Kommentszűrés
’17 már
16
15:41

A nagy babaharc − a Nyugat utolsó háborúja?

Írta: Redakció

baba11-2.jpg

Hojdák Gergely írása

 

Itthon hivatalosan 2015 végén tört ki a nagy babaháború, amivel a magyar népesedéspolitika új korszakba lépett. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, nehéz megmondani, ki tüzelt először. A vezényjelet kétségtelenül Kövér László szavai adták meg az év végi Fidesz-kongresszuson: „Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk”.

A kijelentés a magyar nőtársadalom köreiben (különösen a generációs szakadék innenső oldalán) finoman szólva sem aratott osztatlan sikert. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy amikor a kérlelhetetlen házelnök két nappal később az Inforádiónak adott interjújában érvelő és többé-kevésbé „polkorrekt” módon nyilatkozott a népesedési helyzetről (bölcsen felmérve, hogy az ország közvéleménye nem csak 50 pluszos férfiakból áll), az a balliberális média ingerküszöböt egyszerűen nem érte el.

Kövér kapitány tehát, aki ugye nem ma kezdte a szakmát, minden bizonnyal tervszerűen indított frontális támadást az emancipációs „érzékenykedés” ellen, a Fidesz-kongresszuson a népesedéspolitika új korszakát hirdetve meg. Nála is nagyobb port kavart azonban Ákos őrmester kozmogóniai eszmefuttatása a női és férfi princípiumokról, amivel egyébként a saját táborában idézte elő a legnagyobb zavart. Úgy tűnik, hogy ebben a kérdésben még a jobboldal ikonikus poplegendájának sem sikerült áthidalnia a nemzedéki szakadékot. Akárhogy is, a kormány kommunikációs agytrösztjei élesben tesztelhették, milyen stratégiával tudják legsikeresebben célba juttatni AZ üzenetet: a népesedéspolitikai szemléletváltás egyre sürgetőbb szükségességét.

*

A régi-új népesedéspolitika bírálóit persze nem érte váratlanul a támadás, hiszen ekkor már hetek óta mindenhol óriásplakátok hirdették: „Testvérben az erő!” A házelnök kommunikációs attakjával párhuzamosan a kormány egy szívélyes CSOK-ot is küldött több százezer fiatal párnak. Nem is váratott magára sokáig az ellentámadás: a Telekom szerződést bontott Ákossal, az interneten pedig beindult a rettegett mémkommandó: Kövér-bajszos lombikbébik, kommunista mozgalmi plakát „Teherbe! Teherbe!” jelszóval, retró filmplakát „A méhed járjon, ne a szád!” aláírással – hogy csak a legemlékezetesebb pop-art remekeket (és remake-eket) említsem. És persze a balliberális térfél is bevetette a maga csodafegyverét: a nácizást. Ennek ütőerejét ugyan némileg gyengíti, hogy gyakorlatilag minden politikai vitában elsütik, legutóbb például a határkerítés kapcsán – nézzük meg, hol tart most az ügy. (A dolog pikantériája, hogy a bevándorlók között nem kevés „hardcore nagycsaládos” is akad, az iszlám népesedéspolitikai tudatosságról nem is beszélve).

Az ideológiai ellenállás persze már sokkal régebben megkezdődött: a ’68-as párizsi diáklázadásokkal, amelynek nyomán a társadalomtudományi fakultásokon a hagyományos népesedéspolitikai megközelítést egyre inkább a „gender studies” és az állampolgárok testének leigázási módszereit tematizáló biopolitikai stúdiumok szorították ki – hogy a szingli életformát népszerűsítő könyvekről, filmekről és újságokról (na meg a mindebből komoly hasznot húzó gazdasági érdekcsoportokról) ne is beszéljünk.

Ettől persze még nem igaz, hogy minden egyedülálló ember öntudatos feminista vagy gender-ügynök lenne: sokukat inkább az elhúzódó tanulmányok, a finoman szólva sem családbarát munkaerő-piaci körülmények, vagy pusztán az tartanak vissza a családalapítástól, hogy nehezen találnak „megfelelő” partnert. A versenyszférában, de még a közigazgatás számos szegmensében is előnyben részesítik az egyedülállókat azon egyszerű oknál fogva, hogy nekik biztosan nem kell a gyerekért rohanni az óvodába, vagy szabadságot kivenni, ha a gyerek összeszed egy jó kis köhögős-hányós-hasmenős vírust, ami a testvérek és a szülők között ide-oda pattogva jellemzően az egész családot hetekre parkolópályára teszi. A szingliket nagyobb eséllyel bent lehet tartani késő estig az irodában, ha a munka (vagy a munkáltató) érdeke úgy kívánja. A családosok különleges képessége, a másokért való teljes elköteleződés a legtöbb munkaadó szemében nem sokat számít – pedig bizonyos helyzetekben akár a cég túlélését is jelentheti.

*

Mostanra a két tábor közötti ideológiai szakadék legalább olyan mély és szerteágazó lett, mint az első világháború lövészárkai. Valószínűleg csak a saját fejére hoz bajt, aki megpróbál két szembe nálló hadoszlop között közvetíteni. Most mégis tennék erre egy tétova kísérletét, mert nem kevés az, ami itt a kockán forog.

Az „A” ideológia (nevezzük újkonzervatív népesedéspolitikának) abból indul ki, hogy a közösség érdeke előrébb való az egyénnél. Hogy az államnak megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerőre, lelkes adófizetőre van szüksége az olyan nem mellékes feladatai ellátásához, mint a gazdaság megszervezése, a közös kockázatvállalás elvén működő jóléti rendszer vagy – horribile dictu – az ország határainak megvédése.

A „B” ideológia (nevezzük liberális felfogásnak) kiindulópontja ezzel szemben az, hogy a testem, életem fölött csak és kizárólag én rendelkezem. Aki megpróbál beleszólni az olyan legbenső magánügyeimbe, mint a párkapcsolat és a gyerekvállalás (vagy épp ezek elmaradása), azt a legcifrább szavak kíséretében küldöm el melegebb éghajlatra – különösen igaz ez az állam eo ipso fafejű és zsarnok képviselőire. Nem véletlen, hogy „B” ideológia szervesen összefonódott a nemi identitás körül pörgő mozgalmakkal a feminizmustól kezdve az LMBTQI… közösségekig. (Ez az ideológiai-politikai szembenállás csúcsosodott ki most például az ELTE „társadalmi nemek tanulmánya” mesterszaka körüli üzengetésekben is).

*

Most nagyjából az történik, hogy a „B” ideológia hosszú egyeduralma után az „A” ideológia újra a közfigyelem, mi több, a politikai döntéshozók homlokterébe került. Csökken a népesség! Összeomlik a társadalombiztosítás! Nem lesz, aki eltartsa a nyugdíjasokat! A gazdaságban égető munkaerőhiány van! Jönnek a bevándorlók, akik lassan (vagy tán nem is olyan lassan) többségbe kerülnek, és átveszik az uralmat az elöregedő, kulturális identitását vesztett nyugati társadalmakban!

Ez, sajnos, pontosan így igazzá válhat – belátásához még különösebb történeti, közgazdasági, társadalomtudományi műveltségre sincs szükség, pusztán a józan észre. Mindazonáltal a modern nyugati társadalmakban aligha a demográfia hideg vaslogikája a legnagyobb ösztönzőerő a családalapításra. Sokkal inkább az, ha jól működő családokat látunk, megfelelő anyagi és lelki körülményeket találunk magunk körül.

És azt hiszem, hogy éppen itt van a legnagyobb probléma. Hogy az 50%-os válási statisztikák országában, a finoman szólva sem családbarát munkaerő-piaci viszonyok közepette, a zsákutcába tévedt személyes életutak ismeretében (amikor is a szülők a gyerekeiken keresztül próbálják megvalósítani azt, ami nekik nem sikerült) nem igazán lehet a harmonikus családi életet mintául állítani.

Ugyanakkor a modern államnak sem egymás után a szakadékba menetelő birkákra és ágyútöltelékekre van szüksége, hanem önállóan gondolkodó, felelős és kreatív polgárokra, akik a vállukon viszik az országot. Igaz ez még a modern hadseregre is, ahol a technika és a kiképzés kulcstényezőkké váltak. Ehhez viszont épp az úgynevezett (a liberális eszmedömping hatására konzervatív körökben már-már szitokszóvá lett) személyes önmegvalósításon át vezet az út, ami a legtöbb esetben (persze nem feltétlenül, mert minden kultúra ismer „szent magányosokat”) előbb-utóbb természetes módon találkozik a családalapítás vágyával – már persze ha ennek körülményei adottak, és nem akadályozza ideológiai fanatizmus.

Mindennek megvan a maga ideje, amit tiszteletben kell tartani – viszont az elszalasztott lehetőségeket általában már nem lehet utólag pótolni. Ha viszont még a család eszményképét is megpróbáljuk kitörölni a kollektív emlékezetből, csak mert azt nehéz megvalósítani (bizony, legalább annyi munkát igényel, mint egy multinacionális cégnél felküzdeni magunkat felsővezetői pozícióba), és mert az élet sokszor másképp hozza; nos, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy nemsokára az egész nyugati kultúra, ami a szabad önmegvalósításról dédelgetett álmaink alapja, eltűnik a Föld színéről.

Jó lenne, ha a média nem csak a provokációnak és ellenprovokációnak adna teret, hanem a konstruktív párbeszédnek, megoldáskeresésnek is. Ezek közé tartoznak például a családi adókedvezmények, a lakhatási, életkezdései támogatások és a munkahelyi kedvezmények, különös tekintettel a részmunkaidős foglalkoztatásra. Vagy lehet, hogy már annyira hozzászoktunk az ideológiai háborúzáshoz, hogy nem is bírunk nélküle meglenni?

Címkék: család férfi jobboldal társadalom liberalizmus konzervativizmus baloldal demográfia

A bejegyzés trackback címe:

http://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr3112342929

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Szindbad 2017.03.16. 15:52:57

Ennyi bullshit a világon nincs. Nem vagyok képes végig olvasni.

Vödör 2017.03.16. 16:10:48

@Szindbad: pedig csak annyit mond hogy nem kell atesni a lo tuloldalara, eljen az arany kozeput! Mondjuk ezen nem lehet horogni az teny...

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2017.03.16. 18:01:34

"Most nagyjából az történik, hogy az „A” ideológia hosszú egyeduralma után a „B” ideológia újra a közfigyelem, mi több, a politikai döntéshozók homlokterébe került. Csökken a népesség! "

A szerző is összekeverte az "A"-t a "B"-vel. Azt akarta mondani, hogy a "B" egyeduralma után jön az "A".

Ezzel kapcsolatban csak annyit mondok:
nem hűbelebalázs intézkedésekre van szükség, hanem alapos vitára!

tirpakbokretas-migrations.blogspot.nl/2015/04/a-nemzet-neveben.html

Bell & Sebastian 2017.03.16. 21:16:41

Szerintem vesztésre állunk, ha csak a mai nap számít. Márpedig mindig csak a mai nap számít.

Nem túl felemelő betegkísérőnek lenni, pedig nagy eséllyel mindenki négyszer végigcsinálja a tortúrát a szüleivel és az ap-anyósával, plusz a saját kimenetele az aktuális divatból.

Hogy szómat a nyelvemmel ne öltsem, ma az történt, hogy nem láttam ép embert. A bejárati silbak őrző-védőként reinkarnálódott, nyugdíjas rendőr (még ezek a legfickósabbak), kórház dugig betegekkel, a személyzet vagy nyugdíjas doktor, akibe már csak hálni jár a hálapénz, vagy fehér köpenyes ide-oda és ki-be járó, ismeretlen funkcióval.

Telik-nyúlik az idő, szinte lefolynak az órák, mint ama bizonyos föstő képein, aki nem egy akvarell-csendéletű Wannseenichter volt, inkább olyan lyukfoldozó-féle genderkandúr.

Unalom atyja, meg a tudás anyja, nézzük inkább a kórházi rekonstrukciót, szabad szemmel az udvaron, ha már kis vonattal öntik bele a pénzt és csak szigorúan füstös képű vállalkozó nyerhet tendert, dolgozni meg vaskereszttel lehet csak.

No, ezeknek a mestereknek csak a vakeroló kanaluk volt fémből, gyülekeztek is az árnyékos oldalon, a tíz Celsius fokban, mint negatív svábbogarak. Kilencet ütött már a harang a nyelvére, mert minálunk a harangot ringatják, bezzeg a pravoszlávoknak több eszük van, mert ők a nyelvét mozgatják, jóval kisebb munka befektetésével, mire azt látom, hogy a brigád csupa nyugdíjasból áll, malteros legénytől a pallérig. Hogy kilenckor még csak a pozíciót foglalták, más egyéb nem történt, azon nem kell meglepődni, csak olyanoknak, akik már láttak építkezést a Raab felső folyásánál.

Szóval, elmúlt a nap érdemi része úgy, hogy senki sem szaggatta az istrángot 20 méteres körzetemben. Még én sem.

A brüsszeli nemjóját a sok rezsi csökkent csodarabbinak! Tizenhatodika van, és tegnap még egészen másról volt szó a pártnapon! Békeharcra fel, szeretkezz és ne háborúzz, köcsög!

www.youtube.com/watch?v=tb4jFYHMj8s

maroz 2017.03.17. 05:49:15

@Vödör: Na de miért "mond"? A méhe járjon, ne a szája!

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2017.03.17. 07:05:11

Csak hogy tudjuk, mivel állunk szembe: teljesen nyilvánvaló, hogy az európai keresztény fehér faj módszeres kiirtása zajlik. Genocídium: ugyan még nyíltan nem mészárolják a fehéreket (kivéve Afrikát, ahol nagyon is), de közel száz éve mindent elkövetnek, hogy ne tudjon vagy ne akarjon szaporodni. Útjában vagyunk a globalizmusnak.

Nagyjából mindegy, hogy a gazdasági érdekekhez koholják az ideológiá(ka)t vagy az ideológiához igazítják a gazdaságot, a végeredmény ugyanaz: miután a globalizátorok minden létező bőrt lehúztak a keresztény fehér fajról, nekiláttak felszámolásának. A kommunizmustól a nőjogi mozgalmakon át a kétkeresős családmodellig, a genderizmusig minden elem jól illeszkedik abba a folyamatba, aminek a vége (célja és/vagy eredménye) a keresztény fehér kultúra és az azt létrehozó és hordozó ember megsemmisítése.

Ennek a folyamatnak csak egy módon lehet megálljt parancsolni, ha szembefordulunk a globalizmussal, visszahelyezzük jogaiba keresztény hitünket, a személyt, a családot és a közösséget, ha visszanyerjük méltóságunkat.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2017.03.17. 07:17:04

@bbjnick:

mivel állunk szembe: =mivel állunk szemben:

Bell & Sebastian 2017.03.17. 07:42:53

@bbjnick: Az idő nem nekünk dolgozik, ha kihalnak a nyugdíjasok (nyugdíj nélkül inkább hamarabb, mint később), akkor nem választják újra a bonsai-törpe koronaherceget és báróit, visszajön a progresszív szívás.

A pártnapon (melyik ünnepünk nem az?) ezért én inkább a demográfiáról ordítoztam volna artikulátlan hangon, nem is a birodalmi lépegetésről.

Az eredeti mondás nem úgy van, hogy ahol akad stadion, kerül belé focista.

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.17. 07:48:49

@bbjnick: hümm, ha az egykeresős keresztény családi modell csak a közbeszerzett ner-zsiványoknak van fenntartva, a többi meg éljen meg nagyon jól havi 47.000-ból... hát épphogy gyorsítod a fehíírkálipszist, vagy legalábbis a nyugati államok többségi társadalmával teszel jót a lekoccoló kalandvágyók miatt, akik majd ott alapítanak családot, oppszaaa :DDD

Conchobar 2017.03.17. 07:56:50

"Ha viszont még a család eszményképét is megpróbáljuk kitörölni a kollektív emlékezetből" - A jelenség, a gazdaságilag előrehaladottabb népek körében a csökkenő születésszám igencsak relatív. A többi nép növekvő születésszámához képest negatív, viszont a túlnépesedéshez képest pozitív. Gyakorlatilag az ipari forradalom nyomán tapasztalt népességnövekedés szép lassan visszaáll egy elviselhető mértékre. Eleinte a gazdaságilag előrehaladottabb népek körében, utóbb a többinél is. Ennek az egy bolygónak véges az eltartó képessége, intenzívebben kellene keresni más lakható bolygókat

annamanna 2017.03.17. 08:16:25

"Nála is nagyobb port kavart azonban Ákos őrmester kozmogóniai eszmefuttatása a női és férfi princípiumokról, amivel egyébként a saját táborában idézte elő a legnagyobb zavart."

Ákos és felesége (nem friss kép, lehet pár éves): ocdn.eu/pulscms-transforms/1/0XektkpTURBXy8xOTE4NzY1MGU1M2VkOGZlOTkyOTM3NDIxODNkMjk4NC5qcGeRkwXNAxTNAbw
Ez azért nagyon elgondolkoztató.

Szintén nem friss hír vele kapcsolatban: "Rendőrt hívtak Kovács Ákos nejére" www.borsonline.hu/celeb/rendort-hivtak-kovacs-akos-nejere/29281
Ezen is érdemes eltöprengeni egy csöppet.

A házukkal kapcsolatban www.youtube.com/watch?v=PyMfqh3q2vY nekem az tűnt fel, hogy nulla nőiesség van benne, sehol egy cserép virág, és egyáltalán semmi jele annak, hogy ebben a házban négy nő lakik (Ákos felesége és három lánya).
Ez is elgondolkodtató, mivel az otthon kifejezetten az a tér, amiben a nő és a gyerekek töltenek sok időt. Valahogy mégsincs nyomuk.

Érdemes egy pillantást vetni erre a képre: http://assets.nydailynews.com/polopoly_fs/1.2630779.1462831146!/img/httpImage/image.jpg_gen/derivatives/gallery_1200/ozzy-sharon-jack-aimee-kelly-osbourne.jpg
A berendezés erősen tükrözi egy nő ízlését, kispolgári, semmi nyoma nincs benne a vad rockerségnek. Vajon miért? Sharon Osbourne elnyomja otthon a férjét? Szerintem erről szó sincs; sokkal inkább arról, hogy ő beleviszi a párkapcsolatba a maga energiáját, munkáját, lelkesedését, egyszerűen benne van a kapcsolatban és megjelenik az otthonban. Sharon producerként is életben tartotta Ozzy karrierjét, támogatta, erősítette, miközben maga is felépített magának egy saját karriert, és idővel nemhogy leromlott és elbanyásodott a külseje, hanem az évek múlásával egyre dögösebb lett. Persze, biztosan sokat költött magára, csakhogy ezt a sok pénzt Kovács Ákos neje is elkölthetné magára.
Ozzy összehasonlíthatatlanul rosszabb mentális állapotban kezdte a karrierjét, mint Ákos, meg volt győződve róla, hogy a 30. életévét már meg sem éri. A Black Sabbathból kirúgták, ha jól tudom, aztán a felesége támogatta a szólókarrierjét menedzserként, és 70 felé még mindig koncertezik, Sixx lelkendezett egy cikkben, hogy marha jó koncertet adott Pesten.
Nagyon sokat köszönhet Sharonnak, rengeteg életenergiát kapott tőle, már rég nem élne nélküle, nemhogy sikeres volna.

Eközben Ákos, a valóban rendkívül tehetséges zenész idővel kezd szép lassan eltűnni a lefolyóban, pedig sokkal fiatalabb Ozzynál és sokkal jobb lelki-mentális pozícióból indult.
Az ő feleségének nincs saját karrierje, csak a gyerekekkel foglalkozik, de valami furcsa ok miatt Ákos többször panaszkodott arra, mennyi idejét leköti a gyerekekkel való együttlét, pl már annyit legózott velük, hogy abból a kínai nagy falat is fel lehetne építeni. Miért veszi ennyire igénybe a család, ha a neje főállású családanya? Miért nem látszik a házukon, hogy a nő ott lakik? Mibe öregedett bele a nő annyira, hogy évtizedekkel látszódjon idősebbnek a férjénél? Miért nem vállalt felelősséget a karambol miatt?
Vannak olyan kérdések Ákos családi életével kapcsolatban, amik hiteltelenné teszik a szavait, mert nem tudja azokat a saját életével alátámasztani.
Sőt a saját családja inkább remek ellenpropaganda; azt sugallja, aki komolyan veszi Ákos bölcsességét, annak leromlik az élete.

"Ugyanakkor a modern államnak sem egymás után a szakadékba menetelő birkákra és ágyútöltelékekre van szüksége, hanem önállóan gondolkodó, felelős és kreatív polgárokra, akik a vállukon viszik az országot. Igaz ez még a modern hadseregre is, ahol a technika és a kiképzés kulcstényezőkké váltak."

Engem a Ryan közlegény megmentése c. film döbbentett rá arra, hogy fegyelmezetlen csürhével még háborúzni sem lehet; azok az emberek képesek a háborúban hatékonyan cselekedni, akik a béke idején is fegyelmezetten végzik a dolgukat.

"adna teret, hanem a konstruktív párbeszédnek, megoldáskeresésnek is."

Sajnos tényleg hiányzik az általános társadalmi megbecsülés. A megvetésnek olyan apró gesztusai is vannak, mint pl hogy terhes nőnek véletlenül sem adják át az ülőhelyet: "Lin a második gyermekével volt terhes és már a nyolcadik hónapban járt, mikor ez a pillanat eljött. Úgy érezte, meg kell ünnepelnie" velvet.hu/elet/2017/03/13/a_terhes_no_trofeaval_jutalmazta_az_elso_ferfit_aki_atadta_neki_a_helyet/

Vagy a babakocsival való tömegközlekedés közbeni afférok (kommentek egy cikk alól):
"A BKK helyében kitiltanám a babakocsit minden járműről. Zavarja a többi utast és általában segíteni kell a fel és leszállásnál."
"Én pedig önt tiltanám ki. Akinek van gyereke az már a mai társadalom szemében nem is ember. Gratulálok!"

"Kollégánkra még 2006-ban akarta rácsukni egy sofőr a buszajtót úgy, hogy egyik gyermekét - akkor 2 évest - már levette a buszról és visszaszállt, hogy a babakocsiban lévő pár hónapos fiát is leszállítsa. Egy erős asszony a testével akadályozta meg, hogy az ajtók bezáródjanak, így a 2 éves kislányának nem kellett a Soroksári úton egyedül álldogálnia."

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2017.03.17. 12:09:38

@Conchobar:

"Ennek az egy bolygónak véges az eltartó képessége, intenzívebben kellene keresni más lakható bolygókat" --- írod.

Sok sikert! Ha találsz egyet, majd szólj. :-D

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2017.03.17. 12:29:06

@Bell & Sebastian: @Herr Schnapsidee Lieferant:

A családalapítás is olyan, mint a szex: fejben dől el és alapvetően a nők hangoltságán múlik. Azon kell dolgozni, hogy a nők családot és gyereket akarjanak. Ez elsősorban nem anyagiakon múlik, hanem a nők önmagukról és a világról alkotott képén. Ha a nőkkel sikerülne megértetni, hogy mi a vektor, akkor a "pokol kapui" sem pusztíthatnának el minket.

Szindbad 2017.03.17. 13:42:41

@bbjnick: Ez bizony így van. Kérdés, hogyan veszed rá a nőket, hogy családot akarjanak.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2017.03.17. 13:53:00

@Szindbad:

Ó, én nagyon meggyőző tudok lenni!:-)

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.17. 14:32:01

@bbjnick: szép-szép, de kérem tessék még mindig nem teccett választ adni arra, úgy mégis hogyan fog kijönni az egykeresős tutikonzi családi modell a forradalmi (köz)munkabérből.

annamanna 2017.03.17. 15:15:36

@Herr Schnapsidee Lieferant: Ennek akkor se nagyon lenne értelme, ha minden férfi eleget keresne ahhoz, hogy eltartson egy családot.
A régi szép időkben is gyakran maradtak özvegyen a nők. Mármint fiatalon, gyerekekkel. Erre a problémára az ószövetség külön megoldást eszelt ki - ilyenkor az özvegyet illett a rokonságon belül valaki másnak átvennie. Csakhogy ez valószínűleg nem mindig működött, mert a szöveg sűrűn visszatérő szófordulata az özvegyek és árvák nyomora.
Más társadalmak más megoldást eszeltek ki a problémára, az indiaiak például azt, hogy az özvegyen maradt nőket leölték, és a férjükkel együtt elégették. Máshol nem tudom, hogy működött a dolog, nyilván sokan megpróbáltak visszamenni a szüleikhez, vagy kurvának álltak, nem tudom. Most is nehéz dolga van annak a nőnek, aki gyerek(ek)kel együtt próbál új párt találni magának. Annyira nem kapkodnak a férfiak a lehetőségért, hogy más kölykeit nevelhessék.
Van egy tibeti sztori egy híres fekete mágusról, Milarepáról, akinek szintén úgy indult az élete, hogy az apja meghalt, amikor még kisgyerek volt, a rokonok cserben hagyták az özvegy anyját (eltették még azt is, ami az apjuk után megmaradt volna); borzalmasan nyomorogtak, és az anya azt találta ki, hogy a fiú tanulja ki a mágiát, hogy azzal álljon bosszút a gaz rokonokon; Milarepa így is tett, és varázslattal elpusztította az egész falut, ahol felnőtt. Aztán megbánta, hogy kicsit túltolta a dolgot. A népmesékben is gyakori szereplő a szegény, nyomorgó özvegy.
Annyi belátható, hogy a nők megélhetése az egész emberi történelem során óriási problémát okozott.
Ha visszatérnénk az egykeresős modellhez, az egyáltalán semmit sem oldana meg, csak újratermelné azokat a problémákat, amiken a nők munkába állása (részlegesen) könnyített. Persze más problémák keletkeztek, például a csökkenő népesség; de szerintem egyelőre ez a kisebb gond.
Egyszer kiszámoltam, ha az emberiség a kettes hatvánnyal szaporodna, tehát minden párnak 4 gyermeke érné meg a felnőttkort és szintén 4-4 gyermeke születne (azaz minden egyes ember két utódot hagyna maga után), akkor egyetlen pár 33. nemzedéke már nyolc és fél milliárdnyi embertömegből állna. Ha 25 évnek veszek egy nemzedéket, akkor bő nyolcszáz év alatt lehetne eljutni ide. Úgyhogy különösebben nem érzem fenyegető veszélynek a kihalást.

Conchobar 2017.03.17. 15:18:20

@bbjnick: "Sok sikert! Ha találsz egyet, majd szólj" - Lakható bolygók listája (hu.wikipedia.org/wiki/Lakhat%C3%B3_bolyg%C3%B3k_list%C3%A1ja) "Három lakható bolygó is lehet a Földtől egy köpésre" (index.hu/tudomany/2016/05/02/harom_kozeli_exobolygot_talaltak/)

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.17. 15:22:34

@Conchobar: szerintem az LV 426 kizárólag műkörömépítő aranykalászos gazdák által kolonizálható.

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.17. 15:26:17

@annamanna: szép-szép, de eddig se az volt a vita, hogy az emberiséget a kihalás veszélye fenyegetné, hanem ajrópa nem kis része számolja fel magát ütemesen a bulikázós kicsi helyett kocsi logika mentén.

annamanna 2017.03.17. 15:41:11

@Herr Schnapsidee Lieferant: Csakhogy nem a kicsi vagy kocsi a dilemma lényege, hanem hogy a nő mennyire képes autonóm lényként létezni, vagy mennyire kényszerül függőségre, mennyire kénytelen eladni magát. Persze, mindenféle munkával eladja magát, ha úgy vesszük, és egy könyvelő sem autonómabb létező, mint egy családanya; de így legalább van némi pici mozgástere, és nincs totálisan beszorulva egyfajta szerepbe, ahonnan sehová nincs menekülés.
Most nem azért az egyhúszért, de körülbelül ilyen képpárokkal szokták szemléltetni az amerikai rendőrök a drog pusztító hatásait: www.pestiriport.hu/Pictures/hetevlevai_len.jpg?width=500
A függőség függőség, mindegy, mitől függ valaki, a lényeg, hogy függő és nem autonóm. Borzalmasan nehéz a függőségből valahogy kikeveredni. Szinte lehetetlen vállalkozás. Ha ezt az egész emberiség léptékében próbálják meg elérni a nők, akkor szerintem nem valami jó ötlet ehhez ellendrukkernek állni. Ha valaki próbált már leszokni egy addikcióról, az talán megértheti, mennyire lehet kínos a nőknek elérni azt, hogy ne függjenek. Szinte magától adódik a lehetőség arra, hogy függőségben éljenek, ez a természet rendje, ugyebár.
A képet egyébként direktice a "műkörömépítő aranykalászos gazdák" miatt linkeltem. Lehet nevetni rajta, tényleg roppant humoros.

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.17. 15:50:01

@annamanna: szép-szép, de az egész fennkölt feminautonómiázást meg drámai nemzethalált félretéve van egy olyan rögvalóság szagú bökkenő, hogy az elöregedő társadalom rohamosan növekvő szociális kiadásokkal jár, amit egyre kevesebben tudnak a vállukon hordozni. Aztán kampec. Majd frankón lehet filózni az elnyomás természetén egy vidéki istállóban nyugger-csicskásként robotolva, vagy a placcon kéregetve.

grundigg 2017.03.17. 16:48:58

@Herr Schnapsidee Lieferant:

A bruhahából meg a szmájlik sokaságából arra következtetek, hogy nem érzékelted a címben az iróniát, sőt a gúnyt.

Jean Sol Partre 2017.03.17. 17:21:09

@Herr Schnapsidee Lieferant: manapság már a gépek simán elvégzik az emberek munkáját, nem kell nagy népesség, hogy eltartsa az idősebbeket. Csak a pénzt kellene másképp elosztani.

Szindbad 2017.03.17. 17:23:11

@bbjnick: Nos, akkor hazát árulsz el, ha nem mented meg a nemzetet.

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.17. 18:07:50

@Jean Sol Partre:

"manapság már a gépek simán elvégzik az emberek munkáját, nem kell nagy népesség, hogy eltartsa az idősebbeket."

Aztán fizet az a robot TB-t? Vagy a kajmán szigetekre bejegyzett cukkerbergista 1% adózó high tech üzemeltető cég? Aztán itt magyarhonban tartunk-e egyáltalán a robotizáció hajnalán, vagy még évtizedekig elkerülhetetlenül emberek szedik a paradicsomot meg pincérkedik a fröccsöt a vendéglőben bárhol a világon, mert jó pár gazdasági terület egyáltalán nem oldható meg még C3PO-val. Addig is kell mennie a szekérnek valahogy.

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.17. 18:09:42

@grundigg: el se olvastad a cikket, de ugrasz védeni a sacra familia-t. LOL.

annamanna 2017.03.17. 18:22:34

@Herr Schnapsidee Lieferant: Ebből a logikából az következne, hogy ahol magas a népszaporulat (pl Nigériában), ott biztosítva van a nyugodt, békés, hosszú aranyöregkor. Nincs szoros összefüggés aközött, hogy hány főből áll a fiatalabb generáció, és aközött, hogy mennyit képes kitermelni. Plusz hogy a megtermelt javakból befizetett közpénznek mekkora része tűnik el nyomtalanul.
Ha az emberek a jelenlegi terheik alatt is roskadoznak, akkor nem lesz könnyebb az életük akkor, ha még több terhet vesznek a nyakukba. Nyilván azért nem születik több gyerek, mert a fiatalok azt látják, hogy képtelenek stabil, biztonságos életkörülményeket teremteni, hosszú távra előre tervezni. Ami középtávon előre látható, attól meg a legokosabb elmenekülni, minél messzebb. Például Balogéknak gyereket szülni? Ilyen iskolarendszert végigszívni, mint a torkosborz? Kinek hiányzik?

grundigg 2017.03.17. 18:24:37

@Herr Schnapsidee Lieferant:

Én ugyan nem védtem senkit, csak megállapítottam, hogy funkcionális analfabéta vagy, mert elhitted, hogy elfeledkeztek a toronyugrásról, pedig a cikk elég szájbarágósan elmagyarázza a megoldást.

Azzal, hogy az én kommentemet sem érted (azt hiszed, bármit védek, holott csak rólad tettem egy megállapítást) csak megerősíted, hogy funkcionális analfabéta vagy. Neked nem a hazai meg a nemzetközi politikáról kéne észt osztanod, hanem meg kéne tanulnod olvasni. Azzal használnál a legtöbbet a világnak.

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.17. 18:36:12

@grundigg: szerintem az olvasás művészetét kezd magadnál, sehol se állítottam az ominózus cikk címének szó szerinti értelmezését, a tartalmát ajánlottam a figyelmedbe másodszorra is explicite, de sebaj, mindig roppant jól szórakozom azokon, akik jobban akarják nálam tudni, hogy mit is gondolok :DDD

Pelso.. 2017.03.17. 19:08:14

@grundigg: A megnyugvás érdekében: nem felejtették el, nagyon is nem, sikersztori a javából.
A címmel ellentétben cikk nem is erről szól, hanem a ner sokadik gátlástalanságáról.

Jean Sol Partre 2017.03.17. 21:09:26

@Herr Schnapsidee Lieferant:

A gép _még_ nem fizet TB-t, de már gondolkodnak ilyenen is. És persze van még olyan munka, amit a gép nem tud elvégezni, de egyre kevesebb.

Ahogy mondtam: "Csak a pénzt kellene másképp elosztani."
Nagyon másképp.

tireless treehugger 2017.03.17. 21:23:29

van itt egy fácán kakas meg az udvartartása. reggel a tyűkjai leléptek tőle és vígan pitykéltek mindenféle idegen kakasokkal, de nem ám a réten meg a kertek alján az "őshazában" hanem kijöttek az utcába. az öreg kakas nagyon fél, össze-vissza rohangált az autók emberek elől, na meg közben próbálta leverni a másikokat a tyúkjairól. mit ne mondjak sehogy sem jött össze neki az újdonsült szerelmesek csinálták ahol-ahogy sikerült, a tyukoknak határozottan tetszett a helyzet, a többi kakast sem zavarta az időnkénti tolltépés.

kb így néz ki a magyar helyzet innen nézve, impotens öreg férfiak károgják hogy gyere haza, de a fiatalság menekül ezerrel és vigan pitykél a nagy forgalomban.

lesz is baby boom, de nem otthon.
otthon már pénzért sem.

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.18. 03:08:01

@Jean Sol Partre: na ez a tipikus, "ha így meg úgy lenne, akkor jó lenne" szitu, csak éppen nem lesz, mert az automatizációtól az outsourceolásig a költségcsökkentés a motiváció. Oszt fantáziáltak már évtizedekkel ezelőtt is arról, hogy na maholnap a gép forog, az alkotó pihen, ehhez képest még mindig hosszú út áll a c3po előtt, másrészt a technikai-gazdasági fejlettség se a japánokat, se a németeket nem igazán mentesíti a gyorsan elöregedő társadalom hátulütőitől.

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.18. 03:21:16

@és ma mi jót tettél?: te úgyis a transz-nemű migráncsokra gerjedsz, pusz-pusz-pusz :DDD

annamanna 2017.03.18. 03:50:46

@Herr Schnapsidee Lieferant: Ha a háttérhatalom tagja lennék, akkor erre a következő megoldást javasolnám: meg kell figyelni, hogy működik a méhek társadalma. Van olyan nőstény, akinek előjoga a szaporodás; van néhány here, aki megtermékenyíti, a többi a dógozó.
Ennek mintájára ki kell választani a szülőgépeket, akik hajlandóak kihordani jó pár gyereket; még nevelniük se kell őket, sőt nem is volna ildomos, mert az ilyen nők képtelenek szorgalmas munkára tanítani a gyerekeiket, léha ingyenélőkkel meg semmire se lehet menni. Tehát a legokosabb az anyától minél hamarabb elválasztani a gyerekét, és dolgozókra bízni, akik egy kis konc fejében örömmel és szorgosan vállalják a rájuk bízott feladatokat.
Ha a gyerek a gondos nevelés ellenére sem válik be dolgozónak, akkor még mindig bekerülhet a szülőgépek & herék kiválasztott kasztjába, akiket azzal lehet hülyíteni, hogy nekik azért nem kell dolgozniuk, mert felsőbbrendűek - és ezt elhívén, a herék örömmel vesznek részt a dolgozók megfélemlítésében is, azaz a rend fenntartásában.
A dolgozókat pedig az önmegvalósítással lehet hülyíteni és még szorgalmasabb munkára ösztönözni.
Összességében ezzel a módszerrel elég jól lehet szabályozni a népszaporulatot. A lényeg, hogy mindenki azt higgye, önként teszi azt, amit tesz.

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.18. 04:15:06

@annamanna: értem én a poént, de ilyesmi utoljára az ókori Spártában volt működőképes. Most majd a nyugdíjrendszerek összeomlása lesz a motiváció, hisz ez volt az alapkonstrukció a legújabb korig: felneveled gyerekeidet, akik cserébe eltartanak v. legalább támogatnak öreg napjaidra. Vagy ugye megpróbálkozol ésszel v. ész nélkül migráncsokat betelepíteni, akik majd biztos megmentik a TB rendszert (vagy csak még jobban terhelik).

annamanna 2017.03.19. 14:38:32

@Herr Schnapsidee Lieferant: na, ezt érdemes volt megnézni: www.youtube.com/watch?v=s94TbjixCGs Matisz papa lánya, a 20 éves, négy gyermekes Klárika megbánta, hogy ennyit szült, mert így nincs saját élete, és már el is köttette magát.
Hova lesz így a világ, ha már a cigány csajok is önmegvalósítanának, és nem akarnak szülőgépek maradni?
A 8 éves lányának (aki a videó szerint hazudni már remekül megtanult) nem engedné utánacsinálni ezt a mutatványt, hogy ne szúrja el az életét. A videó 10 éves, kíváncsi vagyok, mi történt azóta velük.

Itt egy későbbi videó, 2013 januárból: rtl.hu/rtlklub/hirek/belfold/videok/358578 a haditerv: általános iskola, továbbtanulás.

2013 novemberében már úgy tudják a faluban, a 14 éves leányzó terhes: nol.hu/belfold/20131109-kotenger_gyermekasszonyai-1425005

"A védőnő a legjobbnak azt látja, ha három-négy gyermek után az asszonyok elköttetik a petevezetéküket. Ez egyre gyakoribb. Három-négy gyermek után már úgy mennek be szülni a miskolci kórházba, hogy ha esetleg ez is császározás lesz, akkor itt az elköttetéshez szükséges igénylési papír."

"Az újfalusi lányok hamar anyák lesznek, és evvel nekik annyi, mondja a védőnő. Most is van három lány a faluban, akik kikerültek az iskolából. A hetedik osztályt fejezték be, s mire betöltik a tizenhatodik évüket, az iskolának már nem kötelessége, hogy visszavegye őket.
– Három osztályt végeztem – mondja Matisz Klári.
– Én is – bólint a férje.
– Valamikor óvónő szerettem volna lenni.
– Én meg kamionsofőr. Mert sokat jártam a téeszbe dolgozni, és láttam, ahogy a kamionokat szerelik. Kérdeztem, milyen élmény vezetni, azt mondták, jó. Aztán nem lettem kamionsofőr, mert nem arra születtem.
– Mert akkoriban is szegénység volt – mondja Klári. – Nem volt pénz a jogosítvány megszerzéséhez, a tanuláshoz sem; így mondtunk le minden vágyról.
– A bal szememmel – bólint a férj – nem is látok. Ha jön valami papír, akkor odaadom a feleségemnek, hogy olvasd már el, légy szíves, mert a jobb szememmel is csak a nagybetűket látom. Szemészet Szikszón van, de autóbusszal az út 2500 forintba kerül.
– Holnap megy a Feri börtönbe. Megfogták a fával. Ennek már hat-hét hónapja. Próbáltuk eladni a kerítésünket. Muszáj volt, a gyerekeknek már nem volt mit enni. A kovácsoltvas kerítésért nyolcezer forintot kaptunk, és Feri elment az erdőbe fáért, hogy majd abból hasogat kerítésnek valót. De megfogták és egyből hívták a rendőröket. Közmunkabüntetést kapott, ahova nem mindig járt el, mert ha szóltak a vállalkozók, volna egy kis munka, inkább azt választotta, amiért fizettek. És így a büntetését átváltoztatták börtönre. Huszonhat nap. Mindjárt itt a tél.
Boldogkőújfalun 568-an élnek. A közmunkások száma 60-70, a többség alulképzett, annyira, hogy van, aki a neve mellé keresztet rajzol a papírra. De olyan is akad, aki nem tudja bizonyítani, hány osztálya van: négy vagy kettő. A polgármester fiatal, tizenöt éve Boldogkőújfalu első embere, és allergiás a falopásra. Ő jelentget fel mindenkit, merthogy a határban van egy erdő, ahol 90-95 éves tölgyfák állnak, amiket még a nagymamájának a nagymamája ültetett. Már vagy ezer köbméternyi fa eltűnt. A falu első embere szerint felelőtlen az a szülő, aki úgy megy a télbe, hogy kevéske tüzelője sincsen."

"Az Erzsike júniusban szökött el. Megismerkedett a Facebookon, az iskolai számítógépen egy pesti fiúval, akinek az apukája karbantartó a MÁV-nál. Nagy az albérletük, három szoba, fürdőszoba, gardrób, kis előtér. Tetszik az Erzsikének. A Dénes. Kétszer hoztuk haza Pestről, amikor a segély megérkezett. Harmadszorra azt mondtam, na, akkor maradj."

"az abaújkéri szegényiskolában, a Wesley Jánosban működik az ország egyetlen olyan családi napközije, ahová a tizenéves tanulók beadhatják a kisgyereküket. A családi napközit is az Iványi Gábor-féle MET Egyház, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség tartja fenn. A családi napközi három éve működik, az egykori vadászkastélyban nyikorognak a falépcsők, ahogy felmegyünk. A férőhelyek száma hét. Az első évben nagy volt a döbbenet. A mérhetetlen szegénység miatt ugyanis akadt kisbaba, akit újságpapírba csomagoltak."

"A tizennégy éves Erzsike már a XV. kerületben él. Hívjuk telefonon, a jövendő após veszi fel, azt mondja, ő lesz a kislány gyámja, és dehogy akarnak babát. Baba nincs, a babát el kell vetetni."

Ez is remek példa arra, hogy hiába születik több gyerek, abból nem lesz több nyugdíj. Az egész cikk nagyon érdekes, például a korai öregedésről: "Harmincéves korukra már négy-öt-hat gyermekük van. Harmincöt évesen már nagymamák, addigra el is fáradnak; testük – a védőnő szerint – már huszonévesen olyan, akár a negyvenöt éveseké."

És a gyerekek alultápláltságáról: "Csakhogy a babán látszik az alultápláltság. A koránál kisebb, a csontocskái kiállnak, a bőre a vitaminhiánytól száraz és egészen vékony, a fogacskái sem bújtak ki időben."

Több munkaerő "kitermelése" szempontjából ez teljesen hatástalan stratégia.

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.20. 05:16:59

@annamanna:

"Ez is remek példa arra, hogy hiába születik több gyerek, abból nem lesz több nyugdíj."

Lehet kényelmetlen igazságokat feszegetni a mennyiség és a minőség összefüggéseiről, de akárhogy számolom, a demográfia szinten tartására változatlanul nem a nulla a gyerek a legjobb megoldás.

Jean Sol Partre 2017.03.20. 10:54:43

@Herr Schnapsidee Lieferant: én sem azért írtam, mert pikk-pakk megvalósíthatónak gondolnám. Viszont szükségszerűnek tartom, mert a világ erre halad és kész. 10 éven belül az önvezető autók miatt az összes taxis és kamionos elveszti az állását és ez csak egy szakma. Az Adidas hazaköltöztetett egy gyárat Kínából ahol vagy 30ezren dolgoztak. Az új németországi gyárban talán 2 kezemen meg tudom számolni, mennyi munkás van.
És persze ezek a képzetlenebb emberek, de úgy saccolom, a jelenleg menő informatikusoknak is le fog áldozni 10-20 éven belül mert az AI megcsinálja a munkájuk nagy részét. Szóval a "tanulj és akkor majd jó lesz" se örökérvényű tanács, szép lassan ki kell találni, mi legyen azokkal akiknek szimplán nem jut semmiféle munka.

annamanna 2017.03.21. 02:54:59

@Herr Schnapsidee Lieferant: Értem, de nem megoldás az az évezredek óta hangoztatott álláspont sem, hogy a következő generáció majd megoldja mindazt, amit az előzők totál elcsesztek. Évezredek óta így van áttolva a felelősség, és erre hivatkozva lehet bénultan arra várni, hogy majd valaki (az utánunk következők) eltakarítják utánunk a szart, nekünk épp elég, ha legyártjuk és felneveljük őket, ezért nekünk maximális respekt jár! Ez amennyire elterjedt, annyira rosszindulatú hozzáállás is. Mert egyrészt rejtetten azt üzeni, hogy a következő generáció eszköze és szolgája az elődeinek; másrészt mire a következő generáció felnő, addigra beleégnek azok a megoldási minták, amik miatt mi is elcsesztük az életünket, meg az elődeink is (erre tökéletes példa a Matisz család, ahol Klárika és Feri hiába reménykedik, hogy majd a gyerekeik okosabbak lesznek mint ők és kitörnek a cigányvilágból, tanulnak, világot látnak - a gyerek fenekén még ott a tojáshéj, máris szül vagy kurválkodik, mert a verbális üzenet ereje semmi ahhoz képest, amit tapasztal maga körül - ugyanott folytatja, ahol a szülei, sőt). Harmadrészt ez a mentalitás nem hajlandó vállalni a terheket, a felelősséget a világ problémáiért, mert már nem is képes vállalni, hiszen a gyereknevelés minden energiát felemészt.
És ezt még akkor is képesek emberek maguknak mondogatni, amikor teljesen világos, hogy nem áll rendelkezésre annyi életerő, energia, nincs olyan külső biztonság, amire egy gyerek felneveléséhez szükség volna. Amikor nyilvánvalóan düledezik egy kapcsolat, amikor nyilvánvaló a nyomor vagy épp a háborús veszély. Például hogy a gázai övezetben, a lebombázott Aleppóban, egy afrikai éhínség idején vagy épp a cigánysoron miben reménykednek azok, akik szinte ipari méretekben potyogtatják a gyerekeket, el sem tudom képzelni. Mire gondol egy ilyen ember? Ha én szenvedek, szenvedjen a gyerekem is?
Hogy Európában (és Észak-Amerikában) miért csökken a gyereklétszám, annak szerintem alapvetően nem a hedonista cinizmus az oka, hanem hogy olyan mértékben túlnőttek rajtunk a terhek, olyan túláradóvá vált a pszichés bizonytalanság - mert a történelem felszámolta a stabil közösségeket (először eltűnt a falu, aztán eltűnt a család, aztán eltűnt a párkapcsolat) - hogy ez törvényszerűen magával rántja a gyerekvállalást is. Szerintem azok gondolkoznak józanul, akik érzékelik ezt a bizonytalanságot, és megpróbálnak alkalmazkodni hozzá, mondjuk úgy, hogy nem vállalnak erőn felüli terheket. Azokat nem értem, akik nem törődnek azzal, hogy a helyzetük rettenetesen nyomasztó, instabil - ők szerintem igen jelentős mértékben egy külső megváltóban reménykednek, valakiben, aki majd segít, mert észreveszi, hogy ők mennyire bajban vannak. Aki gyereket vállal, sőt nagycsaládos, arról teljesen nyilvánvaló, hogy nem tud magán segíteni, tehát neki jár az, hogy valaki gondoskodjon róla; ő megmaradhat valami gyermeteg állapotban, nem kell felelősséget vállalnia a helyzetéért - ez visszavisz oda, amivel kezdtem, hogy a legtöbb gyereknél a szülők abban reménykednek, hogy majd ő megoldja azokat a problémákat, amiket ők, a szülők ráhagynak. Akár egyéni, családi, akár nemzeti, akár világszinten is nézem, ezt látom. Ennek a gondolkodásmódnak aztán az egyik explicit megnyilvánulása az, hogy azért kell gyerek, hogy legyen, aki kitermeli a nyugdíjunkat. Legyen, aki megoldja a mi problémáinkat. Legyen, aki felveszi azokat a terheket, amiket mi rá hagyunk.
Érdekes, hogy nem az van elterjedve, hogy azért kell gyerek, hogy legyen, akit boldoggá teszek, legyen, akinek segítek, legyen, akit mindenre megtanítok, amit tudok, legyen, akire ráhagyhatom a vagyonomat stb stb.... ó, nem. Hanem legyen, aki kitermeli a nyugdíjamat! És ez teljesen általánosan elterjedt gondolat, és fel sem tűnik, hogy milyen elnyomás, kihasználás és csicskáztatás rejlik a mélyén. A gyerek az én szolgám, az én kreatúrám, az én gólemen, engem szolgál, amíg meg nem döglök.
Persze nem minden szülő viselkedik egyértelmű zsarnokként, de túl sokan igen. Szerintem azok az emberek, vagy akár egész társadalmak, ahol lecsökken a születésszám, ott az emberek felmérik, hogy nincs elég tartalékuk, amit a gyerekvállalásra szánhatnának; tehát nincs elég abból, amit a gyereknek ADNIUK kellene (akár pszichés, akár anyagi biztonságot értve ez alatt). Vagyis leginkább arra gondolnak, amit nekik kellene beleADni a gyerekprojektbe. Azoknál viszont (egész társadalmak tekintetében is), ahol láthatóan nem törődnek az emberek azzal, hogy a gyerekvállalás olyan plusz terhet jelent, amihez nekik objektíven nincs erejük, ott a gyerekek sorsa meglehetősen elnyomott, kiszolgáltatott, ők tartoznak a szüleiknek, nekik kell kiszolgálni a szüleiket, elviselni azok gonoszságát. Ott az emberek leginkább azokra az előnyökre gondolnak, amihez a gyerek révén juthatnak (pl állami segélyhez, jómódú pasi megfogásához, vagy épp a biztos nyugdíjhoz). Az ilyen mentalitás a társadalmi elnyomással párhuzamosan válik egyre elfogadottabbá.

annamanna 2017.03.21. 05:08:25

@Herr Schnapsidee Lieferant: Minél elnyomóbb a család, a társadalom mentalitása, annál kevesebbel táplálja, dédelgeti, segíti a gyerekeket, és annál többet követel tőlük. Néhány példa:

Észak-Koreában: www.bumm.sk/kulfold/2016/12/18/mar-het-eves-gyerekeket-is-szenbanyaszatra-fogat-a-gomboc-koreai-diktator

(Belga-)Kongóban: mandiner.hu/cikk/20170302_afrikai_gyerekek_szenvednek_az_okostelefonjainkert

Indiában: www.erdekesvilag.hu/indiai-gyerekmunkasok-a-szenbanyaszok-elete/

Amerikában száz éve: mult-kor.hu/megrazo-kepeken-a-20-szazad-eleji-gyermekmunka-20160203

www.origo.hu/foto/multimedia/20140528-gyermekrabszolgak-a-19-szazad-elejen.html

Különös módon minél több figyelem, tisztelet, megbecsülés, segítség, támogatás jut a gyereknek, annál kevesebb születik; talán azért, mert ha a szülő alapból azon gondolkozik, hogy neki mi a feladata, felelőssége a gyerek felé, akkor könnyen felfogja, hogy nem tud egyszerre egy óvodányi gyereket kellően segíteni, szeretgetni. Erre legyen példa a Kis hercegből az egy rózsa - ötezer rózsa dilemmája.
Ahol viszont kihasználják a gyereket, ott serényen gyártják őket. Ez persze csak társadalmi, történelmi léptékben igaz, egy-egy esetet nagyon nehéz megítélni.

Azt viszont biztosan lehet tudni, hogy az a gondolkodási minta, miszerint a gyerekre a TÁRSADALOMnak van szüksége, és azért kell gyereket előállítani, mert az a TÁRSADALOM érdeke; nos, az ilyen gondolatmenet beleragadt a csoporttudatba; társadalmi léptékben nézve pedig mindenképpen keleties, ld. a japánok társadalomnak való alávetettségét, a kínai konfucianizmust, ami gyakorlatilag az államot tekintette istennek, és az állam szolgálatát az erény alapjának; vagy épp Soros György azon mondatát, hogy a zsidóknak az a bajuk, hogy (még mindig) törzsi tudatuk van, ezen kéne felülemelkedniük, ezt kéne elhagyniuk.
De ezen alapult Marx "ázsiai termelési mód" modellje is, amit szembeállított a germánnal; nem nagyon emlékszem már rá, de mintha az lenne a lényege, hogy az ókori keleten a közösséghez való tartozás adott lehetőséget a tulajdonlásra; ezzel szemben a germán törzsi társadalmakban a tulajdonlás adott lehetőséget a közösséghez való tartozásra. Ez pontosabban megfogalmazva: "A társadalmi rendszer egyik fő jellegzetessége, hogy az állam a tulajdonosa, vagy legalábbis a végső tulajdonosa az ország összes földjének. (...) A társadalmi struktúra élén a legtöbb esetben egyeduralkodó áll, aki személyében képviseli az országot, és elméletileg minden föld tulajdonosa. (...) Az ázsiai formával kapcsolatban itt már leírja a később ázsiai termelési módnak nevezett formáció számos jellegzetességét. Foglalkozik azzal, hogy ebben a termelési formában a földtulajdon alapvetően közösségi jellegű, és a közösség számára szükséges munkákat legtöbbször az egyeduralkodó nevében rendelik el. A többletmunka elsajátítása adók és közösségi munkaszolgáltatások formájában történik. (...) Sztálin erre hivatkozva „tiltotta be” az ázsiai termelési mód fogalmának említését is. (...) A sztálinisták más okból is bizalmatlanul szemlélték az ázsiai termelési mód elméletét: tartottak ugyanis attól, hogy ez megalapozhatja a szovjet társadalmi rendszerrel szembeni elméleti kritikákat azzal, hogy kimondja: lehetséges a kizsákmányolás az állami tulajdon bázisán is, amikor is a bürokraták társadalmi osztálya szembekerül a dolgozó osztályokkal. (...) Az ázsiai termelési módról folytatott vita így lezárult és de facto tilossá vált a fogalom említése is. Ehelyett a marxista történészek mindenütt a rabszolgatartó és a feudális termelési mód jeleit igyekeztek kimutatni a korai társadalmakban. (...) Az ázsiai termelési mód fogalmának sztálini „betiltása” súlyosan érintette a fiatal marxista sinológust, Karl August Wittfogelt, aki a 30-as években intenzív kutatásokat végzett Kína gazdasági és társadalmi fejlődésével kapcsolatban és ennek révén megerősítette az ázsiai termelési mód elméletét. Kutatásai miatt azonban 1938-ban trockistaként bélyegezték meg. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy Wittfogel fokozatosan agresszív antikommunistává vált. 1959-ben megjelent könyvében (Die orientalische Despotie) végigviszi azt a korábban is felismert elméleti lehetőséget, hogy az ázsiai termelési mód kategóriáit, főleg azt, hogy állami, azaz köztulajdon esetében is lehetséges a kizsákmányolás, lehetséges alkalmazni a Szovjetunióra és a „létező szocializmus” más akkori országaira is. Ezzel azonban ahhoz is hozzájárult, hogy az ázsiai termelési mód fogalma és elmélete körüli vita újjáéledt. (...) A Kínai Kommunista Párt és a hivatalos kínai történetírás soha nem fogadta el ezt az elméletet, és a kínai történelem vonatkozásában is az ősközösségi-rabszolgatartó-feudális társadalmi rendszerek fogalmait alkalmazzák. A Szovjetunió és a kelet- és közép-európai államszocialista rendszerek bukása előtt Rudi Dutschke és Rudolf Bahro is felhasználták a „létező szocializmus” elleni kritikájukban az ázsiai termelési mód elméletét."

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.21. 05:22:43

@annamanna: sok dumából se lesz új generáció...

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.21. 05:26:56

@Jean Sol Partre: az automatizált termelősor egy dolog, de a robotizált öreggondozó még messze van, mert ugye a nyögdíjon felül törődés is kéne a sokasodó matuzsálemeknek. Na majd bizti a migráncsok :DDD

annamanna 2017.03.21. 06:06:21

@Herr Schnapsidee Lieferant: Viszont lehet belőle átgondolt gondolat.

Ős patkány terjeszt kórt miköztünk,
a meg nem gondolt gondolat (...)
S mégis bizom. Könnyezve intlek,
szép jövőnk, ne légy ily sivár!...
magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/ospatkan.htm

Az öreggondozó meg a munkapad mellett ácsorgó összeszerelő között az az óriási különbség, hogy az első emberekkel foglalkozik, kapcsolatokat épít, a másik pedig tárgyakkal foglalkozik, és munka közben elszigetelt.
Egy hálózatkutató mondta (talán Barabási László? már nem emlékszem) hogy valaki az evolúció azon szintjén áll, amivel az idejét tölti. Ha tárgyakkal, akkor azon, ha emberekkel, akkor azon - és a cél persze az, hogy egy ember minél inkább a saját szintjén élje az életét, tehát a többi emberrel való kapcsolatban.

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.03.21. 07:31:49

@annamanna: bibliafelolvasó robotot is csinálhatnánk, semmi szükség egyházra, az kőkorszak!

annamanna 2017.03.21. 07:44:52

@Herr Schnapsidee Lieferant: Az egyház nem bibliafelolvasó robot, erre nincs szükség, mivel a Bibliát legyártják a gépek, vagy tárolja egy szerver, és elolvasható az interneten. Az egyház célja sokkal inkább az emberek közti kommunikáció.
Az eddigi gépesítéstől se lett semmi baja az emberiségnek, a továbbiaktól se lesz. Illetve hát lett, persze, de ami baj ebből származott, az mégiscsak a kisebb baj ahhoz képest, mintha még mindig mindent csak kézi erővel lehetne előállítani.

Jean Sol Partre 2017.03.21. 10:24:37

@Herr Schnapsidee Lieferant: akkor a javasolt megoldás középtávra egy sofőr -> idősgondozó átképzés?

maroz 2017.03.21. 14:33:21

@Jean Sol Partre: Számold ki azt a változatot is, hogy nem lesz tíz éven belül. Hogy mi nem lesz? Az a világ, amit ma megszoktunk.

Azt gyanítom, hogy a "tanulj és akkor majd jó lesz" mégis inkább egy örök érvényű tanács. Végső soron milyen változás várható? Szerintem nem olyan, amelyikben a tudás ne lenne érték, mindösszesen csak az lesz, hogy az eddigi, ideológiailag eléggé globálisan egységes tudásértelmezés helyett lokálisan és szegmentáltan értelmezett tudások lesznek. Ennek már ma is látszanak a csírái, csak hát ugye ma még ezt elnyomja a hangos végjáték, programozót, ezeret! és a társai.

Jean Sol Partre 2017.03.21. 15:00:11

@maroz: "Azt gyanítom, hogy a "tanulj és akkor majd jó lesz" mégis inkább egy örök érvényű tanács"

olyasmit akartam mondani, hogy nem lesz elég, nem lesz biztosíték arra, hogy munka is lesz.

maroz 2017.03.21. 20:55:27

@Jean Sol Partre: Hosszú lenne és unalmas, de azért mintegy jelzésképpen muszáj elmondanom, hogy a tanulás, mint fogalom már egy jó ideje jelentésváltozáson esett át, és úgy értelmezendő, hogy: szerezd meg azokat az igazolásokat, amelyeket felmutatva elhiszik, hogy tanultál és tudsz.

Na, ez az, ami komoly eséllyel meg fog változni, hiszen ha a magatartást jutalmazó rendszer összeomlik, akkor szükségszerűen változik a magatartás is. Akkor pedig szintén jó eséllyel azok lesznek előnyben, akik a tudást a saját értelmezésük szerint kezelik már ma is, és a tudástermelést ennek az értelmezésnek rendelik alá, és nem a mainstreamnek. Gondolj bele ez mivel jár: ma új vagy újszerű tudást nagyon nehéz spekulatív úton szerezni, hiszen ilyen módon csak a már meglévő tudást kombinálják újra és újra, ezzel szemben az intuitív út hoz_hat_ új vagy újszerű tudást, de ez egy sajátos gondolkodást igényel, amit apránként meg kell csinálni. Érdekes lesz majd látni, hogy milyen alternatív értelmezések jelennek meg hamarosan a tudásra, a tudástermelésre, a tanulásra.

Bicepsz Elek77 2017.03.30. 23:20:31

@Jean Sol Partre:
Alapjövedelem... illetve szoc kartya segelyre.
A baj az, hogy a vakumot kitolti az, ahol felesleg van. Ez megint jon a Kora-Kozepkor...

Bicepsz Elek77 2017.03.30. 23:23:21

Arra kíváncsi vagyok, hogy a tanarok, birok, képviselők, rendőrök stb. munkajat mikor robotositjak...

Jean Sol Partre 2017.03.31. 09:57:24

@Bicepsz Elek77: ezeket a legkönnyebb, csak kicsit szabványosítani kell a szakmákat