A valóságról és annak értelmezéséről
2016. január 29. írta: Redakció

A valóságról és annak értelmezéséről

valosag.jpg

Vendégszerzőnk, Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikakutató Intézet igazgatójának írása

Azt írja Lakner Zoltán kollégám, hogy „az egész valóságunkat újraértelmezni: ez az, ami nem csak elpazarolt energia lehetne”. Cikkéből persze kiderül, ő döntően a „demokrata ellenzéki” oldal „valóságának” újraértelmezéséről beszél. Nyilván ez is fontos; de írása alkalmat ad nekem arra, hogy ne csak a pártpolitikai valóságról, hanem (ha ennek a fogalomnak egyáltalán van még realitása) a tágabb valóságról beszéljek.

Két kérdést szeretnék feltenni és lehetőség szerint megválaszolni: 1. Létezik-e még egyáltalán az úgynevezett valóság, amit újraértelmezhetünk?2. Ha van ilyen valóság (mint azt gondolom), akkor milyen vetületeit kellene jobban megismernünk?

Irányzatos valóságok

Az elmúlt évtizedekben különösen felgyorsult az alternatív valóságok kiépülésének folyamata, ami röviden azt jelenti – csak a politikánál maradva –, hogy ahány irányzat, annyi valóság. Ugyanakkor maga a politikai szféra is roppant erőteljesen átalakult, szakszóval úgy szoktuk mondani: polarizálódott. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak nálunk, de ne tévedjünk: mindenütt. Olvassunk csak amerikai politikatudósokat: levezetik nekünk, hogy ott ez a polarizálódás már a '70-es években elkezdődött, s azóta nyílegyenesen tart – egészen Donald Trumpig és a politikai riválisok körkörös gyűlöletéig. Szóval ilyen változások közepette azt várni, hogy a valóság egyáltalán megismerhető és megérthető legyen, nem éppen realisztikus elképzelés.

Minél nagyobb és kiélezettebb tehát a politikai verseny és a megosztottság, annál nagyobb az esélye annak, hogy létrejönnek a valóságok „kis körei”, amelyekben csak az tud tájékozódni, aki az adott körbe tartozik. S minél több ilyen kis kör létezik, annál nehezebb és reménytelenebb arról álmodozni, hogy valaki (akár a mai magyar ellenzék) a saját valóságánál többet tud „újraértelmezni” (sokszor persze még azt sem). Miért reménytelen? Mert a saját valóságába záródó értelmező egyszerűen nincs abban a szociológiai és pszichológiai helyzetben, hogy az egész valóságra ráláthasson, minthogy – mint próbáltam utalni rá – nincs is nagyon ilyen valóság.

Amikor tehát Lakner a „demokrata ellenzéket” ösztökéli a valóság újraértelmezésére (amit helyeslek), akkor felmerül bennem az a kérdés, hogy voltaképp melyik valóság újraértékeléséről van szó. Arról a rész-valóságról, amelyben léteznek, vagy ennél nagyobb egységről, mondhatni az egészről? Ha ez utóbbiról, erre azt tudom mondani: nagyon helyes. Bármennyire is bonyolultnak vagy akár reménytelennek is tűnik, meg kell próbálkoznunk egy teljesebb valóságban való gondolkodással. Amíg ugyanis egy politikai irányzat csak a maga valóságában fürdik meg, és ott „érvel” reggeltől estig, addig ennek túl sok hozadéka nem lesz nemhogy az egész közösség számára, de az adott irányzat számára sem.

A pártpolitikán túli valóság

Úgy hiszem, a mostani korszaknak arra kell ösztönöznie minket, hogy visszanyerjük a történelem iránti érzékünket. A „történelem vége” gondolat (akkor helyesen) zárójelbe tette a történelmet, ezáltal viszont kiölt belőlünk egy fontos érzéket. Ma nagyon is szükségünk van erre, már csak azért is, mert immáron a magyar demokrácia 25 éve is történelem. Megérteni ennek „valóságát” csak akkor tudjuk, ha történelemként, folyamatként is értelmezni tudjuk. Ma inkább egy állapot-képünk van a demokráciáról, s ez a rendszerváltás idején létrejött liberális elveken nyugszik. Amikor Orbán Viktor illiberális demokráciáról beszélt, mondataira joggal ugrott rá a hazai és a nemzetközi közvélemény, hiszen a kanonizáltnak hitt liberális alapelveket támadta.

Ám nézzük ezt a dolgot egy másik oldalról. Egyetértek a liberális demokrácia alaptételeivel, de nem értek egyet például azzal, hogy a liberális demokráciát olykor szinte kizárólag intézmények és jogelvek összességeként (azaz rögzített állapotként) határozzuk meg. Azt sem zárom ki, hogy Orbán rosszul megfogalmazott és túlzó beszéde mögött is az az igény állt, hogy vitát indítson az intézményeken túli összetevőkről, s erről szerintem is érdemes vitatkozni. Az, hogy akciója balul sült el, még nem ok arra, hogy a liberális demokrácia elmúlt 25 évének változó valóságáról ne kellene, lehetne vitatkoznunk.

Az 1990 utáni 25 évben ilyen viták nemigen zajlottak, ami egyébként épp a liberálisok (vagy tágabban a mai ellenzék) szempontjából probléma. Merthogy a viták révén épp a liberális demokrácia változó természetére, valóságára lehetett volna rámutatni. E helyett azonban inkább az „állagvédelem” vált uralkodóvá, s így a liberális értékrend nem tudta megmutatni, hogyan is alkalmazkodik a változó valósághoz.

Nekünk, politikával szakmaszerűen foglalkozóknak éppen arra kell rámutatnunk, hogy a polarizáció következtében kialakuló alternatív valóságokon úgy tudunk áttörni, ha szempontokat találunk a demokrácia tágabb történetének elmeséléséhez s ezekből a nagyon tanulságos nemzetközi példákból releváns következtetéseket vonunk le.

Nemzetállam, liberalizmus, állampolgári nevelés

Egy ilyen alapvető tanulság mindjárt az, hogy az 1945 utáni nyugat-európai demokratizálódások (mondjuk Németországé) egészen más környezetben zajlottak le, mint amilyen környezetben a mi térségünk demokratizálódott. Ez egy politológus számára fontos támpont, s éppen ezért kell beszélnünk erről. Mert bár nagy a csábítás arra, hogy mindig csak a közvetlen tegnapról beszéljünk, ám, attól tartok, így sehova sem jutunk.

Nagyon is érdemes rámutatnunk arra, hogy – bármennyire is úgy tűnt 1990 környékén, hogy a mi demokratizálódásunk pont olyan lesz, mint a nyugati országoké korábban – Magyarország nem tudta azt az utat járni, mint nyugati elődei. Csak két tényezőt mondok, amiben nagyon más volt a mi demokratizálódásunk, mint a németeké (és sokaké). Az egyik, hogy mire mi demokratizálódtunk, már nem voltak igazán relevánsak a nemzetállami keretek. Mondhatnánk erre: na és, ahhoz kell alkalmazkodni, ami van. Csakhogy nyugat-európai politikatudósok kismillió tanulmányt írtak liberális demokrácia és nemzetállam szerves összekapcsolódásáról. Ha nem lett volna ott nemzetállami fejlődés, a liberális demokrácia sem ér el olyan eredményeket, amilyeneket. Ebből, ugye, adódik a következtetés: egy globális környezetbe ágyazódva, a nemzetállam dekomponálódásának időszakában ugyan milyen esélye volt arra Magyarországnak, hogy a korábbi nyugat-európai értelemben vett liberális demokráciává váljék?

A másik tényező, hogy a korábbi nyugati demokratizálódások az egyént illetően nem pusztán csak az emberi jogokat hangsúlyozták, hanem például az állampolgárok demokratikus nevelését is. Nézzünk csak bele például Németország nácitlanítási korszakába, s látni fogjuk: vannak dolgok, amelyeket nem lehet a véletlenre bízni. Merthogy a náci múlttal nem lehetett volna szembenézni tudatos állampolgári nevelés és az erről való tudatos gondolkodás nélkül.

Nálunk? Nem nagyon hiszem, hogy bárkiben is felmerült volna ennek igénye. S ahogy elnézem, ma sem. El nem tudom képzelni, mitől várjuk, hogy növekedjék a magyar társadalom (s benne a magyar fiatalok) demokrácia iránti elkötelezettsége. Mert az oktatási rendszerünk egyszerűen „nem ismeri” a nyugati típusú állampolgári nevelés valóságát.

A valóság ma is létezik, csak teljesen új szemléleti kereteket kell találnunk, hogy eljussunk hozzá.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr58326556

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Conchobar 2016.01.29. 08:21:35

"A másik tényező, hogy a korábbi nyugati demokratizálódások az egyént illetően nem pusztán csak az emberi jogokat hangsúlyozták, hanem például az állampolgárok demokratikus nevelését is" - Nagyon csúnyán hangzik ez. A nevelés az agymosás eufemisztikus megnevezése. Az állampolgárok nevelését Kádárék is csinálták, csak ők a demokratikus jelző helyett szívesebben használták a szocialista jelzőt

maroz 2016.01.29. 08:36:53

"Az, hogy akciója balul sült el, még nem ok arra, hogy a liberális demokrácia elmúlt 25 évének változó valóságáról ne kellene, lehetne vitatkoznunk."

Kellene, de nem lehet. Az nem vita, amikor Megmondó Megmondovics idelöki a saját értelmezési kerettelenségében a valamijeit, aztán "én megmondtam!" felkiáltással el is tűnik a fellegekben. Ki vitatkozna, kivel és hol? Egy utópiában? Ott esetleg.

gyalog.galopp 2016.01.29. 09:14:21

Vajúdnak a hegyek és születik egy Csizmadia Ervin, avagy hogy lehet több száz karakterben elmondani a semmit.

Mindenesetre az már nem krónikus tünet, ha az ember a saját frusztrációit állandóan másokra vetíti ki.

2016.01.29. 09:54:09

Pirosak vs kékek.

Liberalizmus sehol sem volt, ott verték a jónépet ha nem kussolt, itt meg inkább kussolt. Itt a népfront csinálta a képviselői listát ott meg az uralkodó osztály. Demokrácia ez is meg az is.

Buzulni ott sem lehetett, nem volt szabad sajtó, szabadversenyes kapitalizmus, szabad utazás, szólásszabadság. A "liberális" angliában 1000négyzetmétert adtak a szabad beszédre, a liberális franciában meg semmit sem.

A szomszéd füve még mindig zöldebb.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2016.01.29. 11:44:59

" Azt sem zárom ki, hogy Orbán rosszul megfogalmazott és túlzó beszéde mögött is az az igény állt, hogy vitát indítson az intézményeken túli összetevőkről, s erről szerintem is érdemes vitatkozni. Az, hogy akciója balul sült el, még nem ok arra, hogy a liberális demokrácia elmúlt 25 évének változó valóságáról ne kellene, lehetne vitatkoznunk."

A Professzor ezt sokkal ütősebben fogalmazta meg:
tirpakbokretas-migrations.blogspot.nl/2015/07/12-pont.html
"Ismerjük be, követtünk el hibákat. A módszerek nem voltak mindig tökéletesek. Az irány felől azonban nem lehet kétség. Csak akkor válhat a nemzeti oldal uralma egy Mátyás király új aranykorává, ha a továbbiakban is kézben tartjuk a főerőket."

Bell & Sebastian 2016.01.29. 23:06:40

Uramatyám, ha valami vagy valaki elrugaszkodott a valóságtól az pontosan az új emberré formált német, míg a hozzá hasonlóan agybuherált orosz egyre közelebb kerül hozzá.

A gyakorlatban persze minden kicsit másképpen van. De olyannyira, hogy ezek a manipulációs technikák, amelyek a valóságról vetítenek képeket, lényegében haszontalanok.

A szabad akarat elpusztíthatatlan, amibe beleértendő az értelmezés szabadsága is.

Ezért marhaság, amit ez a jóember itten előad.

Ugyanakkor Orbánnak is pontosan ez (pontosabban ennek figyelmen kívül hagyása) a legnagyobb tévedése.

Az átverést csak addig hisszük el, amíg az számunkra kényelmes. Ha kényelmetlenné válik, többet nem hisszük, visszatérünk az úgynevezett valósághoz.

A kettőnek nagyjából annyi köze van egymáshoz, mint a photoshoppolt playboy-cicának a zasszonyhoz.

Az előbbivel kitörölölhetjük, míg az utóbbi meglehet, ki is törli majd, rászorás esetén. De fordítva sose, ez a tanulság.

Bell & Sebastian 2016.01.29. 23:11:28

amúgy kitörölhetjük, hacsaknem dadogunk

Pelso.. 2016.01.30. 09:51:18

@Bell & Sebastian: Az is előfordul, , hogy az egyszerű valóságot nem hiszi el az ember, szintén kényelemből, gyanakvásból, illetve nem tudja, melyik verziójával szembesítik éppen, esetleg nem ér rá, mert épp molotovot töltöget.

Halálbüntetést a korrupt kormány politikusokra! 2016.01.30. 10:11:15

A valóság?

Hát az az, hogy akár ki volt itt hatalmon, Kádár, Horn, Gyúrcsány, Lopbán, ezeknek mind feltétlen birkája lett az ország vagy az egyik vagy a másik fele. Ez az eszetlen magyar nép azt hiszi, hogy ha a Gyurcsány gengsztert leváltja egy Orbván gengszterrel, akkor az azt jelkenti, hogy a szart csakis jóval váltotta le.

Lófaszt, a tolvaj ballibsi ellentétje nem a becsületes jobboldal, hanem a fideszes tolvajbanda lett. Csak ezt egy magyar észel fel nem bírja fogja, mert ahhoz túl hülye ez a nép. Az elmúlt 25 évben a hülye magyarja semmi mást nem csinált, mint hogy támogatta, hogy a fidesz és maszop gengszterei egymást váltsák büntetlenül. Az ő élete meg egy nagy darab szarrakással lett egyenlő.

Jól tudja ezt Lopbán is, hogy a magyarok Európa egyik legostobább népe, ezekkel mindent meg lehet csinálni. Nem is ismer határokat, hogy abban verje át őket amiben csak lehet, azt szedjen el tőlük amire csak kedve van, és annyit lopjon saját meg a sleppjének a magánvagyonának a hasznára amennyit csak elbír.

Ad Dio 2016.01.30. 10:51:42

A világnak új paradigmára van szüksége. Ez elég régóta mondogatják, de meggyőződésem, hogy csak a feladat kényszere szülheti meg az új alapállást. Ebből a szempontból Európa most mindenkinél jobb helyzetben van.

Komplex szemlélet és gazdasági szemléletváltás szükséges: Európának úgy kell önmagához hűnek maradnia, hogy nem veszítheti el a szellemi és gazdasági tőkeerejét. Épp ezért önvédelem és fenntartói működés a krízis területeken a két alapvetés.

Voznyák Pista2 2016.01.30. 11:26:26

A valóságnak nincsenek körei.
A valóságnak csak egy köre van, amelyet vagy figyelembe veszünk, és megpróbálunk adekvát módon kezelni, vagy a valósággal nem mindig találkozó dogmákat követünk, ahogy az a huszonegyedik századi liberalizmust, vagy a kommunizmust jellemzi.

"El nem tudom képzelni, mitől várjuk, hogy növekedjék a magyar társadalom (s benne a magyar fiatalok) demokrácia iránti elkötelezettsége. Mert az oktatási rendszerünk egyszerűen „nem ismeri” a nyugati típusú állampolgári nevelés valóságát.
A valóság ma is létezik, csak teljesen új szemléleti kereteket kell találnunk, hogy eljussunk hozzá."

Magyarul, teljes liberális véleményterror, minden közösségi fórumon.

Szegény Németek, még sz.rni se mehetnek pl. anélkül, hogy ne ellenőriznék, nem e horogkereszt alakúra fog sikerülni az eredmény.
Persze őket ezért kárpótolja a jólét. (Minket sajnos ilyen jóléti környezettel nem tudnak kifizetni.) Egyszerűen siralmas pl. az a sunnyogás a közmédia részéről, ami a Kölni eseményeket követte.
Ezzel együtt azért sokat lehet hallani Németországban is, bevándorlók elleni merényletekről, menekülttáborok gyújtogatása stb.
Én azért azt is veszélyesnek tartom, ha egy társadalmat nyomás alá helyeznek, és a nyomást még fokozzák is. Baj lehet belőle.

maroz 2016.01.31. 08:59:12

@Pelso..: Vagy érdekből. Például azért mert, ő most történetesen Fontos Ember, a progresszió szorgos munkása, bár azt, hogy konkrétan mit csinál nem tudja elmesélni, de a lényeg, hogy a multinál megbecsült dolgozó, havi 800 eurót is hazavisz, és mivel a társadalom 85%-a ennél szarabb helyzetben van így az emberünknek érdeke elhinnie azt, hogy ez a világ pontosan így tökéletes, ahogyan van.

Korunk egyik legérdekesebb problémája a hamis tudat dilemmája.

De persze ez nehogy megzavarjon téged, orbánahibás, meg a mucsaiaik, a nácikok, ahogyan azt neked tanították, te erre figyelj, a te kötelességed ez, nem a hamis tudatról spekulálni.

maroz 2016.01.31. 09:00:09

@Ad Dio: Linkelnéd nekem is a bullshit-generátorodat? ;)

Pelso.. 2016.01.31. 11:05:06

@maroz: Nem attól függ a hamis tudat kialakulása, hogy az egyén melyik szektorban dolgozik, viszonylagos kordában tartása pedig alapvető munkahelyi vezetői feladat.
Egyébként nem olyan rossz az , terjesztésével, generálozásával, folyamatos frissítésével választást lehet nálunk nyerni.

www.portfolio.hu/gazdasag/csepreghy_akar_150_ezres_leepites_is_johet_a_kozszferaban_2.226204.html
A majd itt érintetteket pedig rohadtul, nem az érdekli, ki-hol játssza az eszét 800 euróért, hanem hogy ők sehol és semennyiért sem, mert tudja foglalkoztatni őket a versenyszféra.
Jókedvre derülök annak tudatában, hogy itt kreált kötelesség-skatulyába próbálsz sulykolni:)

maroz 2016.01.31. 11:35:04

@Pelso..: Még a fogalomról sincs fogalmad.

Pelso.. 2016.01.31. 20:13:05

@maroz: Persze hogy nincs, hisz kiterjesztettem s nem a Te ízlésed szerint értelmezem)

maroz 2016.01.31. 20:36:20

@Pelso..: Ja, mint Móricka, amikor ugyanezt mondta a kettő meg kettőre, hogy az azért öt, mert kiterjesztette.

Szart se tudtok. Alapfogalmakkal nem vagytok tisztában. Csak a propaganda dől vissza belőletek.

Ad Dio 2016.01.31. 20:39:55

@maroz:

Nem értünk egyet. Nabum. Tudok élni a tudattal.

Azon ritka helyzetek egyike, amikor van két ember, akinek eltér a véleménye :-o.

Megkockáztatom, egyikőnknek minden bizonnyal igaza is lesz/van. Viszont most hogy ezt így - többedszerre - megállapítottuk, mit szólnál, ha akkor fordulnál hozzám legközelebb ha ez változik :-). Ígérem én is megtartóztatom magam attól hogy hozzád szóljak :-).

Nb. nem azért mert ez kellemetlen volna számomra, hanem mert értelmetlen. És az élet rövid ahhoz hogy értelmetlen dolgokkal töltsük.

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.02.01. 00:20:33

@maroz: Igen. Pont ijen szarul akarunk élni.. maroz, nem gondolod?

maroz 2016.02.01. 07:20:02

@Mihint: Nem értem mit írtál.

Az, hogy a neoliberális tudat hordozói szarul élnek de a hamis tudat miatt ez előttük nem világos egy megalapozott, többek által többször is alaposan végiggondolt állítás. A legjobban Mannheim írta le a hamis tudatot, amiről érdemes beszélgetni, de olyan makimajmokkal nem érdemes, akikből a körúton belüli elit hóttunalmas propagandája dől vissza.

Tényleg nem értem a megjegyzésed apropóját. Az a csoportgondolkodás, amiről szó van szétbasz mindent, társadalmat, ökoszisztémát, amit csak akarsz. Tapsoljak neki, nyaljam ki a seggét ezeknek a seggfejeknek, akik annyira ostobák, hogy a szorzótáblának se hajlandóak utánanézni, mert ők amúgy is mindent tudnak?

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.02.01. 10:33:36

@maroz: Semmi "komoly" okom nem volt, hogy belebüfiztem, csak időnként nagyon rosszul esik, amikor ilyen "szenvedős" szöveget nyomsz.
A "hamis tudat" avagy "csoportgondolgozás" valóban roppant nagy problémát jelent, azonban pillanatnyilag megoldhatatlan problémáról van szó, illetve csupán egyénileg, és önkéntesen leküzdhető probléma ez.
Mindezekkel valósággal szétvered azt, amit mondani akarsz, pedig mondasz valamit :)

maroz 2016.02.01. 11:29:51

@Mihint: Azért nem értelek, mert szerintem tényleg szenvedünk és tényleg viszonylag rövid időn belül még ehhez képest is sokkal durvábban fogunk szenvedni. Ezt alá is tudnám támasztani, de az ötszáz oldal.

Azt is komolyan gondolom, hogy ma a legnagyobb problémánk a hamis tudat. Az egyén azt hiszi, hogy ő a minél több individualizmussal jár jobban, holott valójában az a problémáit okozza és egyúttal azt is hiszi, hogy a közösségi megoldások az ördögtől valóak.

Ez a probléma egyénileg nem oldható meg, mert ha én ki is alakítok magamban valamiféle alternatív gondolkodást az megmarad az én fejemben és nem lesz érdemi hatása a társadalomra, tehát nem oldottam meg a problémát, hanem kivontam magam belőle.

A megoldhatatlan problémákról ugyanúgy szükséges beszélni, mint a megoldhatóakról:

"Az értelmiségi szerep járhat érzelmileg elviselhetetlen eredménnyel, mert olykor úgy kell megoldani egy-egy problémát, hogy rámutatunk: nincs megoldása."

Umberto Eco

maroz 2016.02.01. 12:08:38

@Mihint: Nézd meg ezt a posztot is, ami alatt beszélgetünk. Aszongyahogy a valóság értelmezése, de valójában nem az, hanem felületes gondolatok megfogalmazása a politológia nevű kereten belül. Ez a keret, ez a tudomány(ág) a valódi hatalmat elleplező látszatintézményekkel foglalkozik, azokat értelmezi, nem a valóságot. Az ennél egy jóval kövérebb jószág. Teszi mindezt a hamis tudat miatt. Adj már egy tippet, hogy ha ne erről, akkor miről beszéljek? Oké, reuma, de azt már unom. ;)

murcielago 2016.02.01. 20:11:41

@maroz:

Szerintem jó nyomon jársz a hamis tudat vs csoporttudat kiemeléssel. Azzal lehetne kiegészíteni, hogy ez egy minősített hamis tudat, amely már nem is akarja a valóságot elemezni, posztmodern.

Egy posztmodern korban egyre kevésbé lehet alapozni a valóságra (jóllehet valóság mindenképpen létezik), mert mindenkinek saját olvasata van, pontosabban, mindenki kiválasztja, hogy neki melyik „diskurzus” tetszik. És ezen diskurzusok és konvenciók halmazából kellene összeállnia egy demokrácia-működésnek. Ez igazából szvsz nem polarizálódás, hanem a valóságképek sokszorozódnak meg (érthetőbben: mátrixosodás).

Horizontálisan tenyésznek, szaporodnak ezek a valóság-képek és a vertikális intézményrendszert, hatalmi struktúrákat (ahova az oktatási rendszer is betagozódik) elgyengítik, felodják, stb.

Ennek a posztmodern dekonstrukciós témának komoly irodalma van, most láthatjuk a gyakorlatban, hogyan éri el a politikát.

maroz 2016.02.01. 21:13:11

@murcielago: Mannheim szerint a közmegegyezés hiányzik, az, ami alapján el lehetne dönteni, hogy mely tudat hamis és mely igaz. A gondolkodás modern változata egyúttal száműzte istent is, csak éppen nem tudott semmit kitalálni helyette.

"Horizontálisan tenyésznek, szaporodnak ezek a valóság-képek"

Ezt viszont kicsit körüljárnám. Ma a világban van egy roppant erős valóságmagyarázat, ami nálunk annyira uralkodó, hogy el sem tudunk mást képzelni. E szerint az emberrel szemben elvárás, hogy magára erőforrásként gondoljon, aki hasznot hajt. Ennek megfelelően kell fejlesztenie magát, illetve ugyanezen szempontok szerint reprodukálnia is. Az élet értelme az élményfogyasztás, és a társadalmakat is jellemzően ez strukturálja. Az ember nem spontán fogyaszt élményt, hanem szervezetten, de leginkább intézményesen, és az élményfogyasztás egyik deklarált célja az, hogy az ember így újítsa meg magát, mint erőforrást. Az élményekhez azok férnek hozzá könnyebben, akik sok erőforrás fölött bírnak hatalommal vagy akik maguk is erőforrások, de a termelésben fontos helyet foglalnak el. Az élmények látszatra diverzifikáltak, ez a kutatókat megtéveszti, lásd Luhmann világrendszer-elméletét, ahol az élményfogyasztás kulturális aspektusaira figyelt, holott sokkal jobb eredmény kapunk, ha a fogyasztott élmény energiatartalmát vizsgáljuk, mert így van egy konkrét fizikai mérőszámunk és eltekinthetünk a valójában sokat el nem áruló kulturális élményfogyasztási aspektusoktól.

Ez a valóságértelmezés viszont koránt sem horizontális. Durván vertikális, dől ránk fentről lefelé a tudás arról, hogy hogyan kell az életakarásainkat elgondolnunk, illetve arról, hogy hogyan tilos. A hatalom Bourdieu szerint pont abban van, hogy a hegemón uralja a valóságértelmezést. Ma ezt szofisztikáltan teszi, megképezve annak az illúzióját, hogy diverzifikált a valóságértelmezés, és hogy a konstrukciók tetszőlegesen dekonstruálhatóak, holott nagyon úgy tűnik, hogy pont ellenkezőleg van.

murcielago 2016.02.01. 21:50:09

@maroz:

A hatalom megszerzéséhez mi kell szerinted jobban? Szociológiai tanulmányok, hatáselemzések, (ezt vegyük valóság elemzésének), vagy közvélemény-kutatások, látvány-és tudatipar (ezt vegyük diverzifikált tudat-képek sorozatának, ez talán mérhető WATT-ban, mivel igazság-tartalomban, hm, nem igen lehetne mérni) .

Végeredményben csak az történik, hogy a hatalom /megszerzője birtokosa rájön, hogy jobban jár, ha arra koncentrál, hogy az emberek fejében lévő tudattartalmakat próbálja alakítgatni, felmérni, stb.

És ehhez óriási támogatást kap abban, hogy az egész jelenlegi (humán) kultúrában mindent áthat a posztmodern dekonstrukció. Tehát az emberek agya (tisztelet a kivételnek) már tulajdonképpen előkészítve van, hogy teljesen szabadon lehessen benne cserélgetni valóság-képeket, amelyeknek alig van köze az igazi valósághoz. Teljesen szabad ez a csere, csak éppen amik között válogathat, azok a képek sem a valóságról szólnak egyre inkább.

Az ajtón kitessékelt valóság azután majd egyszer bejön az ablakon, vagy épp a falon keresztül.

Eddig a korszellemről (posztmodern). Az általad említett vertikális hatalom-leosztás nem tartozik a korszellem alá, csak a látható intézményi struktúra.

murcielago 2016.02.01. 22:17:02

@maroz:

„A hatalom Bourdieu szerint pont abban van, hogy a hegemón uralja a valóságértelmezést. Ma ezt szofisztikáltan teszi, megképezve annak az illúzióját, hogy diverzifikált a valóságértelmezés, és hogy a konstrukciók tetszőlegesen dekonstruálhatóak, holott nagyon úgy tűnik, hogy pont ellenkezőleg van.”

Csakhogy a dekonstrukció minden hatalmi jelenséget is támad, minden legitimációs elemet és meta-narratívát is. Megszünteti a jel és jelentés közötti eredeti kapcsolatot és arra szorítja a fogyasztót/szavazót, hogy saját, akár szubjektív értelmezéseket alkosson és ezeket az értelmezéseket teljesen egyenrangúnak tartja. Végső soron nem csodálható, hogy így a tömeg masszává válik.

maroz 2016.02.01. 22:22:21

@murcielago: A hatalom megszerzéséhez erőforrások kellenek. Ma a világ erőforrásainak a zömét egy roppant kicsi hatalmi kör birtokolja. A politikai látszathatalom tulajdonképpen nem más, mint a hegemón hatalomgyakorlási módozatainak egyik eleme, és nem is a legfontosabb.

A hegemón a hatalmát a világról való gondolkodás alakításával tartja fenn, és ezt a struktúrák igen finom és rejtett alakítgatásával éri el.

A watt azért praktikus, mert a neoliberális valóságértelmezés szerint az élet célja az élményfogyasztás, és azt a watt mindennél pontosabban leírja, a leírás alapján pedig egészen jó társadalmistruktúra-modell készíthető. Ráadásul ez egy olyan mutató, amit nem lehet elinflálni, nem kell jelenértékszámítással, vásárlóerő-paritással, attitűdökkel és egyéb bizonytalan dolgokkal szarakodni. Historikusan meg pláne nagyon jó, hiszen vissza lehet nyúlni évezredeket is, akár. Ja, és a pénzzel meg az egyéb mérő- és leíróeszközzel szemben a wattnak megvan az az előnye is, hogy a segítségével le tudjuk írni a világrendszer korlátjait is és akkor már nincs politikusi melléhablaty.

murcielago 2016.02.01. 22:48:22

@maroz:

Hegemón volt korábban is, posztmodern meg csak fél évszázada. Kérdés, hogy az utóbbival romlott-e az egyszerű emberek helyzete, szerintem igen.

A WATT-os elmélettel én óvatos lennék, mert mi van azokkal az élményekkel, amelyekhez kevés energiára van szükség, vagy azokkal (a személyekkel), akik energia-takarékosságban utaznak? Tehát én világ-modellnek nem javasolnám, de egy kulturálisan-techikailag azonos térségen belül érdekes lehet.

Szex a szabadban, pl. az élmények hány százaléka lehet?, mert WATT-ban zérus..:)

maroz 2016.02.02. 07:07:20

@murcielago: A posztmodern egy kulturális maszatolás, én nem igazán látom értelmét a fogalomnak.

Az egyszerű emberek helyzete a neoliberalizmus miatt romlott, ez pedig a hetvenes évek során indult, kilencventől kilőtt és mára már majdnem elérte a szuicid mértéket. De ez a világrendszer átalakítása miatt van, a termelési és elosztási viszonyok hatása, és a kulturális izémizék lényegében véve csak következmények, nem okok.

Azt te is tudod nagyon jól, hogy amikor társadalmi leíró-magyarázó eszközökhöz nyúlunk, akkor illetlenség visszakérdezni, hogy na jó, hatmillió halottja volt a második világháborúnak, de név szerint?

Most egy kicsit felbasztál, mert egy értelmes, átgondolt, de eddig máshol tudtommal le nem írt sejtésnek estél neki nem túl elegáns módon. Ha ennyire nem érdekel, akkor mondd azt, hogy nem érdekel, de ne kezdj el butáskodni, mert azt csinálják már éppen elegen.

murcielago 2016.02.02. 09:04:02

@maroz:

Azt hittem igényled a kritikai jellegű észrevételeket, mégha félig tréfásan is adják elő. A véleményemet ne vedd túl nagy súllyal figyelembe, én csak egyszerű troll vagyok ezen a blogon. Igaz, életemben nem egy statisztikát csináltam már.

Az egyébként eredeti ötlettel szemben minden komoly kritikusod azt fogja mondani, hogy a lakossági fogyasztásban felhasznált gépek és műszaki eszközök fajlagos energia-igénye elég határozottan csökken, bár a csökkenés üteme térségenként/termékenként/szolgáltatásonként nagymértékben szóródik. Tehát ezt a csökkenő, de nagy szóródású hatást ki kell szűrnöd (valamilyen matematikai-statisztikai eszközzel), ha ezen energia-fogyasztási adatokból akarsz élmény-fogyasztási mutatót létrehozni.

Uff.

maroz 2016.02.02. 10:06:05

@murcielago: Persze, hogy igenylem. De milyen mar az a kritika, ami elobb nem megismerni akar, hanem az elso felmondat utan izel?

Ez basz fel, ezert nincs a legcsekelyebb kedvem sem irni. Te mar osztod is az eszt arrol, amirol fingod sincs, es ez tutira igy van, mert egeszen biztos vagyok benne, hogy neked soha nem beszeltem erdemben a sejtesemrol. Ugy lokod itt a frankot, hogy kozben meg csak sejtelmed sincs, hogy mire gondoltam. Kerdezni nem kerdezel, mert az olyan kinos manapsag, Meg kiderulne, hogy nem vagy megbizhatoan mindentudo, az meg nem lehet, hiszen te eletedben mar egynel tobb statisztikat csinaltal, es ugye ez mar adja is, hogy te arrol is ertekes velemennyel birsz, amirol tudasod sincs.

Faszom mar ebbe a debil gondolkodasba.

murcielago 2016.02.02. 10:24:09

@maroz:

Azt neked kell megértened, hogy ha nem végzed el az előző kommentemben vázolt adattisztítást, akkor az ötleted nem megvalósítható, mert a mutató azt fogja mutatni, hogy a technikai fejlődés energia-igény csökkentő hatása mennyire szóródik „ térségenként/termékenként/szolgáltatásonként”.

Nyilván többre gondoltál egy ötlet leírásában, de hidd el, annak tartalmaznia kell a megvalósíthatóság miatt a matematikai-statisztikai módszerre történő utalást (vagy vázlatot).

Ettől függetlenül érdemes konzultálnod (akár blogszinten is) az ötlet kvantitatív vonatkozásairól is. Amivel én hozzá tudtam/tudnék járulni, azt nem tudod hasznosítani (posztmodern maszatolás).

Természetesen elismerem a tudásodat, nem a frankót szándékoztam neked elmondani.

murcielago 2016.02.02. 10:35:31

@murcielago:

persze kvantitatív helyett kvalitatív

murcielago 2016.02.02. 10:51:55

@maroz:

Egyébként, ha a kérdéseket hiányolod:

A.)Írd le, hogyan akarod megtisztítani az elérhető statisztikai adatokat a technikai fejlődés fajlagos
energiaigény csökkentő hatásától?

B.) Ha reprezentatív felmérésre építenél, milyen kérdéseket tartasz megkerülhetetlennek?

Szlartibartfast 2016.02.02. 13:08:48

@maroz: ez a watt dolog izgalmasan hangzik, kifejtenéd bővebben? Hogy készítenél belőle társadalmi struktúra modellt?

Messzi Vetek 2016.02.02. 13:46:08

@murcielago: hát ez attól függ. ha abból indulunk ki, hogy a szexhez - ha nem is feltétlenül szükséges, de - előnyös, ha az ember rendelkezik egy vonzó alannyal, akivel csinálhatja, akkor könnyen elgondolható, hogy az alany megszerzésére fordított energia-mennyiség egészen tetemes is lehet. természetesen nem vonzó alannyal is működhet (sőt egyedül is), de az az élményt is csökkenti (amellett, hogy a befektetett energia is a nulla közelébe csökkenthető).

murcielago 2016.02.02. 14:54:31

@Messzi Vetek:

Én éles helyzetben gondolni sem merek költségbeszámításra/felosztásra, bármennyire is indokolt az kalkulatív szempontból, mert a vonzó alanynál eszembe sem jut, a többi általad említettnél, hát pedig minek?...

Úgyhogy ezért is szívesen olvasnék ilyen jellegű kimutatásokat, hogy legalább az átlaggal, mint viszonyítási ponttal tisztában legyek...

maroz 2016.02.02. 19:23:48

@murcielago: Eriggy a faszomba te is, értsétek már meg, halálosan elegem van az idiótákból.

maroz 2016.02.02. 19:46:39

@Szlartibartfast: Egy ember energiafelhasználása elég jól megbecsülhető, persze átlagosan. Most ott tartok, hogy a primer energiafelhasználás egy fő / egy nap mutatóit próbálom meg összerendezni előbb makrorégiók szintjén.

Abból indultam ki, hogy az életvitel során fogyasztott élmények energiatartalma elég jól mérhető és kivetíthető egy főre. Az a sejtésem, hogy a társadalmi státusz korrelál az elfogyasztott élmény energiatartalmával. A globális jóléti lejtő is első blikkre nagyon szépen passzol a globális energiafelhasználással. A piramis alján ha jól emlékszem Afganisztán áll, 3 kWh/nap/fő értékkel és ha eltekintünk az olyan statisztikai hibáktól, mint Izland akkor a csúcsot az USA lövi be a 250 kWh/nap/fő értékkel. Itt egy skicc, így oszlik meg a világtársadalom az egy főre jutó behabzsolt energiát illetően:

m.blog.hu/ka/kakukkfeszek/image/chart.JPG

A dologgal még elég sokat kell foglalkozni, mert nem csak a primer energiahordozók fogyasztódnak el, hanem olyan energetikai beavatkozásaink is vannak, ahol az élő anyag millió tonnáiból csinálunk élményt és hőt, de közben nem figyelünk arra, hogy a fordítottjára még nincs technológiánk. Az élő anyag hővé és élménnyé alakításának nagyon szigorú korlátai vannak, de erről ma még kurvakeveset tudunk. Például a földi ökoszisztéma élőanyag-volumeneire csak olyan 2009 környékén kezdtek el először becsléseket adni, a fitoplanktonokat, az óceánok lélegzését pedig csak idén januárban kezdték el alaposabban is vizsgálni.

Nekem a számok azt mutatják, hogy óriási problémák lesznek, és azt, hogy mikor és mekkora elég jól előre fogja jelezni az egy főre jutó elfogyasztott energia mennyiségének a dinamikája. Például lehet látni, hogy évente 90 millió tonna halat kiszednek az óceánokból, így az ezekben "tárolt" szerves anyag és energia nem jut el oda, ahol várnának rá, és a fitoplanktonnak nem igazán lesz miből építkeznie, így a légköri szenet sem tudja megkötni, ami felmelegedést okoz, és a felmelegedés következményei olyan társadalmi folyamatokban fognak meglátszani, hogy azoktól tutira koldulni fogunk.

Szóval technológiai élménytársadalom vagyunk, és Luhmann világrendszer-elmélete jó is lett volna ránk, ha az élményeket nem kulturálisan próbálja meg tagolni, és a társadalmat az élményfogyasztás kulturális aspektusai alapján strukturálni, hanem az élmények valamilyen közös, könnyen mérhető és könnyen kifejezhető jellemzője alapján. Szerintem pillanatnyilag a wattnál nincs erre jobb eszköz.

murcielago 2016.02.02. 19:48:12

@maroz:

Maroz, lehet, hogy tényleg nem értettelek teljesen. Csak annyit kellett volna mondanod, hogy „hagyjuk most a megvalósíthatóságot és beszéljünk a koncepcióról” – leálltam volna.

Sajnos (gyerekkori lelki sérülés miatt, de ez most nem érdekes), ha valaki nem válaszol nekem, hajlamos vagyok túlreagálni és úgy értelmezni, hogy az illető nem értette, vagy nem hallotta, és egyre ismételgetem némileg átfogalmazva ugyanazt (ami azért elég kiborító tud lenni). Pedig hát mi van abban, ha az embernek nem válaszolnak, semmi. Küzdök ez ellen, de nem mindig sikerrel. Csak ennyit a végére.-

maroz 2016.02.02. 19:58:05

@Messzi Vetek: Az átlagember mintákat követ. Természetesen ésszerűtlen, irracionális mintákat. Elvileg ugye a szexuális élmény sima élménycsere útján is abszolválható lenne, de a mai minták ezt annyira túlbonyolítják, amennyire ahhoz szükséges, hogy a szexuális élménycseréből is profit keletkezhessen.

Nehéz lenne nem meglátni a modellben azt a mintázatot, mely szerint ha egy ember energiafogyasztása jelentős, akkor sokkal nagyobb az esélye arra is, hogy diverzifikáltabb szexuális élményhez jusson. Persze az élménynél a hegemón célja az, hogy a mennyiség domináljon, ne a minőség, ezért a kulturális mintáink jellemzően olyanok, hogy az élményhajhászásban a mennyiségre, és nem a minőségre törekedünk, a minőség alatt a mélyen megélt élményt értem.

Az élményeink közül az egyik alapélmény a szex, így érthető, ha a motivációink között is jelentős helyen van a szexuális élmény megszerzésének a szándéka. Ha valaki úgy gondolja, hogy ez ma nem korrelál az energiafogyasztással, az egy elég szélsőséges elképzelés, és nem hinném, hogy alá lehetne támasztani. Az ellenkezőjét annál inkább, száguldás, Porsche-szerelem, vagy mi.

maroz 2016.02.02. 21:18:58

@murcielago: Nagyon sajnálom, de minden türelmem elfogyott. Felzabálták. Talán majd egy másik életben.

maroz 2016.02.02. 21:26:54

A valóság megértésének apró körei:

"Megjegyzés: Ez az olvasási visszaigazolás csak azt igazolja, hogy az üzenet megjelenítésre került a címzett számítógépén. Nincs rá garancia, hogy a címzett elolvasta volna az üzenetet illetve megértette volna annak tartalmát."

Ezt a Lázár-hivatal küldte nekem. Eszelősen őszinte: nincs rá garancia, hogy a nekik küldött levél tartalmát megértette volna az olvasó. Bocsika, sok az ügyintéző között a funkcionális analfabéta, javasoljuk, hogy írás helyett használjon inkább piktogramokat.

Nem és szellem 2016.02.04. 10:49:38

"az 1945 utáni nyugat-európai demokratizálódások (mondjuk Németországé) egészen más környezetben zajlottak le, mint amilyen környezetben a mi térségünk demokratizálódott"

A5 1945 utáni intellektuális tisztogatásokat, a szélsőbaloldali utcai banditizmust (lásd Vörös Hadsereg Frakció vagy a Merkel-katonák) és a felsőoktatás feminizálódását nehezen nevezhetjük demokratizálódásnak - vagy ha igen, ott baj van a fogalmakkal.

maroz 2016.02.16. 11:23:14

@Disznóvári: Nem ismertem, de mondjuk Luhmannt is csak interpretálva ismertem, szóval így vagyok én akkora nagy fan. Volt egy gondolata, ami megfogott, de az, hogy a világrendszer-elméletének a híve lennék, nos, talán még engem is meglepne.

No meg ahol az interpretációk kerete erősen kultúrahangsúlyos ott megint nem tudok mit tenni, mint bólogatni, mert a kultúrakutatások terén eléggé járatlan vagyok, és ez nem száz forinton múlik. ;)

maroz 2016.02.16. 11:24:22

@Disznóvári: Amúgy a baller szerzők tarják az árfolyamukat:

bookline.hu/product/home.action?_v=C_W_Mills_Az_uralkodo_elit&id=2101605004&type=10

1800 forint és várni kell rá. ;)
süti beállítások módosítása