Zenész, író, tudományos ismeretterjesztő, vadászpilóta, asztronauta – magyar kapcsolatokkal. Chris Hadfield parancsnok háromszor járt az űrben, 2650-szer kerülte meg a Földet és ő az első kanadai, aki űrsétán vett részt. David Bowie-t énekelt egy űrállomáson, sőt egy egész albumot is felvett a súlytalanságban – ráadásul lefotózta nekünk Budapestet és a Balatont a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről. Péntek este a Brain Bar Budapesten tart ingyenes előadást, előtte még elkaptuk őt egy rövid beszélgetésre. Interjúnk.

„Máshogy látja-e a dolgokat, változott-e a világképe az űrutazásai után?

Huszonegy évig voltam asztronauta, szóval nem csak szundítottam húsz évig és aztán kirepültem az űrbe. Rengeteg munka van ebben: geológiát, geográfiát, történelmet, fotográfiát tanultam, és hogy hogyan élnek az emberi lények, mert mi a Föld megfigyelői vagyunk és egyben tudósok. A világ megértése számomra jelentősen változott már a kiképzéssel eltöltött évek során is, szóval amikor mindazt, amiről tanultam, láttam odakintről, az egyfajta megerősítés volt, amiért képeztem magad. Hogy megismerjem az egész bolygót; bárhová megyek, már előre tudom, hol járok, ismerem a legfőbb jellegzetességeit, földrajzi tagoltságát, domborzatát, végig hajthatok az ausztrál partokon és tudom, hogy mi jön szembe a következő sarkon, mert láttam.

Láthattam a világot ezerszer úgy, hogy senki nem mondta meg nekem, mit gondoljak róla. Senki sem szűrte meg ezt az információt. Ha az ember híreket néz, olvas, a legtöbb esetben nagyon nehéz megérteni, valójában mi is történt; mert valaki már nekünk meséli el azt, hogy mi történt. Így a történtekről való felfogásunk eleve csak ferdített lehet, mert valaki megszűrte az információt, mielőtt tovább adta volna nekünk. Teljes valójában látni az egész világot, őszinte, sajátos természetében - hatalmas különbség.

A tanítás, előadások, könyvek és utazások mellett folytatja tudományos munkáját a jövőben is?

A tudomány teszi az életet lehetővé. Hét és fél millió embert szolgálunk a Földön, ez pedig több mint valaha; és jobban végezzük a dolgunkat az életminőség, a gyermek- és gyermekágyi halandóság terén, a járványoktól való megszabadulásban, ezt pedig kizárólag a tudománynak köszönhetjük. Lenyűgöznek a felfedezések, és amit ezekkel teszünk, amit tanulunk belőle, ahogy fejlesztjük az életminőséget, ez a folyamat pedig soha nem áll le. A technológiának hála ha valaki ma tesz egy felfedezést mondjuk Botswanában vagy Budapesten, az eljuthat mindenkihez az egész világon másnap - vagy akár már aznap.

Mindenkinek van kulcsa Alexandria könyvtárához, Shakespeare egész munkásságához, az emberi tudás egyetemes gyűjteményéhez: ez egy csodálatosan izgalmas időszaka a történelemnek.”

Terján Nóra interjúját híroldalunkon olvashatják.