Kommentszűrés
’17 jan
11
07:01

Így oldd meg a cigányügyet! – 2. rész: az oktatás

Írta: ForgacsIstvan

cigany_ovoda.jpg

Forgács István cikksorozata a cigányügyről (első írását itt olvashatják)

 

Az oktatás kérdése I. – az általános nehézségek és az óvoda fontossága

Az oktatás az az örökérvényű toposz, amivel sokat lehet és ebből adódóan sokat is szoktak foglalkozni. Állítólag mindennek az alfája meg az omegája, minden innen indul ki, és mindenki szerint valahonnan innen kellene kezdeni a cigányügy valódi megoldását.

Ugyanakkor kevés túlbonyolítottabb kérdéskör van ma a cigányokkal kapcsolatosan, mint ez, holott lehet, hogy nagyon egyszerű megközelítés mellett nagyon egyszerű megoldásokra lenne benne szükség. Én magam – nem tagadom – valami ilyesmivel próbálkozom most (két különálló részben is), mert hiszek abban, hogy mindaz, amit az elmúlt 15 évben láttam, megtapasztaltam és mások megosztottak velem, az kellően hitelessé teheti a szavaimat. Hiszem, hogy fontosak az okok is, meg az előéletük a dolgoknak, és persze sok minden más, ami hatással volt arra, hogy hol és hogyan vagyunk most; de én mégis úgy vélem, itt most a jelenkor tényeit kell mindenekelőtt látnunk. Feketén-fehéren, egy faék egyszerűségével.

A legáltalánosabb problémák a hazai cigány közösségek és az oktatás kapcsán a következők.

1. Számos cigány közösség van, ahol akadnak családok, amelyek számára az iskola nem érték. Ettől a közösség egésze tűnik kívülről olyannak, mint amelynek nem érték az oktatás és az iskolába járás. Azaz, nem mondható ki, hogy a cigányoknak nem fontos az iskola, de akár néhány egyedi történés is alkalmas lenne arra, hogy a többségi társadalom általánosítva mégis ezt gondolja. A legnagyobb baj közben az, hogy nem néhány egyedi esetről van szó. De itt már néhány tucat példa is több annál, mint amit még elbírhat a társadalom anélkül, hogy ne lássa az előítéleteit igazolva.

2. Számos cigány gyermek van, aki az iskolaéretti életkorban még nem alkalmas arra, hogy valóban iskolaérettnek legyen nyilvánítva. Ezek elsősorban szocializációs és képességbeli problémák.

3. Egyre kevesebb a pedagógus azokban a térségekben, ahol a cigányok nagy többsége él. Ez egyszerű statisztikával is biztosan kimutatható – nekem elég a homlokukat ráncoló iskolaigazgatókkal találkoznom.

4. Egyre kevésbé alkalmasak a pedagógusok arra, hogy szocializációs problémákkal küzdő, nehéz sorsból érkező gyermekeket tanítsanak – ezeknek a gyerekeknek a többsége cigány. Ez sok mindenből adódik, de végre ki kell mondani: rengeteg közfeladatot ellátó pályakezdő olyan tudással hagyja ott az iskolát, amely már akkor korszerűtlen és meghaladott, amikor az első napon felszerel, belép egy osztályterembe, vagy elkezd rendelni. Ez abból adódik, hogy nagyon gyorsan változik a társadalom – főleg a gazdaságilag leszakadt térségekben –, és hogy azok, akik felkészítik, kitanítják az orvost, a rendőrt, a mentőtisztet vagy a pedagógust arra, hogy megfelelő tudással vállalják a munkát, azok arra már nem tudnak (nem mernek!) tudást adni, hogy emberek közé mennek majd dolgozni, akik viszont már nem ugyanazok (értsd: nem ugyanolyanok), mint akiknek és amilyeneknek még néhány éve hitték, gondolták őket.

5. Egyre kevesebb a tanárok megbecsülése azokban az iskolákban, amelyek az országnak azokban a részeiben vannak, ahol a cigányok többsége él, de ez előfordulhat az ország bármelyik részén is az iskolák többségében. Ez sem feltétlenül cigány-specifikus történés, a többségi társadalom jelentős része is degradálóan szól róluk, de pedagógus barátaim sokszor mondják el, ezen felül is mennyire megalázó, ha rasszistának, felkészületlennek, alkalmatlannak próbálják beállítani őket az iskolai, vagy más közösségi terekben – általában cigány családok.

6. Egyre több a tanárokat ért inzultus, amelyek elkövetői között nagy számban vannak cigány gyermekek, valamint a gyermekek családjai. Statisztika itt sem illendő, hogy legyen, de minden cigány család által elkövetett történés eggyel több annál, mint amennyit még elbírunk, megint csak anélkül, hogy beigazolódjananak a velünk szembeni előítéletek.

7. Egyre több a korai iskolaelhagyó, ezeknek a többsége az országnak azokban a megyéiben tanult (a helyi iskolákban), ahol a cigányok többsége él (és akkor számok is vannak hozzá: http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/nott-a-korai-iskolaelhagyok-aranya-1286523 )
Egyre több a kábítószer már az egészen fiatalok körében, ez kiemelten veszélyezteti a cigány fiatalokat az ország egyes, jól meghatározható részein.

*

Ezek a nehézségek, ezek a problémák elsősorban azok, amik miatt a hazai cigány-közösségek és az iskola viszonya döbbenetesen megromlott az elmúlt évek során, elsősorban az ország északi, észak-keleti térségében, de közben szinte nincs is olyan megye ma már, ahol a fentieket ne lehetne az egyes iskolákban megtalálni. És igen, valóban így van, a fenti felsorolásban nem írtam az örökké kárhoztatott iskolai szegregációról. Éspedig azért nem, mert ezek itt fent sokkal fontosabb problémáknak látszanak, mint a sok esetben csak vélt, és egyes esetekben valóban szándékkal megtörténő fizikai elkülönítés az oktatásban.

Vallom, hogy ha a fenti nehézségeket, fenti problémákat próbálnánk meg az oktatásügyben elsőként megoldani, akkor azzal valóban tehetnénk valamit a hazai cigány fiatalokért, szemben azzal, hogy folyamatosan a vélt/valós iskola kirekesztést üldözzük. Nem vitatom el a fontosságát ez utóbbinak sem, a szándékkal történő iskolai szegregáció ellen valóban és a lehető legkeményebben fel kell lépni. De a passzív (természetes) szegregáció ellen nem küzdeni kell, hanem jobb körülményeket teremteni az oktatáshoz – erről majd később még esik szó.

A hazai cigányok többsége aluliskolázott. Nincsenek valós adataink (soha, senki nem meri felmérni), de mára már szinte mindenki tisztában van azzal az MTA mélyelemzése nélkül is –, hogy a cigány gyermekek jelentős része csak az általános iskolát fejezi be (vannak, akik azt sem); meghatározó részük elkezdi a szakiskolát (de nekik is csak egy részük fejezi azt be); és nagyon alacsony az érettségiig, valamint egyetemi diplomáig eljutók száma és aránya. Utóbbi csoportban folyamatos a növekedés, de ha több száz vagy több ezer korai iskolaelhagyó, funkcionálisan analfabéta cigánygyerekre jut egy-egy cigány mérnök vagy közgazdász, akkor azzal még mindig nagyon nagy bajban vagyunk.

Az aluliskolázott ember nem tud elhelyezkedni. És miközben egyre kevesebb az igény a szaktudás nélküli élőmunkaerőre ma a világban, egyre többen vannak azok a magyar társadalomban, akik a közmunkán kívül szinte tényleg semmire sem alkalmasak. Fáj vagy sem, de ezt ki kell mondani. És ezeknek az embereknek a jelentős része ma Magyarországon cigány ember. Ezt is ki kell mondani.

Akinek nem adott az iskola használható tudást, amivel munkába is állhatna, akkor azt az embert a többségnek kell eltartania. Értsd: azoknak a többségieknek és cigányoknak, pirézeknek, tótoknak, sváboknak, stb. együttesen, akik valós munkát tudnak végezni, adót és közterheket tudnak fizetni.

*

De vajon hogyan kellene ezen változtatni? Demagógnak hangozhat, hogy akkor ezek szerint a megoldás csakis az lehet, hogy a lehető legtöbb ember szerezzen értékes, használható tudást az iskolában; és majd ha munkába áll, akkor tud gondoskodni magáról, és nem lesz kiszolgáltatva a többség (ebben az esetben értsd: az adózók) szolidaritási hajlandóságának, meg az állam szociális érzékenységének. Az az igazság, hogy ez – bármennyire is demagógnak tetszik – valóban ennyire egyszerű kellene, hogy legyen. Főleg akkor, amikor ebben az országban munkaerőhiány van, és megfelelő szaktudással munkát lehet találni, fizetést hazavinni, járulékot és adót beletenni a közösbe. Tanuljál, szerezz tudást és keress pénzt, tartsd el magad. Nyilván nem ennyire egyszerű ez, de annak a szemléletnek kellene mindenképpen egyértelműnek és gyakorlatilag elvártnak lennie, akár már egészen kis korban is megjelenve és egyértelművé válva, hogy az iskola, az ott megszerzett tudás érték legyen, és mindenki menjen el érte, vegye el és fordítsa a saját maga – közvetve a családja, a közössége és a társadalom javára.

De vajon tényleg az iskolában kezdődik minden? Sajnos nem. Még korábbra kell visszamennünk, hogy megpróbáljuk megtalálni azt a pontot, ahol változtatni szükséges. Azaz, foglalkozzunk részletekbe menően azzal, hogy az óvoda miért kiemelten fontos, amikor cigányok és oktatás kérdése szóba kerül.

Az iskola az óvodában kezdődik.

Méltatlanul kevés szó esik az óvodai nevelésről, pedig nagyon sok minden gyakorlatilag már itt eldől. Támogatom a kormányt abban, hogy kötelezővé teszi az óvodát; de fel kell lassan azt is mérni, hogy mennyi új óvoda kell majd (és ezzel együtt mennyi új óvodapedagógus és óvodai dajka), illetve hogyan kell bővíteni az eddigi óvodákat. Saját tapasztalás, hogy a vidéki óvodapedagógusok évekkel előre látják, hogy hogyan, mennyivel nő majd a gyerekek száma azokban a térségekben, járásokban, ahol magas a cigányok száma és aránya. És ez általában valóban így is alakul. Azaz, nem ördögtől való most megmondani azt, hogy a Taktaközben még több óvódás lesz néhány éven belül, mint amennyi most van, és ezzel foglalkozni szükséges. Azaz nemcsak az iskolák cigányosodnak el, hanem – törvényszerűen – az óvodák is. De erről szinte senki nem mer beszélni, miközben már az óvodák esetében is látni kellene a problémákat, nehézségeket, és megadni minden segítséget az ott feladatot vállalóknak.

Mindenekelőtt fontos elvárás kellene, hogy legyen a társadalom egésze részéről az, hogy az óvodák visszakapják az őket megillető kellő tiszteletet, azaz meg kell becsülni a dajkákat, óvodapedagógusokat mind a bérük, mind a státuszuk tekintetében. Szigorúbban kell fellépni, ha bármilyen inzultus éri őket, és a hátrányos helyzetű térségekben azt is elképzelhetőnek tartanám, hogy kiemelt, speciális bérezést kapjanak, valamint olyan juttatásokat, amelyek segítenek meggátolni a pedagógus-elvándorlást ezekből a járásokból. Pontosabban: segítenének pedagógusokat vinni oda, ahol már évek óta komoly gond, hogy legyenek elegen a szeptemberi évnyitón. Ez Budapestről – főleg a Körúton belülről – egyáltalán nem látszik, de ott kint, a „valóságban” húsbavágó és tarthatatlan.

Az óvodához kapcsolódik az is: rengeteg óvodapedagógus mondja el, hogy eszköztelenek a nehezen kezelhető gyerekekkel való munka során. Mára a fegyelmezés szitokszó lett az elméleti oktatási szakemberek körében, miközben azok, akik valóban tanítanak, akik valóban a gyerekekkel és családokkal dolgoznak, a folyamatos kudarcok egyik legfőbb okának azt látják, hogy már az óvodában is visszaél a gyermek és a szülő azzal a liberális oktatás-politikai megközelítéssel, amit még Magyar Bálint hagyott itt nekünk örökül.

Túlzásnak tűnhet, de nem az: vannak részei az országnak, ahol már az óvodából is kivennék egyes szülők a gyermekeiket, mert több az erőszak, több az együttnevelésből eredő nehézség, mint korábban. Hiszek abban, hogy ezen változtatni kell. Bármennyire is hangozzék ez ódivatúnak. Tessék elmenni egy óvodába a 27-es út bármelyik oldalán, és néhány napot eltölteni az egyes csoportokban és pedagógusokkal. A modern (elméleti!) pedagógiai módszerek csődöt mondanak a valós körülmények között. Százszámra vannak helyzetek, ahol Józsika szembe röhögi az óvónőt, megvonja a vállát és közli, hogy majd „kimondja otthon”, milyen csúnyán bántak itt vele, aztán megnézheti magát az óvónéni.

Ennek valahol véget kell vetni. A tisztelet ott soha nem fog megjelenni, ahol azt nem engedik értékként megjelenni. És a fegyelmezés nem jelenti azt, hogy a nyomában megjelenik azonnal a tisztelet. De az alapvető emberi értékeket legalább nem hagynánk veszni vele.

Az óvoda érték. A rászorulóknak ingyenes étkezéssel és az első olyan térrel, ahol a szocializáció szempontjából fontos dolgok megtörténnek. De lehet bármennyire is elhivatott az óvodapedagógus, ha a gyermek egyébként otthon másfajta szocializációval találkozik. Pontosabban nem is nagyon találkozik semmilyen szocializációval. És védve a legkisebbeket, azt mindenkinek el kell ismernie, hogy nagyon nehéz lehet ezt a kettősséget egészen apró kisgyermekként feldolgozni, érthető, hogy ha ez nyomot hagy bennük.

*

Ugyanakkor megint előjön a felelősség kérdése: kinek kellene a gyermekeket megfelelően felkészíteni majd az iskolára? Az óvoda pont az a tér, ahol megtanulják a gyerekek, hogy mások is vannak körülöttük, vannak szabályok, vannak igazodást megkövetelő tényezők a világban. Vannak elvárások, akár már nekik is apró kötelezettségek.

Bízom abban, mindenki látja, hogy jelen körülmények között az óvodák többségében mindent megtesznek, amire a lehetőségeik teret engednek. Azaz, a pedagógusokon nem múlik, borzasztóan meg kell becsülni őket ezért. De vallom, hogy a gyermekeket nevelni elsősorban otthon kell. A gyermeket abban segíteni, hogy miként beszéljen egy társával, használja az evőeszközt, fogadja el a neki nem tetsző döntést, kezelje a konfliktust, hogyan élje meg a csalódottságát, vagy hogy tolerálható módon fejezze ki a saját igényét – ezt elsősorban otthon kell megtanulni és elsajátítani, és elméletileg egy egész életre lenne szükséges ez. Nem PC-kérdés: vajon a hazai cigány közösségekben minden szülő alkalmas erre? (Viszont erre nem az a válasz, vagy a riposzt, hogy ezt a kérdést tegyük fel a többségi szülőkre vonatkozóan is, mert az arányok sajnos szemmel láthatóan különbözőek).

És megint jöhet a félrenézés, vagy a művi értetlenkedés, ha felteszem a kérdést: kimondható-e az, hogy már az iskola előtt komoly nehézségeket jelent a cigány szülők többségének a gyermekük megfelelő felkészítése az iskolára? Igen, beszélni kell a rossz lakókörülményekről, a szegénységről, kiszolgáltatottságról, a közmunkás-bér elégtelenségéről; de látni és érezni kellene azt is, hogy sokkal nagyobb eséllyel vágnának neki az iskolának a cigánygyerekek, ha otthon is több tudatosság jelenne meg. És erre sem azt kell válaszolni, hogy a putri közepén milyen tudatosságot várok én el bárkitől is, hiszen attól még nem lesz a gyerek lábán cipő. De én mégis hiszek abban, hogy annál inkább szükséges megkérdezni ezt − hogy miért is ne lenne elvárható a legnagyobb nyomor közepén is, hogy az óvodát, iskolát és a pedagógust értéknek találja egy család vagy egy közösség?

Ez elsősorban szemléletbeli kérdés kellene, hogy legyen: azt kell elérni, hogy a társadalom legszegényebb része is egyértelműen felsorakozzon emellé. De ha az elméleti oktatási szakemberek ezt sem engedik megértetni velük, akkor nagyon nehéz megállítani a mostani, gyorsan romló viszonyokat.

Eközben már az óvoda előhozza azokat a társadalmi különbségeket, amelyek később még inkább elmélyülnek. Ahol otthon anya vagy apa nem tud mesét olvasni elalváskor, vagy ahol nincs rajzlap, színező meg vízfesték, ott még nehezebben lesz megismerhető a világ egy kisgyermek számára − szemben azokkal, akik már azért tudnak írni és olvasni nagycsoportos korukban, mert apa tabletjén van erre alkalmazás. Ha ezeket a fenti dolgokat mind összeadjuk, akkor láthatjuk azt, mennyi nehézség mellett jut el oda egy átlagos taktaközi cigánygyermek, hogy szeptemberben elkezdje az iskolát.

*

Ami kellene: állami segítség, hogy a családok készüljenek fel az óvodára és az iskolára. Megismétlem: a családok. Amikor apa és anya is megérti, hogy ez miért szolgálja az ő érdeküket, de leginkább miért fontos Márkónak, az amúgy tehetséges és sokra hivatott cigánygyermeknek, aki számára a következő 10-12 év határozza meg az életét.

Javasolnék egy köztes, valódi iskola-előkészítő évet a nehézségekkel küzdő gyermekek számára. Ami már nem óvoda, de még nem is iskola. Olyan közeg, ahol eljátszható, megérthető, hogy milyen lesz majd a valódi iskola. Még lenne sok játék, de rengeteg figyelem jutna a szocializációs nehézségek kezelésére, a társas érintkezés jobbá tételére. Arra, hogy hogyan kell csendben ülni 45 percig. Hogy hogyan kell igazodni az iskola elvárásaihoz – gyermeknek és szülőnek egyaránt. Ez rengeteget segíthet. Biztos vagyok benne, ha kísérleti jelleggel elindulna néhány járásban egy ilyen program, az érdemi sikereket hozna a leghátrányosabb helyzetű családok gyermekei számára.

Kell még, hogy az állam védje meg a pedagógust, védje meg az óvodát és az iskolát. Adja vissza a fegyelmezés lehetőségét, gyermek, családra vonatkozóan egyszerre.

Az állam tartsa meg az ingyenes étkezést, amíg csak lehet, nagyon fontos a legszegényebbek számára.

Végezetül alakítson ki az állam egy minden korábbinál erősebb és együttműködőbb jelzőrendszert a gyermekvédelem és az óvodai ellátás közé, hogy a lehető legkorábban látszódjon, ha valahol segítségre van szükség. Akár egy családnak, akár gyermeknek, akár a pedagógusnak.

Címkék: oktatás társadalom roma iskola állam óvoda cigányság cigányügy Forgács István

A bejegyzés trackback címe:

http://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr7712115371

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

bontottcsirke 2017.01.11. 07:58:24

Sok beszédnek sok az alja.

maglilith 2017.01.11. 08:38:08

Amig a biróságok csak felfüggesztett büntetést adnak a tanárnőt székkel megverő,haját kitépő cigány családnak,addig senki ne képzelje,hogy változik a helyzet.Esetleg ajánlanám,hogy a kedves bírónő oda,abba az iskolába irassa be a saját csemetéjét,utána jobban képben lenne.

Conchobar 2017.01.11. 08:51:15

"Számos cigány közösség van, ahol akadnak családok, amelyek számára az iskola nem érték." - Baszki! Nem 'számos', hanem 'döntő többségben'. Merjük már kimondani! És azt is merjük már kimondani, hogy miért van ez így, mi okozza. Nem, nem a bőrszín, meg nem is a genetika, hanem az, hogy a cigányság egy olyan elkülönült társadalmat alkot, amelynek egészen mások, egészen sajátosak a hagyományai és a történelme. Ebben a társadalomban ismeretlen az iskolai oktatás, a nemzeti egészségügy, az építészet és a rendszeres munka, hogy mást ne is említsünk

Conchobar 2017.01.11. 09:13:02

"Végezetül alakítson ki az állam..." - Teljesen hiábavaló ugyanazokat a kívánalmakat és cselekvési sémákat ismételgetni, amikkel már Mária Terézia idejében is próbálkoztak. Totálisan eredménytelenül. Mert csak a cigány társadalomról leszakadókat, a cigánysággal szembeforduló renegát személyeket, családokat sikerült mindezideig integrálni (úgy-ahogy). Először magát a cigány társadalmat kellene megérteni, a cigányság vezetőinek érzékenységére tekintet nélkül elmondani a cigány társadalom sajátosságának okait. Tudomásul kell vennünk (egyebek mellett), hogy a cigány a fennmaradását (tulajdonképpen a sikerességét) nem a szisztematikus munkavégzésnek köszönheti, és ameddig ez így marad, addig hiábavaló az integrációról beszélni. Más szavakkal: amíg a cigány azt látja, hogy a régi módon, munkavégzés és iskola nélkül a hagyományai szerint is meg lehet élni, addig nem fog érdemi előrelépés történni

Conchobar 2017.01.11. 09:24:41

"Egyre kevesebb a pedagógus azokban a térségekben, ahol a cigányok nagy többsége él." - Ilyesmivel nem a magyar társadalmat kellene bombázni, hanem a cigányt. A cigányság kitermelődő elitjét kellene arra rávenni, hogy tanítsa az övéit. Mága Zoltánt leszámítva (a cigányság egésze felől nézve) csak önző semmirekellőkből (itt-ott uzsorásokból, bűnözőkből) áll a cigányság elitje. Nem a magyar tanítókat, tanárokat kellene ilyen-olyan módon a cigány fiatalság tanítására rávenni, hanem a cigány elitet kellene rávenni arra, hogy törődjék az övéivel, ne csak a tévében bohóckodó győzikéket, meg rasszizmusról-szegregációról mantrázó horváthaladárokat termeljen ki magából, hanem cigánygyereket tanító cigány tanítókat is. Tömegével

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2017.01.11. 10:22:06

de unalmas már ez a fasz cigány. nincs megoldás, balfaszkám. vagy legalábbis így nem. az egyetlen, a szegregáció. le kell választani a cigányságot a társadalomról. hivatalossá tenni az ő külön társadalmukat.

Jean Sol Partre 2017.01.11. 11:09:39

@Conchobar: mivel a "magyarok" érdeke is, hogy a helyzet megváltozzon, és mivel a cigányság elitje részben pont a helyzet miatt olyan amilyen, mégiscsak fontolóra kéne venni, hogy "magyar" tanárokat is "rávegyünk", és általában, legyen rendes oktatás (ahol lehet, integrált) a többségében cigánylakta településeken is. Nem lehet szegregációval integrálni.
Értem én, hogy egyszerűbb találni egy felelőst és rátolni a feladatot, hogy oldja meg, csak így nem lehet megoldani semmit.

bispora 2017.01.11. 12:27:47

A 3-as, 5-ös pont kivételével Forgács a cigányság rendkívül alacsony átlagintellektusáról beszél. Mivel ez a legnagyobb tabu, erről csak a kommentszekcióban lehet hallani.
Heber csinált amerikában a hetvenes években afroamerikai gyerekek felzárkóztatására egy tök olyan programot, amiről Forgács is vizionál- iskola előkészítő + mentorok, ingyenes étkezés, orvosi ellátás. Olyan 10-15 IQ nyi javulásról számoltak be akkoriban a kutatók- ami tényleg nagyon szép.
Kár, hogy nem volt igaz.
75-ös átlagintellektusú etnikai csoport oktatás alapú felzárkóztatása lehetetlen. Soha nem lesznek diplomások megfelelő arányban. A két gyerekes cigány családmodellnél én még jobbat nem hallottam a probléma kezelésére. De nem vagyok se politikus, se oktatáspedagógus, csak olvasok nem csak Magyarországról cigány tematikájú publikációkat.

Conchobar 2017.01.11. 13:15:17

@Jean Sol Partre: "mivel a 'magyarok' érdeke is, hogy a helyzet megváltozzon" - Hagyjuk már az olyasféle érdek megmagyarázást, amely azon alapul, hogy nekünk mi mindent kellene tennünk másokért. Ilyen alapon, holnap meg már azt találod magyarázni, hogy nekünk érdekünk az ugandai feketék iskoláztatása, segítsünk már nekik. Nekik, azaz a cigányságnak az érdeke a cigányság felemelkedése, nem a miénk (elég nekünk a magunk baja, elég nekünk a saját boldogulásunkon dolgozni). Ami meg az idézőjeles magyar szót illeti, abba kellene már hagyni a kettős felfogást, hogy ha akarom a cigányság egy etnikai kisebbség, amely támogatásra szorul, ha akarom meg a magyarság integráns része. Vegyük már tudomásul: a cigányság egy külön etnikum, amely a magyarságtól rendkívül eltérő hagyományokkal, történelemmel és kultúrával rendelkezik. Attól még, hogy a cigányság egy része áttért a magyar nyelvre, még nem tekinthetjük őket magyarnak

Conchobar 2017.01.11. 13:23:57

@Jean Sol Partre: "legyen rendes oktatás (ahol lehet, integrált) a többségében cigánylakta településeken is" - Legyen rendes oktatás, legyen mindenkinek munkája, mindenki legyen boldog. Legyen. De olyan mértékben, ahogy ő maga megteremti ennek a feltételeit. Ne másoktól várja. Ami meg az integrációt illeti, be kellene már végre látni: ha egy kosár egészséges alma közé berakunk pár rohadtat, akkor nem a pár rohadt fog egészségessé válni, hanem egészségesek fognak rohadttá válni

Conchobar 2017.01.11. 13:30:14

@Jean Sol Partre: "Értem én, hogy egyszerűbb találni egy felelőst és rátolni a feladatot, hogy oldja meg, csak így nem lehet megoldani semmit" - Hát én is ezt mondom. Ne akarjuk már a magyarságra rátolni a cigányság gondját, a cigányság felemelkedését. Ne akarjuk már a magyarság feladatául szabni egy másik etnikum felemelését. Még akkor se, ha az európai jelenleg irányadó politikai áramlat manapság ezt tette divattá

bispora 2017.01.11. 13:43:18

@Conchobar:
Elterjedt tévhit, hogy Mária Terézia cigány-domesztikációs programja sikertelen volt. A muzsikus cigányok az ellenőrizhető élő példa rá, hogy a vegyes házasságok hoztak áttörést. Csak nyugodtan gondoljon az oláh-cigányokra, ha viszonyítási alap kell. Különben Európa legintegráltabb cigányai a spanyol gitánók, tán 80%-uk önfenntartó, nem igényel állami transzfert, igaz ott a Mária Terézia féle protokoll tovább tartott és kegyetlenebb volt.

bispora 2017.01.11. 13:47:00

@Conchobar:
Erre a pontra Rosivall prof cigány orvosprojektjét hoznám elrettentő példának. Az eredeti terv szerint az ország legjobb képességű, válogatott cigánygyerekeit gyűjtötték össze, évi 15-öt, akikből egy év előkészítő után a SOTE-n próbáltak medikusokat faragni. A cél az volt, hogy az így végzők Borsodba mennek majd háziorvosnak.
Nos, talán egy-vagy kettő jelölt fog orvosként végezni- a borsodi háziorvos krízis megoldása meg bizonyosan nem így lesz orvosolva.

Jean Sol Partre 2017.01.11. 14:01:03

@Conchobar: ha majd együtt fogunk élni az ugandaiakkal, akkor érdekünk lesz, hogy csináljunk valamit.

"Nekik, azaz a cigányságnak az érdeke a cigányság felemelkedése, nem a miénk"

ezt meséld annak a magyarnak, aki a mindennapokban együtt él velük.

Kacsura 2017.01.11. 14:09:55

Végre valaki, aki nyíltan, kozmetikázás nélkül beszél a cigányságról, a cigányság problémáiról, és a lehetséges megoldásokról. És mit kap cserébe? A kommenteket olvasva fele nem is érti (lehet, el sem olvasta végig), a másik pedig csuklóból elutasítja, amit Forgács mond.

Tényleg, de komolyan, fikázáson kívül ért még a magyarság valamihez?

Tündér_Lala 2017.01.11. 15:43:46

Kéremszépen, minden jószándékú vélemény értékes és ha más nem, esetleg elemei használhatók.

Másrészt - miután, tetszik vagy sem, megoldást kell találni, mert más válllalható út nincs (a vállallhatatlant maguk sem vállalnák), próbálkozni kell, részben használható módszereket meg kell próbálni átvenni. Tipikusan az a terület, ahol a részben használható módszerek jótéteményei eltűnnek, mert a delikvensek asszimilálódnak a társadalomba, nagyon helyesen. A láthatók azok maradnak, akiken nem sikerült segíteni.

Azt kellene kitalálni, hogy a helyi közösségek tekintélyt élvező hangadóit hogyan lehetne az ügy szolgálatának megnyerni, hogy a közösség ne visszahúzó tényező, hanem ösztönző legyen. Ez a lehnehezebb kérdés amelyre valójában csak néhol látunk példát. Ott jobb eredmények is születnek.

Conchobar 2017.01.11. 15:50:59

@Jean Sol Partre: "ezt meséld annak a magyarnak, aki a mindennapokban együtt él velük" - Nézd, én azt elfogadom, hogy aki a cigányok között él (benősült hozzájuk, vagy efféle), kvázi maga is cigány, az szorgalmazza a cigányság (és evvel önmaga) felemelkedését. Ha meg másképp értetted: valamikor a '80-as évek vége felé a szembe-szomszéd telkét nagynak találta a tanács, ketté vetette, és megkapta egy cigány avval, hogy kap pénzt építsen rá házat. Megépült a ház, és a szertelenné váló házavató mulatság csúcsán a cigány késsel kergette a nejét, körbe a házon. Addig még soha nem szerepelt az újságban az utcánk. Hát megtörtént ez is

Jean Sol Partre 2017.01.11. 15:57:40

@Conchobar: egyikre se gondolok, rengeteg faluban és városban egész egyszerűen egymás mellett élő cigányság és magyarság van. Rájuk gondolok. Akik nem hagyhatják magára a házat, még temetéskor is otthon kell maradnia valakinek, hogy ne keljen lába mindennek, akinek a kertjében soha nem marad meg a termés, akiknek szintén alig van valamije. Mondhatod, hogy ez rendőrségi ügy, de egyrészt a rendőrség sem foglalkozik vele, másrészt a kiváltó okot kellene megszüntetni inkább, nem pedig komplett fél falvakat bebörtönözni. Olcsóbb és hatékonyabb lenne.

Jean Sol Partre 2017.01.11. 16:02:01

@Tündér_Lala: lokálisan azért vannak példák nálunk is, de nagyon piciben és nagyon kevés. Például egy jó védőnő csodákat tud tenni. Egy jó tanító is, csak érthető okokból nagyon kevesen vállalják ezt a missziót.

Conchobar 2017.01.11. 16:05:40

@bispora: "Elterjedt tévhit, hogy Mária Terézia cigány-domesztikációs programja sikertelen volt." - Ennél még elterjedtebb tévhit, hogy tudományos alapon kutatták volna a cigányság múltját, ideértve a Mária Terézia korában történtekkel. 1945-ig ezt kissé viszolyogtató, hiábavaló foglalatosságnak tartották. A cigányságnak nem volt erre kíváncsi értelmisége, a magyarokat meg jobban érdekelte a hun-török-finn-ugor kérdés kör. Voltak azért próbálkozások, például József főherceg egyéb tevékenysége mellett "Még fiatal korában a Wasa gyalogezred tisztjeként cigány katonáitól megtanulta a cigány nyelvet és ettől kezdve behatóan foglalkozott a cigány nyelvvel és folklórral. Elsőként tett konkrét lépéseket a magyarországi cigányság letelepítésére és állandó munkavállalásuk biztosítására. Birtokaira cigányokat próbált letelepíteni, akik számára állandó megélhetést, gyermekeiknek iskolai oktatást nyújtott. A cigánysággal kapcsolatos kutatásaival nemzetközi hírnevet szerzett. Ő írta az első cigány-magyar szótárt, és az első cigány nyelvtannal foglalkozó szakkönyvet". De ő evvel inkább a különc főhercegek sorába emelkedett a kortársai szemében. 1945, majd 1990 után pedig alaposan átpolitizálódott a dolog

Conchobar 2017.01.11. 16:15:39

@Jean Sol Partre: " kiváltó okot kellene megszüntetni inkább, nem pedig komplett fél falvakat bebörtönözni" - Én fentebb már leírtam, hogy mi a kiváltó ok. Másrészt, sokféle véleményt hallottam és olvastam a cigányság sújtotta magyaroktól, de nem tartozik közéjük se a 'ne börtönözzék be a bűnelkövető cigányt', se a 'mosdassák ki a cigányt, keverjék közénk, mert az a mi érdekünk, az nekünk jó'

Jean Sol Partre 2017.01.11. 16:21:28

@Conchobar: vannak megvalósítható megoldások és megvalósíthatatlanok. Függetlenül attól, hogy a cigányság sújtotta magyarok véleménye mi, és te mit olvastál és hallottál. Én például utálom a hideg esőt, de bármennyire az a véleményem, hogy ne is legyen, leginkább mégis az esőkabát oldja meg a helyzetet, ha fázom.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2017.01.11. 16:24:15

Szerző alábecsüli egy elterjedt, mítoszteremtő potenciállal bíró, identitást adó állandó konfliktus hasznosságát.

Vö. a vicc a jogászdinasztia frissen végzett legfiatalabb tagjáról, aki beállít azzal, hogy megnyerte az iroda 70 éve folyó perét, mire szembesülni kénytelen a ténnyel, hogy már az apját is abból taníttatták.
Hülyék leszünk megoldani, aranytojást tojik ez a tyúk annak, aki uralkodni akar az országban.

gyalog.galopp 2017.01.11. 16:29:11

@Counter:
Ez nem vicc, hanem Jókai, de egy ...szülöttnek minden vicc új.

Conchobar 2017.01.11. 16:37:01

@Jean Sol Partre: "Én például utálom a hideg esőt, de bármennyire az a véleményem, hogy ne is legyen, leginkább mégis az esőkabát oldja meg a helyzetet, ha fázom" - Ez így marhaság. Az előbb még azt próbáltad szuggerálni, hogy valahogy az esőt kéne megszüntetni, szeretettel, integrációval. Más szavakkal: a cigányság felemelkedésé, tollasodását kellene elősegíteni

Jean Sol Partre 2017.01.11. 16:44:54

@Conchobar: lehet, hogy rossz az esőkabát példa. Arra írtam, hogy bár a cigányság sújtotta magyarok nyilván az egészet a pokolba kívánják, nem pedig integrálni magukba a cigányságot, nincs olyan megoldás, hogy az egész csak úgy ne legyen.
És nem tollasodásról beszéltem, hanem kulturális közeledéshez. Most egyik oldalról sincs átjárás, így esély sincs arra, hogy a két kultúra megértse egymást. Sebek vannak mindenhol és iszonyatos bizalmatlanság mindkét részről. A szülőket már nyilván nem lehet nagyon megváltoztatni, de a gyerekeknek lehet jobb, ez egy több generációs folyamat (lenne).

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2017.01.11. 19:47:55

@gyalog.galopp: Gondolod, hogy a most a társadalom szélén élő cigány népesség a Zsigmond korában érkezőktől eredeztethető?

Merész hipotézis. Mik a bizonyítékaid?

gyalog.galopp 2017.01.11. 20:09:38

@Counter:

Valóban semmi, hiszen az Egri csillagok Sárközije főgóré lett a csigazabálóknál.

gyalog.galopp 2017.01.11. 20:33:46

@Counter:

Jut eszembe, azt tudtad, hogy a cigányok találták fel a fénymásolót?
Zsiga királyunk menlevelet adott egy cigány csapatnak, mint egyiptomi, szentföldi menekülteknek - bizony ám, már akkor is, hehe - ez a menlevél aztán számtalan példányban terjedt szerte az európai piacon. Egyébként innen a dzsipszi elnevezés.

Bell & Sebastian 2017.01.11. 20:33:59

Eleve rosszul kezdődik. A nácista tudomány mai állása szerint a Ø-3 éves kor eleve predesztinál, plusz az anyaméh. Nem tudta?

Ebből sajnos az következik, hogy neo-lib-bib univerzumban erre a problémára nincsen megoldás, ami ezen kívül esik, azt kellene inkább firtatni.

Hányszor mondtam, hogy a félművelt a legveszélyesebb? Ez is addig jár körbe, míg fel nem tekeredik a lánca a karóra, oszt jól megfullad. Pedig térdig kopott a lába, annyit talpalt a sóműsorokba.

Különben vagy asszimilálódik, vagy szakíthat Lebensraumot magának a Negev-sivatagban. Mehet sóért a szomszédba. Egyszer.

Bell & Sebastian 2017.01.11. 20:39:45

@gyalog.galopp: Kanállal ette a dinnyét, ennyit vettem le a gazdag cigány kultúrából.

De most már kivágom a belét, felszeletelem és beteszem a hűtőbe, amióta ellestem a titkot egy ikerkonyhában, ahol mindenből kettő volt.

A visszafejlődés szembeszökő, megint kézzel esszük.

gyalog.galopp 2017.01.11. 20:56:49

@Bell & Sebastian:

Azért kulturálisan kreatívak, a ceglédi kannában a paraszt vizet hordott, ők meg püfölik hangszerként.

Bell & Sebastian 2017.01.11. 21:06:52

@gyalog.galopp: Mert nem mutatta meg a nagypapa, hogyan lehet hónaljjal fingani. Ritkán van... otthon.

gyalog.galopp 2017.01.11. 21:45:03

@Bell & Sebastian:
Az igazsághoz tartozik, nem tudom melyik marha népművelő szorgalmazta a ceglédi kannát, de ha nem tette volna, talán egy kisgrofoszarűséggel kevesebb volna.

Bell & Sebastian 2017.01.12. 00:35:12

@gyalog.galopp: A köcsögduda is van akkora lelemény, mint a Farbatrombitál -nevű gyógyszer, amit lépten-nyomon promótálnak.

annamanna 2017.01.12. 03:34:03

Ez a cikk már egész jó, mivel Forgács István az államra való kizárólagos ráhagyatkozás helyett figyelmet szentelt a cigány családnak, közösségnek is, és annak a felelősségét is felvetette.
De nem elég jó abból a szempontból, hogy a szöveg végső kicsengése mégis csak az, hogy az állam oldja meg a problémákat.
Csakhogy az állam nem fogja, mert egyáltalán nem érdeke, ahogyan azt itt föntebb többen is kifejtették. Balog Zoltán, mint fő cigányügyér a garancia arra, hogy az állam részéről az égvilágon semmi se legyen megoldva.
Mellesleg, még ha az államnak szándékában is állna véghez vinni a roma integrációt, akkor sem tudná - ahogy József nádor sem volt rá képes, pedig ő aztán mindent bevetett a siker érdekében. Furcsa módon a birtokára letelepített cigány fiatalemberek sorra elszökdöstek. Mint kiderült, azért nem kértek az alcsútdobozi roma kánaánból, mert nem voltak hajlandók bevonulni katonának.
A katonai szolgálat a muszájról, kényszerről, fegyelemről, rendről, engedelmességről, alávetettségről szól, és ez a korabeli cigány férfiak számára olyan rémesnek tűnt, hogy hozzá képest eltörpült József nádor pozitív diszkriminációja.

Ezt érdemes szem előtt tartani, amikor arról ötletelnek, hogy még több és még több anyagi segítséget kellene adni a romáknak, akkor sikerülne az integrációjuk.
Ennél erősebben motiválja a viselkedésüket az, hogy nem hajlandók/ nem képesek alávetni magukat a szabályoknak.

A fenti óvodafejlesztéshez: egyrészt az óvodában is szabályok vannak. Másrészt, még ha sikerülne is elsajátíttatni a szabályokat a gyermekekkel, délutánonként hazamennek - és otthon olyan világ fogadja őket, amiben nem érvényesek a délelőtti szabályok.
Lehetetlenség az óvodának (vagy iskolának) átírni az otthon, a család elvárásait.
Hogy a meghasonlás milyen következményekkel járhat, arra említek egy szomorú esetet: 8 éves kislány karácsony előtt az iskolában papírforgót készített, amit hazavitt és játszott vele. A kisebb testvérei el akarták venni tőle, de a lányka nem akarta odaadni a játékot. Az anya megelégelte a huzakodást, ő akarta elvenni a lánykától a forgót, aki tiltakozott (tehát az otthoni szabályok szembementek az iskolában elfogadott szabályokkal, ahol a kislánynak joga lett volna a saját cuccát birtokolni) - erre az anyja belevágta a kést.

Egy ilyen világban életveszélyes, kontraproduktív, gonosz, alávaló dolog azt állítani, hogy az óvoda-iskola nevelje meg a gyerekeket, tanítsa meg őket a civilizált szabályokra, munkaszeretetre stb - ami konkrétan azt jelenti, hogy hangolja őket a családjuk ellen.

Miért kellene az óvodának, iskolának a gyerekeket a szülők ellen hangolnia?
Mire volna az jó?
Hogy minél többször lejátszódjon a fentihez hasonló eset?

És egyáltalán sikerülhet áthangolni a gyerekeket? Sikerülhet teljesen más erkölcsöt, más viselkedési szabályrendszert megtanulni az iskolában, óvodában, mint amit otthon láttak?

Legyen erre példa a legutóbbi eset, a sajószentpéteri gyerekhalál. Egy szőke kislány a roma barátnőivel kiment a folyóra csúszkálni, beszakadt alatta a jég, a roma lányok se nem segítettek, se nem kértek mástól segítséget, hanem hazamentek és hallgattak, sőt még hazudtak is arról, hogy hová lett a barátnőjük. Úgyhogy a szőke kislány belefulladt a jeges Sajóba.
Hogy létezik, hogy ilyen borzalmas helyzetben egy gyerek teljesen érzéketlen maradjon, ne sikítozzon, ne sírjon, ne üvöltsön, ne rohanjon segítségért, ne mondjon igazat, nyugodt maradjon és feltűnés nélkül hazudjon?
Hol tanul egy gyerek ilyen sunyi, gonosz viselkedést? Az iskolában? Az óvodában?
Képes volna az óvoda-iskola ezt az alávaló magatartást kinevelni a roma lányokból?
A megjelent hírek szerint a cigánylányok "féltek", azért nem szóltak. Hát szerintem nem féltek, mert ha féltek volna, akkor üvöltenek a segítségért, esetleg saját maguk is a vízbe potyognak, annyira akarnak segíteni - félelmükben.
Ha a lányok a régi világban, egy parasztember gyerekeiként lettek volna ilyen aljasak, nagy valószínűséggel az apjuk félholtra verte volna őket. Így meg az egész el lett intézve azzal, hogy "féltek", a szerencsétlenek.
10 év múlva ezek a leányzók anyák lesznek és/vagy útszéli prostik. Kinek kellene ezen pár év alatt embert faragni belőlük?
Amíg a bűn nincs bűnnek nevezve és büntetve, semmire se lehet menni. A romákra pedig különösen jellemző (Magyar Bálint ide vagy oda), hogy nem büntetik a bűnt (sőt sokszor jutalmazzák, sajnos).
Erkölcsi szabályrendszer nélkül teljesen értelmetlen bármiféle fejlesztésről, szakképzésről, vízfestékről meg zsírkrétáról papolni.

kill004 2017.01.12. 09:53:31

@Kacsura: "Végre valaki, aki nyíltan, kozmetikázás nélkül beszél a cigányságról, a cigányság problémáiról, és a lehetséges megoldásokról. És mit kap cserébe? A kommenteket olvasva fele nem is érti (lehet, el sem olvasta végig), a másik pedig csuklóból elutasítja, amit Forgács mond."

Nem koma, te nem érted az egészet, Forgácsostól. Mi benne élünk, te meg olvastál róla.

Kacsura 2017.01.12. 11:19:51

@kill004: Nagyon nagy tévedésben vagy, koma. De itt az én személyem igazán nem érdekes , viszont Forgácsnak utánaolvashatnál. Koma.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu