké Hayek, de az ázsiai modellt maximum csak a developmental economics írja le − az meg klasszikusan az az eset, amit Nassim Taleb úgy foglalt össze, hogy ornitológusok próbálnák repülni tanítani a madarakat. Előbb volt a gyakorlat, utána az elmélet, nem fordítva. Erre a modellre nem épültek ennyire politikai identitásképző ideológiák, mint a Keynes-Hayek meccsre.

Aminek lehet köze ahhoz a tényhez, hogy az ázsiai országok nem igazán demokratikusak − van, amelyik egyáltalán nem az. Az igazság az, hogy ez a modell engedelmes populációt igényel, hiszen a belső fogyasztás visszafogása, az export és a fejlesztés pörgetése lényegében azt jelenti, hogy a melós sokat dolgozik, de csak szerényen gyarapodik. Dél-Koreában, ahol 35 évnyi kőkemény japán katonai megszállás tanította engedelmességre a munkásokat, kemény tüntetések, összecsapások zajlottak. Egy szerző egyszer úgy foglalta össze a kapitalizmus szöuli modelljét röviden: „könnygázszagú”. Magyaroknak, európaiaknak ezért nehéz megérteni, vagy éppen példaként állítani nekik ezt a modellt.

Az ázsiai modell számunkra nem importálható. De egyes elemei talán igen. A lényeg: Studwell azt mutatta be, hogy nem két opció van gazdasági berendezkedésre, hanem minimum három. A libertárius piaci fundamentalizmus és a baloldali, elosztó jellegű állami beavatkozás mellett az ázsiai modell fejlesztő-termelő állami beavatkozása a harmadik.

Címkék: gazdaság világgazdaság ipar Ázsia

A bejegyzés trackback címe:

http://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr5912278947

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Lucius Flavius Silva Nonius 2017.03.20. 13:29:34

@hllndr:

Valasz erre:
"Különös, de ennek az ázsiai modellnek nincs nyugati leíró elmélete"

Esetleg rakereshetne a kovetkezo kifejezesekre a google-ban angolul/nemetül a kovetkezo kifejezesekre:

1: Nachholende Entwicklung und Erziehungszoll (Friedrich List)

2: Schutzzoll( 1885)

3: Importsubstituierende_Industrialisierung /
Importsubstitution und Exportdiversifikation /
Import Substitution Policies

4: Fluggänsemodell / Flying geese paradigm

Megis mit gondol: miert pont a bismarcki Nemetorszag gazdasagtortenetet tanulmanyozzak az azsiai vezetok? Ön hallott mar Bismarckrol?

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2017.03.20. 15:18:22

"Az ázsiai modell számunkra nem importálható"

A mezőgazdaság fejlesztése, a demokráciától nem zavart engedelmes populáció, a magyar cégek által a lakosságra szórt szarok, ugyanezen cégek központilag vezérelt exportoffenzívája (pl. Videoton) nem új dolog ezen a tájon. Úgy hívták, hogy Kádár-rendszer.

Jelenleg azon dúl a vita, hogy a '70-es években felvett hiteleket vajon a lakosság ette-e meg vagy ezek a nagyívű fejlesztési tervek.

MaxVal BircaMan ELEMZŐ · http://www.bircahang.org 2017.03.20. 15:31:08

Röviden: az ázsiai modell lényeg a liberális receptek NEM követése, azaz a verseny kizárása, a belső piac protekcionista védelme, valamint állami pénzek masszív beöntése a helyi nagytőke zsebébe.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2017.03.20. 16:06:35

"A szocdemek guruja Keynes, a libertáriusoké Hayek, de az ázsiai modellt maximum csak a developmental economics írja le ..."

Hát aki ilyet ír az nem igazán érti sem Keynes és Hayek álláspontját, sem az ázsiai modell sikerességének a kulcsát.

A Keynes-i modell központi eleme, hogy az állam VALAMILYEN eszközökkel stimulálja a gazdaságot. Ezek lehetnek akár állami projektek, akár a szegényeknek biztosított juttatások, sőt akár háború is. Azaz állam minden gazdasági célú beavatkozása a Keynes-i filozófia mentén történik (legfeljebb az ideológiai körítés más). Hayek a kalkulációs problémán keresztül mutatta meg, hogy teljesen lényegtelen a szándék, a központilag vezérelt beavatkozás nem működik.

Az ázsiai országok sikereinek elsődleges oka ezen országok szabad piaci jellege. És ezt két ok miatt nem szeretik elismerni: 1) a túlnyomó részt Keynes-i közgazdászokból álló gazdasági irányítóknak el kéne ismernie, hogy tévedtek 2) a többi ország politikusainak el kéne ismernie, hogy az állami kiadások csökkentésének - itt elsősorban a nyugdíjak, segélyek csökkentésének, valamint az állami bürokrácia leépítésének - nincs alternatívája (ezekben az országokban jellemzően nincs pl. felosztó-kirovó nyugdíjrendszer).

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2017.03.20. 16:56:03

Én imádom az ázsiai modelleket. És hogy mi a titkuk? - Apám, ha megkúrod őket, a szex után hajlongva megköszönik, hogy megkúrtad őket.

Laikus Érdeklődő 2017.03.20. 17:42:56

@stoic79: "teljesen lényegtelen a szándék, a központilag vezérelt beavatkozás nem működik."
Ezzel szemben a XX. század emblematikus felfedezései és azok gyakorlati megvalósulásai (atombomba, számítógép, internet, űrutazás) mind államilag vezérelt beavatkozással jöttek létre.

Jean Sol Partre 2017.03.20. 18:19:56

@MaxVal BircaMan ELEMZŐ: az ázsiai modellben 5 négyzetméteren él a 4 fős család, szinte nyomorban, miközben napi 12 órát vagy még többet dolgozik. Az ázsiai modellben az üzleti negyeden kívül még a Starbucksban sincs WC, hanem a környéken van egy nyilvános WC és mindenki mindenhonnan oda jár. Az ázsiai modellben az alkalmazottak elalszanak munka közben, annyira fáradtak. Az ázsiai modellben minden sarkon 4 rendőr van, plusz a mozgó járőrök, a metrón olyan csomagellenőrzés (átvilágítás) van, mint máshol a reptéren, bizonyos terekre pedig csak a személyigazolványuk leolvasása után léphetnek be. Az ázsiai modellben tojnak a munkavédelemre, a környezetszennyezésre és hasonló úri huncutságokra.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2017.03.20. 18:53:20

"A japán lakások nem csak a túlnépesedés miatt olyan kicsik: tudatos állami politika ez, hogy ne vásároljanak a japán emberek túl sok mindent, mert nem sok minden fér el a lakásban"

Greater Tokyo albérleti árak átszámolva 7500-10000 HUF/nm/hó. Ez egy pesti másfélszobás lakásra 350-400ezer havonta. Bérlet.

Plusz ezekben az országokban - az amerikai aranykorhoz hasonlóan - a nagy, szubvenciókkal kitömött cégekre hárították a tb és a nyugdíjkasszát. Igyekeznek is kibújni és menekülni, ahogy csak tudnak - pont, mint a nagy amcsi autógyárak. Ma már nem a Samsung vagy a Sony alkalmazza a melósokat, hanem egy kis bt vagy kft, ahol aztán minimálbérért, egyéb juttatások nélkül lehet szerelni a hangszórókat.

De legalább olvasnak, és nem Harry Pottert.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.03.20. 19:48:49

Azt értem, hogy a legérthetőbb, de vajon igaz is-e?
Nincs köztetek véletlenül olyan is, aki ért is hozzá? Mert ez azért fájt egy kicsit.

"csak éppen bődületes ostobasággal ezt úgy oldottuk meg, hogy külföldi cégeket engedtünk be versenyezni a magyar piacon, ami a magyar cégek tönkremenetelét okozta. Ez a különbség Magyarország és Tajvan között: a sikeres ázsiai országok nem a saját piacukra engedtek be külföldi cégeket versenyezni, hanem a saját cégeiket zavarták ki versenyezni a világpiacra."
Ez nem úgy működik, hogy csak úgy kizavarjuk őket. A magyar cégek korábban is ott voltak a világpiacon, csak épp a keleti blokkot leszámítva a legtöbb terméke eladhatatlan volt.
Az, hogy az állam támogatással próbálja ösztönözni a fejlődést magyar viszonylatban több okból is járhatatlan volt:
1. a magyar bérszínvonal messze meghaladta az ázsiait, azaz pusztán olcsósággal nem tudtunk volna érvényesülni
2. a magyar államadósság magas szintje, plusz a magyar állam magas szociális kiadásainak szintje lehetetlenné tette a vállalatok további támogatását (a magyar állam 95-ig folyamatosan a csőd szélén tántorgott)
3. szemben azokkal az ázsiai vállalatokkal, ezek a vállalatok nem kicsi, de növekvőfélben lévő vállalatok voltak, hanem nagy elhízott, tohonya mamutok, amiben nem hangya szorgalmú, marék rizsen élő biorobotok dolgoztak, hanem elkényelmesedett szocialista munkatempóhoz szokott melósok, nem is beszélve a rengeteg jóelvtársról a vállalatvezetésben

Nagyon idealizálod az ázsiai pénzszektort. Valóban masszív állami támogatás történt, de ezzel párhuzamosan masszív eladósodás is történt, és hitel és tőzsdei buborékokkal is kísérve.
Valamit azt is kifelejted a történetből, hogy ezek az állami pénzen felhizlalt vállalatok túlnyomó többsége hamarosan tönkrement. Te most itt csak azokat említed, amik életben maradtak, de az csak töredék.

"Japán egy olyan különös modellt alakított ki, ahol egy-egy iparágon belül egy-egy kisebb bank kiszolgálja a vállalatok egy csoportját, és éppen ez a vállalatcsoport egyben a bank tulajdonosa is, azaz a vállalatok kb. a saját pénzüket hitelezik egymásnak a bankon keresztül."
Ez Japánban és Dél-Koreában egy feudális maradvány. A társadalom klános szerkezetére vezethető vissza.

"Például olyan befektetésekkel, mint pl. kaszinót építeni Cipruson vagy luxusszállodát Dubajban, ami korrekt, nyereséges üzlet lehet, de a hazai gazdaságot nem segíti, csak kiviszi a tőkét az országból."
Tessék végre eldönteni, hogy melyik összeesküvés-elméletben hisztek, mert a kettő kizárja egymást.
Vagy azt mondom, hogy a külföldre irányuló befektetés a külföldnek jó, és akkor ez igaz, de akkor nem mondhatom azt, hogy a multi kiviszi a pénzt.
Vagy azt mondom, hogy a külföldre irányuló befektetés a befektetőnek jó, és akkor mondhatom azt, hogy a multi kiviszi a pénzt, de nem igaz az idézett mondat.
(egyébként egyik változat sem ennyire egyszerű)

"Különös, de ennek az ázsiai modellnek nincs nyugati leíró elmélete."
Ez nem egy önálló modell. Szingapúr és Hong-kong gyakorlatilag a piaci fundamentalizmus iskolapéldája lehetne.
Míg Japán és Dél-Korea sokkal inkább egy kivételes gazdasági helyzetben történt, ész nélküli hazárdjáték volt, ami hellyel-közzel bejött. De, ha megnézed pl. Japán államadósságát, akkor rögtön látszik, hogy nem volt ingyen. Vagy azt, hogy hány éve vannak recesszióban, vagy annak a szélén, akkor az is látszik, hogy a kivételes gazdasági környezeten kívül nem is működik ez annyira jól.

és ma mi jót tettél? 2017.03.20. 22:16:13

azért elég nehéz lehet leírni egy cikkben az ázsiai modellt (nincs ilyen, mindegyik ország különbözik), de talán a legnehezebb ha nem még csak nem is élt ott az illető.

gyöngyszemek mint pl ez is:

"Az első lépésben tehát előállt egy nagy létszámú szabad munkaerő, és a terményexportból némi kemény valuta is. Ezt tehát az ipar fejlesztésére lehetett fordítani."

sok ázsiai évvel a hátam mögött én azt mondom hogy nincs ázsiai modell, munka van, élelmesség, (részben) szabadjára eresztett gazdaság, optimizmus, motiváció és állami erőszak. a húzókörzetek és húzóágazatok az erőszakkal odatelepített nagyon nagyszámú lakosság adta munkaerő és fogyasztó koncentráció következtében indultak. a jelentéktelen vidékfejlesztés pedig fentartja a folyamatot. tökmindegy hogy egymillió prostit vagy tízmillió összeszerelőt tekintünk, a lényeg a koncentráción és államilag irányított/segített/fentartott gazdaságon van.

a központi irányítás miatt viszont olyan mint a rosta, tele van lyukakkal, ez a nyugat mentőöve, bármit el lehet adni mert szinte mindenből hiány van, pedig dugig vannak a kereskedők, csak az az áru éppen nem kell senkinek. szocializmus egy másik változatban, van fejlődés, alakul, csak túl nagy az állami/hatalmi/kapcsolati gazdaság torzítása.

japán-korea-tajvan más világ, ők igazi gazdaság, szerves részei a nyugati integrációnak munkamegosztásnak. az hogy cégek/konglomerátumok/iparágak jönnek fel és buknak el természetes folyamat, nem kell belőle rendszerszintű alaphibákra következtetni. a világ változóban a gazdaság vele változik.

japán a fő nyertes, nagyon sikeresen lépnek túl a jelenlegi legfejlettebb gazdaságok tecnikai-társadalmi korlátain, negatív hírekben stagnálásként nyomják, zabálja is a buta parasztja mint a migráncshiradót, valójában egy mindenben világelsőként útkeresés.

Bell & Sebastian 2017.03.20. 22:29:43

Az ázsiai modellt mintha Orbánra szabnák. Rövid a szára és gőzmozdony-dómfedélnyi (a kazán elejére csavarozott, domború lezárás) valaga van.

Bell & Sebastian 2017.03.20. 22:34:46

@és ma mi jót tettél?: A pénz olyan a gazdaságnak, mint a vér keringése (Farbatrombitál tabletta) az élő szövetnek a fémvázon.

Ha naponta háromszor jön a borbély eret vágni, akit a pinyócás embör váltogat, senki se állítja meg Brüsszelet.

és ma mi jót tettél? 2017.03.20. 22:49:50

@Bell & Sebastian:

már linkeltem a magyar befizetést valami századrésze a kapottnak.

a magáncégek akciója pedig nem az eu politika eredménye hanem "az igazi magyar sör" lóhúgy közeli íze miatt van. ha nem lenne eu akkor made in germany néven vennék meg, de még a made in senegal is ütné a hazait. hagy pletykáljak már a magyar libáról aki az első délután magára húzta a koromfekete szobaszolgálatot, nyitott ablak mellett pont a medence fölött. már egy rendes kúrásért is külhonba járnak a lányok.

Bell & Sebastian 2017.03.20. 22:58:05

@és ma mi jót tettél?: Nagy baromságot mondott keed, mivelhogy én is linkeltem a kifosztási rátát, ami egy a hathoz. Mindenki jobban járna, kivéve Viktort és haverjait, ha abbahagynák a koldusbotra támogatásunkat.

annamanna 2017.03.21. 05:57:43

@Jean Sol Partre: Tehát ez a modell hasonlóan működik, mint az ültetvényes rabszolgatartó gazdaság, ami szintén abszolút exportorientált volt. Sikeres volt a maga nemében (pitcairn rengeteg linkkel bizonyította, hogy Kuba mennyire gazdag és menő hely volt Castroék előtt, pláne amíg még rabszolgákkal dolgoztattak). Valószínű, hogy minden sikeres gazdaság a történelem során arra épített, hogy a végletekig kihasználta az emberi munkaerőt. Aztán, ha az emberek úgy gondolják, hogy mégiscsak többet érnek annál, hogy agyonhajszolt biorobotok legyenek, és munkavédelmi stb jogokat követelnek, akkor az egész összeomlik; úgyhogy ebből a dilemmából a kiút mégiscsak a gépesítés, a robotika.

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.21. 06:07:27

@annamanna: robotjogi aktivistaként elítélem a mechanikus társaink kizsákmányoló elnyomását! Szabadságot R2D2-nek!

annamanna 2017.03.21. 06:43:14

@Herr Schnapsidee Lieferant: jó, hát minél több jogot biztosítanak a munkásoknak, a termelés annál kevésbé versenyképes, ezért van az, hogy minden nyugati cég Kínába menekült; ha most ezt Trump vissza akarja csinálni és még a mexikóiak elől is lezárni a határt, akkor el kell gondolkozni, hogy fognak az amerikaiak visszaállni egy olyan termelésre, ami száz évvel ezelőtt ezen az áron volt sikeres:

mult-kor.hu/megrazo-kepeken-a-20-szazad-eleji-gyermekmunka-20160203

www.origo.hu/foto/multimedia/20140528-gyermekrabszolgak-a-19-szazad-elejen.html

Ezt csak a robotokkal lehet kiváltani, nincs más megoldás. Vagy menjünk vissza a kőkorszakba.

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.21. 07:08:05

@annamanna: transz-gépi wc-k is kelleni fognak a munkahelyekre, a robotnak is megvan a joga az intim olajcserére.

Különben még diszkrimininálva érzi magát és a végén megterminátorozza a tunya emberiséget, amely dolgozni és szaporodni se hajlandó, szóval gépi logika szerint abszolúte felesleges létforma.

annamanna 2017.03.21. 07:39:07

@Herr Schnapsidee Lieferant: A gépi logika szerint minek akarna a gép dolgozni? Neki az mire volna jó? Ha áll, nincsenek szükségletei, és még önmegvalósítani se akar. Nem akar semmit, nincs semmilyen célja.
Egy olyan embert, akit robotként használnak a termelésben, nagyjából ugyanezek fogják jellemezni: elveszti minden érdeklődését, nem lesznek céljai, nem érdekli semmi, nem akar csinálni semmit.
Nem is egyszerű célokat találni, azokat megvalósítani; mármint saját, önálló célokat, nem olyanokat, amikre az ember rákényszerül, mert rákényszerítik.
Pl Kassai Lajos eléggé önjáró ember, de még a nyugati, egoista emberiség többsége se ennyire önmegvalósító, a keletibb emberekről nem is beszélve. Egyetemi tanárok is rabszolgának érzik magukat, szinte mindenki kényszerek foglya; pedig szerintem az emberi élet akkor lehetne minőségi, ha elmondhatnánk, hogy valamit azért csinálunk, mert akarjuk, és nem azért, mert kell.
Ha a rengeteg ázsiai jómunkástól megkérdeznék, azért él-e így, mert így akar, nyilván visszakérdezne: maga viccel? A franc se akar így élni, de ezen kívül csak az éhhalál a választható alternatíva.
És kinek jó az, ha tudjuk, hogy a telefonokba való kobaltot kínai vállalkozók termeltetik ki kongói gyerekrabszolgákkal? Nyilván ez kicsit kényelmetlen érzés, de hogy lehetne segíteni rajta? Senki ne vásároljon okostelefont? Fizessenek olyan sok pénzt a kongói gyerekeknek, hogy a munkabér miatt a telefon ára a csillagos éget verje? Vagy bányásszanak inkább a robotok, a gyerekek meg tanuljanak, sportoljanak, aztán meg különösebben inkább ne szaporodjanak?

Jean Sol Partre 2017.03.21. 10:23:26

@Herr Schnapsidee Lieferant: ez ügyben Asimovval és Lem-el tessék egyeztetni :)

Conchobar 2017.03.21. 13:01:01

" a belső fogyasztás visszafogása, az export és a fejlesztés pörgetése lényegében azt jelenti, hogy a melós sokat dolgozik, de csak szerényen gyarapodik. Dél-Koreában, ahol 35 évnyi kőkemény japán katonai megszállás tanította engedelmességre a munkásokat, kemény tüntetések, összecsapások zajlottak" - És itt elmulasztotta a posztíró rámutatni arra, hogy ez a fajta keleti modell csak időleges jelenség tud lenni. Hiszen a távol-keletiek igénytelenségére épít, de ez csak időleges tud lenni, mert a távol-keleti látni fogja nyugati társai törekvéseit, életkörülményeit (mintahogy mi itt a volt szocialista periférián is elirigyeltük a nyugatiak/nyugati melósok életkörülményeit) és majd követni próbálja azt

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.21. 19:06:31

@Jean Sol Partre: ááá, azok antropomorf filantróf robotikázók, philip k. dick volt a köményen ember ellen forduló gépek apostola... noha meg kell hagyni, asimov az egyik (egyébként harmatgyenge sci-fi detektív regényében) egész jól megjósolta sok évtizede, hogy a virtuális térbe való menekvés trendisége zakkant emberkékhez vezet :DDD

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.21. 19:10:08

@annamanna: seeemmmmmi gond, akkor létrehozunk egy a bibliát kontextusfüggően idézni tudó chat-botot, elnevezzük anne and the machine-nek, te meg okafogyottá válva leugorhaccc a templomtoronyból a maximális feminomicsoda kiteljesedés jegyében, nuku gyerek-kényszer, maximális önkiteljesedés, ungár klára emlékdíj.

bispora 2017.03.21. 19:21:55

Eltelt egy nap és arra az apró tényre, hogy a jelzett gazdasági csodák olyan országokba történnek, ahol a világ legmagasabb átlagintellektusú populációi élnek még senki sem tett utalást. Pedig a PISA, TIMMS, PIRLS felmérések legalább tíz éve jelzik a fentieket.
Ha nem hiszitek, olvassatok Garett Jones-t (Hive Minds).

bispora 2017.03.21. 21:17:22

@Herr Schnapsidee Lieferant:
Nekem a "kreatív produktivitási indexről" megint csak a humán erőforrás minősége ugrik be. A GDP és az adott ország átlagintellektusa közötti korreláció eléggé meggyőző adat.
www.lagriffedulion.f2s.com/sft.htm

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.21. 21:35:48

@bispora: én marha meg aztat hittem, hogy a hajuk hosszával korre-lala-lele-lál.

annamanna 2017.03.22. 03:45:36

"Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a dolgot, akkor azt mondhatjuk, hogy a baloldali piackorrekció − a szociáldemokrácia − fogyasztáscentrikus: lényegében azért avatkozik be, hogy a szegény, a rokkant, a sokgyerekes többet fogyaszthasson, mint azt különben tenné, akár szokványos javakból, akár olyan szolgáltatásokból, mint az oktatás vagy az egészségügy."

Mit kell érteni azon, hogy a szegényebb többet FOGYASZT az oktatásból vagy az egészségügyből, mint az KÜLÖNBEN tenné?

Ha valaki jobb oktatáshoz, egészségügyhöz jut, mint "különben" tenné, akkor erősebb lesz, gazdaságilag hasznosabb. Ebben mi a fogyasztáscentrikusság? Ez befektetéscentrikusság. Ezt csak akkor nem látja be valaki, ha képtelen hosszú távon tervezni.
Az erős vagy segíti a gyöngét, vagy kihasználja. A két stratégia különbségét legegyszerűbb a vadász és a pásztor ellentétével szemléltetni.
A vadász legyilkolja az állatokat, mert okosabb náluk, és az evolúciós előnye révén ehhez joga van. A pásztor legelőre tereli, eteti, megvédi az állatokat, mert okosabb náluk, és az evolúciós előnye révén ehhez joga van.
A kettő közül melyik a fogyasztáscentrikus? Melyikhez szükséges hosszútávú tervezés? Melyik a logikusabb, okosabb stratégia? Melyik előnyösebb mindkét fél (az állatok és a pásztor) számára? Melyik jár több munkával, kockázattal? ("Kockázat nincs, mert úgyis Te nyersz." www.youtube.com/watch?v=wVamVcfNm7U ) Melyik ad több érzelmi impulzust? Melyik etikusabb?
Egy vélemény: "A vadászat szerencsére el fog múlni. Antitézise ugyanis mindennek, amit civilizációról, fejlődésről, az ember nagykorúvá válásáról gondolunk." cegledizoltan.hu/kejjel-lelott-allatokrol/

Ha az erős segíti a gyöngébbet, a gyönge a még nála is gyöngébbet, akkor a gyönge esélyei javulnak; de ez - érdekes módon - az erős esélyeit is javítja!
Ha az erős elszívja az energiát a gyöngébbtől, az a még gyöngébbtől (ez utóbbit nevezik eufemisztikusan "természetjog"-nak), az a gyöngétől elveszi az esélyt, de ez - érdekes módon - az erős esélyeit is rontja!
Egy darabig nyilván a vadász verziója tűnik hatékonyabbnak (legalábbis a vadász számára), de ezzel ő is maga alatt vágja a fát, és ezt Mária Terézia is felismerte. Csak a pásztor stratégiája hatékony! Ha az erősebb ki akarja használni a tőle gyöngébbet, hosszú távon nem teheti meg anélkül, hogy ne nyújtana neki segítséget.
A vadász sikeressége attól függ, mekkora a felélhető tartalék (lelőhető állomány); minél hamarabb elfogy, annál hamarabb lesz nyilvánvaló a bukás.
A kihasználás (akár a nyíltan, akár rejtetten* történik) az, ami valóban fogyasztáscentrikus; ez az, ami elfogyasztja az erőtartalékokat.

* Rejtett kihasználás az, ami segítségnek tűnik, mégsem az; és rejtett kihasználás az is, amikor a gyönge azért nyíg, amit a maga erejéből is el tudna érni, csak lusta hozzá.
Ha a segítségnek hosszabb távon nemhogy eredménye volna, de a megsegített állapota még romlik is, akkor vagy a segítő csal, vagy a segítségre szoruló.

A legokosabb megoldás az, amikor az erősebb segíti a gyöngét, és a gyönge is segíti az erősebbet. "Megosztva gondot, terhet: Ketten együtt többre mentek" www.youtube.com/watch?v=L8JK3ve2Pik
Természetesen előfordulhatnak olyan esetek is, amikor mindketten csalnak, és kölcsönösen kihasználják egymást; ez egy valóban fogyasztáscentrikus együttműködés, ld a "sugar baby - sugar daddy" kettősét.

@bispora: Szerintem csak szorgalmasabbak, ennek az eredményét jelzik a felmérések. Ennek pedig az az oka, hogy a távol-keleti nők sokkal nagyobb arányban dolgoznak, mint az arab vagy a cigány nők, de talán még a latinos-katolikus kultúrájú nőknél is nagyobb arányban. Legalábbis a kínai nők biztosan. (Azt olvastam, Kínában a kis lakásokból kispórolják a konyhát, nincs szükségük rá, mert úgyis minden családtag a kifőzdében eszik, senki nem marad otthon főzni.) Ha pedig a nő "bele van vetve" a "munka világába", a "férfias" társadalomba, akkor nagyon is tisztában van vele, hogy borzasztó nagy szüksége van a tudásra és a szabályok betartására, ezért ezek elsajátítását akár durva verés árán is megköveteli a gyerekeitől (jó pár hírt megosztott már a bulvármédia gyerekekkel durváskodó kínai nőkről, például hogy a nő veréssel kényszerítette a gyereket a tanulásra). A kínai nők egyáltalán nem olyan engedékenyek a gyerekeikkel, mint mondjuk a cigány anyák, akik semmit sem követelnek a gyerektől (akkor már inkább a tanárt verik meg). Ha a nőnek nem kell alkalmazkodnia a társadalomhoz, ha mentesül annak szabályaitól, akkor a gyerekét is felmenti a szabályok betartása alól; ha ő nem érzi a tanulás jelentőségét, akkor a gyerek részéről sem fogja ezt fontosnak tartani. Aki pedig nem tanul, az buta marad, és nincs olyan PISA vagy akármilyen felmérés, ami a rendszeres, szorgalmas tanulás eredményét elvitatná. Az ér el jó eredményeket a teszteken, aki tanul. A távol-keletiek tanulnak, mert megverik őket, ha lusták. Szerintem nem okosabbak, mint mások, sokkal biztosabb, hogy szorgalmasabbak.

bispora 2017.03.22. 07:15:58

@annamanna:
100 év alatt a témában született tudományos igényű intellektus vizsgálati eredmények talán elég bázist jelentenek annak megálapítsára, hogy de, a kelet-ázsiai populációk bizony átlagintellektust tekintve az elsők közé tartoznak. A szorgalom okossággal párosulva nyerő kombináció.

annamanna 2017.03.22. 09:28:00

@bispora: biztosan igazad van, de akkor mivel magyarázod Észak- és Dél-Korea különbségét? Délen élnek az okosok, északon a buták? Pont a két Korea közti különbség azt mutatja, hogy az értelem mellett az érzelmi biztonság is nagyon fontos szerepet játszik egy népcsoport gazdasági teljesítőképességében (sőt egyetlen ember teljesítőképességében is).

bispora 2017.03.22. 10:22:28

Észak Korea a világgazdaságtól elzárt, kommunista diktatúra- ha majd rövidesen csatlakozik Dél-Koreához, akkor egy emberöltő alatt be tud majd simulni a fejlett világba. Aminek az az oka, hogy alapvetően jó képességű, homogén lakossága van. Mondjuk a szubszaharai Afrikában nagyítóval kell keresni gazdasági sikertörténetet, pedig biztosan van ott is érzelmi biztonság. Csak ahogy azt az azóta mindenhonnan kirúgott Nobel -díjas Watson professzor megjegyezte, a humán tőke nem elégséges arrafelé gazdasági csodákhoz (ez az átlag 75 IQ tartomány arrafelé).
Az az igazság, ha a világ országainak képesség-GDP adatait nézzük, a kiugró országokat könnyű megmagyarázni: az olajsejkségek pl gyenge emberanyaggal produkálnak a nyersanyagbázisukon nagy GDP-t, míg pl Kína a kommunizmust lassan levetkőzve kerül lassan a helyére. No meg itt 1,3 milliárd emberről van szó, ami nem Liechtenstein kategória, lássuk be.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.03.22. 20:45:09

@bispora:
Az IQ-val magyarázni a gazdasági különbségeket egy városi legenda.
Egyrészről, a feketék nem annyira buták, csak aluliskolázottak. Sajnos, az intelligenciát nem lehetséges mérni. Az IQ-tesztek egy bizonyos gondolkodási képességet tudnak mérni, viszont ezt a típusú gondolkodást az emberek tipikusan az iskolában tanulják meg, ezért az aluliskolázott embereket nagyon alulértékelik.
Másrészről, az IQ-nak vajmi kevés relevanciája van a sikerességre nézve. Rengeteg tényező van, ami sokkal komolyabban befolyásolja az egyéni sikerességet.
Harmadrészről, Watson egész másért kapta a Nobel-díjat. Ezen a területen nem szaktekintély.

Nem tudom, hogy hallottál-e már Nogalesről. Ez egy város az amerikai-mexikói határon, a városon keresztül húzódik a határ. Azért szeretik tanulmányozni a közgazdászok, mert a két félnek azonos az etnikai háttere és a környezeti adottságai. Egyedül a jogrendszer különbözik. Látványos a különbség a két fél között.
Hasonlóképp érdemes összehasonlítani Jamaicát, ami volt angol gyarmat, Haitivel, ami volt francia gyarmat, és Dominikával, ami volt spanyol gyarmat. Hasonló környezeti adottságok, hasonló etnikai háttér, mégis hatalmas fejlettségi különbség. De egyébként a világon bárhol körülnézhetsz, azt fogod látni, hogy a volt angol gyarmatok sokkal fejlettebbek, mint a volt franciák és a kettő közt félúton a volt spanyolok (mondjuk Dominika pont nem annyira jó példa, mert ebből a hármasból ő a legfejlettebb). Miért? Leginkább mert egész más intézményeket örököltek. Ez sokkal többet számít, mint az, hogy milyen színűek a lakosok.

annamanna 2017.03.23. 02:48:29

@bispora: "egy emberöltő alatt be tud majd simulni a fejlett világba"

Vagy igen, vagy nem. A poszttraumás stressz szindróma érdekes dolgokat képes produkálni.

"NEM TETTE TÚL MAGÁT A SOKKON
A támadásban átélt trauma olyan súlyos volt, hogy hazaérve Attila azzal szembesült, sem aludni, sem enni nem tud. Álmában folyton felriadt, rengeteget fogyott, az emberektől megrémült, félelmében a bejárati ajtóra újabb zárakat szerelt, napjait erős szorongás, feszültség lepte el. Orvoshoz kellett fordulnia.
„A gyomrom görcsbe rándul, a kezem remegni kezd, teljesen leblokkolok. Megállok, mint aki megfagy, mozdulni sem bírok”
Először nappali, „bejárós” módon járt kezelésekre, de a helyzet nem javult, sőt, romlott. Novemberben döntöttek orvosai amellett, hogy feküdjön be a debreceni klinikára, ahol szakemberek segíthetnek neki feldolgozni a történteket: az ablakon benyúló kezek látványát, az ütlegelést, a vért, a halálfélelmet.
Attila azóta is, hétfőtől péntekig a klinikán van, csak hétvégére mehet haza. Azt mondta, folyamatosak a csoportos és egyéni beszélgetések, melyek során a lelki megrázkódtatáson átesett emberek lényegében kibeszélhetik magukból fájdalmukat, rettegéseiket. Interjúnk készítését ezért ő is -egyben orvosai tanácsát is megfogadva- a gyógyulás felé vezető út egyik eszközeként fogta fel, még ha beszélgetésünk során többször könnyeivel küszködött is.
„Az orvosok szerint hónapokig eltarthat, hogy az emlékek annyira elhalványuljanak, hogy se egy szó, se egy mozdulat ne idézhesse fel előttem a támadás mozdulatait, látványát”
(...) A korábban pörgősként, mozgékonyként ismert férfi úgy érzi, állapota szeptember óta javult ugyan, de még messze nem elegendő mértékben ahhoz, hogy visszanyerhesse korábbi, normális életét. Az orvosok jelenlegi becslése szerint Attilát áprilisig, májusig tarthatják bent a klinikán, miközben egyre több időre engedik haza, hogy gyógyulása alatt se szakadjon el a külvilágtól. A kezelőorvosok szerint addig is a legfontosabb, hogy Attila a történtek ellenére minél pozitívabban tudja látni az életet, ehhez viszont bizonyára jól jönne neki némi összefogás, átmeneti segítségnyújtás."
alfahir.hu/2017/02/14/barandi_attila_kamionos_calais_migransok_bevandorlas_eroszak_jotekonysag

És ez "csak" egy verés volt, csak egyetlen ember egyetlen sztorija. Egy egész nép traumatizáltsága mennyi idő alatt gyógyul meg?

"a pszichiáterek szerint itt lenne az idő az elengedésre. A hétvégéket is itt tölti, azon a helyen, ahol az egész gyerekkorát elrabolták és szinte képtelen arra, hogy új életet kezdjen.
(...) Még mindig kényelmetlenül érzi magát az emberek között és azt szereti a legjobban, amikor kinn esik, az eső és mindenki az arcába húzza az esernyőjét, így nem bámulják meg őt.
Abbahagyta az iskolát is és nagyon rosszul érzi magát, mikor sok ismeretlennel kell lennie egy teremben. Bár gyerekkorában még tervezte, hogy lesz gyereke, de mostmár egyáltalán nem így látja. A pszichiáterek úgy gondolják, hogy egy mentális blokk alakulhatott ki nála, ennek köszönhető az is, hogy képtelen elengedni a múltat."
www.blikk.hu/galeria/natascha-kampusch-elrabloja-hazaban-el/cz596yq

Ez is csak egyetlen sztori, durvaságban sehol sincs az észak-koreai pokolhoz képest, mégis egy egész élet tönkrement tőle, visszafordíthatatlanul károsította az áldozatot.
Egy egész nép mentális-pszichés gyógyulásához mennyi idő szükséges?

@Lord_Valdez: "a világon bárhol körülnézhetsz, azt fogod látni, hogy a volt angol gyarmatok sokkal fejlettebbek, mint a volt franciák"

Ez a cikk vs.hu/magazin/osszes/miert-nem-masolta-le-senki-a-kozepkor-atombombajat-0302 érdekes szempontból mutatja ki, hogy Britanniában már a középkorban is jóval nagyobb volt a társadalmi bizalom, mint pl Franciaországban.
"Több elmélet született arra, hogy a skót és francia királyok egy-két szégyenletes vereség után miért nem képezték ki a saját íjászaikat. Douglas W. Allen és Peter T. Leeson egy új, minden eddiginél meggyőzőbb modellt dolgoztak ki a hosszúíj-probléma megoldására. A kutatók szerint mind a francia, mind a skót uralkodó jobban félt a saját nemességétől, mint az angoloktól."

Ha a gyarmataik is jobban fejlődtek, annak is talán az lehet az oka, hogy több bizalommal működtették, mint a franciák.
Semmilyen fejlődés nem lehetséges együttműködés nélkül, semmilyen együttműködés nem lehetséges bizalom nélkül. A fejlődésbe természetesen a technikai fejlődést is beleértem, erre a hosszú íj története remek példa.
De az USA is a bizalomért vívott csatát nyerte meg. Általában mindenki fontosnak tartja, hogy maga iránt bizalmat keltsen, az ellenfele iránt pedig bizalmatlanságot szítson, mert bizalom nélkül nem nagyon működik semmi.

bispora 2017.03.23. 13:32:10

@Lord_Valdez:
Minden része hibás a beírásodnak. Ha igényled kifejtem bővebben.

bispora 2017.03.23. 13:38:59

@annamanna:
A poszttraumás stresszt nemzetre kivetíteni orbitális baromság. Ha így lenne, a japánok lyukas seggű nadrágban éhesen üldögélnének az atombomba kráterének szélén. Dettó a németek...
Apropó németek. Mutti szerint Németország 3 db integrációs csodát produkált az elmúlt évszázadban: a szudétanémeteket, a volgai németeket és a komplett NDK-t sikerült integrálni. Hát valami ilyesmi történne az észak-koreaiakkal is.
Amit nem lehet integrálni, az 1-2 SD értékkel gyengébb szellemi képességű, harcosan agresszív vallást követő milliós tömeg. Nem ragoznám.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.03.23. 19:50:13

@annamanna:
Ez egyébként egy valós probléma. Annak idején Fukuyama is írta a Bizalomban, hogy baromi sok minden az emberek együttműködési hajlamán múlik. És ezen a ponton említeném, hogy pont a napokban volt egy cikk arról, hogy hiába telt el 27 év a rendszerváltás óta, a mezőgazdaságban nem halad az integráció. Nem jöttek létre szövetkezetek.
Persze, hogy nem. A magyar ember nem szeret közösködni, mert nem igazán bízik a másikban.

@bispora:
Mivel mindegyik elég jól alátámasztott tényekkel, ezért erősen kétlem, de csak a hecc kedvéért mondd el. (Ezt lehet, hogy meg fogom bánni)

annamanna 2017.03.24. 02:33:46

@bispora: Szerintem valamit nem értesz. A hiroshimai atombomba hatása nem ugyanaz, mint az észak-koreai elnyomásé. Az első eset egy rövid ideig tartó, bár nagyon intenzív trauma, amiben a lakosság viszonylag kis része volt érintett. A második viszont egy egész népet érintő brutális elnyomás, ami sok évtized óta minden nap minden óráját, minden egyes percét meghatározza. Ez olyan, mintha mondjuk az első esetben jó lenne az önértékelésed, gyanútlanul sétálnál az utcán, és melletted felrobbanna egy busz. Persze ez óriási traumát okozna, borzasztó rémületet élnél át, sokkolna, hosszú ideig rémálmok gyötörnének stb... de azért teljesen nem mennél tönkre miatta. A második eset viszont olyan, mintha eleve putriba születnél, sokszorosan kitéve éhezésnek, fázásnak, rongyoskodásnak, erőszaknak, üvöltözésnek, verésnek, és évtizedekig csicskáztatnának. Hiába, hogy soha nem robban fel melletted egy busz, tehát soha nem vagy kitéve hirtelen jövő, nagyon intenzív traumának, de a hosszan tartó, minden napos gyötrelem összeadódva mégis sokkal pusztítóbb. Tegyük fel, hogy eddig egész életedben így éltél, és egy nap azt mondják neked - elmehetsz, nem vagy többé csicska, azt csinálsz, amit akarsz. Gondolod, hogy fel tudsz zárkózni azokhoz, akiknek jó az önbecsülésük?

Nézd meg azokat az országokat vagy népcsoportokat, akik hosszabb időn át tartó elnyomást szenvedtek el - az oroszok felzárkóztak a nyugathoz?
Mi felzárkóztunk a nyugathoz?

A rabszolgasorba taszított román munkásnők vajon miért nem lázadnak a brutális elnyomásuk ellen? Mert annyira felzárkóztak a fejlett nyugathoz? Vagy azért nem, mert egyszerűen nincs elég önbecsülésük ahhoz, hogy kiálljanak magukért?
"a gazdasági kizsákmányolás csak egy része a problémának. Ehhez jön még a fizikai és lelki bántalmazás is, melyről a riportban megszólaló nők meséltek. Többen számoltak be arról, hogy munkaadójuk teljesen természetesnek tekintette, hogy jár számára a nemi erőszak lehetősége. Volt olyan román nő, akinek a férje is jóváhagyta mindezt, mondván, hogy ez a főnök akarata.
A bántalmazások mellé embertelen körülmények járnak: az egyik nő arról beszélt, hogy macskatáppal etették őket és nem engedték, hogy orvosi kezelést vegyenek igénybe. Éjszakánként pedig a gazda barátai jártak át a munkásszállóra, hogy kedvükre erőszakoljanak meg, akit csak akarnak.
Egy olasz emberi jogi szervezet, a Proxyma Association becslése szerint a régióban dolgozó román nők mintegy felét kényszeríthette szexre a munkaadója. A rendőrség adatai szerint 7500 nő, többségük román állampolgár, élhet rabszolgasorsra emlékeztető körülmények között a közeli földeken. Napi 12 órás munkaidő, ivóvíz és pihenő nélkül, nem megfelelő szállás, bezártság. És ehhez jön még hozzá a bántalmazás és a nemi erőszak, illetve fenyegetések a családtagjaikkal kapcsolatban.
A helyi rendőrkapitány szerint az is nehezíti a munkájukat, hogy a nők többsége nem mer panaszt tenni, félnek, hogy elveszítik a munkájukat. Sokuknak nincs más lehetőségük arra, hogy pénzt keressenek, és ezzel támogassák otthon maradt családjukat.
A palermói egyetem professzora, Alessandra Sciurba 2015-ben készített egy jelentést az országban dolgozó nők helyzetéről, és szerinte a helyzet azóta csak rosszabbodott a helyzetük. Közben pedig mind ugyanarról számoltak be a kutatóknak: azért kellett eljönniük Romániából, hogy biztosítani tudják, gyerekeik nem teljes mélyszegénységben nőnek fel.
A Guardian cikkében megszólal egy ügyész, Valentina Botti is, aki több alkalommal is vádat emelt már szexuális bántalmazás és munkahelyi kizsákmányolás miatt. Szerinte a román nők bántalmazása komoly jelenség, és olyan bűncselekmények kísérik, mint az emberrablás vagy az embercsempészet.
Botti szerint akár több ezer nő ellen elkövetett szexuális erőszakról is szó lehet, de többségük nem szólal fel ezellen, elfogadják, mint egy áldozatot, amit meg kell hozniuk, ha meg akarják tartani a munkájukat. Egy nő arról beszélt a lapnak, hogy miután nem volt hajlandó lefeküdni a főnökével, az kirúgta őt, de hiába fordult a rendőrséghez, nem történt más, csak hogy a régióban már sehol nem kapott munkát, mert a többi gazda tudta, hogy a rendőrökhöz ment." 444.hu/2017/03/12/roman-rabszolganok-termesztik-a-zoldsegeket-olaszorszagban-az-eu-orszagainak

Millió másik példát lehet hozni. Ahol hosszú időn keresztül elnyomásnak, nyomornak és erőszaknak tették ki a lakosságot, az önbecsülése ehhez igazodott; ha valamikor azt mondják nekik - mostantól megszűnik az elnyomás, szabadok vagytok, az nem azt jelenti, hogy emiatt sittysutty bármihez is felfejlődnének.
Például Belga Kongóban évi egymillió ember halt meg abban az időben, amikor az még Lipót magánbirtokának számított; és ma is hajlandóak borzalmas körülmények között, fillérekért dolgozni a kínai beruházók kezében levő kobaltbányákban:
www.origo.hu/techbazis/20160119-gyerekek-banyasznak-kobalt-kongo-apple-samsung-akkumulator.html
sg.hu/cikkek/it-tech/116994/gyerekek-banyasszak-a-kobaltot-kongoban

annamanna 2017.03.24. 03:24:59

@bispora: Egyrészt szerintem a kelet- és nyugatnémetek mentalitása közti különbségek ma is kimutathatók, mint ahogyan Magyarország lakóinak mentalitása nem egységes, van különbség a szegényebb keleti és a jómódúbb nyugati országrészek pszichés állapota között. Ezek nem tüntethetőek el varázsszóra. Az EU-ba vándorolt muszlimok sem illeszkednek be attól, hogy most már nyugaton laknak, és ennek nem a butaságuk az oka, hanem a több ezer évre visszanyúló kulturális sajátosságaik; az ő esetükben egészen konkrétan az, hogy a Közel-Keleten több ezer évvel hamarabb létrejöttek az elnyomó államok, mint Európában; tehát több ezer évvel hamarabb hozzászoktak a kizsákmányoló hatalmi viszonyokhoz, miközben Európában a germán népek még évezredekig törzsi viszonyok között éltek.
Európán belül is tökéletesen kimutatható, hol volt régebb óta kizsákmányoló, elnyomó államiság: a dél-európaiak patriarchális (elnyomó) családszerkezetben élnek, és egészen másképp viszonyulnak az erőszakhoz, mint az északiak. Egy példa:

"A máltai madárírtás és az ellene folytatott harc egész Európát és Észak-Afrika jelentős részét érinti. Máltára érkeznek madarak, de innen nem repülnek tovább. (...) remek embereknek tartom őket, igaz barátnak (a maguk föníciai módján) és a legjószívűbb népnek a világon. Már amikor nem ölik meg az utolsó verebet is. Lehetőleg a legnagyobb kaliberű fegyverrel, ami elérhető. (...)
Máltán a vadászat kultúra, hagyomány. Mint az inkáknál az emberáldozat vagy a régi szép időkben nálunk a boszorkányégetés. Egy teljesen hülye szokás, ami ellen nem küzdeni kéne, hanem betiltani azonnal."
tucano.kinja.com/maltai-madarmeszarosok-1704039811

Egy másik: "Spanyolországból, ahol a vadászatra használt állatokkal úgy végeztetnek futóedzést, hogy autó után kötik őket, a vadászidény végén, vagyis februárban pedig felakasztva végzik úgy, hogy lassan, saját magukat megfojtva halnak meg. Az állatmentő szervezetek szerint a spanyol galguero ellen ugyanúgy küzdeni kell, mint a bikaviadalok ellen."
"feleslegessé vált spanyol agaraktól gazdájuk brutálisan szabadul meg: az állatok jelentős részét megkínozzák, majd megölik.
A véres bikaviadalok miatt egyébként is támadják a spanyolokat, ugyanígy nehéz megérteni és megmagyarázni, miért bánnak ilyen kegyetlenül vadászkutyáikkal"
"minden szezon végén több tízezertől egyszerűen megszabadulnak"
"Szintén előszeretettel bevetett módszer az agarak kiszáradt kutakba dobása, szájuk kipeckelése és így sorsukra hagyása, lelövése, savval leöntése. Sokuknak eltörik a lábát vagy medencéjét, vagy „egyszerűen“ agyonverik őket"
hvg.hu/itthon/20170207_Magyarok_is_mentik_az_akasztasra_itelt_spanyol_agarakat

Az ilyen eseteknek semmi más oka nincs szerintem, minthogy a dél-európaiak sokkal hamarabb hozzászoktak a brutálisan elnyomó államisághoz (a római birodalom és a kb. 800 évig tartó muzulmán hódítás miatt), mint a germánok.

Ez általánosan is érvényes; az emberek ott normálisak, öntudatosak és szelídek, ahol kevés történelmi emlékük van az elnyomásról. Minél több brutalitáshoz szoktak hozzá (történelmi léptékkel mérve), annál inkább eltorzul a viselkedésük, annál gátlástalanabbak.
Egy egész népcsoport, egy egész nemzet tekintetében sokkal nehezebb megszabadulni a meggyökeresedett szokásoktól, mint egy-egy ember esetében; de még egy személy esetében is szinte lehetetlen.

Például azokból a nőkből lesz kurva (szinte kivétel nélkül), akiket gyerekkorukban szexuálisan bántalmaztak. Egyszerűen hozzászoktak ahhoz, hogy ami számukra rossz és fájdalmas, az a normális, és később is elviselik, nem tiltakoznak ellene.
Vagy például, ha egy rendezett hátterű, középosztálybeli ember (vagy egy birtokaitól megfosztott arisztokrata) elszegényedik, tudni fogja, hogy számára ez a helyzet nem normális, ez nem az ő igazi állapota, ezért mindent meg fog tenni, hogy visszakapaszkodjon egy anyagilag kiegyensúlyozott állapotba. Aki viszont eleve nyomorba születik, az meg sem kísérli a kikapaszkodást, mert számára az a természetes, amibe beleszületett.
Vagy például, amikor Mózes kivezette a rabszolgává tett népet Egyiptomból, azért kóvályogtak 40 évig a pusztában, mert Jahve megvárta, amíg mindenki meghal, aki hozzászokott a rabszolgasághoz (tehát mindenki, aki legalább 20 éves volt az exodusnál). Megtört lelkű néppel nem lehetett harcolni; meg kellett várni, hogy egy új nemzedék nőjön fel a pusztában, ami a szabadsághoz szokott hozzá, mert eleve beleszületett. Akik a rabszolgasághoz szoktak, azok a pusztában folyton panaszkodtak, sírtak és fellázadtak a legkisebb dolgok miatt is. Még Isten is reménytelennek tartotta őket átnevelni!!!!! És ezen nem árt elgondolkozni.

Nem lehet lebecsülni a jelentőségét a történelmi emlékeknek, egy nép általános mentális-pszichés állapotának. Egyáltalán nem véletlen, hogy ebben az országban viszonylag sok embert könnyűszerrel szembe lehet fordítani "Brüsszel"-lel, és meg lehet győzni, hogy mindenért a "Nyugat" a hibás. A Nyugat iránti bizalmatlanságnak hosszú múltja van.

annamanna 2017.03.24. 04:36:37

@Lord_Valdez: Konkrétan ennek a kis videónak: index.hu/mindekozben/poszt/2017/02/19/ilyet_se_latni_minden_nap_igy_fognak_el_nemet_vadaszok_egy_boeing_777-est/ a nézése közben döbbentem rá arra, hogy te jó ég, ehhez az egész elképesztő technikai fejlődéshez, amit az emberiség eddig produkált, milyen őrületes bizalomra volt szükség egymás iránt. Majdnem sírva fakadtam a meghatottságtól. Hogy ebből az egészből, amire idáig eljutottunk, semmi sem lenne, ha nem bíznánk egymásban. Akik felszállnak a repülővel, vezetőként vagy utasként, bízniuk kell abban, hogy a gépen az utolsó csavart is megbízhatóan meghúzták, senki sem tör a vesztükre, senki sem akar nekik rosszat, mindenki, aki a gépen van, plusz a földi irányítás tagjai is mind jóindulatúak, és mindenki együttműködik abban, hogy szerencsésen földet érjenek. És ez csak egyetlen egy repülő, de az egész történelmi fejlődést, az egész technikai civilizációt mind a bizalom mozgatja.
Ahol lecsökken vagy megszűnik a bizalom, ott mindenféle fejlődés esélytelenné válik, és átveszi a helyét a pusztulás, pusztítás.
Azok a népek, országok a legfejlettebbek, ahol a legnagyobb az egymás iránti bizalom, ahol az emberek leginkább azt gondolják a többi emberről, hogy azok jóindulatúak. Illetve nem csupán gondolják ezt, hanem meg is tapasztalják; és persze ahol ők maguk is a leginkább jóindulatúak a többi emberrel szemben. Ahol a leginkább hajlamosak betartani a szabályokat - és nem azért, mert rettegnek a szabályszegés következményeitől, hanem mert úgy gondolják, hogy a szabályok betartása mindenki számára jó; magukkal is jót tesznek, ha betartják a szabályokat, és másokkal is.

Ha már a mezőgazdaság került szóba: nagyon megdöbbentem az alábbi két videó közti különbségen is.
Az elsőben amerikaiak egy lovat mentenek ki a jeges vízből: www.youtube.com/watch?v=tSajz_BlLZw Látható, hogy viszonylag sok ember segít, tehát összefognak.
A másodikban egy szibériai gazda próbálja kimenteni a jeges tóba pottyant tehenét: www.youtube.com/watch?v=xeS4Gm5lncM neki senki sem segít. És ez megint olyan szívszorító, hogy a legszívesebben sírnék miatta.
Ráadásul nem egyedi eset, jó pár hasonlót láttam; az amerikai eseteknél láthatóan sokkal nagyobb az egymás iránti szolidaritás.
Ez pl egy kutyamentés - egy orosz ennyi segítséget kap hozzá: www.youtube.com/watch?v=QrQqcnFugG4
Az amerikai média minden mentésből szenzációt csinál, a résztvevőket hősként ünnepli, és az emberek megtanulják, hogy ha valami jót tesznek, ha nagylelkűek, akkor ők nagyszerűek, hősök, akiket ünnepelni lehet. Az oroszokra a kutya se figyel, semmilyen elismerést se kapnak, ezért sokkal inkább ahhoz szoknak hozzá, hogy ők maguk is közömbösek legyenek másokkal.

Vagy beszélhetünk bármilyen teljesítmény elismerésről, ha például egyszerűen a fizetéseket nézem (mert az végül is egy ember teljesítményének elismerése). Ahol általánosan jól élnek belőle, ott általánosan ahhoz szoknak hozzá, hogy a teljesítményük elismerésre méltó, tehát ők maguk jó emberek. Ha nyomorognak, miközben ugyanakkora teljesítményt nyújtanak, akkor ahhoz szoknak hozzá, hogy nem elégséges a teljesítményük, mert ők maguk biztosan nem elég jók.

Vagy vegyük mondjuk a sportolókat - az USA-ban tömegek ünneplik ujjongva a sportolókat, hősként néznek rájuk; miközben rengeteg orosz fiatal csinál életveszélyes mutatványokat, amik persze ugyanolyan nagy testi erőt és ügyességet igényelnek, mint amivel egy amerikai sportoló eredményes lesz; de rájuk a kutya se figyel, nem biztosítanak számukra megfelelően biztonságos körülményeket, ezért hozzászoknak az életveszélyhez, úgyhogy a végén jogosan mondják rájuk, hogy bolondok, pl: www.youtube.com/watch?v=gLDYtH1RH-U

Persze az elismeréssel kapcsolatban el lehet menni egy túlzóan engedékeny irányba is, például „Azon kiakadtam, hogy a hatodikos gyerek azért kap oklevelet, mert tudja a kettes, hármas és még a tízes szorzótáblát is, majd az igazgató mondja lelkesen, hogy tapsoljuk meg a szuper matematikusunkat!” (a link már nem fér ide, a cikk az indexen, a címe: Moszatízű marha, jéghideg nők)

Ugyanebben a cikkben: "Bizalom: „Van súlya az adott szónak. A rendőrnek bemondják a nevüket, és nem jut eszükbe hazudni. A rendőr, ha sebességet mer, akkor nem készít felvételt, hanem leállítja az autót, és elmondja, hogy mit látott a lézeres sebességmérő kijelzőjén. Képzeljük el, Magyarországon mi lenne, ha a rendőr szava lenne elég egy gyorshajtási bírsághoz.” „A gyerekünket úgy anyakönyveztettem, hogy egy darab igazolványt nem kertek tőlem. Egyedül mentem, mint apa, gyerek nélkül, minden bemondásra történt. A kórházban kezelés előtt is csak nevet kérdeznek, születési dátumot és lakcímet. Hihetetlen.”"

annamanna 2017.03.24. 04:55:20

@Lord_Valdez: Ha az országok fejlettsége közti különbségeket meg akarom érteni, nem tekinthetek el attól, az emberek hogyan bánnak egymással és magukkal; mennyire bíznak egymásban és saját magukban; mennyire becsülik meg egymás teljesítményét, mennyire vigyáznak egymásra, mennyire őszinték és becsületesek egymással, mennyire segítőkészek vagy mennyire irigyek, durvák és ellenségesek, mennyire akarják a másikat eltaposni.

Ezzel persze csak feltaláltam a meleg vizet, mások is tudják, mennyire fontos mutató az egyes országok boldogságindexe. Amit mostanában ezzel kapcsolatban olvastam: index.hu/kulfold/2017/03/20/ensz_kutatas_legboldogabb_orszagok/
"az egy főre eső GDP és a várható egészséges élettartam alapján állítja össze az ENSZ kezdeményezésére léttrejött Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata (SDSN), amihez hozzászámolják az egyes országok lakóinak véleményét négy témában: - mekkora társadalmi támogatásra számíthatnak, ha bajba kerülnek, - mekkora szabadságot élveznek életük fontos döntéseiben, - mennyire érzik korruptnak a társadalmat, amiben élnek, - mennyire gondolják nagylelkűnek magukat."
A listán mi a 75. helyen állunk, "Oroszország a 49., Kína pedig a 79. legboldogabb ország, Észak-Korea viszont érthető okokból nem szerepel a listán."

Ezt a cikket itt találtam a Mandineren: "Zárug Zita és Harkányi Árpád, a biciklis világutazó házaspár esküvőjük után négy évig tekertek a világ körül" mandiner.hu/cikk/20170323_csak_egyszer_elunk_interju_a_bringas_vilagutazo_hazasparral
Ez a két ember olyan mérhetetlen bizalommal viseltetik saját maga, a párja és az egész világ iránt, ami számomra egyszerűen felfoghatatlan. Csakis erre a nagyon mély bizalomra alapozva tudtak ilyen elképesztő teljesítményt produkálni. Olyan messze állnak egy átlag magyar bizalmi indexétől, mint ide Dánia.

Még két videót linkelek, amiből megfigyelhető, hogyan ég bele egy nyugati ember tudatába az, hogy ha teljesít, akkor mások megünneplik, örülnek neki (és nem elgáncsolják, nem irigykednek a sikereire):
www.youtube.com/watch?v=KIjivnSyldY&t=5s
www.youtube.com/watch?v=C7SeoX9mTRI&t=3s
Ezt össze lehet vetni azzal, hogy Magyarországon hogyan bánnak azzal, aki sikeres, aki valós teljesítményt nyújt, aki keményen küzd.... tehát hogy Magyarországon mennyire a valós teljesítményeket jutalmazzák, vagy a teljesítmény helyett mennyire mást... mit és miért...

Még idefér a följebbi cikk linkje: index.hu/kulfold/2014/09/14/mi_a_jobb_brithon_vagy_itthon/

annamanna 2017.03.24. 16:32:05

A fentihez annyit, hogy az emberek hősként való elismeréséről két igen eltérő nézőpont:

Az egyik szerintem sokkal nyugatiasabb, és mint látható, keresztény nézőpont (az előadó hitgyülis): www.youtube.com/watch?v=LdNxIj0EPV0
Hős leszel, a legnagyobb harcban is részt veszel
Készülj már, mert hős leszel, akkor is így lesz, ha nős leszel
Ha padlón is vagy, győzni kell mindenen átmenni élni kell
Önmagadban is győzni kell a rozsdás láncokat tépni el

A másik cinikus, keserű, hitetlen, igazán "magyaros": www.youtube.com/watch?v=sCVja6lwxhw
Hősiesség, bátor eszme
De kit feszíthetsz ma már keresztre
A hősök ma már máshogy néznek
Emberre, gyerekre

Egy másik cinikusan magyaros nézőpont: www.youtube.com/watch?v=Pfwo6TFvY_A
Te vagy a legnagyobb hős a világon:
Én a királynőd és te a királyom.
Hova is rejtsem el a szívem tőled,
Nehogy a végén majd összetörjed.

bispora 2017.03.24. 20:13:39

@Lord_Valdez:

I. „Az IQ-val magyarázni a gazdasági különbségeket egy városi legenda.”
Lynn és Vanhanen 2002-es könyve volt az első, ami az egyes nemzetek átlagos intellektusa és a GDP közötti rendkívül erős kapcsolatot körül járta (books.google.fr/books?id=KQ4rLiAbHQQC). Ebben a korreláció mértéke kb. 0,7 volt. A szerzők az egyes országok átlagos intellektusát elérhető IQ tesztek és nemzetközi tanulmányi felmérések (PISA, TIMSS, PIRLS) adatait átszámolva kalkulálták. Az eredeti táblázatukat ezért sokat támadták, de az elmúlt években nagyjából kialakult egy konszenzusos kép a nemzetek átlagos intellektusáról (Lynn, R., Meisenberger, G. 2010. National IQs calculated and validated for 108 nations. Intelligence 38, 353-360).
Az elmúlt 15 évben a GDP mellett a következő területek erős átlagos intellektus kapcsolatát bizonyították be:
1 Hivatalok minősége , jogállamiság, 2. a népesség egészsége 3. korrupció alacsony szintje, 4. demokrácia, politikai szabadság, 5. gazdasági és technológiai fejlődés

1. Jones, G., & Potrafke, N. 2014. Human Capital and National Institutional Quality... Int., 148-155.
2. Oesterdiekoff, G.W., & Rindermann, H. 2007. J Soc. Pol. and Eco. Stud. 201-222.
3. Potrafke, N. 2012. Intelligence and corruption. Ec. Lett. 109-112.
4.Rindermann, H. 2008. Relevance of education and intelligence for the political development of nations... Int. 306-322.
5.Rindermann, H.2012. Intellectual classes, technological progress and economic development... Pers. and Ind. Diff. 108-113.

II. „Egyrészről, a feketék nem annyira buták, csak aluliskolázottak.”
Amerikában száz éve követik nyomon a fekete-fehér IQ szakadékot. Ez pontosan 1 SD érték, azaz 15 IQ pont. Semmilyen egészségügyi, oktatási nevelési program sem tudta ezt eltüntetni. Pedig a három éves kortól működő Head Start program, ahol a fekete nebulókat óvoda és iskolaelőkészítő programokkal, személyre szabott mentorokkal próbálták felzárkóztatni, ötven év és 116 milliárd dollár kiadás után végül a teljes kudarc és sikertelenség okán két éve abbahagyták.

III. „Sajnos, az intelligenciát nem lehetséges mérni.”
Az egyik leggyakoribb tévhit. A valóságban az IQ tesztek a legstabilabban mérhető humán személyiségjegyek mélyreható predikciós erővel az egyénre nézve: iskolai előmenetel, fizetés nagysága, de még az egészségi állapot, várható élettartam, munkanélküliségre bűnözésre való valószínűség is kiolvasható belőle. Érdekes ilyen szempontból a Minnesota ikerkísérlet eredménye, mely szerint az egypetéjű, csecsemőkorban egymástól elválasztott gyermekek felnőtt korukban kísértetiesen hasonló IQ tesztet írtak. A felnőttkori IQ genetikai determinizmusa e szerint 75-80%!

IV. „Harmadrészről, Watson egész másért kapta a Nobel-díjat. Ezen a területen nem szaktekintély.”
Watson prof olyan egyszerű kérdésben, mint egy humán jelleg öröklődése, endogám közösségek, akár nagy holocén rasszok közötti evolúciós eredetű allélfrekvencia különbözőségek- biztonsággal számíthat szakértőnek.

V. Nogales
B meg, ez a város két különböző országhoz tartozik. A probléma kb az NSZK-NDK analógia- mire bizonyíték ez? Ha már ezzel jöttél, kérdeznék valamit. Detroit és Pittsburgh a rust-belt városok keresztjét nyögték. Pittsburgh a lemezfeldolgozó iparból a csődöt követően sikeresen váltott és lett amerika egyik legélhetőbb városa egészségiparral, banki szektorral egyetemekkel, míg Detroit egy harmadik világbeli várossá vált- két éve ment csődbe 22 milliárd dollár adóssággal. Nos mindkét város az USA jogrendje és zászlaja alatt üzemel, de az egyikben 75, a másikban 25% a feketék aránya. Vajon?

VI. Jamaica, Haiti, Dominica „Hasonló környezeti adottságok, hasonló etnikai háttér”
Remek lehetőséget adtál, hogy néhány friss adattal szolgáljak Jamaica, Dominica és Haiti kapcsán. Először is a francia forradalom idején Haiti fellázadt fekete-aftrikai rabszolgái az összes fehéret kiirtották. Eleve tízszer több fekete rabszolga volt ott mint a létszámában is több fehéret tartalmazó Dominikában. Ennek szemmel látható következménye, hogy a haitiak bizony sokkal sötétebb bőrszínűek, mint a dominikaiak (azokban több fehér vér csörgedezik). Ez olyan embertelenségekben is megnyilvánul, hogy pl két éve 500 ezer, sokszor már Dominikában született haiti származásút deportáltak vissza hazájába. A sziget haiti felén az élelmiszerüket nem tudják megtermelni a hős feketék, pedig a francia gyarmati időkben ez volt a karibi régió éléstára (Zimbabwe is beugrik rögtön az embernek valamiért…)- vajon mi lehet ennek az oka?
Nos, Lynnék anyagát az átlagintellektusról már citáltam, abban a következő adatokat találni a három országra:
Dominika: 82 IQ
Jamaika: 79 IQ
Haiti: 68 IQ

Ha ezekből a számokból egy normál-eloszlás kalkulátorral kiszámolom a gazdaság működtetéséhez szükséges „smart frakciót” (IQ<120) akkor tízezer lakosra vetítve Dominikánál ez 56, Jamaikánál 31, Haiti esetében 3db helyi lakost kapok.

Occam, hol van a borotvád?

bispora 2017.03.24. 20:14:29

@Jean Sol Partre:
A választ megírtam Valdez úrnak- ha érdekel.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu