A tárgyi tudás védelmében: nem kreativitás-ellenes az iskola
2016. május 31. írta: dobray

A tárgyi tudás védelmében: nem kreativitás-ellenes az iskola

oktatas_3.jpg

Elavult a magyar iskolarendszer, mivel az átadott elméleti, tárgyi tudás nem sokat ér a netes keresők korában; inkább a gyakorlati tudásra és a kreativitás fejlesztésére kellene helyezni a hangsúlyt − hangzik el rendszeresen a kormányzati oktatási reform kapcsán újra és újra a kritikusok részéről A lesújtóbb vélekedések ráadásul attól tartanak, hogy az egységesített, központosított oktatási rendszer azt célozza: ne gondolkodó állampolgárok, hanem hajbókoló alattvalók kerüljenek ki az iskolából.

Hogy sok a tananyag a poroszos magyar oktatási rendszerben, az legalább két, ha nem három évtizedes kritika. Nem is alap nélküli: ki emlékszik olyanra, hogy a huszadik század második feléig sikerült volna eljutni az irodalom és a történelem tananyagban negyedik végére? Némi csökkentés szinte mindenki igénye, diáké, szülőé, tanáré is egyben – csak persze a szaktanárok nehezen szánják rá magukat arra, hogy a saját tárgyukat megkurtítsák.

Ugyanakkor ha a kicsit kevesebb tananyag több lenne is, megtanulandó elméleti és tárgyi tudásra mindenképp szükség van. A készségfejlesztésnek, tehetséggondozásnak, a kreativitás kibontakoztatásának nem lenne alapja tárgyi tudás nélkül. És persze a keresőket sem tudnánk normálisan használni.

*

A magyar oktatási rendszernek például a franciához képest bőséges tárgyi anyaga előnyként is értelmezhető: a magyar diákok ugyanis így tájékozottabbak lehetnek a kultúrában, a világban, mint francia társaik. A lényeg nem az, hogy megjegyezzünk minden olyan évszámot, amit le kellett írni egy röpdolgozatban. Az évszámok azonban strukturálják a történelmet, néhány fontosat illik megjegyezni egy életre is, a többi közül pedig sok a passzív tudás része lesz.

Teljesen fals tehát az a megállapítás, hogy a történelemnek nézzen utána a keresőben, aki akar; meg olvasson mindenki magától történelemkönyveket. Hogy magabiztosan tudjunk utánanézni bárminek is, ahhoz először kell, hogy legyen egy alaptudásunk, s hogy többé-kevésbé átlássuk az adott területet. Ehhez nem elég a kereső meg a Wikipédia, ehhez kell egy személy, aki tekintélyénél fogva képes erre. Ő a tanár.

Ettől még a tanárnak megvan a mozgástere, hogy kevésbé érdekes dolgokat gyorsabban leadjon, szerinte érdekesebb problémák felett pedig elidőzzön. Gyakori felvetés, hogy felesleges írói életrajzokat tanítani irodalomból, s inkább a művekre kellene koncentrálni. Szerintem azonban az irodalomnak része az is, hogy életünkben legalább egyszer, az iskolában képet kapunk a művelőiről is. Jó megoldásnak tűnt számomra egy óbudai középiskola irodalomtanárának gyakorlata, aki az életrajzok elolvasását feladta házi feladatnak, az órán pedig már csak a művekkel foglalkozott. Bár az az iskola jó nevű intézmény, ahol mindez el is várható a diákoktól. Máshol nehezebb dolga van a tanárnak.

A tárgyi tudás tehát a világban való tájékozódásunkat segíti, a memoriter pedig többek közt fejleszti a memóriát. Attól óvnék mindenkit, hogy amellett kardoskodjon: memóriára sincs már szükség annyira, mivel a tudásunkat kiszervezhetjük a winchestereinkre. Részben ez igaz, de azért örülnék, ha a winchestereink meg az internet megmaradnának a hatalmunk alatt, és nem lennénk nélkülük béna kacsák. Szép-szép, amikor a túlterhelt agyú Piton a Harry Potterben külön kőedényben tárolja nyúlós anyagú emlékeit, amit azonban lehet, talán tartsunk bent koponyánk közében. Információval túlterhelt korszakunkban vonzó lehet a kiszervezett memória ötlete, de ami redundáns infó, azt nem csak az elménkben, hanem a virtuális felhőben is kár tárolni.

*

A készség- és kreativitásfejlesztés jelszavának egyik fő érve az, hogy gyorsan változó korunkban inkább erre van szükség. Na de ha a korunk gyorsan változik, akkor miért is kell jövőre elavuló technikákra megtanítani gyermekeinket? Nincs minden úgy jól, ahogy van, de azért sok generációnak sikerül alkalmazkodnia a változásokhoz úgy, hogy a poroszos iskolába járt annak idején.

Egy neveléslélektani egyetemi tankönyv szerint: „a neveléssel-oktatással foglalkozó intézmények feladata, hogy évek,évtizedek múlva bekövetkező helyzetekre készítsenek fel. Kérdés, melyik célravezetőbb módszer: a „napi boldoguláshoz szükséges” ismeretanyag közvetítése vagy a tartós tudományos ismeretek átadása?” Tekintve, hogy „a pragmatikus ismeretek a technika mai állapotát ismerve már holnap sem lesznek használhatóak”.

Azt sem látom igaznak, hogy tudatlan, kreativitás nélküli alattvalók kerülnének majd ki a mostani, amúgy ezer sebből vérző oktatási reform kapcsán az iskolából. A helyzet az, hogy a feljebbvalók és a korszellem is azt várja el a tanároktól, hogy a diákok kreativitására helyezzék a hangsúlyt és azt próbálják fejleszteni. Ezzel ők próbálkoznak is, ugyanis még a mostani oktatási szisztémában is elég tág lehetőségek vannak erre. Oktatási tanácsadóim (tanár ismerőseim) szerint azonban ha meggebbednek sem találnak igazán kreatív diákot: jó, ha osztályonként van egy. Hiába próbál kihúzni elkeseredetten „önálló véleményt” az irodalomtanár a diákokból, ritkán fog ilyesmivel találkozni, ahhoz ugyanis erőfeszítéseket kell tenni.

Ugyanis a mai gyermekek készen kapnak mindent, a játékaik nem épp a kreativitást fejlesztik. Téves tehát az elképzelés, hogy kreativitástól szétrobbanó diákok rohangálnak az iskolafolyosón, csak a csúnya intézménye elfojtja a kreativitásukat. A kreativitás láthatóan úgyis felszínre tör: nem mondhatni, hogy az iskolából kikerülő diákok később életképtelen zombikká válnának. Túljelentkezés van a Műegyetemre, rengeteg az írópalánta, virágzik a színházi kultúra és a film, bárki indíthat start-up céget, és még sorolhatnám. A sokat hivatkozott finnek pedig most jöttek rá, hogy túlságosan a kreativitásra helyezték a hangsúlyt és elhanyagolták a tárgyi tudást.

Teljesen fals az a felfogás, ami úgy véli, az igazán jó és diákközpontú oktatásban a gyermekek erőfeszítések nélkül, vidáman, teljesen önként és lelkesedésből fognak tanulni. A tanulás mindig erőfeszítés, hol könnyebb, hol nehezebb, van ami érdekel minket, van ami nem. Van, ami beleszáll az agyunkba, van, amit alig bírunk beletuszkolni. Az erőfeszítés (és az ezt elősegítő kisebb-nagyobb kényszerítés) igenis kell a diákoknak, ráadásul az elvégzett munka öröme, büszkesége járulhat hozzá. Nem életre való gyerek az, akit sosem kell tanulásra kényszeríteni; olyan tökéletes diák pedig nincs, aki mindent könnyedén és önként elsajátít. A tanulás küzdelem is, és ezt sosem fogjuk kiküszöbölni.

Végezetül még egy idézet Vajda Zsuzsanna és Kósa Éva Neveléslélektanából: „A polgári demokrácia lényegéhez tartozik a közoktatás, amelynek célja nem az, hogy a »mindennapi boldoguláshoz« szükséges praktikus ismereteket közvetítse a gyerekeknek – erre sokkal alkalmasabb a család és a helyi közösség. Az iskola célja, hogy az egyetemes tudás világához vezető ösvényt mutassa meg, elősegítve, hogy a felnevelkedő fiatalok megértsék a természet és a társadalom jelenségeit. Az elmúlt évszázad során a tankötelezettség következtében a lakosság növekvő hányada tett szert arra a műveltségre és tudásra, amellyel korábban egy jóval szűkebb elit rendelkezett. A »gyakorlati ismeretekre« tanítás a történelemben mindig a tömegek, a hétköznapi emberek kultúrából és politikából való kirekesztésének politikailag korrekt elnevezése volt, és ez ma sincs másként. (…) Az állami oktatás okozta terhelést mindenáron csökkenteni igyekvő oktatáspolitika a közoktatás alapvetően homogenizáló, felzárkóztató céljaival szemben ma jóval inkább a polarizációt segíti elő.”

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr978746032

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Szilvay Gergely: A tárgyi tudás védelmében: nem kreativitás-ellenes az iskola 2016.05.31. 13:52:01

Téves az az elképzelés, hogy kreativitástól szétrobbanó diákok rohangálnak az iskolafolyosón, csak a csúnya intézmény elfojtja a kreativitásukat.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BircaHang Média szerkesztősége · http://bircahang.org 2016.05.31. 13:47:11

A liberális iskolamodell lényege: a gyerek ne kapjon tudást, csak pofázni tanuljon meg. Ez az ideális liberális rend alapja: tudatlan emberek gágognak.

Jean Sol Partre 2016.05.31. 13:57:21

A gyereket mindenekelőtt arra kell megtanítani, hogy önállóan képes legyen új ismereteket elsajátítani.
A tárgyi ismerettel nem az az alapvető baj, hogy sok, hanem hogy készételkényt kapja a gyerek. Nem kell kérdéseket megfogalmaznia, nem kell felfedeznie semmit, nem kell elsajátítania a gondolkozást magát, az iskola szimpla magolást vár el tőle, hogy elfogdja amit a tanár mond neki és ne tegyen fel több kérdést.

Hogy ezt Dobray nem érti, az valószínűleg szintén az oktatási rendszerünket minősíti, vagy sok pénzt kap érte.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2016.05.31. 14:28:28

Milyen a nem tárgyi tudás?:-)

Gery87 2016.05.31. 14:59:29

"Elavult a magyar iskolarendszer, mivel az átadott elméleti, tárgyi tudás nem sokat ér a netes keresők korában;"

Nincs is igazuk ezen kritikusoknak.
A cikk több pontjával is egyetértek.
Az iskola legalább hiteles, tudást, forrást ad...még akkor is ha épp arra nincs szükséged!

A net meg tele van ellenőrizetlen, hiteltelen anyagokkal, persze van különbség hogy milyen területet veszünk alapul, meg hol és mit keresel...de akkor is óvatosan kell hozzáállni, amit sokan nem tesznek meg!

Főleg hogy ha ma a netezés és netes információszerzés a faszbukon keresztül zajlik...

Az első találat, a "szimpatikusabb", népszerűbb forrás került előtérbe és nem a hiteles és igazi!

Ahhoz meg hogy valaki tudja mit és hol kell keresni és mit lehet hitelesnek tartani ahhoz meg kell az elméleti tudás, alap, tehát ugyanoda lyukadunk ki!

Erre alapozni a jövőt nem lehet, mert annyira nyitott és bárki által manipulálható a netes háttér.
Lásd. Wikipédia.
A blogok, vlogok meg szintén nem helyettesítik az oktatást.
A gyakorlati, személyesen is megtapasztalandó szakmai területekről meg nem is beszélve:
Senki nem lesz a nettől jó szakmunkás...

Ha meg a diplomás szakmához le lehet szedni a netről a kellő információt és ennyi elég...akkor az annyit is ér!

"a gyakorlati tudásra és a kreativitás fejlesztésére kellene helyezni a hangsúlyt "

Ez csak az elmélettel együtt ér valamit!

Én is utáltam a nekem nem tetsző sok elméleti magolást, de ne essünk át a ló túloldalára.

„a pragmatikus ismeretek a technika mai állapotát ismerve már holnap sem lesznek használhatóak”.

Ez is hülyeség.
És feltételezi hogy rögtön mindig-minden azonnal lecserélődik és kiváltja az újabb, ami nincs így, pláne nem minden területen!

Gery87 2016.05.31. 15:05:49

Egyébként én is szerkesztettem már a Wikipédiát, kellett forrást megadni, de csak az én jóhiszeműségemen múlt hogy milyen forrást adtam meg és hogy azt mennyire ellenőriztem le!
Azt meg kötve hiszem hogy a cenzorok, akik jóváhagyják az egyszeri ember szerkesztéseit profin értenének is ahhoz amit jóváhagynak, kellő forráskritikát képesek nyújtani...nekik elég ha van valami és legalább ránézésre nem baromság..
Több vonalon is elvérezhet tehát a dolog, szóval csak csínján ezzel netes tapiszar oktatással...

petropeter 2016.05.31. 15:33:55

átfogó: hogy kell átfogni Kovács Pistikét, aki majd 6 év múlva egy CNC gépen fog forgácsolni, és Kovács Évikét aki 6 év múlva egy neves biológiai laborban még diploma előtt lehetőséget nanotechnológiai kutatásban való részvételre, de még ott van Kovács Ádám, aki mindent lekakil, és mindenkin átgázolva 6 év múlva tehetséges vállalkozó lesz, és esetleg még Kovács Andris, aki zseniális kézilabda irányító, és a Barcelona szerződteti még 18 évesen... Ők mindannyian voltak 7. - 8. osztályos lurkók. Alap kell nekik, átfogó, de milyen? vagy célirányos, de hogyan?
Nem is annyira egyszerű ez a kérdés, mégis sokan azonnal szakértők lesznek. Akit érdekel van még kérdésem...

TCrown 2016.05.31. 15:41:36

Nem azzal van probléma, hogy mit tanítanak a gyereknek, hanem azzal, hogy ezt neki vissza is kellene mondania - na azt minek?
Amiről a cikkíró beszél, az egyfajta tájékoztatás a világ dolgairól a gyerek felé, amiben még igaza is lehet, hogy minél szélesebb körű, annál jobb. De ha ez állandó kudarcélménnyel párosul, mert mindig egyest kap a nebuló valahányszor nem tudja a egyverses költőcske születési dátumát napra pontosan (=valami piszlicsáré technikai adatot, ami valójába lényegtelen), na akkor van baj, nem is kicsi.

Bell & Sebastian 2016.05.31. 16:49:06

@bbjnick: A nem megszerzett tárgyi tudáson alapuló sejtés: macska > eső.

Volna két kérdésem.
- Mi a francnak van gyorsítótár egy számítógépben?
- Mennyi olyan tanár van, aki pontosan egy órával előzi a nebulóit? ("zseni" gyerek tanulja meg a kettővel előbbi leckét és felejthetetlen mulatságban lesz része az osztálynak)

Bell & Sebastian 2016.05.31. 16:52:47

Mindenféle mérés krónikus elhülyülést diagnosztizál világszerte. Nehogy már kimaradjunk a jóból!

Ezek szerint az intelligencia mennyisége csak állandó.

Nem tudom, van-e ilyen Murphy, de majd most lesz.
- A dolgoknak jobbra fordulásuk előtt végletesen el kell romlaniuk.

pitcairn2 2016.05.31. 16:55:08

@bbjnick:

gyakorlati, készség szintű

Bell & Sebastian 2016.05.31. 16:58:41

@pitcairn2: Az meg a kollektív tudat. Arra szalad a kiscsibe a kotlós alá a sasmadár árnyékára.

pitcairn2 2016.05.31. 17:00:46

@Gery87:

anno Arisztotelész egy Akadémia nevű ligetben tanított, nem véletlenül kapta meg a "peripatetikus" azaz sétálva tanító jelzőt:)

mennyivel szebb ez a mai "indoor" unalomtengernél:)

Bell & Sebastian 2016.05.31. 17:01:13

@pitcairn2: De van másik példám is. Nagy szélben nem megy a cigány lopni. Sőt, sehová sem megy, nézi a lapostévét.

pitcairn2 2016.05.31. 17:02:59

@Gery87:

"A net meg tele van ellenőrizetlen, hiteltelen anyagokkal, "

ez egyben erősség is, mivel mindenről mindenfélét lehet rengeteg nézőpontból találni

persze ember legyen a talpán aki kiigazodik ebben

Bell & Sebastian 2016.05.31. 17:04:59

@pitcairn2: Az interaktív táblát meg harci kocsin vitték utána? Az egyenáramú elektromotort hogyan szemléltette, aminek megértése komoly vízválasztó.

pitcairn2 2016.05.31. 17:05:30

@Bell & Sebastian:

én inkább az "egyszerű "parasztember versus agrármérnök vagy dzsungelban lakó bennszülött versus ökológus példákkal élnék

nagyon nehéz eldönteni, hogy melyik tud többet az adott "szakterületről"

pitcairn2 2016.05.31. 17:09:17

@Bell & Sebastian:

a peripatetikus módszer manapság vmi olyan lenne, mint amit anno az etyeki utazógimnázium próbált csinálni

nol.hu/archivum/archiv-463474-266704

persze végül csődbe mentek vele, mivel egy kissé drága volt az interkontinentális utazgatás:)

Bell & Sebastian 2016.05.31. 17:10:50

@pitcairn2: Még ez sem igaz. Az intelligens keresőmotor, miután kitanulta az egyén preferenciáit, képes arra, hogy az általa leghitelesebbnek tartott találalatot előre vegye. Minél többet keresgél valaki, annál okosabb lesz a Google-segédje is. Egyidő után minden ki lesz terítve az első oldalon, kivéve azt, amit direkt sorolnak hátrébb.

De át lehet őket verni, spéci keresőszavakkal. Egy jó kérdésben már ott a fél válasz.

pitcairn2 2016.05.31. 17:11:28

@Bell & Sebastian:

ilyen helyeken is sokat lehet tanulni a gyártási technológiáról:)

www.guinness-storehouse.com/en/ground-floor

Bell & Sebastian 2016.05.31. 17:13:38

@pitcairn2: Afrikában elterjedtebb, Svédországban nem annyira, nálunk a kettő közt, valahol. Vajon miért? :)

pitcairn2 2016.05.31. 17:13:38

@Bell & Sebastian:

értem én, hogy mire célzol, de az intellektuális kíváncsiságnak ez nem szab korlátokat

megjegyzem

a valódi tanulás mindig az intellektuális kíváncsiságra épül

afféle egyéni felfedezés...

pitcairn2 2016.05.31. 17:14:20

@pitcairn2:

mármint a világ felfedezése/megismerése/megtapasztalása

Bell & Sebastian 2016.05.31. 17:17:24

@pitcairn2: Az ember a legkíváncsibb lény, ezért a legtöbbet lát előre a téridőben. Az nem teljesen világos, hogyan csinálja, mert kiszámolni képtelenség, megjósolni lehetetlen. Ahhoz, hogy megértsük a folyamatot, el kellene hinni, hogy van kollektív tudat, ami elvezet a transzcendentálisba, azaz Isten létezéséhez.

Nos, ez pont az, ami nem trendi. Valszeg ezért hülyülünk.

Bell & Sebastian 2016.05.31. 17:25:32

Csak úgy mondom, az általunk nagyon lesajnált, hollywoodi baromságokban is felfedezhető rejtett értelem. Konkrétan az Avatart említeném, mint a paradicsomi állapotok megidézésére tett kísérletet.

Oszt, hogy ki mit talál benne, az legyen az ő dolga.

Herr Stacheldraht Leger 2016.05.31. 17:35:50

már csak valahogy azt kéne megoldani, nehogy a tanárnak kelljen krétát vennie. esetleg kezdhetnénk a napot fülkeforradalmi nóták éneklésével, majd napköziben a kisvasút kalandjairól lehet mesélni.

kövér lászló és a tihanyi iskolások:

www.polishgreatness.com/sitebuilder/images/RosesfoStalinbyVadimirskijpd-343x233.jpg

Sir Galád (már foglalt) 2016.05.31. 17:48:49

Jaj, de hát a napnál is világosabb, hogy a mi oktatási rendszerünk a legfaszább a világon. Sehol ennyi dolgot nem lehet elfelejteni, mint amit ebben az országban gyerekként tanulsz. És nem az a fontos, hogy értsd, amit tanulsz, hanem, hogy megjegyezz olyan dolgokat, amiket holnap elfelejtesz. Ez abszolút fejleszti a kreativitásod, de ha nem, az se baj, mert a kommunizmusban már mindent megtanultunk (pl. egy ország irányítását, ld. Orbánék). Amúgy is ragaszkodunk kell az oktatási rendszerünkhöz, mert a jó konzervatív arról ismerszik meg, hogy akkor is ragaszkodik valamihez, ha abban semmi érték nincs. Ja várjunk csak...

Bell & Sebastian 2016.05.31. 18:05:05

@Sir Galád (már foglalt): A cuclista iskolarendszerrel alapvetően meg voltam elégedve, annak ellenére, hogy alulról felfelé zsidult. Most legalább már lefelé is.

Herr Stacheldraht Leger 2016.05.31. 18:22:28

@Bell & Sebastian: dehogy, az MMA díjnyertes festményei közt bukkantam rá.

Bell & Sebastian 2016.05.31. 19:18:02

@Herr Stacheldraht Leger: Madagaszkári kaméleonos már nincsen?

Сталин - О коррупции

После войны Сталин узнал, что профессор К. «отгрохал» под Москвой дорогую дачу. Он вызвал его к себе и спросил: «Это правда, что вы построили себе дачу за столько-то тысяч?!» — «Правда, товарищ Сталин», — ответствовал профессор. «Большое вам спасибо от детского дома, которому вы подарили эту дачу», — сказал Сталин и отправил его преподавать в Новосибирск.

Bell & Sebastian 2016.05.31. 19:56:37

@Herr Stacheldraht Leger: Na, még két aranyosat, lefordítva.

- Lenin temetésén nem voltak gyerekek, mert nagyon hideg volt és attól félt, hogy megfagynak.

- A Pártban csak három igaz kommunista van: Uljanov, Lenin és én! /Lenin belelendül a beszédbe/

Tündér_Lala 2016.05.31. 20:20:20

A cikkel egyetértek.
Tegyük hozzá, hogy a beszéd (pofázás) alapja is a memoriterrel kezdődik, amikor a passzív szókincset aktív szókíncsé alakítjuk. Enélkül csak nyökögő, gondolatait formába önteni képtelen emberek (hány példa van erre) vannak.
Végül pedig a tudás (például a történelemben, de más tárgyaknál is értelemszerűen) nem feltétlen jelenti évszámok tucatjainak felmondását, de azt igen, hogy az eseményeket, azok egymásrahatását el tudjuk helyezni a korban és megértsük, meg tudjuk különböztetni a lényeges és lényegtelen történéseket és összefüggéseket.

Veder1 2016.05.31. 20:31:34

@Tündér_Lala: na és az, hogy valamelyik koszorús költőnk éppen kit és mikor pocsikolt meg mégis mennyiben tekinthető lényeges történésnek?

Bell & Sebastian 2016.05.31. 21:16:16

@Vödör: Leginkább azért, mert a cociológiai háttér erősen determinálja a művészt, művészete tárgyát, a műítéletet és még kiválóan alkalmas prekoncepciók gyártására is.

Mondok egy távolról ideillő példát, mert éppen ilyet bámulok. Össznémet tévé riportereket küldött a bolgár Aranypartra és Budapestre, hívják fel a nézők és potenciális turisták figyelmét a lehetséges lehúzásora.

Mit mondjak, szívatják a németeket, mint a torkos borzot. Ami feltűnően közös a két helyszínen, hogy kizárólag cigók cucliztatnak, mindkét helyen jön és intézkedik a rendőr, de alapvetően a hatóságok tudtával megy a biznic, mert ha üldöznék a trükkös csávókat, nem vadászhatnának balekra a nyílt utcán, ugyebár.

Mi ebből a tanulság, ami dupla fenekű? No, ennek levonásához nem árt tudni a fontos szereplők mindenfajta hátterét, úgy mint: televízió tulajdonosa, riporter politikai hozzáállása, a zsiványok származása és a hatóságok (vagyis a kormányok) hozzáállása.

Mert ezek mind minket gyaláznak (és pénz húznak ki belőlünk), csak másképpen.

Volt azért kikancsintás is benne, roma-pop volt a hangulati aláfestés a magyar résznél, de mivel a bolgárok mind setétebbek, ott nem mertek tippelni a kisebbségre.

I_Isti 2016.06.01. 07:48:29

Az igazságnak pont a fele, az pont féligazság. Az oktatási rendszerünkkel és a kdnp általi szétverésével nem az a probléma, hogy nem olyan, mint a német, vagy az angol, vagy hogy nem liberális.
Hanem például az, hogy szimplán sík szarok a tankönyvek.
Vagy hogy a tanítás alapvető tárgyi feltételei hiányoznak. Nincs elég öltöző, tornaterem, kréta, fénymásolópapír, lézernyomtató, szkenner, és ezeket ha éppen vannak, akkor sem tudják használni.
Vagy az a tudás, amit tanítanak gyakorlatilag elavult.
(Például: hány halmazállapot van, és mik ezek? Az általános iskolai tankönyvben három: gáz (légnemű) - folyékony- szilárd.
Egy normális fizikakönyvben: a fentiek plusz plazma. )

Robinzon Kurzor 2016.06.01. 09:16:22

Szalmabáb-érvelés a köbön.

A köbről jut eszembe: a T. Szerző hány tantárgy "tárgyi tudását" tudja most is, vagy tanulta meg egyáltalán?
Amit még tud, azt mire használja?
Amit nem tud (de tanították neki), annak hiányát érezte-e?
Volt-e olyan gondolata felnőtt élete során, hogy hát basszátok meg, EZT miért nem tanítják az iskolában, mondjuk a párhuzamos szelők tétele, a mitokondrium vagy az elágazó láncú szénhidrogének reakcióegyenletei helyett?

Vagy kérdezhetem egyszerűbben is: mely tantárgyból hányasra tudna most érettségizni (akár az akkori követelmények szerint)?

Gery87 2016.06.01. 12:24:44

@pitcairn2:

Az "ellenőrizetlen, hiteltelen anyag"-nál mióta számít pozitívnak hogy "rengeteg van belőle"?

Egy adott témára kapsz 20 féle ökörséget, az nem ugyanaz mintha 20 féle nézőpontot kapnál...
Nem értetted amit írtam.

@Bell & Sebastian:

"Az intelligens keresőmotor, miután kitanulta az egyén preferenciáit, képes arra, hogy az általa leghitelesebbnek tartott találalatot előre vegye. Minél többet keresgél valaki, annál okosabb lesz a Google-segédje is."

Ha meg valaki áltudományos, összeesküvéselméletes marhaságok után kutat a legtöbbször, akkor ezeket veszi előre, mint "hiteles forrás" akkor is ha épp normális témára keres rá...
szóval ez sem megoldás.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2016.06.01. 13:39:04

dobray jóideje teljesen idióta, de ez az írás rendben van.

sárospataki 2016.06.02. 10:15:32

Alapvetően két fő nevelési irány van a világban, az egyik a konzervatív, tudás-alapú, hierarchikus, nevelő célú; a másik a laissez-faire, nem-hierarchikus, készség-alapú, stb rendszer. Ezt nem szabad összekeverni a frontális vs csoportos, óra vs projekt - még sorolhatnám - oktatási technikákkal. Egyrészt konzervatív oktatási rendszerben is lehet nem-frontális órákat tartani, vagy projektek köré szervezni az oktatás egy részét, bár tény, hogy a konzervatív oktatás kevésbé gyors az "újabb" technikák iránt, másrészt pl. a művészeti oktatásban, legyen az konzervatív vagy nem, lehetetlen frontálisan oktatni.

Magyarországról nagyon sztárolják a finn rendszert, hogy az mekkora királyság, és hogy Magyarországnak is ebbe az irányba kellene menni. A finn rendszer a tökéletes kivétel az európai oktatási rendszerben, a DAHC országokban kőkonzervatív megközelítés dívik, Angliában a liberális, lazább, "gyakorlati" oktatás a köziskolák, a plebsz és a bevándorlók részére van fenntartva, az elitiskolák iszonyatosan leterhelik és elképesztően konzervatív-kompetitív rendszerben képezik az elitet, stb.

Több felmérés is készült arról, hogy pl. a konzervatív vagy liberális cégvezetés működik-e jobban, hatékonyabban, oktatás területén, stb. Az eredmény nem meglepően az, hogy nem az ideológiától függ, hanem főleg a diákoktól (és persze a tanároktól). Továbbá az is egyértelmű, hogy ahogy egy startupot sem lehet konzervatívan elővezetni, egy alapvetően szocialisztikus berendezkedésű országban (pl. Finnország) is megbukna egy konzervatív oktatási rendszer, amelynek ráadásul semmilyen hagyománya nincs. Magyarországon van hagyománya a konzervatív oktatásnak, ezt kellene felfrissíteni, szép színesre festeni a folyosókat és becsempészni egy kis projektszemléletet. A képességfejlesztésnek ugyanúgy megvannak a magyar hagyományai (önképzőkör), mint a közöséégi élmény megadásának (cserkészet), és még sorolhatnám, szóval ezekkel kellene élni, és nem egy olyan délibábot kergetni, amelyehez még a finneknek is 30 év kellett, nekünk meg már majdnem kész van a sajátunk.

2016.06.02. 12:48:16

@sárospataki lány:

csak a képesség alapú rendszer életképes, a hagyományos doktrinális oktatás tovább növeli a lemaradást, rendkívül drága, kontraszelektív.

(az angol elit iskolák gyenge anyagból nagy hűhóval gyalázatos eredményt hoznak, elitnek jó lesz. az országot közben a bevándorlók és public schooling brilliáns munkája viszik előre, ((ox-cam kivétel, más kategória))

nálunk bevándorlás nincs sőt elvándorlás van.

150 év konzervatív oktatása jólismert negatívumokat eredményezett, mi alapján lehetne új eredményt várni?, főleg a felerősödött nemzetközi versenyben.

olyan oktatás kellene mint amilyet az elte kisérletezett 40 éve, liberális, fakultatív, képesség alapján szelektált.

sárospataki 2016.06.02. 13:28:30

@kérem vigyázzanak, a rácsok záródnak!: felmondod az szokásos mantrát, érveid viszont nincsenek. Nézd meg Svájcot, Németeroszágot, ezekben az országokban mind hagyományos oktatás van, minek következtében csökken az életszínvonal, a gyerekek képességei, stb. Ja várj, nem.

Arról nem is beszélve, hogy a public school az a UK-ben a magániskolákat jelenti: en.wikipedia.org/wiki/Public_school_(United_Kingdom)

Muhahahaha, public schooling, beándorlók, brilliáns munka, az. Angliában simán nem jutsz középvezető fölé ilyen háttér nélkül (igen, az indiaiak, akik ott vannak, public schoolba jártak).

2016.06.02. 14:39:22

@sárospataki lány:

- svájc 25_a bevándorló-vendégmunkás
- németországban 10 millió honosított, 6 millió bevándorló teljes arány 20%
- oktatásukat nem ismerem

britek:

idézlek:

>>...az elitiskolák iszonyatosan leterhelik és elképesztően
>>konzervatív-kompetitív rendszerben képezik az elitet,

az elit iskolák nem kompetitívek, nem oktatnak hanem nevelnek, házitanítók intézeti keretben, pénzes-befolyásos-rangos családok fallal védett világa. sportot, lovaglást, filozófiát, táncot, kapcsolatmenedzselést, politikát, elit rítusokat, bla-bla.

a public schooling-ot (tényszerű tudás hiányában) félreértetted, legalább bepótoltad a wikivel. Ők a képesség alapon képeznek minőségi embereket, ők termelik ki azokat akik tényleg csinálnak valamit. (nem elit !!) viszont ők függetlenek, a szülő és gyerek nem szólhat bele az oktatási tervbe. és igen belőlük lesznek a középvezetők, egy akkora országban és a 1.5milliárdnyi commonwealth-ben az egy szép teljes életre ad lehetőséget.

"know your place"

ps

cicuka, legalább ne muhaházzz amikor buta vagy.

2016.06.02. 14:41:39

@sárospataki lány:

- svájc 25%-a bevándorló-vendégmunkás

sárospataki 2016.06.02. 15:25:01

@kérem vigyázzanak, a rácsok záródnak!: nem, nem értettem félre, a public school az a fizetős elitiskola, ahol az elit képződik. Ide tartozik pl. Eton, Trinity, stb, évi 10-40e font tandíjjal. Van még a state school, az az általános, ingyenes iskola, meg még vannak az alternatívok (Waldorf, stb), amelyek szintén fizetősek, de alternatív tanrenddel. Nincs olyasmi, amiről te beszélsz, tehát nem elit, hanem válogatós minőségi képzés. Az elitiskolák rettenetesen kompetitívek, mocsokkemény képzés van, akik oda járnak pénzért elképesztő tudást és képességet szednek össze, pl. mindenről esszét kell írni _és_ előadni, tanulnak retorikát, satöbbi, satöbbi, még sorolhatnám, ezek azok a képességek, amelyek az érvényesüléshez kellenek, nem ilyen félhippi hülyeségek, mint amit a magyar liberálisok elképzelnek a finn oktatásról (például).

Mivel volt szerencsém Svájcban élni pár évet, pontosan tudom, milyen a svájci oktatási rendszer. Alsóban a gyerekek reggel sorban állnak az ajtó előtt, és amikor megérkezik a tantónéni, hangos morgennel kezet fognak vele, és csak akkor léphetnek be a terembe. A svájci oktatási rendszer bevándorlókra vonatkozó legfőbb célja a maradéktalan asszimiláció (nem integráció), és hatodikban kb. eldől, kiből lesz gimis (15%), szakközepes (35%) vagy megy inasiskolába (50%), ahol 1-3 napig járnak iskolába, a többi a hentesboltban vagy a csavargyárban telik, ki milyen szakmát választott. Ultrakonzervatív a céljait tekintve (fegyelem, asszimiláció), viszont használ nem kevés modern technikát (projekt-alapú oktatás). Németországban kevésbé asszimilálóak, ott csak integrálni akarnak, de a cél és a módszerek meglehetősen konzervatívak.

A sok kusza és helytelen információ helyett kérlek indokold meg, miért csak a képesség-alapú oktatás létjogosult, és ha igen, miért csak a finn modell éri ezt el?

2016.06.02. 16:37:53

@sárospataki lány:

brit:

pl, wellington college, roedean school, eton
ezek zárt iskolák, a jelentkezőket olyan sokszor szűrik, hogy ki tudják zárni a undesirable alien-eket. van egy csekélyke átengedés, főleg lányoknak, kell a friss hús.

német-svájc,

pont azért kell a bevándorló mert a kemény oktatás megöli a képességeket. az angoloknak kellett a bevándorló kapcsolatépítésre a gyarmatokhoz, de a német-svájcinak minek ha az oktatásuk olyan hűdenagyonszuper?

én nem mondom hogy a finn model a nyerő, annyira nem ismerem. a kommik futtattak a 70-es években oktatási kisérletet, az eltén szervezték, még csak akad valaki aki részt vett benne, röviden: fakultációkba szelektáltak évi 2k kölyköt, (nagyrészt kripto zsiványokat, ne kérdezd miért) szerintem sárospatakon is volt, kérdezz rá otthon. ma ők az elit, naponta sokszor olvasom a neveiket.

ha az oktatás nem jó akkor már gyerekként/fiatalként elcsábítják külföldre, és az identitás kamaszkorban rögzül. amikor külföldi ösztöndíjról van szó, akkor ellopják az adott közösség jövőjét.

ps, az elit képzés az nem minőségi, nincs rá szükség, elit a: politikus, sportoló, művész, ribanc-toyboy, socialite, újságíró, megmondóember, felsővezetés, na meg az orbán féle feudál kaszt is. az elitképzés a hatalom megtartásáról és a korrupciós lehetőségek kizárásáról szól, mert a külső ellenség könnyen megtalálható és megválaszolható, de a belső ellenség bármilyen erős hatalmat ledönt.

sárospataki 2016.06.02. 16:54:30

@kérem vigyázzanak, a rácsok záródnak!: az Eton csak fiúiskola. A briteknél vannak elfekvő public schoolok nagyon hülye nagyon gazdagoknak, de a jellemző nem ez, különösen nem a nagyon patinás iskolák esetén.

Svájcnak meg nem kellenek a bevándorlók, iszonyat energiákat fektetnek abba, hogy ne jöjjön senki, különösen nem az iskolázatlan réteg. A svájci munkaerőpiacon van pár szegmens, pl. IT, ahol jóval dinamikusabb a növekedés, mint amit le tud fedni az oktatás, ott kell a bevándorló, de nem csak k-európából, hanem mindenhonnan mennek oda.

Itt a cikkben arról volt szó, hogy ne köpködjük a "konzervatív" oktatást, mert, erre reflektáltam, erre reflektáltam, ebbe kötöttél bele. Ja, és nem vagyok lány, és sohasem jártam Sárospatakon :-)

2016.06.02. 17:29:04

@sárospataki lány:

te neked szövegértési nehézségeid vannak:
>>"van egy csekélyke átengedés" akkora birodalomban ezres nagyságrendű.
>>patinás iskola
hozzátartozik az imidzshez, adnak magukra

mellékesen én dicsértem a public schoolingot, te meg vitázva feldicséred. írom az elit képzést te meg rákontrázol hogy igen. pfffffff....

- eton fiú de a másik lány, a harmadik meg coed.

>>Svájcnak meg nem kellenek a bevándorlók,...
svájc 25%-a bevándorló-vendégmunkás. hogy mondhatod azt hogy nem kellenek? ők adják a munkaerő felét, nélkülük svájc bezárna.

én nem kötözködök, türelmesen próbálom felhívni a figyelmedet hogy a konzervatív oktatás eddig is sok bajt okozott, mitől hozna most helyes eredményt?

az előre arra van ahol a hibákat kijavítjuk, ügyesebben, okosabban, jobban csináljuk, amit nem mi találunk ki azt eltanuljuk másoktól. attól hogy valaki konzervatív, ne kelljen már követ pattintani vagy harmincas osztályban matekot tanulni.

>>Ja, és nem vagyok lány, és sohasem jártam Sárospatakon :-)
mínusz 2 pont.
süti beállítások módosítása