Werner Faymann osztrák kancellár nagyon buta ember, a szélsőjobb előretörése Európában pedig riasztó jelenség a tiszteletbeli magyarnak számító Ripoff Raskolnikov osztrák bluesman szerint. Az Odds And Ends című új albumával most áprilisban jelentkező zenész finoman már énekel a migránsválságról ezen a lemezen is. Az idén hatvanegy éves blues-zenésze a Mandinernek a Quimbyhez és Dosztojevszkijhez főződő kapcsolatáról is beszélt, miközben saját, Vas megyei almapálinkájával is megkínálta stábunkat. Interjúnk.

„Az a zenei világ, amelyben én mozgok, nem olyan, mint a klasszikus zenék, ahol el kell végezned az egyetemet, s ha benne vagy a legjobb ötben a százból, akkor talán lesz belőled szólista... A blues-t szerintem csak autodidakta módon lehet magadévá tenni. Hallgassuk meg John Lee Hookert vagy Keith Richards-ot. Imádom őket. Azt nem lehet tanítani, iskolában tanulni, amit ők sugároznak. Tizenöt éves voltam Woodstock idején. Én is akkor felejtettem el a focit és fogtam helyette gitárt. A kisvárosban viszont csak klasszikus gitárt tanítottak, egy évembe telt, mire leesett, hogy nekem nem ez kell. Azóta csak hallgatok és ellesek másoktól dolgokat. Jó lett volna, ha Blind Willie Johsson lett volna mondjuk a nagyapám és megmutatta volna, hogy is játsszuk a bluest, de ekkora szerencsém nem volt.”

Stumpf András interjúját Fesztivál.mandiner oldalunkon olvashatják.