Kommentszűrés
’16 feb
13
08:01

Pénzügyi háború dúl Kína és Amerika között?

Írta: Redakció

kina_usa.jpg

Vendégszerzőnk, Szabó Gergely, a Pénzriport szerzőjének írása

 

A „pénzügyi háború” kifejezés eredeti jelentése, hogy az országok a pénzügyi rendszeren keresztül vívnak háborút egymás ellen. A fogalom Hong Songbing Pénzügyi háborúk című könyvével került Kínában a figyelem középpontjába.

A 2007-ben megjelent könyv szerint Amerika pénzügyi háborút folytat más országok ellen. A támadás fő formája, hogy a kiszemelt országban nyugati bankok igyekeznek minél több dollárhitelt kihelyezni, valamint elérni, hogy a hazai hitelállomány felduzzadjon, s ingatlan és tőzsdei árbuborékok alakuljanak ki. Amikor a hitelpiac telítődik, a nyugati bankok nem hosszabbítják meg a hiteleket, így dollárhiányt idéznek elő. Ezzel párhuzamosan shortolják a helyi pénzt, azaz hitelt vesznek fel helyi pénzben és azt dollárra váltják át, gyengítve ezzel a helyi pénz árfolyamát, így még nehezebbé téve a dollár alapú hitelek fizetését.  A pénzügyi pánik, tőzsdei zuhanás és bankrohamok által megtépázott bankok és vállalatok így könnyű prédájává válnak a nyugati bankoknak, amelyek alacsony értéken felvásárolják ezeket. A könyv szerint ezzel a módszerrel milliárdokat vesz el a nyugati pénzügyi elit a világtól.

Ilyen támadás okozta a dél-amerikai országok csődjét az 1980-as években, a japán tőzsdekrachot 1990-ben, valamint a távol-keleti országok devizaválságát 1997-ben. Amerika hasonló módszerrel akarja meggátolni Kína felemelkedését, ezért Kína nem lehet biztonságban addig, amíg a nyugati bankár elit uralmon van. A szerző azt ajánlja a kínai vezetők számára, hogy csak nagyon óvatosan nyissák meg a jüan piacokat a külföldi befektetők előtt, valamint, hogy kerüljék ki a dollár-alapú pénzrendszert.

A könyv szerint a JP Morgan valójában a FED előretolt bástyája. A FED végtelen mennyiségű dollárt bocsáthat a JP Morgan rendelkezésre a határidős pozíciók finanszírozásához. A JP Morgan így a határidős piacok segítségével mesterségesen le tudja nyomni az amerikai államkötvények hozamát. A rendszer Achilles-sarkát a reáleszközök, ezen belül is a nemesfémek jelentik. A szerző javasolja, hogy Kína dollártartalékát váltsa át fizikai aranyra és ezüstre. Ezzel két legyet üthet egy csapásra: egyrészt gazdaggá teszi a kínai népet, másrészt tönkreteszi a dollárt.

A mű vegyes érzelmeket váltott ki a világban, de tény, hogy bestseller volt Kínában 2009-ben és jelentősen befolyásolta a kínai vezetés gondolkodását. Egyes kínai vezetők, köztük pénzügyi és katonai vezetők kötelező olvasmányként ajánlják beosztottjaiknak.

*

Kína – egy, a kínai pártvezetéshez közel álló lapban megjelent cikkben – január végén azzal vádolta meg Soros Györgyöt és más vezető amerikai alapkezelőket, hogy pénzügyi támadást indítottak Kína ellen. A cikk emlékeztet az említett könyv gondolataira. Valóban szervezett pénzügyi háború folyik Kína ellen?

Az elmúlt hónapokban vezető amerikai alapkezelők sorra fogalmaztak meg negatív véleményeket Kínával kapcsolatban. Az alapkezelők a jüan leértékelésére alakítottak ki pozíciókat nagyjából az alábbi gondolatmenet alapján:

1. „Telítődött a hitelezés, a falba ütközés elkerülhetetlen”
Az elmúlt években a hitelmennyiség (pénzmennyiség) túl gyorsan, a GDP 15%-a feletti mértékben nőtt évente. A bankrendszer mérlege közel öt év alatt megduplázódott, 25 billió dollár, a GDP 250%-a felé nőtt. A hitelek egy része olyan állami vagy helyi önkormányzati projekteket finanszírozott, amelyek megtérülése megkérdőjelezhető.

2. „A bankokban nagy veszteségek várhatók”
A hitelezés telítődésével a gazdaság lelassul. Egyre több, korábban megtérülőnek tűnő projekt nem tudja fizetni a hiteleket. A nem teljesítő hitelek jelentős veszteségeket okoznak a bankoknak.

3. „A jüant végül le kell értékelni”
A bankcsődök elkerülése végett a bankokat fel kell tőkésíteni. Hiába a 3 billió dollár feletti devizatartalék, annak nagyobb része szükséges a külkereskedelmi forgalom lebonyolításához. Így csak kisebb részt, nem több mint 1 billió dollárt lehet elhasználni a jüan védelmére. Ez a mennyiség egy éven belül elfogy, ezt követően nem lehet védeni a jüant, és akár 50%-ot is gyengülhet a dollárhoz képest.

*

Csak az idő fogja megmondani, hogy a stratégia működik-e vagy sem, de a spekulánsok által várt kimenetel, azaz a jüan gyengülése korántsem egyértelmű.

Kína az elmúlt években évi 200-400 milliárd dollár külkereskedelmi többletben volt. Ez a többlet – részben az alacsony nyersanyagáraknak köszönhetően – még tovább, 600 milliárd dollárra nőtt 2015-ben. Azaz a jelenlegi árfolyam mellett Kína sokkal többet exportál, mint importál. Ahhoz, hogy egyensúly alakuljon ki a külkereskedelemben, a jüannak erősödnie kell.

Az elmúlt években Kína mesterségesen gyengítette a jüant. A jegybank az éves külkereskedelmi többlettel közel megegyező mennyiségű jüant teremtett a semmiből, és ebből dollárt vásárolt a jüan felértékelődésének elkerülése érdekében. Kína a jegybanki beavatkozás melléktermékeként 3 billió dollár feletti devizatartalékot halmozott fel. 

Ha a külkereskedelemmel kapcsolatos pénzáramlások a jüan erősödésének irányába hatnak, milyen pénzáramlások gyengíthetik a jüant?

A kínai vállalatok elsősorban jüanban adósodtak el; pár százalék, egy billió dollár alatti a dollárhitel mennyisége. Az ezzel kapcsolatos kamat és tőkefizetések nem meghatározó jelentőségűek. A másik hasonló irányú pénzáramlást az okozza, hogy Kína nettó tőkekihelyezővé vált, azaz vállalatai több pénzt fektetnek be külföldön, mint amennyit külföldi vállalatok Kínában. Ennek eredményeképpen kínai vállalatok egy része jüanból nyugati devizát vesz, amiből pedig nyugati vállalatokat vásárol fel. Ezek a befektetések rövidtávon apasztják a tartalékokat vagy gyengítik a jüant, de ennek mértéke szintén nem meghatározó.

Milyen más pénzmozgásban bízhatnak a spekulánsok?

A spekulánsok valójában leginkább abban bízhatnak, hogy pánik alakul ki a kínai betétesek körében és ezek tömegével váltják át a jüan betétjüket dollárra. Ennek a bekövetkezése azonban több okból is kérdéses. Igaz, hogy a hitelmennyiség növekedése hosszabb távon fenntarthatatlan, és előbb-utóbb falba ütközik. Az is igaz, hogy ez jelentős problémákat fog okozni. Ugyanakkor látni kell, hogy Kína ebben a falba ütközős versenyben viszonylag jól áll. Más nagy gazdaságok már rég beleütköztek: Japán 1990-ben, az Egyesült Államok és az EU 2008-ban. Ráadásul Kína – ha akarja – tudja még tovább bővíteni a hitelmennyiség növelését: az államadósság viszonylag alacsony, a GDP 50%-a alatti, az állam vehet fel további kölcsönöket gazdaságélénkítésre.
A jegybanki irányadó hitelkamat viszonylag magas, 4,35%. A bankok kötelező tartalékrátája, azaz a hitelek mögötti jegybankpénz fedezet szintén viszonylag magas, 17,5%. Így van tér a pénzmennyiség növelésének serkentésére.

Könnyen elképzelhető, hogy lesznek jelentős veszteségek a bankrendszerben. Viszont a magas kötelező tartalékolási ráta jelentős puffert ad. Emellett nehezen érthető, hogy a bankrendszer támogatására miért kellene Kínának bármilyen devizatartalékot használni. A lehetséges veszteségek jüanban keletkeznek, a kínai jegybank pedig tud nyújtani akár korlátlan jüan likviditást a bankoknak fedezet ellenében. Ennek persze az lehet a következménye, hogy a rossz hitelek egy része a jegybankhoz vándorol, és ezzel párhuzamosan megnő a jegybankpénz aránya. De máshol is láttunk már ilyet. Ez önmagában nem gyengíti a jüant.

Jüangyengülés akkor következhet be, ha a kínai betétesek a fenti folyamattól megriadva tömegesen tőkemenekítésbe kezdenek. De az sem egyértelmű, hogy pánik esetén miért a dollárt választanák a kínai betétesek menedékként. A bemutatott problémák még inkább jelen vannak az USA-ban. Amerika eladósodottsága a GDP 300%-a felett van, ezen belül az államadóssága a GDP 100%-a felett van, emellett pedig hatalmas, 500 milliárd dollár feletti külkereskedelmi hiánya van.

A jüan gyengülésére fogadó spekulánsok rövid távon gyengítik az árfolyamot. Amikor valaki „shortolja” a jüant, akkor hitelt vesz fel jüanban és azt átváltja dollárbetétté. Amikor valaki egy pénzügyi szolgáltatón keresztül shortolja a jüant és megnyomja az eladás gombot, akkor a szolgáltató vagy a lánc végén álló bank, amelynek a szolgáltató továbbadja a pozíciót, teszi ugyanezt helyette: azaz vesz fel jüan hitelt és váltja át dollárbetétté. Ez a jelenben jüan eladást és dollár vételt eredményez, ami gyengíti a jüan árfolyamát. Viszont, amikor ezek a pozíciók zárásra kerülnek a jövőben, akkor épp az ellenkezője történik, a spekulánsoknak jüant kell venniük, ami erősíti a jüant. A pozíciók zárását követően az árfolyam visszaerősödik ugyanoda, ahol a támadás előtt volt.
Ráadásul a jüanhitel kamata 4,35%, míg a dollárbetét kamata 0,25%, így a kamatkülönbözet a jüan mellett dolgozik. Évi 4%-nál többet kell gyengülnie ahhoz a jüannak, hogy nyerjen a spekuláns.

Az IMF számítása alapján 2,7 billió dollár tekinthető a devizatartalékolás technikai minimumszintjének. Összehasonlításképpen: a három havi import kevesebb, mint 0,5 billió dollár, ráadásul Kína egyre inkább megkerüli a dollárt és saját illetve a kereskedő partner ország pénzét használja a számlák kiegyenlítéséhez. Az esetleges devizatartalék-fogyással párhuzamosan a jegybank pénzt teremthet a hazai bankok számára fedezet ellenében, hogy fennmaradjon a likviditás, azaz, hogy ne tűnjön el jüan jegybankpénz a rendszerből. Nehezen érthető, hogy miért lenne szükség az IMF által javasolt devizatömegre. Valójában a devizatartalék döntő része rendelkezésre áll az árfolyam védelmében.

Végső esetben pedig, ha Kína kimerítette a hagyományos fegyvertárát, akkor adminisztratív eszközökkel védekezhet tovább: megemelheti a spekulánsoknak nyújtott hitelek kamatát szelektíven, azaz úgy, hogy ezzel párhuzamosan más hitelek kamatát nem emeli, így nem terheli a gazdaságot. Végső esetben pedig átváltási korlátozásokat vezethet be.

Úgy tűnik, hogy sok mindennek kell teljesülnie ahhoz, hogy a spekulánsok sikerrel járjanak.

*

2014 óta közel 1 billió dollárral csökkentek a világ országainak devizatartalékai. Sok hír jelent meg arról, hogy „rohamosan fogy Kína / Oroszország devizatartaléka”. Kevesebb figyelem irányult arra, hogy ami egyik oldalról devizatartalék-fogyás, az a másik oldalon jelentős részben amerikai államkötvény-eladás.

Amikor a devizatartalék felépült, akkor a világ felszívta az Amerika által nyomtatott pénzt/államkötvényt és vásárlóerőt adott át Amerikának. Amikor viszont leépül a devizatartalék, akkor ennek épp az ellenkezője történik: a világ visszadobja az államkötvényt Amerikának és a kapott dollárból vásárol valamit. Így végül a devizatartalék leépülése dollár eszközár inflációt, a dollár gyengülését okozza.

Ráadásul fogyóban vannak a dollárvásárlók. A nagy „szövetségesek”, az EU és Japán pénzügyi rendszere is válságban van, ezért kérdés, hogy mennyire tudnak ezen országok jegybankjai és bankjai amerikai államkötvényeket vásárolni a jövőben. Az olajexportáló országok pedig az alacsony olajár miatt, saját árfolyamrendszerük védelme érdekében válhatnak eladóvá.

Sok figyelem irányult Kína, Oroszország és az olajexportáló országok pénzeire, de a fókusz a jövőben átterelődhet az amerikai államkötvénypiacra és a dollárra. Ezt felerősítheti Kína, ha ellentámadásként a megmaradt amerikai államkötvény állományt átváltja nemesfémre.

*

A kínai vezetés hosszú távú víziója, hogy Kína újra a világ vezető gazdasága legyen. A cél elérésének feltétele a külső és belső stabilitás megőrzése rövid- és középtávon. Kína félelme, hogy mivel Amerika veszélyeztetve érzi egyeduralmát, keresi a módját, hogy megakassza Kína fejlődését. Ennek lehetséges eszköze a pénzügyi támadás.

Nehéz megítélni, hogy a hedge fund vezérek egymástól függetlenül, a profit által vezérelve shortolják a jüant, vagy szervezett támadásról van szó. Mindenesetre Kína ez utóbbit látja a spekulánsok megjelenésében és meg fog tenni mindent ezek semlegesítésére, ehhez jó néhány eszköz a rendelkezésére áll.

Címkék: gazdaság pénz világgazdaság pénzügy dollár jüan USA Kína Egyesült Államok

A bejegyzés trackback címe:

http://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr108385526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.02.13. 08:27:12

A dollár és a jüan harca valójában nem más, mint a jobboldal és a baloldal harca. A jobboldali oligarchák harca a népi erők ellen, a háttérhatalom harca az emberiség ellen.

A nép győzelme biztos.

toportyánzsóti 2016.02.13. 09:21:32

@BircaHang Média: Kidobott minden kopek amit rád költ a szentpétervárihazugsággyár blogod évek óta feleslegesen üzemeltetik.Ideje levonnod a tanulságot és elhúznod az azeri tesvéreidhez.

2016.02.13. 09:41:54

"A könyv szerint a JP Morgan valójában a FED előretolt bástyája. "

És a kínaiak ugyanezt csinálják a világ többi részével és az usával is.
Kína szépen kivastagodott a dollár alapú kereskedelmen. Még többet szedett össze mint legnagyobb hitelező. Mikor lesz már cikk arról ahogyan a kínaiak gyarmatosítják a világot, a hitelekhez kötött természeti fedezetek lehívásával?

ps: az imf/bis rendszerben pénzügyi fedezet van, a kínaiak természetben kérik. Gond esetén az első privatizációs bevétellel szokott teljesülni, itt a tulajdonos bárki lehet, az utóbbi viszont közvetlenül zálogjog lehívásával, itt csak kínai lehet az új tulajdonos.

Szerencsére nekünk nincs ilyen bajunk, ugye poszter?
https://www.google.hu/maps/@47.4729447,19.0713275,3a,75y,234.71h,84.82t/data=!3m6!1e1!3m4!1s4kFIRs4lHl92bfAB2QFadA!2e0!7i13312!8i6656

2016.02.13. 09:43:26

@260:
Mi van, nem megy a tinyurl?
itt van megint:
https://www.google.hu/maps/@47.4729447,19.0713275,3a,75y,234.71h,84.82t/data=!3m6!1e1!3m4!1s4kFIRs4lHl92bfAB2QFadA!2e0!7i13312!8i6656

2016.02.13. 09:44:16

@260:

így sem?

https://www.google.hu/maps/@47.4729447,19.0713275,3a,75y,234.71h,84.82t/data=!3m6!1e1!3m4!1s4kFIRs4lHl92bfAB2QFadA!2e0!7i13312!8i6656

aszekelyek 2016.02.13. 10:56:40

Eszembe jutott olvasás közben , hogy a mi jótevőnk , az alapítványos :) , nemrégen beszélt erről.. " jaj de nagy baj is lesz Kínával.. mindjárt " Ott olvastam kommentben , hogy eszerint már meg is vannak kötve a shortok , ugye...Életszerű , ami a cikkben erről van. A FED tevékenykedése is így megy , korlátlan a pénznyomda. Az adósságok is , minden így van.. és ezt azért tájékozottabbak tudják is. A hitelminősítők áldásos tevékenysége is ismert , pl a görögökkel is hogy volt az ,.. G&S.. -ék kölcsöne... , az eurozónába beléptetésükhöz is ismert.Hatásai is. Minket se akaródzik felminősíteni. Elég régen már.. de komoly oka annak nincs.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2016.02.13. 11:14:31

Hát persze, hogy pénzháború folyik, ugatnak a pénzfegyverek.
tirpakbokretas-migrations.blogspot.nl/2012/01/ugatnak-penzfegyverek.html

Most tényleg muszáj a Professzor összes szárnyas gondolatát más, "szalonképesebb" közíró tollából elolvasni?

Tündér_Lala 2016.02.13. 11:46:12

Ami kis és közepes országokkal megtehető, az Kínával (méreténél, kereskedelmi poziciójánál, jegybankjának szabadságánál fogva) nem tehető meg. Termésuetesen annak a gazdaságnak is lehet gyenge pontja, amire rájátszhatnak, de bizony azt gondolom hogy aki ilyen shortolosdit próbálna meg, az bizony nagyon póruljárna.

A Kinaiak nem hülyék. Egyelőre finanszirozzák amerikát, hogy legyen hová eladniuk. Ez persze óvatosságra is int, mert a kintlévőségeik elértéktelenedése nekik sem érdekük. Viszont azért ebben a rókafogtacuka csukafogtaróka játékban mégiscsak ők állnak jobban és nehezebb rajtuk fogást találni (kereskedelmi és gyártási aktívum áll szemben kereskedelmi és gyártási deficittel), mint az amcsikon. Az amerikaiak válságból való állítólagos kilábalása azon alapul, hogy a szabadon nyomott elektrónikus számlapénzzel és manipulációkkal (abból kölcsön, a kamatemelés és árfolyan manipuláció) dől a valós, megtermelt értéket képviselő kamat és privatizált valós vagyon.
Ez ellen viszont érthetően a világ egyre nagyobb része lázad. (Túl drága a szintjükön eltartani az amerikaiakat és a gigantikus hadseregüket, amivel persze visszaélnek.)

Inkább valami olyesmit vélek felfedezni a jelenség mögött, hogy megpróbálják a Kínába vetett hitet gyengíteni, a hozzá csatlekozni igyekvő lázadókat elbizonytalanítani. A hisztériákat keltik és tudatosan használják. Pedig gyaníthatóan ez is csak egy buborék.

pitcairn2 2016.02.13. 11:48:03

@BircaHang Média:

ugyanmá... a mai Kínát a nyugati transznacionális vállalatok építették fel...

a kommunistákat is az USA intervenció segítette hatalomba anno...

en.wikipedia.org/wiki/Marshall_Mission#Attack_by_Joe_McCarthy

Mao bátyó is a Yale-China Association keretében kezdte meg áldásos közéleti tevékenységét:)

"Between 1919 and 1920, future Chairman Mao Zedong had several encounters with the school: he edited its student magazine, re-focusing it on "thought reorientation," and operated a bookshop out of its medical colleg"

Yale-China Association
en.wikipedia.org/wiki/Yale-China_Association

szóval maradjunk annyiban, hogy a franc se tudja, hogy mi folyik itt:)

pitcairn2 2016.02.13. 11:49:56

@Tündér_Lala:

szvsz

a Washington-i és a pekingi elit milliónyi ponton közös platformon van...

2016.02.13. 11:52:40

@Doomhammer:

A prof másról beszél.

Itt most spekulánsok kívánják a yüan árfolyamot mozgatni a már meglevő pozicióik nyereséges zárása érdekében.
Közben a fél világ nekik szurkol, könnyebb lesz a jüanhiteleket visszafizetni vagy a visszafizetésre olcsóbban lehet fedezetet vásárolni.
Többek között nekünk is jó, lassan öt éve hogy felvettük a kínai hitelt, közben a yüan 20%-ot erősödött, jelentősen megdrágítva a visszafizetést.

www.xe.com/currencycharts/?from=USD&to=CNY&view=10Y

Továbbiakban lásd még az általános magyar eladósodás folyamatát, mi jobbára dráguló valutában veszünk fel hitelt, így tudunk kevésből is nagy adósságot csinálni. Reklamálni a zsidesznél érdemes, ez az ő bulijuk.

A szocik euróban és valutacserében utaztak, az ilyen veszélyeket nem hordoz.

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.02.13. 11:52:52

@pitcairn2:

Kínában nem a nagytőke van hatalmon, azt hiszem ez világos. Azaz az alapgondolatod téves.

pitcairn2 2016.02.13. 11:59:23

@BircaHang Média:

Kínában ugyanúgy oligarchák vannak hatalmon mint az USÁ-ban:)

China and the New World Order
www.youtube.com/watch?v=5M1KD7Dnq4s

pitcairn2 2016.02.13. 12:01:11

@260:

szvsz

a jüan árfolyama __robbanni__ fog a dollárhoz képest:)

és persze mindez a London-Shangai-New York tengely koprodukciójában fog megvalósulni

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2016.02.13. 12:08:59

@260:
"A prof másról beszél. "

A prof világnézetének főbb elemei megtalálhatók a pénzügyi szakértő úr elemzésében is itt fenn.
- Hogy a világban egy spekuláns-kör (nevük megnevezhetetlen) a saját ("Nyugat") zsebébe szivattyúzza a világ fennmaradó részének a megtermelt jövedelmét.
- Hogy ez ellen egy koalíció segít, ami a "nemzeti Európából" (akármit is jelentsen ez), Oroszországból és Kínából kell állnia (ez az Új Európa Program).
- Hogy ez a koalíció lényegében kihívást indít az USA világhatalma ellen, tehát a harmadik világháború már zajlik, egyelőre pénzfegyverekkel és "forradalmakkal".

Ez egy konzisztens világnézet, de csak a Professzor olyan agyalágyult, hogy arcba tolja a Magyar Hírlap hasábjain. Az elemeit azonban fel lehet ismerni olyan fideszes vezetők nyilatkozataiban, mint Orbán, Kövér vagy azok az "ifjúkonzervatívok", akik ide szoktak írogatni. Orbán fel is háborodott tavaly, hogy a lábszagú közírók hiteltelenítik a "nemzeti" gondolatot. Magánvéleményem szerint ezért dobtak be egy újabb adag nevet, akik "szalonképesebben" nyomják.

Hogy szerintem mi történik? Szerintem az történik, amit pl. Japán évtizedeken keresztül játszott. Ha meglódult a gazdaságuk, az felértékelte a jent, amitől rosszabbul kezdett menni az exportjuk. Ezért addig mesterkedtek, amíg esett a jen árfolyama a dollárhoz képest. Éppen két éve történt ez utoljára. Most Kína került ebbe a helyzetbe, most nekik kell megjátszaniuk ugyanezt. Lehet, hogy majd bedobják a "gonosz spekuláns" trükköt, ami már a briteknek is olyan jól bejött Sorossal.

A világ normális része tudja, hogy a világkereskedelem olyan játék, amivel mindenki jól jár, ha kooperatívan játszik és nem borogatja fel az asztalt. Mindenki, kivéve a "magyarkonzervatívok", akik egy teljes téveszmerendszert hoztak létre és nyomják fáradhatatlanul. Eközben fel se tűnik nekik, hogy Európa és a világ legmegvetettebb és legszalonképtelenebb politikai erőivel kerültek egy platformra.

Ezt úgy hívják, hogy csoportgondolkodás és mindig rosszra vezet. Szűk, külvilágtól elzárt klikkek szoktak áldozatául esni ennek a betegségnek és a vége mindig teljes összeomlás. Általában "váratlanul", hiszen minden milyen jól ment előtte.

pitcairn2 2016.02.13. 12:21:53

@Doomhammer:

a prof mondókáját is New York-ban írták vagy esetleg a londoni City-ben:)

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.02.13. 12:22:33

@pitcairn2:

Kínában egy valaki van hatalmon: a kommunista párt legfelsőbb vezetése.

pitcairn2 2016.02.13. 12:24:47

@Doomhammer:

a mai "szabad" világkereskedelem olyan játék, amiben csak akkor vehetsz részt, ha törvénybe iktatsz pár százezer oldal ki tudja ki által megírt jogszabályt:)

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.02.13. 12:51:14

@pitcairn2:

Nem, mert nem felelnek meg az oligarcha fogalmának.

A kínai rendszer inkább klasszikus diktatúra, abból is timokrácia, nem oligarchia.

Mi a különbség?

Az oligarchiában SZEMÉLYEK uralkodnak gazdasági helyzetük alapján.

A timokráciában pedig testület uralkodik, s annak tagjai nem személyi helyzetük alapján rendelkeznek hatalommal, hanem a testületben való tagságuk kapcsán. Értsd: ha XY kínai vezetőt leváltják, megszűnik a gazdaság feletti hatalma. S QZ kínai milliárdosnak pedig nincs hatalma az ország politikája felett, mert ehhez a vezető testületben való tagság kell.

pitcairn2 2016.02.13. 13:05:49

@BircaHang Média:

az oligarcháknak fő profilban mindenütt - azaz keleten és nyugaton is - politikai alapon nyugszik a hatalmuk...

az oligarchák globális szinten kitűnően szót értenek egymással...

pitcairn2 2016.02.13. 13:07:03

@BircaHang Média:

különben a testületben is csak személyek vannak...

karandash 2016.02.13. 14:39:22

@BircaHang Média: a renminbi pont úgy egy jövőnek eladósított társadalom játékpénze, mint a dollár. Ugyanúgy az állam által korlátlanul pörgethető jelképes valami. Nincs jobb és baloldal ebben az ügyben. A renminbi válthatja a dollárt akár a jövőben mint globális eszköz, ez nem lesz se a baloldal se a nép győzelme. A népnek semmi köze a dollárhoz vagy a renminbihez. Tökmindegy milyen fedezetlen pénzben adósítja el a lakosságot a kormányzat. A renminbit kibocsátani pont annyi, mint dollárt kibocsátani. A fedezet nélküliséggel van a baj alapvetően. Egy kisebb ország pénznemét ekkora lufi esetén már kipukkasztotta volna a piac, de jét ilyen nagy pénznem esetén mindenki abban érdekelt, hogy ne kiáltsák el, hogy a király meztelen. Így az adósodás folytatódik, mert a kínaiaknak és a világnak is jobb ez, mint bedőlni, megborulni.

A dollár és a renminbi számodra érzelmi alapob esetleg eltérő jelentőségű, de valójában hótugyanaz a mechanizmus van mögöttük. A korlátlan pénznyomdát kezelő felelőtlen állam. Nem a nép! Ha a nép mondhatná meg milyen pénzt akar, akkor még ma is nemesfém lenne a fedezet. Ja, akkor nem lenne az állam kezében eszköz, amivel orrba szájba hitelezhetne magának? Kisebb állam kellene, nem lenne pénz hülyeségekre, vízfejre, korlátlan fegyverkezésre? Kinek lenne ez jó? A népnek, nem lenne fedezetlen adósságba fojtva a lakosság hetedíziglen. A kormányok meg kénytelenek lennének a nép érdekeit szolgálni, mivel nem lenne korlátlan pénznyomdájuk. Most tök mindegy, hogy kínai, orosz vagy amerikai kormányról van szó, a pénznyomdáik ugyanúgy fedezetlen ígérvényeket ontanak.

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.02.13. 14:57:49

@pitcairn2:

Az oligarcha per definitionem gazdasági alapú valami.

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.02.13. 15:00:17

@pitcairn2:

Így igaz, viszont a hatalom nem személyhez kötődő.

Lásd a különbséget:
- az USA-ban Bill Gates oligarchának mindig lesz hatalma, tök mindegy ki az elnök,
- viszont Kádár Mo-án az MSZMP vezetésből kiesett embernek nulla hatalma maradt, akkor is, ha addig teljhatalma volt az illetőnek.

pitcairn2 2016.02.13. 15:25:19

@BircaHang Média:

hát akkor idézzünk az idegen szavak szótárából
idegen-szavak.hu/oligarcha

PS.: az oligarchának a szabad piac a legnagyobb ellensége...

pitcairn2 2016.02.13. 15:27:21

@BircaHang Média:

Bill Gates-nek már a nagyapja is oligarcha volt, egész pontosan egy politikailag privilegizált bank jóvoltából

a kelet-közép-európai elit pedig az egykori kormánypártok holdudvarából rekrutálódott

chrisred 2016.02.13. 17:18:32

@BircaHang Média: Kínában a hatalomnál van a nagytőke.

karandash 2016.02.14. 07:09:11

"Ezt felerősítheti Kína, ha ellentámadásként a megmaradt amerikai államkötvény állományt átváltja nemesfémre."

Igen, ez az egyetlen út ahhoz, hogy a renminbi legyen a jövő pénze. Ha marad fedezetlen papírpénz, akkor ugyanaz lesz vele, mint a dollárral, egy üres ígérvény marad. Ha a kínaiak meglépik a nemesfémre való átállást, akkor van értelme változásról beszélni. Ez azonban azt is jelenti, hogy a kormány kezéből kiesik a végtelenített bankóprés. Nincs több korlátlan pénzeső a gazdaságban, nincs túlköltekezés, fegyverkezés, vízfejű állam. Vajon a kínai kormány képes lesz-e ekkora önfegyelemre? Eddig egy kormány se volt erre képes.

Bell & Sebastian 2016.02.14. 13:09:40

Én úgy tudom, nem a JP Morgan a karmester, hanem a Goldman. Ugyanakkor az sem titok, hogy akinek eddig az USA tartozott egy kisebb hegynyi arannyal, az mind pórul járt, többnyire legyakták egy szabadságharcnak álcázott puccsban az illető "diktatúrát", a lóvé sosem lett meg.

Egy megoldás van: a kiegyenlített erőviszonyok, behatolás a másik érdekszférájába.

Az USA tud számolni, ezért vetette el a hárompólusú világgazdaságot és törekszik Európa asszimilálására.

Mivel a sikere (ebben a törekvésében) egyelőre talmi, mit tud csinálni? Felpörgeti az innovációt és bízik benne, lassítani tud, vagy éket verni az orosz-kínai barátságba, mintha nem ő lett volna az, aki egymás karjaiba lökte ezeket.

Szerintem Uncle Sam vackorba harapott, mert csak az időt tudja húzni újabb és újabb trükkökkel, sorsa megpecsételődött.

Számtalan okból, amelyekre csak indirekt tudunk következtetni, vagy kísérőjenségeit tudjuk megfigyelni.

Mindösszesen: túlzabálta magát, ezért meg fog dögleni, mindnyájunk örömére. Hogy Kína lerohanja vagy éppen csak beledöngöli a sárga agyagba az Egyesült Államokat, az csak azon múlik, adott napon éppen milyen kedvük lesz Pekingben?

A neo-cionistáknak már harangoztak, csak nem akarják meghallani. Hiába a tech-fölény, ha a kulturális fontosabb.

Csók nektek, stupid amcsik, részvétem a családnak.

Bell & Sebastian 2016.02.14. 13:22:45

@Tündér_Lala: Valahogy így van, propagandaháború is dúl, ki tud nagyobbat hazudni?

Amit érdekesnek találok, hogy Ny-Európának nem rosszak a pozíciói Kínával szemben, romlani akkor fognak majd, ha az amcsik diktálnak. K-Európa helyzete ettől sokkal rosszabb, pedig vissza tudnánk szerezni a saját, kiszervezett gyártókapacitásunkat úgy, hogy versenyképesen gyártsunk.

Az a felettébb érdekes helyzet állt elő, hogy minket is Nyugat lökött Kína karmaiba és ugyanez a Nyugat akadályozza a szabadulást.

Akkor még mit akarhatnak? Zengjük el az Örömódát, kantoni dialektusban?

gyalog.galopp 2016.02.14. 15:23:29

Pénzügyi háború, vagy virtuálispénz ügyi háború?

Krisz11 2016.02.15. 01:13:02

Ez az egész "pénzügyi rendszer" olyan mint egy rákos daganat ahogy terjeszkedik. Egyetlen vezető volt,. aki azt mondta, hogy az igazi érték nem a papírpénzben, dollárban, és nem is az aranyban van, hanem a nép által elvégzett munkában.
Oroszország is hősies küzdelmet folytat a pénzügyi polip ellen.

Krisz11 2016.02.15. 01:19:02

"Nehéz megítélni, hogy a hedge fund vezérek egymástól függetlenül, a profit által vezérelve shortolják a jüant, vagy szervezett támadásról van szó."

Nem olyan nehéz az. Aki nem teszi annál megjelenik a SEC, az állami értékpapír felügyelet, és hónapokig vizsgálódni kezd.
Ez ugyan olyan, minthogy a német újságíróknál mindenki csak véletlenszerűen istenítette a migránsokat vagy felső utasításra?! Nyilván az utóbbi.